Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-05 / 149. szám
19 4 4 Jűlíttss k ELLENZÉK Sxolnokdoboka törvényhatósága a rágalmaxási lás ellen Beiktatták a megye uj alispánját DÉS, juliüs 5. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ünnepélyes rendkívüli közgyűlésen iktatta he Üzolnukdoboka vármegye törvé nyhatóságii biizottsá!' ga vitéz Gzanik Géza dr.-t, .a vármegye uj alispánját. A közgyűlést Bethleni Béla gróf, főispán nyitotta meg és megemlékezett Kormányzó Uhunk 76-dik szü l e- tésnapjárói, akit a közgyűlés felállva hosszasan ünnepelt. Ezután Farkas Albert ref. lelkész médtátíta a leköszönt alispán, Schilling János dr. erdemeiţ, majd az elnöklő főispán hattagú bizottságot küldött ki az uj alispánnak >a közgyűlésre való meghívására. A terembe lépő Gzanik Géza dr. alispánt a közgyűlés lelkes ünnepléssel fogadta, A főiispán üdvözlő szavai utóm Szilágyi Ferienc országgyűlési képviselő a megyei magyarság nevében kiért az uj alispánnak erőt és kitartást. Ahrudbá- nyai Ede dr., majd Vízváry Viktor felszólalása után vitéz Gzanik Géza dir. meghatott szavakkal köszönte meg a meleg üdvözléseket és többek között ezeket mondotta: — Programom: dolgozná a jobb és tisztább magyar életért, joboldali keresztény szellemben. A pártpolitikát ki kell kapcsolnunk, mert a honvédség ellátása, a belső front, közellátás mind olyan kérdésiek, amik mellett a politizálás felesleges. A maga helyén mindenki végezze a legtöbbet! Oda kívánok hatni, hogy eltűnjön a feketepiac, hogy a társadalmi élet, ellátás biztos és szilárd legyen. Ismerem a szórványkérdést, érdekében tenni akarok! Az alispán szavait a töaványható- sági bizottság meleg lelkesedéssel és nagy tapssal fogadta, majd áttért Borsóid vármegye átiratának tárgyalássára, végül határozati javaslatot fogadott el, amelyben elitéli a manapság 1 ábrakapott szertélen leve- lezgetést és rágalmazást. Az elnöklő főispán szavai után a közgyűlés a Himnusz eléneldésével ért véget. ifik igényelhetnek és milyen üzlethelyiségeket Ismertetjük cs lezárt zsidó üzletek hasznosításáról szóló rendeletet juili na 5. A Aidák kepTT,S KOLOZSVÁR. resfosdelmi tévékenyaégéruek megszüntetésekor a zsidók üzlethelyiség a berendezéssel és árujkészlettel együtt zár alá kerültek. Természetes hogy az eddig üzlethelyiség nélküli szűkölködő keresztény iparosokat' és kereskedőiket élénken érdekűd a lezárt zsidó űzetek sorsa s .azt remélik, bogy most végire sikerűim.1 fog nekik is megfelelő üzletbe!yiségfuz jutni. A lezárt zndó üzl ethelydsátgek hasznosításáról a kormány a 2120—1944. M. E. sz. rendelettel in/bésfoeófietit'. Alább részletesen ismertetjük ezt a íren dele tét, hogy olvasóinkat tájékoztassuk, ki tarthat igényt ilyen % üzlethelyiséjgire és hogyan lebtet ahhoz hozzájutni. Hl Igényelhet üzlet- helyiséget ? Kereskedői üzűeirielyisóget vagy az ipar folytatásához szükséges üzemhelyáséget igényelhet az olyan nemzsidó kereskedő é© iparos, 1. akinek üzlet helyisége vagy üzemhe- lyisége légitámadás folytam, használhatatlanná vált, vagy 2. akinek üzlethelyisége, illetőleg üzemhelyisége a zsidóknak lakóhelyül kijelölt területen (gettóban) van és ezért abban kereskedői vagy ipari tevékenységiét folytatni nem tudja. Ezen a címen természetesen csak vidéken lehet üzlethelyiséget igényelni, mert Buda,pesten nincs a zsidóik számára lakóhelyül kijelölt külön terül©!', hanem csak egyes házak vannak a zsidóknak kijelölve, ez a kijelölés pedig a házban lévő üzlethelyiségekben a kereskedés vagy ipar gyakorlását nem akadályozza. 3. Ha az előbbi két pontban említett igénylő nine'L igényelhet üzlethelyiséget vagy üzemh«.>dséget bármely nemzsidó kereskedő vagy iparos, akinek jelenleg üzlethelyisége vagy üzemhelyisége nines. Nem tarthat üzlethelyiségre vagy üzem- helyiségre igényű az olyan kereskedő és iparos, /akinek ugyanabban a községben több üzlethelyisége van 'és ezek közül egyiket vagy esetleg többet is ért bomba- támadás vaigy az üzlethelyiségek közül egyik vagy esetleg több is a zsidóik számiéra Lakóhelvül kijelölt területre esik, de maradt legalább egy olyan üzlethelyisége, amelyet sem bombatámadás nem ért, sem á gettó területéire nem esik. Üzlethelyiség és üzem(helyiség iránt tehát csak olyan kereskedő és iparos aa- hat ‘be igényiért, akinek egyáltalán nincsen üzlethelyisége, illetőleg üzemhelyisége,, akár azért, mert a régi üzlete bomba támadás folytán megsemmisült, akár azért, mert régi üzilete (vagy örszes üzletei) a zsidóik számára lakóhelyül kijelölt területen fekszik, akár pedig azért., mert a mostani viszonyok miatt eddig még nem tudott üzlethelyiséghez jutni. / Milyen üzlethelyiségeket lehet kiigényelni ? A fentebb 1. és 2. alatt* említett kereskedők és iparosok részére a zsidóik lezárt üzlethelyiségei vehetők igényibe. Az 50.500 —1944. K. K. M. számú .rendelet értelmében le kellett zárni az feszes zsidó kereskedéseket, az 58.000—1944. K. K. M. számú rendelet értelmében pedig azoknak a zsidó iparosoknak az üzűethelyiségek és üzemhelyiságeit is, .akik a keresikedélem- és közlekedésügyi miniszter ügykörébe tartozó ipart folytattak, mint fürdő, vendéglő, kávéház, korcsma, kifőzőipar, me- netjéuúroda, utazási és fürdőirodia, fuvar- levéüfel kivizsgál ó iroda, pénzkölcsönző iroda, inkasszó irodai, fi 1 mfcöilcsünző vállalat, ügynöki ipar, kávémíárés, espresso, fodrász, kozmetikus, mamkürüs és pedikűrös, hitelihrirszolgálatí és háteltudórttó iroda, hitelezők és adósok közötti egyezkedést közvetítő ipar, küldöncvállalat, szinházjegyir.oda, kölcsönlkönyvtár, fogigíh koZásközve.ítő iroda, stb. Az üzlethelyiséggel együtt ahhoz tartozó egyéb helyiségeket ’is le kellett zárni (iroda, üzemhe- lvtiség, raktár, stb.) Az 1. é? 2, alatt emílitetb kereskedők és iparosok részére a lezárt üzlethelyiségek közül .azokat lehet igénybevenni, a) amelyek üresek, b) amelyekben levő áru- és anyagkészletet, valamin, berendezési és felszerelési tárgyakat m4t megfelelő helyiségbe lehet szállítani és ott lezárni. ó) amelyeknek egyik elkülönülhető részében az áru- és anyagkészlete t, valamint a berendezési és1 felszerelé»i tárgyakat megfelelően el lehet helyezni és ott lezárni. A 3. port alatt említett keresikedők és iparosok részére igénytoievehetőQc: a) a lezárt zsidó üzlethelyiségek közül azok, amelyek üresek, b) a lezárt zsidó üzlethelyiségek közül azok, .amelyekben cssuk berendezési és felszerelési tárgyak vannak s ezeket az üzlethelyiséghez tartózó, vagy más alkalmas helyiségbe lehet szállítani és ott lezárni; olyan lezárt zsidó üzlethelyiséget, amelyben áru- és anyagkészlet van, a 3. pont alatt említett kereskedő vagy iparos részére igénybevenni nem lehet, c) az olyan üzlethelyiséget, amelyre vonatkozó bérleti szerződés a zsidók ipart és kereskedelmi tevékenységiének korlátozása tárgyában kibocsátott jogszabályok folytán megszűnt. Abból a célból, hogy a most felsorolt üzlethelyiségek a keresztény kereskedők és iparosok számára való igénybevételre tényleg rendelkezésire álljanak, az ilyen üzlethelyisége kei elsőizben csak az iparhatóság engedélyével szabad -bérbeadni. Ha tehát a háztulajdonos ilyen üzlethelyiséget bérbe akar adni, előbb az iparhatóságtól engedélyt kell kérni. Ez a bérbeadási tilalom azt a célt szolgálja, ho/gy az iparhatóság megfelelő számú üzlethelyiséget készenlétben tudjon tartani az esetleges bombakárosult kereskedők és iparosok részére. Ha az. iparhatóság az üzlethelyiség bérbeadását engedélyezte, azt a tülájdonos később már minden külön engedély nélkül bérbeladhatia másnak is, engedély csak a legelső bérbeadáshoz kell. EBBÉLY-MOZGÓ Megelevenedett czines mesevilág! Münchausen Szereplők:Han? Albers, Leo Slezák, Ilse Werner, Brigitte Harney. Uj berlini kópia! A film hosszára való tekintettel előadásainkat 4 és 6.15 órakor kezdj ük. Az iparhatóság engedélye nélkül kötött bérleti szerződés semmis és az üzlethelyiség igénybevételét nem akadályozza. Ha' az iparhatóság a bérbeadás engedélyezése iránti kérvény benyújtásá éi számított 15 nap alatt az érdekeltet a kérelem elutasításáról nem értesíti, áz engedélyt megadottnak kell tekinteni. Legközelebb az igénylés módját, valamint az uj bérlő és a háztulajdonos viszonyát ismertetjük. Falusi gyerekek A kis hegyi1 faluba® öt-hat gyerek va® legalább m Indien udvaron. Itt aztán nie sí egyket, sok a gyerek hál- istennek és milyen gyerekek! A család kimegy a meaőre kapálná is velük megy a négyéves kislány ő a hatéves ldiafiiu is. Pici kapa a vállukon s kap állnak ők is szabályosan, hazafeléi menet pedig viszik a vállukon a szerszámot nagyosan és énekelnek. A nagyabbik vigyáz a kicsira Tiz- tazenkét éves kislány már komoly nagy segítség a házban. Ért mindenhez, főz, takarít, vizet hordj, varr, ellátja az állatokat. És öröm nézni, milyen értelmesek. Van a házunkban egy tizenegylsves kislány, a gazda nagyobik lánya, Icu. Nagy érldlsik- löd’ésseil nézi, hogy naponta hogy dolgozom az Írógépe®. .Mondja, hogy látipitt iáyem masinát a községházán is. íMegmutatt am neki egyszer, hor gyan kell kezelni a váltót, hol vannak a kis- és nagybetűk, miképpen kell forgatni a hengert, betenni a papárt. Egyszeri útmutatásra ir már a nehezein kezelhető kjátváltós gépen, egy vjja.l, lassan, de ir. A szeme csupa értelem. Amellett udvarias, szolgálatkész, jöflnleivelt. Van iegy kis húga. Kövér, pirosam cu, olyan mint egy baba, Kiskatiinak hívja ,az egész falu. Ha la/ szülők a mezőn yannak, Iicu főz Kiskatinak, elaltatja, gomdözza, varr neki rongybabát. Elnézem a többi, másudvarbeli gyerekeiket!. A szomszédban három fin. Eleven ördögök. Szőkék, mint a buza, a nagyokat -utánozzák. — Hé, hozd a hibáit! —. Hlétrukk! Hioio! Gyi! Aztán: HIRDESSEN Erdély legelterjedtebb napilapjában, az Ellenzékben! szénát! W — Gyere gyújtsunk gyiázz a szekérre! Este kiigyul a kisablakban a petróleumlámpa s anyjuk imádkoztát ja őket. A nehéz, doilgios nap után sorban mind a hármat. Elmondatja veink a Miatyánkot, meg a Hiszekegyet is. Addig mem szabad elaludni. Legtöbb egy szál ingben van naphosszat. Mezítláb. Forró napsütésre! hideg szél, eső jön, amely úgy ömlik itt a hegyek között, mint a zuhatag. A gyerekek térdig játszanak a sárban, nem hülnek meg mégsem. Bálmos, puliszka, főtt tészta, 'tej, zsendAce a tápLáLékuk. Sajnos gyűr mól esőt, főzeléket nem igen kapnak. Hiába magyarázzák a zöldkeresztes védőnők, meg az egészségházban a doktor urak, hogy friss főzeléket, gyümölcsöt kell enni a gyereknek, itt még nem igen vesznek róla tudomást» Nem hiszik el. A főzeléket „hitványnak“, a gyümölcsöt „mi- haszna csemegének“ tartják. A gyerekek pedig kívánják, a fejlődő, ifjú szervezet érzi, hogy mire van szüksége. Leszedik a zöld ribizkét, szilvát, almát s pár szem cseresznyéért koncertet rendeznek. De azért. Isten tudja, nem áld meg nekik a vitaminhiány. Nem betegek ezek soha. A városi kisbabák, akiket idemene ki tettek a bombázás elől, fölytön betegek, lázasak, megárt nekik a tej, a kút viz, az eső, a szél. Pedig tömik őket vitaminnal. Ezek a falusiak tudgák, mi a kötet- lesisiég. És a munka. A játék csak aa . egészen picik privilégiuma. A nagyobbak már tudják: aiz élet nem játék, hanem felelősség. De aztán egy-.egy vasárnap micsoda játékot rendeznek a mezőn, a folyóparton* ismerik minden fának, virágnak, növénynek a névéit, a niatgy termé- stZeitban élnek és maguk is hozzátartoznak, szervesen ég elválaszthatatlanul. Csupa érdeklődés' valamennyi. Hamar megtanulnak dalt, vertset, vidám hangjuk, kiáltásuk, játékuk betölti a levegőt. Negyszerű gyerekek, vigasztalás valamennyi ha a magyar jövőre gondol az ember. Csak az Isten óvja meg őket... MARTON LILI. ELŐFIZETŐINKHEZ. Felkérjük igen tisztelt előfizetőinket, hogy hátralékos dijaikat szivesk ed jenek kiadóhivatalunkban kifizetni, a behívások miatt ugyanis egyidstig nem tudunk pénzbeszedőt küldeni a t. előfizetők lakására. Hagyományos erdélyi szeílemoaa, bátran, megalkuvás nélkül közi! mindennap a magyar nép boldoga* lásáórt az Ellenzék. /
