Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-14 / 157. szám

1944 îalins 14, strews; fitt 3 jrcssx közérzet ellát**, 14—28 napi szabadsagot kapnak a bambakárosait tényleges katonák BUDAPEST, jiilius 14. (MTI) A \ és ténylegesen, szolgáló katona leg- ténylegeison szolgáló Uombakárosult | köizeleibbi rokona, ismerőse, vagy tiszteknek és legénységi álliományu- aknak a honvédelmi miniszter a ve­zérkar főnökével egyetértésben sza­badságot ad. A szabadság a károso­dáshoz mérten 14, illetve 28 nap a mögöttes országrészben és a hadmű­veleti területen • szolgálatot teljesítő hivatásos és nem hivatásos tisztiek és legénységi állománynak részére. E:zt a szabadságot a boímbakáriosnl t hatósága is kiérheti. A honvédelmi miniszter gondoskodott arról, hogy a bóimbakárosnit ■© szabadságban a legrövidebb idő alatt részesülhessen. A hombakárosodást hatósági bizo­nyít, váninyal kell igazolni és a sza­badságot a legközelebbi katonai pa­rancsnokságon, vagy állloimánytéist- pararucsnekságon, esetleg osendőr- örs utján kell kérni. jj Iggszsisrallaii eSIeiiOrlztell a Uieliâfâsl hivala! az árak iissarfisit A feketén vásárlók ellen is eljárás Indul — Biztosított a város zsír- és húsellátása KOLOZSVÁR, juEus 14. Kolozsvár köz­ellátása — nem mi állapítjuk meg, hanem azok, akik az ország különböző városainak közellátását jól femenk — nemcsak' minden tekintetben kielégítő, hanem a többi városok­hoz viszonyítva, sokkal jobb. Megoldásira váró problémái azonban ennek ellenére is vannak a közellátásnak. Ig.y például a ,,fe­ketepiac“ megrendszabályozása s a gondatlan fogyasztók elvesztett élelmi szer j egy ein ek pót­lása. Ezek közül a feketepiac kiirtása a leg­fontosabb, mert — amiint a közellátási hiva tál vezetőjének alábbi nyilatkozatából kitű­nik —, ez a zsidók ckávolitása ellenére is tovább virágzik s vannak olyan emberek., akik a zsidók nyomdokaira lépve, hatósági áron felül vásárolják össze a legfoütosabb közszükségleti cikkeket. 1 Bikfalvy István dr. tanácsos kijelentette, hogy drákói szigorral ügyel fel a piacra, ellenőrizteti a szükségen felüli vásárlásokat s nemcsak az eladókat, hanem a vevőket is bíróság elé állatja. Dr. Bikfalvy István tanácsnok,, a városi közellátási hivatal vezetője most' nyilatkozott a város közellátási kérdéseiről és a hivatal intézkedéseiről: Nyilatkozatát azzal kc'-dfe, hogy minden­ki tudja azt, hogy a közönség ellátása or­szágosan jegy rendszerre megy s igy mindenki ellátását jegye jelenti. Ezért nyomatékosan k-lhivja a tanácsnok mindenki figyelmét ar­ra, hogy jegyeire vigyázzon, mert az elvesz­tett jegyeket semmi körülmények között nem ül módjában pótolni. Az uj kenyér- és /Jászt- iegyeket — mondotta a tanácsnok — egy­szerre 6 hónapra adtuk ki. Minden hónapnak sülön jegyszelvénye van egy közös Ívre nyomtatva. Fcihivolk mindenhát arra, hogy székét a havi szelvényeket külön-külön yágják le és tartsák maguknál, —• Néhány szavam volna a keresztény vagyat közönséghez — folytatta. — Eddig íltalános volt a panasz a zsidók ellen, akik dlepték a piacokat és a szegényebb magyar iözönsésr elől minden áron fel tudtak vásá­Kfkeresztelkedési láz a budapesti zsidók között A katolikus egjkáz hivatalos álláspontja t t/Sak hayom, liénapf hitoktatás és sikeres vixsg’a után keresztelnek meg zsidót g*íí2 ellátott hazak lakóinak megyén- gedte, hogy délelőtt 11 óráitól dél­után S'-ig elhagyják lakásukat, azóta a plébániákon megkeresat-eiliésjrío