Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-07 / 151. szám

pp \ 19ÍÍ Julius 7, Magyar realizmus Kevés szóval éltek annyira vissza, mint a latin eredetű, reális kifeje­zéssel. Ezalkalommal nincs módunk arra, hogy minden vonatkozásban visszautasítsuk az e szóval kapcso­latos tévedéseket. Arra törekszünk, hogy legalább közéleti vonatkozás­ban szóigáljnk e kifejezés helyes érzelmének föltalálását Ebben a tekintetben két súlyos el­tévelyedéssel találkozunk. Vannak, akik a reális szót való­ságosnak fordítják és azt mond­ják, hogy ami reális, az valóságos. Eddig a pontig nincs is semmi hiba. Minden magyar mozgalomnak a ma­gyar valóságból kell kiindulnia, a valóságos magyar helyzetre kell te­kintenie. Végzetes bűn a magyar va­lóságok, a valóságos magyar mult ismerete nélkül végezni bármilyen: gazdasági, társadalmi vagy szellemi magyar szolgálatokat. A hiba ott kezdődik, ha a valósá­goson (reálison) kizárólag csak az anyaigi, vagy latinosán a materiális javakat és érdekeket értjük. A való­ság nemcsak anyagi, hanem szelle­mi természetű is. Más szóval: a szel­lemi dolgok, értékek és célok éppen- ugy reálisak, mint az anyagiak. Az igazi magyar reálizmus tehát nem azonos a materiálizmussal. Aki ennek a jegyében, munkál, az egy­aránt számol az ayagi és szellemi valósággal, értékkel és erővel, szó­val teljességre törekszik. Tudja, hogy a nemzet háztartásában döntő jelen­tősége van a szellemieknek, néha, különösen az anyagi romlás, vagy szegénység idején, éppen rendkívüli módon. A magyar reálizmus egye­nesen megköveteli, hogy a magyar széliemnek vezető és irányító szere­pet biztosítsunk a nemzet életében. Aki ezt a szempontot nem veszi fi­gyelembe, bármennyire is sajátma­gát tartja igazi reálistának, csak magyar illuzionista marad és való­ságos alapot nélkülöző elképzelgései között a nemzet romlását szolgálja. A másik súlyos tévedés pedig ab­ban nyilvánul, hogy a mindennel megalkuvó, minden magasabb tekintatrcl lemondó, csak a jelen pillanatnyi érdekét szolgáló mozgal­mat vagy politikát tekintjük reális­nak, A reálpolitika nélkülözheti az erkölcsi tekinteteket, vélik — nar gyón tévesen — sokan. Az lehet, hogy a, nagy megalkuvók pillanat­ELLENZÉK lerjánái fogva cipóit, vonszolt árkon-bokron kor észtül. Nagy megerőltetéssel sikerült meg­néznem vonszolómat. Először csak egy ormót­lan nagy csizmát, meg piszkos, libegő szok­nyát láttam belőle. Azután hallattazp mély, dörmögő hangját és láttam borotva lati an ar­cát. Női ruhába öltözött orosz volt. Vagy bet ilyen szerzetet számoltam meg, az orosz kato­nákat harmincra becsültem. Most már bizo­nyos voltam aboan, hogy fogságba kerültem. — Egy pajtába vittek, érzésem szerint há­rom kilométernyi vorusizolás után. Elvették puskámat, zubbonyomat, kenyérzsákomat, órá­mat. Sebemet viizzeli kimosták és valami fehér ronggyal hevenyészve bekötötték majd belök­tek egy helyiségbe, ahol még két román ka­tona feküdt. Egy puskás vörös katona ült elénk a nyitott ajtóba. Az őr lassan enni kezdett. Kívül semmi zaj. A vörös katona fel- cihelődött a közeli kúthoz vizet inni. Előző­leg észrevettem fekvőhelyem mellett, hogy az egyik széles palánk kip'* a helyéből, ki­nyomtam és azon htsmánt kicsúsztam, maid vnsz.ullesztettem a deszkát. Az őr nem vette észre szökésemet. — Már kívül is sötétedett Ballábam segít­ségév? két kézzel csúsztam Az ukrán lakos­ság be".