Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-19 / 187. szám
GLI.EVXÉK 3 1944 a ti g u kztvs 19. Szén í Is teát: fess (szh.) Kelettel küzdünk ma, azzal a kelettel, amelytől egy évezrede sza- kadtuiaik. el István király messze előretekintő, sorsunkat, európai lielyze- t unket talán örökre meghatározó pólitikájávaL Most, amikor minden ^fvalk®dás, külső disz és pompa nélkül ünnepeljük országai a pito királyunk napját, amikor nem szegődnek ezrek és ezrek a Szent Jobb nyo- mábá, s nem futnak fel a nyári égre a hagyományos tűzijáték fényes ávái, lehat ellen nem arra gondolnunk, hogy első királyunk útmutatása ma is kötelez s Kelet és Nyugat szörnyű összecsapásában ©üt a helyünk, ahol még ő jelölte ki. István király géniusza ismerte fel először a maga sorsdöntő fontosságában a nagy kérdési, amely minden Európa szivébe szakadt, keleti nép előtt ki nem mondottal! is ott állott: Kelet, vagy Nyugat? A többi népek, hunok, besenyők, avarok, kunok nem tudtak, vagy nem akartak a kérdésre válaszolni, vagy ha fel is merült előttük, nem volt annyi erejűje, hogy elszakadjanak Ázsia pusztáitól és sorsuk a szétszóródás, teljes bomlás és beolvadás lett. Szinte nyomtalanul eltűntek a népek tengerében. Bizonyára ez a sors várt volna reánk, magyarokra is, ha a második évezred küszöbén István király rá nem döbben arra. hogy ha Európában akarunk maradni, berendezkedni a Kárpátok között s úgy megvetni itt lábunkat, hogy sipka ki ne moz dítsanak innét — Nyugat felé kell fordulnunk. Nyugatot akkor a kereszténység jelentette, a kereszténység volt min-1 dennek az alapja. Ikre épült az állami élet, a kultúra, a tudomány, a nemzetközi kapcsolatok. Hogy a messze KeLetröl jött magyarság bekapcsolódhassák abba a közösségbe, amit az akkori Európa — Nyugat — képviselt, annak első feltétele a kereszténnyé válás volt. Géza fejedelem, István apja és elődje, már meg- keresztelkedett, nála azonban csak formaság veit a kereszténység, mai nyelven „diplomáciai fogás“, István azonban nemcsak külsőleg^ hanem lelke belsejéig, minden gondolatával s érzésével keresztény volt Hivő ember, aki Krisztus tanításait sajátjának vallotta s hatalmas energiával s ©gyben a hitvallók alázatával fogott naki, hogy országát bevezesse az egyházba. Azért, mert a keresztény- ságet tartotta az egyetlen emberhez méltó életformának s is^rt népe életét, jövőjét és fennmaradását is csak ezen az utón tu dia elképzelni A Kelettől való elszakadás s Nyugat felé igazodás Istvánnál, az erőskezii térítőnél s korlátlan hatalmú uralkodónál sem jelentette azt, hogy mindent el kell törölni, amit az őshazából hozott magával — pusztai örökségként — a magyar lélek. Megadatott neki az a bölcsesség, hogy ne nyúljon ahhoz, amit össze lehetett egyeztetni az uj világképpel s igy lett a magyarság egy külön kis világ Európában, olyan világ, amely neun hasonlítható össze e kálidoszfeopszerűen változatos lakosságú földrész egyetlen más népével sem. Hibaiuiit a mi hibáink, de erényeink is olyanok, amelyek megkniünböztetnek a többi nemzetektől, azoktól is, amelyeknek fiai éppen István királyunknak Nyugat felé tárt széles kapun?, jöttek hozzánk s telepedtük le a magyar földön. Azon a földön, amely minden jóval, minden áldásával gazdagította őket nemcsak Seemt István alatt, hanem az Árpádház további uralma során is s azután még fokozottabban, mert az utódok parancs- nak tekintették az első király fiához irt tanácsát! „Karold fel a keresztény vendég és jövevény népeket, mort nagy haszon vagyon bennük; különb-különbféle szót, szokást, fegyvert, és tudományt hocmak magukkal, ami minden országnak ékességére szolgál. Gyenge és törékeny az egynyelvű és egyerkelcsü ország. Hagyom ezért, fiam, adj nekik jóakarattal és tisztessége® lakást, hadd éljenek nálunk öreniesíébh, hogysem másutt laknának.“ Az egyetemes keresztény gondolát min,deneldöictt'sége diktálta & ţvân király tollába ezeket a tanácsokat, azé a gondolaté, amely a keresztény1 séget egyetlen nagy családnak tekintette, nem nézve, hogy a megkereszteltek milyen nyelvet beszélnek, milyen táj fiaiként látták meg a napvilágot. István király a tehető leg- nagyleikübben bánt a beköltözőkkel, földet, jólétet, méltóságot, kitüntetést osztogatott közöttük s a „vendégek és jövevények“ jó szolgái is voltak, lia magyarrá nőm is lőttek talán azóta ssm, meri a vér szava edlem az emberi akarat semmit sem tehet. A Nyugt felé fordulás egy évszázadot adott eddig nekünk Európában, egy évszázadot, amely szüntelen harcot és vér áldozatot kiránt tőlünk, amivel kamatostul visszaszolgáltattuk mindazt, amit Nyugattól kaptunk. Nemzetet és kultúrát alkottunk ezen a területen, amelyen senki más nem tudta megvetni lábát, magyar keresztény nemzetet és magyar keresz.téípy kultúrát, amely minőségben és mennyiségben számarányunkon faiüli súllyal képvisel bennünket az emberiség nagy családjában. István király vetette meg mindennek az alapját s teremtett biztonságos feltételeket a nemzetté válás számára. Szent István nép© most is válságos időket él, ismét meg kell mutatnia, mint annakidején, hogy a Kárpátmedconcébcm csak ő hivatott az uralomra. Hisszük, hogy erőt merítve a nagy király most is élő szelleméből, a mostani veszedelmet is leküzd jük s jövőre lefocmIhatunk a Szent Jobb előtt, amely ismét mepEuaktbodlL népe előtt, hogy erőt éj hitet sugározzon s az uj ezredévet hirdess©. Ma éjfélkor lép életbe az ujrendszerii riasztás BUDAPEST, augusztus 19. (MTI) Mine ismeretes,^ Szent István napján, augusztus 20-an éjféli o órakor életbe lép a honvédelmi miniszter rendelete a lakóházi nősztóügyeleti szolgalat megszüntetéséről. Ezért ma 'iillotókes helyről ismét felhívják az ország lakosságá- nak figyelmét erre a rendelkezésre, s különösen rámutatnák arra a körülményre, hogy mar szombaton éjfél után, ha esetleg légiveszély közlésére kerülne sor, ezt a szirénák is jelzik, egyszer félpercig tartó, egyenletes magasságú, búgó hanggal. Ha a Légiveszély elmük, anélkül, hogy riasztásira került volna sor, alakot ezt a szarénak ugyanúgy közük, min* a ráadó elmúltát, vagyis kétszer fél percig tartó egyenletes magasságú búgó hanggal, közben félperces szünetnél. A riadó elmúltát jelző sziránahamg _ egyben az előzőleg jelzett áégiveszély feloldását is jelenti. Éppen ezekre figyelemmel, ha meghalljuk a szirén aj el zést, minden esetben néhány másodpercig figyeljünk, hogy milyen jelzést hallunk. Illetékes helyen rámutatnak azonban arra is, hogy ezentúl éjszaka a szirénák néhány perccel korábba© jphik a riadót és mmdenkiaek lesz ideje nyugodtan elkészülni és az óvóhelyre le- vonubii. Szombaton éjféltől kezdve lép életbe az a rendelkezés is, hogy berepülés idején negyedóránként a rádió Budapest l. hullámhosszán helyzetközlést ad. Falvakra költözne!?: sa Sepsiszentgyörgyi középiskolák és szeptember 1-én megkezdik a tanítást SEPSISZENTGYÖRGY, augusztus 19. Ismeretes, hogy miniszteri rendelet értelmében a középiskolákban a helyi viszonyok figyelembe vételével lehetőleg szeptember 1-én megkezdődik a tanítás. A Székelyföldén már javában folynak az előkészületek az 1944—45-ös iskolai évre. A légitámadások veszélyének csökkentés végett a sepsiszentgyörgyi székely Miké Kollégium Kovásznára költözik, a református leánypolgári kettészakad és egyrésze fiepsi- szentgvörgyön marad, más része pedig Nagy- borosnyón kap ideiglenes szállást. Az állami fiú polgára iskolát Zabola, küzs.ag látja vendégül. Erdély politikai magatartásáról nyilatkozott az Erdélyi Párt elnöke KOLOZSVÁK, augusztus 19. Már csaknem három hete annak, hogy ez Erdélyi Dánt valamennyi hadköteles képviselője bevonult katonának és megkezdte a résziére kijelölt poszton katonai szó gáJatát. Azóta >a be"politikai helyzet is sok átalakuláson ment keresztül, e közben nem egyszer ve ették fel jobbról is balról is a kérdést: Hol vannak az erdélyi képviselőik, miért mm vesznek vészt a politikai kibontakozóiéban? Hogy elegeit tegyünk olvasóink érdeklőd A ének, felkerestük gr. Teleki Bélát, az Erdélyi Párt elnökét, aki jelenleg mint világháborús tartalékos zászlós teljesít katonai szolgálatot és részletes felvilágosításokat kértünk a pánt mai helyzetéről és rrvagatar ásóról. — Miiért jelentkeztek az Erdélyi Párt or.vzágigyülés'i kápvise ői .katonai szolgálatra, amikor az országgyűlés tagjai e tekintetben mentességet élveznek? — '-ettük fel az első kérdést a párt elnökének. Soka nagyobb szükség nem íróit cs nemzeti egységre — Ae Erdélyi Párt elnöksége és parlamenti csoportja — mondta Teleki Béla gróf — az, utóbbi hónapok folyamán tőbb- izíben foglalkozott a belpolitikai helyzettel éh foiko-zóldó »aggodalommal látta azt a küzdelmet, ama a pártok között a hatalom kizárókgosságinak e nyeréséért megindult. A pártok közei td összefogás is, amit mi pártunk megalakulása óta sürgetünk, többhónapos huza-^vona után azért nem tudott megvalósulná, mert egyes csoportok a maguk patrtiális érdé,keit és vélt igazát, a nemzeti érdek elé ‘helyezték. A mi pártunk nem tartotta célkitűzéseivel és jóizlésével ősztzeegyezftetihertőnek, hogy ebben a versenyben résutivegydru. ' — A háború csuespon. jéjhoz közeledik, az ellenség határainkon van. Sokai nagyobb szűkéig nem volt a nemzeti egységre, mint írna és ennek az egységnek különösen mozi, a politikai széthúzás idején, a honvédség a legjobb kóféjtezője és biztosítója, -mert itt eltűnnek a -ársadoirnl, vallási ás pártpolitikai különbségeik. Nézetem szerint ma a polgári életiben is ezt kell megvalósítani ás odab..tnd, hogy a polgári éne -nők is minden megnyilvánulása a nemzetvédelem nagy céljainak szolgálatába állíttassák. — Pártunk megalakulása óta a kisebbségi torsban kialakult hlagyomámvokna támaszkodva — az erdélyi magyarhág vártérdekek feleit álló szövetsége akart lenni. Az Erdélyi Párt ma is Erdély ügyét képviseli, ez pedig nem pártkérdés, hanem nemzeti ülgy. Á mésiazterelnök urnák katonai bevonulásunk előtt átadott emlék - iralunúkban leszögeztük a magunk álláspont já\ a mai helyzetben és a kibontakozás útjára is rámutattunk. Mi addig, amig -ismét megnyílik a lehetősége annax, hogv álláspontunknak a pari áment éo 3Z ország nyilvánossága előtt kifejezést aa • ll esünk, azt a munkaterületet választottuk, amelyen Erdély ügyét, s rajta ke-, resztüil vz egyetemes magyar ügyet legjobban szolgálhatjuk: tehát a katonaságot. Pártpolitikai alapon nem lehet megteremteni C2 egységet ‘Egyenes éb meggyőző válasza után aziránt érdikiödtünk ez Erdélyi Párt elnökéitől, hogy véleménye szerint mi a magyar egység létrehozásának akipja. — A történtek megmutatták, hogy pártpolitikai vonalon nehéz az egységet megteremteni, viszont; a Trianon utáni korszakiban az egész magyarság, tekintet nélkül »arra, hogy a űz 10irka hazában vagy megszállt területen étit, ösztönösen megérezte ennek a pártpolitikád kereten felüli nemue á egységnek szükségességét és ezt az ezjiypéget kezdte gyu'aorlatüag is megvalósítani társadalmi, kulturális és nemzetvédelmi szervezeteiben. Ma a magvar egység érdekében az teszi a legjobb szolgálatot, alá anélkül, hogy ezzel egyéni vagy pártpolitikai cél: szolgálnia, a nemzeti egységnek ezt a tényét kifejezi, öntudatosat ja és cselekvőképessé teszi. Nem szabad elhitetni a nemzettel, hogy a palát tikjai egység meg nem v-alósübatába a magyar egység hiányát jelenti. A magyar Változatlanok a — Változtek-e az utóbb hónapokban az Erdélyi Párt célki tűzései? — Pártunk hármas célkitűzéssel indult. 