Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-04 / 148. szám

1944 j alias 4. EUENZfiK ii salát kárunkon. - • 2X2=4, hagy egyetlen ág sem. bcldogalhat korszerű ipar nélkül. Mert gazdasági és katonai ereje, szi­lárdsága, biztonsága és polgárainak jóléte függ tőle. Ez az igen egyszerű, de annál Idáltóbb igazság indította a különböző államokat arra, hogy az iparfejlesztés ügyét létkérdésnek te­kintsék és az országok munkaerejét és felhasználható tőkéjét — a többi lantos gazdasági termelő ágak mel­lett — az iparosi tás szolgálatába ál­lítsák, Az első kérdés az volt, hog}' milyen ipari cikkekre is van az ál­lamnak szüksége, ezekből mit ter­melhet saját munkájával a saját nyersanyagából. Mert világos, hogy az országban előállított iparcikk ol­csóbb az importárunál, A meglévő nyersanyag igy biztosad értékesül, de a piackutatás és a más államok­kal való gazdasági verseny sem okozhat gondot, vagy jelenthet koc­kázatot. A belső szükséglet mellett azonban döntő szerepei játszott ai külkereskedelem érdeke is. Mit is tud az állam idegen piacon eladni, hogyan is javíthatja ezáltal külke-. rcskedeimi mérlegét? Milyen árut kaphat érette cserébe, vagy milyen nemes valutát hoz be az országba? A magyar ipar még aránylag rö­vid múltra tekinthet csak vissza. Kezdetben az osztrák gazdaságpoli­tika állított tilalomfát jövő fejlődése elé, hogy az osztrák termékeket vá­sároljuk fel. De azért ne kendőzzük a dolgokat, mert bennünk is volt ép­pen elég hiba. Nera volt elég érzé­künk hozzá és nem gondoskodtunk a megkívánt szakemberek nevelésé­ről 3 ha valaki a kezdetben mérnöki pályára lépett, alig tudott elhelyez* kedni s ha netalán mégis sikerült', a fiatal mérnököt éppen úgy kezelték, mint a hivatalnokot, besorolták va­lamilyen státusba, ahol mint a taxa­méter ugrószáma ment a létrán elő­re. Arról természetesen színién meg­feledkeztek, hogy a mérnök, vagy a gazdasági szakember gazdasági ja­vakat termel és uj forrásait nyitja meg a nemzeti jövedelemnek. Fize­tését tehát sokszorosan megkeresi. Ez is egyik foka volt annak, hegy sok-sok magyar mérnök, ahelyett hogy saját hazájában gyiimölcsöztet­te volna tudását, idegenben keresett és talált magának komoly munka­helyet és megbecsülést. De éppen olyan végzetes hiba volt ae is, hogy az iparpolitikánk nélkülözte a nem­zet politikai alapot s igy kizárólag a tőke és az üzletember kezdeménye- zésére volt bízva, hogy hol, mikór, milyen céllal emelkednek uj gyár- kémények magyar földöm A hivata­los iparpolitikában éppen úgy. mint a tőkevállalkozásban különös haj­lam mutatkozott a centralista, köz­pontosító iparfejlesztésre, mely az ország iparát döntő többségben Bu­dapesten, az ország fővárosában épí­tette fel> Arra hivatkoztak, hogy a legnagyobb piac ott van, de éppen úgy közrejátszott a kényelmi szem­pont is. Hogy ez az iparpolitika bé­keidőben is milyen mérhetetlen ká­rokat okozott, arról talán senkit sem kell meggyőzni. A nyersanyagot nem azon a helyen dolgozták fe^ ahol kitermelték, hanem elvitték. A szállítás költségei pedig az árucik­ket terhelték. A nyersanyagfeklolyo­zásból származó jövedelembe] J1®1 azok a vidékek részesül teli, amelyok az anyagot adták, a jövedelem pedig nem sokat lendített a nyersanyag- termelő vidékek szociális helyzetén. A mezőgazdasági népfelesleg nem ott találta meg a maga jövedelem- pótlékát', ahol kellett; például az egy-két-három holdas törpebirtokos, vagy íöldnélküli, akinek gyökére van a faluban, esetleg saját háza, kertje, vagy egy-két darab földje a vidéken, hanem az ilyen embereiket felvitték a fővárosba, ahol még a legjobb bérviszonyok mellett is csak proletárok lehertek belőlük. Jövedel­mük n?vm lehetett arányban a mil­liós nagyváros árszínvonalával. ?.vü, ha a különböző vidék k nyersanyag­termelő helyein épül fel a gyár, a vi­dék lakossága erősödik és indul ro­hamos fejlődésnek. A népfeleslen sa­ját otthonában találja meg munkája méltó bérét, a civilizáció és a kultú­ra pedig arányosan terjed az ország minden táján. TJ’ak, vasutak épül­nek és ezzel az egész ország belekap­csolódik az intenzív gazdasági vér­keringésbe. Mindezek a megállapítások csak a békeidők iparpolitikájáról szólnak. Hqgy azonban milyen veszélyt jelent az ipari centralizmus a háborúban, arról most //’' • •* alkalmunk volt meggyőz c d ni. Még négy esztendeje sincs annak, hogy Erdély egyrésze felszabadult, de az erdélyi lelkiismeret már akkor megszólalt és hűen vetítette az or* szágős érdekeket is. Bizonyítható, hogy az elmúlt közel négy esztendő alatt Erdélyből hányszor hangzott el a figyelmeztetés és Erdélyből hány­szor is mutattak rá az ipari centra­lizmus várható súlyos következmé­nyeire. A szó és az írás azonban süket fü­lekre találtak. Meghallgatták, de nem vették komolyan, mint annyi más fontos figyelmeztetésé. Tárgyal­ták róla, de napirendre is tértek fe­lette. Pedig az ország nem most lé­pett be a háborúba és attól az idő­ponttól, amióta ezek az erdélyi fi- I gyelmeztetések is elhangzottak, évek teltek el. Bőven lett volna idő tehát az ipar decentralizálására. Sajnos, a magyar közéletiben nora egyszer tapasztalható, hogy a hatal­mi helyen ülő férfiak azt hiszik, sőt igvekeznek el is hitetni a közvéle­ménnyel, hogy az országos kérdése­ket ők ismerik a légióban, míg a kí­vülállók nézete legfeljebb egy kézle­gyintést érdemel. Most aztán a saját kárunkon ta­nulhatunk. A bánat késő ugyan, de a tanulságok legalább most térítse­nek észre és győzzenek meg a leg­sürgősebb tennivalókról. DEMETE« BÉLA. ■nHnnaBBa Vies térségében, a Berezina középső folyásánál hadosztályaink atz utá­nuk nyomuló ellenséggel folytatott elkeseredett harcok közben a Minszk körüli térségben az ellenség tői elsza­kadtak. Pólónktól délnyugaton Gflu- bokoje mellett meghiúsultak az el­lenségnek páncélosokkal és csatare- pülőkkel támogatott támadásai. Po­lcok városáért elkeseredett harc fo­lyik. A súlyos elhárító harcokban Martinék tüzérségi tábornok, Pfery tüzérségi tábornok, mindketten pa­rancsnokló tábornokok, valamint Schünemann altábornagy hadtesteik élén harcolva, híven a zászlóra tett eskühöz, hősi halált haltak. A tíizér- I »égi kötelékek jó hatással beavat­koztak a földön folyó harcokba, igei* sok ellenséges löveget és 262 jármü­vet pusztítottak el. Nehéz német harcirepülogépek összefogott tárna-- dúst intéztek Sluck ellem Egy többszáz gépből álló amerikai bembavető kötelék súlyos támadást intézett Budapest ellen. Lakónegye­dekben károk keletkeztek, a polgári lakosságnak veszteségei vannak. A német-magyar légvédelmi erők ti tá­madók közül eddigi jelentések sze­rint 45, nagyobbrészt négymotoros bombázót segsemmisitettek. Vi iparitól északra a német csata- repülők erélyesen támadták a bolser vért a utánpótlást és készenléti állá­sokat. etfon Szegedre hulBottak ANGOLSZÁSZ INTERNÁLTAK ÉS KÓRHÁZBAN ÁPOLT REPÜLÖK A VASÁRNAPI TÁMADÁS ÁLDOZATAI KÖZÖTT Blj'jUAPFrST, július 4. (MTI) Julins 3-án délelőtt a Bácskán és a Bán­ságon át három hűl Iámban mintegy 310 ellenséges repülőgép repült be az ország légterébe. A Tiszáiéi keletre és . a Köröstől délre íekvő területről kiindluva Szeged városát szórványosan bombázták. A legtöbb ellenséges gép Bácskán és a Bánságon tért vissza. A légvédelmi erők a berepülés során hatásosan tüzeltek és zavarták a kötelékek érintkezését. Eddigi beérkezett jelentések szerint Szeged néhány épületében kár esett. A vasárnapi légitámadás alkalmával jelentett lelőtt gépek száma az azóta beérkezett jelentések szerint 35-ről 55-re emelkedett A lelőtt gépek zömét vadászaink semmisítették meg. Bombazápor egy kórházra, gép* íegyvertüz a Játszadozó gyermekekre Elkeseredett hűre Poloek városáért Az elhárító ft arcokban hadtesteik élén Schtinómatsin altéi« bornagy, Martinék és Pfery tábornokok hősi halált haltak BERLIN, július 4. (MTI) A Führer főhadiszállásáról jelenti a véderő fo- parsnesnoksága: Normauduában nz ellenség vasárnap az előző napon, szenvedett magas veszteségei követ-1 kertében csupán néhány előretörést hajtott végre zászlóaljnyí erekkel. Az eredményes elhárítás során az ellenségnek rendkívül magas vesz­teségeket okoztunk. Dél Franciaor­szágban -több , terrorista csapatot harcra kény s zeritet tünk és felkon­coltunk. London továbbra is súlyos meg­torló tűz alatt áll. Az olaszországi harc toron tovább­tart az elkeseredett elhárító csata a tengerparton és a Trasimeni-tó tér­ségében. Az ©Uenségi napok óta tá­madja vitézül harcoló hadosztálya­inkat, amelyek elkeseredett viasko- dás után néhány kilométerre észak felé kitértek. Minthogy az itteni har­cicselekmények folytán a Sienatól délre eső térségben az a veszély fe­nyegetett, hogy Siena történelmi vá­ros műemlékei megsemmisülnek, csapataink önként ellenséges nyo­más nélkül a Sienatól északra eiso térségbe vonulták vissza:. Az Adriai­tenger partján az ellenség támadás­ba ment át, Sikerült visszaszoríta­nia előretolt biztosító osztagainkat a fő arc vonalról. A keleti arcvonal középső szaka­szán Slucktól nyugatra elkeseredett harcokban feltartóztattuk a bolse­visták kemény támadásait. Oszlp© BUDAPEST, .jiuliuci 4. Az Esti Újság ír­ja a vasárnapi terrortámadásról: Az angolszász légitetnvrieták vasárnap minden eddiginél nagyobb puszii ó táma­dást intézitek Budapest és környéke ellen. Most is megmutatták, hogy nem a kaito- nai oéü-pontokat keresik, hanem szeren­csétlen kisemberek hajlékai*', munkás la­kónegyedeket, tisztviselők családi házait. Két bombatelitalálat ért egy internáló tábort, ahol angol és amerikai állam­polgárok vannak védőőrizetben. Elpusztult több -árgacsil lagos zsidóin áz is és a romok alól több halott és súlyos sebesült került elő. Az egyik közleke­dési csomópcnt épülelrtömlbjiétt is célba akarták venni, de légvédelmi lüzérzé- günk ési vadászaink szétzavnrták őket. Ekkor célzás nélkül szórták szét bombái­kat líBen a vidéken. A szomszédos utcá­ban, ahol egy iskolaépület van, eltaláltak egy kertes villát évi több emeletes bér­palotát. Hat házna' is hullottak romboló bombák, a. válla kiét telitalálata:1 kapott. Az együk hosszú és forgalmas főútvonal én környéke szántén célpontja volt a lé­gibanditáknak. Az egyik fővárosi szana­tóriumitól kifelé, amriyet legutóbb is bomba éri, most a bombák tömege hui­le tt. A téír és az egyik nagy közlekedési csomópont között elterülő városrész sző- n yegb őrt vb ázást kapott. Ezer kilógna mos bombák is hullottak. Utcasorok rongálód­lak meg, házak emeletei tűntek el. Egy kló vet ségi épület, é® egy nevezetes köz­épfület is ki-jpott bombát. Találat érte a Műcsarnokot, a MMleneumi emlékmű­it, a Névtelen Hősök sir emlékének egy a részéi' Í3. Az uralkodókat ábrázoló műem­lékek közül Ferenc József szobira is dara­bokra tört. Súlyosan megrongálódott Vaj dia -Hun ya d vára, az ott levő mező- - gazdasági Muzeum és a Jaki-kápolna is. A főváros egyik legnagyobb parkjában a nagy játszótéren éppen sok gyermek tar­tózkodott é.-i ezek a szirénák megszólalá­sakor a fiák és b:krok körében igyekez­tek védőimé" találni. Erjyes terrorbombázók árrészen alacsony­ra ereszkedtek le, szőnyegbom búzást indítottak erre a helyre, majd a futva menekülő gyermekükre gépipuskából lőttek. Az angol—amerikai internáló táborban 109-en pusztultak el. A sérültek éa megmenekültek rettenetes szitkokat szórtrak honfitársaikká. Külö­nösen nagy puszitáitást váltek véghez a bombázók a Szent István városban, az uj Lipótvárosban, ahol egymásután sorakoz­nak a sárg'icsillagos házak. Az egyik hosszú útvonalon, ahol lakóházak, gyá­rak, ipartelepek és raktárak vannak, lé-' giaknák pusztától lak. Bombazáport zúdí­tottak egy nagy kórházépületre is. Ax épület: egyik száravát telitalálat érte, die a betegeket még id/éjében az alagsorban helyezték el. Az egyik sokat szenvedett külső kerület most ismét a támadás köz­pontjában állt. Szcnytegbombázás volt itt és igen sok épületet megrongáltak és fel­gyújtottak a bom'bák. Az egyik telitalá­latot kapott kórház épületei között több mint 30 olyan ellensége» pilóta is volt, akik ejtőernyővel ugrottak le a Nagy- Budapest ellen intézett előbbi támadások alkalmával. Közülük 22~er_ lettek áldozatai honfi­társaik terrortámadásának. Pest környékén egy munkásváros ha­tárában szintén szonyegjbombázás volt. Kö.ülL'belül 100 ház pusztult el, vagy ron­gál ód ett még. Más; pestkörnyéki helye­ken is Irtkfcöhiázsk, 'baralkok pusztultak el. Szolnokon a Tisza-hidat* igyekeztek ebi találni, de a bombák mind csak a hid környéke mellé zuhantak. A hid sértetlen maradt, a vonmtközleked&s zaixirtalanul folyik. Hétfőn reggel 8 órakor a Szent István Bazilikában dr. Witz Béla budapesti ál­talános éroefci hely.'ártó ünnepélyes gyász- másét pontifiikált a budapesti terr.orbon> fctitómadíások áldozatainak lelkftüdőéért. A gyászmisén a légoltalmi szervezetek, a leventék, cserkészek, valamint a LégoKa- lomlban résztvevő különféle alakulatok küádőttségiileg képviseltettek magukat. Julius 10-én iktatják be Kolozs-vármegye uj alispánját KOLOZSVÁR, juJáus 4. Ajltiay Gá- j bo/r 'dtr., Kolozs vánn-egy-e iuj aüiispán- I ja> július HOén 'délelőtt 10 órakor i rendkívüli kózgyü/liésemi teszi le a hi- ! vatali e&kült. Inezédy-Joksmafli Ödön dr. főispán a közigyülési' meghívók art, már szét is küldött e a tórvényhatóöá- gi bizottság tagjaihoz. Aa alispán! , beiktató rendkívüli Ív - yüfoés tárgy- sorozatában a k övét k u, p/omtok sze­repelnek: A belügyminiszter leirata Ajtay Gá.bor dr. Kolozs vármegye ajl- i'stpálnijává t örtént >ká nevezéséivel kap­csolatban. Borsod vármegye törvény­hatóságának átirata az egypártrend- sfzer bevezetése tárgyában, végül ab i-spáni élőt,erjesztés a háztartása alap 1942. évi zárszámadásával kapcso­latban. ELŐFIZETŐINKHEZ. Felkérjük igen tisztelt előfizetőinket, hogy hát­ralékos dijaikat szíveskedjenek ki­adóhivatalunkban kifizetni, a behí­vások miatt ugyanis egyideig nem tudunk pénzbeszedöt küldeni a t. előfizetők lakására.

Next

/
Thumbnails
Contents