élte az általam is tudott rúnán nve! vet, így hát megkértem egy ukrán gazdát, hogy segítsem a falu szélé’.g. Jóindulattal tá­mogatott az utó só házakig, de tovább nem mert velem jönni, különben is már egészen besötétedett. Ezután centiméterről-centrimeter re kúsztam a magyar vonalak felé, mig többörai 3 Most Jelent meg! BÖZÜDI GYÖRGY: REPEDT CSUPOR a fiatal eudjélyi inó'jaeanzedék egyik kimagasló t eh ctis égének páratlan sikerű no v-eili láislkütete. Kapható minden könyv kereske­désben és „Móricz Zsi gmond1 ■ k ön yk iád ó v ál 1 ad at, B11 dap est, Vádi, kerület, Baross-utca 1. sz. kínlódás után rámtaLákak bajtársaim és to- vábbsegi'tettdk. Most pedig itt vagyok és alá­zatosan kérek még egy cigarettát — fejezte be szavait Bilibók Dónát, aki. a csíki hava .ok között, Gyimesbükkben tanulta meg, hogy ma - is az a kemény akarat harcos elszántság. Az orvos-százados újabb cigarettával kí­nálta, tüzet is adott és közölte, hogy a műtét sikerült, a sebet bevarrta. — Köszönöm, százados ur, ez gyorsan méret, s nem is igen vettem észre — hálálko­dott a székely honvéd, aki hazamegy a scŰri fenyvesek, meg két gyereke közé, hogy fel­frissülve, gyógyultan védje majd hazáját, sze­retteit. Páczay László zls., haditudósító. Három hálál lm Héí&ia Gmíamh-aícai rablógyilkosság ügyében A FELBUJTÓ NŐT IS HALÁLRA ÍTÉLTÉK BUDAPEST, j ul ins 7. A budapesti büntető törvényszék rögtönMélö ta­nácsa csütörtökön délelőtt megkezd­te a Galamb-utcai kegyetlen rabló- gyiiikos'ság tettesei bűnügyének tár­gyalását. Mint a nyomozás megálla­pította, junius végén egy budapesti vendéglőben Treitli János föpimcér megásni er ked'ett Kovács Magda ma- gántiszt viselőnövel, aki cigány szár­mazású. A leány arra kérte segítsen külföldre szöktetni két zsidó nőt, Karfunkel Piroskát és Szántéi Rózát, mert ezért 4£UHK) pengőt kapna. A főpiarc ér vállalkozott a sizöktieités- re, megismerkedett a két zsidó nővel és elmondottal nekik terveit. Később közölte velük, hogy minden sikerült és ©készülhetnek a szökésre. A két nő erre megígérte, hogy Galamb-ut­cai lakásukon borítékban fognak át­adni 2-5.000 pengőt és több ingóságot. A fopineér ekkor Kovács Magda su- galmazására elhatározta, hogy vé­gez a két zsidó nővel. Tervét közölte Prém János kor es k ed ősegeddel, An­ta] József asztalossegéddel és a jew Lenlög szökésben lévő Dobó fstvá.n- nal, azonkívül öccsét, Treitli Am- btnis is beavatta a bünügytoie. Júni­us 27-én Treitli János. Dobó, Prém és Antal felmentek a nők lakására, vasruddaí és súlyzókkal agyba-íő- be verték, majd megfojtották őket, A gyilkosság után megosztoztak a pénzen és az ékszereken, maód Prém és Treitli Ambrus feldarabolta a holttesteket, és berakták ládába és utazókosárba. A Dunába akarták dobni, de közben a Medve-utcában a rendiJrőrszem tetten-érte őket. A tár­gyalás Treitli János kihallgatásával kezdődött meg. Kovács Magda tagadta bűnössé­gét. Treitli Jánosnak azért ajánlotta a két zsidó nőt, mert úgy gondolta, hogy valóban ki tudja csempészni őket az országból. Ezért a szerepért 2500 pengő közvetítési jutalékot ka­pott. Treitli János ekkor szemébe mondta Kovács Magdának, hogy rabi ógyilkosságra bujtatta fel. A szembesítés eredménytelen- maradt. Mészáros Istvánnó, az „Ara.piykacsa“ nyi sikereket érnek el, de a nemzet sorsának alakulására — a legszéle­sebb tekintetből nézvén a kérdést — rendkívül károsan hatnak. Az igazi reálizmus szerint nem­csak az valóság, ami van, hanem az is, ami lesz és aminek lenni© kell. A reálisan gond elit ózó embernek so­ha sem szabad csak a jelent tartania valóságnak és soha sem szabad megfeledkeznie az embert önmaga fölé emelő eszmények valóságáról. A jövő éppen úgy valóságos része a nemzet életének, mint a jelen; s a nemzeti eszmények kellő világát so­ha sem szabad illúziónak tekinteni. Én, éppen közéleti vonatkozásban, a latin reális szót sóiba sem való­ság os-nak, hanem mindig ügy &£ e- rti-nek fordítom. A latin rés kife­jezés, amelyből ez a melléknév szár­mazik, nemcsak észlelhető, tárgysze­rű dolgot, hanem sokkal inkább szel­lemi természetű, szolgálni való ügyre! vagy érdeket jelent. A latin respublika, az állam, az össze® polgárok legfontosabb, közös ügyét jelentette. A magyar—reálizmus annyi, mint magyar ügy szerűség, a magyar ügy szeretet® és fenntartás nélküli szol­gálata. Az az igazi magyar reálista, aki a magyar ügyet: a magyar nem­zet védelmének, építésének és fej­lesztésének ügyét minden más egyé­ni ügynek föléje tudja helyezni, aki ezért az ügyért minden áldozatra és szolgálatra mindig a legteljesebben kész. Az ilyen ember a magyar ügyet összes vonatkozásaiban szemléli és segiti. Tudja, hogy anyagi és szelle­mi erőkre egyaránt szükség van ah­hoz, hogy a nemzet ügyrét szoigál- hasssuk. Ma kell a magyar ügyet, szörnyű nehézségek és keresztek kö­zött hordozni, de nem megalkuvás­sal, hanem a holnapra néző leg tö­retlenebb hittel és legnagyobb erőfe­szítéssel. A feladat a magyarságot fenyegető veszélyek, hiányok és bű­nök elkerülése. Ez pedig annál in­kább lehetséges, minél mezteleneb­ből látjuk a magyarságot fenyegető örvényeket, de egyben a legvilágo- sabban az azok fölé emelő magyar eszményeket is. A magyar reálizmus magyarsága: teljes magyarságra való törekvés. Szintézis alkotás a szétbontásra vagy szétbomlásra vivő kísértések idején, LÁSZLÓ DEZSŐ. Bilibók Dónát szökése orosz fogságbó Műtőasztalon, operálás közben mondta el a székely honvéd hogyan szökött meg féllábon az oroszoktól HADMŰVELETI TERÜLET, 1944 junius. Az ezredparancsnokság törzsszállásán, a szüksegkötözőhelyen serény munka folyik. Az orvos-százados újonnan hozott sebesülteket kötöz és könnyebb műtéteket hajt végre. A műtőasztalon egy feketeszemii, kreol arcú honvéd fekszik. Combsérülése fájdalmas, de uával a golyó a puha húson keresztül' hatolva csontot s fontosabb véreret nem ért, hát nem veszélyes. A seb tisztítása ás a szakadás be var­rása csak érzéstelenítő nélkül történhet. . . A faketeszemü honvéd egy szót sem szól, nem is sziszeg, csa knéha erősebben megmar­kolja a műtőasztal szélét. Az orvos-száza­dos beszédbe kezd a beteggel, hogy figyelmét elterelje, sőt cigarettával is megkínálja. Az első szipantás nehezen megy, de annál job­ban ízlik a többi. Mélyeket szív a cigarettá­ból es beszelni kezd a sebesült honvéd. Mon­datai lassan, szaggatottan követik egymást. — Alázatosan jelentem, az >ugy történt, hogy hétfőn (junius j-én) Elekes Pál zászlós ur tizenkét ^embert vett maga mellé, akikkel K. város előterében erőszakos felderítést szán­dékozott végrehajtani. — És hogyan került maga Elekes zászlós ur rajába? — kérdezte az orvos. — önkent jelentkeztem, immáron ötödször — válaszolta Bilibók Donit, majd folytatta. —• Egy golyószóróval s nehány gépp.sztoly- lyal voltunk megerősítve. Szétosztva indultunk a kora délelőtti órákban. Elől a zászlós ur, utána pedig jómagam. Egy erdőszegélynél Urbonyák zászlós úrral és hat emberével: ta­lálkoztunk, majd igy megerősítve indultunk az előttünk lévő hegyoldalnak, melynek túlsó oldalán már ellenséget sejtettünk. — Fákkal