Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-24 / 191. szám

1 a í 4 au,guşatu* 24, ■TiTWnrniaiÉÜÉMI Uli—T-------------­Dél erdélyi hang a mai erőpróbáról ELLENZÉK ■aMgawmaaaaaaaMa BfiítiimfirrtfMiimirtr I I emré'g-áben hosszabb utat tettem autó­buszon, Előttem két gimnazista ült.. 12— 13 evesek lehettek. É/ óinkén vitatkoztak s hozza imroi? Nem a vakáoiós gyermek szol'Tí k ozásai. rél, item spoite ól, nem kirán­dulásról 9 niem a hazai jó kosztról> vagy iigiuságii regény:akiről, hanem világpolitikai és háborús kérdésekről. Hangjukból annyi belső vívódás és aggodalom csiendüllt ki, hogy a társalgás teljesen Lekötötte a fi­gyelmemet. A gyermekek is ugyanazzal a najgy kérdőjellel viaskodtak, amivel a fel­nőtt, gondolkodó érett fărtdak. Miegértet- vm azonban Őket. Hüszien az ő igazi is­kolájuk rruár nem az osztály, hanem maga a történe emforrnáló Idő, amelybén immár he rune sodródik mindenki, a csecsemőtől ®2 érett kor végső határáig. — Igen, a nagy erőpróba etek most kö­vetkezik el számunkra — jegyezte meg az egyik. És barátja nyomban hozzátette, hogy az erőpróba a helyJáilüás mértéke. Ma az egész .társadálmát ez a gondolat, hatja át. Ezzel ébred és ezzel tér pihe­nőre, ha a nap idegölő munkájába bele­fárad. De jó.. Vem ez igy,. miért ez a maga­tartás a 'komolyság bizonya téka, amikor a társadalom miár tudatosan érzi, hogy sor­sáról van szó. De az is megállapithető, fhöey ebben a helyzetben a közvélemény szim/te vigyázzál 1 ásban figyel mindent, de különösen érdsfc’i a magyarság vezetői­nek hangja és időníkénti megnyilatkozása. Különös figyelmet szentel a hatánonfulá- aikanak, a kisebbségi sors ma,gyarjiadnak. Mert a szabad magyar közvélemény elis­merte, (hogy a kisebkéigá magyarság vala­mivel tisztábban és higgadtabban szemlé­lődik és ítéli meg az egész magyarság helyzetét. A szabad közvélemény ugyanis szenvedélyeden, nyilatkozik meg politikai pártállások szerint, mdg a másik lelki egyensúlyát és szellemi értékéit nem be­folyásolják a szien;vediély egyéni törvé­nyei. így szülieitietli meg aztán a trianoni országnak az a nagy várakozása, amit a felszabadult erdélyi részek maigyar köz­élete iránt mutatok, s adná ammyá remény­séget táplált benne, hogy egykor majd Erdély lesz az. mely az egész ország belső lélittiéJ es államigazgatási rendszerét kor­szerű aliapokra helyezi. Hogy m.i történt ezen téren és válton midért nem érvé- nyesiülhetett az endlé'ri felfogás, arról ma hiába vitatkoznánk. Ez viszont meg nem jelenti’ azt, mini ha ä szemünk nem függ­ne a dél erdélyi' magyarságon s ne várnánk onnan is jelt eljövendő mag tartásunkra. Hosszas hallgatás után a közelmúltban egy olyan jeentős megnyilatkozás tör­tént Délierdélyiben, amiről itt is tudomást kell vennünk. Áz erőpróba, idején, az erő­próbáról. Egy esetről van szó, emit a nagyienyicdi Erdélyi Gazdáiban irt dr. Szdpz Pál. Vájjon mit is mond az erdélyi föd népének ez a kiváló munkása, aki Erdélyben elsőnek kezdte meg a falusi nép réteg társadalomszervezését és afei ez­zel uij -irányt szabott az egész erdélyi közéletnek? Mindenekelőtt azt állapítja mev, hogy ha >a történelem lapjait forgat­juk és a mult eseményedre gondolunk, bi­zony sokszor vélték olyan helyzetek, ■amikor elődei-nknek'létük, életük, családja­ik-és vagyonuk megmentése érdekében ne­héz küzdelmet kellett viVraok fennmara­dásukért és mindazon anyagi és szellemi értékük megmentésért, -amelyeket nem­zedékek szorgos munkája, sok fáradsága és az események szerencsés játéka gyűj­tött rendre össze az egész emberiség ja­vára. Az élő njeimziediékiek, alkik. nagy tör­ténelmi megrázkódtatások tanúi és sze­replői, rendesen azt szokták mondani, hogy ilyen súlyos idők, ilyen nehéz élet­viszonyok még nem voltaik. Ez a meg- éülapitás niem, mindig találó, mert évszá­zadok vagy csak évtizedek távlatából te­kintve az eseményeket — nem tudjuk megiiitélni a mindennapi életnek azokban az időkben —- -az akkori níemzédékékre ránehezedő súlyát. Egy azonban bizonyos, hogy ‘akkor is és mindig, amikor ^ nagy sorsíorduilafok és történie má események rázzák meg a világot, az abban résztvevő nemzedékeknek súlyos erőfeszítés'.! kell teaxniök megmaradásukért. Ezeket mindig és mindenütt -az irányitó hatalmiak Írják elő, fogód jóik rendszeribe és teszik köte­lességévé az egyes államok polgárainak. Szám Pál dr. ezután rátért a kérdés lényegére és azé iirja; hogy a mai világ­események miéretei, várható követkiszfné- nyei és a folyamatban levő történelmi át- elakul-âs'oik olyan nagyszabásúak, arnei yek a mai nemzedék minden egyes tagját a legnagyobb erőpróba elé állítják. Mindem kinek, vállalná® kell teháti azt a munkát, azj a kockázatot, azt a 'köte ességtelj-esö- tést, amely elé a sors állította és minden­kinek éreznie kell, hogy sorsa elől nem térhet ki, vagy 'megbirkózik az esemé­nyekkel, vagy elbukik. Nehéz lenne fel­sorolni, mieigjájli'apátani mindazt az anyagi és lelki szükségességet, amelynek hiányában s-enki'sem képes arra a maximális teljesít­ményre, amielyre szüksiég volna,. Nem is volna jó, ha ezeket nr.-st felsorolnánk, hiszen ebből ki ünne, hogy milyen nagy hiányokban is szenvedünk. Nézzük tehát cs'ák azokat, amelyek megvanniak, becsül­jük meg őket és igyekezzünk úgy kihasz­nálni, hölgy a ’lehetőség szerint mindenki a mágia helyén azt a m,unkát, amelyet a sors rábízott, a lehető legjobban telj esi1 he. Szász Pál itt elfőnek a munka alkalmat említi, ami majdnem kivétel nélkül min- dienkinek reodelk:eésére áll. De vájjon melyeik .azok a lelki értékek, amelyek ké­pessé tesznek ennek -a megfeszített! mun­kának az el végzésére'? A hit, a harmoni­kus, tiszta lélek, amely nélkül nincsen munkakedv, önbizalom és1 remény. Ra­gaszkodnunk kell tehát hitünkhöz, szoká­sainkhoz, ragaszkoemunk kell ahhoz ,a kö­zösséghez, .amelynek tagjai vagyunk. Az életnek sok nehézségeit el lehet viselni egy közösségben. Az egyedülálló ember esv súlyos fedodat elé állótva kétségbe­esne, hozzá se marne -nyúlni a feladat­hoz. ha nem látná, ho"— sorstársadnak mellette ugyanilyen nehézségiekkel kél megküzdeniök. S ezek azt vállalják, leg­nagyobb - rébzük meg is birkózik' vele és készek a további küzd elemre. A közösségi; élet - legnagyobb ereje a szioTdaxiitósban van. Ez a tudat azonban mindnyájunkat arra kötelez, hogy a sorsfcözösségbcn é'ő íáreannikkial szemben euren így erezzünk, gondolkozzunk és cselekedjünk. Van nagy emlberi sorsközösség, emberi szolidaritás-, amely miniden embertársunkkal szemben kötelez, van nemzeti siro’idaniitâsţ van ál­lami szolidaritás, amely az államon belül élő embereket kötelezi. Mindennek alapja ■azonban az a lelkiség, amivel a nevelés, •az iskola és; az élet ajándékozott meg. Eddig ai délerdélyi’ hang és most az ol­vasó, aki megszokta, ho^y a közé'e • gyak- ran bombasztikus tümeghatásra pályázó beszédmódot használ, Hálán meglepődik a szerénységig egyszerűm hangzó monda­nivalón. Látja és érzi azonban a tartalmi mélységét. Hiszen Szász Pá-1 elmefutta­tás a nem más, mint azoknak az örök embe­ri eszményieknek a kihiamgsulyozása, ame­lyek -tértől és időtő’. függetlenül, egyedüli irányi tód. az emberiségnek, a társadalom­nak és a ■ különböző népeiknek. A társa­dalmat pedig időállóan csak az örök esz- mjények vezéreik le tilk és csak azok ment­hetik át a nagy kríziseken és. tehetik al­kalmassá bármilyen erőioróbára. A társa­dalom, az emberek egymásiköziti szo'i'dari- tás® és ennek méílvséges tudata. Amikor az ember nem ilyen, vagy amolyan napi meglátás len.cséj-én á.t szemléli, az