Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-26 / 193. szám

8 ELLENZÉK 19 4 4 augus/lus 2«. Mezőgazdaságunk válsága Irta: Vltéa: SZÁSZ ISTVÁN \ kö/tud-uba beidegződön, hogy a gazdák általában gv.Arabban panaszkodnak. I la sok :i< rá, vagy ha kevés, ha meleg van, vagy ha tortiónetec<en hideg szelek I újnak, az minsiegv: ők o-ak aggodalmaskodnak. Mikor azonban ezeket a panaszokat halljuk, sohase feledjük el. hogv egyik foglalkozási ág ered menve sem függ annyira a természet vz.o zé- ls étől, mut éppen a mezőgazdálkodásé, t lát ha ryiég hozzávesszük az utóbbi évek e.azda- sági val ágait, a hábofu által okozott kötött gazdálkodási rendszert és számos más itt tel nem sorolható tényezőt. Bizony meg kell állapítanunk, hogy bármennyire is szép a mezőgazdálkodás, amely az ember szellemi és fizikai foglalkoztatását a legtöbb irány ban biztixitja s képességei kibontakozására '. éles lehetőségeket nyújt, de ugyanakkor rendkívül kockázatos is. Hogy azonban ez igv van, annak igen sok evetben nem a terme izet, hanem maga az ember, illetve az. ember áltál teremtett gaz­da-ági és gazdálkodási rendszerek az okozói. A háború előtti világverseny A háború előtti v lag verseny, amikor az állam a bolettta bevezetó-tével és sok más in­tézkedéssel igyekezett a gazdákat megsegíte­ni. még élénk emlékezetünkben van. Bár a liberali i gazdálkodási rendszer hibádból jó részt k lábaltunk, sajnos, a kötött rendszer mellett sem sikerül számira a nkar megtalál­nunk; A kérdés nemcsak egy elszigetelt es bizonyos foglalkozási réteg szempontjából érdesnél figyelmet, de a nemzet összességére nézve is fontos. ha meggondoljuk, hogy a magyar birodalom összlakosságának 62.4 százaléka é 1 Északcrdélv lako-ságanak 69.6 százaléka foglalkozik őstermeléssel. Ezzel szemben a német birodalom őstermelő lakos­sága 28.9 százalék. Franciaország pedig 35.7, Angi a 5.6, Olaszország 47-3, Holland a J0.6. Dánia 31.1, Svédország 36. Norvégia vtv3 százalékos ő; termelői arányszémmal sze­repel. Ez a körülmény a nemzeti jövedelmet a fejenkénti keresetet döntően befolyá -ól­ja, mert hiszen az ipar a befektetett tőkét- évente kétszer-három zor, s a kereskod.lem négyszer-ötször rs megforgatja. Ezzel szem­ben a mezőgazdálkodás ho-szu időre szóló befektetést igényel és a befektetett tőke érté­kének 5. de legfeljebb 10 százalékát képe;' kitermelni. Csupán a tőlünk keletre eső államok ős­termelő lakosságának az arányszáma maga­sabb a nr-enknél. Igv a Szovjetunióban és az egykori Nagyromán,iában az ősterme’ő la­kosság arány zárna 75 százalékkal szerepelt. Ha néhány európai állam mezőgazdaságát megvizsgáljuk, abból a szempontból. hogv egy" őstermelőre hektárokban kifejezve mek­kora terület esik (alább az or-zág neve után irt első szám) é? az értékesített növényi é1 állati termékek egy hektárra vonatkoztatott nagysága mekkora, (az ország neve után irt második' szám), akkor a helyzet-a következő­képpen alakul; Német Erodálom: 1.3 ha., Franciaország 2.3 ha.. 13.5/ha., Nagybritannia 7.3 ha.. í 1.8 ha., Olaszország 1 ha., 14.3/ha., Hol­landia 1.3 ha., 42.2/ha., Dánia 2.3 ha., 30.7/hä., Svédország 2.2 ha., 16/ha., Norvé­gia i.x ha., 22.2/ha., Trianoni Magyarország r.7 ha. 13.4/ha., Nagyrománia 1.2 ha., 7.8/ha., Szovjetoro izország 5 ha., 2.9/ha., stb. vül iirmlössze azzal számolhatunk, hogy a rét és Icgclőt.TÜletvmk kiterjedtek .s ebből következtetve, az állattenyiós/té-nek tág tere kellene, hogy nyíljon. Nem állanak azonban még hozzávetőleges adatok sem rendelkezésre, hogy országré­szünkben a retek és legelők minőségi és mennyiségi hozama vidékenként miként vál tozik. Erre vonatkozólag igyekeztem br/onyo' »«ámításokat vcgcziv néhány jele- szakembe­rünk bevonásával. Az eredmény termézete- sen csak hozzávetőlegesnek tekinthető. Ugyanekkor tudnunk kell a/.i is, hogy a visszatért részek kát. holdakban kifejezett t< rülete miként oszlik meg és a >?.álastakar- many hozadéka mekkora. A legelő tV a rét ö-s/terülctc kétmillió kát. hold. 8 q. illetve 13 q széna átlag-terme­léssel. Gabonanennick-et. beleértve a tengerit is, közel 1.600.000 kit. holdon termesztünk A pillangósok és egyéb me-tnr égés takarmá­nyok termőterülete 210.000 Kit. hold kör öl van, mg élelmi és kapásnövé’iyeink 65.000 kát. holdat foglalnak el. Ha a felsoroltakhoz, hozzávesszük a mintegy 340.000 kát. holdat kitevő ugart, egész mezőgazdasági területünk 4.300.000 kát. holdra rúg. melyen, levonva az alomnak szánt szalma subát, hozzávető lege 'cn évi 38 millió q szálastakarmány te­rem meg, beleértve a tengerikóré teljes meny- nyisegé* is. Zrtldmeziögazd Alkod ásunk és úilattenyésztésUnk kapcsolata Amennyiben a rét- c- legelőterületekhez a takarmánynövényekkel bevetem részeket hozzálizámitjuk, akkor azonnal látni fogjuk, hogy a számb iveit terület nagyobbik, kere­ken 2.200.000 kát holdat kitevő része az üzem jellege szempontjából a zöldmező gaz­dálkodás körébe tartozik. Megállapíthatjuk azt is. hogv az átlagtermések alascony 17in­vonalon mozognak. A bennük foglalt kemé­nyítő érték, a feletethető szalmát és tenge- riszárar is beleszámítva, 8 ó félmillió q-ra, mig a fehérje érték métermázsákban kifejez- 1 ve i.ooo.coo q ra trhető. A fehérje és kemé- j nyitó aránya remik vül tág (i;8), ami állat- j tenyésztés: -zcmpontból egyáltalában nem te­kinthető előnyösnek. Érdéi).' á’i lati Horn ín va (ló, szarvasmarha, juh, sertés) számos állatban kifejezve (1 szá­mos állat kb. 500 kg.) 704.000 darabra nhető. Ha egy számos állatra nem, faj és korra való I tekintet nélkül, durván számítva, ro q kemé­nyítő és 1.2 q életfenntartó fehérjéért éket számítunk, azonnal megalapíthatjuk. hogy a termelő takarmányt már jóformán teljes i egészében más oldalról kell fedeznünk. Erre \ a célra rendelkező >re áll a tengeri és az árpa- ! szemtermésünk tekintélyes része. valamint j az ipari hulladékok, stb., de ez sem elegendő, a visszatért területek takarmányban behoza­talra szorulnak. Növénytermesztés U nk átállítása Az adott körülmények között, ha állatte i nvésztésünket és haszonállat-tartásunkat korszerűsíteni akarjuk, akkor elsősorban nö­vénytermesztésünkben kell gyökeres változ­tatásokat ke resztül vinnünk. Erdélyben sok a törpe- és kisbintok. Ez magyarázza meg, hogy bár talaj és éghajlati viszonyainknál fogva általában nem vagyunk a gabonatermesztésre prede r/.tinálva, az öiiellá/tási törek vé .ok kö v rtk.c/t ébeji .szántóföldi tcriiletoink ja var. isy.ét, közel 1,600.000 kát. holdat, mégis ezek a kultúrnövények foglalják le. Az érdélyszerte dívó ugarrendszer miatt, mintegy 340.000 kát. hold területünk marad tökéletlenül kihasználva. Ezt az állapotot a zöld ugar bevezetésével, később pedig a fa gosit.ís keresztülvitelével, meg kell majd sztin-teiniink. Rétjeink és legelőink nagyon elhanyagoltak. A zöldmező gazdálkodá ír a ezen a téren vár a legtöbb feladat. I érmés- átlagaink a megfelelő eljárások alkalmazd'-a után, könnyen 50, sőt 100 százalékos emel kedést is mutathatnak. A legKÜrgÖHebb leadok Röviden összefoglalva tehát mi a teendő, ha a nyugati államok mintájára mi i,s a nrá­gásaid jö vedel mez Őseget biztosító állatte­ny észtét tekintjük majd mezőgazdálkodá­sunk tengely k érdesének; A gabonatermő területek rovására több mesterséges takarmányt, főleg pillangóst kell termesztenünk, mely a fehérje kérdést i< egy csapásra megoldana. Az ugarrend zert a zöldugarrá alakítással, majd tagosítással kell felszámolnunk, és amit legelőször ikedle/trc volna említenem, az elhanyagolt rétjeinket és] legelőinket, uzok sáncolásával, esetleg alagcsövezésével, takarításával, meszezésével trágyáz.fsával és a megfelelő nemes füvek vetésével a legsürgősebben fel kell javíta­nunk. A modern takarmányozásnak egy má­sik fontom előfeltétele a silózás és a silóépi- tés, tehát a konzerválás korszerüsité-ie. Ha figyelembe vesszük, hogy Erdélyben az álla­tok istállózása az év 205—210 napjára ter­jed, látjuk valójában ennek a kérdésnek a nagy horderejűt. Az EMGE a silóépitések te­rén tnári< hatalmas munkát végzett, melyről más alkalommal fogunk beszámolni. Ha az. említett előfeltételeknek megfelel­tünk. akkor majd szó lehet az állattenyész­tésünk mennyiségi cs minőségi programjának olyan mérvű megvalósításáról, mely ország­részünket Európa egyik legboldogabb terüle­tévé varázsolhatja. Itt c-nk arra figyeljünk, hogy ne szaladjunk okvetlen külföldi fajták után, hanem a jól bevált hazai, vagy leg­alább ói aklimatiz.ált fajtákkal igyekezzünk eredményeket elérni. A -ok állat, sok trágyát, ez meg talajerőt, tehát jo termest jelent. Az okosan gondolkozó mezőgazdának ar­ra kell törekednie, hogy ez a körforgás a legtökéletesebb legyen. Ha ezt a gondolko- zásmódot általánossá tes-zük, az agrárolló kedvezőbb alakulása szempontjából »« elvé- keztük a kötelességnek a gazdikra háramló részét, mort hiszen az állati termékek ára az iparcikkekéhez viszonyítva még ma is va­lamivel kedvezőbb, mint pl. a kenyérgabo­náé. vagy a többi mezőgazda' ági terményé. A háború utáni helyzet De állattenyésztésre kell berendezkednünk azért is, mert a háború utáni külföldi ver­seny következtében bizonytalanná váló ga- bonarerme-ztésünket elsősorban ezzel a ter­melési ággal kell helyettesítenünk. Az állat­tenyésztésben versenytáv ra nem igein számít­hatunk olyan értelemben, hogy az eredme- nves munkánkat lehetetlenné tenné. A hábo-- ru után Európa keleti részének tenyészállatok­kal való ellátása éppen a mi feladatunkat fogja képezni. Kétségtelen tehát, hogy az állattenyésztés korszerűsítése ö1 fejlesztése egyike azoknak az uraknak, mely végeredményében mező­gazdálkodásunk válságának a megoldá-sához vezet. ÉL® MÚLT í — --------­Csokonai Vitéz Mihály: Â magyar nyelv feléledése Európa nyugati államainak a népessége egyrészt azért jut jobb keresethez a nemzeti jövedelemből, mert a lakosság tekintélyes rc- sze, — mint a fentiekben rámutattunk. — a jövedelmezőbb- iparban és kereskedelemben helyezkedett el. Másrészt — is ez jelenlegi fejtegetéseinknél döntő fontosságú —. a me­zőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság a szántóföldi, de elsősorban az állattenyész­tési termelésében gyakran háromszorta na­gyobb nyersjövedelmet produkál, mint azok az agrárjellegű államok, amelyek túlnyomó részben szántóföldi termeléssel foglalkoznak. Ezért összehA'onlithatatlanul kedvezőbb a Dánia, vagy Németalföld helyzete, mint pl- a miénk. A visszatért területek helyzete Az elmondottakat- megfontolva lássiuk, hogy az állattenyésztés és növénytermesztés szempontjából mi a helyzet a második bécsi döntésiül Magyarországhoz visszacsatolt- er­délyi ó'* keleti területeiken. Keressük, hogy me­lyik ut vezet a mezőgazdasági válság leküz­déséhez. Abból az alaptételből indulunk ki, hogy az egyoldalú növénytermesztés nem biztosítja a gazdálkodá-- jövedelmezőségét, de annál inkább megtalálhatjuk számításainkat, ha állattenyésztéssel foglalkozunk. Vizsgáljuk meg tehát mindazokat a lehetőségeket, melyek a mezőgazdálkodásunknak az állattenyész­tésre való átállításánál jelentkeznek. Bennünket elsősorban szükebb hazánk helyzete érdekel, annál is- inkább, mert a kialakult közfelfogás szerint Erdély állat- tenyésztő országrész. Valljuk be őszintén, hogy ez a megállapítás a tárgyi ala-pot pilla­natnyilag nélkülözi, mert éghajlatunkon ki­Hazámj Ha a te legkisebb fiadnak van jussa J arra, hogy a te állapotodba részt vegyen: en­gedd meg, hogy én a te boldogságodon Ör­vendjek. Engedd által a te érdemes nagyjai- dat az én együgyű toliamnak, hadd dicsér­jem én azokat, s hadd hirdessem a népeknek. Az' én magaszlalásom csekély, mint magam: de a nagy szív, amely esméri saját érdemeit, a porból is örömest elfogadja a hálaadónak szavát. Bátran vészem fel hát az én toliamat, bátran zengedezlek édes hazám, tégedet! Meg- érdennled ezt én tőlem: meri hazám is vagy, mél­tóvá is tetted magadat az édes magyar névre. Nem azon örülök én, ‘hogy á deák nyelv, ez az uralkodó idegen, megfosztódott az ö bi­tang jussától; nem azon örülök én: legyen meg az ö érdemlelt becse minden okos nem­zetnél a napoknak elmúlásáig! Nemesebb öröm ébreszti az én lelkemet. Az anyai édes nyelv nyeri vissza az ő igazságos jussait: s óh. ma­gyaron! ki ne vigadna közíiletek? Eddig a holtak nyelvén rebegtünk: a mi ér­telmünk alacsonyan tévelygett a Priscianus szövevényin, a szózatok országában, s nem éri j arra. hogy dolgokat tanuljon, s hogy olyan 1 kincseket gyűjtsön magának, amiknek becsek az egész életben használatos. A tudomány templomának egy régi rozsdás kulcsát egész ifjúságunkban keresgéltük, s ritka volt közöt­tünk, aki a bémenetelre amiatt ráérhetett volna. így tévesztettük el a természetnek ren­des útját! Magyar nyelv! édes nemzetemnek nyelve! te- általad szólaltam én meg legelőször, teáltalad hangzott először az én füleimbe az édes anyai nevezet, te reszkettetted meg a levegőégét amelyet legelőször szittam, a bölcsőm körül, s te töllötted be az én nevelőimnek, az én hazámfiainak. s az engemet szeretőknek nyá- jaskodásival, teáltalad kérte az én csecsemő szám a legelső magyar eledelt, a te darabolt izecskéiden kezdetlek kifesteni az én gyermeki elmémnek első ideái, mint a született hajnal­nak apró sugarai, mikor a világosság lenni kezd. Azolta. mind e mai napig is, az én iju- ságomaak változó sorsú napjáig, édesebben hangzott terajtad az életnek köz beszéde, s a pajtásságnak édes szava. Az én elmémnek gondolatja mindenkor feljebb emelkedelt te­általad. mint más idegen nyelvek által., s a le kedves toliadból kicsorgott Írásokban több örömet találtam, min! az idegeneknek legta­11 nil a I ib munkáik ban. Mrgclégi-dvo \ i-z • i gyó nyöriiségi k között M'|>k'-«l<-tt a te liannóini . szavaidon a/ én fiatul MuHám, mint így mo*t *> z ü 11-11 * 11 pillangó a rózsák Inlijiónok him /ill virágain. I)c óh, sy.omor» idők! keves- n cn-zliik c/rn te ki-lleiuességidet: a te báládat lan magyarid egy Jioll szépséghez hajlottak, l<- pedig közöttük elvettetve bevertél, mint egy magános márvány a pusztulással fenyegető kas­télynak érzéketlen omladékin.. A HÁNY A/, irodalmárokat nemcsak a költő alkr> tasa érdekli, hanem a mögötte megbúvó em her is. J ame mondja éppen, hogy író és mü­ve kiegészítik egymást. Ebből a szinte irány­zatnak nevezhető irodalmi é> :rodalomtöraé neu magatartásból következük az, hogy a nagy költők, iirók életrajzi vonatkozású ada­tai mindig nagy érdeklődésre tarthatnak igényt. Napjainkban pedig, mikor a kétes crtekü él<íT rajzi müvek, regényes bográfiák cs önéletírások korát öljük, igen figyelemre mekó Rolla Margit ,,Arany estéje"' című munkája, amely tiszta irodalmi és irodalom történeti eszközökkel ki-éreli meg Arany Já­nosnak é- csalajódnak mindennapjait felele­veníteni. Arany életrajzi müvével több évti­zedig irodalomtörténész Voinovich Géza ha talmas munkája után szinte nem is foglal- kozhatik. Azonban az értékes és szükséges adalékoknak, mint pl. Rolla Margit munkája, rrimdig megvan mind az irodalomtörténeti, mind pedig az ol va>-mány-értéke. Az ismert írónő ebben a könyvében Arany János vejé- nek Ók- családjának hagyatékából előkerült családi levelek alapján a költő életének utol­só napjait világítja meg. Tekintettel arra hogy eddig kiadatlan leveleket tesz közzé, munkájának a jövő kutatásait illetően igen nagy forrásértéke van. Arany János alaxja kissé megmerevedett irodalmi tudatunkban és ezen környezetének, családjának Rolla által közzétett levelei -okát enyhitenek. Igaz, ma­ga Arany még életében tiltakozott levélfir­kái“ kiadása ellen, de ezt, ha ismerjük sze­rény, a címektől és dicsőítésektől tartózkodó magatartását, könnyen megérthetjük'. Ro.|a könyvében a költőre és környezetére vonat kozó minden eddigi adatot leíkksmeretesen felhasznál, kiegeszitve ezt saját kutatásaival. Rolla különösen Arany unokájának. Széli Pi­roskának szinte irodalomtörténetünkben pá^ ratlan érdekességü sorsával, rövidke életével foglalkozik. De hasznos szolgálatot tett Arany Janómé, Arany László és a Széli-csa­lád leveleinek közzétételével is- A költő és családjának baráti köre, Tompa Mihály, Gyu­lai Pál és a többiek alakja, emberi valósága elevenedik meg a közölt levelekből. A nagy Írókat a kegyes és mindig kissé hideg iroda­lomtörténeti méltatás elzárja a hús és vér­embert látni szándékozó irodalmár-olva ók elől. A kortársak emlékezé-e is mintha látha­tatlan és mégi sszembetünő fátylat vonna a nagy írók emberi alakja koré. Ezt érezzük Gvulai Pál Vörösmartyjában, Mikszáth Jó­kaijában, é« még számos, mintaszerű magyar életrajzi munkában. Ezen a napjainkig -zinre kötelező feszültség-érzeten enyhít Rolla Mar­git a maga könyvével. Szenvedés, keserűség és apró örömök, emberi erények és fogyaté­kosságok világlanak ki a közölt levelekből és ezek meLlert a nagy költő környezetének, ro­gyó tüzü utolsó éveinek pompás rajza, elmé- 1 yült elemzése. Rolla Margit könnyed, iroda­lomtörténeti jellegű munkában c=ak igen rit­kán fellelhető világos stílusban köti ös^ze az eg vés levél-csoportokat. Magyarázatai mindig megmaradnak a közzétevő kötelező alázatá­nak keretei között. Adataiból nem akar uj, az eddigi kutatásoknak ellentmondó követ­keztetéseket levonni. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában megjelent íz­léses kiállítású kötet olv-a-mány és irodalom­történeti értékét sokban emelik a levelek és a szöveg világosabbá tételéhez szüksegse, ki­fogástalan kiállítású hasonmások. S x ? s* érs «s i ®! ü © § © üt LÉGIVESZÉLY ------­LÉGIVESZÉLY ELMÚLT ___ — LÉGIRIADÓ ............................. LÉGIRIADÓ ELMÚLT ____ ____ A fent lek ben Mof-Sie-jelsaerüen ma­gyarázzuk meg olvasóinknak az Ist­ván kiráy napjától kezdve használa­tos sziréna -jelzéseiket. Az egyenes vol­nál a fél-percig tartó egyenletesen maga-shangu -szirénajelzést jelenti, a pontozás pedig a közvetlen veszélyt jelző, váltakozó hangú, u. m üvöltö­ző S'ziránahangot ábrázolja. Hagyományos erdélyi szellemben, bátrou, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogu­lásáért az Ellenzék,

Next

/
Thumbnails
Contents