Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-29 / 170. szám

8 FLT. ENZfK 19 4 4 Julius 29. nMaaBtWaULSMMMKKaműa ol osr.-országi sakiiiták tulajdona volt, ha­nem az tuna/svi saäa'ayiöM* e^iSsz kiele ti fölét b jolk'mo/.to. A ív.k. teillch v hia-soin- ló leletek inog"- znuv 1 álIi.••{at.lan sokasadban körűim,, .e oh* a keleti U’v>v:te> n. Az Illái ­tól kvie.lív ez i\ niiiivéseet s./ilnt-o napjaink­ig tiairt, mod-sz ikbás jnóllcül. EsgzvI a/.on- boin roióg mündig nem feleltünk arra, hogy vájjon a művészet. t'jrtalma is elevenen élrf-© honfoglaló tv e jnk ’- vn? Semmi jo­gunk rican volna ennek fel tévé'*író, ha csuipám nőbteuny szidta müvó-zn forma ma­radt volna font honfoglalóink sirii ban. Aande a helyzet nem ez. Van az élének egy terület?, .-órai regé- suetáleg nyomon tudjuk követni, líogy vaj jen ce-aik üres forrnia ál-e, vagy pedig vele együtt a világnézet is ételiben ma­radt. E. pedig a temetés uz.r tar fása. A másvilág! éleire eiá.ndi-ótt halóttat gon­dosan eílábiák mindennel mmire a túlsó életben szüksége lesz. A szidták szinte portosan ugyanúgy, mint a honfoglaló magya.cik. Mjég a lovastemetkiezás is né­hol hajszálnyira egyezik. A t.me'kezési szokás felyamatosrága pedig á*hidal j.a azt a mi íréi ezer évet, amelyet a nüvíévai for- mi'lk is áthidaltak. El bőd kétségéiért, ho.gy a szel elírni magatartás alapj n nem v.ál'toz.ak meg e rengeteg idő alatt. Hoz­zájárult mindhezz.n egyk'cki kntímŐ nép­rajzkutatónknak Kálmány Lajosnak az a nuegfigyeleae, hogy a magyar Boldogtasz- sztmy tiszteletben olyan őr>i vonások van­nak. amelyek még kereszténység előttiek. Mindezeket s még sok más, if fei nem sorolható tényt egybevetve megállópit- haütuk. hogy a honfoşie! őskori leletek remek cLaátményvi is ennek a világszem­léletnek szolg,riarában állottak, olyanféle szereoüik volt. mint az egyházam!veszet­nek. Megstaláltuik tubát azt a s.ál?<t, ame­lyik a felületdisestés sz tőségein -ul igazi s mélyen emberi értelmű müvái iz.etnek mutatja honfoglalóink művészi hagyaté­kát. Ez a művészet azonban alapjában kü­lönbözik a nyugati művészettől s. azért harrtottáik: jóidéig' csupán diszitömüvészet- nek. Nyugaton ugyanis egy mű igazi mü- vértzi értékét az .adja meg. h;gv -< mrü-vész mennyre tuöita egyéniteni, saját termé­szetéin kereststülszürni a mondanivalóit. B7zel szemben a keleti művészet s a nép­művésze r közösségi művészet, ahol az egyéni al rkitóerő csak a felület kiformálásában jut szóhoz, a mondani va­ló azonban örök és megváltozna thatatlan. Vtea-mi rokon vonás van ebben a művé­szetben- az .ősök tiszt siet ével, amely egy­betartja yoit a családi, sőt az állami rendnek is. Az erdélyi emlékek vizsgákká azonban még további értéke® megállapítás akna ve­zetett. Kiderült, hogy a honfog-aló ma­gyarságnak nemcsak az ember ruházatán és a lószerszámom megjelenő s igy látszó­lag a nyugati diszitőmövésaet el rokon művészete volt, b-mem mauasrendü ábrá­zol ómüvésaete is. Ennek táirgyköre az is­teni magasságba emelt ősök történetének előiadása volt. A messzi múl" ő©ei, a mon­dák k.épz e let vil ág átan elemi erőkké vál­toztak s küzdelmük túlnőtt a mi rdiennao! életen s a teremtés és megtartás vallá­sos képzelebeásbe szövődött. Ennek a mű­vészein ?k emlékei azonban nem a bon­tóvá teás korából maradtak ránk. hanem későbbi időkből. Erről egy más aíLkafom- ms»l számolok be. ' "f' LÁSZLÓ GYULA. f Tájékoztató az elintézett lakáskérdésekröl KOLOZSVÁR, julius 29. A lakásbizöttság pén­teken az alábbi iktatószámú kérvényeket in­tézte kedvezően, el: Kakatt l/ttvtin riportja : Egy kistisztviselő beszél küzdelmes életéről Hcii’yan osztja be jövedelmét egy kisfizetésű szellemi munkás ? KOLOZSVÁR, julius 29. (Az El lenz ólt inunkat..!rs.HÓI.) ho/lidly az a megállapítás, liogy háború idején az állami közigazgar.is- rak irtaik '•.'!) rnegnövikedctt ldudátokkal kell megbirkóznia. A/ etatr/mus niegálliitha- t:ut latinuk Jái-/ó tón ive ró c talytáu az állami igazgatá.s mar a béke óveiben a társadalmi ólet egyre több területére, a mindennapi em­beri tevékenység egyre több szektorára „vetette ki liálóját“. A köz igazgatás nagy­hatalommá va-lr, tisztelettel ós félelemmel érn­ie;.;, telt bürokrácia vá. Az állam, köz-igazga­tási apparátusa réven szinte zakadatlanul , belevzol'1 az egyesek, a polgárok életébe. Ha ez még a békeévekben igy volt a liberális államokban 'is. és ebből a szempontból még az USA sem jelentett kivételt, természetes, bogy az állami közigazgatás térnyerése jóval erőteljesebb letr a háborús időkben. A háború -zükscgszerüen csak kiterjesztette a közigazgatás ha-:..ískörét és működési terű letét. Neme ak a honvédelmi és belügyi igaz­gató előtt álló feladatok bővültek szánfe áttckiruhetctlenekké, hanem a pénzügyi, gazdasági, sőt még az igazságügyi és köz­oktatásügyi igazgatásnak is uj é uj és egyre lekiméive el b megoldandó problémái varn­ak. A közigazgatási szervezet napról-napra növekvő felületen találkozik a nagyközön­séggel. Elvileg nem is lehet polgár, ahámk például ne adódjanak többé-kevésbé sűrűn ügyes-bajos dolgai a közélelmezési hivatalnál. Békében ki gondolt volna arra. hogy a há­ziasszony az íllamot kérje fel közvetítésre, hogy mindennapi ebédjét/ megfőzduesse. Au* gU'viDtis elsejére pétiig a polgár megállapodott a iház.i.urral és a fuvarossal 6. anélkül, hogy bárki más Ix-Iesz.ólhatott volna, vagy éppen bárki másnak a hatalmát igénybe kellene volna vennie, beköltözött az uj lakásba. 1 cgfeljebb akkor szaladt a hatósághoz., ha a régi lakó megmakacsolta magát és nem akart kiköltözni. Ma még a lakáshivatal se­gítsége sem elegendő. Ez a két ikis példa öl éggé megvilágítja, hogy a közönség napjainkban milyen gyakran h riil közvetlen kapcsolatba a közigazgatás­sal és annak megsze mély erőjével, kcpvi.se- lőjével, a tisztviselővel. Egyben pedjg követ­kezte tini enged arra az egyébként közismert tényre, mennyire megnövekedett az a mun­ka, amelyet a tisztviselőnek feltétlenül és minden körülmények köczött el kell végeznie nehogy az állami életben és következésképpen a polgárok mindennapi életében, fennakadá­sok. zavarok forduljanak elő. A nagy és súlyos föladatokkal birkózó r.rztvű.dő — túlzás nélkül szólva — percen­ként találkozik a közönséggel. Ez a találko­zás azonban nem mindig szívélyes, már csak azért sem, mert nem egy esetben érdekel- lenifct áll fenn a polgár és' az állam között, amelyet adott esetben a tisztviselő képvisel. Aukciók és nyilvános viták foglalkoztak jó­n.chány alkalommal a türelmetlen közönség és az udvariatlan tistttvjisolő kérdésével. Erről beszélgetünk egy kolozsvári köztisztviselővel. Beszél egy tisztviselő jatt jórészt eladogattam. Kölcsönkén yv- tárból jutok, néha olvasnivalóhoz, vagy kollégáimmal cserélgetek könyvet. Nei . váltiga tok, loedvonc iróm nincsen. Jellemző, hogy az uj magyar irodaim A nem isunierí. Éppen az nem. jut hozzá a szocialista népi irodalomhoz, akié az az irodalom: <a paraszt, a munkás, a kisem­ber. — Bizony, a napi munkát úgyszólván nrm is Lehet aznap elvégezni. Sok kollé­gáim 'ka‘.on,a, egymást helyettesítjük, pedig mé.g a saját munkánk is túlontúl megnő- vekedett. Reggel 8-tói fél 3-ig van a hi­vatalos óránk, a> túlórázás egyéni. Ha a hivatalos idő alatt nem tudom elvégezni a napi munkát, délután is be keill men­nem, vagy, amit lehet hazaviszek és ott­hon dolgozom. Kevés szab'ididömben pi­henjek. Vasárnap be-bejárok a hivatal­ba, vam-r otthon d'oilgozom, délután — evv héten egvszer — végre a családommal foglalkozom. Esetleg kirándulunk, vagy fürdeni rri-ryimk. de Legkrikáibb o thon maradunk. Nyaralásról az idén sem lehet szó. Kollégáim közül azok, akiknek vidé­ken rokonuk van, elküldték a csa1ádot. — Nehezen élünk — mondja végezetül —, de m;g erőnkből futja, végezzük a munkát. 'V.'.V.Y ' r — A magam részéről — mondja — nem is tudom elképzelni, hogy az egyik felet előnyben lehet részesíteni a másikká] szem­ben és ennek kárára. Az ügydara'ookait ál­talában érkezésük sorrendiében intézzük e! terme?zetcsen a lehetőségek határain belül. — Ismeretes, hogy ennek ellenére. . . ó. ... egyes tis/tviselőknél érvénye­sülnek b'zonvos szempontok. amel)ck gátol­ják a méltányos é? igazságos ügyóittézért — mondjuk. Elbőscrban az összeköü'tietének. — Hát igen. a protekció érvényesülését a közigazgatás még nem küszöbölte ki telies mértekben. Ezt a sajnálatos tényt maguk a tisztviselők is tudják. Szórványos, egyes ese­tekből azonban nem szabad áltaLános kö­vetkeztetéseket levonni és néhány rós z tiszt­viselő miatt elitálni és megvetni a közti'Szrvi- selók széles réteget, különösen nem a köz- tiszt viselőket. akik túlnyomórészt nincsenek abban a helyzetben, hogy munkájuk becsü­letes elvégzése közben az összeköttetéseket, vagy a fél társadalmi és vagyoni viszonyait figyelembe vegyék. Sok a panasz az udvariatlan tisztviselők rotate. — Van udvariatlan és van türelmes tiszt­viselő. Meggyőződésem, hogy az előbbié'1 kevesebben vannak. A több munka ugyanis nem indokolja a türelmetlenséget és a go- rombaságckait. Ugyanakkor meg kall mon­danom, hogy az egyéni érdek, még ha olyan fontos és életbevágó is, a fél részéről sem in­dokolja a durva, követelőző fellépést. Álta­lában az a tapasztalatom, hogy a tisztviselő ma már megacélozó ti ott. hozzászokott, hogy sok valóban lantos ügyben különféle ide^ál- i*apotu ftj'ilel bőszei, ezért modora leszürő- dött, válitozatLan, akárki álljon az íróasztal túlsó oldalán. A jó tisztviselő hivatalában igyekszik személytelen lenni. Annak, hogy a tisztviselő ügyintézés köz­ben személytelai lehessen, — sajnos — ma­napság súlyos akadályai vannak. Az erőlte- tetit nrankateljcdítmény igénybe veszi, kop­tatja a tisztviselő, az ember idegrendszerét, egészségét. Helyes magatorittísát ezemkivül a megélhetési gondok is i^rfo! vásolják. Több alkalommal inuk mór le ezeken a hasábokon, bogy a modem háború terheit legnagyobb mértékben a bérmunkás és a fixfizeréses tiszt­viselő vinali. Ez közgazdasági törvénj'sze- rii'ég, ami alól kibúvó nincsen, legfeljebb határozont. gyors és átfogó állami iruézkedé- sek env-hiirbe®k atmeffigtileg a helyzetet. Az elmu'ű és a mai világháborubél szám­talan példáját ismerjük a megélhetési gon­dokkal küzdő tisztviselőnek. Áruhiány van. az árak emelkednek. .Az áremelkedés kétségte­lenül' a fisfize^bes dolgozót érinti legérzé­kenyebben, hipzen az ő jövedelme nem ala- kulliait szabadon a rohamosan növekvő árak után, csupán az állami intézkedés emelheti nagyon korlátozott mértékben Bordódban irímV.áret viszik a ci?ár.yDkc! MISKOLC, julius 29. (MTI.) Vitéz Bnrbéh Mac:ku Emil főispán, országmozgositási ko- mánvbiztos most kiadóit rendeletében uta­sítja a népmozgalmi nyilvántartókat, hogy a községekben található 16 évesnél idősebb ci­gány férfiakat és nőket honvédelmi munka- jeggyel vegyék igénybe mindama gazdaságok részére, amelyekben a- gazdasági munkaerő hiányzik, vagy nem elegendő. Az ELLEMÉK tăboripostâfa ORBÁN Sándor hadapródőrmester a P. 7JS tábori postaszámról üzeni szüleinek, testvérei­nek és ismerőseinek, hogy jól van, egészséges és kéri, hogy többet írjanak. Ifj. MĂRGINEAN János örvezető és GYER- GY01 Ferenc szakaszvezető a D. Í58 tábori postaszámról, KISS Dezső honvéd a H. tábori postaszámról őszinte levelezőket keres­nek. A X. 3. fizetési osztályban 28.119, 28.163, 28.165, 28.195, 28.204, 28.227, 28.239, 28.240, 28.265, 28.293, 28.301, 28.327. 28.340, 28.380, 28.387, 28.394, 28.407, 28.421, 28.432, 28.439, 28.446, 28.454, 28.455, 28.463, 28.468, 28.478, 28.492, 28.506, 28.530, 28.536. 28.579, 28Ü82, 28.598, 26.779, 27.071, 27.088. 27.122, 27.146, 27.213, 27.214, 27.215, 27.216, 27.235, 27.258, 27.340, 27.389, 27.448, 27.490, / 27.499, 27.506, 27.5J0, 27.535, 27.537, 27.538, 27.547, 27.548. 27.608, 27.610, 27.609 27.645, 27.703, 27.713, 27.726, 27.741, 27.769, 27.317, 27.825, 27,830, 27.833, 27.865, 27.883, 27.913. 27.949, 30.166, 27.520, 28.600 törve a kő­vetkező számokkal: 7, 14, 18, 21, 30, 43, 57, 58, 64, 69, 98, 101, 103, 104, 105, 107, 133, 135, 136, 139, 143, 187 , 207, 234, 235, 227, 252, 277, 278, 284, 299, 301 324, 384, 403, 405, 408, 426, 441, 453, 462, 504, 508, 520, 530, 552, 569, 574, 598, 602, 604, 608, 617, 622, 646, 647, 705, 726, 730, 731, 737, 741, 748, 757, 764, 771, 772, 810, 817, 887. 906, 909. 921, 924, 935, 960, 964, 966, 984, 991. 1017, 1020, 1021, 1060, 1062, 1064, 1070. 1088, 1099. 1127, 1138, 1149, 1159, 1165, 1192, 1204, 1217, 1220, 1247, 1257, 1260. 1263, 1270 1276. 1286, 1330, 1335, 1336, 1339, 1355. 1370, 1383, 1481, 1540, 1550, 1564, 1569, 1579, 1588. 1589. 1590, 1598, 1614, 1619, 1626, 1630, 1662, 1668. 1678. 1684, 1685, 1692, 1705, 172L 1737, 1738, 697. 1183, 1733. A fenti iktatószámmal ellátott kérések ţulaj donosai a lakásutalványok átvétele végett hét­főn jelentkezzenek a lakteímyaialaáL. Hogy.ar; él meg ma Kol elváron ezekkel a ifiéit ét elekkel egy köztásatoisedő? A kö- aelmultibtain megvizsgáltuk egy munkás és egy ipanosasaMid életét Kolozsváron, az ö öJük háborús értendőiben, ez alk.teám­mal egy köztisztviselőhöz fordultunk, mondja él, hogyan aszúja be viszonylag csékédy jövedelmét egy szellemi munkás. Nem szívesen beszél magáról és család- jáiróil. Nem akar sem panaszkodni, sem pe­dig kérkedni azzknl, hogy mégis meig tud élni. Armyiit mégis megtudunk, hogy 1935-től van közszolgáiatban, azelőtt ma­gánt; sz‘ visel 5 volt és a feflszabaduMs után kienült; Kolozsvárra. Gimnáziumi érettsé­givel egyienraragu középiskolai végzettsé­gié van. — Az álltmíi rendszerű X. 3. fizetési osztályban vagyok. Törzsfiivetévem havi 256 pengő, ehhez jön 53 pengő lakbér, 39 pörgő müsziaíki pótdij, személyenként 60 pengő családi pótlék és 40 pengő háborús póttlék. Egy ö‘eszLendas kislányom van, ivy havonta kézhez kapok 508 pengő fize­tést. Ákost várom a második gyereket, ö Utána még 60 ptangőt kanok mjpjd. — A.m4 már most a kiadásaimat illeti, a legnagyobb tételek a következők: Eqgli- béirü kétszobás, konyhtás lalcásomféirt havi 72 pengőt fizettem. A bőm,ha támadás so­rán lakásom téljiesem elpusztult és most uj (lakást utaltak M nekem, ahol körül­belül úgy annyit fizetek. Havonta vissz?- téte> állandó kiadás a rádió dija, legalább egvszer mosatás. Ez 14 per vő, de ennyiért már ©1 se jönnek mosni. Hetemként egy­szer bej/árónőt hívek, miért áldott ál1 anot- ban lievő feleségem egyedül nemi bírja a munkát. Egy-^egv ti1.kai ómmal 7—8 per­gőt fezetek a bej árónőnek Fizetésemből a kereseti adót és az összes többi állami hozzájárulást miár levonják és igy tisztán kapom meg az 508 psnigöü Minthogy azonban £iae4ásem évente meghaladja a 6000 pengőt (agrz, hogy csak 80—90 pen­gővel), a kereseti adón kívül évente 172 pengő jövedelmi .adót is fizetek, ami ha­vonta 15 pengőt jelenít. Ami ezeken az állandó kiadásokon felül marad, azt költ- hebem étkezésre, ruházkodásra és kultu­rális igényeim Id elégetésére. — Magemilitem, h'ogy az OTBA "xitegség esetén csak az orvosi kezelést fizeti, de â gyóigyszs/r, or\?osi segédeszközök árát ma- gjuknak a biztositottaiknak kell fedezniük. Ezzel szemben! az OTI a gyógyszert, is díj­talanul juttatja;, csunán 19—20 filléres vénydüjiat kell fizetni. Ez a rendszer külö­nösen azokat a üszt-vis elő csal á dók a t súj t­ja, ah-ol gyerek, va'gy állandó betegségben szenvedő ember van. — Hw Kávétól© ff esen 300 pengőm marad a megélhetésire. u'.Ţ-Ţ ,-t .^Vi'V/fj ♦ óí'Á 11» . »> V ţ t.A<*. , i t *iiiu1«iuAftft..fc.!i A rtsháizkodás annyiból áll, hogy réigi holmijiainkat for- diitgatjuk, fioítozgatjuk, újat nem vásárol­hatunk. Fához meglehetősení könnyem hozzájutunk a városi erd'é-.zetiből. Ruhá- z?ti afcoió nincsen, cipőíhö/z is csak a ren­des utón juthatunk. A kulíurigények — Kistisztviselő nem is beszélhet kul­turális igényeinek kielégítésérci.. Télen mndöissze háromszor voltam sizúniházbam a Tizes Szervezet előadásain. Moziba nem járok. A könyv olyan dtrátá, hogy képte­len vaigyok megfiizetni. Uj könyvet nem színezhetek, régi tós könyvtáram darab­KÉT VERS Hegyi Endre: Aratáskor Err? a keresztre feszítik Krisztnsti, melyet búzából összekötnek, és amióta kenyerünk a búza* nem szüjoí meg sajogni az öt seb. Ha most minden búzakereszt elmenne ácsolt keményía-kerésztnek, nem telne, nem jutna, azok fejéhez, kik érettük elvéreztek. Még a jóllakott is bö evés közben, máséra, még többre gondol — nincsen, nem lesz elég soha belőle, s békéből és nyugalomból. Vitányi János: Ütközet előtt Ásítva tátja torkát a köd s a hideg marka tapogat a szivem körüL Borús ég ereszén a holdvilág vaksi, vörös lámpásként gömbölyűi. Fölöttünk — villogó óriási szablyák, csatáz néhány kutató fény-nyaláb. Az erdőből csörtető, ágyuszájú állat a halált köpdösi alább. Arcom izmait táncra rántja egy megvadult, nyughatatlan ideg. A tájék fölött — ködös látomás — égignyult halál alakja libeg. Puska dörren. A kopasz jegenye fejét rázza rosszaién, jámborul. Mellettem feljajdul egy jó legény, szétcsapja karjait és rá mb or uL Álmos szememre vörös köd sziták Szelíd kezeim immár ölni készek, és meg-feszülve várok, mint űzött vad, m&kf sajtói, vérszagtói részeg.

Next

/
Thumbnails
Contents