1. Jóv-ábétel a felszabadult Erdélynek, 2. a mwgyar egység minél tökéletesebb megv ál ósú'tás\a\; 3. korszerű magyar reform. — Ezeket a feladatokat most még tetézi legfőbb kötelességünk, határ link védelme, miig alapcél ki tűzéseink is változatlanul időszerűek. A jóvátétel, ami eddig csak .rérileteiben történhetett meg, éppen a háború miatt, most másodrendű kérdéssé vált. — Ami az egységet illeti, arról már az előbb kifejeztem véleményemet. — A reformokat ille ően sokan megengednének azzal, hogy a zsidók eitávolításával Magyarország a reformok útjára lépett. Pedig ezzel még távolról sem oldottuk meg a munkásság és az agrárSzakésrtelem döntsön — Végül még arnnyni*: mi a véleménye Elnök Uirmak a kormány átalakításáról? — A kormány átalakítása tulaj dóképpen még nem történt meg. Egyes miniszterek szükségszerűen vállalták a megér e- sediett tárcák vezetését, de ilyen súlyos időikben ez túlságos megterhelést jelent. Mindenesetre kívánatos volna, hogy a kormány kiegészítésénél a szakértelem- és ne a pártnoliéikai szempont1 legyen a döntő. Amire -a miniszterelnök ur leve'e is célzott. Vitéz Bonozos Miklós balügymunkás, földműves, iparos, kereskedő és szellemi munkái' számára az egység irr/'. a politikusok nyvlatkozaítain dől el, hane h az a magyar nemzet gondolkodásában adva van\ — A párt a képviselők bevonulása után is továbbfolytatja rrumkásságiát? .3 — Amint mér mondotLam, az Erdélyi Párt pártpolitikai célokon felül emelkedve, továbbra is erdélyi magyar-\ág ösz-:~ szetartó képviseletét és érdekvédelmét jelenti. így természetesen ovábbfolytatja működését és hogy ezt az alapelvet menynyire megérti és helye öli Erdély magyarsága, azt legjobban az a tény bizonyítja, hogy -az utóbbi hónapok féktelen és bizony gyakran a közigazgatás által is folyhatott pártpolitikai agit adójának eredményeképpen -is csak azok léptek ki pártunkból, akik valamilyen egyéni érdeket véltek ezzel szolga"ni, viszont ugyanezen idő alatt azúmoisom, beléptek pártunkba. párt célkitűzései proletariátus nagy kérdéseit, sőt még a zsidó-tággal legjobban megterhel: ipar és kereskedelem egészség.s átállítását sem. A teljes értékű nemzeti reform miniig az emberek és ajz emberek gondolkodásának megújulásában gyökerezik. Ma erre különösen nagy szükséo' van. Meg kell teremteni az önzjetlen, a közösségii érdeket az egyéni érdek elé helyező embertípust. Ez a keresztény nem.ze,‘nevedé3 feladata. — Mi a véleménye Elnök Urnák az egyházukkal ka.pcslatos utóbbi időben felmerült problémákkal és az iskolák álla! mosdásának eligondo"ásóról? — Mi pártunk megalakulása óta hangoztattuk Erdélyben a magyar felekezeti oktatás fenmtaM ásónak, sőt fejlesztésének fontosságát. Az egyházaknak a felmerült kérdésekben elfoglalt álláspontjával tehát egyetértünk és azzal azonosítjuk magunkat. a tárcák betöltésénél miniszter személyében olyan ember került. a belügyminiszteri székbe, aki, meg- győcaxdésem szerint. — ha kei lő szabadkezet kap —, k:f>e6 lesz arra, hogy a közig izgat-ári visszaadja eredeti fe'adatá- niak: a pártatlan igaza gitásmák és megszabadítja a pártpolitikai káros befolyástól. Nehéz helyzetben vette át hava n lát. de erélye, szervezőképessége és mindenekelőtt mé^y magyar érzése hozzásegíti majd, hogy ersdméinyesen oldja meg feladatát “VÉG-H JÖZSEg,