életet, (hiamem befelé néz és a lélek forrásait nyiljjia meg, ami a hitet tápiá,Íja és az erőt mindenh’cz megadja. Még az erőpró­bához is. DEMETER BÉLA A románarevonuton tovább túrt a szovjet csapatok nyomása BERLIN, augusztus 2A. (MTI) A Führen f áliadi szállásár ól jel én,ti a. véd erő főparancsnok »ága: A Szajna alsó folyásúitól nyugatra az ellenség szorosan nyomátoeuni van. az elszakadó mozidul áto k at végző csapataiinkiniak. Touqueis szakas.zán, Li/sieux mintlkét oldalán, Evreiuxtól nyugatra, valamint az Eure között hadosztályaink szívóig ellenállást fej- teniak ki a nagy erőkkel északi irányban támadó ellenséggel szem­ben. Az ellemség csapatai súlyos veszteségek árán tudtak, némi terü­letül yereséget elérni. El leül támadá­saink a MHintéstől északra, lévő el­lenséges hídfőnél az ellenséget, sú­lyos harcok után tovább vissza vetet- te a folyó felé. Paristól délre az el­lenség előretolt biz! ősi tó erőit nagy ■erők kel támadta meg és a Szajnához szorította vissza. Tovább délre a Jesmne mentén folynak a harcok. Elkeseredett harcok Toulonnál Déli ran c i a országban Toulon hely- őnsége elkeseredett harcokban tartja magát a támadó ellenséggel szem­ben. A Du ráncéból dlélite had. osztá­ly aink az erős ellens-éges njtetmás alatt parancs szerint elszakadtak az ellenségtől és nyugat felé uj állások­ba vonultak. A francia.—olasz határ szorosaiban, több terrorista csoportot visszavertek nagy emberVesztes-éget okozva nekik, és nagyrészt felmor­zsolva őket. Harci és csatarepülőgé- piek jó eredménnyel támadták Manr tieistől északra az ellenség átkelő íoir- galimát a Szajnán. A Le Havre tói északra lévő tengerréseen őr naszá­dok áa lnivárn aszúd-vad ászok el­süllyesztettek három. brit. gyorsna- szádot és három másikat megron­gáltak. A St. Malo előtt fekvő Cé- sembre-sziget tengerészeti ütegei el­hárították egv ellenséges rombolói kötelék támadását. A haditengeré­szet. biztosító jármüvei a francia at­lanti partok felett 7 ellenséges bom­bázót lelőttek. Két saját repülőgé­pünk több találat következtében el­veszett. A V—1. megtorló tüze London el­len további art, Olaszországban az ellenség kedden nem folytatta áttörési kisérieteát az adriai parti szakaszon. A hesssaráhiai és moldvai harcok Besszarábia. déli részén és -Mold­vában a szovjet továbbira is nagy páncélos és gépesített erőkkel táma­dott. A német és a román kötelékek az ellenséges támadó éleket ismételt betörés után több helyen megállitot-, ták. Baranovtól északnyugatra tü­zérségtől és gránátvetőktől kiválóan támogatott csapataink nagyobb szov­jet erő csoportot vertek szét. W árká­tól délkeletre és Varsótól északke­letre a szovjet újabb áttörési kísérle­ted hiúsultak meg. Egyetlen páncélos hadosztály e harcokban 52 szovjet harckocsit lőtt szét. A Bug és a Marev között a szov­jet. nagy páncélos és csatarepülő­erőkkel újból támadásra indult. Sú­lyos harcokban az ellenséget a hátsó' vonalakban felfogták. A Módoktól nyugatra lévő betörési térségben- a bolsevistákat ellentámadással kér mény harc után visszaverték. A Psekovi-tótól nyugatra számois ellen­séges támadás, megfeneklett. Harci és csataképül ők öt el ékek a súlypon­tokon hatásosan beavatkoztak a föl­di harcokba, M él ytám adásban, sok •ellenséges pán cél kocsit, ágyút és jár­müvet szétromboltak. A vadászre­pülők és a légvédelmi tüzérség füzé­ben a szovjet a keleti arc.vomalon keddien 62 repülőgépet vesztett. Biztositó jármüveink brit repülő­gépeknek egy északnorvég támasz­pont ellen intézett támadása során 7 bombázót lelőttek. Ezek közül nég­gyel az.egyik előörsnaszád lőtt le. Az Északi-tengeren az egyik bu- vámaszád egy Didó mintájú cirkálót! megtámadott. Három torpedó találat után a cirkáló kettétöri és elsüllyedt. Északamerikai bombázók