Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-29 / 170. szám

8

FLT. ENZfK

19 4 4 Julius 29.

nMaaBtWaULSMMMKKaműa

ol osr.-országi sakiiiták tulajdona volt, hanem az tuna/svi saäa'ayiöM* e^iSsz kiele ti fölét b jolk'mo/.to. A ív.k. teillch v hia-soin- ló leletek inog"- znuv 1 álIi.••{at.lan sokasadban körűim,, .e oh* a keleti U’v>v:te> n. Az Illái tól kvie.lív ez i\ niiiivéseet s./ilnt-o napjainkig tiairt, mod-sz ikbás jnóllcül. EsgzvI a/.on- boin roióg mündig nem feleltünk arra, hogy vájjon a művészet. t'jrtalma is elevenen élrf-© honfoglaló tv e jnk ’- vn? Semmi jogunk rican volna ennek fel tévé'*író, ha csuipám nőbteuny szidta müvó-zn forma maradt volna font honfoglalóink sirii ban. Aande

a helyzet nem ez.

Van az élének egy terület?, .-órai regé- suetáleg nyomon tudjuk követni, líogy vaj jen ce-aik üres forrnia ál-e, vagy pedig vele együtt a világnézet is ételiben maradt. E. pedig a temetés uz.r tar fása. A másvilág! éleire eiá.ndi-ótt halóttat gondosan eílábiák mindennel mmire a túlsó életben szüksége lesz. A szidták szinte portosan ugyanúgy, mint a honfoglaló magya.cik. Mjég a lovastemetkiezás is néhol hajszálnyira egyezik. A t.me'kezési szokás felyamatosrága pedig á*hidal j.a azt a mi íréi ezer évet, amelyet a nüvíévai for- mi'lk is áthidaltak. El bőd kétségéiért, ho.gy a szel elírni magatartás alapj n nem

v.ál'toz.ak meg e rengeteg idő alatt. Hozzájárult mindhezz.n egyk'cki kntímŐ néprajzkutatónknak Kálmány Lajosnak az a nuegfigyeleae, hogy a magyar Boldogtasz- sztmy tiszteletben olyan őr>i vonások vannak. amelyek még kereszténység előttiek.

Mindezeket s még sok más, if fei nem sorolható tényt egybevetve megállópit- haütuk. hogy a honfoşie! őskori leletek remek cLaátményvi is ennek a világszemléletnek szolg,riarában állottak, olyanféle szereoüik volt. mint az egyházam!veszetnek. Megstaláltuik tubát azt a s.ál?<t, amelyik a felületdisestés sz tőségein -ul igazi s mélyen emberi értelmű müvái iz.etnek mutatja honfoglalóink művészi hagyatékát. Ez a művészet azonban alapjában különbözik a nyugati művészettől s. azért harrtottáik: jóidéig' csupán diszitömüvészet- nek. Nyugaton ugyanis egy mű igazi mü- vértzi értékét az .adja meg. h;gv -< mrü-vész mennyre tuöita egyéniteni, saját természetéin kereststülszürni a mondanivalóit. B7zel szemben a keleti művészet s a népművésze r

közösségi művészet,

ahol az egyéni al rkitóerő csak a felület kiformálásában jut szóhoz, a mondani való azonban örök és megváltozna thatatlan. Vtea-mi rokon vonás van ebben a művészetben- az .ősök tiszt siet ével, amely egybetartja yoit a családi, sőt az állami rendnek is.

Az erdélyi emlékek vizsgákká azonban még további értéke® megállapítás akna vezetett. Kiderült, hogy a honfog-aló magyarságnak nemcsak az ember ruházatán és a lószerszámom megjelenő s igy látszólag a nyugati diszitőmövésaet el rokon művészete volt, b-mem mauasrendü ábrázol ómüvésaete is. Ennek táirgyköre az isteni magasságba emelt ősök történetének előiadása volt. A messzi múl" ő©ei, a mondák k.épz e let vil ág átan elemi erőkké változtak s küzdelmük túlnőtt a mi rdiennao! életen s a teremtés és megtartás vallásos képzelebeásbe szövődött. Ennek a művészein ?k emlékei azonban nem a bontóvá teás korából maradtak ránk. hanem későbbi időkből. Erről egy más aíLkafom- ms»l számolok be.

' "f' LÁSZLÓ GYULA.

f

Tájékoztató az elintézett lakáskérdésekröl

KOLOZSVÁR, julius 29. A lakásbizöttság pénteken az alábbi iktatószámú kérvényeket intézte kedvezően, el:

Kakatt l/ttvtin riportja :

Egy kistisztviselő beszél küzdelmes életéről

Hcii’yan osztja be jövedelmét egy kisfizetésű szellemi munkás ?

KOLOZSVÁR, julius 29. (Az El lenz ólt

inunkat..!rs.HÓI.) ho/lidly az a megállapítás, liogy háború idején az állami közigazgar.is- rak irtaik '•.'!) rnegnövikedctt ldudátokkal kell megbirkóznia. A/ etatr/mus niegálliitha- t:ut latinuk Jái-/ó tón ive ró c talytáu az állami igazgatá.s mar a béke óveiben a társadalmi ólet egyre több területére, a mindennapi emberi tevékenység egyre több szektorára „vetette ki liálóját“. A köz igazgatás nagyhatalommá va-lr, tisztelettel ós félelemmel érnie;.;, telt bürokrácia vá. Az állam, köz-igazgatási apparátusa réven szinte zakadatlanul , belevzol'1 az egyesek, a polgárok életébe. Ha ez még a békeévekben igy volt a liberális államokban 'is. és ebből a szempontból még az USA sem jelentett kivételt, természetes, bogy az állami közigazgatás térnyerése jóval erőteljesebb letr a háborús időkben.

A háború -zükscgszerüen csak kiterjesztette a közigazgatás ha-:..ískörét és működési terű letét. Neme ak a honvédelmi és belügyi igazgató előtt álló feladatok bővültek szánfe áttckiruhetctlenekké, hanem a pénzügyi, gazdasági, sőt még az igazságügyi és közoktatásügyi igazgatásnak is uj é uj és egyre lekiméive el b megoldandó problémái varnak. A közigazgatási szervezet napról-napra növekvő felületen találkozik a nagyközönséggel. Elvileg nem is lehet polgár, ahámk például ne adódjanak többé-kevésbé sűrűn ügyes-bajos dolgai a közélelmezési hivatalnál. Békében ki gondolt volna arra. hogy a háziasszony az íllamot kérje fel közvetítésre,

hogy mindennapi ebédjét/ megfőzduesse. Au* gU'viDtis elsejére pétiig a polgár megállapodott a iház.i.urral és a fuvarossal 6. anélkül, hogy bárki más Ix-Iesz.ólhatott volna, vagy éppen bárki másnak a hatalmát igénybe kellene volna vennie, beköltözött az uj lakásba. 1 cgfeljebb akkor szaladt a hatósághoz., ha a régi lakó megmakacsolta magát és nem akart kiköltözni. Ma még a lakáshivatal segítsége sem elegendő.

Ez a két ikis példa öl éggé megvilágítja, hogy a közönség napjainkban milyen gyakran h riil közvetlen kapcsolatba a közigazgatással és annak megsze mély erőjével, kcpvi.se- lőjével, a tisztviselővel. Egyben pedjg következte tini enged arra az egyébként közismert tényre, mennyire megnövekedett az a munka, amelyet a tisztviselőnek feltétlenül és minden körülmények köczött el kell végeznie nehogy az állami életben és következésképpen a polgárok mindennapi életében, fennakadások. zavarok forduljanak elő.

A nagy és súlyos föladatokkal birkózó r.rztvű.dő — túlzás nélkül szólva — percenként találkozik a közönséggel. Ez a találkozás azonban nem mindig szívélyes, már csak azért sem, mert nem egy esetben érdekel- lenifct áll fenn a polgár és' az állam között, amelyet adott esetben a tisztviselő képvisel. Aukciók és nyilvános viták foglalkoztak jón.chány alkalommal a türelmetlen közönség és az udvariatlan tistttvjisolő kérdésével. Erről beszélgetünk egy kolozsvári köztisztviselővel.

Beszél egy tisztviselő

jatt jórészt eladogattam. Kölcsönkén yv- tárból jutok, néha olvasnivalóhoz, vagy kollégáimmal cserélgetek könyvet. Nei . váltiga tok, loedvonc iróm nincsen.

Jellemző, hogy az uj magyar irodaim A nem isunierí. Éppen az nem. jut hozzá a szocialista népi irodalomhoz, akié az az irodalom: <a paraszt, a munkás, a kisember.

— Bizony, a napi munkát úgyszólván nrm is Lehet aznap elvégezni. Sok kollégáim 'ka‘.on,a, egymást helyettesítjük, pedig mé.g a saját munkánk is túlontúl megnő- vekedett. Reggel 8-tói fél 3-ig van a hivatalos óránk, a> túlórázás egyéni. Ha a hivatalos idő alatt nem tudom elvégezni a napi munkát, délután is be keill mennem, vagy, amit lehet hazaviszek és otthon dolgozom. Kevés szab'ididömben pihenjek. Vasárnap be-bejárok a hivatalba, vam-r otthon d'oilgozom, délután — evv héten egvszer — végre a családommal foglalkozom. Esetleg kirándulunk, vagy fürdeni rri-ryimk. de Legkrikáibb o thon maradunk. Nyaralásról az idén sem lehet szó. Kollégáim közül azok, akiknek vidéken rokonuk van, elküldték a csa1ádot.

— Nehezen élünk — mondja végezetül

—, de m;g erőnkből futja, végezzük a munkát. 'V.'.V.Y ' r

— A magam részéről — mondja — nem is tudom elképzelni, hogy az egyik felet előnyben lehet részesíteni a másikká] szemben és ennek kárára. Az ügydara'ookait általában érkezésük sorrendiében intézzük e! terme?zetcsen a lehetőségek határain belül.

— Ismeretes, hogy ennek ellenére. . .

ó. ... egyes tis/tviselőknél érvényesülnek b'zonvos szempontok. amel)ck gátolják a méltányos é? igazságos ügyóittézért — mondjuk. Elbőscrban az összeköü'tietének.

— Hát igen. a protekció érvényesülését a közigazgatás még nem küszöbölte ki telies mértekben. Ezt a sajnálatos tényt maguk a tisztviselők is tudják. Szórványos, egyes esetekből azonban nem szabad áltaLános következtetéseket levonni és néhány rós z tisztviselő miatt elitálni és megvetni a közti'Szrvi- selók széles réteget, különösen nem a köz- tiszt viselőket. akik túlnyomórészt nincsenek abban a helyzetben, hogy munkájuk becsületes elvégzése közben az összeköttetéseket, vagy a fél társadalmi és vagyoni viszonyait figyelembe vegyék.

Sok a panasz az udvariatlan tisztviselők rotate.

— Van udvariatlan és van türelmes tisztviselő. Meggyőződésem, hogy az előbbié'1 kevesebben vannak. A több munka ugyanis nem indokolja a türelmetlenséget és a go- rombaságckait. Ugyanakkor meg kall mondanom, hogy az egyéni érdek, még ha olyan

fontos és életbevágó is, a fél részéről sem indokolja a durva, követelőző fellépést. Általában az a tapasztalatom, hogy a tisztviselő ma már megacélozó ti ott. hozzászokott, hogy sok valóban lantos ügyben különféle ide^ál- i*apotu ftj'ilel bőszei, ezért modora leszürő- dött, válitozatLan, akárki álljon az íróasztal túlsó oldalán. A jó tisztviselő hivatalában igyekszik személytelen lenni.

Annak, hogy a tisztviselő ügyintézés közben személytelai lehessen, — sajnos — manapság súlyos akadályai vannak. Az erőlte- tetit nrankateljcdítmény igénybe veszi, koptatja a tisztviselő, az ember idegrendszerét, egészségét. Helyes magatorittísát ezemkivül a megélhetési gondok is i^rfo! vásolják. Több

alkalommal inuk mór le ezeken a hasábokon, bogy a modem háború terheit legnagyobb mértékben a bérmunkás és a fixfizeréses tisztviselő vinali. Ez közgazdasági törvénj'sze- rii'ég, ami alól kibúvó nincsen, legfeljebb határozont. gyors és átfogó állami iruézkedé- sek env-hiirbe®k atmeffigtileg a helyzetet.

Az elmu'ű és a mai világháborubél számtalan példáját ismerjük a megélhetési gondokkal küzdő tisztviselőnek. Áruhiány van. az árak emelkednek. .Az áremelkedés kétségtelenül' a fisfize^bes dolgozót érinti legérzékenyebben, hipzen az ő jövedelme nem ala- kulliait szabadon a rohamosan növekvő árak után, csupán az állami intézkedés emelheti nagyon korlátozott mértékben

Bordódban irímV.áret viszik a ci?ár.yDkc!

MISKOLC, julius 29. (MTI.) Vitéz Bnrbéh Mac:ku Emil főispán, országmozgositási ko- mánvbiztos most kiadóit rendeletében utasítja a népmozgalmi nyilvántartókat, hogy a községekben található 16 évesnél idősebb cigány férfiakat és nőket honvédelmi munka- jeggyel vegyék igénybe mindama gazdaságok részére, amelyekben a- gazdasági munkaerő hiányzik, vagy nem elegendő.

Az ELLEMÉK tăboripostâfa

ORBÁN Sándor hadapródőrmester a P. 7JS tábori postaszámról üzeni szüleinek, testvéreinek és ismerőseinek, hogy jól van, egészséges és kéri, hogy többet írjanak.

Ifj. MĂRGINEAN János örvezető és GYER- GY01 Ferenc szakaszvezető a D. Í58 tábori postaszámról, KISS Dezső honvéd a H. tábori postaszámról őszinte levelezőket keresnek.

A X. 3. fizetési osztályban

28.119, 28.163, 28.165, 28.195, 28.204,

28.227,

28.239,

28.240,

28.265,

28.293,

28.301,

28.327.

28.340,

28.380,

28.387,

28.394,

28.407,

28.421,

28.432,

28.439,

28.446,

28.454,

28.455,

28.463,

28.468,

28.478,

28.492,

28.506,

28.530,

28.536.

28.579,

28Ü82,

28.598,

26.779,

27.071,

27.088.

27.122,

27.146,

27.213,

27.214,

27.215,

27.216,

27.235,

27.258,

27.340,

27.389,

27.448,

27.490, /

27.499,

27.506,

27.5J0,

27.535,

27.537,

27.538,

27.547,

27.548. 27.608,

27.610,

27.609

27.645,

27.703,

27.713,

27.726,

27.741,

27.769,

27.317,

27.825,

27,830,

27.833,

27.865,

27.883,

27.913.

27.949,

30.166,

27.520,

28.600 törve a kővetkező számokkal: 7, 14, 18, 21, 30, 43, 57, 58, 64, 69, 98, 101, 103, 104, 105, 107, 133, 135, 136, 139, 143, 187 , 207, 234, 235, 227, 252, 277, 278,

284, 299, 301 324, 384, 403, 405, 408, 426, 441,

453, 462, 504, 508, 520, 530, 552, 569, 574, 598,

602, 604, 608, 617, 622, 646, 647, 705, 726, 730,

731, 737, 741, 748, 757, 764, 771, 772, 810, 817,

887. 906, 909. 921, 924, 935, 960, 964, 966, 984,

991. 1017, 1020, 1021, 1060, 1062, 1064, 1070. 1088, 1099. 1127, 1138, 1149, 1159, 1165, 1192,

1204, 1217, 1220, 1247, 1257, 1260. 1263, 1270

1276. 1286, 1330, 1335, 1336, 1339, 1355. 1370,

1383, 1481, 1540, 1550, 1564, 1569, 1579, 1588.

1589. 1590, 1598, 1614, 1619, 1626, 1630, 1662,

1668. 1678. 1684, 1685, 1692, 1705, 172L 1737,

1738, 697. 1183, 1733.

A fenti iktatószámmal ellátott kérések ţulaj donosai a lakásutalványok átvétele végett hétfőn jelentkezzenek a lakteímyaialaáL.

Hogy.ar; él meg ma Kol elváron ezekkel a ifiéit ét elekkel egy köztásatoisedő? A kö- aelmultibtain megvizsgáltuk egy munkás és egy ipanosasaMid életét Kolozsváron, az ö öJük háborús értendőiben, ez alk.teámmal egy köztisztviselőhöz fordultunk, mondja él, hogyan aszúja be viszonylag csékédy jövedelmét egy szellemi munkás.

Nem szívesen beszél magáról és család- jáiróil. Nem akar sem panaszkodni, sem pedig kérkedni azzknl, hogy mégis meig tud élni. Armyiit mégis megtudunk, hogy 1935-től van közszolgáiatban, azelőtt magánt; sz‘ visel 5 volt és a feflszabaduMs után kienült; Kolozsvárra. Gimnáziumi érettségivel egyienraragu középiskolai végzettségié van.

— Az álltmíi rendszerű X. 3. fizetési osztályban vagyok. Törzsfiivetévem havi 256 pengő, ehhez jön 53 pengő lakbér, 39 pörgő müsziaíki pótdij, személyenként 60 pengő családi pótlék és 40 pengő háborús póttlék. Egy ö‘eszLendas kislányom van, ivy havonta kézhez kapok 508 pengő fizetést. Ákost várom a második gyereket, ö Utána még 60 ptangőt kanok mjpjd.

— A.m4 már most a kiadásaimat illeti, a legnagyobb tételek a következők: Eqgli- béirü kétszobás, konyhtás lalcásomféirt havi 72 pengőt fizettem. A bőm,ha támadás során lakásom téljiesem elpusztult és most uj (lakást utaltak M nekem, ahol körülbelül úgy annyit fizetek. Havonta vissz?- téte> állandó kiadás a rádió dija, legalább egvszer mosatás. Ez 14 per vő, de ennyiért már ©1 se jönnek mosni. Hetemként egyszer bej/árónőt hívek, miért áldott ál1 anot- ban lievő feleségem egyedül nemi bírja a munkát. Egy-^egv ti1.kai ómmal 7—8 pergőt fezetek a bej árónőnek Fizetésemből a

kereseti adót és az összes többi állami hozzájárulást miár levonják és igy tisztán kapom meg az 508 psnigöü Minthogy azonban £iae4ásem évente meghaladja a 6000 pengőt (agrz, hogy csak 80—90 pengővel), a kereseti adón kívül évente 172 pengő jövedelmi .adót is fizetek, ami havonta 15 pengőt jelenít. Ami ezeken az állandó kiadásokon felül marad, azt költ- hebem étkezésre, ruházkodásra és kulturális igényeim Id elégetésére.

— Magemilitem, h'ogy az OTBA "xitegség esetén csak az orvosi kezelést fizeti, de â gyóigyszs/r, or\?osi segédeszközök árát ma- gjuknak a biztositottaiknak kell fedezniük. Ezzel szemben! az OTI a gyógyszert, is díjtalanul juttatja;, csunán 19—20 filléres vénydüjiat kell fizetni. Ez a rendszer különösen azokat a üszt-vis elő csal á dók a t súj tja, ah-ol gyerek, va'gy állandó betegségben szenvedő ember van.

— Hw Kávétól© ff esen 300 pengőm marad a megélhetésire. u'.Ţ-Ţ ,-t .^Vi'V/fj ♦ óí'Á

11» . »> V ţ t.A<*. , i t

*iiiu1«iuAftft..fc.!i A rtsháizkodás

annyiból áll, hogy réigi holmijiainkat for- diitgatjuk, fioítozgatjuk, újat nem vásárolhatunk. Fához meglehetősení könnyem hozzájutunk a városi erd'é-.zetiből. Ruhá- z?ti afcoió nincsen, cipőíhö/z is csak a rendes utón juthatunk.

A kulíurigények

— Kistisztviselő nem is beszélhet kulturális igényeinek kielégítésérci.. Télen mndöissze háromszor voltam sizúniházbam a Tizes Szervezet előadásain. Moziba nem járok. A könyv olyan dtrátá, hogy képtelen vaigyok megfiizetni. Uj könyvet nem színezhetek, régi tós könyvtáram darabKÉT VERS

Hegyi Endre:

Aratáskor

Err? a keresztre feszítik Krisztnsti, melyet búzából összekötnek, és amióta kenyerünk a búza* nem szüjoí meg sajogni az öt seb.

Ha most minden búzakereszt

elmenne

ácsolt keményía-kerésztnek, nem telne, nem jutna, azok fejéhez, kik érettük elvéreztek.

Még a jóllakott is bö evés közben, máséra, még többre gondol — nincsen, nem lesz elég soha belőle, s békéből és nyugalomból.

Vitányi János:

Ütközet előtt

Ásítva tátja torkát a köd s a hideg marka tapogat a szivem körüL Borús ég ereszén a holdvilág vaksi, vörös lámpásként gömbölyűi.

Fölöttünk — villogó óriási szablyák, csatáz néhány kutató fény-nyaláb. Az erdőből csörtető, ágyuszájú állat a halált köpdösi alább.

Arcom izmait táncra rántja egy megvadult, nyughatatlan ideg.

A tájék fölött — ködös látomás — égignyult halál alakja libeg.

Puska dörren. A kopasz jegenye fejét rázza rosszaién, jámborul. Mellettem feljajdul egy jó legény, szétcsapja karjait és rá mb or uL

Álmos szememre vörös köd sziták Szelíd kezeim immár ölni készek, és meg-feszülve várok, mint űzött vad, m&kf sajtói, vérszagtói részeg.