Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-06 / 150. szám

1 91 4 Julias 6. ELLENZÉK Mi a falu feladata a várossal való találkozásban ter döntsön. A koncesszió ellenéiben bevételeinek két1 százalékát ajánlja fel, tiz év után pedig' a koncesszió­ért fizetett összeget négy százalékra emelné fel. Közölte még az előadó, hogy a szakbizottságok a tizévi idő­tartamot igen hosszúnak találták, s olyan irányú javaslatot tett, hogy a negyedik év letelte után 'egy évre fel lehessen mondani a bérletiett, min­den kártalanítás nélkül. A VAV azarliban ezt a megoldást nem fogad­ja el. Bejelentette végül, hogy az ajánlattal a hat tagból álló közleke­dési bizottság már foglalkozott s a bizottság ajánlja, hogy a város a VAV-val tízévi időtartamra a szer­ződést 'megkösse. Kérte a kisgyülést, hatalmazza fel a polgármestert a szerződés aláírására s utasítsa, hogy a szerződést a belügyminiszter .ás kerek edelmi miniszterhez fel,ter­jessze. Dr. Óvári Elemér ny. városi fő­ügyész hozzájárult ugyan a hatos __ bizottság javaslatához, hangsait yoz­I ta azonban, hogy ilyen jelentős ügyet egy hallásra nem lehet töké­letesen megismerni. Javasolja, hogy hasonló esetekben az ügy egész lé­nyegét felölelő tájékoztatót adjanak ki a közgyűlés tagjainak, hogy azok még a gyűlés előtt helyes képet tud­janak alkotná s érdenábelileg hozzá­szól hassanak. Dr. Erszényes Samu, mint a köz­A kérdéshez érdemben elsőnek dr. ! Bereozky Frnő iparkamarai főtitkár szólott hozzá, akinek kérdésére elő­adó -kijelentette, hogy iparengedélye a VAV.-nak sincs s a társaság a ke­reskedelmi miniszter koncessziója alapján bonyolítja le egyes vctnala- kon a forgalmat, Beneczky Ernő dr. a továbbiakban ki fejet at te, hogy a VAV uvj kocsijaival tényleg műsze­rezte a közönség rokonszenvét, fi­gyelembe keil venni azonban azt, hogy ez a kérdés 63 gépkocsiitfuilatj- donos és közel s>zá.z alkalmazott lét­érdekeit érint-i s a kis gép kocsitúlaj- donotsok létalapjának elvesstésie esetleg izgató anyaga Lehet ai közvé­leménynek, amit pedig mindemkép­pen el kell kerülni. Ha a város szer­ződésit kötne a VAV-val, a város kon­cesszión ál is joga idegem kezelőbe ke­rülne. Kérdd ás az is, hogy a társai- ság összetétele megfelel a mi jogi feltételeinknek. Meggondolandó le­hat, bog}' a város egy ilyen társa­ságnak szolgáltassa ‘ki a közieke­Bereezky Ernő felszólalása A kisgyülés elfogadja a szakbizottság javaslatát A f élsz óla 1 ások után az előadó megr Koncz Ernő építészmérnök, mint férj«, ifj. Koncz Ernő, Kon.cz Anna férjezett dr. Ko- rnáry Zoltánné gyermekei, dr. Komáry Zoltán veje, ifj. Koncz Emöné szül Papp Margit menye, legifjabb Koncz Ernő, Györgyi, Koináry Annamáry, Rozernáry és Ildikó unokái, Oszlányi Oszkár Györgyi, unokájának férje és Oszlányi Zuárd déd­unokája, a maguk, továbbá a kiterjedt közeli és távoli rokonsága nevében fájda­lommal megtört szivvel jelentik, hogy a szerető feleség, gondos édesanya, déd­anya és rokon Koncz Ernííné sz. Barázda Anna életének 7(>-ik, házassága 50-ik évében folyó hó 4-én délután 2 órakor hosszas szenvedés után Kolozsfiirdőn elhunyt. Drága halottunk földi maradványait folyó hó 6-án, csütörtökön délután 5 órakor fogjuk a római katolikus egyház szertartása szerint a köztemető rtagykápolnájából örök nyugalomra helyezni. Lelkiüdvéért az engesztelő szentmiseáldo­zat folyó hó 7-én reggel V28 órakor lesz a Szent Mihály-templomban az Egek Urá­nak bemutatva. Nyugalma legyen csendes. Áldott emlékéi örökre szivünkben őrizzük. Kolozsvár, 1944. Julius hó 4-én. lekedési bizottság tagja., közölte, hogy bái- az előadó' által előtörj esz­tett javaslatot egyhangúlag fogadták el, mégis tájékozásul bejöl emtette, hogy a Kolozsvári Táraasgjépkocsi Tulajdonosok konkrét ajánlatot nem tettek, de ő a bizottság ülésén kije­lentette, hogy hiányos beadványukat ők is póto-lhatják. dóst. Példát költi vermi Budapestből, amely saját rezsiben épített virágzó közlekedési vállalatot. Ajánlja, tujgy a közgyűlés a kérdést vegye le napi­rendről s tűzze a legközelebbi köz­gyűlés elé, ameddig a törvényiható­ság összes tagjai alaposan megis­merhetik az ügy minden részletét. Somodiy András dr. felvilágosítá­sul előadta, hogy a bankok és a vá­ros között már voOitak ilyen megibe- szélések s közölte, hogy a VAV rész­vény etseiről beterjesztett névjegyzék az 1941. évi állapotokat tünteti fel, azóta a helyzet változott s a névsor­ban szereplő idegen állampolgárok arja származásúak. Botos János szintén az ügy ‘napi­rendről való levételét, javasolta az­zal a hozzáadással, hogy a kérdést nocsak a jövő közgyűlésig vegyék le a napirendről,, hanem a háború vé­géig, meri a háború ötödik évében ilyen nagvriontosságu ügyet nem le­het ilyen gyorsan eldönteni. Az Ellenzék jiuaiáirc 23-áiki számában ,,A város és a falu uj találkozása“ dmiem. cikk jelent meg László Dezső tolláiból. A cikk azoknak az apró életj eletnségeknek fejte­getése, amelyek a város falura költözésé­ből szármáz!latk. A „város“ szó áll elől szinte kii'bafngsulyozc.ttan azzal a titkolt sejtet é?sel, hogy a városról és a város fa­lun tamási tan-dó magatartásáról van szó. EZ igy is van jód (s hál1 Istennek, hogy már úít tartunk). A város és a város em­bere csak önmagáiról vullihat. A tánsadal- imunkíban előforduló rránden betegségért csak önmagát teheti felelőssé. Ezt köve­teli nemcsak a jóérzés, nemcsak az illem- seabélyok sorozatai, hanem, mint végső mérték, maga az Evangélium is. Azok a vámosiak, akik „falujpiáirüioa&“ s „igen egyoldalur»3Ík “ mánősitik a cűdket, ne fe­lejtsék: városi emíber irta. S prófoálják el- hiinmá: az élet megújulása akkor kezdő­dik el, amikor bátran' és őszintén meg merem vtallliand, hogy én magam milyen nagy mértékben vagyok kerékkötője szá­zadok óiba megoldásra váró súlyos belső kérdéseinknek. Most a két társadeflmat érzékeltető fo­galmakat megözienél.jiük s a „fülű“ szót tesszük az ékre azzal az Ígérettel, hogy most magunkról a falun élőkről és la­kókról próbálunk etenondiand néhány gon­dolatot. Arról, hogy a téirsas-érintfeezés min- dennapá jelenségei: főzés seprés, vasalás, vfehordás, étkezés között, hogyan viszo- nynjlunk a közénk került városialdaoz, mennyi összéborzolódás, mennyi' ccetlés- botláson keresztül, nem beszélünk, mert ez egyénenként, családonként változik s mindkét fél' bel áfását ól és megértésétől függ. A nagy kérdés számiunkra, ez: meg­van-e benflIÉnk a tba jüandósóg és á képes­ség a városi emberhez való közeledésre? Mi az, ami ezt a közeledést eleve áthúz­za.? Végül mit tehetünk 'annak érdeké^* ben, hogy a várcel emberrel szemlben ön­tudatos falusi emberekként állhassunk meg. * Tisztán és Vilmosán kel Látnunk: úgy -a városi emberek, mint a magunk köreá- foen- bizonyos csoport oiteait keresünk és vá­lasztunk M s ezek egyikével szeiretnők váltóim a közösségied, a máglikával pádig nem. Pléíldáiufl a váróéból falura kikény­szerült kisiparossal nem vagyunk hajlan­dóik közösségre lépni. Ellenben tanárok­tól, ügyvédektől felfelé feapva-kápunk a barátság utón.. Ennek a beteges tünetnek okát nem kérdezzük — és nem válaszol­juk mteg. Forduljon méndenka „.befelé“ ezzel a kérdéssel s magia próbáljon fele­letet adni reá. Aranyit ellenben, Leszögez­hetünk: Ne egymás társadáknö és szociá­lis helyzetétől tegyük fügjgt>vé közeledé­sünk első lépését, hanem «abból a maga­sabb szempontból, ho^v mándfannyian küz- ködő, verejtékező mägysrok vagyunk. Tehát. egyik rétegei nem vagyunk ,^hajlandóik“, a másak réteggel pedig akar- va-iaksmók a taláfficoaást. De gátlásaink mfratt ebben az irányban o?ak az akarat­tal maradunk. S eredménytelen sBrmm­varos töiivénybatóságának kLsgyjüiié- se Vargha Lajos dr. főispán elnökle­te alatt lieg,nap délelőtt 12 óraikor a városháza taná-cistormében ülést tar­tott. A bizottság tagjainak üdvözlése után a polgárul esti éri bejelentések következtek, majd a napirendre tű­zött ügyeket tárgy-állták le. így a biel- ügyminisraternek a városi hivatásos tűzoltóság szervezetére és szolgála­tára alkotott szabályrendialotéaiek módosítását s a rm ötévi zárszám­adási felesleg felhasználásának módját. A polgármester előterjesz­tésére a kisgy ülés hozzájárult ahhoz, hogy az Állami Gyermiekmenhiely Rákóozi-ut 73. szám alatti telkét, amely jogilag évtizedek óit a -az ál­lam tulajdona, a kincstár nevére Ír­ják át. A napirend legérdekesebb pontja az airtobnszközlekedés rendezésére vonatkozó polgármerieri előterjesz­tés volt. Dr. Katona Lajos tanácsnok előadó hosszasan. ísmertétte a városi kárt azzal scokriik megvédeni: „nem is ki- vámbatjük, hogy az „-urak“ minket társa­ságukba fogadjanak, mert nekik más a beszédjük, ők nem arról gondolkoznak, amáiről mink. S másküLöniben is csak ve­gyünk példát innen a md falunkból: hát hegy adná az ki magát, he.' a kurátor né, a banáné vagy én, az el-ő gazdia felesége, a legutolsó cigány asszonnyal társ a 1 o,ginék ? így lennénk md is a négy úri , pagycsá- giá/kttaal“. Az igaz, keveset tudnánk be­szélni velülk. de eziani' nem tehetjük „csak“ a városiakat felelőssé. A md oldalunkról nézve, a betegség1 gyökere ott van, hogy a mi üvegesünkön nemcsak a biblia — legjobb esetiben — nem porosodik, hanem még egy szerény újság sem talál ott he­lyet. Nem is beszélve azoknak az írók­nak a könyvedről, akije egész életük mun­kásságát arra fordátok iák, hogy .a. nyaka­tokért népszínműveidben odapróckolt • «fa­lusi ember helyett igazi arcunkat mutas­sák meg .5 azért vállaltélk egész életükben az üldözést, az éhséget, -a különböző faj­tájú rágalma zás'; ika t, hogy nekünk mun­kánk után nagyobb kenyeret, több meg­becsülést és „emberség elismertetéü.“ harcoljanak ki. Persze ezekről semmit sem tudunk. De felsimi, zsörtölődni, pa­naszkodni az úgynevezett „igazri. urak" ellen — s meg(kri.tizálni a városi kispol­gárt: azt igen. Ehelyett tegyünk egy lé­pést előre a biztos térnyerés tudatában. Ne engedjük magunkat két pad közöd a plad ©Iá hullani. Fogadjuk úgy a váro­siakat, mint akik a természetes élet meg­ismerése fejében missziót jöttek teljesí­teni közénk“. Fenti fejtegetésünkből talán kitűnik, hegy mekkora mértékben vagyunk mi magunk is akadályozói az egymásra táp­lálásnak. De nem elégedhetünk meg a hiányok puszta felmérésével. Fel kell is­mernünk a történelmi pillanat alkalmas­ságát és észszerűen kell élnünk a lehető­ségekkel. Ki kell lépnünk a tudatlanság- | bel, a raéptömeg sö étségéből é; sorsunkat I intéző tényezővé kell válnunk. Talán en- B nek eszközéül érkezett 'közénk a városi 8 emfber. Formaságokban ne válogassunk. A célt nézzük s vad erőivel vessük reá magunkat és szívjuk ki ismeretének, tu­dásának nedvét. Este, munkából hazajőve, ne a korcsmák előtt gyülekezzünk, ha­nem maradjunk otthon vendégeink köze­lében s leasük el azokat a gondolataikat, amelyeket magyar módon hasznosítha­tunk n-épi 'közösségünk megvédésének ér­dekében. Vasárnap -eddg ne en.gedj.ük fia­talságunkat bűvös árnyékokba. húzódni, hanem küldjük közéjük követelőzni szó­ért,, betűért, .könyvért. Ha az adoöt alkalommal igy élünk, kö­zelebb jutottunk sorsunk megváltoztatá­sához s elérjük ezáltal azt is, hogy a „vélt“ szellemi különbséget nem fogjuk érezni s emberi méltóságunk tel jer tuda­téiban állhatunk meg a természetes élet képviseletében a városi emberrel szem­ben. ÚJVÁRI FERENC. közlekedés helyízietét s a Kolozsivái i Tái's.asgépkocsi Tulajdonosok R. T. és a VAV között folytait ott naegbe- széíéseket. Közölte, hogy a társas- gépikocsátulajdionoíaoik a- forgalom le­bonyolítására nézve mem lettek konkrét ajánlatot, ehelyett vélt sé­relmeik orvosJásáí kérték, d«e külön­ben is hiányoznak azok a feltételek, amelyek a váró« és a társaság1 kö­zötti szerződés megkötésémiek alap­jául szolgálhatnának, mert a gvpko- csitiiliajdenosoknak nincs ipair-jogo- sitványuk: Ismertette ezután a VAV ajánlatát. Eszerint a VAV a kolozs­vári közúti forgalom lebonyolításá­ra tízéves koncesszió ellenéiben vál­lalkozik s kötelezi magát, hogy a személyforgalmat fenntartja és azt mindenkor a közgyűlés szempontjai szerint irányítja. Kötelezi magát, hogy a szerződés megkötésétől szá­mított hat hónapon belül az összes eldigi vonalakat forgalomibai helyezi s a város és közte .eaietleg felmerül­hető viták esetében boizzájáj-ul ahhoz, hogy a kereskedelmi mâini sz­ád ta a szükséges f elvi lágosit ások at s haniguíztatta, hogy a kérdést sürgő­sen meg kell oldíani, meaá különben a váiiots esetleg elveszti a kereskedel­mi és közlekedésügyi miniszter által a városra ráruházott koncessziót, A vita lezárása után a kisgyülés elfogadta a szakbizottság javaslatát és a közgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. A kisgyülés ezután hozzájárult a Törkvágási-ut és a H.ázsomgárd, va­lamrnl a Ct mb at o*m-utca környéké­nek rendezéséhez. Elif-ogadta továb­bá a Malomárok és a Musf^oliní-ut- köizöt t a Biem-iitioa és Linczeg-utcá- val párhuzamoísan nyitandó uj utca tervét. Ügyintéző ügykörben a kisgyülés a kincstárnak ajándékozta a kolozs­vári Nemzeti Színház díszletraktá­rának felépítményét s kimondotta — amit már ismertetünk —, hogy a Mátyás király szobrát az esetlege bambát ámadtus ok el lenére sem sze­relteti le száll itt at ja -ed. Lakásügyi kormánybiztost neveznek ki Budapest területére BUDAPEST, yulvus 6. (MTI). A kormány tagjai vitéz Sztójay Döme miniszter- elnök elnöklésével szerdán délelőtt 9 órakor minisztertanácsot tartottak. A minisz­tertanács a légitámadások fokozódása miaM sziücségessé vált, elsősorban a hajlék­talanok elhelyezésének ovobsitosára irányuló intézkedések elrendelése után hoz­zájárult a székesfővárosban és környélőén egyes lakásügyi feladatoknak kormány- biztosra rókázásáról, egyes ipari társula tok vagyontárgyainak bejelentéséről és záralávételéről, a hősik ah txbakra vonatkozó rendeUcezések kiegészítéséről szóló kormányrendeletekhez, majd több más időszerű kormányzati kérdés tárgyalása után fél 5 órakor ért véget. „FIDES“ SCDIESSEL R1KÁIID ADÓÜGYI ÉS KÖNYVELÉSI IRODÁJA ■állal minden a szakmába vágó megbízást Király-utca 10. szám. — Telefon: 28—98. Kolozsvár közlekedésének kérdése a városi kisgyülés előtt Ä kisgyülés tiz évi időtartamra szóló szerződés megkötését javasolja a VAV-val KOLOZSVÁR, juiius 6. Kolozsvár

Next

/
Thumbnails
Contents