Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-12 / 155. szám

EÎ.Î.BWZJSK 1944 fnllns 12. 3 Erdély halottja Erdély hanyatlása a XVII. század derekán kezdődött, „II. Rákóczi György fejedelemnek 1657 januárjá­ban a lengyel trón megszerzéséért indított szerencsétlen végű hadjára­tával kezdődik az önálló Erdély hal­doklása. Néhány évtized van még csak hátra, a század végével elenyé­szik történelmünknek ez a nagy hi­vatást betöltő' alakulata“ — írja Makkal Sándor. „Rákóczi eleste, majd Barcsai Ákos és Kemény Já-1 nos fejedelmek harcai után a békés és gazdag fejedelemség odajutott vissza, ahol a század elején Basta rémuralma alatt volt. Csak ember- ban hetvenezer lelket veszített, ak­kori lakosságának egytized részét.“ Az erdélyi fejedelemség végzete te­hát már akkor meg volt pecsételve. Majdnem két évszázadig tartott ez a vergődés, de önmagában nem tudott többé ujjás ariadni és sorsa teljesen magyar sors volt. Egész jövője és boldogulása attól függött, hogy mi­kor olvad egybe ismét a másik ma­gyar hazával, amely nélkül nem él- hetedt többé. Majdnem két évszázad telt el II, Rákóczi György lengţ^elor- szági hadjáratától az Unióig. Ez alatt az idő' alatt az erdélyi magyar­ság szörnyű iramban rohant a lej“ tón. Be az előző századforduló ma­gyar nemzedéke éppen úgy, mint az azt követő generációk Erdélyben, csak állampoIHikai feladatokat lát­tak s ebből teljesen kiesett a magyar társadalom belső kérdése, amely lé­nyegében azonos volt a magyar áh lám politikai szemponttal. Á földren­gést nem érezték meg, a rettenetes földcsuszamlást nem vették észre és Erdély magyarsága, az elmúlt évszá­zad alatt tovább pusztult és fogyat­kozott. Ezzel pedig a magyar állam- eszme gyöngült és veszteit időálló erejéből. Elfelejtették Széchenyit is, aki pedig örök időkre megmondta, hogy „Akié a íöM, azé az ország“. Magyar volt a főispán, magyar az alispán, a csendorség, rendőrség, ka­tonaság. Az egész állami élet, de mind okban a tragikus tévhitben ringatták magukat, hogy a történel­mi jognak elegendő biztosítéka az, ha magyar az államigazgatás, Az érdeklődés, a figyelem nem terjedt ki a belső vívódásokra s arra az élet- halál küzdelemre, ami az erdélyi föld tulajdonjogáért folyt. A század elején aztán egy férfiú jelentkezett. Tokaji Nagy Lászlónak hívták. Nem viselt díszes méltósá­got és nem volt közjogi ' hatalom. Cime és minősége is igen egyszerűen hangzott: „az Erdélyi Gazdasági Egylet üt kára és az Erdélyi Gazda főszerkesztője“, ő volt az, akinek szeme az erdélyi földre tapadt s aki­nek szive az erdélyi földért» dobo­gott. 1913-ban jelont meg Magyar Siratókönyve, az „Eladó ország“, melyben az adatgyűjtő hajszálpon- tosságával, a gondolkodó fő ragyogó éleslátásával kiáltotta oda ország­világ elé, hogy mi történik Erdély“ ben, mit vészit napról-napra a ma­gyarság s hova is jut, ha ezt a föld­csuszamlást meg nem állítják. To­kai Nagy László azonban a Sirat ó- könyvet neon fejfának irta, hanem a feltámadás himnuszának szánta). Hiszen 1913 decemberében, az Erdé­lyi Gazda hasábjain megírta híres cikkét: „Uj honfoglalás Erdélyben“, mely végső következtetése volt az „Eladó országinak. Tokaji Nagy László azonban majdnem egyedül küzdött. Bethen. István és Éber Jenő voltak még fegyvert ársai. A kiáltó szó visszhangja azonban elmaradt. Felrázfa ugyan a) társadalmat;, a kormányzat is felfigyelt, de a kor társadalmának lélektanához tarto­zott, hogy az ilyenkedések csak ideig-óráig gondolkoztatiák meg az embereket s röviden napirendre tér­tek fölötte. Az első világháború pe­dig mind énről elvonta a figyelmet, s az akkori közélet a belső nemzet- politikai céloknak nem