Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-21 / 138. szám

1944 JUÎlitiS 21.

ellenzék

3

Vitéz Járass Andor nagy beszéde Kolozsváron:

Is Azt kérem a román közvéleménytől,

fpr. li1MiaţMM«mmriM»MOPUMLi.]i«)«i!Ml«KPMillMtW««^.-tt<nra;Wja«^ţ^K>iW»'i3ff3^^ . JKCWesriifítaws^

rl hogy vitáinkat tegyük el holnapra

Abaîugyrnînisstgrînikesszavaîa S2ék®lység nyugatmáról, bscsülstasségéről, hitéről

„Ä MEGTORLÁS KOLOZSVÁRÉRT IS SZÓL"

S'S

OJ

Kolozsvár, jainúiö 21. Jelenteti! ük, lioigtyi a tegna-p Kolozsvárra- leirkezíett J aims-s Andor belügyminiszter a Mátyás Király Diákházban. nagy bőszé- diet .miömdloit-t. Mlüdteinieikelőtt köszönetét mondott Abrndbányai János teológiai dékán üdvözlő szavaiért, majd' igy folytatta:

— Voltak idők a magyar politikai eleiben, amikor a nemiaet épületét egyesek a pnbageriinicütekre szerették volna iráibolítoani. Én. a kemény g erincű emberek©! szeretem. (1 lelyeslés.) A ikistebségi sorsban megtanultuk, m.i ott Csehszlovákiában, ti itt Rorná- adábam, hogy osak azok a-z emberek érnek valamit, akik a meggyőződésüket hajlandóik és merik vallani és vállalni és özek azok., akik ianpérimm ide, Imperium oda, kormányváltoízás jobbra vagy balra, die a maguk meg- győződiásét vallják és meggyőződé- sük éri áldozatosan, ba rákerül a sor, oiifeláldozóan hajlandók a becsület útját járni. (Ugv van, taps.) Ezt a mai együttliértünkiet a törvényhatósági bizottságok tagjaival ngy fogom fel, hogy ez nem egy gyűlés, ahicij mi bizonyos elveket és eszméiket propagálunk, haiBiean egyszerűén kézfogása felelős embernek az ugyaniosak lokálisan felelősséget, viselő magyar testviérékkel abból a célból, hogy ebből a kézfogásbóil nagyobb megértés., több műnkakéiszség, biztosabb céf- •mieglátiás, nagyobb -eredmény és közvetve harc árán a győzelem fakadjon. (Úgy van, taps.)

— Mielőtt rátérnék az Abrudbá- nyai János barátom által tett néhány megállapitásra, amelyek kritikai éllel voltaik mondva, pár pontban k.i akarok térni a nagy kérdésiekre, melyek valamennyi magyar embernek a fantáziáját, mindennapi munkáját egyaránt kell hogy betöltsék és meghatározzák. Nekem eredetileg az volt a tervem, hogy először jövök el Kcr Idzisvárra, utána megyek el Maróévá sârbei yi'e és megyek le a székely vármegyékbe. És akkor néhány kolozsvári barátom azt. ja vasolta, hegy fordítsuk meg ezt az útirányt és menjünk le először a Székelyföldre, le egészen annak a délkeleti csücskébe és azután onnan alulról, a székely vármegyéket meglátogatva, kössünk ki néhány órára itt, Erdélynek a szivében és fővárosában, a legutóbbi napokban olyan sokat szervedétt Kolozsváron, És én most utólag megköszönöm kolozsvári barátaimnak, hogy a programunknak a. m''árváltoztatására tettek javaslatot és nekem módom volt a Székelyföld levegőjét magammal hozni. Valahogyan ngy érzem, hogy most, amikor enmiek a székel yfölidi utamauak a záróálilo- rmásánál, Kolozsváron tartok, hogy niam óin vittem le odia erőt. friss levegőt. megújulást, kitartásra való energiát, eltelni kezűleg, én viszek magammal SépsiszOntgyörgyTŐl, Csíkszeredáról, S z ékei yud varb el y ről és Marosvásárhelyről energiákatp bizab mat, hitet és meggyőződést (Tasp.), amely kincsekből először is itt nektek akarok átadni egyet-mást, akik túl a j diónk éppen, egy vér vágytok , egy lélek vagytok a Székelyfölddel, csak földrajzilag estek kissé nyugatabbra. Innen viszem tovább a ti lelkeinket.

Plifl egy millió székely

— Aki ma ránéz a térképre és Mayirországnak a területi, katonai és politikai biztonságát keresi, annak önkén! elen ül rátéved a tekintette az észake-rdéHyii területre, a Székelyföldre és- azt- kell, hogy mint felismerést merítse a látottakból, hogy ennek az államinak a biztonsága, a magyar politikai gondolat értelmében való egészsége hatalmas mértékben függ a székegység politikai és katonai biztonságától. (Úgy van. Taips.) Érmek az Észak-Erd,ély- nek tulajdonképpeni hadtápterüilete- tulajdonképpen ez a székely határvidék, a székely vármegyék,, ahonnan buzog az eJbaszn állattan íbiss magyar vér és milyen gyönyörű volna, ha még egy millióval több székely volna és be tudnánk vele rajoztatni ia sokfelé ritkuló magyar milliókat. I

— Sokszor abban va ^éyh-itben elünk, amikor nyugtairól kel.et felé néz a tekintetünk, hogy ez a terület már közel van a messze keletről felénk irányuló orosz fronthoz, közel van a szovjet bo-lsevizmus r^gy, hatalmas területeáhez, hogy itt talán kishitűség költözött be a családok közé, talán a bizonytalanság lelkülete bara póz ott el és néhányszor találkoztam közrigazga-táú ténykediéseim kapusán azzal a gondolattal, hogy ha valakit eiOvüldiink Csilkmegyébe, Udvarhjelymegyébe, Háirom- széíkmegyébe tisztviselőnek, akkor nagy a kétségbeesés, azt gondolják, hegy ez a száműzetéssel egyenlő, pedig nincsen ma ennek a magyar területnek nyugodtabb, önbizább, virágzóbb, becsületesebb, hittel és meggyőződéssel telitettebb területe, mint a Székely föld,. (Taps). És azt kell mondanom innen Kolozsvárról az, egész ország felé, hogy tűnjön el, az a szégyenletes kishitű szemlélet, amely .azt akarja valamilyen formáiban önmagával elhitetni-, hogy üti vannak olyan területek, amelyeken biztonságosabb az élet. Az állami- igazgatás apparátusán belül mindenki katona és ha valahová odaállítják az őrhelye, kötelessége zokszó nélkül, aggodalom nélkül vállalni akárhova a Kárpátok peremére, a Duna mellé, vagy valahová a Lajta mellé szólítja el a nemzeti köie- l emégteljesités.

A kettős? veszély

Miagyar Testvéreim. A világháború kontúrjai ennek az évnek a derekán hihetetlen mértékben tornyozódtak fel. Érái valamennyiünk,, hogy a;z ötödik évében tartó vüágégésnek kell-, hogy jöjjie- nek olyan etapiiai, olyan momentumai, amelyek a döntést segítik elő és> amelyek végre elő, fogják készíteni ennek a szenvedő Európának a jobb jövendőjét. Látják azt, hogy ki-létről az orosz kolosszus, amely a bolsevlzmusnalk a társadalmi rendet fel.perzselő lángjával akarja megteremteni a régi orosz értelembe vett imperializmust, hogy ez milyen taktikával, milyen alapos készültséggel, milyen me^- fontoltséiggal akiarja hálóba keríteni elsősorban Kö-ziéip-Európái, ’ utána a Balkáni, hogy a csapatait előre tolja nyugat felé és ellhatalmiáscd-i.ék Európa tértén, felszámolva a keresztény kútárát és a helyébe beállítva a maga ázsiai légköréből fakadó, az emberi leikéi szürkére mázoló,

ogyiéniséget megfosztó falanszter rendszerét. És ugyanakkor, amikor keletről ez a veszély ^ határozza meg az európai helyzetet, akkor a másik -o-ldailrol messze nyugatról az angolszászok, a balt birodalom, az amerikai Égyesü/lt Államok, a régi de- t nnokrácaa, a régi liberalizmus szellemé- j ben és értirtmében akarja- a maga világ- I kapitalizmusát és a maga plutokrata be- j rendezettségét me-.gmer.teni abban a;hit- ! ben, hogy Európáiban tönikxe fogja egy- 1 mást gázolni a két nagy hiláignézeti ellen- j fel, a bolsevizmus és a nemzeti szocia- ; lizrmus.

Magyarországnak az a helyzete a Kirpá- 1 -tok tövében, hogv a Duna és a Tisza folyók - I nak a medrében állást foglaljon ebben a nagy kérdésben. A magyar nemzet, a magyar állam cs magyar kormányok, már a múltban is állást. foglaltak ebben a tekintetben. Állásfoglalásuk nem Eluat vitának tárgya. Ha állást foglaltunk, aJckr/r a bolscwzntto. szellemiségé■vei szemben nem helyezkedhetik el valói)ol

langyos polgári középvonalon, mert ezt a vonalat ez a dinamikus jellegű romboló szellem ngy eifujja, mint a porszemet. Helyébe oda kell állátaj.uin/k és vállalnunk kell a magyar

népi gondolaton nyugvó, a kereszténység légköréből. megerősödő magyar nemzeti szocia 1 izmusnak a szellemét. Ennek a nemzetnek fegyelmezett, erős társadalommá leli formálódnia. (Úgy van.) Ha nemzeti és szociális gondolatnak az egyiitthatójeként jelentkező nemzeti szocializmus legalkalmasabb forma a nemzet belső vitális erőinek a fokozására cs fejlesztésére, felelősségérzetének felebresztesé re, akkor igenis, kritika nélkül oda kell aJlma ennek a nemzetnek azok mögé a vezetői mögé, akik egyéni példájukkal, programmadásukkal és a történelem által már igazolt helyes politikai eszközökkel ezt az utat mutattak meg (Úgy van, taps.) De ez a politikai ut március j tj. óta nem lehet egyetlen politikai pártnak a privilégiuma. Ez Lehet valamennyi becsületes magyar ember hittel és meggyőződéssel a magyarság felemelkedését akaró népi tömegek és vezetők, tehát minden, magyar dolgozó összekovácsolódó, nagy, hatalmas, átfogó magya: egysége. (Éljenzés, taps.) Mi nem is kerestük a magiunk jxditikai érvényesülését, mint ahogyan március 19-nek az esményei önmagukkal hozták.

As első szakasz végén

—- Én azóta a magam reszortjában a belső arcvonal megszilárdításának első munkaperiódusát bevégeztem. Ez a munkape-riódus negatívum volt, mert először is ki kellett küszöbölni a nemzet vérkeringéséből1 mindazokat az nqficiáló elemeket, amelyekről soha, semmi körülmények között nem volt feltételezhető, hogy ezek be tudnak simulnij a nemzeti vágyaknak, a nemzeti érdekeknek az irányába, szinte elképzelhetetlen volt, hogy ezek a tengelybarátságra alapozott nemzeti szocializmus belső kohéziójával alátámasztott rezsimben, pozitiv tényékként jelentkezhettek volna. Kikapcsoltam és ki is fogom kapcsolni az egész magyar vérkeringésből a zsidóságnak o szerepét. (Éljenzés és taps.) Kikapcsoltam és ki jogom irtani, amennyiben még valahol is

jelet találom annak akár a föld felett, akár a föld alatt, ha a baloldali jellegű marxista vagy demokrata jellegű aknamunka tovább folynék ebben az országban. A konzervatív beállítottságú, a mai világnak a szellemiségét és légkörét megérteni nem tudó, egyébként becsületes magyarokat pedig arra kérem, hogy most ne vállaljanak vezető szerepet. Álljanak mögénk fegyelmezetten, most a magyar ügyről van szó, nem politikai pártokról, nem személyekről, hanem egyszerűen a magyarság töm ténelmi gondolatának megmentéséről, ennek, a háborúnak a végighgrcolásárój és győzelmes befejezéséről. A hitet, meggyőződést, fanaţi= kus győzniafcarást kell sugároznia tudni ma % vezető személyeknek

A i7Ságyar»rsmán vfsiony

— És amikor felvonulnak előttünk a háborúnak, veszélyei, különösen itt, kelet felől, akkor egy gondolattal kell foglalkoznunk román—magyar és magyar—román viszonylatban Is.

— Nagyon szeretném, hogyha szavaim úgy a magyar lelkekben, mint a román szivekben egyaránt megfelelő termékeny talajra találnának. Voltak, vannak és valószínűleg Esznek ellentétek) ennek a két nemzetnek az érintkezési felületén. Voltak történekni események, amelyek szembeállították a románt a magyarral, a magyart a románnal, de most nézzünk hidegen 'a mai európai kérdésre. Nézzünk hidegen a keletről bennünket egyaránt veszélyeztető bolsevizmusra, nézzünk a nagy germán és szláv hatalmak nagy évszázadok óta és valószínűleg évszázadokon) át még a jöv,- ben is Európának eme területén befolyásoló hatalmas, nagy erőire. Akkor rá fogunk döbbenni arra, hogy

a magyar állami lét, a magyar birodalmi gondolat román érdek, mert román érdek az, hogy a Duna és a Tisza medencéjében •itt egy kemény, erős magyar államiság álljon, amely nem engedi hogy északkelet felől szláv hullámok betörjék a gerincét, mert ha betörik ezt a gerincet, akkor betörik a román gerinc is egyaránt és a magyar államnak érdeke az, hogy a románság a Fekete-tenger felé kemény, erős államiság formájában védje velünk együtt a keletet, a nagy, hatalmas, valamennyiünket egyformán veszélyeztető áramlatokkal szemben. Nem lehetünk egymásnak az ellenfelei, nem

lehetünk egymás'aak ellenségei. Emlékezzünk a történelmi, időkre, amikor a tatárveszély idején egymással hadakoztak itt a besenyők, kunok, magyarok és egyéb törzsek, népek —- senki nem gondolt Bătu kánnak a nyugat felé előre parancsolt bordáira, seregére, a magunk dolgával voltunk elfoglalva szerettük és szeretjük a magunk portáját elsősorban rendben látni, rendben találni, rendben tartani.-—< Most azt kérem az erdélyi székely magyar közvéleménytől és kérem az itteni ro^ mán közvélemény képviselőitől, hogy most a vitáinkat tegyük el holnapra, a mi differenciáinkat egy nyugodtabb légkörben intézzük el egymás között, álljuk a vártát egyaránt a mindnyájunkat fenyegető keleti veszedelem■ mel szemben. (Helyeslés, taps.)

— A magyar hadosztályok, román hadbsz- táíyok lehiet; hogy egymásmellé kerülnek, egyaránt védenünk kell a magunk biztonságát és a magyar honvéd Bukovina térségében egyben védi a bukaresti, galaci, krajovat biztonságot is.

— Ugyanúgy azt mondáin, hogy a Dnyesz- tér torkolatánál és Jassynál a román ezredek. a Kárpátok biztonságát is védik.

<— Magyar testvéreim!

—1 Mi példát mutattunk a közeli hetekben és dicsérem a székely népnek az önfegyelme- zetcségét, amikor román alakulatok, román csapatok, román népi kötelékek vonultak át Háromszéken, Udvarhelyen keresztül és 'a székely nép, letéve a 'maga ősi antagonizmu- ‘sáról; testvérként köszntötte és engedte át a magyar területeken.

A tfiaffisriás mlÉrtufik Is sisil

:— Magyar testvéreim.! A háborúnak vannak azonban olyan jelenségei, amelyekről mia mindenütt beszélnek az emberek, hă összedugják a fejüket, szó van az invázióról Normiandiáibtan, ‘az uj német fegyverrölí, amelyek megirázfcóditat j ák

London és Dél-Anglia felett a légkört és- amelyek a puszi ul ásnak soha nem látott mértékét zúdítják rá erre az olyan sok évszázadon át tökéletes izoíáiltságlbam és nyugalomban élő szigetországra. Európának a válasza ez Anglia felé. Berlinért, Hamburgért, Münchenért, Kölnért, Dortmua iáért, Budapestért, Kolozsvár ért (taps), Nagyváradért és Győrért egyaránt zuhognak alá az angol városokra, falvakra, kikötőkre a pusztító uj rakétalövedékek. (Helyeslés, taps). Nem mi kezdtük. Senkinek az egész világion nem lehetett joga arra, hogy a magyar területeket, a magyar városokat, id,egen földrészről ideve- zémyelt baksásért és zsoldért harcoló néger és zsidó pilóták pusztítsák és bombázzák- Felelni kell érte. És felel érte Jaondon és Dél-Anglia.

Becsületbeli kötelességünk m társadalmi kérdések ms.o dá

— Ma,gy;ar testvéreim! A magyar kormánynak cselekednie kellett ez alatt - a három hónap alatt és rengeteg mulasztás helyrehozása vár reánk. Ezeket a feladatokat nemcsak meglátni kell, nemrea.k beszélni szabad és kell róluk, ezeket a feladatokat, ha helyén akar maradni a kormány. ha a győzelem felé .akarja vinni ezt a népet, meg is kell zár. s határidőn belül a háborús gazdasági és társadalmi lehetőségek tekintetbevételével valtóshtani. A nemzet ü.ökéjpessége, állóképessége, életereje azon múlik, hogy milyen a lelke, mily-tn apélozottságu egész alkata a leg- sztegény<Jo'b magyar embernek is. A társadalmi problémáiknak, a sz-oeializm,ásnak a kúrdiését nem azért ke.il mjegoManunk,-mert megesik a szivünk a szegény magyar emberen, vagy általában véve a proletáron. Azért kell megoldanunk, mert minden nemzetnek a saját társadalma felé van egy becsületbeli kötelessége, ha önmagát nemzetnek akarja nevezni. Az egyik ma^gyar embernek a másik magyar emberen azért kell segíteni, 1 mert a másik is magyar. A magyar államon belül segíteni minden polgárán ennek az államnak azért kell, mert a magyar hazának az egy-ede és ez a baca akkor erős. ha az egyedei erősek, ha az átlagembernek az ér teke olyan, hogy arra .rá leh,?" építeni ennek a nemzetnek egész múltját és jövendőjét.

(Cikküzűc fcdyUßUnsa az utolsó oldalán.j