Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-10 / 153. szám

1®Ş| 19 4 4 j u H u s íi ELLENZÉK 3 A Délvidék hangia mára azoknak a politikai magatar sá^a, akik a török kiűzetése, de különösen a kiég y ez e: után az itteni magyarságot állandóan el­lenzékbe szorították“ ■ A ‘teljes felelősségérzet jogos aggodalmával figyeljük, innen Erdélyből azokat a jelensége­ket, amelyek a maradéktalan nemzeti egység megvalósulását akadályozzák. Sok olyan beteg;» kortanét ütötte fel fejét közéle tűnt ban, ame- 1) ek ellen minden jóéra ésü magyar embernek harcba kell szállnia. Ezért emeltük fel sza- \ unkát » politikán, konjonkturalovagok, a zsi­dókérdés konclesői, a „meilVeregető és nagy­hangú“ hazafiak,, a sötétben bujkáló feljelen­tők ellen, valamint pálcát törriink azok felett is, akik szegénységi bizonyítványt állítanak ki önmagukról azzal, hogy német szövetsége­seinket zaklatják az egyedül ránk tartozó magyar kérdésekkel. Erdély magyarsága fő­benjáró kötelességének tartja, hogy a nemzet sorsdöntő óráiban a magyar egységet védel­mezze- Újra a kisebbségi sors huszonkét esz- ; teiDcSejére hivatkozunk, amelynek megpróbál­tatásán, között a magyar tömegek Lelki egysé­ge volt az egyetlen, fegyver a kezünkben. En­nek köszönhetjük, hogy nemzeti érzésében töretlen maradt és ha anyagiakban le is sze­gényedett az erdélyi magyarság; nemzeti ön­tudatunkat és ősi kultúránkat maradéktalanul át tudtuk menteni a felszabadult magyar életbe. Országos viszonylatban is egyre erőtelje­sebben megnyilváqul az az óhajtás, hogy gyö­kereiben ki kell irtani közéletünkből a párt­politikai célokat szolgáló, egyéni érdeket elő­térbe helyező és belső ellentéteket szitó szem­pontokat. Közbecsiilésben álló politikusok, neves publicisták és társadalmi vezetőle egyre gyakrabban fordulnak intő szózattal a nem­zethez, amelynek milliós tömegei átérzik, hogy eljött az a tizenkettedik óra, amikor végzetes lehet minden huzavona és halogatás: a haza fennmaradása és a nemzet jobb jöven­dője érdekében elengedhetetlenül szükséges az egységes magyar nemzeti élek életrehivás-a. B Megható,tran és az őszinte együttérzés jól­eső érzésével figyeltünk most fel a Délvidék hangjára. Az Újvidéken megjelenő „Uj Nép“ cimü laptársunk egyik legutóbbi számában egyszerre hárem cikk keretében foglalkozik a magyarság időszerű sorskérdéseivel, ami azt bizonyítja, hogy a szerb megszállás, alól fel­szabadult magyar testvéreink éppen olyan ag­godalommal és tisztánlátással kelik meg a belpolitikai életben megnyilvánuló jelensége­ket, mint ahogyan mi tesszük Erdélyben- Az „Uj NepCi a jugoszláv uralom alatt „A Nép ‘ címen a délvidéki magyarság legharcosabb sajtóorgánuma vök és a felszabadulás óta is a legönzetlenebbül szolgálja a magyar közös - - ség érdekeit. Nem véletlen hogy a délvidéki magyarság ugyanúgy érez és gondolkozik mint mi., A magyarságnak az a rétege, amely megtanulta azt, hogy mit jelentett kisebbségi sorsban élni, egy pillanatra sem felejtette el aa üdjagen uralom alatti küzdelmek politikai tanulságait. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a magyar élet nagy fordulópontján a Délvi­dék is őszintén hallatja véleményét és a ma­gyar egység érdekében az ország lelkiismereté­hez fordul. A kisebbsgi sor-sort ■ átvészelt ma­gyarok nem engedhették meg maguknak a politikai viszálykodás fényűzését. Hova ju­tottunk volna, ha pártokra szakadunk és egyéni érdekeként szembefordultunk volna egymással? Mi lett volna a nemzeti ellenálló erőből, ha a kisebbségi sorsban élő magyar­ság anyagi előnyök uitán szaladgál, vagy az urhatnámság csalfa délibábjait kergeti? Ezt érezzük mi, erdélyiek és ezt érzik a délvidéki magyarok is, amikor/ sziszifuszi feladatok megoldásának küszöbén folytonosan megúju­ló pártpolitikai széthúzásokat és bizalmatlan- sagokat, gyanakvást keltő egyéni áskálódáso- kat latunk kiújulni a közélet porondján. ? , H i Hogyan latja a magyar sorskérdéseket a Délvidék magyarsága? Érdemes részletesen és teljes figyelemmel foglalkozni ezzel a problé­mával. Erdélyben széles körökben visszhangra fog talalm az az öntudatos és egészséges hang, amelyen az ,,Uj Nép“ foglalkozik az egység útjában álló akadályokkal és a ma- gyar^ feladatokkal. Újvidéki laptársaink vezető emkot a magyar tisztviselők mgbecsülésének szenteli. A Délvidékén is akadtak ugyanis olyanok, akik a politikai rendszerváltozást jarra akarták felhasználni, hogy két könyök- kel ^karriert verekedjenek ki magúiénak, vagy egyeni bosszúvágyukat kit oltsák. A köztlsit- viselő-t a kormányrendszerrel akarták azono­sítani es ^ olyan, kötelességüket mindig teljes áldozatkészséggel és felelősség vállal áseial >tcb jeskő ^ tisztviselőket akartak eltávolítani he­lyükről. akiknek munkásságát nem lehetne ‘pótolni és nélkülözni. Körültekintést mérsék­letet és megfontolást kell tanúsítania a kori mányzati szerveknek és társadalomnak egy aránt, az értékes nemzeti elemek, megbízható társadalmi rétegek: és kipróbált személyek sze­repének tisztázásánál az alkotó nemzeti mun­ka érintetlenül hagyott vonalán—árja az Uj Nép. N , A magyar lelkiismeret szava szólalt meg a Délvidék hangján keresztül, amelyet mind annyiunknak fontolóra kell vennünk, kiilhnö­Ma :Vés#» József sen az ország peremvidékein, ahol a tisztvi­selők. hivatása a legfontosabb és legáldozato- sabb, m De nemcsak a tisztviselők ellen megindult és nyilvánvalóan egyéni érdekekből származó beteges rágalomhadjárat az egyetlen tünet, amely ellen az „Uj Nép“ szükségesnek tartja a legerélyesebben harcba szállni- „A mi ügyeink'1 cimü rovatában tiltakozik minden olyan jelenséggel szemben, amely a nemzeti jellem elfajulását okozhatja. „Úgy érezzük, hogy a nemzeti jellem közkincs, jövőnk bol­dogulásunk záloga, amelynek csorbithatatlan-1 ságára féltékenyen őrködnünk kell mindnyá­junknak. Aki magyarnak vallja magát és a magyarsághoz kíván tartozni, tartsa magát als hoz, amire magyar mivolta kötelezi. Legyen gerinces, becsületes, erkölcsös, kötelességtudó és mindenek fölött hü a magyarsághoz. A megalkuvás, a kétszínűség, az álnokság, az árulás nem magyar jellemvonás, hanem oly métely, mely megrontja nemzeti jellemünket s amelyet éppen ezért könyörtelenül ki is kell irtanunk a magyar közéletből** — írja az „Uj Nép“. A magyarság árulói tehát, akik a magyar' jellemmel ellentétesen széthúzást akarnak kezdeni névtelen feljelentésekkel, gyengítik a belső front ellenálló erejét és a magyar érzés­ből egyéni érdekeket szolgáló üzletet akarnak kovácsolni. a A délvidéki magyarság politikai hitvallását Nagy Iván országgyűlési képviselő, a ' lap felelős szerkesztője foglalja össze „Nincs mit szégyelnünk‘‘ cimü cikkében. Bevezetőül megállapítja, hogy a nemzejti. sorskérdések az élet-halálharc, a bolsevizmus elleni küzdelem és a keresztény erők összefogásának szüksége mindinkább háttérbe szorul a pártérdekekkel, sőt ezen tuLmenőleg a személyi érdekekkel és személyi ellentétekkel szemben. Nagy Iván cikke a továbbiakban a Legélesebb szavakkal elítéli azoknak káros aknamunkáját, akik koholt vádakkal, sokszor a helyzet és a körülmények szándékos félremagyarázásával, de legtöbb­ször általánosságokba burkolózó vádaskodá­sokkal felcsapnak ellentmondást nem tűrő pu- rifiikátorokmak- Mi a helyzet a Délvidéken? (teszi- fel a kérdést Nagy Iván. A délvidéki magyarság politikai vezetőit egyesek elég lel- ki ismeretlen ül és felelőtlenül röviden a Kál­lay-kl&kk uszály-hordozóinak, angolbarátok­nak, ztidóbérenceknek, köpeayegforgatókr.ak es gerinctelen magyaroknak akarják - feltün­tetni. Nagy Iván teljes eréllyel visszautasítja a vádakat és a következőkben foglalja össze, hogy a délvidéki magyarság vezetői a felsza­badulás után miért csatlakoztak a magyaror­szági politikai pártok közüli a kormánypárt­hoz., pártok megvoltak és nekünk dönte­nünk kellett, hogy mit tegyünk■ Igyekez­zünk-e a magyarság egységét és így a vége­ken annak uralmi helyzetét biztosítani, vagy pedig minden faluban, sőt minden szór­ványon is a 'magyarság annyi felé hulljon ■ .szét, ahány párt van az országban. Mi az elsőt választottuk, mert tudtuk azt, hegy az egység megbontása szükségképpen^ pár- toskodásban, széthúzásban és egymás ellen való harcban merülne ki és nem lennénk képesek az egységbe tömörült nemzetiségek­kel szemben az érdekeinket megvédeni. Tudtuk azt, hogy a magyar feladatok oly számosak és oly hosszú idő mulasztásait, igazságtalanságai1 kell jóvátennünk a ren-< delkezésünkre álló rövd idő alatt, hogy azt csak a magyar államhatalom teljes sú­lyával és a délvidéki magyarság szervezett erejének legszorosabb együttműködésével valósíthatjuk meg. Felelősségünk tudatában nem voltunk hajlandók a délvidéki ma­gyarságot a magyar kormányzattal és ál­lamhatalommal szemben ellenzéki harcba belevinni, mert tsztábem voltunk nemcsaki egy ilyen lépés erkölcsi lehetetlev.ségével, mely végső következésben azt jelentette volna, 'hogy azzal a kormányzattal és rendszerrel szembe-n vonultunk volna fel, , amelynek felszabadulásunkat köszönhettük, hanem azzal is, hogy milyen borzasztó ká­rokat jelentett a délvidéki magyarság szá­Ügy elmesen olvassuK ezt a but vallasd, ai. u Nagy Iván országgyűlési képviselő a fentiekben leszögezett, megallapithatjuz, hogy a délvidéki magyarság vezetőit ugyan­azok a szemp >k vezettek, amelyek az^ Ez délyi Pártot arra irányították, hogy a kor­mányt támogassa. Az a tény, hogy a kor­mánnyal együttműködtek, nem jelenesbe pok ti kai rmmeíuksdgot, vagy a gerinces magyar álláspont feladását. A Délvidék törvényhozói éppen úgy* pártpolitikai szempontok fölé ernei- kedve ismertették népüknek jogos kívánságait és panaszait a törvényhozással, ahogy azt az erdélyiek tették. Nincs tehát mit szégyelnünk, mint ahogy senkinek sem kell szégyenkeznie a magyar életben, aki tiszta szívvel, becsüle­tes lélekkel, a legjobb meggyőződése szerint szolgálta a magyar ügyet. Azoknak kell pi- rulniok, akik nem ismerik fel az idők paran­csát és egyéni széthúzásokkal forgácsoljak erőinket akkor, amikor a belső frontnak is a legteljesebb erőegységével kell felsorakoznia az ország jövendőjének báztosátására. így lát­ják ezt helyesen a Délvidéken, ahogy mi is érezzük és ezen az, alapon kell létrejönnie a nemzet egységének, amely — akár tetszik, akár nem tetszik a pártpolitikusoknak —■, sokkal fontosabb magyar érdele, mint a pár­tok közötti egység meghiuautósának eseté« akármelyik politikai párt előretörése. Bérbeadó Nagyszalontán, Biharmegyében vasút mel­lett 4 vagonos automatikus mamalom és tengeri-daráló, syloval, raktárakkal ía a város egyetlen gőzfürdőjével. Bővebbet Dancea Jacob, Nagyvárad,. Szilágya Dezső-utca 30. Csak tőkeerős bér­lők jelentkezzenek. B mtuakák" í Kimyvktttések szép kivitelben és gyorsan az / LLENZEK ix uaskih él jegaők könyvesbolt papirosstiilydbaii K&* io&svár9 Mátyás Uir**tér 9. Tel* 11*99 Jelentéseit a szombati és berepülésekről BUBAPEST, Julius 10, (MTI) Ju­lius 7-rn. este szovjet repülőgépek repülték át az ország keleti határát, majd az erdélyi és a áélmagyaror­szági területek felett távoztiaík. Való­színűleg ugyanazok a gépek julius S-án a hajnali órákban úgy an azon az útvonalon repültek vissza. Az orosz berepülést követőem an­golszász repülőgépek szálltak át az ország déli határa felett. A Tiszán-' tűit széles kiterjedésben átrepülve, ! észak felé távoztak. A visszaxepüiés j a hajnali órákban folyt le. Bombázásról és kárról netm érke­zett jelentés, A Légvédelmi tüzérség a szovjet és az angolszász zavaróre­pülés alatt több helyen működött. Julius S-án a délei cd ti érákban a Dunántúl nyugati részében igen erős ellenséges repiiloköfelékek re­pültek be dél felé, amelyek északi irányban haladva az ország légterét elhagyták. Ugyanazok a gépek a Du­nántúl egyes helyein bombákat dob- ; tak. Kárjelentés eddig nem érkezett. | Egyes ellenséges repülőgépek io- ' lyó hó S-án az esti órákban keleti 1 vasárnapi irányból Erdélyen át délnyugat fel4 átrepülték az ország légterét. Valfr színül eg ugyanezek a gépek folyó hé 9-én a hajnali órákban északkeleti irányban visszarepültek. Az átrepü- lés zavaró jellegű volt. Bombadobás- ról5 kárról jelentés nem érkezett. Julius 9-én a korareggeli órákban az ország déli határán egyes ellen­séges repülőgépek repültek be lég­terünkbe és azt egyrészük észak­északkel ti irányban átrepülve ásza-1 kon, másik részük délen, illetve nyu­gaton távozott. Ma az önkéntes kiürítés nem fisz eredményt, elrendelik egyes társsuk kényszerkiüritését BUDAPEST, julius lö. (MTI) Á légoltalmi kiürítési kormánybiztos a terrortámadásuk tapasztalatai alap- i ján újból a légkörnél abb ti gyei mez- ; teléssel fordul a székesfővárosnak j és veszélyeztetett vidéki területek- j nek azokhoz a lakosaihoz, akik hi- : vatásuknál fogva heiybenmaradásra nem kötelezhetők és akik a már sokszorosan ismételt felhívás ellené­re lakóhelyüket elhagyni vonakod­nak. Az eddigi, támadások eredmé­nyeinek és «lkaim azott módszeresnek kiértékelése alapján megállapítható, hogy a támadások mind nagyobb és nagyobb méreteket öltenek, mindin­kább a terrortámadás jellegét veszik fel és a polgári lakosság soraiban mindinkább uagyobbaréányu, véres veszteségeiket okoznak. Fel kell téte­leznünk, hogy az angolszász terror- támadások tovább fognak, iokezód- ni, méginkább a sűrűn lakott város­részek ellem fognak irányulni és i ezért a veszteségek az eddigieket j túlszárnyaló mértékig fognak emel­kedni. A kormánybiztos már most felhív­ja a főváros és a környékbeli veszé­lyeztetet iparvárosok és községek la- kósságának figyelmét arra, hogy ha az önkéntes körítésnek nem lesz meg a kellő hatása, kényszereszkö­zökhöz lesz kénytelen, folyamodni. A kormány már most foglalkozik az­zal, hogy a fokozódó veszteségekre tekintettel, az 1—14 éves korú gyer­mekekre vonatkozólag a fővárosból való kényszerköltöztetést rém,deli el. Az erre vonatkozó rendelkezés a kö­zeljövőben meg fog jelenni. A légitámadásból vagy elhárítás­ból kifolyólag, vagy fenyegető ve­szély miatt elrendelt kiürítés követ­keztében hajléktalanná váltak ideig­lenes elhelyezése tekintetében to­vábbra is a községi elöljáróságok, városokban a polgármester, Buda­pesten a kerületi elöljáróság intéz­kedik. Ä Turul Szövetség felhívása Kémeri Nagy Imre megfilme* sitésére BUDAPEST, julius 10. (MTI) A Miénk a jövő cimü német film nagy­sikerű bemutatója után a Társiadal- ini Turul Szövetség különösen érez­te olyan magyar film hiányát, amely a Trianon utáni magyar ifjúság- hő­si harcát, szomorú helyzetét és nem­zete irán'ti törhetetlen hűségét, érzé­kelteti. A szövetség felhívással for­dult. a filmgyárt tikhoz, vigyék film­re a magyar ifjúság legendás hősé­nek, Kémeri Nagy Imre honvédszá- ztados életét. A mai magyar ifjúság hősi életszemléletének kialakítására buzdító hatást gva korod na az a drá­mai órákban bővelkedő szabadiság*- harc, amelyet Kémeri Nagy Imre vi­vőit életében mindaddig, amíg a brijamszki erdőben bekövetkezett."hő­sihalálával tett tanúságot a magyar ifjúság örök eszményei mellett. PAPIKBAN, írószerben, irodai fel" szerelési tárgyakban teljes raktárt alál az „Ellenzék*' könyvesboltban* 1■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents