Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-15 / 133. szám

194 4 jani as IS, mmmmmmmBrnemBam Terrortámadás Budapest és környéke s több vidéki város eilen emberéletben «II® esett bár BUDAPEST, juruus i'j. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Angolszász légi terroristák juntas 14-án a del­elő üti órákban Budapest és környéke, valamint sgyes vidéki városok és ipartelepek ellen tá ■ madder intéztek. Emberéletbet? és anyagban, kár keletkezett. A saját és szövetséges vadá­szok ;a:z ellenséges gépekkel harcba kerültek. i légvédelmi tüzérség is több helyen hatásosán működött. Eddig több gép Iclövéséc jelentet- j ték. ■ Berlinből jelenti a Magyar Távirati Iroda: Amint az Intennf. értesül, jun. 14-én a dél­előtti órákban a Balaton északi csúcsa felett és Budapesttől nyugatra a német es magyar vadászrepülők heves harcokat vívtak észak- amerikai bombázókötelékekkel., amelyek cros . vadászol,taJom mellett nyugati irányból jövet j repültek be Magyarország legjterébe. j A főváros déü része volt a támadás célpontja A szerda délelőtt Budapest el léig intézett tuigoluzász terrortámadásról a Magyar Táv­irati Iroda az alábbiakat jelenti: A főváros ellen intézett lég: terrortáma­dás háromnegyed 11 órakor kezdődött és 12 óra előtt néhány perccel fejeződött be. Meg­ái lapítható. hogy Budapest déli ré zé volt a támadás fő célpontja, mert innen hatalmas füstgomolyagok szálltak és sötét tömegükkel még a napot is elhomályosították. A fővárosból a déli irányba kivezető utón nem közlekedik a villamos és a gépkocsik as csak szigorú igazoltatás után folytathatják utjifkat. Az összekötő vasúti hídtól csak a tűzoltókat, a mentőket es a segédcsapa tokát engedték, tovább. Az úttesten cserepek, bom­bakráterek, bedőlt családi házak. felszagga­tott villamossínek és elhullott állatok tetemen hevernek. A Duna partján süni egymásután­ban vannak a bombatölcsérek. Az utakat eh zárták, morc időzített, illetve fel nem rob­bant bombák hevernek a part mentén. Távol egy épület, melyből még magasan felcsapódó lángok látszanak. Hivatásos tűz­oltók, különleges mentőaiakulatok,, leventék c mmtkaszolgálatosok dolgoz tak a romboid sok helvreáilitásán és a tűz eloltásán. A villamossíneket mindenütt javítják, a viliamosvezetékeket is. Egy másik részen munkáshazat látni, ame­!vet. mar az első angolszász terrortámadás so­rán b találat ért. Most a bomba az udvar- fdoli részen csapódott be és a ház egyik szárnyát földig lerombolta. A ház vaJameny- nyi lakója az óvóhelyen tartózkodott és en nők köszönhető, hogy életben maradtak. A nagy munkásház tetőzete ég. de a magukat kiásott lakók eloltották a tüzet, mire a tűz­oltók kiértek A ház teljed" lakhatatlan. Az egyik pestkörnyéki község főutcája és annak is sűrűn lakott munkásnegyed? ugvne- vezett szőnyegbombázást kapóit. M ndenütt sűrű füst c> por borítja az épülettömböket. Szerencsére az emberek legtöbbje munkáké-- jyen tartózkodott és emberéletben jelentősebb kár nem történt. Budapest népe és a légoltalom ismét hősiesen kiállta az újabb angolszász terrortámadást. A támadás után azonnal a budapesti kar- helyekre sietett vitéz Azur may Lajos vezér­őrnagy. a honvédelmi minisztérium légoltal­mi csoportfőnöke, ofszágos légoltalmi pa­rancsnok és a borhelyekről rögtön intézke­dett a már bevetett légoltalmi alakulatoknak tűzoltósági, műszaki és egészségügyi mentő, erőkkel való megerősítésiéről. A mentést mun­kálatok a megfelelő erők részvételével foly­nak. Lidércek a mfáűQs kehiben Jutniuk 14,-Szerda délelőtt Az ég' derűs, kék kristály-boltozat, Csil- .ogó magasságból gazdag.ai szitái a fény 3 tavaszodó tájra, hol szerbe kicsi csirák ábredieznek, remélve s ígérve az életet. A barna barázdák szerelmesen az ölükbe fogadják a napot s egy-egy fehér szirom ártatlanul mosolyogva meglesi nászukat, ourkát diadalmasan szétfeszítve. A fény­özön,ben madarak nyálainak, mint meg­annyi vág ujjongó kiáltás, napot, tavaszt és. életet dicsérő. A fény a várost is ékesre mossa. Az ab­lakok örvendező szemek. • A házak közül kiszorul az árnyék « megszólgysnültén lépcsöházak, pincék nyirkas zugaiba rej-' tőziködik. Az emberek az utcákon vidá­mak Az agg'dalműk szépen elcsitultak, a gondok,, kétségek megcsendesüitek az égd üzenetből, mely az élet szépséges da­lát zengi: a tavaszt. Boldog, kicsi csónakok ringattak a ve- rőfényhen úszó utaky-n s amerre elhia- tádnak, mosolyok virágoznak az em'berar- rokon. A kiesi csónakokban gyermekek szép. (aszta szeme olvassa, tanulja az ar­cok mosolyából: jó az ember . . .-Áztál hirtelen feisikolt a vészjel. Az ablakok kaczgó fényszeme megtö­rik s ijedt ám.ulííra nyílik. .Az utcák bol­dog áramlása apró. zajló hullámokra sza- sadoaik. Az arcukról le olvad a mosoly s gyorsan felisszák éhes kapualjak, sörétes ódáik* pénc&gádarok. Percek se lein ok és a csak iámén; nyugalmas és szépséges ta- v-iszünmep nép te len. mozdulatlan, megfa­gyott,* nagy- kietlenséggé merevedik, ahol a fény elárvultán bolyong: nincs szem, amelyben magát megcsodálja... S magasan, nagyon magasan, az égen, a kristálybóltozat- kékjét profánul meg­gyalázva, dölyfösen s gonosiz.uk rojegje- leun<sk a rontás, gyilkolásra edzett se­regnek hírnökei. S már jön mögöttük a rontó had is. Gyáva magasságban a nyu­godalmas táj s város felett., bűnös oéltu- datfcal, jönnek, jönnek, tizen, buszán, so­kam. hogy' tűzzel perzseljék és földbe gyűrjék az éle szépséget virágos-kertjét, nem kiméivé sem gyümölcsös tövet, sem a oeok alig fiésledező bimbói Hullnak a bombák. . Gyilkos záporuk fellépi 3 földet és ha­jakat ront öz-zc aljig. Árván maradt fa­lakon ingákéit himbálózó fűtőtestek kö­zött, ijedten megtagadnak régi képek. B - rángva nézntk róluk régi vének a szó r nyrüaéges tettre, mely kitépte tekintetű* sasnető sugarából a fiák és unokák kacsi csokrát. Lenin mélyen, az iromba kőha­lom tetején porosán, mag zaggauttan üt látni még a meghitt, kis közösség szétzi­lált keretének roucsni.t. De hol van mellől1 ük a tartalom, amely meleg élettel feli tel te, lélekkel drága ott­honná nevelte a hideg, élet.den tárgya­kat? Valahol még m,ébrebben föld alatt. Élőn? Vagy holtan? Ki tudhatja azt most­S a képek közt, fecsit ol dákra danái?-. minths utánuk nézne, kik a mélyben ta­lan éppen az ö nevét idézik, hallgatja a kimondatlanul is minden a ja son ott levő f.ihászt az ártatlan h-.-lál: bal1" Megfe­szített.., ❖ Laliink csecsemőt, pólyájában, hol tan, az udvar töldj.án. Megfagyott szeme üve­gesen ijed a magas égre, ah-onnan az ön­célú rombolás ártatlan virégébe éré tört. Es látunk anyát, álét a halál elszakított a gyermekei mellől. Látunk családapát, akit a dúló, gon:sz kedv magányos ár­vává tépett­Bs látunk sokat, otthontalanul mara­dottakat, hallgatag csoportban'. Kién ma­tyóink, melyei sikerült megmenteni ö.sz- szetórt otthonukból, halomba hordva s ülnek rajta némán, udvar h sszában. ke- riiés tövében,' türelmesen várva a segítő­ket, kik elvezetik szükség-ot.honokba ad­dig is, míg uj, végleges kerül. S látunk fákat fészkükből kiszakítva, tépett gyökérrel bénán integetni. Az águkon még álmodik a rügy, az anyatest nedve még élieti, aztán las?an-lassan el­sorvad ő is. S lá'unk lovat aiz uto.a közepén, gro- t eszkül megd'e rmed t r uga ezk o dáishan. S látunk gazdáját veszített kutyát re­megni, vacogni, könnyezni, sírni. Mind­egyre felnéz, mintha kérdené: — Mi volt ez, emberek? Mi veit? S miért9... De az örült la dér c tréfára sem rest. Tréfál a maga módján, gonoszod, mint makor a vadállat Véresen vigyorba tor­zul r széf fűlt karámban. Lám, tréfa az is. rnébó mesteréhez, ahogy egy szarvasmarhának a. farkát le­csípi tőből s messzire hajítja, csak úgy mellékesen, miközben a szomszédin többtonnás kocsikat dobál fel emeletnyi magasságba. Tréfa az is, ahogy a fuvaros alól ki­ragadja a szekeret, kerekeit felaggatja a fára s a kocsit el fuj.ja a nagyvilágiba, de a fuvarost és a lovakat kegyesen elbocsát­ja légnyomással. Az őrült Lidiére igy tréfálkozik... Az óvóhelyekről még fekete emberfő - lyók gyűlnek mindenfelé. A közös g:ód­ban eltöltött idő hamar testvérekké ne­velte őket. Akik azelőtt sose látták egy­mást, most együtt jönnek s régi ismerő­sök, hiszen lidércnyomásos negyedórák rengeteg idején át álltak együtt nyögő, didergő boltívek alatt s zgymás szemé­ből olvasták a lólek s.k-sok pózok nél­küli rezdül ését. A bombák vad pörölycsapásai nagy • szövetséget kovácsoltak össze, mely moh mar bonthatatlan egy marad. Mindég rré szemben ugyanaz a fény csillag és ugyan­az az akarat ösztökéli a moréul at oka : Segítem, ahol kell és lehet! A romhegyek körül nagy csődület. Aki hozráfáikét,, mind dolgozik. Senki sem finy nyás. Fia nincs eszköze, két marékkai vájja a törmeléket. Segítő kézben sehol sincs hiány. Jött nagy' sereggel. Jöjtek katonák, magyarok s németek segíteni, jöttek rendőrök és jöttek tűzoltók s jöttek a szerencsésen Fenekűitek. Hagy mentsének és is ápol­janak. Cseléd 'és ur. kopott, és módos ember, j gyermek s felnőtt egyformán szívesen, ! készségesen harcol a felieget lehelő, po- i r-.s, omló halmazokkal, üszkös gerendák- I kai és ás, ha kell és emel embertelen $u- ■ lyokát. amelyeket nyugalmasabb időkben egyedül tán mozdítani se tudna. ! A pusztulásban megedzett erő azonban győzi vitézül a munkát. Aki riadó elmúltává] látta, az óvóhe- . Ivekről el tá vozókat , aki látta a baj tűz­fészkei mellett az önkéntes vállalkozókat, Látta az arcukon az öntudat szép nyugal­mát s az elhatái '-zárt, mely bázváteí tör- ! hegelien gátja lesz minden sandaszándé- ku akaratnak. HOBÁN JENŐ. 45 elrejtőzött személyt falóitok w nagy» véradl gettó egy földalatti h slyIségében NAGYVÁRAD, juínitis 15. .(iSujá-t tudósítónktól.) A -Asbad Ti váll gróTú területén most folyik az. ott maradt ingóságok elraktározása. EtitJek be- fréczése után feiiötTeoitik a. laká.-o- ky.t ás etrv-ób ho-lyLécrökel, hogy áz ik a, keresztény haduiaidonosok. akik vissza akarnak k öltöz™. vEsr^iíér- hiasse'nek megszokott ritthormkha. Egyelőre saját költségükön térhet­nek vi:ss?9i. d/? kérőbb a pojgárm^^ ticir elő terjesztést te-?z a köl-üré-r- v rék ....... ’dó vagyctnnikb'ól törté.U'í nie«g bérli l ésére. Miko-nben a, rendőröég a gett ói i‘ia o tétén felhalmozott zsidó értéktárgyak reltarozásáTa.l foglalkozott, véteti e- aül égy födalatü, rejtett helyiség nyitására bukkant. Amikor behatol­tak a titok zab 0 helyiségbe, na.gy meglrpeté-re 45 zsidót találtak o'.L 'V-’fja.kaf e.s nőket vaggasen 1. közt.tik gyermek is. \relük -'együtt sok éie'niiszr-- és mindenfele éricktáPg> k erű 11 nap v i.lági ‘a. K i Inai 1 ur 3? a -1 t.k k or f'im-oiiijiták. hogy a kedvezőbb fordu­lat remén.yélben reijtőztek el es vár­ták a l'Hvy.Ţ megváltozásait. Merin- ■1 i tol ták el1 cm ük az. el járást. Hagyományos erdélyi szellemben* bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldog«» iásáért m Ellenzék,, Oroszország és a Balkán A szovjet balkáni befolyása az utóbbi he­tekben az egész világsajtó egyik leggyakrab­ban tárgyalt anyaga lelt. Emlékezetes, hogy Churchill és Éden az angol aJsóházban miiy< n erélyesen tilfakozlak az ellen, mintha ők, illetve az angol politika átengedte volna a Balkánt a szovjclnek. mini érdekterületet és bizonyítani próbállak, hogy Anglia és az Egyesüli Államok semmiképpen sem mondanak majd le a győ­zelmes háború ulán arról a jogukról, hegy ezen a területen saját akaratukat is érvényesítsék k hivatalos angol állásfoglalással szemben azon ban nemcsak a tengelyhatalmak sajtója, vala­mint a semleges államok lapjai, hanem gyakran maguk az angolszász lapok is félrenemérthelően mutatnak rá arra, hogy a lények a szovjet befolyás hatalmas növekedését mutálják. Ki képzelhető, hogy a szovjet hatalmi akarata a há­ború után — ha az angolszászok és a keleti szövetségesük valóban megnyernék a bábáról. — semmivel sem lenne gyengébb, mint ina, amikoi a szovjet hadigépezet még igén súlyos teendők előtt áll. s amivel Moszkva diplomáciai ereje is bizonyos mértékig csökken. Az Economist Anglia legtekintélyesebb hetilapja vasárnapi szá mátrai) ..Oroszország és a Balkánr címmel ér dekes cikket közöl, amelyben e kérdésekkel fog (átkozik. Megállapítja, hogy a régi Ausztria és Törökország kiesése után Németország hivatoti arra. hogy a szovjetbeiolyast megfelelően el­lensúlyozza a Balkánon, ami annál inkább lehet­séges volt, mivel a moszkvai kormány egyes bal­káni népek előtt úgy jelenik meg, mint a fölcL művesek és' a munkások köztársasága, tehát a faji sorsközösségre való hivatkozást — ellentét­ben a cári Oroszországgal —. a társadalmi osztályok sors közösségé re való hivatkozással is erősiti. Ha Németországot ebben a háborúban vereség érj — Írja az Economist — akkor újra űr támad ezeken a területeken és egy közép­európai hatalom sem tudja majd kétségessé tenni a szovjetbe! oly ást. Ezt a befolyást ke­reszteznék ugyan bizonyos közgazdasági és po­litikai tényezők, de a szovjet hadászati érdekei megmaradnának e nagy félszigeten. Ezután megjegyzi, hogy Bádog!io kormányának a. -szov­jet részéről történt váratlan elismerése is a Bal­kán iránt tanúsított fokozott szón jel érdeklőd ési bizonyít ja, majd igy fejezi be: ,,A szovjetorosz politika az ellenmondások gordiusi csomójával hasonlatos, amelyet nehéz lesz csak a hírverés kardjával kettévágni.” Leszámítva azt a nem egészen baráti hangot, amelyben ez a vezető an 1 gol lap ir a balkáni szovjetkHálásokról, ben u'olsó mondatban a cikk Írója jónak látja még egyszer félre nem érthető módon leszögezni egvszer félre ne mérthető módon leszögezni I hogy egyedül a szovjet lesz az a hatalom, amelţi ' a szövetségesek győzelme esetén a Balkánon egyes kérdésekkel szembetalálja magát. Ezek szerint tehát valóban nemcsak ellenséges hirve rés — ahogyan az angolok állítják —- és nem lesbölkapoll híresztelés, hogy London ét Washington is már most nagyon gyengénél .érzik magukat arra. hogy komoly eséllyel száll innák harcba a déíkeleteurópai érdekköi I ügyében. 1911. június elején írták ezt a cikkei ] amikor Anglia és Amerika az európai csatat& i reken a szovjet áldozatokhoz mérten úgyszólván 1 „,<>£ egyáltalán nem vérzett, amikor tehát aa erők mérlegelése még sokkal jobb képet muta tott az angolszászok javára, mint amilyent majd a háború után elérhet. De ez az angolszász po lit i Icai visszavonulás távolról sem Délkelet- Európát érinti, hanem természetesen éppúgy vo­natkozik Lengyelországra. Görögországra és ( Balti-államokra is. Az a számtalan kezesség­igére! és hírverés, amely arról tanúskodott, bőgj Anglia és nyugati szövetségese gondoskodik maid arról, hogy megmentse Európát a barbát szellemtől, hogy megmentik e földrész törté nelmi hagyományait és művelődésének vivmá nyail, mind niég a háború alatt vált semmivé miivel a szovjet nyers erőszak hatásosabbnál bizonyult, mint az angolszász tervezgetcs. tanulság csak az lehet Európa számára, hogj még jobb és erősebb összefogásban, mint ed­dig bármikor, küzdjön tovább a hatalmas Né metország oldalán, amely nemcsak hirdeti az el. veket, hanem 'égig tneg is valósítja. VISSZAVESZIK AZOKAT A ROMÁN KÖZTISZTVISELŐKET. AKIK RESZT­VETTEK AZ i 941. EVí FELKELÉSBEN Bukarestből jelentik: Egy rendelettörvény ugj intézkedik, .hogy azokat a köztisztviselőket, akik az 1941. évi. felkelésben való rerzesseţ miatt elvesztették állásukat, újra állami szol' gálatot vállalhatnak, ha elengedték nekik a^í j a büntetést, amire ítélték okét vagy ha a bí­róság felmentette őket. Ezenkívül szolgálatba vissz a vehetők azok a tisztviselők is, akiké» pénzbüntetésre ítéltek, s akik ezt a pénzbün­tetést megfizették. A EI A MT S K ÁRT V ÁS CIGÁNY VÉRES BOSSZÚJA, Pécsről jelentik: Báriqs 1st* vá-n bárányát vé ri gaaada Pel mo-tKstoron járt és a korcsmában összeüli Raj iovic? Imre cigánnybl. snapszlizni A cigánj folyton csali és kegyetlenül ds;>z.evesztek Te Hege v-égé fajult volna a dolog, fia Al­bert János pélmono.st.uri gazda kdébe ne» lep és gallérjánál’ fogva ki nem hajítja % cigányt. Az ibd.s cigányt nam-o-n bán* , tolta az eset és magleste Albertet. Ami­kor a gazda ae. utcára lépett, nyitott bicskával rohant feléje, hogy mellbeszur ja. Mivel a gáz du védekezésül felemelt# a kézéi, a cigány kése karját hasított! fel mélyen és ütőeret is talált. Szteren- csére gyors orvosi segélyben részesült éf nem lett emberén tál a cigány bosszúból I A pécsi ügyészség súlyos testisértés ci- I mén vádat emelt 3 merénylő cigány el- . len

Next

/
Thumbnails
Contents