Becs környékét és Felső-Szilézia néhány helységét támadták. A német fe a magyar légvédelmi erők 57 ellensé­ges repülőgépet, közülük 51 négy- motoros bombázót lelőttek. Éti szaka Nyuga/tm agyarország felett három további ellenséges bembázógépet lőt­tek le. Égessük el a háziszemelel! KOLOZSVÁR, augusztus 24. A város tör­vényhatóságának legutóbbi közigazgatási bizott­sági ülésén szóvá tették, hogy a város köztiszta­sági üzeme gyengén működik, a személkihordás rendetlen s egyes városnegyedekből nem szállít­ják el a háziszemetet. Ez tény, de a háborús viszonyok következtében a helyzeten a Város nehezen tud segíteni. Nincs elég munkáskéz- nincsenek jármüvek sem, és igy számot kell vetni azzal, hogy ez a helyzet nem változik ha csak a város polgárai önmagukon nem segí­tenek. Kolozsvár város tiszti főorvosi hivatala ezért felhívja a polgárság figyelmét arra, hogy a köz tisztasági rendszabályokat még az eddiginél is fokozotabban tartsa be, ne várja éenki a ható­ság támogatását, hanem igyekezzen mindenki önmaga segíteni a bajám. Ne tűrje lakásában. udvarán, vagy az utcán, általában környezeté­ben a tisztátlanságot és rendetlenséget, s ne várja, hogy a szemetet elfuvarozzák, hanem mindenki otthon égesse el. Vannak városok, ahol most, különösen a habom alatt, a köz- tisztnsági szolgálat gyenge, de azért sehol sem lehet a házak előtt kirakva szemetet látni, min­denki a tűzhelyében égeti el. hogy a legyek szaporodását, s általában a járványok terjedé­sét megakadályozza. Általában most, a gyümölcsidényben, nagyon kell vigyázni a fertőző betegségekre. A gyü­mölcsöt mindig meg kell mosni. Tisztátalan kézzel nem szabad étkezni. Ha az. óvatossági rendszabályokat betartjuk, elkerüljük a járvá­nyos betegségeket. Kolozsvárnak — hála Isten­nek, e tekintetben elég kedvező a helvzete, mért a fertőző betegségek száma — annak ellenére, hogy háború van —, nem nagyobb a béke­évek megbetegedéseinél. Kise&b bombskérdk @g? északmagyarerszégi városban Magyar és német vadászok tegnap 57 gépet lőttek le BUDAPEST, augur^etus 24. (MTI) Au- guszeus 23-án hajnalban egyes eilenisiéges re­pülőgépek az ország délnyugati részén belép­tek észak, és északkeleti''irányban átrepültek az országot. Ugyanakkor északra egyes ellen­séges! gépik dél felé szálltak át. A berepü­lés zavaró jellegű volt, bombázásról nem ér­kezett jelentés. Augusztus 22-én késő este dlélrő-l észak felé erősebb elíleaséges kötelékek repültek az or­szág fölé. Egy északi városunkból bombá­zást jelenöertek, ahoL kisebb károk keletkez­tek, YaőííőKáipk ilrivédrinii tüzérségünk hatásosan működött. Több gép leLövését jelen­tették. BERLIN, augusztus 24. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti; Északamerikai bom­bázók augusztusi 22-én támadást intéztek Becs környcKe, valamint néhány felisőszilé- ziai helység ellen. A német és a magyar lég­védelmi erők 5 7 támadó ellenséges repülőgé­pet, közülök 31 negymotoros bombázót lelőt­tek. Augusztus 23-ra virradó éjjel Magyar ország területe felett további három eüentié- ges bombázót pusxtiitotrtak ei. Romániai Magyar írók Antológiája Szerkesztette : VITA ZSIGMOND. 19délerdélyi magyar iró munkáit hozza ggjtagggaiM Ara 12 pengő. Utánvéttel a portó felszámításával, vagy előre fizetéssel poriómentesen küldi az „E L L E NZ É K“ h Ö \ V V ES BOLT Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. szám. Bitai B. Pál, Endre Károly, Fekete La­jos, Horváth Jenő, Kabos Éva, Kakassy Endre, Kacsó Sán­dor, Kiss Ferenc, Kubái) Endre, Mé- liusz József, Nagy­falusi Mihály, Ni- kodemusz Károly, Szepesi Nits István, Olosz Lajos, Tat- rangi Pál, András Reviczky Mária, Se­restély Béla, Szcm- lér Ferenc és D. W áss Albert. nm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents