Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-24 / 141. szám

uracs Egy lépés a megoldás leié Munkások a két ui munkaügyi rendeletről KOLOZSVÁR, június 3i. (Az Ki lonzók inunkat ácsai ól. A miunikíuidó < s az ipari munkás vk^zonyának tór- tériPtRlMvn kőtiségkivüi uj fegoz/ntei ielunt az iparűgyi nniviszrt'uri^L jc- 1 pillog végrehaj tás alau álló köt. ren­deleté*, amely a gyári ammkaóigyi előadók kinevezéséről s a gyári í mii 1 k angjű v ál asztma 11 yiak foki U irt á- sarnl intózktxiik. A tőke és a munka lianca olnuiraulhaUulan velejárója a magningazd'asagi rendnek. A modlern kapitalizmus. amikor a gazdasági s/jaba/d-ság jel szavául teljesein hát­térbe szorította a közületi, olsöscit- ban állami beavatkozás szerepét, a szabad verseny kiélezésével torért nyitott a termelésben el I entities ér­dekű töke és munka harcának. Kíméleti közgazdák, politikusok és mozgalmi férfiak rájöttek an a, hogy a magánkapi tál ist a remidben és ez áll a félig kötött gazdaságra is — a 'munkásság szempontjából az életszínvonal tartósan csak a terme­lékenység növelésével javulhat. Ez a körülmény és az a megtanítod.as, hogy a munkát mint. termelési té­nyezőt nem lehet külön választani •az embertől, indokolttá tette a szó ciápolitikai intézkeöéseket. A növek­vő társadalmi termelés és a w/vciél- politikai vivmáinyok eredni-myezték azt. hogy az elmúlt század második felében Werner Sombart megállapi- tása szerint a munkások életszínvo­nala körülbelül 50 százalékkal ja­vult. Hogy ez a javulás tartós ma­radjon é- állandóan emelkedő irány­zatai. mutasson, a mai európai gaz- dasáiri ren-db ni a nemzeti jövedelem fokozása mellett aszámte és mélyre­ható szociálpolitikai intézkndKÁáisek' re van rtükrség. amelyeket megvaló­sítani csupán akkor lehet, ha az ál­lam hat aloní erős és megvan az egyetértés a vezetők és a széles néprétegek között. Mit ielentenek ax ui rendeletek A két uj iparúgyi nunászteri ren­diét nem tekinthető szorosabb ér­telemben vett szociálpolitikái intéz­kedésnek. hanem a már eddig meg­valósult vívmányok védelmét és fenntartását célozza. Világosan utal erre az első rendelet gerincét képe­ző szakasz, amely a rendel etek cél­ját. és értelmét foglalja világos sza­vakba. „A munkaügyi előadó köte­les a vállalatnál alkalmazottak munkaviszonyára vonatkozó jogsza­bályok és rendelkezések megtartá­sát — ide értve a balesetek megelő­zése, alkalmazottak éleiének, egész" ségének, testi és lelki épségnek vé­delme, közellátása, általában jóléte érdekében és a társadalombiztosítás tárgyában kiadott rendekezések megtartását is — különösen pedig az alkalmazottaknak a munkavi- szcaryból folyó jogai teljes érvénye­sülését állandóan ellenőrizni, az al- kalmazoUak panaszait meghallgatni és kivizsgálni.“ A mun-k aügyi vár- íaiszt-mány ezenkívül a munkame­netre, a munkaeszközökre, a mun­kaié 1-tét Jeliekre és a gyári rntinik a- rendire., valamint a munkai egyelem fetnudairtá s, ár a és a inunkaerköles fejlesztésre vonatkozó változtatáisio- kat és újításokat tárgyalja. Különösein liáhambaini, amikor a mindenkire hâramailo t e/hokiért. el­sősorban és fokoziett mértékben a munkásság és a fix jövedelmű tiszt­viselőre'-g viseli, az ilyen rendeilke- zé-volcei a 'Uiunkábtság érde-k-ébern ho- zottakrak kell tekinteni. A munkás- kérdés a magyarság egyik legfonto­sabb 1 eer^ ürgetőbb p>nob{! émája s méltán tarthat az egész társad ál orn érdeklőd»bűre számot az, hogy mi­ként vélekedik a megvalósulás előtt álló intézményekről a magyar mun­kás. Egy lépés meg* oldás leié megái lapíthatjuk mi in k asm:'íizgalraj vezető —, liug> kiiUuiosen a munka ügyi \ akt v/tmaip lét* sité-se egy lé­pést jelent « munkás kérdések meg­oldása felé. fis mindnyájan oróiry mol üdvözöljük a rendeletik alap­gondolatát, amely - úgy véljük — nein egyéb, mint a muüikás jogvé­delmének biztosítása. \ munkaiigyii eilőadók kijelölése möist van folya­mat bau, a munkaügyi választmá­nyok megv ál ászt áisá'f a a közeli na­pokban kell hogy sor kerüljön, ezért nem vághatunk elébe a,/ esiera/­nyekinuk, de. reméljük, hogy a vég­rehajtás során is ez az alapgondolat fog érvéfnyesülni. Erre kölönictsen akkor van szküség. amikor a mun­kaadót is nevelni kell és fel kellett oszlatni a kapitalista vállalkozók legnagyobb rd.ckképviseleti szorve- zetét. Ilyen körűimé nyék között kétséges, hogy a munkaadó metr te­lelőm). tiltja e védeni és nevelni a munkás»!. Ivziért aggal vas az a ren- djelkeaés, amely szerint a gyári mtrn*kaügyi előadót a munkaadó nevezi ki a vezető állásiján lévő ai- kal.mazji'utai, tehát irrazvami, osvTálv­veaetui, cégvezetői közül, de oruma- gát is k ijedő Hue ti. A gondolat, amely a rendtől eteket él etneh Ívta, jó volt: ez a közösségi gondolatnak a*fjy*k°T' latba való átvitele, a munkaadó ás a munkás együttműködése. Kérdés, hogy adott légkijTben a gyakorlat­ban miként valósul ez meg. Munkaügyi előadót kijelölni es mujiukaügyi válaszitmányt öxs/jehivni a rendeletek értfdnv be»rv olyan ipari, bánya és kohóvállaltnál kell, ide­ért,v** hz á.'/lami üzemeket is, ahcl legalább 25 alkalmazódat foglalkoz­tatnak. Valóban előállhat az a hely­zet., hogy ha a munkaadó magát je- l<j 1 i imu h kaügy i el őex tói * a k, ak kor három nehezen összeegyeztethető szerepet vállal es meg . Idhatatian fela/la.tok elé k "ül. Mint munka­adó a saját érdekét képviseli, nirván­áikkor mint a munkaügyi választ- má,’.v elnöke a miuskásóknak, saját alkalmazottainak érdekeit köteles ve, beim ezni. végül mint munkaügyi előadónak neki .kellene megoldani, áthidalni az összeütköző érdekeket •. A kiielölés módii a — Az a-z érzésünk — halljuk to­vább —. hogy indokolatlanul mel­lőzték a munkás érdekképviseleti szerveket. Hissten a munkaügyi vá­lasztmányba választható munkáso­kat i< mind aduig, amíg a munká­sok „hivat akisem élismórt érdekkép­viseleti j. -rvt -uek megalakul a útról jogszabály neun rendelkezik“.a mun­kaügyi előadó, tehát esetleg éppen a munkaadó jelöli ki. különben Î9 maga 'jelöli ki a választmány tagjai­ra k egy r szét. Nem 'tinijük, ho­gyan történik majd az egyes válla- látóknál a rendel etek végrehajtása., ez a két rendelkezés azonban úgy feut. hogy túlságosan nagy hatás­kört ad a munkadónak. Az érdek- képviseleti szerveknek nem maiad más feladatuk, mint az ellen őrzés. A rendelet alapgondolata — ez kétségtelen — a munkásság jogvé­delmének biztositása, a háborús időkben azonban fokozottabban érv - nyes ült az a követ el many, hogy megóvják a termelés folytonasságát és fokoznák a produktivitást. Ez tű­nik ki a rendeletek megfogalmazá­sából és ez a szempont szorítja né­miképpen háttérbe a munkásság ér­dek i’ édel mének, szempont j a i t. — Átér ez zu k annak fontosságát, hogy ma a termelés folytonosságát biztosítani kell. A-zonhan meg keli mondanunk — halljuk a választ a felvetett kérdésre —, hogy ez a céh kitűzés azt i® megköveteli, hogy elő­ször a dolgoz» társadalom létfenn­tartási minimumát kell megállapí­tani és bizt sitani. Nem is beszélek a szociális minimumról, csupán azt mi' : lom, h<*r> ma egyetlen munkás som tartja továbbra is fenntartható­nak a 3.fj:K)-as bér rögzítési rend he­tet.. Ma az a helyzet, hogy ha egy munkás kiváltja csupán a jegyre já­ró élelmiszere'két, úgyszólván senuni pénze -um marad. A mimkáskénlés nemeink bérkérdés, de ma, az ötö­dik háborús esztendőben, mindenek­előtt az. Ha a bérkérdés alapom és -ürgős rendezése megjavítja a mai kedvezőtlen lé-e kört. akkor több bi; zakódé.-«-’a 1 nézbetüok az uj rendel e- tek végrehajtása eb Addis- azonban érthető a munkásság tartózkodása. —• f.rt csak annyit akarok monda­ni — sgc-1 közbe egy munkás —. hogy a mi kérdéseinket hatalmi sawal elintézni nem leltet, mert eze.k nem ruidészgti kérdések. A munkáskér­dést megoldani a munkás nélkül, hiába való kísérlet lernte. A gyári műn ka ügyi előadókról és a műnkaügyi választmányokról szó­ló rendelet a kormány első jelentős lejtése a mun-ká «kérdés áf men éti rendezése terén. \ munkássággal s-zólva, az az érzésünk. hogy az el­gondolás szép, a gyakorlat pedig megmutatia. hogy megfelelő légkör megteremtése esetén társadalmunk az államhatalom támogatásával ele­gendő érzékkel rendelkezik-e saját égető kérdéseinek rendezése* iránt. KAKAiS ISTVÁN. Jurcsek Béla a mezőgazdasági munkások iparcikkekkel való ellátásáról — -Mindnyájan- mondja egy BUDAPEST, jurcíus 34. Az Or­szágos Magyar Gazniasági Egyeisüliet tanácsának legutóbbi ülésén mag'- jelent Jurcseik Béla földníftvelésügyn * rniniisztier, aki az egyosülatá tanács tagjaiiniak felszólal ására válaszolva, a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről I nyilatkozott. Utalt arra, hogy egyre ’• jobban belekeiülünk a világégésbe, i Bátran szembe .kell néznünk a kö- j veikezsményiekikel, ! — A.magyar gazdatársadalom már j triddig if mindent megtett az ország I közeli áfásának biztosítására, mert a száz holdon felüli tórtűkeseportba ! tar+"zó gardák kötelezettségükiöu felül tettek eleget a beszolgáltiatás- rak s a kisebbek t eljárót idénye is feilülmmlta a váraivozáist. A gazda *á- ei év végűn az ej számoláskor derül ki hogy a gtazdáik járdák jó>l, akik minden term ónjaikét az előirt, mó­don bet íz olgált attak, mert nemcsak iu i s lomban részesüli!nek, hanem a szükségleti cikkek jntt a tájaikon’ is kedlvezjőbb helyzetben lesznek, mim azok, akik zugpíacon kíséreltek meg az értékesítést. A mezőgazdaság iparcikkekkel va­ló ellátásának kérdésével _ foglalko- ZO'U ezután a -miniszter. Biztosította a gazdákat arról, hogy a termelő gazda és a mezőgazdasági munkás teljesítménye arányában kap majd ilyen közszükségleti tárgyat. A lue»- lyes munkaerőgaz'dá.lk.odási a hívta fel ezután a figyelmet. Vizsgálatok úgy amis bebizonyították, hogy a munkaerő megfelelő fel ha sznál ása­val már tartalékai, i.s állhatnak rendelkezés/ /. Az árkéndé&ről azt mondóit a, h/^gy az árkiigazításnak járható útja az ái'ktegészáü'- rendszerének kidorn borítása, amely a termelés jutalma val együtt hivatott fedezni azt a >á fizetést, amely a gazdái egyes nenru jöv.edeilmező termelő agak fenntar- lá-áhan érinti. Á zsirl>eszc»lgúltatá-^ .-al összefüggésben felhívta a figyel­met arra, hog\ az olajosmaga ak ter- melésémeJ lehet a legtöbb zslrpontot te/melni. Az ál lati génybevételt szük­séges rossznak kell tekinter/á, die joggal reméli, hogy a helyzet j<avui. JIMIS 2H — UOXVÉDSAI' Mint .minden esztendőben, az idea is a honvédségnek áldoz a magyar­ság junius 28-ám, szerdán, amifior hitet tesz fegyveres- erőnk törhetet­len akarata meLlett. Ez a nap, a hon­véd'nap a katonai Srzellem és a had- «üreg belső erejének ünnepélyes megnyittkozása a nemzet színe előtt. E napon gondoljon minden magyar a honvédségre! Emlékezzünk az el­ső és a most an f vi lágháború hős honvédéire, emlékezzünk arra az ezeréves múltra, amelynek hagyo­mányai évs tanul-sagai a napnál fé­nyesebből világítanak rá az ottho­náért, hitééit és Nyugat-Európáért küzdő magyar katona nagj- eszmé­nyeire. Emlékezzünk a mostam világégés magyar hőseire, akik éle­tüket, családjukat és egészségüket áldozzák ma Is a hazáért és akiknek mag ászt-os útmutatása minden, ma­gyarnak irányt szab. Élte helytáll­ni ott, ahova a haza, a nemz-ert. a család és a kereszténység megvédé­sének érdeke állította. Junius 2&-ám az egész ország lakossága szerető melegséggel öleli keblére a honvé­det. A honvéd nap legjelentősebb ünnepi mozzanata 28-an reggel fél 9 órakor kezdődik Budapesten a Hő­sök-teren, ahol a budapesti első hon­véd hadtest parancsnoka.* diszszá- zad, polgári előkelőségek és tiszti küldöttségek jelenlétében megkoszo­rúzza a Hősök emlékművét. A POLGÁitMESTERI HIVATAL, INTÉ­ZI A BESZÁLLÁSOLÁSOK UTÁNI TE­RÍTÉST. Az. Erdély -hadműveleti ierület m. kir kormányb;ztosa közli; Adó t eset­ből kifolyólag a k: imán y biztos tudó másá­ra jutott, iKvy a német, katona egyének, illetve alakult ók besizállásoláaa következ­téiben keletkezeti iiéritések és egyéb költ­ségek megíize'tése tekintetében az érdekel te nincsnek élőre tájékoztatva. - Ezért a kormánybizts elrendelte, hogy a szál­lásadók az egyének vagy alakula'ok eltá­vozása alkalmából a beszállásoláskor el­ismervényt kérjenek. Az elismervénynek tartalmazaiia kell ^ beszállásolás időtar­tamát és annak feltüntetését, hogy hány fő nyert beszáll ásol ást. Kolozsvár terüle­tén a szállásadónak az így kepo-t elismer­vényt a város polgármesteréihez kell be­nyújtani s jelenteni kell az esetleges vi- lágitágd áram folytán fölrnzrült költsé­gét is. Minden esetben me,gtör;éinik a szükséges kivizsgálás és a hadtestparamcs- nokság intézkedik a térítési dijak megfi- zeté-re iránt. Az érdekeltek kérdéseikkel ne forduljanak a- Hadtesi.parancsnokság- hi:z hanem kizárólag a polgármesteri hi­vatalhoz. amely a kormánybiztos rendel- keizésének megfelelően intézkedik. Kjfflmdai űjuskátí m Eőnyvk ütések " m A tíjaiiüéiyegzük szép kivitelben és gyorsan az / ELLENZEH könyvesbolt papirossbálfába* Ki* iösszár3 Mátyás kir**tér 9* feh

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents