Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-24 / 165. szám

ELLENIÜK Hil Î ü i i u s 2 4 A székely egység utján Felcsikon Megvalósítanák a szövetkezeti egységet Míiakskegösségre léptek a különböző szövetkezetek, ® gazdasági,- társadalmi és kulturális eélek megadására CSIí> SZFREDA, juüius 24. Kótoéigt-eiefi t immé.ir mindem gondolkozó magyar előtt egyformán világom igazság: a nemzeti ösz- srefogás minidenkiqpipcin. moş kell terem­teni. A nemzet srnldaszilárrd alapja, a nép — régóta látja már ezt a kérdést. De nemcsak látja, aszerint: is él. A székely életben lépteny-nyomon találkozunk, még ma is fennálló ő:d kaláka forma kereté­ben az összefogás gyakorlati eredményei­vel. A székely miül1- sokkal gazdagabb volt e-en a téren. így születtek meg leg­elész': ág "sehb szövetkezeteink és más munkaközösségeink. Csikszent-domo koson tovább akarnak men.ni az eddig elért eredményeknél is. Ebben a községben igen szép eredményeket mutatott fel a szövet­kezeti mimika. A Felc-iká Székely Erdő­ipari és Gazdasági Szövetkeze1 már rég­óta saját, jól felszerelt, többkeretes fűré­szén dolgozik, többhengeres műmmlmot. villanyüzemet és korszerű gabonatárolót épitet.. Métrweimie, az év megfelelő idő­szakéban állandóan dolgozik. Ä vezetőség felismerte az igazságot, hogy a célkitűzé­sek megvalósít ása s ztz ideg-enség végér- vénycs. é- öröíktidöifcre szóló kikapcsolása érdekéiben további összefogásra van szük­ség. Ezért a rövidített nevén „FELSZEG“, a fia!irhán működő Hitelsrövp'kezet és a ..Hangya" fogyiTzriáiri é_ értétkesitő szö- v^^^ezut igazgatóságai együttes ülésen jó- néhány hcnapoal ezelőtt elhatározták, hosrv a közömég gazdasági, közművelődési, táírsádaliri és minden míu kérdéseinek e-edményerebb megoldás-1 céljából szövet- kereti mv-nkakör-össépet alakítanak. A há­rom szövbikezet tagjai egy emberként lér'^ek fel a szákelyeég érdekeit szolgáló nűndon ügyben. A munkaközösség együtt- rrrüíködésre és aralakozásna hívja fel a1 községi elöljáróságot, a közbirtoko'ságo', a római katokkus egyháeközséreí, a gaz­dakört, az állami és felekezeti iskolák trrkerületét és a zöld.keresztes intéz­ményt. Három közös céllal A szövetkezed miiokaközörség a ..FEL­SZEG" irányítása alatt folytatja tevé­kenységiét. A szorosabb és eredmé-iytese!;^ munka és az esetleg fel mist-ülő ellentétek kiküszöböl1 éré ércekében a Hitelsaövetfce- ze és Hangya szövetkezet belép a Felcsi- ke Szövetkezet tagjai közié és a két szö­vetkezet tagjai egyénienként és személy- snerint is anyagi kötelezettréget vállalnak az összefogó szőve jk ezeknél legalább egy- egy üzletrésszel. A műnk -közösségbe tö­mörült szövetkezetek közgyűlései lehetővé testük ar iiatletr észért ékek esetleges leszál­lításával. hogy minden tagjuk mind a há­rom gazdasági alakulat előnyeit élvez­hesse. A Felesi,ká szövetkezet szintén belép rrlindikét szövetkezetbe és 10—10 ezer pen­gős üzletrészjrgyvé'Sel viszi előbbre az immár közös célkitűzéseket. Ezenkívül a hitelszövetkezetet támogatja abban, hogy azok a szövetkezeti tagok, kik tagsági kö­telezettségeiket a muokakötösség szövet­kezeteivel szemben ki,fogás.alánul teljesí­tik és adósságaikat pontoe-n törlesztik — kamat vissza téritésben részesüljenek s — kfülöncis m/áltémylárt érdemlő esetekben — kampifrn|eT'.'lréé kölcsönt kapjanak. A Han­gya szövetkezet részére pedig további 10 ez'T pengőig terjedő folyószámi "bitéit biztosit az - erdőiip’xi és gazdasági szövet­kezet a sürgős kötelezet'sógek pontos tel­jesítése érdekében. A Fel esi ki szövetkezet belép a gazda­kör alapitó tagjai közé és rendszeres anya­gi támogatárban részesíti, sőt — szükség — hitelkeretet bocsát az- egyesület rendelkezésére, hz tagjai támogatják a szövetkezeti megmozdulásokat. Mindazon gardakeri tagok részére, akik a szövet- kem.i munkaközösséghez tartozó bárom szövetkezettel szemben kifogá:?tálanul tel- jeoibk tagráigá köt elezettségieáket, a gaa- dalltö i tagokat terhelő évi tagsáigi dijat éven kért és rendszeresen befizeti ar egye­sület pénztáréiba. A remei katolikus eövhácjközséiet a F'elc'íffci évi eredménveinek megfelelően, rendszeres támogatásban részedtá. ha az pm'hőzközspicr vezetősége szabályszerű jTx-n'itPc'cv-p határozatot hoz, hogy belén a nzövetkezet tagjai közé ét erkölcsi súlyá­val, a falu egész, lakossága előtt támogat­ja a szövetkezeti gondolatot és mcigmoo- duMet. A közbirtokrossáig vezetőségétől is azt k*> • musn-’nakőzöaség, hogy a közös cél­ki tűzéseket támogassa s eladóéra kerülő vágterületek értékesítésénél a helyi és ál­talános székely érdekeket tart a szem előtt. A szőV? kezet vezetősége évről-év- re megfelelő térítésben részesíti a vagyon­közösséget a tőle megvásárolt erdők után. Ssegénf gyermekek iskolázása Az iskoláikkal szemben kötelezettséget vállal a szövetkezet.. hogy — az erre a óéira rendelkezésre álló összegek keretein belül — rendszeres támogatásiban részesí­ti és a szegény tanulókat külön is segé­lyezi, sőt az arra érdemesek közép és fel­sőbb iskoláztatásáról is gondoskodik, ha a tankerület tagjai legalább egy-egy 10 pen­gős üzletrésszel a szöv ''kezet tagjai sorá­ba lépnek és az isko.ai és. isfcoiánkívüli népművelés, keretében a1 szövetkezeti szel­lem kifejlesztésére gondot fordítanak. A zöldkeresztes egészségügyi mozgal­mat a szövetkezet szintén rendszeres és visszatérőt össrziegekikel óá/mogiaitjEg melyek nagysága az üzleti eredményektől függ. Ezért oememféle anyajgi elienszo 1 gáitatást nem vár. Csupán arra kéri az intézmény vezetőit, hogy a szövetkezeti mozgalom érdekében; hat ás,körűik ben fej seriek ki megfelelő hírverést s az egészeágház fa­lain helyezzenek el ilyenirányú képeket. A szövetkezeti munkaközösséget közös választmány iványitja.; mely a munkákö- zökségbe tömörült szövetkezetiek igazga­tósáéi és felügyielőválaszémániyi tagjaiból áll, kiegészítve az egyházközség,, a köz­birtokosság, a gazdakör, a tankerületek és a zöfdkeresztes intézmény képviselőivel. Amuinkaközösségi választmány az- elnök vezetőre alatt áll. A munkaközösség elnö­ke azonos a Felcsiíki szövetkezet minden­kori vezetőjével. Továbbiak során leszegezd az egyete­mesen és egyhangúlag hozott határozat, ho.gv a munkaközösség s így a szövetke­zetek minden egyes tagja vásárlási visz- sza téri lésekben részesül, mely összegeket üzletrészének fedezésiére köteles felhasz­nálni, annak teljes kiegyenlítéséig. A miunkaköizicsi-ég figyelmezteti székely testvéreit, hogy mezőgazdaságii termé­nyeinek őrlését, fájának megvásárlását bizza a szövetkezetre mindaddig, míg ez más vevőkkel egyenlő árakat fizet. A szö­vetkeze <i tagok az elet minden megnyilat­kozásában hu. éggel tartoznak szövetkeze­tük iránt. Kötelesek a közös tulajdont ké­pező vállakózások érdekeit előmozdítani, az ellenük intézet, esetleges támadásokat visszautasítani, a felmerülő panaszokat és kívánság okát az erre egyedül illetékes szövetkezeti vezetőnél írásban, vagy szó­ban előadni. Az ilyen kérdéseket arra al­kalmatlan, illeték-elen személyek előtt tárgyalni nemcsak nem szabid, de ká­ros is. Ez a kétségtelenül időszerű és helyén­való együttműködési határozat ismételten bizonyítja, hogy nemcsak szükségszerűség, hanem lehetséges is az együttműködés. Csikszentdomokoson kiváló ér példamuta­tó eredmények bizonyítsák ezt. Az egyé­ni érdeket a közösség célkitűzései mellé s ha kell mögéje gell rendelni. így aztán el lehet indulni, mert á közösnrunka ered­ményei az egyesek érdekeinek szűk" ég- szerű szem előtt tartása mellett — min­den jövedelmet a közösség céljaira for­dít, gondoskodók megfelelő, j álképzett, korszerűen gondolkozó, fajtáját szerető, attól soha el nem szakadó vezetőkről. Ez a rendszer — igen helyesen — teljesen kizárja a veszedelmes akarnokok já'ékát. mindenkit a maga helyéire állít. Miért ne lehetne az élet minden vonalán és minden magasságéban, követni ezt a józan pél­dát?! FERENCZ GYÁRFÁS. Ami három halálos DÉS, július 24. A déri kir. törvényszák rögtörarélő bíróság éjnek idején zsidó házak' ba való behatolás és lopás miatt kötéláltalíi halálra ítélte, mmt ismeretes, Törökfalvi déri rendőrt, A szláv yi Béla postaaltisztiet és Heiainer György fodrászsegédeit. A gyorsi tett eljárással lepergett ügy ma már minden részletében ismeretes. A Szamosmentén min­denütt hosszan tárgyalják az ügyet, mig az elítéltek, szemükben halálfélelemmel ülnek oellaiikban, A ■..fővezér44 Holtási Ödön rendőr, aki mmt katona szolgált utóbb és éppen déri szabadságát használta fel a betöréses lopások megszervezésére és elkövetésére, nincs velük, ót a katonai törvényszék vonja felelősségre. A három cella-lakó lelki szemei előtt ott táncol a tragikus nyári est, amikor a szabad- ságos Hollósi Hdáener György foclrászze- géddel lesétál a sétatérre, ahol egy hölggyel pásztoróráznak.' isznak., később felkeresők és felkötik Aszlányi Béla postaaltisztet, bezör­getve' ablakán, jöjjön le, tartson velük. — Menjünk szajrézni — mondja Hollosi —, mert bizonyára kell a pénz nőre, italra, a mozgalmasabb éjeire. Aszlányi csak ,,sé­tálni4' megy 1a, aztán találkoznak az őrjá­rattal, anielyaniik élén. Törökfalvi rendőr halad. Félrehiivják — jere te is szajréznl zsidó házakba!... Törökfalvi elküldi az őr­járatot, előbb még felvernek egy korcsma rost és italt fizetnek nekik. Éjfélután van már. A város csendben pihen. Három zsidó ház­ba hatolnak be. Törülköző, varrógépfedél1. . . a volt Weisz-féle szücsüzletben prém, bunda kerül elő . . . Hazaviszik Aszlányiékhoz, an­nak felesége felpróbálja a bundákat; — ha nem lesz jó. majd Kolozsváron alakíttatom át. Már hajnal van, Törökfalvinak szolgá­latba kell mennie, mintha misem történt volna. Reggel lesz és a rendőrségen jelentik, hogy a Weisz-szücsiizlotet feltörték. Garamvölgyi csoportvezető megrendülve látja az esetet, JUvíl iá &ks-<zâfyâ&âi Rég volt, mikor először jött a távoli ta­vak országából a kékbélyegü, csodálatos igé­zetet hozó posta. Akkoriban. mint ma is, kisdiákok itt Erdélyben finn fiukkal és mi több; hajadonokkal leveleztek. Jöttek-mentek a magyar szavakkal tarkított, nem éppen re­mekbe szabott stil us H francia, vagy német levelek. Volt bennük mindenről szó, ami fiatal sziveket érdekei. Népdal. népviselet, ősi táncok, tájképek, bélyegek, írók. költők -— szépséges magyar és finn dolgok. Kale­vala — de sokszor Íródott le ez a szó az ezernyi és ezernyi levélben. Petőfi — felel­ték rá a szöszke kis Armelliek, Marietták, vagy a szálasnövésü. de években fiatal Si- gurdok, Gu-nnarok. Hány népdal gyű] temen yt vitt a posta. Talán egyidőben a ,.Mi da­lainknak“ is volt atmvi olvasója-éneklője Suomiban, mint itt Erdélyben. Lelkes, fiatal tanárok, tanítók, papok terjesztették a levél- beli barátságot, a finn—magyar testvériség gondolatát. Ilyen kis levelező volt Annellie Laurilla is. Irta szorgalmasan a leveleket hói finnül hol pedig bohókás, ~ furcsa magyarsággal. Mert a tanitónőképzőben, ahová járt. magya­rul is tanítottak. Beszámolt erről meg arról, hogy náluk mennyire szeretnek énekelni és hogy Kodály —Bartók neve még a legeldugottabb lapp faluban is valami nagyot, testvérit jelent. A varázsos finn tájak felvételeit hányszor küld­te Enyedre, Brassóba, Kolozsvárra. És hogy lelkesedett, mikor a Hargitáról készült fel vételeket látta. „De szeretnék egyszer igazi nagy hegyet láétná“ — irta. Pestre az any- nyiszor megálmodott mesevárosba hányszor vágyakoztak közösen, ő és kis erdélyi diá­kok. De a testvérnépre kemény napok virrad­tak, Annellie sokáig nem irt. Hiába küldték cl neki Manner heim mar­sall újságból kivágott képét, a Kalevala szép, díszes magyar kiadásait, — a kékbélyegü le­velek elmaradtak. Egyszer csak levelet hozott a posta. Lát­szott rajta az ellenőrzőközeg pecsétje., a bé­lyege is háborús volt. Annellie bevonult. I otta Svard hívta Suonu lányait a távoli hómezőkre azon a hősi télen, mikor a mi fiaink Kárpátalján állták ki az első tíkzpró* kát. Azután ismét szorgalmasan irts Kis ha* I zukat repülőbombák felgyújtották. öccsét Svédországba szállították. Apja, bátyjai mint 'sílövészek, valahol a hatalmas erdőkben a Ka­levala bőseinek uj époszát írták — vérrel és vassal. Annellie is kötözte a sebesülteket, varrta az elszakadt zubbonyokat, vigasztalta a menekülőket és álmodott a távoli meseor­szágról, Petőfi, Kossuth földjéről. Egyik nap gyászkeretes levelet irtr Na­gyobbik bátyja elesett. ,,Mint férfi halt meg Suonvért“ — irta a kis lotta. Apja megsebe­sült, de ő élt tovább, most már mint az az egyik páncélosszakasz hadnagyának meny­asszonya A kisdiákok szinte sírtak — pedig az évek alatt már az érettségire készültek. Esküvői képet is küldött Annellie. Ezen fér­je felkötött kézzel, kitüntetésekkel bontott mellel, 0 pedig Lotta Svard 'anyainak szürke egyenruhájában volt látható. Azután vége lett a háborúnak. A felszabaduláskor hosszú levél örvende­zett. a t/voh kis fmn faluból jőve Erdélybe, a testvérnép örömét tolmácsolva. „Ti szaba­dok vagytok — de a mi Karjaiánk >nég min­dig rab“ — irta a kis tanítónő. A röppenő, alkotó évek következtek az erdélyi diákok­ra. Sokan katonának mentek, sokan állásba, egyetemre. Kit Pestre kit Zagonba vetett a sors, de Annellie mindig beszéd- és levél- téma volt. A mi háborúnk kezdetekor An- 'nellienek gyermeke született. Csak egy ké­pet tudott küldeni-, de az erdélyi testvérek úz meg tiz másolatot készítettek a kis Si- gurdról, aki valahol messzi tavak mellett egyszer majd M agyar or szagról hall mesét az édesanyjától. Szeretnék tanulmányútra hozzátok jönni“ ■—■ irta éppen akkor, amikor honvédeink át­léplek a Kárpátokat, hogy védekezzenek a vörös rém ellen. Aztán okáig nem irt, majd isméi tábori lapokat küldött. Lotta volt. most már komol y szakasz parancsnok. Sőt egyesek — akik iránta való rokonszenvből finnül tanulgattak — látták is a nevét az egyik ottani lapban. A legendás marsall napi­parancsban dicsérte meg Annellie Laurillát és valami kitüntetést is adott. Azután ismét gyászkeretes levél jött Helsinkiből. Annellie férje irta benne, hogy ,,feleségem életét adta Suonuért s mi a kis Sigurd dal pzért imádko­zunk, hogy méltók- lehessünk hozzá“, Annellie lottaruhás képe, mosohgós arccal azóta ott van minden levelezőjének asztalán. FICZAY DÉNES. de összeszoritott szájjal végignyomozza azt s testületének két tagját fogja, el a tettesek, között!.. . A többi már villámgyorsan pereg. . . Megvan a polgár, %kinek Törökfalvi el akarta adni a prémeket, stb. Százszázalékos a bizonvitás, a bűnösök mindent beismer­nek és dt\ Nónay Györgv kir. ügyész meg­teszi a lépéseiket a statáriális eljárás lefolyta­tására, amnnieik vége: három halálos Ítélet. A postás feleségét, aki bűnrészessé vált s aki már rég biztatta, a nyomozás megállapítása Szerint, férjét — ..szerezz te is4'* — külön vonják felelősségre. . . ... Háromszáz éve nem mondtak ki Dé- sen halálos Ítéletet, de nem ez tette az ügyet oly rendkívülivé, hogy a tárgyalóteremből emberek tömege rekedt ki Beszéljünk nyitem. hiszen a vármegve gyűlése, tehát az egész Szamosmedence előtt az uj alispán, dr. Czanik Géza a következő­ket mondotta; ,— Tudok arról, hogy az állami vagyont jelentő volt zsidó értékekből sokan el tulaja aonitottak, ezekre le fogunk sújtani. Beszéljünk nyíltan, mert végig a Számos- mentén. ahogy dr. Nónay ügyész mondotta vádbeszédében; „Érezni a csatornák felfaka- dását“. A zsidókérdés megoldása során ugyanis a Szamosmedoncében kisiklások történtek. Az igazságügyi hatóságok közelebbről tárgyal­ják azoknak az ügyét, akik a zsidók elvi­tele u-tán a Bungur-erdőben maradt értékek-’ bői loptak. elet-halálharcunkban mindennél fontosabb a ■tiszta társadalom, amelynek testéről le kell kaparni az élősdieket. .7 / ?' V / “1: Pk! 1 Ü f 1 r.H j ; i'[f 1 " I 1 n . 'is . 1 j ,■ n./j íö ’}'■ ■ * 11 • i 1 ’ i I ! i i l í 1 v í f U í A * A halálra ítélt Törökfalvi rendőr egyéb­ként Heidiner Györggyel és Aszlányi Bélá­val egyetemben ui kegyelmi kérést térjeztett elő. amely szerint kérA a frontra,, az első vo­nalba való kiküldetésüket. (-—ka.) Kárpátalján tilos minden politikai / tevékenység BUDAPEST, julius 24. (MTI) A m. kir. belügyminiszter, tekintettel az arcvcnal közelségére, a lakosság nyugalmának és a termelés zavar- talansáíjának biztosítása céljómól az északi kárpátaljai hadműveleti terü­lt'en m ndennemü politikai párt te­vékenységét betiltotta. Elkészült a Horthy-csucson felár it an dó Horthy István em’ékmü 1 MÁRAMAROSSZIGÉT, julius 24. Ni­ni maros vármvgye törvényhatósági közgyű­lése Székely A kor dr, országgyűlési képviselő indítványára még 1942-ben elhatározta, hogy a hősi halált hali Kormányzóhelyettes Ur emlékét méltóképpen megörökíti. Az em­lékmű, amelyet a 2 ;c; meter magas Horthy- csucson állítanak fel. a jelkelő nap sugará­val repülő sast ábrázol. A 1 x és félmázsa súlyú emlékművet Fekete Géza budapesti szobrászművész készítetté el és az most ér­kezett meg Borsa községbe. A rendkívüli vi­szonyok okozta nehézségekre való tekintet­te! az ünnepélyes leleplezésre csalt később kerül sor,

Next

/
Thumbnails
Contents