Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-26 / 193. szám

I

5

1Ő44 augusztus 2 6.

ELLENZÉK

O ti hon dolgozgatom... pihenek... néha moziba járok

Munkások beszélnek arról, hogyan töltik szabadidejüket

KOLOZSVÁR, augusztus 28. (Az Ellenzék mumaatárssátol.) A múlt század roá- socmk felárnak szó cialpolitalkiad és szocialista közig) izdiasiag'i iirói szakítottak a klasszikus ukoia fiel fogáséival, amely a munkát csupa*1 piaci, árunak ti-kimte te. Kétségtelen, h’juy a kaipitialista szabad versenylód ţn a rmunké, ez a n-ékü-lözh etet len eredeti terme1 esi tényi-gp, vafótj-n az áru szerepét játsaoftiía és a liberális közgazdák csupán ez. a tényt rögiziitettiéik. Akkor még gaz- áa.'Siái.ajpcli tclkáiról szó sem Üóetett és nem választották szét a munkát hordozójától, a dolgozó emberéül.

Az elmélet ^“onibsn észrevette a ma- gáinikiaptaüzmius hibáit és míg egyesek azoiknak lenyie^eigetését javasolták, mások a teljes átszervezést köviEtteták. Meg- szülLetett a modern szocializmus, amely Pierre Lerov,x 1338-ból származó megha- ározása serin t nem egyéb, mint törekvés a hibás társadalom megújítására. A szociális felfogás fokozott mértékben tekintett a dolgozóikra. Az első világháború urán az úgynevezett totális’ államokban a miurikát öbbre értékelték, mint a liberális gjaziziasági rendszeriben és ig> máindenapi életben is megjelenítők a határozott mun- havádielmi intéiTikedések.

A szaoiiálpolitikának, amely a korlát néfkül fcatiipajlázTOius visszahatásaiként keletkezett, eriyék feladatává vált a munkás ok szafbad-idejóv/l való foglalkozás. A totális áólamiok intézményesen igyekeztek megszervezni a munkás tömegek sza- badi-detjét. Book közül a kísér etek közül világszerte isméd té vált a német „Krptft durch Freute“-e\kció és az olasz ,,Dcbola- rono^-imuongalcm. Nálunk a szabadidőmoz- giaiknnt • aktfikai okokból a kapitalisták szervezete karo'ta fel, ezenkívül egyes munkás érdekvédelmi csoportosulások in ó iméryesitetiék a szabadidejüket "öltő m’.’nkáeoikról való gondoskodást. A ránk- kcviziöntött második világháború ezekut a Itazdornifnvezéreiket háttérbe szorító ta és ma az a helyzet, hogy a szab ke ő kérdéséi jen az ipari munkás önma piáira v,u hagyatva

Hogyan tölti szabadidejét ma a kolozsvári munkás ?

Az egyik megy kolozsvári gyűrűzöm munkását otthonéiban kerestük fel, hogy megkérdezzük: miivel tölti szabadidejét? Néhány négyzetméteres kertben foglal a- tonkoddt popén.

— Szalbad’időimet ezekkel töltöm — mord ja és rámutat vete menyeire. — fggi- zhn csekély költsék'jel sikerült megteremtenem ezt a kis kerté , ame'y nem. sokat jövedelmez ugyan, hiszen a terméséből egy zor-ikétezer ebéd, vagy vacsor / pótl é- kot kéEizililoetürJk csupán, de ami mégis el fogtál! tságo-t és iüSőtöltést jelent. Amikor a munkáiból ház ''térek, első dolgom, hogy a ház körül szétnézzek. Az esti órákban a kertben; gyom’ álgatok, veteményeimet ördözöm, Szórakozásnak és pihenésnek is beillik.

— Mivel töl i az ünnepai'ipobat? — kérdezzük.

— Vasárnap kora. reggel „-oss^ecsomnt- gol-om“ az egé’iz családot és kivonulok a Szent Jávor-.kúthoz. Késő délután jövünk haza és akikor végezzük el a kerti munkát Az ilyen kirándulásokná' az a nehézség, hogy nem tudunk s werekeknek és miagrunknnk elegendő élelmiszert ma- gunhkal vinni.

G. L. bőrgyiri mcnkással az utcán találkoptunk és kérdő 'Linkre elmondotta, hogy szabaditdejéilek legnagyobb részét alvással, pihenéssel tölti.

— Fára íztó beosztásban dolgozom és emellett légó szolgálatot is el kell látnom. Amikor a munkából hazakerülök, alig várom, hogy lepihenjek,.

— Moziba, színházba el szokott-e járni?

— Átlagosan két hétben egyszer megyek moziba, ezt megengedhetem magamnak, mert egyedül élők. Családos munkatársaim azonban nem tudják ilyen köm ínyen megoldani ezt a kérdést, mert arra már nem telik, hogy az egész család elmenjen, azt pedig nem szívesen csinálják meg, hogy csak a férj, vagy csak a fele-ég járjon moziba. Az egyedülálló munkásoknak valóban- egyik elérhető szórakozásuk időmként a mozi. Színházba nem járok, de ismerek munkásokat akik rendszeresen elmennek a Tizes Szervezet előadásaira

Oíjasás, önművelés

A műnkásegyeisüle:x'k, a múltban, amikor elő) legitetitiék tagjáiik önmüveló lét, egyben a szórakozásra és a hasznos időtöltésre is alkalmat nyújtottak. Az egyesületek saját he

lyiréggel év könyvtárral rendelkeztek, nem egy közülük dalárdát (szervezett, csoportos k’rán/dulásokat rendezett.

— Ilyen csoportos kirándulásokra ma nem kerülht — sor mondja egy vasutó munkás —, nálunk azonban, igen szép eredménnyel müködk az összhang“ dalárda. Én nem vagyok ének oh szabadidőmet otthon pihenésnél töltöm, vagy néha kimegyek a Szamosra fürödni.

— Van-e alkalma mostanában olvasgatni?

— kérdezzük egy szakmunkástól. ,

— Régebben ez volt a legkedvesebb időtöltésem, most azonban, időbehleg se nagyon jutok hozzá, de meg venni sem tudok könyveket. A könyvárak annyira felszaladtak, hogy azt manap ág nem tudjuk megEzettai. Egymás között cserélünk olvasnivalót, de az leginkább újság, vagy olcsó füzetes kiadvány. Egyesek kölcsönkönyvtárba iratkoznak be, vagy egyesületüktől, főképpen pedig a Tizes Szervezet kerületi könyvtáraiból kölcsönöznek könyveket.

Több beszélgetésből kitűnt, hogy a munka« ma szabadidejét legszívesebben, családja körében, pihenéssel tölti. Néha megenged magának egy mozit, vagy labdarugó mérkőzést, ünnepnapon eljár fürödni, vaey kirándulásra megy, de napjainkban a fokozott munkateljesítmény annyira igénybe veszi, hogy szabadidejét ,elsősorban alváara használja fel. Kulturális igényeit csekély mértékben elégíti ki mrirt ennek határt v-zab a 1 keresete is. Előtérbe lépett az otthon és ma a munkás életét túlnyomórészt a műhelyben és családja körében éli. KAKAS ISTVÁN.

Szabédi László:

miMr G6M HflLDTTAt

Úgy szerellek, mint egy halottat, akitől búcsút sem vehettünk, kinek hírül sem adtuk: holnap imádkozunk a lelkedért.

Jaj, szavak, amiket nem mondtam, mert örömömben elfeledtem; jaj, pazar, pihenő karomban elszendeítedett mozdulat!

Ölő' napok gondokba vernek s ijesztő gondjaim be meddők!

Mint egy halottat, úgy szeretlek, oly keserűn, oly teljesen.

Tilos mindest gyűlés és össze- Jdvetei o keletmagycxrerszégi hadműveleti területeken

KOLOZSVÁRI, aii,(gusztus 26. Vitéz Riosó'y-U’h] arük Béla,, a kiehetmagyar- oimági hadműveleti -terület kormányéi ztos a az alábbi kéjt rendeletit adta ki és küldötte mey az iildetekbe® í hatáságioikniak kihirdetés céljából!.

„Figyelemmel a kelleti arcvonia.1 kö- zehségidne é»s einmiek következtében előállott fokozottabb mérvű l-égive- szélvire, valamint arra való tekintet- tel, hogy a keleti had mű vele tá területen nagyobb tömegek befogadására 8'lka-imais nyilvános, vagy magán>- óvóhely általában nincsen, minden gyűlés, gyülekezés és összejövetel tartását, amelyen a résztvevők száma 10 személyt meghaladt megtiltok.

E tilalom alá esnek miniden — a gyüiMtstilal-om hatálya alá egyébként nem eső — politikai, topábbá vallá- siois, illetve a hitélet bármilyen meg- nyilatkozátsával kapcsolatos öc<sjz<e,jö- v etetek, búcsúk és kör menetek.

Nem esnek a rendelet halálva alá kizárólag istentisztelet tartására a.l- land'óán szolgáló épületben tartott,

A kiiiis¥árs Asmijakáresiiüak 20 százaléka jogosulatlanul veti fel gyorssegély!

KOLOZSVÁR, augurz,tus 26. A kolozsvári bőm?btámadás után a l>elü®ym:nisz- várni bomitrtiáirniadiás utam a belül tyminisz- zésirei á ló pânziaLpbc'l a váro s vezető - siegle- gyo-rssegélyoen résv.es-itette a bon/os- károS'Ul a'kiat. A segélyek kiosztásának munkáját a városi nép;, ólé ci hivatal végezte, amely kiáltotta az erőpróbái. A táNemzetiségi könyvujdonság

VJ

Pusztai—Popovits József :

Az északerdélvi rssssnsl gazdásági helyzete 1940-1944“

Ez az első könyv a htzai ront áa nemzetiség szövetkezeteiről és pénzintézeteiről a második bécsi döntés után.

Ára í 1Ö pengő.

Megrendelhető a szerzőiéi: Epést, V. Hmvéd-u.lO.

■iSbíSmmKmr&'x-xiz&iisms&bia.'sai&U'szokásos istentiszteletiek, valamint a szórakozó elő ad ástok, amennyiben az utóbbiakat a rendőrség engedélyezi.

Jelen rendelet megszegése — Pimennviben a cselekmény su 1 yo- sabb büntető rendelkezés alá nem fi iik — kihágás és hat hónapig terjedhető elzárással bűn törendő/1

A (kormánybiztos másik rendelete a rémhirkoboJókra és térjetsizrtökre vonatkozik:

„Azok, akik olyan valótlan birt koholnak vagy terjesztenek, amely a közrendet zavarhatja, vagy az ország küil poli ti kajának érdek elit veszélyezteti, avagy az ország gazdasági helyzetét vagy hitelét károsan érinti: rémbirterjeszitők, akiknek a hadműveleti területen való szabadon tantózkodáisa a közrend, valamint a hoirvédieJem érdeke szempontjából veszélyes. Ezért a rémhirterjeszitő- ket a hadműveleti területien rendőrhatásági őrizet alá helyezik, vagy erről a területről kitiltják/1

madiás utáni ri ijjlombaa- is’ svorsan segélyhez juttatta a megszór bükit. A város különböző ponty .n felállított segély- irodákban a hi vata- tisztviselői nun den nehézség és formaság nélkül állitot ák ki az utalványokat és fizet-.ek ki a segélyeket. A munka1 gyorsaságinál és a helyzet parancsoló szükségességénél fogva nem volt alk,a’műik a jelentkezők i,eényjogosultságait elbírálni és ezeré mindenki, aki kért, kapott is segélyt. A bomb akár''sült csa<Jé,do’k közül 2106 cs-cilád 800 000 pengő segélyt kapóit. Mint utólag kiderült — közöttük igen- sokan jogtalanul.

A népjóléti hivatal a segélyez#» akció befejezése után — rnnrntboffv elég /eikiintt- lves ö&saogTőil volt s-zó —, le kiisTnereteisein íclüilvizi'riáilta azoknak anyagi körülményeit. -.kik a biO'míbaitáim'''.dái3 utáni zavar- bon segélyed iele-rtkectek és segélyt kaptak. Ez a miunkia szemont mieicná'l ’a-pi-tásra vezetett, mert a héilyseit+el sóik an visszaéltek és ? bőm Ibaká r o - ül '*■ 1 k 20 százaléka anétkül vett fél segélyt, heev erre rászorult volna. A 800.000 pergőből7 oeháH 160 ezer rumpo illef*ékfle1'0m kei?\'i’öbc jutott. A néo'jóléfi hivatal nem eréiredíVt me1? azon- ben a témvek me'öiáillarvitásávaíl, hanem mindén in tű kied'éts' megütt ^kbsn az iráinyíbsn., hiery mpndia.zick, akik a helyzetet kihasználva. inValanuil jutef+ak segélyhez. hziessék vkszia ?.z összegeket. Aki iószántáibói] rom fizeti v'sszia a felvett ö-sregel, «7 e’Vu a ha A-flA' f1á!,rf»W7lP_

V ~ j C'^f y^.rucr V>i’î!r«^rA rJ{: oí’myí c;

’VoVi1 ibV'-vrr

Az üzemi választmányi tagok részére tartott tatiíoijam második napja

KOLOZSVÁR, augusztus 26. A Kolozsvári Munkaikamara és Hivatalszervezet által az üzemi munkaügyi választmányi tagok és póttagok részére rendezett munkajogi tanfo lyamok második napja tegnap volt a Hiva. tás> zerveze-t helyiségében. A megjelent nagyszámú hallgató közönség előtt elsőnek Ladányi Lá zló dr., a Munkakamara ügyésze tartott előadást, a munkaviszony jogi kérdéseit ismertette. Tájékoztatta hallgatóit a munkaszerződés, felmondás es elbocsátás törvényes rendelkezéseiről. A közönség nagy érdeklődé sei hallgatta előadását s utána adott ebetekről kért felvilágosítást az előadótól. Pálffy Tibor, a Hivatás-zervezet titkára vök a következő előadó, aki a fizetéses szabadságra vonatkozó érvényben lévő rendelkezéseket ismerttete. Az ő előadását is vita követte- A legközelebbi előadást hétfőn tartják, amikor Janc&ó Miklós dr. a munkaidőről és Jenei Lajosi dr., a Dermata üzem köztiszteletben álló orvosa beszél az üzemi betegségekről és az üzemek egészségügyi problémáiról.

RENDŐRZÉGI HÍREIK

KOLOZSVÁR, augusztus 26. A rendőrség bűnügyi naplójából tegnap a következő ese _ teltet jegyeztük ki:

Kiss Lajosné Vörösmarty-utca 36. szány alatti lakos az utóbbi időlaen az autóbu zokon ■ ürün garázdálkodó zsebtolvajok karmai, közé került. Amint az állomástól a Főtérig uta zott, va-laká elemeibe kézitáskáját, amelyben készpénz és okmányok vötíak. Kára í060 pengő.

Kálmán Istvánná Hadak, útja 54. szám alatti lakás- a gépkocsivezetők gyorsasági, rohamának lett az áldozata. A Honvéd-utcában egy autó elütötte. Szerette és sérülés-e könnyebb természetű. Sokkal rosszabbul já~t Galambos Vilmos Rákóczi-ut 14. szám alatti asztalos, akit a Főtéren ütött el egy autó, úgy. hogy lábcsontia eltört és ezért a sebészeti. klinikára kellett szállítani.

Nem a strandon, hanem a sétatér! tóban akart megfürdeni néhány fiatalkorú suhanc. Ugyláü-zik, hogy nem voltak tisztában a helyi szokásokkal és azt gondolták, hogyha már víz, csónakokat ringat a hátán, meg is kell benine fürdeni. A tó partján levetkőztek,

b.leugrottak a vízbe, de á végzet a sétatéti parkőr személyében csakhamar utólérte őket. Amijg a vízben lubickoltak, a parkőr összeszedte a ruhájukat, de vesztére. A suha-ncok ugyanis közös erővel rá,támadtak, földre te- perték s olyan súlyosan bántalmazták, hogy a kötele ségtudó ember testén 20 napon túl gyógyuló sérüléseket okoztak. A közön rég segítségével sikerült a garázdálkodó suhancokat megfékezni é?i a rendőrségre száJli-tam. Az egyik, ráfizetett a fürdőre, mert a du'akodás közben sérüléseket szenvedett, s a sebészeti klinikán kellett ápolásba venni.

Nem mindennapi látogatója volt tegnap Méhész Sándorné, Árpád-ut 60. szám alatti lakósn.ak. A délelőtti órákban egv cigánvle- geny kéregetés ürügye alart kopogtatott be a lakásába. Méhó-izné nem volt a szobájában, s a szemfüles kéregető az a ztalon pénzt látva, z sebre vácta és elsőm fordáit vele. Pár perc múlva Méhészné belépett a szobába. Azonnal felfedezte, hogy a pénz hiányzik az. asztalról és észrevette hogv az ayón egv ci- gánylegény osont ki. Utána iramodott a menekülő cigánynak, aki futás közben lvukas zsebéből az egész pénzt kihullatta. A fiatalkorú cigánylegényt azután elfogták. Az ügyészségi fogházba került.

Egyetemi hallgatók !

.45 Erdélyi Fonetikus J Szeminárium ham

jegyzetkölcsönzés, beiratás indexkezelés.

Előkészítés diplomás előadókkal ! Villanegyedben előadótermek, óvóhely I

C.im : Kolozsvár, Zrinyi-utca II. (Német konzulátus mellett, autóbusz megálló hely.)

■ i immwH