adott olyan jelentőséget, mint a külső hadszín­tereknek, Pedig mennyivel nagyobb volt. Ma már ezt is tudjuk. Tokaji Nagy László volt az egye­düli, aki félreverte az elnémult ha­rangokat. A harangok az erdélyi költő lantján is megszólaltak: „Minit Atlantisz, a régei süllyedt ország, Halljátok? Erdély harangoz a mélyben. Elmerült székely faluk hangja szól Halkan, halkan a tengerfenéken. Magyar hajósok, hallgatózzatok, Ha jártok o'.tfenn förgeteges éjben: Erdély harangoz, harangoz a mélyben“. Az ősi magyar föld e nemeslelkü, megszállj harcosa nemcsak az „El­adó országgal ajándékozta meg a magyarságot. Egész munkássága maradandó értéket és örök tanulsá­got jelent számunkra. Nagyszerű, kivételes képességű férfiú volt, És ha életének üt-ott voltak is néha zökkenői, az mitsem von le Tokaji Nagy László egyedülálló alkotásai­nak értékéből. Most, hogy 77 éve® korában meg­pihent, az erdélyi föld. nagy harco­sát és rajongó szerelmesét Erdély saját halottjának tekintheti. DEMETER BÉLA. HBBBBH KOLOZSVÁR, július 12. Az Ellenzék több sürgető cikkének eredményeképpen a iakaski utalások körül történt anomáliák or­voslása erd-ekeben, mint már jelentettük, a város vezetősége elrendelte az összes lakásáé utalások felülvizsgál i'.h Értesülésünk szerint a lakaskiutalások felülvizsgálása e hét pén­tekjén kezdődik meg. A bizottsák, amelyben a város megbízottján kívül a Tizes Szervezet f^i .a* !^4ztuiaj^°’jnosok Egvc>ü)etének állandó buküldötje is részt vesz, a tizedesek által vég- rehajtotg számbavétel alapom felülvizsgál minden március 22-:ke uiai történt betöltö- zestf s ha az illetők a' iák Eli; varai beleegye- zese nélkül költöztek be. aTjOk kitelepítését rogja javasolni, ka csak méltányos eset elv nem teszik szükségessé a beköltözés jóváhagyását- Miután a zsidók el^avohtasi után ogvesek lakásutalvány nélkül költöztek be egyes la­kásokba, sőt ezekre szerződéseket is\ötöt.tek, ezozett a szerződéseset ;s megsemmisítik. Egyébként a polgárom,tn a lakásfelülvizsgá- lással kapcsolatban hirdetményt adott "ki. amely így szól; A Sakúskiutalas Mi reneSsxsre ,,Amint már közöl ük, i polgármester a zsidó lakások igénybevételének az ellenőr­zését rendelte el. Ezért a lakáshivatal felhívja mindazo­kat, aJúk 1944 már cin' zz-e után Kolozs­vár varos területén uj lakaiba költöztek és a városi lakashivalah'd kiállított szabály­szerű lakasutalvana y il a mai nap o még nem rendelkeznek^ 'a lakást pedig a ma­guk reszere továbbra is meg akarják tar­tani —folyó évi július hó 20-ig a ki­utalásra vonatkozó igényié-ükét adják be. Igénylőlapokat városi iktató hivatal-■ ban és a Tizes SzeWo>i (Király-utca irodájában lehet kap).' A kitöltött igénylőlapokat a régi lakás szerinti illetékes rizc.le.c.zl alá kell íratni és a Tizes Szervezet irodádban (K:sály-‘u- j.) le kell bélyegeztetni. Ennek megtörtén te után a városháza iktatóidba (44-es szá­mú szoba) kell beadni. Ez a rendelkezés vonatkozik a junins p-i légitámadás következteben zsidó lakásokba helyezettekre is. £ behelyezések úgy mis csak átmeneti én ideiglenes jellegűek voltak. A mai napig beadott cs meg el nem in­tézett lakásigénylésck érvénytelenek Aki tehát bármely címen lakás kiút dásra tart igényt, köteles a fentiek szerint uj igénylési beadni. Hasonlóképpen érvényteleneknek tekintendők az eddigi azon lakásbeutalá­sok, melyeket a tulajdonos július 10-ig nem érvényesített (nem foglalta el a. lakást). A lakaskiutalásokat a mai naptól kezdve bizottság végzi, amely a beérkező igénylő­lapok alapján, hetenként kétszer ülésezik, és hoz döntéseket. Felhívom a háztulajdonosok és ház gond­nokok figyelmét hogy az üresen álló és a jövőben- -megüresedő lakásokat a tudomá­sulvételtől számított 24 órán belül a 6-/40 —1941. M. E. és a 100—1943- M. E. számú rendeletek értelmében a lakáshivatulnál kapható bejelentő űrlapok felhasználásával jelentsék be. Ellenkező esetben 6 hónapig terjedő elzárással és 2000—6000 pengőig terjedő pénzbüntetéssel sújtandó kihágást követnek el“. Hsaífea- l&mmal Hl &stz& a íakás- kiutalő EtixotZság A hlirdetmény nem mondja ki, de ez ma­gától értetődők, hogy aki július 20-ig nem ad be igénylést, a bizottság úgy fogja tekinteni, mintha nem tartana igényt lakására. A liakésfelülvizsgálassal kapcsolatban be­szélgetést folytattunk Botos Jánossal, a Ház- tulajdonosok Egyesületének igazgatójával, aki a következőiket mondotta: — A háztulajdonosok egyesülete a lakás- kérdésben kiküldött bizortitság munkájában szívesen vesz részt, noha tudja, hogy nehéz kérdéseket kell majd megoldani, köztük olya­nokat, amelyeket a háborús és szociális kö­vetelményeik miatt >a háztulajdonosok rová­sára kell megoldanunk. Mégis vállalja a sze­reped, mert a kérdés megoldása körül rend­szert észlel és a Tizes Szervezet bevonása biztosiba a polgárság önzetlen közreműkö­dését és a szociális igények elsőbbrcndúséget. Tudjuk, hogy nem lesz könyü a különböző egyéni és más érdekek összeegyeztetése, de ezt a felelősségteljes munkát végeredményben vállalni kell. — A háztulajdonosok egyesületének el­nöksége úgy határozoitt, hogy a bizottságban az elnökség tagjai elfoglaltságukhoz mértén rendre vesznek részt. A bizottság hetenként kétszer-háromszor, ül össze és a lakáshivatal által elkészített ügyekben dönt. i bizottság nemcsak -a lakáskiutalásokat véleményezi, hanem a visszaéléseket és a szabálytalan be­költözéseket is felülvizsgálja. Minthogy a bizottságban a legnagyobb kárt szenvedett váróé, réteget a háztulajdonosok képviselik, felhívják az ingatlantalajdonosokat, Hogy kéréseikéit és észrevételeiket írásban nyújtsák be a lakáshivatalhoz és csak akkor fordul­janak az egyesülethez, ha kérésük egyálta­lán,, vagy helytelenül nyer elintézést. Az egyesület súlyt helyez arra, hogy a lakás- fronton nyugalom álljon he- Meg fogja vizs- gáLtjafei az összes visszaéléseket, igazságta­lanságokat és a kérdés jellegére való tekintet­tel szöretni az egész kérdést ellenőrzése alatt lebonyolítani, mert tűrhetetlen, hogy a szo­morú esemnyekből egyesek1 anyagi előnyök­höz juthassanak. Imrétiy Béla bejelentette, hogy rövidesen megalakul a magyar munkásság átfogó szervezete PÉCS, július U. (MTI) Vitéz Im- rédy Béla vasárnap a városihaza közgyűlési termében résiztvett az iparosok, és kereskedők ülésén s ott baszútíktt mpndlcitt. A zsidó kérdésről hangoztatta, hogy ‘Magy>a,rorszgmi ez volt a legha­talmasabb 'társadalmi operáció ho>sz- szu évtizedeik óta. Szemben a k ül fői­dőim itierjes’Zitisjtt rémhírekkel, meg'ál­lapirtja, hogy sem a magyar haf ósá­goknak, sem egyetlen magyar em­bernek a kezéhez egyetlen csepp zsi­dó vér sem lapad. Egy ilyen hat al­mas kérdés megoldásánál elkerülhe­tetlen, hogy kisebb bajok ne adódja­nak. Ennek egyik oka. hogy iá gazda­sági vonalom előadódó feladatok megoldására nem 'állt rendelkezésre a megfelelő gazdasági hivatásrendi szervezet, amelyet a közeljövőben fo_ yunfe csak felépíteni. A nemzeti sízo- ciaOista gazdasági politika a balol­dali szóoalizmusnak és koimmunizr musmak a tőreik vésed vei ebien tétben a szabad és egyéni ke.zdeményező- kvpesteiégében megerősítet-t egységet akarja megsaeorvezm. A koümány ügyelni fog arra is, hogy egyes, már alniugy is erős vállalkozások ne jus- isam'ak újabb zsíros imádatokhoz a kisemberek, rovására. A miniszter beszédét a megjelen­tek nagy 'tetszéssel fogadták. Vasár­nap déilután Pécs-bányateilepre, ment ki a miniszter. Jmrédy 'Béla a bá- ny úszót, ti ionban beszédet mondott. . — Egységes a kormány felfogása abban, hogy \a magyar bány ászság, az ipari munkásság, a mezőgazdasá­gi munkásság helyzetén segteni kell éspedig a nehézségek gyökeréig ha­tó intézkedéseikkel. Ha idáig nem történtek még kézzelfogható, kielé­gítő intézkedések, ennek az az oka, hogy átfogó és értelmes megoldáso­kat akarunk, amelyekkel mean átme­neti enyhítést hozunk, hanem intéz­ményes javulást. Névleges bén emelé­sekkel nem intézhetjük el a kérdés megoldását. Beszét ezután a miniszter arról, hogy a munkásság is megteremtette a maga érdiek véd el mi szervezeteit előbb a szakszervezetekben,, majd a k eresztény szó cialist a sza kszieírv0 te­tőkben és a Nermzieiti Munkai Köz­pontban és egyebekben. Ezek azon­ban nem voltak .átfogóbb szervezetek és a magyar ipari munkásságnak csak eg-y kisebb hányada tartozott követői közé. A többség szervezetten volt. Ma ezen tul vagyunk, nem féli-- jük a magyar élet remijét a magyar munkás szervezettségétől, sőt elő­nyökéit várunk tőle. \ munkásság is legyein bizalommal az uj szervezési módszerek iráinyá- ban. BeOftiiejcutette, a közeli napokban rendelet jelenik meg a magyar munkásság átfogó szervezetéről. E szervezet a kötelező tagságnak az elvi alapján áll és magába 'Olvasztja majd az összes eddigi szerveket. Nem felülről irányi tel ti szervezetet hiv életre a reoiidlelet, hanem a mun­kásság autonóm képviseletének út­ját fogja kiépíteni. Azt várja, hogy ezen az utón ki fog termelődni a munkásság soraiból egy .sora 'azok­nak a férfiaknak, akiket a munkás­ság a maga hivatott képviselőjének ■tekint. Az üzemi előadókról és az üzemi választmányok feladatairól beszélt ezután. A gyáripari vállala- tok frontján a szabad érdiekképviser letet, a GyOSz-t feiciszlatva ugyan­csak a kötelező tagság elvi alapján megteremtik a gyáripapi vállalatok szervezetét, boy ez és az ipari mun­kásság egybefogva képviselje az ■egész magyar ipart, az összes dolgo­zók hivatásrendi ét. Hauonlaios az eljárás a kereskedelem rém — Fontos — mondotta a továb­biak bad a miniszt er —, hogy a szük­ség óráiban megtaláljuk a kölcsönös megért -ásnék és egymásratailiálástnaik a nyitját. EozHiányunknak az a fel" aßata, hogy segítsen a dolgozók sor­sán, juttassa érvényre az igazságos­ságot. A bányászok szív esőn fogadták a miniszter beszédét. A miniszter és kísérete a koraesti órákban gépko­csin visszatért Pécs városába, ahol különböző látogatásokat tett. Húsz éve szentelték pappá Márton Áront GYULAFEHÉRVÁR, július 12. (M. E.) Márton Áron gyulafehérvári püspök, aki Csikszentdomokosoon 1836-ban született, július 6-án ülte meg legnagyobb csendben pappá- szent elésének huszadik évfordulóját. 1933 cin tölti be a gyulafehérvári püspöki széket, így az erdélyi kato­likusok főpásztora is, akik között gyakran fordul meg. Legutóbb is hosszú látogatáson volt a kolozsvári püspöki helytartóság területén. Jubileuma alkalmából magyaror­szági papjai és hívei is sokon üdvö­zölték. Az $íLLEI\ %$: & tábori finstá j a BAZSA JANOS, KIS Márton és MARGITAY Jenő honvédek a C. 321. tábori postaszámról üd­vözletüket küldik családjuknak, rokonaiknak és jó ismerőseiknek. Jól vannak, minél több levelet kérnek. LESZAY Sándor honvéd a K. DOH. tábort postaszámról bajtársai névében ismeretlenül kért a magyar lányokat, hogy} levelezzenek velük. ír­janak minél előbb postaszámukra, mert nagyon vágynak hazai hírek után. A Megfcezdf munkáiéi a lakáskiutaló bizottság Mindet! március 22. utáni beköltözést felülvizsgálnak

Next

/
Thumbnails
Contents