Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-22 / 189. szám

1844£i!i*jsí %%* mm

ELLENZÉK

II fii .^LÍ^AZ ■,rmfmty^ víímuM

1&P

Ipar és kereskedelem az erdélyi városokban

(IUJI°95 ré**ő ta^ilM.ínya A HÍTEL-BEJM)

Az utóbbi. évek 'közieflf§&, iräftfcfläm éle pö- k'íii'kaii Viii tájiban gyiaikräfe vetődött léi ti Városi és falusi lakosság kérdése, a rn&gr&r '/áros- vagy italiüiéj einBfcéri áls&bbég/e. Sőt

vára?kiiíiaitáÉHrtik,?it. tetórtfiVé, m«< márt Jogéi c tessék eltűnik írt* Uf'baifiiiíás t-üdfortnátfi^rá- ról is. Nemzeti és népit éOstümikiniek fe fon- • cs kérdáoérvel fdigka/likoiaifk a Haitiéi lég- n'ólbbti ‘rtaáB-riláfbtafri Ruisu R&seő , Jpiat és ke- i esket átéltem az erdélyi városdkibör cilii— m.ia',

Szerinte ígéea MiagyateteMgoh, de ezen teti’.'miénifr; «1. dz ög%& Duotävöiiöyi&éri nem V ládkoziuirJk: olyiatft süilim îtefieA fejSéit várért VtelWl. tniitíf áfáéin Erdélyben. Meg- jégyH, hagy kíi)1" niöstetL a ItirtvâffPSdfk j-efleinitzi&prt erdélyi sajátosságú téié^üléSi

foí'Wliáit iíiiUííí'f inák. RiiÁ&z Rezső rhieg!ál2'á<pi- táaa gzuniint Erdélyben isüiruri találkozunk várösekfkia't, amelyeknek városi jellegét rém lélbklhziáírrtíife, hiánern iriíkáibk klfei-e- zirkiigh' városé, életformájuk hait/ározBa meg.

„Ei‘tik acz ajgrc'bîb-tv:gyabib érdé yi vi-ro- scfe iga zol jiák leginkább, hogy a város k; lérhüm a nebariem lulhet iá* ÍélíieBfelaámnt, >ba<- netm vateirbri egéts&en más, amelyért.- pom o- stfii kífejievur stem liehet, 'legfeljebb éretni. A vároeii jeVég rnegha-tározíá^áírta fkán á lr.!>;oi?~rg viiasgfâf'tâ'ta nyújt

étgyiérTJIÍ módért, főként aikfcöf, hl3< VíZsgá- íntertkiban .atbrtek magfáilMpitásiáifa tö-ék- teüirtík, b'fll'y ftif ilyen éz égyüj itP.iakó népesség fcgtokoiziáisiL miegiopizWa “ — mondja tá- ílfufirr.l átrtiyilíte ik bevezet. ősében.

Mindeinekeíjöttt áizíf kell ismernünk, hogy

a városok Ipari és keres* kedeSmi jelentőségét

vi'zsiglM'h.aßaüik, hogy az erdélyi, városok mrjlyieai helyeit foggtaffinsk el l#iek:zláimuk sztsrunt az ország várcsaiíhiak rangsorában. Százezres msigyiart város rrailfitdöteosé négy van. Ezek közöl égy, Kio-teizstváirt, érék E - t:7.§f_yire. Ah öttvehezres léiliékSzártrlfU Válhatok száma 14, ezeik köziül N. gyvárad és Szat- marnemrilii vehető, iJa á két partteiími várért. zz erdélyi városok k'ö-zé számítjuk. A 20 &v 50 ezer iaikoesail béró véropclk közül fs laeivéfe Vám, aarssily/lk Erdélyiéi ^ letérne e'i'k. Csak Miatoev-ásárbelyt, MáramatOs- n-ligeted ée Niagybáinyáit söboHtbitjilk ezek kczié. Tékát. -eSösfe oaárlsvt a jíéllegzei es er- clTyi városolk -bizjeetes títépességüek. A tíz éh' hilíizféhr közié eäö váhcsíoik éSorportjáből rycéc fsksäiik Erdély teTiiüetéa. De sajátos erdélyi jielllegüisk éa tiaezier tólekszám- rfá’ bcvaseibtbel biiró vóroifiofe, Haziáirakbgd i>lyi=tn bißiaeslrm ttz Van és eziek köziül béi EtdléDybieirt

Ruisz eizierint: „ezek az adatok mindem rel váógofiBfcfean iigiaiaol'jáik, hogy kisvárosokkal hbliiakPc egész területén leignkább Erdélifb-en tituldiMcöiZuhk, atfrueUfftydibeirt a matt var kn&véiréöok töblbaégé ezen a terdleten fefezrik, akoli a rlÜttkia nagyiVátroi-iok. helyett egtezstéges kis. tetepüteát .amelketiítek fél a íruaguk ©feijiébai Ödáig, hbgy a városi rrmgo't és jisfieget joggál megérdemelték11.

A tiainulményiiíró ezután viig^gá'ja a vá- hé-jelHei ţ és a lakosság foglialikiozási meg- oazflásiáwaik iö6r«aefü|g|gíé-i2&t. Szedinte az i(pa- rcs és kereskedő niápesistég szorosabban leépül. Az iparos és kerádkiedő ölömben gl'Zîâlfi lbb telliepiüüfe mindig inkább Váró- rbt?. jie'liégléá mntat, miilnt a nvezőg^daslági, s a l^'ekazáim magiasságáitöl telj©Sed füg- gs''’an a váno-skép kiiafelkn/lasa., mrirt hi- sízen nrgyobb városból i© egyeoienre csak egy b: zonyes részt tnd a. szem Mifogná. Ruisz

a városias foglalkozású lakosságot

külön vizsgálja és ebből próbálja megál- Mlpiii'ráírta, hogy áiz erdélyi városok tm-rtnyi- hieiri ipartci -(kjerteskedő és szaetl etgyüftt vá- PGi'ijia» jieilGlagiüiek.

Ái tialiniáisriáffiban 0n ipiairt és a keres.ke- QteiJmiZ't tartják városiies foglia'koaaeinrk, c !s bciztzál izáitmii íjálk a kteWkiddiéfiferl f og- i':i kozitáitett egyéni:Hitet is. Ruiisz ís ezt az

e.'rieyienédt hasizrtiáljia tart dl máifty ábafl,

©«•yüiVitelein .iipairforgíaljtnii rüépeeaégrtöl besaéílive.

A 'kortraeírü stiaitíazitika az emberi teiepü- éri-’teh, '?j vartokokat hat csopoirtrta. osíztja, a la!k<?~ná|g fogíllajlikozáed feloszríihiáitósága Megkdlönibözli-ijett ipsar- f€irt|r.<W és- imesí5@á»rd:jáágii foglialkozástt városikat. Ezen belibl pedl’g a tcibfeségi fclkcnait szieniwt hiárom osztályt á'liaipitt meg otáagaiiirrt hegy a lakorrág tuübyonnó több- ssgáf, rteilaitlv vagy .aibsoo-lut tiöíbbsiéget kfépVt’bel az iipiairforgelimá, vagy miezögauda- nági. feg’hiliboziáebian. Az erdélyi városok .közül] deák kettő tartö&iilk a közé a. kilenc? mrhyrzr város közié, atmbytrá:k lakr«tsóga tuíinyomó töbíböégibsn iipanforg-tími foglial- kecásiu. Dánffyhiuniyad és Eeilsőbáinya tar toirik ide, Essek latkosaága a magyart várté©

sok niépességiének 2.6 százalékát teszi. De lm megfigyeli,]ük, hogy az iiparfergairm tőbfeöégiü váröébk, söitäbc t.a.rteiäbkk az

öeBífiggi pésitikötnyéki VáböSok, t.üsiétfit mdg- éríjüik. hbgy miért etek éppen eizt a két erdélyi yóiro-st sorolhatjilk m ©milíité.t cfebportba.

Az iipíirforgalmi néipiíisitegtü, abszdüt többségű Városóik közül, melyek száma, az országban 31, már 13 erdélyi várost tia- Láilunlk. Eziekbem éti a bkosság 40.3 százaléka. Ez igen Szépen bizonyltja, hogy az ország ipar forgalmi vármamák többsége Etdélyibeti patt. A relativ többségű ipar- föpgig/'mi njépeSl'éjítí 22 várotsi közűi az lP41-es sts tíhb lka sZeTíiht négy volt erdélyi. A számszierü adatok. sMériih/t me^ő- gazdbeéígs, jelLeglü Vá-rtk E délybiin esek kiét,tő van,. Ezek kertül Nagyszalonta ä tá- nnlmányiró szerint nem is vehető egé'snen erdélyinek, mig Gyergyészentmiiklós való- ban értékes, termeié srief bíró városk'1,

Rm sz az el mond cftti' akból aaV3< a követ- keztietésre jtik, Hogy a második bécrt dön- téiseei hazatiért érdiéiyj vároeok nagyob- bára értéikien ö^ze'-ételü kte-vároenk, amelyek csekélyebb lélekszámúk ellenére is sok esetiben inkább érdl:mi'iik mer a városi

j.eilleget, mint testiem pl, az a földi, nagy Léleksizámu, die miégrs f-ilurtas jellegű, me- zőgazdiaságii foglalkozású városok.

A 'anülmém.yifó az érdéiyí városok lé- leki-rzámemefkedéséiből Váfesgtálfja azok fejlődését és a számszerű adatok végső kö- Vetí-'ez/én^k tet ögvek*t :'(k megái láb:! ni ártok vá.ro'srb® jeLteíét. és a fejlődésben TÎHe^ny'rvánuló váltósa,likotó ©rőt..

1099-ben

cs 21 erdélyi városban

á laifeoság száma 225.712 volt. Az 1941-hé nénszámláfiás már M^rnrHiúnál több lakost talá.íi, ezí©kben a városokban. A nagy?rá- nyu feji’ődés 1890 és, 1910 közié esetit. Az idegen megszán á:? — bár Véleményüe.k sziert-'nt siókban k©dlvez©tt a magyarság városlakó votítárták — még'em fftfLötetetit nagyarányú varo'-,fejlődést. A kétszer©? úrá lorriválifoizáe és azt ezt megelőző világbá- bóru kéltség)-elén ül hagy k'teatáösa’ volt a városok Léliekssérrrt lakul ásóra ,

A rohamos, erdélyi városfeji! ődiés, létek- srtáíttéTterlkiedés 1900 és.l91Ö köeé esik. Az ezit követő idegen utalom a:?'ft eltöltött

ifd&soöilt inkább a visszaesé» jeleit rmiteJlji.

Az első világháborút miegelőző iidJősizak- ban a vütkgált Városok közül a léy)elen\ ő- ■sieibb fejlődést Csikmeredu muiwlja, ebol húsz év alatt a város :éilieiksiaáima caaknim megkétszereződlöitt. SzámotfievŐ fejlődési, Trtfuitia.lt miég ÖZlálmárnémieíti, Marosväßäh- hely, Kolögedáii- és Na-gyvárad.. Sepsiárent- gyöfigy, Székelyudivarhely és Szál;ágysom- Lyó is, e városok aránylag kiicuiny voltát tekintve, szép fejődést rtlűtart. 1910 tes 1941 között az arányi.,ag gyengébben f ojilődő erdélyi városok közül Marosvásárhely mutat jelentősebb iéteksizámgysrapodást és ezzel határozott fejlődést. Nagybánya é? Sejpsfiszeritgyörgy is 66.2, ifiéivé 65.9 százalékos fejlődést mutat. Ebben, a második időszsklban egyes-' városok mint pl. Sza- mo'siujvá:', Felsőbánya, BánffybUnyad, Nagykároly, Nagvszrlonta, és- Csdlksrereda népessége mutat magyóbbarányu fogyást az 1910-iss. áll apotokhoz viszonyítva.

Rii-iSz a következőkben jmŐiU m-eg t°- ftulmánya korán a további akb am kővé éti göndolntmenetét: ,,Ha a városfejlődés álapjiá'it ä városi Lakosság iparos jellegé- riielk fejlődiésiében íáitjuk, ákkor végre éi- jUtunk oda, hogy vizsgálat tárgyává tegyük másít már ázt. hogy Erdély egyéS városaiban az ipar űzök s-zárna, miként alakra! és az ipái i termelés':él foglalkozó üzemiek, továbbá a kereskedések minő’ irány'ben jelentkeznek.“

Az erdélyi városok a stetesztáka adatai szerint

az összes magyar városok

léleksizáimiáiniak .18 százalékát tudják magukénak. Ugyanakkor azonban ez ország összes városi kteinari üziemelnek G&alk 16.7 seázalékát talóLjuk irt).. Az oirsrág ipari munkásságán-'ak pedig csak 12 százaléka lakik Erdélyben. Ebből világ,osad Látható, hsgy az erdélyi ipari ü.zemok jóval ki.tebb munikásOátszásTfinai dóig izmiak, mint az ország1 más részeiben tevék, Az erdélyi városokban a kiaifpiar terméliésii éttegia ezer lakosra számáitív?., 170 ezer pengő volt, m:g az ors:'ágns átlag 188 ezier pengő. Ebből vtláígduán, MtézVk, hogy ií ,t tcfcb az ipart üzeni, mint m álhoil ez országban. Le- száirniitva, az 1940. évnek az áitadásöa’ járó zóViáiháiit és a vtedájálcSáiteiái^t meg,előző hóshziuideiig t-a< tó mozigósitásit, nyuigodtán niioncfh -itjiuk, hogy Erdély várcróliban az ipar k'-cmolyétb i étry&zö, ffirrtít art ország más váirosiaáíban.

Az ezteT b kosra eső iparümmok srám-a SZószfrégruhen volt a Legfhiagyöbb, "hol 48.6 üziem e,;é'tt ezer lakosra. Uam-n!óan fejlett és kriiterjedt iparról sziámc'ihatur'k fee Rázdfvásárhelyen, ahol 44.8 iperüiem, Bánffyhuny,adón, ahol 30.5 Ipéfüáétíl Vagy

lauaaw^g

ff Eormífn^zó a tudomány és mSvészst terén egyeseket mentesíthet e zsidókra vonatkozó

intézkedések aló!

BUDAPEST, á,ugWsrttus 22. (MTh) A Budapesti Ktizür/nk kéd-di srtáraa kötZíli á m. ikiir. mi,ni?ztéfmm fendvie- tét egyes SZ-efnélyebnek a KsidUkra VoinJatkuzó rendelik ezé-se k hatálya ál6M mótefieSitféiie tárgyáhan. A rendetet Szériáit a z-gidók na van at kozó rehdelke-rtévdk hatálya általában nem térjed ki azekra a Személyekre, akikéi eséiietj házastársakra és gyermekre kiterjedő hatállyal a Kormányzó a minisztérium előtérjeszté- sére az emliiett rendelkezések hatálya áléi a tudomány, a művészet,

vagy egyéb kül&näs méltánylást érdemlő okból mentésit. A m ent etet és az 19,41. évi XV. te.-ben foglalt- te (védelmi rendelkezések hatályát eigyá.1- talán rém, a zsidókra, vonaftkozió va- gyoinijogi í endelkezések hatályát pedig csak annyiban érinti, amennyiben a mien t es it és erre kiüiün rendel- kez,est tartalmaz. A sendetet a meg- liatározott looríátozáso-kon tuMnieinö- leg megszorításokat is tartalmazhat-. A rendelet kihirdetése napjén lép hatályba.

—a—

Nemzetiségi k önyvujdon ság

Pusztai—Popovits Jőzseí z

„h északerdélyi romának gazdasági helyzet

Ez az első könyv a hazai To* mán nemzetiség szövetkezeteiről és pénzintézeteiről a másedik bécsi döntés után.

Ára: ÍO pengő.

Megréndélhető a szerzőiéi: Bpest, v. H.

nvéd-u.10.

3HT -SHB - ^^3L1TirU,'5£:

Szami06MÍváro8i, ahol 31.0 i.parü/.'-m esik ezer Lakofeha. A legkevcftóbb ipartizemel Feteőbányáu találjuk, ahol ez©/ Lakóéra cştaik 11.4, vagy Nógybányáu, ab© cfteik

18.0 ijpiarüzierrl jutott e«er lóte'kre, A termelés értükét tekintve, vetető helyen, a nagyobb városok állanak; így Kolozevá- rortíb a kM.pa.rl üfeefnok brtetó termelési értéke 254 ezer pengő Volt, erter láko&on- ként. értemben Márontoroesaigie/ 64 ezer pengő1? értékével. K© 1 o®ev ábh o Z havon ó feilet'1* termeiért fnutat. kii Nagybánya,, S] iá/s©régep és Sziamosu jvár, míg. áz alsó vágLetben Máramtóu-oesrtBiget mellétt Sz.i légysoímllyó, Gscik'zienedia, Székel yudya,r- iN]y szérepe,'n©k. Rmsz Rezső állításaió Wénneeaik a véJKtóütot-i etatneztiikfi 1940-e. ad'aitiaival. hanem a forgalmj adóhivatalok kimuitia.tásóival i-s -icarnlja.

Esek az adatok

réénben mélyebbcU vizegáljiáh a termelés és art ipart üzentek e o-.bá-át. for gaÍm>át. „Mint efhilitetrtük -— rrtondja Rvisz a to- váfoibiakben — az ed délyi vár óikban él az ©vrtág városi népees'égéwek 18 százaléka. F(-7i?t sz-em/'ó©rt ?, k/ehéC'feéd>elern körébe tiártcrtó üzleteknék 15-4 srtáz^aléba az crt°k- ben ,a! k ai mártot t al k-a! ma z-ot t e kua k 17 6 sző/ i»'ékn é®’ art üzPeti birxhtefcrrvaítiknak 13.8 seázialéka esik az erdélyi városokra.“ Ebbőil1 aztán kz-m-ir®' ja., hogy Erdélyben. vg-z©ny],ag kevés üzlet van, ezek azonban a© 'vLl^íhhiartottS'k számára erősek és fer- gtálmuk viszonvlag nem éppen kielégítő. A legnagyobb üz éti forgalmat a Lakosság srtáfmábiOrt teszo-nyitva KöfeZbvár mutatja k,i. ezer La,kősónként 814 ©zer pebgöít. Ezek- bléiz visz'obytíva Mcrösvásirhely 520 ezer és Nagyvárad 500 ezer périgős forgalrná ekén lak ősönként tóét kevés. A Isgk-ieebb üzleh- fóí-galrdat Felső’bányá és Srtilágy- sórtTifyó bonyöltöU-á le.

h V'égerrtedfnón c lsen ezek az adatok együttvéve röind c/kafmosak arra, hogjr igazolják elő).hűnk az erdé’yi városoknak az orscig ^estében, polgár,sémának az ország életében elfoglalt fontos szerepét. Jól tudtuk, hogy ez a jo értékény szerep honszu történe’i fejlődés eredménye. De1 art iilyén viz.Sgâ.’a ók rietnesak a tnultrai néirtv© jel érd őzek. Han-im a jövő céűltbü- sec/t is jól megrtLárbhafjók. Ma. any'ker ac. ipart deoe.utraMz/teló gsóóes és átfogó progrCimja vár megye! ósltái'rna, jov^a,. hlVjáik fel ezek art, rdatsk az illetékes.ek figyelmét arra. hc.gy Erdélyben az ipa"->- sudds . lékijnté+eben mág sók lehelő'''van. Miagulkniak äz eTŰé'teógrftek pedig táírh^^-i- tot nyutthrtnak ezrk art ádbtok átténértVe. hogv városaik fojlödéeét mi yeb iráíftyba

i.gyrekiezzer-k fér'’1*'’-“ .— fejért? be Ru.if?z R;ez';ő a HSütelbRn. fcözsét.©t'/1 tanul,mányá-t.

(F. D.)

Ä hiboros-hereegprimás

rendelőid az iskolák megnYlt asárél

BUDAPEST, augusztus 22. (iMTT) Magyarország bíboros hercegprímása. akkún,t rendelkezett, hogy a kair© likuis közép- és kovépfoku iskolákban, szakiskolákban, illetve tanfolyamokon az iskolai évet Lehetőleg 1944 szeptember 1-éíi re.hdtartá'Ssze- ríte'rt meg keil kezdeni.

Három négymeteros bombázót lőttek le a magyar vadáfezrepülök

B EBEIN, a ti gusztus 22. (.MTI) Mint az Interinfnek a légi fegyvernemnél: működő tudósit ó ja őTt esű!, gyengébb észak anterík-fti bohriMá^'kcd elék e k

llét.föíi a délelőtti érákban dél felől berepülték a dilnai térségbe p§ tá- rißadáÉt intézték ke 1 étrhi\gyrrPí-szági célok ellen. Német és a magyar vadászéi ők még céljuk elérése előtt a Debrecentől nyugatra eső térségben légiharcokra kény szeri tették.. Eddig beérkezett, nem teljes jelentések szerint a magyar vádászrepülők három riégymetoros amerikai bombázót lőttek le. A német vadászecő-k e.nedmte- rlyeiről jelentések még nem érkcizle/k.

E3Y ÜVEG PÁLINKÁT IVOTT FOGADÁSBÓL^- MEGHALT. Ujvécükrőil jelentik: Varga. Tódör őrv'.'dasii föődmnüves egyiik barát.jlárvád fogadott, hegy megszi.k egy Lit eg pák.nk.áf. A f:.,lusa korcsmáiban

a. társaság előttit, egy haj tárna megóvott egy üveg erős pálinkát néltíánv perc múlva azonb'-n eszmétrt.lenül öss7'^:'cei f.. Azonnal ovoid hdvtiak^ oki már nÁ tudetí .segi- •tehii a virfuskodó fe’dirhüve'ten, mert av rörtetde! később meghalt.

PAPÍRBAN, Írószerben, irodai felszerelési tárgyakban teljes raktárt ialál rí. „Ellenzék“ könyvesboltban.