je- lmt{k'ezQknek az illretékeis plébániá­kon háromlióiiapi hitoktatásra kell jármok, A háromhónapi hitoktatás letelte után, ha aac ©lőadoft anyag­ból a jelentkező sikeresen levizsgá­zott és a hitoktató megállapítja, hogy a jelentkező meggyőződéssel akarja felvenni a kereszt ség szentségét, csak abban az esetben szolgáltatjuk ki számukra azt. Az egyházi hatósá­goknak jelenleg ez a magatartása. BUDAPEST, yuMus 14 (MK) Az utóbbi időben több napilap beszá­molt arról, hogy a fővárosiban élő zsidók nagy tömegben keresik fel a főváros plébánia hivatalai! és meg- keresztelkedésr0 jelentkeznek. A je­lentkezők legtölbbszdr azt a kérést terjesztik elő, hogy megkeresztelé- 'süköt rögtön intézzék el és mivol- tukrőT a keresztlevelet a leggyorlsíab- ban állítsák ki számukra, die nem­csak a budapesti plábániahivatálok- hoz, hanem a budapesti általános érseki helytartósághoz isi a fenti ké­rést terjesztik elő. Ebben a kérdésben a félhivatalos katolikus siaj! ótudósi tó, a Magyar Kurír kérdést intézeti a budapesti érseki általános hely tar tióisághoiz, ahol a következő választ adták 'ki. — Tudomásunk van arról, hogy megkeresztelkeáésl láz vett erőt a fővárosban és arról is — mert. hiszen közvetlenül hozzánk is érkeztek ilyen kéressek , hogy a meg-íkjercsz'- telkedésre jelentkezők legtöbbje azt kéri, hogy a keresztsén szentségét rögtön szolgáljuk ki számukra és állítsuk ki a keresztnév elet. Mind­ezekre az a válaszunk, hogy a Jtílen körülmények között sen­kit sem keresztelünk meg rögtön. A múltban nagyon indokolt esetben, de ezek sem máról-holnapra keresz- teltetteV z>veg, voltak ugyan ki véti elek, Í3*M3W2»«U«*» Uiahb su’wos rsntSőrbiróságl ítéletek zsidó vagyontárgyak reitegaiése miatt de amióta, a, hatóság & sáerga Gaíllag- böaő vágyontárgyta&ait vett át KOi-X>ZSVÁR, jfulius 14. Zsidó vagyon­tárgyak nejtegietésie, illetőleg be nem je­lentése ^ miatt újabb súlyos ítéleteket ho­zott csütöa-töikiö'n! a kolozsvári rendőadeapi- táinysiág. A rendőiri büntetőbb ők Jelmer- je&n Gyula szabómester, kolozsvári la­kost, azért mert különböző fér fi ruhákat, fehérnemüeket, stb. vek át megőrzésre zsidónak tekintendő személytől, 90 napi elzárásra, átváltoztatható ” 3000 pengő pénzbüntetésre ítélte. Ványaivá Lajos ci- pászmes-tert, azért, mert' különböző női ruhákat, valamint zsidó személyektől szár­mazó ezjüst tárgyakat rejtegetett s azokat nem jelentette be, 75 napi el zárá-ra át­változtatható 1500 pangó pónzibünte és.ce, Szabó Gyula főszarkereskedőt ugyancsak azért, mert zsidó tulajdont képező külön­megorzies­re s azokat az előirt határidőn belül nem jelentette be, 50 napi elzárásra, átváltoz­tatható 1000 pengő pénzbüntetésre ítélte a rendőri büntetőbiró. Zsukán János föld­művé; is hasonló kihágás’ miatt került a rendőri büntetőbiró elé, aki 50 napi elzá­rásra, átváltoztathat ó 1000 pengő oé.nz- bümtetásire ítélte. Végül hasonló kihágás- miatt Pop Sándor postamüszerész 40 napi elzárásra, átváltoz-atbató 800 pengő oemz- büntetóst kapott, Rozsnyay Domoko-sinél, egy kolozsvári fuvaros rrejó-t 60 napi el­bánásra, átváltoztatható 600 pengő pénz- büntetésre; Sántha Béla fodrászmestert 20 napi elzárásra, átvált áztatható 400 rrmrő pénzbüntetésre ítélte a rendőri bünitetobilóság. Az elhangzóit itéle'ek, md’uít.án az eh téltek nem fellebbeztek, mind jogerőseik. rolni árucikkleiket. Ez a panasz kétsegtelenüí indokok és jogos volt. A zsidó házak leltá­rozásánál kitűnt, hogy gazdag zsidók milyen mennyiségben tudtak közszükségleti cikkeket felhalmozni. A zsidók eltávolításával ez a helyzet megszűnt, de adódott egy másik helyzet. Olyan magyarok akik még mindig illegális utón jutnak magas jövedelemhez, ebben a vonatkozásban valósággal a zsidók nyomdokaiba léptek és most ezek vásárolják' össze, jóval a megállapított hatósági áron felül, a legfontosabb közszükségleti cikkeket. Szóval most. a háború legsúlyosabb szaka­szában a magyar közönségnek bizonyos ré­tege csinálja az árdrágítást és teszi lehetet­lenné, hogy a szegényebb néprétegek a pia­cokon vásárolhassanak. Ez az állapot nem tűrhető tovább, ezért a legszigorúbb ellenőrzést vezetem be. Nemcsak a piacokon. hanem textilüzletekben, husiparosoknál, élelmiszer­üzletekben ezentúl az árak betartására be­vezetem a legszigorúbb ellenőrzést. Ez az ellenőrzés nem akar zaklatás leírni a tisz­tességes iparossal, kereskedővel és termelővel szemben, de meg kell védenem a szegé.iyebb osztályok létérdekeit. Nemcsak az eladóval, illetve árusítóval szemben járok el visszaélés esetén a legkönyörtelenebbiil. hanem a vevő­vel is. Az uj törvényes rendelkezések szerint az áru elkobzásán" kívül legalább 3 évi bör­tön vár azokra, akik árdrágítást követ­nek el. — A közönség tájékoztatására — íoíytát- ta a tanácsnok — a piac minden részén ár­táblákat helyeztetek el, hogy ezekből min­denki tudomást szerezhessen a Tiatósági árak­ról és azokhoz igazodjék. — A közönség ellátása érdelvében éveken keresztül mindent elkövetett a közellátási hivatal s a város ellátásában, nem is fordkilt elő zavar. Felelőtlen elemek azt hiresztelték, hogy Kolozsvár zsirellátása nincs biztosítva. Ezeknek a rémhirterjesztőiknek azt üzenem, hogy Kolozsvár hús- és zsirellátása biztosítva van annyira, hogy Kolozsvár közellátási hi­vatala látja el Nagyvárad, Marosvásárhely és Szamosujvár zsír-szükségletét is. Tény az, hogy a sertéshús minimális mennyiségben áll a közellátási hivatal rendelkezésére, mert Kolozsvár város kontingenséből egy bizonyos részt át kellett engedjen a fenti városoknak. Ebben a vonatkozásban a közönségnek alkal­mazkodnia kell 'a rendkívüli Uszonyokhoz, A zsírnál esetlegesen bekövetkezhető hiányok pótlására a közelidtásiigyi miniszter nagyobb* mennyiségű margarint s finomított olajat utalt ki. Kolo mpárnak. Ezért a közönség azon része, aki betegség, vagy más okok miatt zsint nem ihásznál, kérheti a részére megállapított zsirmennvlUgnek margarinban, vagy finomított ételolajban történő k iszol­gá Itatását. —, Megjegyezni!: ki^vámom még — fejezte be nyilatkozatát dr. Bikfalvy István tanács­nok —, hogy a város közellátási hivatalának amugyis nehéz munkáját tetézi mari. a köz- ellátásügyi miniszternek az a rendelkezése, amellyel a polgármesterre, illetőleg a közel­látási hivatalira bízta a hadiüzemek ellátását s az ellátás ellenőrzését és elszámolását. < Zsidó üzletek Részletes feeria ányrendelef szabá­lyozza a zsidó üzletek igénybevételé- aek kérdését és intézkedik arról, hegy kik kaphatlak kereskedelmi életünkben uj jogosítvány okaik A zsidóüzletek kérdése a kolozsvári közvéleményt élénken foglalkoz- iatja. Alighogy megjelentek a zsidó­kérdés rendezéséről szóló első hiva­talos intézkedések, az illetékes ko­lozsvári hatóságokat a kérvények tömegével árasztották el. Azok kö­zött, akik zsidó üzletekre jelentettek be igényüket, vannak komoly és tö­rekvő szakemberek, akik joggal kí­vánhatják, hogy helyet kapjanek az uj keresztény magyar gazdasági életben- Ismét jelentkeztek azonban a haszonlesők és konj unkturalova - gok is, akik abban a tévhitben éltek, hogy egyszerűen beülhetnek az áru­val megrakott zsidó üzletekbe és nem. lesz más feladatuk, mint könnyű ke­resethez jutni az összeköttetések, vagy vélt nemzeti érdemek alapján szerzett koncból. Az arra illetékes kormánytényezők annakidején már erélyes nyilatkozatban kijelentették, hogy zsidó üzleteket csak szakem­berek igényelhetnek és a magyar kereskedelemben nincs helye a kon­tároknak, az árukészlet pedig a nemzet vagyonát képezi. Ez azon­ban nem hütötte le a „pecsemyele- sőkfí kedvét, akik mindvégig abban reménykedtek, hegy nincs olyan szabály, amely alól ne lenne kivétel és ezért továbbra is bízlak abban, hogy kilincsel ősük és két könyökkel való törtetésük mégis eredménnyel jár. & kormányrendelet alapján most rövidesen megkezdődik a zsidó üzle­tek igénybevétele, de az nj engedé­lyek kibocsátása természetesen a hi­vatalos szempontok alapján történik. Nem lesz tehát mód arra, hogy olya­nok kerüljenek a gazdasági élőibe, akiket azután a keserű humor „m. Mr. kereskedők“ címmel gúnyolhat. A konjunktuxalovagok legjobban te­szik, ha nem is érdeklődnek kérvé­nyük sorsáról az Iparhatóságnál, mert arra úgyis csak a Xegkaiegórí- kusabh visszautasítás lesz a válasz. Van még két fontos szempont, me­lyeket nőm szabad figyelmen kiviil hagyni a zsidó üzletek ügyének ren dezése során. Az egyik a kereszten! háztulajdonosok meghallgatása. Te kintetbe kell venni, hegy a háztulaj­donosok nagyon súlyos anyagi kar szenvedtek azzal, hogy a lezárt zsidc üzlethelyiségek után nem kaptat házbért. A lezárt zsidó üzletekre sói olyan keresztény magyar kér esketi t is bejelentette igényét, akiknek máJ eddig is volt iparengedélye. Itt tehál nem uj engedélyek kibocsátásáról van szó, hanem csupán arról, hogy a gazdasági életben már elhelyezke­dett keresztény kereskedők megna­gyobbodott keretek között kívánjál* folyhatni munkájukat. Ezeket a ke­reskedőket feltétlenül előnyben kell részesíteni és elsőbbségi jogot kell biztosítani számukra a zsidó üzletek igénybevételénél. A háztulajdonos is nagyobb bizalommal adja ki üz­lethelyiségét a piacon már ismerős kereskedőnek, aki már bebizonyítot­ta, hogy megállja a helyét a gazda­sági életben, mint olyanoknak, akik most akarnak egzis Aenciát alapíta­ni. A másik szempont, a zsidó üzle­tek árukészletének kérdése. A zsidó üzletek árukészletét tudvalévőiéig leltározták és a nem romlandó áru­cikkeket további intézkedésig elrak­tározták. Nagyon indokolt a közön­ségnek az a kívánsága, begy ezeket az árucikkeket ismét forgalomba kell hozni. Gondoskodni kell arról, hogy a keresztény magyar kereske­dők beszerzési áron átvehessék a zsidó üzletekben visszamaradt áru­cikkeket s ezzel íeJfrissiithessáik a vá­ros kereskedelmi forgalmának vér­keringését. A mai anyaghiány és szállítási nehézségek idején hézag­pótló és üdvös leim© ez a megoldás, mert a közönségnek módot nyújtana arra, hogy a régi áriakon hozzájusson a zsidó üzletek árukészletéhez és megszüntetné az egyes árucikkek- ben mutatkozó hiányokat. A zsidó üzletek, igénybevételével egyidejűleg az árukészletek szétosztásáról is gondoskodni kell, ami a közellátás szempontjából éppen annyira fontos, mint amilyen a gazdasági átállítás során az uj jogosítványok kiadásá­nak kérdése. /■tv ■? I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents