Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-26 / 167. szám

*) r ti. r N 7tie 1 0 i { Julius 2d tiuou fiz egységes uanbásszervezet Megvan <»/ országos munk.iskapiar.t! 1'/ a/ <il>ő lv*n wm.iHinh. .»miikor .i hivatalos lap vasárnapi s-ániabaii megjelent *7°° 1^44. M. L' sz. kormány rcndelctci olvas­suk ,,a magvar ipari munkások egvsegcs s/tr vczötérőlH Mert bár a rendelc-t nem munkáskamará­nak, hanem ,,Magyar Ipari Munkások Or­szágos Szövetsége" néven nevezi a/ uj, egy­séges országos nuuikasszervezetet, valójában az nem mas. mint az összes magyarországi ipán munkások országos kamarája, kiru­házva a hivatásrendi kamarákat természet­szerűen megillető összes jogokkal és köteles­ségekkel. Hatalmas, nagyszabású .alkotás a most ki­adott keret,rändelet. amely alkalmas arra, hogv egyik pillére legyen a nemzeti és szó cíális szellemből! m-egepülő uj Magyarország­nak A MIMOSz országos csuesszervezecként fogja össze a különböző loglalkozási ágakhoz tartozó munkások országos szakma központ­jait, azoknak kerületi szerveit és helyi tnun- kasegyesületeit. Előmozdítja a magyar ipari munkások anyagi és szellemi jólétét, képvi­seli foglalkozásban és szociális érdekeit, gon­doskodik a jogvédelemről, de ellenőrzi tag­jai kötelességtőljesetését is, mindezt nemzeti és keresztény szellemben. Az egységes munkásszervezet munkáskér- déselcben javaslatokat dolgoz ki és vélemé­nyeket ad, közremüköhk a munkabérek megállapításában, a mun ka viszály ok békés elintézésében, az ipari munkások általános és szakmai továbbképzésben, munkásjó­léiti s művelődési intézményeket létesít, sza badidőmozgaJmat szervez, az ipari munká­soknak tájékoztatásr és tanácsot ad, részükre ingyenes jogvédelmei, nyújt, tagjait és hoz- 7aiarcozóit segélyezi. vezeti a munkáska­tasztert, munkás zab ályszerződ éseket köt és egyéb rábízott feladatokat is ellát. Közremű­ködik a munkásvédelmi jogszabályok meg* tartásának ellenőrzésében is. Az iparban fizetésért, vagy bérért alkal­mazott, úgy testi, mént Szellemi munkát vég­ző személyek tagjai az egységes munkásszer­vezetnek, teliig abban az ipari vállalatok tisztviselő' is helyet foglalnak. A rendelet messzemenő autonómiát bizto­sit úgy .a MIMOSz-nak, mint' a szakmai központoknak és helyi munkásegyesületek­nek. A .munkások és tisztviselők maguk vá­lasztják meg vezetőségeiket és a rendeletben megjelölt szervek utján maguk állapítják meg a szervezetek fenntartásához szükséges járu­lékok nagyságát (amihez az államkincstár is nyújt még pénzbeli támogatást) és maguk választják meg a szakmai központok intéző bizottságai, kerületi választmányai és a MIMOSz elnöki tanácsa utján tiszt viselői­ket és egyéb alkalmazottaikat s maguk álLa- p tják meg azok díjazását is. Az egyes szer­vek közgyűlései állapítják meg a költség- vetéseket és fogadják el a zárszámadásokat- Eggyel nem foglalkozhatnak csupán a mun­kásszervezetei-:: politikával. A munkások sa­ját személyükben azonban tetszésük szerint tagjai lehetnek a politikai pártoknak. A szerzett jogp'kat is messzemenő véde­lemben részesíti a rendelet. Akik évtizedeken át munkanélküliség, betegség,, elhalálozási, stb. esetére dijakat fizettek a régi szakszer­vezetek pénztáraiba, nun den szerzett joguk megmarad az uj, egységes rnumKásszervezet- tel szemben ás, amely természetesen átveszi az öszes meglévő munkásszervezetek vagyo­nának kezelését. Az áUamhat.alojn megfelelő ellenőrzésről gondoskodott a rendeletben, amelyet az egy­séges munkásszervezet és annak összes szervei fölött a m. kir iiparügyi miniszter, vagy az általa megbízott szerv gyakorol. Ha netalán valahol államellenes, nemzetellenes tevé­kenység történnék, az áparügyi miniszter a helytelenül dolgozó szervet kicserélheti, he­lyébe újat választathat, vagy ki is nevezhet Bizonyos határozatok csak az iparügyi mi­niszter, vagy az országos szakmai központ elnökének jóváhagyásával hajthatók végre, akik azonban 3 napon belül kötelesek nyi­latkozni, mert ha ezt nem teszik, a határo­zatok jóváhagyóidnak tekintendők. Minden munkás a rendelet alapján tagj'a annak az egyesületnél:, amelynek körzetébe munkahelye tartozik; vagy az általános helyi egyesületnek, vagy a munkás ipari foglalkozási ágának megfelelő szakmai egye­sületnek. Az általános helyi egyesületekben az ugyanazon ipari foglalkozási ághoz tarto­zó munkások, ha legalább húszán vannak, egyegy szakmai bizottságot alkotnak,. A szak­mai bizottság, illetve a helyi szakmai egye­sület három évre választja meg kiküldötteit az egyes szakmai központokba. Kizárni még fegyelmi büntetéssel sem le­het. senkiit a szervezetekből. A munkaadó köteles megengedni, hogy a2 önkormányzati tisztséget viselő munkás tevé­kenységét gyakorolhassa. A szövetség köz­gyűlése által megállapítandó járulékot a mun­kaadó köteles a szövetség postatakarékpénz­tári csekkszámlája javára befizetni, a befize­tett összeget azonban a munkás illetrnénvei bői le kell vonnia. A 1 uMnu kérdi s.ik tárgyalásira n szőve*ség önálló osztályt, akik.it. A szövetség a szak inai központok es ,1 helyi egyesületeik bé Ivegincn-lo beadván vokal és jegyzőkönyveket készíthetnek. A hatalmas munká •ezer vezet létrejöttéig az iparügyi mnniszoer által kinevezett bi­zottság végzi az. előkészítő és szervező mun­kálatokai és irányica, ellenőrzi a jelenlegi munkásszer vezetéket., amelyek az átmenetű idő alatt is már ragai a MIMOSz nak és a központi bizottság mellé tanácsadókat jelöl­hetnek kji. Azek a munkások, akik nem tag­jai valamelyik jelenleg is működő munkás egyesületnek, a szövetségbe önkéntes tagul beléphetnek. Az iparügyi miniszter a meglévő mpnk.isis/er vezetéket nemcsak ellenőrizheti, de fel os oszlathatja, átalakíthat ja vagy egy­mással egyesítheti cs bármely munkásszerve- /.et vezetőit cl mozdíthat.!, vagy kijelölheti. Ez a felhatalmazás feltétlenül szükséges, mert csak így lehet erei vés kézzel rendet te­remtem kuk, dr a ki külön időn féle, bár egyazon célra da rákon haladó mostam műn k.i&s/t-rvezetek között. Az iparügyi mmiszté rium és a MIMOSz élére kerüli'), legfeljebb 71 tagból álló ideiglenes vezetőség feladata, hogy a rendelet gjönyörü elképzeléséit és le­hetőségek valóra vált'a, »'/ ipar, muu kás.ág köteles.1 ege pedig. hogy saját jól felfogott ériekéből! a számára az államhata­lom által nagyvonalú elgondolással, a mun­kásság fontosságának teljes elismerésével és a magyar munkásság megbecsülésével meg­adott történelmi alkalommal éljen és azt saját számára, egyben az egész nemzet szá­mára is hasznosan gyümölcsözhesse. A zsidókerdé. rendezése óta ilyen nagy szabású, az egész jövendő magyar életre ki­ható fontosságú rendelkezése-még nem volt a magyar kormányzatnak, minit az. ipari munkások egységes szervezetének megterem­tése. Erdély munkássága nyilván a legtelje­sebb bizalommal és megelégedéssel fogadja a korszaka 1 kotó rendelkezést. Dr. PÁLL GYÖRGY, 3 kolozsvári Munkakamara vezetője. Rövid beszélgetés Grotov professzorral, a rosztovi szovjet egyetem voit tanárával KOLOZSVÁR, julius 26. Sergius Gro­tov, a rosztovi egyetem professzora, aki kedden este előadást tartott Kolozsváron a naad sziavjetoroszországi helyzetről, im-‘ miáron -öbb, mint egy éve járjp Európát és számtalan elő dásban, cikkben ismer­tette az oroszországi állapotokat. G otov professzor PcT-'ztovban szü1 etett 1897-ben és at ottani egye em jogi fakul­tásán lett nyilvános rendes tanár. — Amikor egyetemi tanár lettem — mondja — a bolsevistáik még javában harcoltak a fehérek ellen és legfőbb gondjuk az volt, hogy a jgyátraka é- üz - meket a kezükbe kerítsék és azokat a marxista elgondolások alapján szervez­zük mag. így azután nem maradt idejük, hogy a tudományos munkákról érdeklőd­jenek. Ekkor miég lehetett dolgozni, könyv tál akiben búvárkodni. A rosztovi egye emnek lettem professzora. Ez tulaj­donképpen a Varsóból ide menekített régi cári egyetem. Néhány éviig nyugodtan doluazha 'tam, 1930-ban azonban letartóz­tattak. Két év a Sztalin-csatorna építésénél, három Szibériában — Letar óztatásom története azt hi­szem érdekli az európai közönséget. El kell mondanom, hogy a cári Tudományos Akadémiának, amely akkor még Szent­péterváron székelt, 45 tagja volt. 1928- ban a bolsevisták elhatározták, hogy ezt a létszámot kibővi, dk és 90 tudósit emel­nek a halhatatlanok székébe s ugyanak­kor az Akadémiát megosztották Lenin­grad1 és Moszkva között. Az uj 45 tagot az Akadémia régi tagjai kényszer ala'.t. választották z idők és kommunisták kö­rű,!. Ekkor került be az Akadémiára a hírhedt Bucharm és Goidendach, a moszk­vai Mi rx-Engels intézet igazgatója is. Minthogy három zédót vonakodtak mag­va! asz ani, négy régi akadémikust letar­tóztattak. ÉJ os, ezek közül kettő előszót irt egy 1924-ben, illetve 27-ben megje­lent könyvemhez. Ez elég ck volt ara, hegy er.iem iz letartó 1 ássanak. Ezzel egyidőben történt meg az orosz tudomá­nyos életben a nagy tisztogatás, amely­nek során 120 embert tartóz attak le, kö­zülük többet agyonlőttek, má nkat pedig kényszermunkára ítéltek. Engem is 5 év­re Ítéltük el. Ebből 2 esztendő: a káré­inál Sztalin-csatorna építésénél, hármat pedig Szibériában áz egyik legnagyobb hadüzemben dől go Ham. Itt amerikai, olasz, angol mérnökök vezetésével óriási méretekben már készite'ték az uj világ­háborút. — Amikor szabadultam, azt sem tud­tam mihez kezdjek. Tudni kell, hogy akit egyszer a bolsevisták kényszermunkára itéLek. az többé 28 nagyvárosban és kör­nyékén, valamint a nyugati határ száz kilométeres övezetében, a Krimben és a Kaukázusban nem telepedhetett le. így 1941-ig kis vére sokban ékem és mint könyvelő tartottam fenn magamat, meg diákoknak nyelvleckéket adtam. Megkéri ezz,üík, hegy hol tanult .meg a professzor olyan hibátlanul fránciául. — Apám orvos volt és a szülői háznál korán megtanultam franciául beszélni és a német nyelvben sem véuek nagyon sok hibát. Az angol, nyelv általaiban ismeret­len Oroszországban. Ma kizárólag diákok tanulnak nyelveket, elsősorban a franciát és a németet. A fenyitő században — Anniikor kitört a német—orosz há­ború — folytatta —, engem azakksi, akik kényszermunkára voltak ítélve, meg a nemesekkel, papokkal és kereskedőkkel együtt munkaszolgálatos fényi tőcsapa tok­ba osztottak be. A nagv nyári vesz tőségek után, Szualin kénytelen volt ezeket a miegbizhatatlan elemeket is az arcvona­lon bevetni, így a Rosztov körül dúló ütközetekben magam is részt vettem. Amikor Rosztov még orosz kézen volt, sikerült 24 órára elbújnom és amikor ha­lálos fáradtan és éhesen előhujtiam, már a német előőrs csapatokkal találkoztam. Továbbra is Rosztovban maradtam, ahol először a városparancsnokságtnál tolmács' voltam, majd az oroszok visszatéréséig a németek álltai kiadott orosz nyelvű lapot szerkesztettem. — Az elmúlt nyáron előadói körútra indultam Európában. Bejártam Belgiu­mot és egész Franciaországot, ahol a mai francia' közélet legkiválóbb tagjaival, köz­tük a most meggyilkolt Hennát mindsz­tíz var csizma... R. atbleudatli községben öle 1 vérvörös pliikátUik jelöltei/ rneg a keritéicken, hírül adva, hogy artista csoport érkezik, e te fellepnek M, Er érni a gazda ('.űriében. Nem kosi tlolog az ilyesmi egy olyan faluban, ahol a madár se jár, ahova nem vez.et vasat sem. Mindenki leste, várta az. előadást A nagy estét! . . . A nagy nap délutánján jóképű fiatalem­ber jelent meg néhány módos gazdánál, számszerint tíznél. Este fellépek, artista vagyok, gard uram, szerelnek egy kis falusi tréfát is be mutatni, de nincs, samos, falusi öllönyönt Egy csizma kéne, nadrág s valami szép tc- úikabát j. . ói köszönöm, ez jó lesz, ügyelni fogok rá, látom, itt szeretik a mű­vészetet. tessék egy jegy estére, az. első sorba, na még ezt a botot is viszem, hadd legyek este tökéletes falusi, hfhrhe . . Este a gazdák önérzetesen megjelentek a ,,színházban“ s le ad.artak ülni az ehö sorba, nagy büszkén. — Van már jegyem! — Kérjük felmutatni. • — T essék — De ez . . nem a mi jegyünk. — Nem-et — Nem bizony. Pudapcstt jegy, mjdt- évi, ottani nagy cirkusz használta, ismer­jük. Kiderült, hogy a kölcsönkérő ,,művészt“ sem ismeri senki!. . . A gazdák — ez is kiderült —, még ne­vet sem kérdeztek . . . . . . Most keresik az. ismeretlen len­emben M . Aki tíz pár nagyszerű csizmával, ugyzn ki ludja, merre jár azóta. De meg is fogadták a kárvallottak, hogy ők aztán zinházba többé nem mennek ebben o é es múló földi * 17... életben! terrel ismerkedtem meg. Jártam Horvát­országban és a kozák divíziók meglátoga­tása után jöttem Magyarországra. Buda­pesten, Kassán. Újvidéken, Debrecenben tartottam előadást és Ungváron, ahol a ruszinoknak orosz nyelven beszéltem. Ko­lozsvárról visszamegyek Budapestre, ahol a MANSz-ban és- a főiskolásoknak beszé­lek, majd Sopronba megyek. Magyaror­szági tartózkodásom után Görögországba utazom. Előadások közben egyre-másra írtam a cikkeket, elsősorban a Berlinben megjelenő orosz lapba, a Novoje Slovo- ba, de írtam a Marin-oek, a Cris du Pe- u/ple-nek, a Dépeche de Touleu.se-nak és még sok más európai napilapba és folyó­iratba. így igazán elmondhatom, hogy is­merem az egész mai Európát. Na,gyón jól érzem magam az Önök szép hazájában is, hiszen a szabad oroszok szeretik a magya­rokat, de mégis leghőbb vágyam, hogy ismét- visszatérhessek a szabad Oroszor­szágba. Sok minden kiderül egy-egy járásba ó sági tárgyaláson. Például senki sem nézné ki ebi-öl az c.lacsony erdömunkasból, I aknán Tavelboh aki itt áll szelíden és ijedtm ósz bajuszá­vá j hogy egy falun mulatságon véresre ven két legényt! — Miért tette? Hát, bíró ur, azért, mert nagyon jártak a Juane lánya után, a pásztor lányával táncoltak folyton, pedig ő már rég a menyasszonyom, bár én 37 éves vagyok s ö csak 77. . . Mondottam, hagyják a iányt, de ők csak ott viháncoltak körülötte . • • Húszéves kölykök, lekaptam a bocskoro- mat, elvertem őket!. . . De még mi derül ki ezután: — Nem iiedek én meg az árnyékomtól, uram. Kimentem 924-ben, vagy 22-ben?. mit tudom már -pontosan, kimentem, ami­kor a riffkabdok harcoltak az idegen lé­gióval, százan mentünk ki Bukarestből. ott a sivatagban verekedtünk hónapokig. Es voltam én Madridban, amikor a pol- gárháborn dúlt, mint hadiönkéntes a Fran­co generális oldalán. . . Kaptam kitüntetést és pénzt. . . Én féljék két ilyen kölyöktől? A kölykök" egy hétig feküdtek a ve- • rés után . . Száz pengőre itclik a rijfkabilok rémé* Megnyugszik. Fejet hajt — Elfogadom, bíró uram, kérem szé­pén. Megérte nekem. Azóat a feleségem a kis Amica, de nem meri táncba vinni senki, hogy a két taknyos dolgát, úgy elláttam!... (—ka.). _________________ Nyomású Biankák] m / Köaiyvk ö íés e k szép kivitelben és gyorsan az ELLENIEK & inmibélyegzőii; könyvesbolt papír oszt álfában Ka* ioz&wár, Mátyás kir.*tár TeL 11*9$ Kinevezések a kolozsvári városházán KOLOZSVÁR, július 26. A hivatalos lap szerdai száma közli: A m. kir. bel- üovmdniszter Kolozsvár sz. kir. városhoz dr. Kiss Márton II. osztályú aljegyző, ko­lozsvári lakost árvaszétká ülnökké, dr. Kiss , Béla, dr. Vam-a Sándor és dr. Danika Dezső 1. osztályú közágazsgisitásd fogalmazó. Kolozsvári Lakos II. osztályú aljegyzőkké, dr. Vízhányó Endre és dr. Birtok Ferenc irodaitiSEif, továbbá dr. Csór tán Márton ideiglenes alkalmazott kolozsvári lakoso­kat I. osztályú közigazgatási fogalmazók­ká és Sándor József irodintiszt kolozsvári lakost pénztári ellenőrré kinevezte. Peru nem hallende kamst©* fisetni adósságai után AMSZTERDAM. július 26. (MTI). A Német Távirati Iroda közli: A perui kor­mány egy newyorki jelentés szerint is­mét megtagadta államadósságának 12 éve felgvülemtett kamatainak törlesztését oz angol .és észa kam erikái hitelezők számá­ra. A perui államadósság 14 millió font­sterling és 85 millió dollár. Az északame- rátosi pénzügyi köröket nagyon íelbábo- ritötta a perui kormány magatartása és már bejelentették, hogy Perunak nem ad­nak többé kölcsönt..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents