Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-26 / 193. szám
8 ELLENZÉK 19 4 4 augus/lus 2«. Mezőgazdaságunk válsága Irta: Vltéa: SZÁSZ ISTVÁN \ kö/tud-uba beidegződön, hogy a gazdák általában gv.Arabban panaszkodnak. I la sok :i< rá, vagy ha kevés, ha meleg van, vagy ha tortiónetec<en hideg szelek I újnak, az minsiegv: ők o-ak aggodalmaskodnak. Mikor azonban ezeket a panaszokat halljuk, sohase feledjük el. hogv egyik foglalkozási ág ered menve sem függ annyira a természet vz.o zé- ls étől, mut éppen a mezőgazdálkodásé, t lát ha ryiég hozzávesszük az utóbbi évek e.azda- sági val ágait, a hábofu által okozott kötött gazdálkodási rendszert és számos más itt tel nem sorolható tényezőt. Bizony meg kell állapítanunk, hogy bármennyire is szép a mezőgazdálkodás, amely az ember szellemi és fizikai foglalkoztatását a legtöbb irány ban biztixitja s képességei kibontakozására '. éles lehetőségeket nyújt, de ugyanakkor rendkívül kockázatos is. Hogy azonban ez igv van, annak igen sok evetben nem a terme izet, hanem maga az ember, illetve az. ember áltál teremtett gazda-ági és gazdálkodási rendszerek az okozói. A háború előtti világverseny A háború előtti v lag verseny, amikor az állam a bolettta bevezetó-tével és sok más intézkedéssel igyekezett a gazdákat megsegíteni. még élénk emlékezetünkben van. Bár a liberali i gazdálkodási rendszer hibádból jó részt k lábaltunk, sajnos, a kötött rendszer mellett sem sikerül számira a nkar megtalálnunk; A kérdés nemcsak egy elszigetelt es bizonyos foglalkozási réteg szempontjából érdesnél figyelmet, de a nemzet összességére nézve is fontos. ha meggondoljuk, hogy a magyar birodalom összlakosságának 62.4 százaléka é 1 Északcrdélv lako-ságanak 69.6 százaléka foglalkozik őstermeléssel. Ezzel szemben a német birodalom őstermelő lakossága 28.9 százalék. Franciaország pedig 35.7, Angi a 5.6, Olaszország 47-3, Holland a J0.6. Dánia 31.1, Svédország 36. Norvégia vtv3 százalékos ő; termelői arányszémmal szerepel. Ez a körülmény a nemzeti jövedelmet a fejenkénti keresetet döntően befolyá -ólja, mert hiszen az ipar a befektetett tőkét- évente kétszer-három zor, s a kereskod.lem négyszer-ötször rs megforgatja. Ezzel szemben a mezőgazdálkodás ho-szu időre szóló befektetést igényel és a befektetett tőke értékének 5. de legfeljebb 10 százalékát képe;' kitermelni. Csupán a tőlünk keletre eső államok őstermelő lakosságának az arányszáma magasabb a nr-enknél. Igv a Szovjetunióban és az egykori Nagyromán,iában az ősterme’ő lakosság arány zárna 75 százalékkal szerepelt. Ha néhány európai állam mezőgazdaságát megvizsgáljuk, abból a szempontból. hogv egy" őstermelőre hektárokban kifejezve mekkora terület esik (alább az or-zág neve után irt első szám) é? az értékesített növényi é1 állati termékek egy hektárra vonatkoztatott nagysága mekkora, (az ország neve után irt második' szám), akkor a helyzet-a következőképpen alakul; Német Erodálom: 1.3 ha., Franciaország 2.3 ha.. 13.5/ha., Nagybritannia 7.3 ha.. í 1.8 ha., Olaszország 1 ha., 14.3/ha., Hollandia 1.3 ha., 42.2/ha., Dánia 2.3 ha., 30.7/hä., Svédország 2.2 ha., 16/ha., Norvégia i.x ha., 22.2/ha., Trianoni Magyarország r.7 ha. 13.4/ha., Nagyrománia 1.2 ha., 7.8/ha., Szovjetoro izország 5 ha., 2.9/ha., stb. vül iirmlössze azzal számolhatunk, hogy a rét és Icgclőt.TÜletvmk kiterjedtek .s ebből következtetve, az állattenyiós/té-nek tág tere kellene, hogy nyíljon. Nem állanak azonban még hozzávetőleges adatok sem rendelkezésre, hogy országrészünkben a retek és legelők minőségi és mennyiségi hozama vidékenként miként vál tozik. Erre vonatkozólag igyekeztem br/onyo' »«ámításokat vcgcziv néhány jele- szakemberünk bevonásával. Az eredmény termézete- sen csak hozzávetőlegesnek tekinthető. Ugyanekkor tudnunk kell a/.i is, hogy a visszatért részek kát. holdakban kifejezett t< rülete miként oszlik meg és a >?.álastakar- many hozadéka mekkora. A legelő tV a rét ö-s/terülctc kétmillió kát. hold. 8 q. illetve 13 q széna átlag-termeléssel. Gabonanennick-et. beleértve a tengerit is, közel 1.600.000 kit. holdon termesztünk A pillangósok és egyéb me-tnr égés takarmányok termőterülete 210.000 Kit. hold kör öl van, mg élelmi és kapásnövé’iyeink 65.000 kát. holdat foglalnak el. Ha a felsoroltakhoz, hozzávesszük a mintegy 340.000 kát. holdat kitevő ugart, egész mezőgazdasági területünk 4.300.000 kát. holdra rúg. melyen, levonva az alomnak szánt szalma subát, hozzávető lege 'cn évi 38 millió q szálastakarmány terem meg, beleértve a tengerikóré teljes meny- nyisegé* is. Zrtldmeziögazd Alkod ásunk és úilattenyésztésUnk kapcsolata Amennyiben a rét- c- legelőterületekhez a takarmánynövényekkel bevetem részeket hozzálizámitjuk, akkor azonnal látni fogjuk, hogy a számb iveit terület nagyobbik, kereken 2.200.000 kát holdat kitevő része az üzem jellege szempontjából a zöldmező gazdálkodás körébe tartozik. Megállapíthatjuk azt is. hogv az átlagtermések alascony 17invonalon mozognak. A bennük foglalt keményítő érték, a feletethető szalmát és tenge- riszárar is beleszámítva, 8 ó félmillió q-ra, mig a fehérje érték métermázsákban kifejez- 1 ve i.ooo.coo q ra trhető. A fehérje és kemé- j nyitó aránya remik vül tág (i;8), ami állat- j tenyésztés: -zcmpontból egyáltalában nem tekinthető előnyösnek. Érdéi).' á’i lati Horn ín va (ló, szarvasmarha, juh, sertés) számos állatban kifejezve (1 számos állat kb. 500 kg.) 704.000 darabra nhető. Ha egy számos állatra nem, faj és korra való I tekintet nélkül, durván számítva, ro q keményítő és 1.2 q életfenntartó fehérjéért éket számítunk, azonnal megalapíthatjuk. hogy a termelő takarmányt már jóformán teljes i egészében más oldalról kell fedeznünk. Erre \ a célra rendelkező >re áll a tengeri és az árpa- ! szemtermésünk tekintélyes része. valamint j az ipari hulladékok, stb., de ez sem elegendő, a visszatért területek takarmányban behozatalra szorulnak. Növénytermesztés U nk átállítása Az adott körülmények között, ha állatte i nvésztésünket és haszonállat-tartásunkat korszerűsíteni akarjuk, akkor elsősorban növénytermesztésünkben kell gyökeres változtatásokat ke resztül vinnünk. Erdélyben sok a törpe- és kisbintok. Ez magyarázza meg, hogy bár talaj és éghajlati viszonyainknál fogva általában nem vagyunk a gabonatermesztésre prede r/.tinálva, az öiiellá/tási törek vé .ok kö v rtk.c/t ébeji .szántóföldi tcriiletoink ja var. isy.ét, közel 1,600.000 kát. holdat, mégis ezek a kultúrnövények foglalják le. Az érdélyszerte dívó ugarrendszer miatt, mintegy 340.000 kát. hold területünk marad tökéletlenül kihasználva. Ezt az állapotot a zöld ugar bevezetésével, később pedig a fa gosit.ís keresztülvitelével, meg kell majd sztin-teiniink. Rétjeink és legelőink nagyon elhanyagoltak. A zöldmező gazdálkodá ír a ezen a téren vár a legtöbb feladat. I érmés- átlagaink a megfelelő eljárások alkalmazd'-a után, könnyen 50, sőt 100 százalékos emel kedést is mutathatnak. A legKÜrgÖHebb leadok Röviden összefoglalva tehát mi a teendő, ha a nyugati államok mintájára mi i,s a nrágásaid jö vedel mez Őseget biztosító állatteny észtét tekintjük majd mezőgazdálkodásunk tengely k érdesének; A gabonatermő területek rovására több mesterséges takarmányt, főleg pillangóst kell termesztenünk, mely a fehérje kérdést i< egy csapásra megoldana. Az ugarrend zert a zöldugarrá alakítással, majd tagosítással kell felszámolnunk, és amit legelőször ikedle/trc volna említenem, az elhanyagolt rétjeinket és] legelőinket, uzok sáncolásával, esetleg alagcsövezésével, takarításával, meszezésével trágyáz.fsával és a megfelelő nemes füvek vetésével a legsürgősebben fel kell javítanunk. A modern takarmányozásnak egy másik fontom előfeltétele a silózás és a silóépi- tés, tehát a konzerválás korszerüsité-ie. Ha figyelembe vesszük, hogy Erdélyben az állatok istállózása az év 205—210 napjára terjed, látjuk valójában ennek a kérdésnek a nagy horderejűt. Az EMGE a silóépitések terén tnári< hatalmas munkát végzett, melyről más alkalommal fogunk beszámolni. Ha az. említett előfeltételeknek megfeleltünk. akkor majd szó lehet az állattenyésztésünk mennyiségi cs minőségi programjának olyan mérvű megvalósításáról, mely országrészünket Európa egyik legboldogabb területévé varázsolhatja. Itt c-nk arra figyeljünk, hogy ne szaladjunk okvetlen külföldi fajták után, hanem a jól bevált hazai, vagy legalább ói aklimatiz.ált fajtákkal igyekezzünk eredményeket elérni. A -ok állat, sok trágyát, ez meg talajerőt, tehát jo termest jelent. Az okosan gondolkozó mezőgazdának arra kell törekednie, hogy ez a körforgás a legtökéletesebb legyen. Ha ezt a gondolko- zásmódot általánossá tes-zük, az agrárolló kedvezőbb alakulása szempontjából »« elvé- keztük a kötelességnek a gazdikra háramló részét, mort hiszen az állati termékek ára az iparcikkekéhez viszonyítva még ma is valamivel kedvezőbb, mint pl. a kenyérgabonáé. vagy a többi mezőgazda' ági terményé. A háború utáni helyzet De állattenyésztésre kell berendezkednünk azért is, mert a háború utáni külföldi verseny következtében bizonytalanná váló ga- bonarerme-ztésünket elsősorban ezzel a termelési ággal kell helyettesítenünk. Az állattenyésztésben versenytáv ra nem igein számíthatunk olyan értelemben, hogy az eredme- nves munkánkat lehetetlenné tenné. A hábo-- ru után Európa keleti részének tenyészállatokkal való ellátása éppen a mi feladatunkat fogja képezni. Kétségtelen tehát, hogy az állattenyésztés korszerűsítése ö1 fejlesztése egyike azoknak az uraknak, mely végeredményében mezőgazdálkodásunk válságának a megoldá-sához vezet. ÉL® MÚLT í — --------Csokonai Vitéz Mihály: Â magyar nyelv feléledése Európa nyugati államainak a népessége egyrészt azért jut jobb keresethez a nemzeti jövedelemből, mert a lakosság tekintélyes rc- sze, — mint a fentiekben rámutattunk. — a jövedelmezőbb- iparban és kereskedelemben helyezkedett el. Másrészt — is ez jelenlegi fejtegetéseinknél döntő fontosságú —. a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság a szántóföldi, de elsősorban az állattenyésztési termelésében gyakran háromszorta nagyobb nyersjövedelmet produkál, mint azok az agrárjellegű államok, amelyek túlnyomó részben szántóföldi termeléssel foglalkoznak. Ezért összehA'onlithatatlanul kedvezőbb a Dánia, vagy Németalföld helyzete, mint pl- a miénk. A visszatért területek helyzete Az elmondottakat- megfontolva lássiuk, hogy az állattenyésztés és növénytermesztés szempontjából mi a helyzet a második bécsi döntésiül Magyarországhoz visszacsatolt- erdélyi ó'* keleti területeiken. Keressük, hogy melyik ut vezet a mezőgazdasági válság leküzdéséhez. Abból az alaptételből indulunk ki, hogy az egyoldalú növénytermesztés nem biztosítja a gazdálkodá-- jövedelmezőségét, de annál inkább megtalálhatjuk számításainkat, ha állattenyésztéssel foglalkozunk. Vizsgáljuk meg tehát mindazokat a lehetőségeket, melyek a mezőgazdálkodásunknak az állattenyésztésre való átállításánál jelentkeznek. Bennünket elsősorban szükebb hazánk helyzete érdekel, annál is- inkább, mert a kialakult közfelfogás szerint Erdély állat- tenyésztő országrész. Valljuk be őszintén, hogy ez a megállapítás a tárgyi ala-pot pillanatnyilag nélkülözi, mert éghajlatunkon kiHazámj Ha a te legkisebb fiadnak van jussa J arra, hogy a te állapotodba részt vegyen: engedd meg, hogy én a te boldogságodon Örvendjek. Engedd által a te érdemes nagyjai- dat az én együgyű toliamnak, hadd dicsérjem én azokat, s hadd hirdessem a népeknek. Az' én magaszlalásom csekély, mint magam: de a nagy szív, amely esméri saját érdemeit, a porból is örömest elfogadja a hálaadónak szavát. Bátran vészem fel hát az én toliamat, bátran zengedezlek édes hazám, tégedet! Meg- érdennled ezt én tőlem: meri hazám is vagy, méltóvá is tetted magadat az édes magyar névre. Nem azon örülök én, ‘hogy á deák nyelv, ez az uralkodó idegen, megfosztódott az ö bitang jussától; nem azon örülök én: legyen meg az ö érdemlelt becse minden okos nemzetnél a napoknak elmúlásáig! Nemesebb öröm ébreszti az én lelkemet. Az anyai édes nyelv nyeri vissza az ő igazságos jussait: s óh. magyaron! ki ne vigadna közíiletek? Eddig a holtak nyelvén rebegtünk: a mi értelmünk alacsonyan tévelygett a Priscianus szövevényin, a szózatok országában, s nem éri j arra. hogy dolgokat tanuljon, s hogy olyan 1 kincseket gyűjtsön magának, amiknek becsek az egész életben használatos. A tudomány templomának egy régi rozsdás kulcsát egész ifjúságunkban keresgéltük, s ritka volt közöttünk, aki a bémenetelre amiatt ráérhetett volna. így tévesztettük el a természetnek rendes útját! Magyar nyelv! édes nemzetemnek nyelve! te- általad szólaltam én meg legelőször, teáltalad hangzott először az én füleimbe az édes anyai nevezet, te reszkettetted meg a levegőégét amelyet legelőször szittam, a bölcsőm körül, s te töllötted be az én nevelőimnek, az én hazámfiainak. s az engemet szeretőknek nyá- jaskodásival, teáltalad kérte az én csecsemő szám a legelső magyar eledelt, a te darabolt izecskéiden kezdetlek kifesteni az én gyermeki elmémnek első ideái, mint a született hajnalnak apró sugarai, mikor a világosság lenni kezd. Azolta. mind e mai napig is, az én iju- ságomaak változó sorsú napjáig, édesebben hangzott terajtad az életnek köz beszéde, s a pajtásságnak édes szava. Az én elmémnek gondolatja mindenkor feljebb emelkedelt teáltalad. mint más idegen nyelvek által., s a le kedves toliadból kicsorgott Írásokban több örömet találtam, min! az idegeneknek legta11 nil a I ib munkáik ban. Mrgclégi-dvo \ i-z • i gyó nyöriiségi k között M'|>k'-«l<-tt a te liannóini . szavaidon a/ én fiatul MuHám, mint így mo*t *> z ü 11-11 * 11 pillangó a rózsák Inlijiónok him /ill virágain. I)c óh, sy.omor» idők! keves- n cn-zliik c/rn te ki-lleiuességidet: a te báládat lan magyarid egy Jioll szépséghez hajlottak, l<- pedig közöttük elvettetve bevertél, mint egy magános márvány a pusztulással fenyegető kastélynak érzéketlen omladékin.. A HÁNY A/, irodalmárokat nemcsak a költő alkr> tasa érdekli, hanem a mögötte megbúvó em her is. J ame mondja éppen, hogy író és müve kiegészítik egymást. Ebből a szinte irányzatnak nevezhető irodalmi é> :rodalomtöraé neu magatartásból következük az, hogy a nagy költők, iirók életrajzi vonatkozású adatai mindig nagy érdeklődésre tarthatnak igényt. Napjainkban pedig, mikor a kétes crtekü él<íT rajzi müvek, regényes bográfiák cs önéletírások korát öljük, igen figyelemre mekó Rolla Margit ,,Arany estéje"' című munkája, amely tiszta irodalmi és irodalom történeti eszközökkel ki-éreli meg Arany Jánosnak é- csalajódnak mindennapjait feleleveníteni. Arany életrajzi müvével több évtizedig irodalomtörténész Voinovich Géza ha talmas munkája után szinte nem is foglal- kozhatik. Azonban az értékes és szükséges adalékoknak, mint pl. Rolla Margit munkája, rrimdig megvan mind az irodalomtörténeti, mind pedig az ol va>-mány-értéke. Az ismert írónő ebben a könyvében Arany János vejé- nek Ók- családjának hagyatékából előkerült családi levelek alapján a költő életének utolsó napjait világítja meg. Tekintettel arra hogy eddig kiadatlan leveleket tesz közzé, munkájának a jövő kutatásait illetően igen nagy forrásértéke van. Arany János alaxja kissé megmerevedett irodalmi tudatunkban és ezen környezetének, családjának Rolla által közzétett levelei -okát enyhitenek. Igaz, maga Arany még életében tiltakozott levélfirkái“ kiadása ellen, de ezt, ha ismerjük szerény, a címektől és dicsőítésektől tartózkodó magatartását, könnyen megérthetjük'. Ro.|a könyvében a költőre és környezetére vonat kozó minden eddigi adatot leíkksmeretesen felhasznál, kiegeszitve ezt saját kutatásaival. Rolla különösen Arany unokájának. Széli Piroskának szinte irodalomtörténetünkben pá^ ratlan érdekességü sorsával, rövidke életével foglalkozik. De hasznos szolgálatot tett Arany Janómé, Arany László és a Széli-család leveleinek közzétételével is- A költő és családjának baráti köre, Tompa Mihály, Gyulai Pál és a többiek alakja, emberi valósága elevenedik meg a közölt levelekből. A nagy Írókat a kegyes és mindig kissé hideg irodalomtörténeti méltatás elzárja a hús és vérembert látni szándékozó irodalmár-olva ók elől. A kortársak emlékezé-e is mintha láthatatlan és mégi sszembetünő fátylat vonna a nagy írók emberi alakja koré. Ezt érezzük Gvulai Pál Vörösmartyjában, Mikszáth Jókaijában, é« még számos, mintaszerű magyar életrajzi munkában. Ezen a napjainkig -zinre kötelező feszültség-érzeten enyhít Rolla Margit a maga könyvével. Szenvedés, keserűség és apró örömök, emberi erények és fogyatékosságok világlanak ki a közölt levelekből és ezek meLlert a nagy költő környezetének, rogyó tüzü utolsó éveinek pompás rajza, elmé- 1 yült elemzése. Rolla Margit könnyed, irodalomtörténeti jellegű munkában c=ak igen ritkán fellelhető világos stílusban köti ös^ze az eg vés levél-csoportokat. Magyarázatai mindig megmaradnak a közzétevő kötelező alázatának keretei között. Adataiból nem akar uj, az eddigi kutatásoknak ellentmondó következtetéseket levonni. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában megjelent ízléses kiállítású kötet olv-a-mány és irodalomtörténeti értékét sokban emelik a levelek és a szöveg világosabbá tételéhez szüksegse, kifogástalan kiállítású hasonmások. S x ? s* érs «s i ®! ü © § © üt LÉGIVESZÉLY ------LÉGIVESZÉLY ELMÚLT ___ — LÉGIRIADÓ ............................. LÉGIRIADÓ ELMÚLT ____ ____ A fent lek ben Mof-Sie-jelsaerüen magyarázzuk meg olvasóinknak az István kiráy napjától kezdve használatos sziréna -jelzéseiket. Az egyenes volnál a fél-percig tartó egyenletesen maga-shangu -szirénajelzést jelenti, a pontozás pedig a közvetlen veszélyt jelző, váltakozó hangú, u. m üvöltöző S'ziránahangot ábrázolja. Hagyományos erdélyi szellemben, bátrou, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogulásáért az Ellenzék,
