Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-22 / 189. szám
g^jEf Ara20 FILLÉR LXV. évfolyam, 189. szám. KEDD, Í9í4 auguaatus 22. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jokai-u. 16-, I. Telefon: 11—09, Nyomda: Egye. tem-u. 8- Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72056 E18 PI í 0 s! SÍ: BRRTHI MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJ I ÓVÁLLAi: RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KOLOZSVÁR. Előfizetési árak: 1 hóra 5.20 P, negyedévre 15 P. Hull az erőszak alkalmazásával akarja a Iiáboru után a békét fenntartani , Stockholmi jelentés a balti és varsói német ellenállás MHFiiTí ...... Pirii! moft Ii megkíméljük -jelentették ki a Wilhelm$tra$$en A román arcvonal teljes hosszában fellángoltak, a harcok BULL, a z Egyesült Állam óik külügymii- itásgtere, Jhlétfőri Mvateiosan megnyitotta. Dumbarton Oakban a három, illetve négyhatalmi nemagLkiözd, biztonsági érte- fee&ettet. A i-tánv'vattások szigorúan bizalmasaik; s az United Press washingtoni jelentésié szecmt a megbeszél ésteken a sag t ó képtvitsielőáníek a részvételéit sem eoagiSíd»©- lyietzitiélk. Szövetséges körökben „tájákoz- ílató össze jövetelnek“ minősítik a kionfe- renoiiát. A kiszivárgott hírek szerint az & nöMő Hull ismételten kijiclentette, hogy a háború után a béíke fenntartására szükséges erőszakot keli alkalmazni. Rend- ki ahíl figyelíemreméll ló, hogy a „Hearsit“ siaiitőkonszieim az értekezlet alkalmából' éles támadásokat intés RaqsieveLt külpoli- trkáijla ellen. Az „Examiner“ kifejti, hogy ugyanannyi orost/mak és. kánüiinak kellene jisilen lenni az órtekezüieten, de az oroszok mégis többen vannak, az ajtó mögött tárgyalnak, mág a kínaiak az ajtó eilött várakoznak. Egyes tápok az értekezletté', ösz- Ötetfügjgéslbm feltűnően kiemelik, hogy az oroszok nem harcolnak Japán, ellen, holott az értekezlet a árpán ellen folytátofit bábom kérdéseivel alighanem behatóan foglalkozik majd. Más lapok feltételezik, hogv áz értekezleten fel tételezhet őleg egyáltalán nem vitatják meg a balti á’ia- raok sorsa'I, mert Oroszország ezt a kérdésit saját miagánügy:éniek tekinti. Washingtoniból érkezett jelentések úgy széttárnak, hogy Roosevelt terve a habom utáni rendre vonatkozólag a Szovjetnek előterjesztett memoranduma után jelentős vált ozáson, ment át. A jelen esetben, a Szovjet memoranduma e'hagyta mindazokat a dt«fűtésieket, mielyekiet az angol- szászak potidük-ai okmányai megifogalma- zásánál olyan szivesien alkalmiaznaik és egy tisztán a szövetséges nagyihiaitalrnak erőisziakos erejére épített háború utáni programot körvonalai?!. A Szovjet viasza- Utairttja azt a gondolata'l, hogy a háború befejezésié után az egyes szervezeteknek különböző prob'émiálkkal kell fOigfl,a)hkos:— nituík s ugy^ véli, hogy mimikájukat arra kell korlátozniuk, hogy a szövetséges magyha't almiak által ki alaki tandó rendet hatalmi évközökkel tartsák fenn. A szövetségesek győzelme ecetén — jegyzi, meg a TP dirplomiácaiai. szierkieeatője, az értekezletről irt jelentésében — a háborút nem fogjak békietárgyállások, yaigy békeszerződések követni. A habom ultáni világnak tárgyalások nélkül kell azit a rendéi'.) tudomásul venniük, ^melyet a szövetséges nlagyhaítiámak kiszabnak. A HÁBORÚ UTÁNI REND, — amelyet a „béke szervezésének“ jelölnek meg __ alapjául egv erős lépt hatalom szolgál, amely a földkerekségen % szövetségesek által beveizetiett rend minden miegziavará- sát, vagy minden Myen zavaró" kásérletel azonnali lecsapással lehetetlenné teszi. A négy szövetséges nagyhatalom miniden-.. esetre biztosítva lesz az eilen, h(ogy ezt a légi hatalmik valamelyikük ellen alkalmazzák, minthogy mindegyikük fenntartja magának a jogot a rendfenntartó hatalom .alkalmazásával szembeni egyéni vétót emelni, A szovjet-tervben kifejezetten benne van, hogy a szövetségesekhez csatlakozott kis nemzeteknek és egy esetleges jövőbeli világnéipszövetsiég tagjainak * nem lesa meg az ilyen természetű vétójoguk. A teljes szovjiet-terv leplezd azt a szándékot, hogy brutális hatalom dkalmzásá- val állandó állapottá tegyék a hadiállapo- toit. Véglegesem elejetették a.z eredetdíeig az Atlanti Chartában és később más hasonló kiiáltváinyökbnn, mint például a moszkvai és, teihlerámi kommünikékben használt olyan fogalmazásokat, amelyek az összes nemzetek békén és igazságon épülő együttműködéséről szórtak. Ha a szövetségeseken fordulna meg a dolog, a háborút nem váltaná fel semmiféle békekötés, semmiféle konferencia és a kis nemzetek számária a sofcsoor megénekelt népszabadság helyébe csupán >az a köte- kzetiség maradna-, hegy magukat a szövetséged nagyhatalmak akaratának fettté- tel nékül alávessék. Műként jött létre a szöved:égésiek m&giepvezése, az,,t legjobban mutatja, az a tény, hogy amig Anglia és az Egvesült Államok Was/hingtonban és Londonban még kiffejezeiitem kinyilváni- tották, hogy Roosevelti háború utáni pro- gramjiának fő pontj.aiban megegyeztek, most a szovjet’iel szemben a diplomáciai visszavonulás útjára léptek és készségüké'.' jielemtiették ki a. szovjet terv elfogadására. Dewieymeik, a köztársasági! 5 k elnök jel ö,'t- jiéniek azt a nyilatkozatát, amelyben a háború utáni világnak a négy nagyba'.álom: Amerika,, Anglia, Szovjet Or oszország és Kama, által való uralma ellen hevesen tiltakozott lés ezt ara imperializmus legellen- szenvesebb formájának nyilvánította, maga pedig a kis nemzetek jogrtnák érdekében szállott sdfera, a Wi'heims lrássen úgy kommentálták, hogy Roosevelt és Dewey ebben az ügyben megosztott szerepkörrel játsszák játékukat. Azt az elszörmyülködlést, amelyet a szövetséges főhatalmak diktatúrára irányuló tervei a 'kis- népeknél' kiváltottak, Roosevelt egyedül nem paralizálhatja, minthogy maga is e terveik szerzői közé tartozék és a Szovje - unióval és Angliával megegyezett. Ezért Deweyre hagyta a ,feladatot, hogy az amerikai tekintélyt a kis hatalmak körében legalább propaganditiszikus szempontból némáiképpen helyreálltba. A szövetségeseknek dumbaríonoaki tárgyalásain kitűnik, hogy az Egyesült Államok máris mennyiben járult hozzá a szovjetnek a kis nemzetekkel szemben támasztott diktatórikus követeléseihez. A VARSÓI FELKELÉS háttere ttktztázó dort, jelentették ki illetékes német helyről. A Krakkóban megjelenő „Coniec Krakovski“ cimü lap részletesen beszámol Komorovszki követőinek arról a kísérletéről, hogy Varsó polgári lakosságát fellázítsa a németek ellen. A felkelőknek az első napokban alkalmazott taktikája, a „jó hírek“ terjeztése, amellyel a többségben lévő lakosságot a kjlátá-'talan harcban való részvételre akarták rábírni, időközben hatástalannak bizonyult. Egy lengyel férfi, alu az első nap a felkelőkhöz csatlakozott, de azután elmenekült Varsóból, elmondotta, hogy teljesen félrevezették őket. Nem volt igaz hogy a német rendőrség elhagyta a várost, sem pedig az, hogy az oroszok órákon belül megérkeznek. Az úgynevezett Armia Kr.ajova tagjait automata fegyverek tüze fogadta a varsói német rendőrség épületéből. Hasonló csalódások érték őket a város mis részeiben is. így azután „Bor tábornok1 egyes akciói között megszűnt minden ö-sze- függés. A tartózkodóan viselkedő varsói lakosságot részben csak az agyonlövéssel fenyegetve tudták, segélynyujtá-lra, főleg tor- 1 aszok építésére kényszeríteni. Német politikai kőikben intő például tekintik a varsói felkelést olyan elemek számára, akik külső ösztönzésre, kalandvágyból, a helyzet teljes félreismerő,-ével talán olyan cselekményekre ragadtatták magukat, amelyekre német részről megfelelő ellenreaidsza- bályokkal kellene válaszolni, Berlinben egyebek között helyénvalónak látják azokra a híresztelésekre hivatkozni, amelyek, szerint Parisban zavargásokat készítenek elő. Ha felelőtlen elemek vdóban ilyen kalandba bocsátkoznának. kétségtelen, hogy német részről könyörtelen ül alkalmaznák az érvényben lévő hadijogot. Azokért a következményekért, amelyek ez esetben Parisra h árulna- nak, egyedül a párisiak Lennének felelősek. A varisói felkeléssel foglalkozva, a Wilhelmstrasse szóvivője isi rámutatott arra, hogy a polgári felkelés kérdésében, a nemzetközi jog a megszálló hatóságokat a nagyon világosan körvonalazott eljárásokra jogosítja fel és ennek alkalmazásával Pára népe is számolhat.