ritkán borított hegyoldal köze­pén járhattunk, amikor a hegytetőről tüzet Kaptunk. Urbonyák zászlós ur balra húzódott és a közepén hagyott pár emberrel együtt erős tüzevel igyekezett Lefogni az ellenséget, amig a jobobldalon Elekes zaszilós ur embereivel — igy velem áís előretört. Állandó tűzben ne­hezen küzdöttük fel magunkat a meredeken. Golyószórósainik kissé le is maradtak. A tetőn megdöbbenve tapasztaltuk, hogy bizony ko­moly szakasz-erejű ellenséggel, vagy 50—60, automata fegyverekkel felszerelt vörös kato­nával állunk sizicmbcn. Mindig több és több becsapódást észleltünk magunk körül. A go­lyók vijjogva fütyültek el mellettünk: Fijju, fijju . . . Hevesen viszonoztuk a tüzet, mire az ellenség zöme tüzével ránkfeküdt. Annyit még láttam, hogy Elekes zászlós ur felbukik, azután én is elestem és elsötétedett előttem miniden. — Arra eszméltem, hogy ágak /erderik az arcomat. Combomban és altestemben égető fájdalmat éreztem. Valaki a zubbonyom gal­Nyomdai mimikák Kttnyrktttések szép kivitelben és gyorsan az ELLENZEK í* öüiibélyeg'zők könyvesbolt papit* osztályában /íj- ío&svár.j Mátyás hir^tér 9» TsL 11*99 vendéglő Tulajdonosnője szintén ta­gadta bűnösségét és azt állította, hogy azért nem tudta megmondani, ki hagyta nála, illetve a vendéglő előtt a ládákat, mert nem jutott Treitli neve eszébe. Pataki Bertalan szántén tagadta bűnösségét. Treitli kérte ugyan s**- gédkezzsék neki a nők kifosztásában, de erre nem vállalkozott. Rostái1 Ernő pincér, valamint Barba Esfeváan gyári írnunk ás szintén tagadták bű. nösségűket. Nem tudtak Treitli bűn­cselekményeiről. A törvénfysBéki or- vosszaikéirtő adta elő ezután vélemé­nyét, amely szerint Kariunkéi' Piros­ka és Szántó Róza halálát fulladás okozta. Az ügyész tartotta meg ez­után vádbe szádét, majd a védők mondották el beszédüket. A rögtönitélő tanács ezután eoaun- ciálta, hogy a bíróság Mészáros Ist­ván, RoSzjár Ernő, Pataki Bertalan, Bárt a István ügyét rendes bíróság­hoz teszi át. Ezután a bíróság ta­nácskozásra vonult vissza, amely után az elnök kihirdette az Ítéletet. Â statáriális bíróság bűnösnek mondotta ki Treitli Jánost és Prém Jánost kétrendbeli gyilkosság és rablás bűntettében és mindkettőjü­ket halálra ítélte. Bűnösnek mon­dotta ki Kovács Magdát gyilkos­ságban és rablásban való bünré- szesség miatt és ugyancsak halál­büntetéssel sújtotta. Treitli Ambrast, aki még nem töl­tötte he hű-szadik esztendejét, trtévri fegyházra, Antal Józsefet ptedäg 12 évi fegyházra itélbe. Treitli Jánosné ügyét rendes bírói eljárás alá utalta. A h aláírat telt- vádlottak kegyelmet kértek és a statáriális bíróság ez­után kegyelmi tanáccsá alakult át. Gyapay László dr. Nagy­várad nj polgármestere NAGYVÁRAD. Julius 7. Siós István dr., aki a felszabadulás óta Nagyvárad polgármestere volt, három 'hónappal ez- elői.t egészségi okokból nyugdíjazását kérte. A belügyminiszter a kérést telje­sítette és Nagyvárad polgármesterévé Gyapai László dr.-t, az eddigi helyettes polgármestert' nevezte ki, aká az utóbbi időkben a betegszabadságon lévő Scvós Irtván dr.-t helyettesítette a polgármes­teri teendők ellátásában. A város tisztvi­selői kara tegnap délben tisztelgő látoga­táson jelent meg az uj polgármesternél. Értesülésünk szerint Nagyvárad uj he­lyezés polgármestere Borbély Dezső dr., az eddigi városi főjegyző lesz. aki a ro­mán megszállás ideje alatt is Nagyvárad városánál teljesített szolgálatot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents