Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-28 / 194. szám

1944 augusztus 28*

ELLENZÉK

3

A román lépés

csak asc'k számára volt meglepetés, akik nem ismerték a román politika adottságait és illúziókban ringatták magukat a román háborús célok félti. Ka végigtekintünk a két kis fejedelemségből eggyé alakult Rcmá- nia rövid történetén, azt látjuk. hogy kevés országnak a külpolitikai vonalvezetése mutat olyan lázgörbe- szerü kilengéseket, kevés állam váí- tcrtaUa olyan gyakran szövarisége- seit, mint délkeleti szomszédunk.

Gaza fejedelem Franciaországgal kötött szövetséget, amit utóda, a német Ec h emzoiletru Károly a. par esz szövetséggel váltott fel, amikor a po- r aszok Se dann ál megverték a franciákat. A porosz szövetség alig egy pár évig tartott, mert az orosz-török háború kitörésekor Komáidat már az orosz©k oldalán látjuk, s bár a berlini kongresszus elveszi tele Bessza- i'áb'a egyrésséft, Dobrudzsa meg szerzéséi ennek a háborúnak köszönheti, í 8?3-ban Románia a reá nehezedő rrrsz veszély ellen a foármasszövet- séghez csatlakozik s ez a megegyezés képezi a rámán külpolitika alapját; Romániának az első világháborúba történt beavatKOzásáig. Területi nyereséget ez a szövetség nem hozott, de Németország, Ausztria- Magyarország és Olaszország védelmi? alatt a kis dunai állam belsőleg megerősödhetett és a szövetség abban sem gátolta meg őt, hegy a kettes mcnaickiában felébressze a romáin irredentái.

Az államok közötti szövetségnek a háború a tüzprébája. Az első világ- hábOTU kitörésekor Románia nem követte szövetségeseit, hanem a kiválási politika álláspontjára helyezkedett. Amikor pedig már úgy látszott, hogy a hármasszevefság napja lealkonyult, szerződést kötött Francia© rszgcaL Angliáival; Olaszországgal és Oroszországgal, akik beavat- kezés és győztes háború esetére már 1316 augusztusában neki igériék Erdélyi és a keleímagyarcrszági részeket. A számításba azonban hiba csúszott be, mert a német és osztrák- magyar haderőnek még volt annyi ereje, hogy az Erdélybe betörő románokat térdre kényszterilső. Az ennek következtében kötött bukaresti békéi aztán nehéz volt kimagyarázni a békekonferencián az antant hatalmak előli, akik Erdélyt az 1918-os titkos szerződésben csak arra az esetre ígérték Romániának, ha nem köt különbekét. A hagyományos -femán Szerencsei azonban most sem hagyott ki s eny diplomáciai sal to m oria lévai Fománia minden területet megkapott baráttól és ellenségtől egyaránt, akikkel hol szövetkezett, hol pedig ellenük harcolt egymásután rövid időközökben.

Nagyrománia külpolitikája a Nemietek Szövetségének keretében kialakított kollektív biztonsági rendszeren alapult. De ezenkívül Románia még külön szerződött Franciaországgal, Olaszországgal, Lengyelországgal, a Kisan lanttal és a Balkán- szövetséggel, úgyhogy a román szövetségi rendszer a koutoxens valamennyi győztes és jelentősebb államát behálózta. Ez a hatalmas diplomáciai védőövezet sem tudott azonban ellenállani annak a lavinának, amelyet Németország az Aji- schlusszai elindítóit. A franciaországi német hadjárat befejezőien, után az^ok a szomszédok, akiktől Románia az első Világháború végén ideA Magyar Távirat« Irodával a 27-ik számú magyar nádi jel er rés kiegészítéséül i,Heteket katonai helyen a következőket közük:

Az ó z aki Kárpátok előterében álló magyar hadsereg arcvonalán, mim azt a hadije- lemcés említi, jelentősebb harci ostólekmenyekre mem került 'tor. Ezzel szemben, a felderítő tevékenység min dk ót részről élénk volt. Saját felderítő osztagaink mélyen benyomultak -z ellen'égés arc vonal mögé és értékes f el— ucrt.ő eredményeken kívül robbantásokkal bénították az ellencég utáíipótlisi forgalmát. Áz ellenség helyenként egész zászlóaljerőkke! vállalkozásokat próbáit keresztülvinni, amegein segítséggel nagy területeket ragadott el, most egyszerre érvényesítették soha fel nem adott jogaikat.

Oroszország katonai akcióval fogiajla vissza azi, amire igényi tartott. Magyarország a béke megmentése érdekében elfogadta a románok által kért döntőb:róságtól követeléseinek egyTészét. Bulgária kölcsönös megállapodás utján kapta vissza Dél- dabrudzsát.

Nagyrománia likvidálása után a megmaradt román óJlam sietett beilleszkedni a tengelyaíalmak szövetségi rendszerébe, amelynek keretében hatalmas természeti kincsei és ügyes diplomáciája segítségével rövidesen kiváltságos helyet vívott ki magának. Ezt még tetőzte az a körülmény is,, hogy a né met-orosz há.- ború megindítása után a románok visszaszerezték az 19-íO-ben cros« uralom alá került terüíefca'ket, sőt Transa istria men .zervazésévei egy Kelet felé irányuló román hnper hólizmus alapját vetélték men. Mindez azonban pünkösdi kirávsáfyV’k, bizonyult, Amiben gyorsan áll- ft át Romáin!a £ tengely oldalárai, éppen e’van merész fordulattal elsőnek ismerte fel a megváltozott helyzetből szárraasó következmósyekrt és, megtette az a lépést, amiről most méri nem lehet megállapítani, hegy hová vezet?

 román állam területi növekedésének útját a felbontott szerződések papirremgyai jelzik. Mihály király kiáltványából tudjuk, hogy abban a helyzetben, amelybe Romániát a háború mai állása sodorta, a románok megmenfettfek maguknak legalább egy akármilyen biz / ^talanul is hangzó Ígéretet, Észak érdél y v*ssza- srerezhe^éséra. Ez sHtatén nem jelent meglepetést számunkra. Mert bár a bécsi döntőbírósági határozatét Románia kérte, az azóta eltelt négy esztendő alatt a románok valóságos ostromot inditettak a drntés hatályon kívül helyezésére, nemcsak a döntési meghozó hatalmak körében, hanem az egész müveit világ előtt.

A belvedere! döntés 4-ik évfordulójához közeledünk, amikor az eddig csak sajtó és propaganda utján világgá kürtőit román törekvés Észak- érd ély visszavételére, Romániában hivatalos kormányprogrammá emelkedett. Az egyik oldalon ©leltünk áll az uj kormány, mely demokratikus Összetétele ellenére, működését egy imperiálista követelés hangoztatásával akarja a rcmáu tömegek előtt népszerűvé tenni, anélkül, hugv Erdély népeiről és azak akaratáról említést tenne. A másik éld álon előttünk áll négy év távlatába! Teleki Fái, akinek az országgyarapodásban > olyan nagy része volt, de aki a maga politikai előrelátásával a magyarságot rá akarta nevelni a sok- ! nyelvű ország kormányzására és Szent István osztó igazságát kívánta érvényesíteni a magyar hazához visszatérő más népekkel szemben.

Ka van jegeim, amelyen b rtokál- lomanyunkat megőrizhetjük és gya- rapithatjuk, akkor elsősorban ez az.

Erdély ügye nem képezhati diplomáciai alku tárgyát s ha mégis, anélkül ] döntenánr-k felette, hogy tekintetbe vennék az oknak az akaratát, akiknek a számára ekivül nincs másból hely, akkor ez nem az erdélyi kérdés megoldásához, hanem a megoldás elodázásához fog vezetni. Az itt élő népek közül a magyarságnak kell tehát elsősorban résen lenni és érivéni akciók, meggondolatlan lépések N t ‘ au-usztus 28’ (IVÍTT) A

helyett azt a megoldást megtalálni, * ' ^

Nem volt Jelentősebb

« magyar csapatok arcvonalán

Fontos magaslati állást foglaltak pI honvprleính

BUDAPEST, augusztus 28. (MTI) A honvédvezéxkar főnöke közli a 27. számú magyar hadi jelentést: A magyar hadsereg kárpáti arcvcma- lán az elmúlt héten kölcsönös felderítő tevékenységen kívül jelentősebb harc.cselekményekre / m került sor. Az ellenség helyi támadó vállalkozásait mindenütt vi / zaveitük.

Az elmúlt héten igen nagyszámú ellenséges repülőkötelékek repülték át az ország légterét. Egyrészük terrortámadást intézett Miskolc és Szeged lakónegyedei ellen. Ezenkívül a Tiszántúl egyes részeit és egyes dunántúli helységet is szórványos tn bombázta. A magyar és a német vadászvédelem, valamint a légvédelmi tüzérség augusztus 20-tól 26-ig 62 ellenséges repülőgépet, túlnyomórészt négy motoros bombázót lőtt le.

BERLIN, augusztus 28. (MTI) Az Inteirnf. jelenti a keleti arcvonal deli szakaszán folyó harcokról: A Keleti-Kárpátok előterében a honvédcsapatok eredményes helyi jellegű vállalkozást hajtottak végre, amelyek során a bolsevistáktól elfoglaltak egy ícdIos magaslati állást és több ellenséges elleni ámad ássál szemben,, amelyek során a szovjet páncéltörőket is harcbavetetlék, eredményesen megálltak helyüket. A Felső-Kárpátok eietexében továbbra is nyugalom volt egészen a Debida-vidék;g ahol heves harcokra került sor a több helyen támadó bolsevistákkal. Többórás clkeseredőit harcokban, amelyek az éjszaka is tartottak, a német páncélgráuátesick megtartották állásaikat.

ívek azonban kivétel nélkül meghiúsultak a védők tü/.ében. Helyenként közelharcokra W sor került. Ezekben a harcokban különösen kitüntette magát egyik ihegyi dán darunktól

Plahy Zoltán főhadnagy, Rátz Gyula had- apród őrmester, Agárdy Lá zló sz.ak asz vezető, Pálinkás László és Tikó Béla tizedes, Kiss Károly és Jcbeda István honvéd. E hó elején a kolomeai térségben vívott harcokban ki- tüntették, magukat szMíító repülőink is. Körülzárt kisebb harcé ©portjainkat önfeláldozó be vetessed élelemmel és lőszerrel láttak el és igy lehetővé tették hogy ezek saját arcvotia- lunk felé kivágják magukat.

Pitrishan, a rárortól délre és Troyes térségében súlyos harcok folynak

BERLIN, augusztus 28. (MTI) A Führer főhadiszállásáról jelenti a véderő föpa- ramcsn oksága:

A Szajna1 alsó folyásától nyugira ufó- véddrapataimk a közvetlen u kán urak nyo- Vraulló ellenség! sok támadását ver ék visz- sza. Az ellenség Man tűstől északra levő hádfőjiébőil nagyobb támadárokb t intézett, die csak csekély tenüetmyereségre tudott szert tenni. Rárisbt-jn az elikese-edett utcai hfarcők mosl a város érz&ktkeoti részére és külső kerületeire is ki terjedek. A városban levő + ámaszoontjainsk elkeseredett ellenállása az elienségnek súlyos vesztesé^ geket okozott. Paristól déré. vykamint Troyes térségében az északamerikiai« tk nagyobb erőkkel támadásba kezdtek és vesz- séjgteíjes hiarookbain néhány kilométert nyomultak élőre észak és kelet felé. Azokat az ellenséges gépesíted erőicet, :me- lye'k Montelimar térségében e akarták

zárni a Rhone-völgyet kelet felé. visszavertük. Elfháritoltuk a Vaiemxe ellen irányuló ellenséges támadásokat és sok pán- cé őst eipiks-z ltot tünk.

A n vugatf ra« cl a és hot) and partvidék előtt a legutóbbi napokban igen heves tengeri harcokra került sor. Biztosító erőniik uj'bó] súlyos harcokat vívtak a túlerőben, levő ellenséges erőkkel. Su yo- san megronigáiltunk egy ellenséges romboló és egy ;gyorsnaszádot. A némtet kötelékek Ls veszteséigieket szenveditek.

A NrgywL.ondrn tén?ége ellen, irányú ó

megtorló tűz továtofotarto-tt.

Az olasz arcvonal nyug"ti szárnyán az eEemség sok eredménytelen felderítő lőre örést hajtott végre. Az adriai parti szakaszon az ellenség ujiafcb n -gy támadásokat indított, ■?> íme’veket néh'ány betö; és kivételével visszavertünk.

•Jelentés a szómbnti és vasár' napi berepülésekről

BOMBÁZÁS SERÜL SEM VOLT

BUDAPEST, augnsiztu'S 28. (MTI) Augusztus 26-á.n délelőtt több eilen- ségres gép' Heptült át a«, ország légite- a én északról dél felé. Bu-dapesihetn közel eigyóráe - légirfedö volt. Bombázást és kálóikat sehol sem jieil'etntettek. Egész napom át, valaimiint a 27- ie virradó éjszoika miiKien irányból, de fő-kép délnyugat és északhsefet felől sok vonalon, -sok ellenséges gép repült, át az ország légi te rém. Bombázást és károkat csak hadarni vedeli

területről jeden tettek. Az éj folya- másn a.z éjszakai vadászok három el- len-séges gépet légid tare ban felöltek.

Augusztus 27-én a délelőtti órákban többszáz ellen,«égés gép vadász- kiséretted délről berepült az ország légterébe és a Dunántúl középső részén haladva észak felé elhagyta légterünket. s a korád cd utáni ói ókban a berepüléssel azonos ír vonalon visz- szarepüJt dél felé. Tevékenységről nem érkezett jel öntés.

Többszázezren dolgoznak a keletporoszországi eretülési mnnháb'stoknái

amire » jövö Európái a — ha az tsz igazság alapján akarja felépíteni a békét — ráütheti a maga pecsétjét.

Amíg odaát háború, forradalom és peloárhábomi dúl, addig a mi határaimkor belül mindent el kell követni a rend, a fegyelem, a közbiztca- ság fenntarlására. Legyen az éledtünk álló itíö az eiögyüjtés és az előrelátó mdlUkat megfontolás ideje. Vihar előtti csend, amelyben a nagy elhatározások megszületnek. M. L

feviirati Iroda jelenti: A kele po- rosyo.sziaigi határra kik-üddö'tt egyik kü ön- tud;ó.sit-ó jelenti: inkább lapátolni, mint kiüríteni. E jelszóval legott- hozzá Kele - Poax>sz,ortzág a védöállások ki építéséhez. Miiként a nagy felszabadító háború idején. Ke L ‘I - Poros zó rszág népe most is egységes a- munka \’áil,?.fásában. A férfiak elhaigy- ták gyáraikat, irodáikat, hivatalos heíyi- sége-tkot., miülhelyeiket. Ásó és kapát fogva doigoznak napi üz órát, sőt még többet is. „N.épÖtözös®ég előre!“ — mondja a parancs és péidi adó közösségben do’-tioz- nak hazájui; védelme érdekében. A kelet- P/A osrnrszhgj eaxuiitő ttvuatkiastok vezetője

Each Koch kömet vezető 16 év? áll a körzet élén. A munkái! tok megindulásáról elmondja. hogy a munkába at összes ávsa- d!..lmd rétegekhez tartozó fér fi ajk részt- vesznek kivétel nélkül Nem áll meg azonban a gazdasági élet sem. Már az első napon többtizzren munkáiba álltak, akik messze a keletporcsz határ elölt az e só keletporosz hu árokat építettek ki. A harmadik napon már többszázezren dolgo2- t k. valamennyien ke le tp orosz munkások. Az a^zoaryok nem vesznek lés t az ?töjí- tési mumkáliatokban. az ifjúság azonban a le n gvobb le’kosedéssel jelentkezőit. Az ifj..Vat és '©árnyékát az 9rátáéi rrmokála- ■ tokra ve ték igénybe.