Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-15 / 158. szám

14 4 4 Julius IS.

|3 ÜUCNZÉK

1 ■ «m: > ^tm^bx^TÉiÉataitau^L,-. ja^AKflL.-.. JU^akit>uMUkü.+lk'i7i mi!W mOKüM

y

I păesai és miivel oţl ésiinfo kérdései

A kulHVliii élftraL regónye.k lalhigitoc.t 11t.in2.ir3a, uit.jni a/ utolsó evekben egyre több regénnyel ós txirtáiöliui munkával tuluikn- zunk, amelyek lx1» .1 magyar irtS nyugtaiul tetkn^mcrerütcl nemcsak a kor tel-v,inén rekint végig,' haineau Íróknak, tudósoknak lelkületűt, egy-egy korsvak mai is ek'veniin.kbo v ígó harcait, nemzeti és társadalmi kérdéseit elé venio, meg. Elekben a könyvekben a múlt nemcsak keret é; alkalom arra, hogy az irö a való éléctől, az ellenőr x. he tő igazságtól el szakadjon, hanem rtenrzeti életünknek egy ma is érezihotő része, amely folytonosan önmagunkkal szembenézésre és számadásra késztet

A magyar mult életet: és műveltséget formáló vezető szellemeit tudományos kutatásokból eddig us isi ráérhettük, de az adatokba elmerülő kuitatáso keredményei alig juthattak el a közönség tudatába, műveltségét, Látásmódját nem alakították. A világháború utáni irodalmi és tudományos megújulásnak kellett jönnie, hogy történelmi szemléletünk ,lt- celcmtobb és magvarabb legyen és a mult szellemei uj életre kelve, ismét közvetlenül hozzánk szóljanak.

Berete Mária Szász Károlyról1 szóló regénye mellett látósorban Szenczci ^lóeteló Apáczai regényére gondolunk; mint amely rencikivtiLl erővel és együttérzéssel ragadja inog hősének a lak yit a vele együtt egv ellentétekben viharzó korszak életét. Apáczai, kiről olvasóközönségünk Legfennebb azt tudta, hogy tudományosságunk egyik úttörője, a magyar nyelvi tanítás első követelője volt, ma ismét közénk szállóit, hozzánk szól és életünk alapvető kérdéseire figyelmeztet.

Apáczai Csere János ma elevenebb, mint ezelőtt száz vagy kétszáz évvel volt, pedig teológiai tanulósága számunkra már teljesen idegen, cartésianu-s filozófiája többé nem foglalkoztatja az elméket és pedagógiai gon do- J latai már nagyobbrészt megvalósultak, vagy ; pedig újabb irányzatok után szaladva, már el is feledtük őket. Apáczai mégis él. már nem a II. Rákóczi György erőszakos uralkodásának idejéhez kötve, hanem időtlenül él felettünk és szelleme eleven marad mindaddig; amíg a magyarság élete az európai műveltséghez kapcsolódik, amíg van még hit az igazságban, a tudásban, a haladásban, amig a művelődés értékei még küzdelemre tudnak serkenteni fiatal lelkeket.

Apáczait a felvilágosodás első futárának, a racionalizmusnak és a tekintélyeket megingató kritikai gondolkozás első erdélyi hirdetőjének szokták tekinteni. De Apáczai többet jelent ennél. Munkáiban együtt találjuk meg az újkori európai fejlődés legfontosabb irányító esteméit- Apáczai világosan gondolkozik és tudja, hogy a körülöttünk lévő dolgokat az ész világánál ismerhetjük meg, de életét hite irányítja és az Isten által rendelt feladatokat akarja egész életében betölteni- Az esz és a hit világa Apáczainál egymást kiegészíti és tökéletes egységet alkot. Méltán szólhat ezért az európai műveltség teljességét képviselve ahhoz a magyarsághoz, amelyben időközben a dogmáktól vagy politikai elvektől irányított vakbuzgóság elhomályosította az éntelem és az igazság figyelmeztestő szavát.

t Apáczaá Európából néz az egésrz magyarságra, mint Irinyi és nem a maga1 felekeze- tének zárt falai közül leckézteti a más hiten lévő magyarságot, mint azt előtte papjaink és nemzetnevelőink tették. Figyelmeztetése ezért eleven ma is. ,,Szégyenük meg immár ily nagymérvű oktalanságunkat, resteljü-k mar egyszer, hogy bennünket barbároknak, bárgyúknak, tudatlanoknak és faragatlanak nak hívhatnak'c, írja. Amikor viszont később iskoláink hiányosságait föltárja és keserűen panaszolja, hogy nincs egyetlen akadémiánk sem, a magyarságról való külföldi véleményt ilyen kemény szavakkal jellemzi: „Szemek nélkül) a itett sötétség, az ember okosság nélkül oktalan állat, ezért valóban nem Igazságtalanul hirdetnek minket a szomszéd1 népek a halandók közt a legtudatlanabb és legmüvéletlenebb, buta és tunya, a gyerekkortól fogva állati tudatlanságra termett népnek- Akadémiák vagy legalább jeles collégiumok mentenek meg bennünket ezen gyalazattól, nem az erőtlen nyelv; nem a hiú, magával eltelt vélemény, a vak és magának mindig hízelgő indulat“.

A külföldön járt tudós épp olyan ki ábrán d'tó, arcpi.ritó dolgokat mond nemzete külföldi híréről, mint ma a véres lelkiism-e- retvizsgálatot követelő iró. Talán ő az első, aki európai szemmel tekint a magyarságra és nemcsak erkölcsi hibáinkat látja, mint már előtte is számosán, hanen a műveletiemé- günkrőií, durvaságunkról, külföldön elterjedi rossz híreket vágia nemzete szemébe.

Apáczai nem elégszik meg ezzel, mindjárt megkeresi a bajok forrását és a fölemelkedés útját is. önismeretet követel, mint minden r.agv nemzetnevelőnk és cpp úgy hadat üzen az önámitó hiúságnak, önteltségnek, büszkeségnek, mint a lustaságnak és iszákosságnak.

Első nagy nemzetnevelőnk éop oly kevéssé kíméli nemzetünk érzékenységét, önámitását, mint utána Zrínyia vagy Széchenyi, de épp

olyan hittel és hatórozott-.íggal fordul a jövő felé. 1 Iisvcn „nem nemzetünk barbár szellemében rejlik emo 'zerr ncsí-tlen el mm a r adás oka, hanem a s zieren esetlen közoktatásiban“.

Apáczai már a felvilágosodás szellemében hhz a lialadásktn, és a tudom ínyok bölcsességét, beket, jólétet árasztó erejében. Ez a hite indítja, serkanni munkái megírására is az iskolák fejlesztéséért vívott állhatatos harcában. A Magyar F.ncyklopédia előszavában azt irja; „elég nekem, ha valami haszon áradatul írásomból az emberi nemzetre“. • ■A bölcsesség tanulásárólszóló beszédében tovább megy, irt azt a módot akarja megjelölni, amellyel a magyarság a bölcsesség, a tudás részese lehet és utolérheti a nagy nemzetek műveltségét is. Az iskolák igen nagy szükségéről szóló beszédében végül részletesen kifejti, hogy milyen iskolákat kellene felállítani és azokkal hogvan lehotre az igazi műveltséget elterjeszteni Apáczaá tehát a nemzeti nyelvű oktatásnak első magyar apostola. Az iskolák fontosságáról é» továbbfeji esz té-- ü k rő 1 hirdetett elvei épp úgy szólnak hozzánk, mint ahogy egykor kar társaihoz szólották.

A XVII. század írója már szigorú észsze- rüscggjel gondolkozik, a 11 írkor azért ir, hogy használjon nemzetének és az einbtsrségnek és az iskolában mindazokat a tudományokat tanítani akarja, amelyekre az. életben szükségünk van. Így jutnak be a tanítás anyagába a reálu tárgyak. Az al apel ve ez: úgy keld tanítani, hogy a tárolók, mennél kevesebb fáradsággal megérthessék a dolgok lényegét, a, tudományok értelmét. Ezért akar szakítani a magolta táss al, a szabályok csépiedével és

KOLOZSVÁR, július 15. A falvakat — elsősorban a tisztán mezőgazdasági jellegűeket, a légitámadások kevésbé fenyegetik. Ez a feltevés azonban nem jelenti azt, hogy a falvakat nem érheti légitámadás, hanem csupán azt fejezi ki, hogy a falvak elleni légitámadásnak kise-bb a valószínűsége. A veszély a falvakra vonatkozóan is fennáll bizonyos mértékig, mert a kimondottan megfélemlítő támadást végző, vagy kiszabott céljukat a légvédelem beavatkozása miatt el nem érő repülők válogatás nélkül szórják le bombáikat mindenütt, ahol lakott területet látnak.

A falvaknak a légitámadás elleni védekezésre tehát hasonlóan fel kell készülniük, mint a városoknak, vagy nagyobb és hadiszempontból fontos céltárgyakat magukban foglaló községeknek. A felkészülés mértéke azonban a dolog természete folytán lényegesen egyszerűbb, mint a légitámadás állandó és valószínűbb veszélyének kitett egyéb helységekben.

Megjegyezzük, hogy falu elnevezés alatt csak az úgynevezett kisközségeket értjük, légoltalmi kifejezéssel élve, azokat, amelyek a ,,D’* osztályba soroltatnak.

Hiasssák-e tz felvakäi t

A falvak a légitámadás közeledéséről és a veszély bekövetkezéséről • éppenu^y a műsorszóró rádió utján értesülnek, mint a városok és a nagyobb községek. Felmerül itt mindjárt az a kérdés, hogy a veszély jelentkezésekor végrehajtsák-e a nyilvános riasztást a falvakban, vagy pedig nem? Kérdés, hogy feltétlenül szükséges-e például harangfélreveréssel tudtára adni a lakosságnak a légitámadás közeledését. Ennek az igen fontos kérdésnek eldöntésére általános szabályt felállítani nem lehet. Legjobb, ha a helyi légoltalmi parancsnok a község vezetőivel történt megállapodás alapján dönti el, hogy riasszák-e nyilvánosan a falut? A mérlegelésnél szerepet játszik az is, hogy nappali, vagy éjszakai támadásról van-e szó. Kétségkívül az a legjobb, ha a fontosabb céltárgyak, pl. ipartelepek, vasúti csomópontok közelében fekvő, vagy az ellenséges repülőgépek szokásos felvonulási útjába eső falvakat nappal nyilvánosan riasztják, éjjel azonban a riasztás ezekben a falvakban is elhagyható. A kisebb hegyek, vagy dombok közé épített, minden céltárgytól távol eső jelentéktelen falvak riasztását sem nappal, sem éjjel nem tartjuk szükségesnek.

Mégis feltehető, hogy legalábbis a nappal bekövetkező légitámadás esetén a falvak legnagyobb részét nyilvánosan is riasztani fogják, fel kell sorolnunk azokat a tennivalókat, amelyeket a falvakban végre kell hajlani. Az első ezek közül a tömegmegmozdulások levezetése. Nem jó ugyanis, ha a támadás alatt a falvakban nagyobb tömegmegmozdulás játszódik le szabad területen, pl. vásár, hetipiac, körmenet, templomokból történő tömeges távozás, sportesemény, stb. Az ilyen tömegmegmozdulás észlelése Ugyanis könnyen arra csábítja a megfélemlítő támadást végző repülőgépeket, hogy a tömeget géppuskával lőjjék, hogy közéjük bombát’ dobjanak. Légvédelmi riadókor tehát ezeket a tömegeket azonnal szét kell oszlatni és lakóházakba, vagy egyéb épületekbe beküldeni Egyébként is az a helyes, ha a falusi lakosság légitámadás alatt a házakban, a házak belsejében, vagy óvóhelyen tartózkodik, nem pedig a szabadban. A lakóházak belsejében a géppuska- tiiz, az esetleg ledobott bombák repeszei és ' légnyomás ellen védve van, inig a szabadban

ehelyett inkább a körülöttünk lévő világ ismeretével igyekszik az értelmet gazdagítani, hogy azután a vallás és az étin,ka segítségével erkölcsi jellemeket neveljen. A racionalizmus nem vakította el, jól tudta, bogy az ismeretek, köz!őse magában sokat nem ér; önálló személyiségeiket, jellemeket kell nevelni.

Apáczai arz élet minden vonalán a haladásén: küzdött, habár jól tudta, hogy veszedelmes hatalmaikkal, az egyház é*; a fejedelem tekintélyével kell szembeszállania. Bátran hirdette, hogy az utókor „azokat, kik a haladást készakarva megakadályozzák, pokolra szánja“. Akikor meg azt kellett hinnie, hogy az egyházba be lehet vinni a presbite- rianiemiw szabadabb szellemét és a reformok szükségességéről a fejedelmet is meg lehet győzni. Nem így történt; a hiúság, a büszkeség, a hatalom féltése elszólta a magában álló forradalmár apostolt.

Terveinek,- gondolatainak csak egy kisebb részét tnditJa meg valósítaná, de ha az elvetett eszmék, nehezen is keltek ki és cgyrészük ma már távol is áll tőlünk, Apáczai jellemének, (emléke mégis örökké eleven ösztönző erő marad. Mert nemcsak Lízadó ujitó volt, hanem híva tást vállaló egész ember is. „akt a lcgna-- gvobb küzdések, nyomorúságok, vászontagságok, szegénység, megvetnetés és más meg- számlállHatatlan bajok, kellemetlenségek között“ is helyt állott, ott, ahova az Istien elrendelte. A hivatást vállaló férfit semmi sem tántoríthatja meg. A küldetés tudata erősebb, mint a leselkedő veszedelmek, fölemeld és a jövőbe világitó hőssé formálja a gyenge embert. —a. —-d*

ugyanezek az életét veszélyeztetik. Különösen ajánlatos menedéket keresni a lakóházakban akkor, ha a repülőgép/ugást hallani lehet. Addig azonban a kertben, udvaron tovább lehet végezni a munkát.

Különös gondot kell fordítani az elsötétítés maradéktalan végrehajtására. Tény ugyanis az, hogy a falusi lakosság ebben a kérdésben nem eléggé lelkiismeretes. Ismételt ellenőrzések alkalmával megállapították ezt. sőt lelőtt ellenséges repülőgépek pilótái is egyöntetűen azt állították, hogy a falvakat éppen az elsötétítés helytelen végrehajtása miatt jól felismerték. Egyet ne felejtsünk el: a támadás elérésében megzavart repülő bombáit oda szórja le, ahol fényt lát Elegendő tehát egyetlen kivilágított ablak s az egész falu elpusztulhat

' A háziállatok védelme

Légitámadáskor a háziállatok védelmét is elő kell készíteni. Elsősorban az legyen a törekvésünk. hogy lábasjószágainkat veszély, főképpen tűz esetén az istállókból könnyen ki tudjuk vezetni. A lovakat felkantározzuk, tehenekre, borjakra kötőféket illesztünk, hogy szükség esetén az istállóból történő kivezetésük ne ütközzék nagyobb akadályokba. A szabadban legelő gulvákat, méneseket, nyájakat célszerű kisebb csoportokba szétosztani és ezeket a kisebb csoportokat erdőbe vagy fák alá behajtani. hogy a megfigyelés elől rejtve legyenek. Előfordult már, hogy a repülők géppuskatüzzel gulyákat, csordákat, nyájakat is megtámadlak.

A lakóház körül a tűzoltásra vonatkozó megelőző intézkedéseket hajtjuk végre. Megnéztük, van-e minden vizes edényben viztartalék és amennyiben az hiányoznék, az edényeket feltöltjük. Előkészítjük a kézifecskendőket, a tüzhor- got, a szikracsapót, a létrát, vagy legalábbis meggyőződünk arról, hogy ezek az eszközök készenlétben vannak-e. Célszerű az ablakokat is kinyitni, mert ezáltal ablakbetöréseknek elejét vehetjük.

Magán a községházán légvédelmi riadókor különösebb intézkedni való nincsen. A légoltalmi parancsnok, vagy helyettese amugyis ott vannak, vagy beérkeznek, ilyenkor a kárfigyelő a templomtoronyban állandóan fenn van. Adott esetben a légoltalmi parancsnokot a károkról értesiti. A légoltalmi parancsnok, vagy helyettese kinyittatja a tüzoltószint, meggyőződik arról, hogy az ott lévő tüzoltófecskendők rendben vannak-e. megnézi a lajfokat, fel vannak-e töltve vízzel és küldönc utján gondoskodik arról, hogy a tüzoltószerek vontatásához szükséges előfogatokat a soronlévő gazdák készítsék elő. Ila a helyi légoltalmi parancsnok úgy látja jónak, elrendelheti jzt is, hogy a légvédelmi riadó jelzésekor az önkéntes, vagy köteles tűzoltók, vagy azoknak egy kijelölt csoportja a községházára azonnal vonuljon be.

M. falusi kérdése

Meg kell még emlékeznünk a falvak lakosságának életvédelméről is. A falusi házak legtöbbjének pincéje egyáltalán nincs, pince óvóhely kiépítése tehát alig lehetséges. Igen kedvező a helyzet életvédelem szempontjából ott, ahol dombokba, vagy hegyekbe épített borpincék vannak, mert ezek többé-kevésbé bombabiztosnak tekinthetők és igy teljes védelmet nyújtani a ilyen nincs és az állatvédelemről óvóhelyek utján akarunk gondoskodni, akkor nincs más 1 megoldás, mint szükségszerű óvóhelyei épileni. Ez 4—5 személyes óvólyuk, vagy tört vonalban vezetett nyitott, vagy fedett árokóvóhely lehet, melyet a talaj minősége szerint vagy kibélelürik, vagy pedig béleletlenül használunk fel. Laza, vagy homokos talajban az óvóárkot vesszőfonással, deszkával feltétlenül kibéleljük, mig a kemény, mészköves, sziklás, vagy kemény anyagba vésett árokóvóhelyeknek a kii>élelése nern feltétlenül szükséges. Ha csak mód van rá, inkább fedjük be az árokóvóhelyet, mert igy a felülről hulló re- peszek és a géppuskatüz ellen is védve vannak az oda menekülök. Az árok óvóhelyet fedő földréteg vastagsága azonban 70 centiméternél vastagabb ne legyen, mert az ennél vastagabb, de

8—10 méternél vékonyabb földréteg csak fojtja a bombát, amely ennek következtében még nagyobb pusztítást okoz. Célszerű és ajánlatos az árokóvóhelyeket az erre vonatkozóan kiadott szabványtervek szerint megépíteni. A legkorszerűbb tapasztalatok alapján kialakult szabványtervek adják a legegyszerűbb és egyszersmind legjobb megoldást. Egyéni elgondolások érvényesítésének nincs helye!

Az árokóvóhelyeket lehetőleg termett, nem pedig feltöltött hordalékos talajba kell építeni. A lazán feltöltött talajba épített óvóhely még távolabbi robbanások hatására is igen könnyen beomlik.

Gondoskodni kell az árokóvóhelyek megfelelő rejtésére is. Akár személyes, akár többek befogadására alkalmas árokóvóhelyről van szó. célszerű az árkokat a környezetbe füvesítéssel, gyeptéglák felrakásával, bokrositásával beolvasztani. Repülőgépről nézve ugyanis a felszíni talajtól eltérő szinü fedő földréteg jellegzetesen elárulja az árokóvóhelyet, ami nem kívánatos.

Ha a falusi házaknak semmiféle óvóhelye sincs, az otl-lakók a ház belsejében keressem k menedéket. Nem mindegy azonban, hogy hová állunk. Ajtók, ablakok közeléből el kell távozni s lehetőleg a védett falsarokban kell menedéket keresni, légnyomás, repeszek és szilánkok ellen ezek a falsarkok védenek legjobban.

Mit csináljanak a mezőn dolgozók ?

Néhány szóban a mezőn dolgozó falusi lakosság viselkedéséről is említést kell tennünk, ök a falutól rendszerint nagyobb távolságban dolgoznak és igy a légvédelmi riadóról akkor sem értesülnek, ha egyébként a faluban a harangokat félreverik. Gondoljon azonban mindenki arra. hogy habomban élünk, légitámadás bármikor lehetséges, ha tehát a mezőn dolgozó falusi lakosság motorzugást hall, akkor igyekezzék fák alatt, vagy árokparton elhelyezkedni úgy, hogy felülről ne legyen észrevehető. A lovakat és más igásállatokat célszerű ilyenkor fához kötni, nehogy elfussanak. Egyébként a falusi lakosság folytassa a munkát és mint mondottuk, csak akkor keressen menedéket, ha motorzugást hall, vagy a repülőgépeket már közvetlenül látja. Az átvonulás után a munkát ismét nyugodtan tovább kell folytatni.

A légvédelmi riadó utáni tennivalók attól függnek, hogy érte-e támadás a falut, vagy sem. Ha támadás nem érte, akkor az élet és a munka rendes mederben tovább folyik. Ha bomba- dobás történt és esetleg tüzek, rombolások keletkeztek, akkor az egész falusi lakosság összefogott erővel, a légoltalmi parancsnok irányítása mellett, a mentés, illetőleg a kárelhárítás munkáját azonnal megkezdi. A kárelhárítás szempontjából egyébként nem kell megvárni a légitámadás végét hanem csak az ellenséges gépek elvonulását és a kár bekövetkezése után haladéktalanul a legnagyobb erőve? hozzá kell fogni azok leküzdéséhez.

Az elmondottakból a falvakra vonatkozóan azt a tanulságot szűrhetjük le, hogy bár falvakra vonatkozóan a légitámadás valószínűsége csekély, az óvatosság sosem árt és minden eshetőségre fel kell készülni.

UJ ISTENTISZTELETI REND A REFORMÁTUSOKNÁL. A kolozsvári református egyházközség elnöksége közli az egyház tagjaivai, hogy a vasárnap délelőtti istentiszteletek zavartalansága érdekében a nyár folyamán a délelőtt 10 órás istentiszteletet a belvárosi, a Horthy Miklós-uii és a Mussolini-uti templomokban és körzetek imaházaiban reggel 8 órai kezdettel fogják ezentúl megtartani, mig a Magyar-utcai templomban és a hozzátartozó, imaházakban 9 órai kezdettel. A tapasztalat azt mutatja, hogy a berepülésekkel kapcsolatos zavarok Kolozsvárt rendesen később kezdődnek, úgyhogy e korai kezdés biztosítja azt, hogy még a legtávolabb lakó hivek is nyugodtan hazamehetnek a templomból a zavarórepülések megkezdéséig. Tehát 10 órakor egyik templomban se lesz. istentisztelet. Felhívja az egyházközség vezetősége a hivek figyelmét a délután 6 órás isten- tisztelet alkalmaira is. A vasárnap délutáni istentiszteleten nagyon kevesen vesznek részt, pedig a légiveszély szempontjából igen jó alkalom ez.

Hagyományos erdélyi széliemben» bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boi&osjn? lásáért az Ellenzék»

B falvak lépítaíma

Ä riasztás és óvóhely kérdése falun Az állatok vedelnie