Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-05 / 149. szám

ELLENZÉK 1944 Julius 5* Tizenhat év alatt éptilt fel a gyergyóhollósialt temploma Névtelen magyarok pénzéből és munkájából készült el az Istenháza a székely végeken 4 GYERGYÓHOLLÓ, jumus. Égbe nyúló fenyvesek között kanyargó, vad- regényes völgyben fekszik a falu. Magasból „néz be“ ide a nap és tekintete dús keleti pompába öltözött kaszálókon és légiókon tö­rik meg. Ma különösem színes a kép: templom- szemtelésre készül a község. Évtizedek óta ké­szül erre az ünnepre ennek a vidéknek ma­gyarsága, die csak a legutolsó esztendőkben, a kisebbségi stors rettenetesen - perzselő tüzében megtisztult lelkek éntették meg, (hogy nem beszélni — cselekedni kell ezen a teren. , VÉGRE TETŐ ALATT Az akkori idők nem tudták, vagy nem akarták megérteni, hogy a keleti végvárfoko- kon kell a legkeményebben helytáliani. Itt mindennek és mindenkinek magyarnak kell lennie, ahogy az is volle ezer esztendőn ke­resztül. Az utolsó évszázadban tévedt olyan idegen bozótba a magyar lélek, melynek hó­dító kábításában döbbenetesen feíbűrjánzott minden ellenséges erő. Zsidók kaparintották meg az erdőket. így jutottunk oda, hogy ősi magyar földön gazdag idegenség és koldus­botot faragó, semmivel bélelt átalvetőt faragó magyar sóhajtozott a segítség minden kilátása Yélkül. így esett meg, hogy más vallások több templomot epitettek és szenteltek fel, mi­közben a magyarok az 1898-ban lerakott „Fundamentum“ mellett szomorkodtak. 1928-ban pattant újból erőteljesebb szikrába 'Gyergyóhollón a templom gondolata, majd 1930-ban gyakorlati kezdeményezés indult, hogy 1936-ban, a kisebbségi magyarság szerető közfigyelme közepette elinduljon a gyakorlati ínunka . . . Azóta nyolc kerek esztendő telt el i Gyergyóhiodló, Gyergyótölgyes magyarsága, a vallás- és közoktatásügyi kormányzat, a Csíki Magán javak és a hivatalos vármegye ' segítségével, nagy ,,építkezési szünetekkel“ -— tető alá került a csúcsíves formában épült templom. A fehérre meszelt torony előtt együtt van enn-ek a vidéknek egész magyarsága. Keresz­tiek alatt, fegyelmezett menetben, Mária ének­kel az ajkukon érkeznek a szomszédos falvak az évszázadok óta várt ünnepségre. . . Tábori díszben határvadászok állanak sorfalat. Ár­jább hegyiüteg vár diszlövésre parancsot. Csik vármegye főispánja személyesem vesz feszt' az ünnepségen s ezzel kiemeli: az egész magyarság szeme Gyergyóhollón van. A vár­megyét Ábrahám József dr. alispán, Adorján Ferenc közjóléti szövetkezeti igazgató, Eröss Péter dr. kir. közjegyző, törvényhatósági bi­zottsági tag képviselik, míg a Csíki Magánja­vak részéről Domokos Sándor igazgató és Csaló Árpád bankigazgató, igazgató-választ- knányi tag jelentek meg. Szathmáry dr. fő- Bjcyabiró vezetésével testületileg jelentek meg a járás jegyzői és közigazgatási alkalmazot­tai. Az ünneplő közönség között láttuk Nagy Imre festőművészt is, aki nemcsak szerelmese ennek a nagyszerű tájnak, hanem élő lelkiis- mc/étként sürgeti, az egész magyar élet szem­pontjából annyira fontos kérdetek me zöldágát. ÜNNEPI SZENTMISE A templomszentelési szertartást püspöki megbízásból László Ignác főesperes-plébánog felsőházi tag végzi nagy papi segédletteL— A külső falak megáidása után templomba indul a nép, ahol először hangzik fel: „Boldogasszony Anyánk, Régi nagy P átrónánk!“ Hittel, meggyőződéssel száll Isten zsámolya elé a magyar könyörgés. Kiérzik aiz ősi dal­lam minden üteméből: itt élni, fejlődni, gyara­podni akar a magyar. A belső falak megáldana után az ünnepi szentmisét szintén László Ignác főesperes mondta. Mise alatt szépen betanított gyer­mekkórus énekek, majd feltűnően jó, fegyel­mezett. közvetlenül szÍvhez szóló női hang adott elő Bach miséjéből részletet. Magasrangu katonatisztek, előkelő állású polgári tisztviselők, egyszerű munkások, pász­tor- és mezőgazdaemberek ültek,, vagy állottak egymás mellett abban a tudatban,, hogy az egymásra talált testvériség jegyében, a múlt soha el nem felejthető tapasztalatai alapján í kéz a kézben indulnak az uj jobb niaayar I jövő felé ’. . . Völgyig István gyergyóalfalvi plébános szentbeszéd keretében építgette a lelkeket Rámutatott arra, hogy az emberi tervek, vá­gyak és akarások igen csekély részben teljesül­itek. A felszentelt templom régi magyar vá­gyak eredménye. Jelképnek Tekinti, hogy ami­kor szerte a világban templomokat, kétezer’ esztendő felbecsülhetetlen értékeit pusztítja a megvadult és fékevesztett gonoszság — Gyer- gyáholló székely népe templomot szentel. Ez azt bizonyítja, hogy az Ur’steu a magvart rendeltetéssel küldte erre a helvre. Ezt a rendeltetést végig kell élni, a h-vatósnak meg kell feleim. Lásson tehát a magyar a magyar­ban testvért és testvérként szeresse. Annyi szenvedés után tudjuk már egyszer egymást 'v.zân szeretni. Ezen a kicsiny, legnehezebb magyar időkben épüllt templomon keresztül lássa meg immár min dien fajtestvérünk: tégla é-, kő széithordásávai még nem épített senki. Itt, a végeiken különöseit fontos ez! Ha egy magyar ütést kap, mindannyian tartsuk oda a vállunkat s úgy lógjuk fel 3 az egyéni magyar sikernek egyformán örüljünk. Így lesz ez a templom az örök Isten-, nemzet- és ember- szeretet forrása. így álflani fog a templom az idők végtelenségéig, hisz olyan időkiben épített a legkeletibb végek szegény magyar lakossága templomot, amikor a robbanó bombákkal ki­üldözött, mének ülő Krisztus lakóhelyet keres. Unszinváltozás és áldozáskor sortüzet adtak a felállitot lövegek, majd kigyult az örökmé­cses a szentélyben s mélységes áhítattal borult le a hivő lélek és rebegite: ,,Isten Báránya, ki elveszed a világ bű­neit . . A Szenitségimádás után László Ignác főesperes lépett a 'szószékre: Meghatottan állapította meg,, hogy ebben az ünnepélyes órában az egész magyar katolikus társadalom szeme Gyergyóholló felé néz. ahol a rombolás elsza­badult pusztításai közepette templomot szen­teltek. Ide néz, ment a magyar élet legkele­tibb bástyafokán időt és vihart álló fáklya gyűlt. Márton Áron erdélyi püspök és Sándor Imre püspöki helytartó nevében köszönetét mond mindazoknak, akik fáradhatatlan mun­kájukkal, anyagi és erkölcsi támogatásukkal lehetővé tettéit az építkezés befejezését. Vá­zolta: mennyi aggodalom, szeretet fűződők az építkezéshez, melynek minden tégláját Leve­lemmel kísérte a székelység. Kiemeli; ezelőtt 8 esztendővel Csibi Sándor akkori községi jegyző indította el a temolomépitést. Az .ak­kori plébános magáévá tette a gondolatot, s megalakult az építést vezető bizottság. Aztán megmozdult Gyergyóholló szegény, de gazdag lelkű magyarsága. Pénzt gyűjtöttek, anyagot fuvaroztak. A szomszédos Gyergyótölgves ma­gyar társadalma teljes lendülettel kapcsolódott be a munkába s igy emelkedni kezdtek a fa­lak, melyeket a magyar kultuszkortnány, a hi vatalosi vármegye, a Csíki Magánjavak és a gyergyói fakitermelő és értékesítő szövetkezet segélyeivel fejeztek be. László főesperes len­dületes szavakkal mond köszönetét a névtelen magyaroknak, akik munkával, pénzzel, anya­gi és lelki támogatással sietitek emmek az igen­igen fontos egyházi és magyar ügynek befe­jezésére. . . . HÁROMSZINÜ LOBOGÓ A TEMPLOMTORNYON A gyergyói székelység főesperese messze csengő hangon figyelmezteti hi vett, hogy eb­ben a sorsdöntő időben őseikhez méltó hittel, kitartással, hazaszeretettel, áldozatos lélekkel álljanak azon a helyien,, ahová az Isten és a nemzet akarata állította őket. A tornploinköriilii dombokon felállított lö- vegek dörögnek miközben bent minden ma­gyarok legszentebb imádságát énekli a nép, a templomtornyon nemzeti színeket lenget a szél . . . Csak az tudja megérteni, milyen nagy ez a pillanat, aki ismeri ennek a • “ bek tör­ténelmét, végigélte az elnyomatás t s igy tudja, milyen ütemben, épült fel men alig félszáz méter távolságra, a Csíki Magán Javak elkobzott erdejéből Qgy másik hitfelekezet temploma . . . Örömtől sugárzó arccal) jön ki a tömeg a templomból. . . Székely határvadász legények disz menethez sorakoznak. . . Vitéz Caáli Ernő nv. altábornagy, a helyőrségparancsnok, tisz­tikara, papok világi emberek dagadó kebellel nézik ezt a menetet, mély a magyar fegyel­met. a magyar küzdeniakarást és tuflást. a magyar elszántságot-eleveníti fel itt a másfél- ezeréves határok közelében. . . Valósággal dü­börögnek a bakancsok s az arcokon hivatás- tudat. sorsvállalás tükröződik. Azt verik üte­mesen a székely bakancsok, hogy nincs hátra, csak előre! Ezt a földet őseink megvédtek, nekünk meg kell tartani. . . Nincs itt kishitű­ség. bizalom ü! a szivekben. Itt, ezeken a tá­jakon kell legyen minden magvarnak a tekin­tete. önkéntelenül Madách nemzetére formált örök értékű szavai jutnak eszünkbe; „Magyart küzdj és bizva-bizzál/“ FERENCZ GYÁRFÁS. Residelet e magánépítő ezések köiiátossásárói BUDAPEST, julius 5. (MTI) A Biu- dape'S-ti Közlöny szerdai .számában jelcint meg a mag á.iép it kelések kon J átázásáról’ és egyes ép. tő anyagok bejelentéséről szóló 3-2.6' 0 4. Ip­M. számú ren d e l ed. A rendi t sze­rint magán építkezést megkezd érni, továbbá a rendel et hatályba!lépésé­nek napja előtt megkezdett magán- építkezést folytatni csak a m. kir. ipari anyaghivatalnak a rendelet hatálybalépése után adott engedélye alapján szabad. A tíz négyzetméter alapterületű éis 500 köbmétert meg nem haladó olyan magánépitkezést,, amelynél az alap fal ázás a nendelet hatályhalépéséntók napiág a talaj- szintig elkészült 1944. évi augusztus hó 15. napjáig külön engedély nél­kül szabad folytatni. Csak az anyaghívatal engedélyével lehet ásványolailélesé felhasználni BUDAPEST, julius 5. (MTI) A Bu­dapesti Közlöny keddi számában je­lent meg az iparügyi miniszternek a;z egyes zár ala vett ásványolajak és ásványolaj lepárlási termékek for­galmának és felhasználásának sza­bályozásáról szóló rendiele tie. A rendelet szerint az i putri ügyi mi­niszter a nyers ásványolaj, a rnüolaj, a nem motor hajtására szolgáló adó­zott tiszta benzin, a nem közúti, vagy vizi jármű hajtására szolgáló motalko, az adózott gázolaj és köny- nyü gép kenőolaj, a fűtőolaj, a kenő- ólai. a her. rrerolai, az ásványolaj, goud/ron, az ásványolajaszfalt. (bitu- •mun) és az ásvnáy ? 1 aj,szúrok tekin­tetében eddig hatályban volt, felhasz­nálási és kiszolgáltatási rendeld eket hatályok kívül helyezte és az emlí­tett ásváftyolajféleségeket a jövőben csak a m. kir. ipari anyaghivatal en­gedélyével szabad felhasználná vagy kiszolgáltatni. Nem szállítják sslklaborlangba ci' Mátyás-szobrot Tervek Fadyiisş fem@lsmü?kek az esetleges bombáktól való msgvédssér© KOLOZSVÁR. julius 5. Az auitóbusz­közlekedés rendezóseiin kivül a ma dél­ben 12 óraikor tartandó városi kisgyülés­nek legfontosabb tárgya. Mátyás király szobrának bombatám.aídlásöiktól való meg­védése lesz. A bronzba öntöd Mátyás ki­rály alkotója, Fodrász János, valószínű­leg nem gbndolt arra, hogy eiköivétkezik az az idő is, mikor a föld szánén élő em­berik barlanglakokká válnak s emberte­len terrortámadásnak lesznek áldozatai a világhírű műremekek is. Ez az idő pedig — sajnos, — elkövetkezett, gondoskodni kell tehiát a műrenuekék védielméről. Kolozsvár egyik legnagyobb büszkesé­ge Fadtrusz János remekműve s1 igy ért­hető, hogy a város vezetősége már akkor, mielőtt a Magyarország elleni terr rtá- miadások megkezdődtek, sokat foglalko­zott a szobor megvédésének gondolatával. Gondos előrelátással a Dánátfo-ut végén bombamentes sziküabarlangot vájaitott, ha netán a szofer A le kiél lene szerelni és el kellene szállítani. Ez a megoldás is na­gyon nehiéz, mért szakéi tők véleménye ‘zerint a szobira1 csak óriási költséggel és hosszú idő alatt lőhetne leszerelni és el- sráP-tpm'. De a helysziir an sem lehet a remekművet bomba támadásoktól megóv­ni. öt-hr Mts&t köbméter h mok és vasbe­ton oldalfalak kellenének ahíhoz. .hogy a szbor t eli ál ál at esetén m eg ne semmisül­jön, de megrongálódiátát ;~--spm lehetne el kerülni. A Műemlékiek Országos Bizott­sága jóuaák találná ugyan, ha a szobrot elszállítanák, de ez különleges műszaki berendezéseket és hosszú időt igényelne, ha figyelembe vesszük, hogy a szobornak csudán a lovasalakja 90 mázsa súlyú. Ah­hoz, hogy a szobrot leszereljék, áz egyes1 j'Ziob óra lak okról a forrasztott díszeket le kellene szedni, egyes részeket elfürészel- ná és úgy elszállítani. Függetlenül attól, hogy a szobrot el le­het, vagy el kell szállítani, vagy sem. -a város kulturális üevosztálya mindent el­követett, hogy a szobrot egy es-Mleges . rombolá? után eredetében vissza lehessen állítani. Pontosan felmérette, minden -l- dalról lefényképez ette s érdl?0ő\dött .az­iránt is, vájjon nincsenek meg Budapes­ten á szobor eredeti öntőmántái. Ezeknek azonban nyoma veszett. Byy budapesti cég. amply Szobraik felállításával foglal- kozik. a- várói- felkérésére a köze1 mült­be in Kolozsváron tanulmányozta a lesze­relés ér szállátás módoza'áát s azt, a vá­laszt adta. hagy a szobrot há'om hét alatt lehet leszerelni ér további három hétbe keríd a Dánáth-ut végén levő sziklubar- laugba való elhelyező"e, ahol teljes biz­tonságban lenne. A sziki."barlang készen áill. A barlang felszerelése közel 40.000 nengőbe került, de • uigvláfszik. hogy a barlangé1' mb' értékek biztonságba helye­zésére kell felhasználni, miért a szakbi- zotfcág k a közgyűlés U,rgyso" ozat át eiő- ké-"z/'+ö tegnap ülésükön, tizenöt szava­zattal rÁgy ellenében úgy , határoztak, hogy a szobor maredjzn a helyén. A szakbizottság ezt a jelentést terjeszti elő a pénteki városi közgyűlésen is. Meg* kell védeni a tüztől a mezőgazdasági terményeket KOLOZSVÁR, julius 5. A város polgármestere a belügyminiszter fel­hatalmazása alapján az alábbiakat randiéi te .al: A mezőgazdasági termények lejára­tását vasút mentién, ha a termés egyenlően érett is be, az ingatlan­nak a vasúthoz legközelebb eső ré­szién kell megkezdeni. A gabonát viasz érésben kell levágni. Ha bármi­lyen okból asz egész táblát viaszérés­ben idejében learatni nem lehet, a gabonáiból keskeny kereszt csikókat kell kikaszálni és ezeket aoennal fel­szántani. A learatott terményt a vasúti sínektől Legalább 100 méter­nyire kel összerakni. Akinek meg­művelt területe olyan kicsi, hogy ezeket a távolságokat nem tarthatja be, köteles terményét a legrövidebb időn belül el hordani. A nagyobb pá­lyaudvar körül learatott tesnnénye« két csak laza elhelyezésben, és az el­ső váltóktól számított 400 méternyi sugaru körön szabad lerakni. Ara­táskor a pályamenti gaedaközónség köteles' a tarlót a vasút, mentén 1 eg­ál ább 100 méter, pályaudvar mellett legalább 400 méter szélességben az aratóik nyomában fel gereblyézni, ka- paiItatni és az első kereszt (boglya) sortól 5—10 méter távolságban á vasúti töltés felől legalább négy ba- ráiada széles védő szántást létesíteni. Feld ivem a gazdaközöl ruség figyel­mét arra, hogy egyheti szükségletét meghaladó szalma és takarmá.nyne- müiekrek a város belterületére való» beszállítása tilos. Ez elől kivétel a tűzbiztos csűrben és pajtában tar­tott szálas takarmány. Az aratási, betakarítási és cséplési munkálatok tiartamára állandó tüzfelügyelö és tűzoltósági szolgálatot rendelteik el. A tűzoltó készültségi szolgálatot a városi tűzoltó főparancsnok által ki­rendelt készültség látja el. 'Felhívom a közönséget-arra, hogy a város területén áthaladó ellensé­ges repülőgépek tevékenységét, Ta­lány,nit esetlen keletkező tüzeket fi­gyeljék és jelentsék azonnal a varos légoltalmi parancsnokának, illetőiAr a tűzöl t ó k é szy 11 s ég p a 1 anic snok ána k. A tűzveszély csökkentése céljából a keresztekbe rakott mezőgazdasági 'terményt olyképpen kell csoportosí­tani, hogy lehetőleg 10 keresztnél több eev csoportba ne kerüljön és az egyes csoportok között 20 méter tá­volság 1 égvén. Aki a tűzvész kiütéséit vagy terje­désének meggátlását célzó réndelke- ’'"s'mi't, mems/e«?! vaev kijátssza, kihágcist. Lövet el és enniek érttel mié­ben a törvráiv szauint büntetendő. SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS BESZTERCE-NÁ SZÓDBAN. Beszterce Naszód vármegye beszter * cei alsójárásában a szarvasmarhák között száj és körömfájás járványos belegsege lépett fel. A hatóságok megtették a kötelező óvóintézkedé- sckel a betegség elszigetelésére és gyógykezelte­tésére. Megállapilast mert. hogy a betegség enyhe lefolyású. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogu­lásáért az Ellenzék,

Next

/
Thumbnails
Contents