Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-01 / 146. szám

£Z.L£!r2£& 13 44 $uiîu$ t-a,j. Ami magyar, lehet-é egybent hu­mánus is, vetődik föl az alapvető kérdés tárgyunkkal kapcsolatban. |íem úgy vau-'ó valahogy, hogy ma igen sokan szembeállítják és egy-> mással szemben lejátszódják a na- cionálizmus és ImmániTimiis érde­keit. Az igazán nemzetien gondol­kozó nem lehet humanista és for­dítva, a humánista nem lehet való­jában jó magyar. Ellentéteid hát e két nagy érdek egymásnak? A mi határozott válaszunk az, hogy nem. I A humanizmus mindenekelőtt azért nem ellentéte a nacionálizmus- ' aaíc, mivel minden nemzeti törek­vésnek az ad élő tartalmat, amit az illető mozgalom h nemzet kebelébe tartozó emberekért tesz. Ez a tétel a magyar uaconálizmus nyelvére le- ícrdtiva így hangzik: nekünk mín- rlent meg kell tennünk azért, hogy minél teljesebben ember 1 e* hessen mindenki, aki ma­gyar. A magyar emberben lévő em­berért! kell tehát küzd er lin k. M i más ez a törekvés., mint humanizmus: harc az emberiességért. A magyar emberben az ember éhe­zik, szűkölködik, szenved és nélkü­lözi az emberhez méltó társadalmi, gazdasági, kulturális és szellemi ja­vakat. Minden magyar reformnak az a célja, hogy ember mivoltának minél teljesebb kibontakozásához segítsen mindenkit, aki magyal*. A magyar egyesek és tömegek szünte­lenül azt várják, hogy a beiunük lévő embert segítsük írd emel kéri és- hez és egyre teljesebb életlehetőség­hez. A nemzet feladatok szolgálatához testi és lelki emberi erőkre vaui szükség. A nemzet fizikai ereje lé­nyegében a hozzátartozó emberek testének egészségétől, gondozottsá- gától, edzettségétől és táplálkozásá­tól függ. Lelki ereje pedig éjtől, hogy fiaiban és leányaiban mekkora az ember önmaga fölé emelő hit, műveltség, akarat és szolgálatkész- ség. A nemzeti szervezet annál jobb, minél több magyar emberi szüksé­gét és érdekét szolgálja és elégíti ki. A ma nyárban lévő ember szolgá­lata mellett a magyar humanizmus­nak a második tétele így hangzik* nekün'k magyaroknak a vi­lágon élő összes ember kö­zül elsősorban a magyar em­berekért kell küldenünk. Első látszatra úgy tűnik fel, mintha ez a törvény ellentétben állana az úgynevezett általános eniberszeretet szólamával. Nekünk nem az átlalá- nos embert, ezt a megfoghatatlan, légnemű fogalmat, hanem a maga egyéni valóságában jelentkező em­bert kell szeretnünk. Ezek az embe­rek mindenekelőtt azokban a kö­zösségekben élnek, amelyekhez mi is tartozunk. Azokat, akikért külön- eges felelősséget kell viselnem, csa­ládomban,, városomban, tárradal- mómban, nemzetemben és államom­ban találom föl. Az általános ember helyett a vélem egy közösségben élő, érettem szolgáló, rajtam segítő ein­ra* béri kell szeretnem. Ez néni zárja ki a felebaráti szeret etet. Felebará­tom az az ember, aki nem tartozik hozzá az éh. közösségemhez, de mel­lettem testi és lelki nyomorúságot szenved és rá van szorulva az í'n LV megatásómra. Az ellenségből is azonnal felebarát lesz, mihelyt fagy- vérétől megfosztva, sebesülten! fek­szik előttem. A magyar társadalom és nemzet az ös.sze,s embereik közül a maigya- rck emberies életlehetőségeinek biz­tosításáért felelős. Kinek, kell igazán azon munkálkodnia, hogy minden magyar egyre teljesebb erejű éo ér­tékű ember lehessen, ha nem. éppen nekünk magyaroknak? Amint a ma­gyar költő mondotta: Ha a ma- gyar is elhagyja a magyart, nem lesz tuhbé sonki, a ki ve- le tart. Amikor nemzetemet év­iem, védtem, fejlesztem 6s szolgálom, az ember védelmét, fejlesztését vég­zem. Erről á feladatról soha egyet­len nemzet meg nem fa leid kezeit és egyetlen nemzet sem engedetik an­nak a kísértésnek, hogy egy ált?Já­nos humánizmus jelszavának behó­dolva ezt a feladatát elhanyagolja. A nemzetekre tagolt egész emberi­ségben az emberiesség szolgálata ma az egész földön a nemzeti keretek közölt történik. Végül az egyetemes embaríség, a h u m á n u m é 1 c t é b e n* n e k. ü n k, mint magyaroknak kell r é s ztvcnit ü n k. F mbn v cJitnimk- nak kit őrölhet ellen jellemvonása az, hegy magyarok vegynnk. Nem tu­dunk nemzeti hová tartozás, nemzeti nyelv és nemzeti sorsvállalás nélkül emberek lenni. A-z ec ász világon nincs egyetlen ember sem, akármi­lyen nagy humánístának tünteti *s fel magát az illető, aki n® tartoznék valamelyik nemzethez és ne herdál­ná a szivén valamelyik nemzet sor­sát. Addig van létjoga egy nemzet­nek, amíg a maga sajátossága é'i tesz­teli ás azoknak érvényesítésével akar hozzájárulni az egész emberi nem haladásához. Az emberiséget szegényül meg az, aki nemzeti mi­voltát megtagadja, a,z emberiséget gazdagítja az, aki nemzeti mivoltát öntudatosan szolgálja és érvényesít5. Az egész világból — egyetemes vo­natkozásban — azért hiányzik az emberiesség, mivel az egyes nemze­tek nem ismerik igazán a többi nem­zet értékét. Amikor a mai háborúban a ma­gyar nemzet létének fenntartásáért küzdünk, meggyőződésünk szerint az egyetemes emberi egyik értéké­nek a védelmét szolgáljuk. Ha el­pusztul a magyarság, az egész hu­mánum szegényebb lesz, ha pedig megmarad és megerősödik, az egye­temes emberi gazdagodik meg ál­tala. A mai idők szellemét azok ragad­ják meg igazán, akik szintézis alko­tásra nyernek ösztönzést. Ebben a nélkülözhetetlen szintézisalliotáfiban tisztán kell előttünk állania, a ma­gyar humánizmus gondolatának. LÁSZLÓ BEZSŐ. Fâldarebolt női holttesteket találtak ©fiv ládában Bisdatsaísi®« BUDAPEST, Julius 1. Kedd -este 9 órai tájban öntésit ették 'a rendőr se1- get, hogy a Kacsa-utca, 18, szánni -ház kapujában két gyanús láda fok- szák. A nendörőrsizobáróíl azonnal rendőr ment ki a Kacisa-uPcálbia, és amikor hosszabb várakozás után ■sem jelentkezett, a két láda tulajdo­nosa, felbontotta azokat, A rendőr megdöbbenve láttái, hogy a ládában ; feldarabolt női holţteisitek vannak. ! Értesiitjégéire rendőri bizottság imént ! ki a helyszínre. A nyomozás során i megállapították, hogy a gyilkossá- ! Fpt Treit.l János 30 éves főpincér, ! TJred.tr Ambrus 19 éves. aisizitailosta- i bonc, Antal József 19 éveis asztal 6<s- 6egéd. Prém. János 27 érv es keresik e- ' dő és a szokásban lévő Dobos Jstván isiit.ősegéd követték el. A gyilkosság áldozatai Karfunkel Piroskai 35 éves háztartásbeli és nővére .Szánttól Pv6- za 45 éves budapesti lakosok. A tet­teseket, akik kifosztották és feldara­bolták áldozataikat, a rendőrség rab- lógyiilikoseág miatt előzetes letartóz­tatásba helyezte. A gyilkosokat sta- t áriái is bíróság vonja feleilőssíéigr^. A szökésben lévő Dobos Isitváin budla- pesi szülét, és1,ü 21 éves siütősegéd el­len a budépes rendőrség rá dióikor ó- zést adott ki. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megállón vás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogu­lásáért az Ellenzék, A szovjet saját háborúját vívja a célja — a világ forradalmasítása MLÁÖBID, julius 1. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A Pueblo cíioaiü spanyol lap „Sztálin kitart Lenin elvei mellett*6 cimü cikkében megállapítja, hegy a Szovjetunió rá sem hederit szövetségesei kívánsá­gára, saját háborúját vívja és egytlen célja — a világ forradalmasítása. Áz uj bolsevista effenziva megindításának semmi köze sincs az invá- zJós arevon álhoz, ami már abból is kiderül, hogy a bolsevisták táma­dásainak megindítása a német—^szovjet háború kitörésének napjával tueE össze. Mint sok más példából is kitűnt, a szovjet nem területi nye­reségekért és felszabaditásért harcol, hanem azért, hegy a kommunista rendszert kíméletlenül végrehajtsa, valamennyi megszállt országban. Tilly térségében mindkét vészről újabb erőket vetettek he BEíRLIN, julius I. .(MTI) A Nem­zetközi Tájékoztató Iroda jeleníti: A s Tilllymél dúló páncélos cslatátoain csü­törtökön mindkét íriszről újabb erő-* i két vételink be, ugyhicigy a kemény j viaskodás még fokozottabb h.ev.esi- j ,séggel folytatódott. A harci cselek­mények éjszaka sem laniylhultlalki eb A bribe kenik a nehéz üajótüzérség valamint a szünet nélkül harcba ve­tet erős csat.a,- és mélyrepülő kötelé­keik tánógatáséával csütörtökön dél­után Báron mellett, síkeuül)^egy betö­rést újabb p,éneklőnkökeJékieik felvo­nultatása után kibőviteiniiök. \Négy- na.pcK elkeseredett harcok utáni te­hát, amelyek során idáig több mint 2C0 páncél:ist vesztettek, végül is né­mi tléi íny erőséget könyvelhetitek eb Ez a nyereség körülbelül hét ki lomé - tor mély és 3—4 kilométer széles. Es­te azonban a német erők hatat más ellenlöikése éute oldalukat és a:z éj­szaka folyamán kénytelenek voltak nyereségük lényegesebb részét ismét fet admi. A z ídletgil ene.s jelemitiésiek sze­rint & német lmrcLkötötökeik össze­sen 79 brit -páncélost senmüsit ettek meg. Ezeknek egyrésze német kézre körülit. Az Omme föl y ót ól keletre a brit és kanadai eeységek folytatták kliisfíir le telkeit, hogy hídfőiket kibő vir­sliik kelleti é.s déli irányban. Véres fej* jel vonnunk vissza ezúttal harmad­ik,bem az amerikaiak is. akik St. Ló­tól északra csütörtökön ismét ered­ménytelenül támadtak. Néhányisizá;* műteréig területi nyereségüktől eg.f nemet ellienkkéis rövid idő múlva is­iül. A megfosztotta őket. Cherbourg térségében a helyzet nem változott. A szövetségesek kísérletet tettek arra, hogy könnyű tengeri erők harc1- bavetriséve! ai Ív ik ö lóhere ndez ések et ismét kézire kerítsék, v ál talk otz.tisu kát azonban meghiusitott.a a német erő1- dök legtönysé gének ébersége és liehd- áílhiAa, valamint nlémet parti ütegek tüze. A németek továbbra is szilá.r- dien kezükben tartják a külső hub Iá mg álakat. A néni etek reteszé Uása Jobourg féliszagetlémjól is eredménye­sen dacol az amerikaiak erős táma­dásaival Magyar hum

Next

/
Thumbnails
Contents