Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-24 / 165. szám
ELLENIÜK Hil Î ü i i u s 2 4 A székely egység utján Felcsikon Megvalósítanák a szövetkezeti egységet Míiakskegösségre léptek a különböző szövetkezetek, ® gazdasági,- társadalmi és kulturális eélek megadására CSIí> SZFREDA, juüius 24. Kótoéigt-eiefi t immé.ir mindem gondolkozó magyar előtt egyformán világom igazság: a nemzeti ösz- srefogás minidenkiqpipcin. moş kell teremteni. A nemzet srnldaszilárrd alapja, a nép — régóta látja már ezt a kérdést. De nemcsak látja, aszerint: is él. A székely életben lépteny-nyomon találkozunk, még ma is fennálló ő:d kaláka forma keretében az összefogás gyakorlati eredményeivel. A székely miül1- sokkal gazdagabb volt e-en a téren. így születtek meg legelész': ág "sehb szövetkezeteink és más munkaközösségeink. Csikszent-domo koson tovább akarnak men.ni az eddig elért eredményeknél is. Ebben a községben igen szép eredményeket mutatott fel a szövetkezeti mimika. A Felc-iká Székely Erdőipari és Gazdasági Szövetkeze1 már régóta saját, jól felszerelt, többkeretes fűrészén dolgozik, többhengeres műmmlmot. villanyüzemet és korszerű gabonatárolót épitet.. Métrweimie, az év megfelelő időszakéban állandóan dolgozik. Ä vezetőség felismerte az igazságot, hogy a célkitűzések megvalósít ása s ztz ideg-enség végér- vénycs. é- öröíktidöifcre szóló kikapcsolása érdekéiben további összefogásra van szükség. Ezért a rövidített nevén „FELSZEG“, a fia!irhán működő Hitelsrövp'kezet és a ..Hangya" fogyiTzriáiri é_ értétkesitő szö- v^^^ezut igazgatóságai együttes ülésen jó- néhány hcnapoal ezelőtt elhatározták, hosrv a közömég gazdasági, közművelődési, táírsádaliri és minden míu kérdéseinek e-edményerebb megoldás-1 céljából szövet- kereti mv-nkakör-össépet alakítanak. A három szövbikezet tagjai egy emberként lér'^ek fel a szákelyeég érdekeit szolgáló nűndon ügyben. A munkaközösség együtt- rrrüíködésre és aralakozásna hívja fel a1 községi elöljáróságot, a közbirtoko'ságo', a római katokkus egyháeközséreí, a gazdakört, az állami és felekezeti iskolák trrkerületét és a zöld.keresztes intézményt. Három közös céllal A szövetkezed miiokaközörség a ..FELSZEG" irányítása alatt folytatja tevékenységiét. A szorosabb és eredmé-iytese!;^ munka és az esetleg fel mist-ülő ellentétek kiküszöböl1 éré ércekében a Hitelsaövetfce- ze és Hangya szövetkezet belép a Felcsi- ke Szövetkezet tagjai közié és a két szövetkezet tagjai egyénienként és személy- snerint is anyagi kötelezettréget vállalnak az összefogó szőve jk ezeknél legalább egy- egy üzletrésszel. A műnk -közösségbe tömörült szövetkezetek közgyűlései lehetővé testük ar iiatletr észért ékek esetleges leszállításával. hogy minden tagjuk mind a három gazdasági alakulat előnyeit élvezhesse. A Felesi,ká szövetkezet szintén belép rrlindikét szövetkezetbe és 10—10 ezer pengős üzletrészjrgyvé'Sel viszi előbbre az immár közös célkitűzéseket. Ezenkívül a hitelszövetkezetet támogatja abban, hogy azok a szövetkezeti tagok, kik tagsági kötelezettségeiket a muokakötösség szövetkezeteivel szemben ki,fogás.alánul teljesítik és adósságaikat pontoe-n törlesztik — kamat vissza téritésben részesüljenek s — kfülöncis m/áltémylárt érdemlő esetekben — kampifrn|eT'.'lréé kölcsönt kapjanak. A Hangya szövetkezet részére pedig további 10 ez'T pengőig terjedő folyószámi "bitéit biztosit az - erdőiip’xi és gazdasági szövetkezet a sürgős kötelezet'sógek pontos teljesítése érdekében. A Fel esi ki szövetkezet belép a gazdakör alapitó tagjai közé és rendszeres anyagi támogatárban részesíti, sőt — szükség — hitelkeretet bocsát az- egyesület rendelkezésére, hz tagjai támogatják a szövetkezeti megmozdulásokat. Mindazon gardakeri tagok részére, akik a szövet- kem.i munkaközösséghez tartozó bárom szövetkezettel szemben kifogá:?tálanul tel- jeoibk tagráigá köt elezettségieáket, a gaa- dalltö i tagokat terhelő évi tagsáigi dijat éven kért és rendszeresen befizeti ar egyesület pénztáréiba. A remei katolikus eövhácjközséiet a F'elc'íffci évi eredménveinek megfelelően, rendszeres támogatásban részedtá. ha az pm'hőzközspicr vezetősége szabályszerű jTx-n'itPc'cv-p határozatot hoz, hogy belén a nzövetkezet tagjai közé ét erkölcsi súlyával, a falu egész, lakossága előtt támogatja a szövetkezeti gondolatot és mcigmoo- duMet. A közbirtokrossáig vezetőségétől is azt k*> • musn-’nakőzöaség, hogy a közös célki tűzéseket támogassa s eladóéra kerülő vágterületek értékesítésénél a helyi és általános székely érdekeket tart a szem előtt. A szőV? kezet vezetősége évről-év- re megfelelő térítésben részesíti a vagyonközösséget a tőle megvásárolt erdők után. Ssegénf gyermekek iskolázása Az iskoláikkal szemben kötelezettséget vállal a szövetkezet.. hogy — az erre a óéira rendelkezésre álló összegek keretein belül — rendszeres támogatásiban részesíti és a szegény tanulókat külön is segélyezi, sőt az arra érdemesek közép és felsőbb iskoláztatásáról is gondoskodik, ha a tankerület tagjai legalább egy-egy 10 pengős üzletrésszel a szöv ''kezet tagjai sorába lépnek és az isko.ai és. isfcoiánkívüli népművelés, keretében a1 szövetkezeti szellem kifejlesztésére gondot fordítanak. A zöldkeresztes egészségügyi mozgalmat a szövetkezet szintén rendszeres és visszatérőt össrziegekikel óá/mogiaitjEg melyek nagysága az üzleti eredményektől függ. Ezért oememféle anyajgi elienszo 1 gáitatást nem vár. Csupán arra kéri az intézmény vezetőit, hogy a szövetkezeti mozgalom érdekében; hat ás,körűik ben fej seriek ki megfelelő hírverést s az egészeágház falain helyezzenek el ilyenirányú képeket. A szövetkezeti munkaközösséget közös választmány iványitja.; mely a munkákö- zökségbe tömörült szövetkezetiek igazgatósáéi és felügyielőválaszémániyi tagjaiból áll, kiegészítve az egyházközség,, a közbirtokosság, a gazdakör, a tankerületek és a zöfdkeresztes intézmény képviselőivel. Amuinkaközösségi választmány az- elnök vezetőre alatt áll. A munkaközösség elnöke azonos a Felcsiíki szövetkezet mindenkori vezetőjével. Továbbiak során leszegezd az egyetemesen és egyhangúlag hozott határozat, ho.gv a munkaközösség s így a szövetkezetek minden egyes tagja vásárlási visz- sza téri lésekben részesül, mely összegeket üzletrészének fedezésiére köteles felhasználni, annak teljes kiegyenlítéséig. A miunkaköizicsi-ég figyelmezteti székely testvéreit, hogy mezőgazdaságii terményeinek őrlését, fájának megvásárlását bizza a szövetkezetre mindaddig, míg ez más vevőkkel egyenlő árakat fizet. A szövetkeze <i tagok az elet minden megnyilatkozásában hu. éggel tartoznak szövetkezetük iránt. Kötelesek a közös tulajdont képező vállakózások érdekeit előmozdítani, az ellenük intézet, esetleges támadásokat visszautasítani, a felmerülő panaszokat és kívánság okát az erre egyedül illetékes szövetkezeti vezetőnél írásban, vagy szóban előadni. Az ilyen kérdéseket arra alkalmatlan, illeték-elen személyek előtt tárgyalni nemcsak nem szabid, de káros is. Ez a kétségtelenül időszerű és helyénvaló együttműködési határozat ismételten bizonyítja, hogy nemcsak szükségszerűség, hanem lehetséges is az együttműködés. Csikszentdomokoson kiváló ér példamutató eredmények bizonyítsák ezt. Az egyéni érdeket a közösség célkitűzései mellé s ha kell mögéje gell rendelni. így aztán el lehet indulni, mert á közösnrunka eredményei az egyesek érdekeinek szűk" ég- szerű szem előtt tartása mellett — minden jövedelmet a közösség céljaira fordít, gondoskodók megfelelő, j álképzett, korszerűen gondolkozó, fajtáját szerető, attól soha el nem szakadó vezetőkről. Ez a rendszer — igen helyesen — teljesen kizárja a veszedelmes akarnokok já'ékát. mindenkit a maga helyéire állít. Miért ne lehetne az élet minden vonalán és minden magasságéban, követni ezt a józan példát?! FERENCZ GYÁRFÁS. Ami három halálos DÉS, július 24. A déri kir. törvényszák rögtörarélő bíróság éjnek idején zsidó házak' ba való behatolás és lopás miatt kötéláltalíi halálra ítélte, mmt ismeretes, Törökfalvi déri rendőrt, A szláv yi Béla postaaltisztiet és Heiainer György fodrászsegédeit. A gyorsi tett eljárással lepergett ügy ma már minden részletében ismeretes. A Szamosmentén mindenütt hosszan tárgyalják az ügyet, mig az elítéltek, szemükben halálfélelemmel ülnek oellaiikban, A ■..fővezér44 Holtási Ödön rendőr, aki mmt katona szolgált utóbb és éppen déri szabadságát használta fel a betöréses lopások megszervezésére és elkövetésére, nincs velük, ót a katonai törvényszék vonja felelősségre. A három cella-lakó lelki szemei előtt ott táncol a tragikus nyári est, amikor a szabad- ságos Hollósi Hdáener György foclrászze- géddel lesétál a sétatérre, ahol egy hölggyel pásztoróráznak.' isznak., később felkeresők és felkötik Aszlányi Béla postaaltisztet, bezörgetve' ablakán, jöjjön le, tartson velük. — Menjünk szajrézni — mondja Hollosi —, mert bizonyára kell a pénz nőre, italra, a mozgalmasabb éjeire. Aszlányi csak ,,sétálni4' megy 1a, aztán találkoznak az őrjárattal, anielyaniik élén. Törökfalvi rendőr halad. Félrehiivják — jere te is szajréznl zsidó házakba!... Törökfalvi elküldi az őrjáratot, előbb még felvernek egy korcsma rost és italt fizetnek nekik. Éjfélután van már. A város csendben pihen. Három zsidó házba hatolnak be. Törülköző, varrógépfedél1. . . a volt Weisz-féle szücsüzletben prém, bunda kerül elő . . . Hazaviszik Aszlányiékhoz, annak felesége felpróbálja a bundákat; — ha nem lesz jó. majd Kolozsváron alakíttatom át. Már hajnal van, Törökfalvinak szolgálatba kell mennie, mintha misem történt volna. Reggel lesz és a rendőrségen jelentik, hogy a Weisz-szücsiizlotet feltörték. Garamvölgyi csoportvezető megrendülve látja az esetet, JUvíl iá &ks-<zâfyâ&âi Rég volt, mikor először jött a távoli tavak országából a kékbélyegü, csodálatos igézetet hozó posta. Akkoriban. mint ma is, kisdiákok itt Erdélyben finn fiukkal és mi több; hajadonokkal leveleztek. Jöttek-mentek a magyar szavakkal tarkított, nem éppen remekbe szabott stil us H francia, vagy német levelek. Volt bennük mindenről szó, ami fiatal sziveket érdekei. Népdal. népviselet, ősi táncok, tájképek, bélyegek, írók. költők -— szépséges magyar és finn dolgok. Kalevala — de sokszor Íródott le ez a szó az ezernyi és ezernyi levélben. Petőfi — felelték rá a szöszke kis Armelliek, Marietták, vagy a szálasnövésü. de években fiatal Si- gurdok, Gu-nnarok. Hány népdal gyű] temen yt vitt a posta. Talán egyidőben a ,.Mi dalainknak“ is volt atmvi olvasója-éneklője Suomiban, mint itt Erdélyben. Lelkes, fiatal tanárok, tanítók, papok terjesztették a levél- beli barátságot, a finn—magyar testvériség gondolatát. Ilyen kis levelező volt Annellie Laurilla is. Irta szorgalmasan a leveleket hói finnül hol pedig bohókás, ~ furcsa magyarsággal. Mert a tanitónőképzőben, ahová járt. magyarul is tanítottak. Beszámolt erről meg arról, hogy náluk mennyire szeretnek énekelni és hogy Kodály —Bartók neve még a legeldugottabb lapp faluban is valami nagyot, testvérit jelent. A varázsos finn tájak felvételeit hányszor küldte Enyedre, Brassóba, Kolozsvárra. És hogy lelkesedett, mikor a Hargitáról készült fel vételeket látta. „De szeretnék egyszer igazi nagy hegyet láétná“ — irta. Pestre az any- nyiszor megálmodott mesevárosba hányszor vágyakoztak közösen, ő és kis erdélyi diákok. De a testvérnépre kemény napok virradtak, Annellie sokáig nem irt. Hiába küldték cl neki Manner heim marsall újságból kivágott képét, a Kalevala szép, díszes magyar kiadásait, — a kékbélyegü levelek elmaradtak. Egyszer csak levelet hozott a posta. Látszott rajta az ellenőrzőközeg pecsétje., a bélyege is háborús volt. Annellie bevonult. I otta Svard hívta Suonu lányait a távoli hómezőkre azon a hősi télen, mikor a mi fiaink Kárpátalján állták ki az első tíkzpró* kát. Azután ismét szorgalmasan irts Kis ha* I zukat repülőbombák felgyújtották. öccsét Svédországba szállították. Apja, bátyjai mint 'sílövészek, valahol a hatalmas erdőkben a Kalevala bőseinek uj époszát írták — vérrel és vassal. Annellie is kötözte a sebesülteket, varrta az elszakadt zubbonyokat, vigasztalta a menekülőket és álmodott a távoli meseországról, Petőfi, Kossuth földjéről. Egyik nap gyászkeretes levelet irtr Nagyobbik bátyja elesett. ,,Mint férfi halt meg Suonvért“ — irta a kis lotta. Apja megsebesült, de ő élt tovább, most már mint az az egyik páncélosszakasz hadnagyának menyasszonya A kisdiákok szinte sírtak — pedig az évek alatt már az érettségire készültek. Esküvői képet is küldött Annellie. Ezen férje felkötött kézzel, kitüntetésekkel bontott mellel, 0 pedig Lotta Svard 'anyainak szürke egyenruhájában volt látható. Azután vége lett a háborúnak. A felszabaduláskor hosszú levél örvendezett. a t/voh kis fmn faluból jőve Erdélybe, a testvérnép örömét tolmácsolva. „Ti szabadok vagytok — de a mi Karjaiánk >nég mindig rab“ — irta a kis tanítónő. A röppenő, alkotó évek következtek az erdélyi diákokra. Sokan katonának mentek, sokan állásba, egyetemre. Kit Pestre kit Zagonba vetett a sors, de Annellie mindig beszéd- és levél- téma volt. A mi háborúnk kezdetekor An- 'nellienek gyermeke született. Csak egy képet tudott küldeni-, de az erdélyi testvérek úz meg tiz másolatot készítettek a kis Si- gurdról, aki valahol messzi tavak mellett egyszer majd M agyar or szagról hall mesét az édesanyjától. Szeretnék tanulmányútra hozzátok jönni“ ■—■ irta éppen akkor, amikor honvédeink átléplek a Kárpátokat, hogy védekezzenek a vörös rém ellen. Aztán okáig nem irt, majd isméi tábori lapokat küldött. Lotta volt. most már komol y szakasz parancsnok. Sőt egyesek — akik iránta való rokonszenvből finnül tanulgattak — látták is a nevét az egyik ottani lapban. A legendás marsall napiparancsban dicsérte meg Annellie Laurillát és valami kitüntetést is adott. Azután ismét gyászkeretes levél jött Helsinkiből. Annellie férje irta benne, hogy ,,feleségem életét adta Suonuért s mi a kis Sigurd dal pzért imádkozunk, hogy méltók- lehessünk hozzá“, Annellie lottaruhás képe, mosohgós arccal azóta ott van minden levelezőjének asztalán. FICZAY DÉNES. de összeszoritott szájjal végignyomozza azt s testületének két tagját fogja, el a tettesek, között!.. . A többi már villámgyorsan pereg. . . Megvan a polgár, %kinek Törökfalvi el akarta adni a prémeket, stb. Százszázalékos a bizonvitás, a bűnösök mindent beismernek és dt\ Nónay Györgv kir. ügyész megteszi a lépéseiket a statáriális eljárás lefolytatására, amnnieik vége: három halálos Ítélet. A postás feleségét, aki bűnrészessé vált s aki már rég biztatta, a nyomozás megállapítása Szerint, férjét — ..szerezz te is4'* — külön vonják felelősségre. . . ... Háromszáz éve nem mondtak ki Dé- sen halálos Ítéletet, de nem ez tette az ügyet oly rendkívülivé, hogy a tárgyalóteremből emberek tömege rekedt ki Beszéljünk nyitem. hiszen a vármegve gyűlése, tehát az egész Szamosmedence előtt az uj alispán, dr. Czanik Géza a következőket mondotta; ,— Tudok arról, hogy az állami vagyont jelentő volt zsidó értékekből sokan el tulaja aonitottak, ezekre le fogunk sújtani. Beszéljünk nyíltan, mert végig a Számos- mentén. ahogy dr. Nónay ügyész mondotta vádbeszédében; „Érezni a csatornák felfaka- dását“. A zsidókérdés megoldása során ugyanis a Szamosmedoncében kisiklások történtek. Az igazságügyi hatóságok közelebbről tárgyalják azoknak az ügyét, akik a zsidók elvitele u-tán a Bungur-erdőben maradt értékek-’ bői loptak. elet-halálharcunkban mindennél fontosabb a ■tiszta társadalom, amelynek testéről le kell kaparni az élősdieket. .7 / ?' V / “1: Pk! 1 Ü f 1 r.H j ; i'[f 1 " I 1 n . 'is . 1 j ,■ n./j íö ’}'■ ■ * 11 • i 1 ’ i I ! i i l í 1 v í f U í A * A halálra ítélt Törökfalvi rendőr egyébként Heidiner Györggyel és Aszlányi Bélával egyetemben ui kegyelmi kérést térjeztett elő. amely szerint kérA a frontra,, az első vonalba való kiküldetésüket. (-—ka.) Kárpátalján tilos minden politikai / tevékenység BUDAPEST, julius 24. (MTI) A m. kir. belügyminiszter, tekintettel az arcvcnal közelségére, a lakosság nyugalmának és a termelés zavar- talansáíjának biztosítása céljómól az északi kárpátaljai hadműveleti terült'en m ndennemü politikai párt tevékenységét betiltotta. Elkészült a Horthy-csucson felár it an dó Horthy István em’ékmü 1 MÁRAMAROSSZIGÉT, julius 24. Nini maros vármvgye törvényhatósági közgyűlése Székely A kor dr, országgyűlési képviselő indítványára még 1942-ben elhatározta, hogy a hősi halált hali Kormányzóhelyettes Ur emlékét méltóképpen megörökíti. Az emlékmű, amelyet a 2 ;c; meter magas Horthy- csucson állítanak fel. a jelkelő nap sugarával repülő sast ábrázol. A 1 x és félmázsa súlyú emlékművet Fekete Géza budapesti szobrászművész készítetté el és az most érkezett meg Borsa községbe. A rendkívüli viszonyok okozta nehézségekre való tekintette! az ünnepélyes leleplezésre csalt később kerül sor,