Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-20 / 137. szám

19 4 4 fnnitis 2Ö, Ei I, LESZEK Az állatvilág legundokabb páriái ők. Az Isten minden teremtménye megvetéssel tekint végig ratjuk. Ott lapulnak sziklák odvábán, bozótok sűrűjében s csak éjjel sompolyognak elő, mikor más vadak aludni tértek. Ilyenkor sem vadásznak úgy, ahogy becsületes ragadozóhoz illik: felku­tatják a hullákat, a súlyosan sebe­sülteket és azokon lakmároznak. Eddig csak az állatvilágból ismer­tük a ragadozóknak ezt az ocsniány fajtáját, most azonban hirtelen és váratlanul felbukkantak az emberi hiénák is. Itt lapulnak közöttünk, a város háztömbjeiben. Szimatolva sompo­lyognak az utcákon, lakások körül ólálkodnak és keresik a halott, vagy súlyosan sebesült áldozatot. A bombakárosultak fosztogatóiról van szó, ezekről a minden emberség­ből kivetkőzött modern hullarab­lókról. Most, midőn hazánkért és az euró­pai kulturközösségérf a világtörté­nelem legnagyobb harcát vivjuk és váll váll mellett küzd minden ember kint a barcmezőn és idehaza egy" aránt: akadnak olyan, magukat em­bereknek nevező, lelkiségükből ki­vetkőzött kétlábú ragadozói a társa­dalomnak, akik rávetik magukat en­nek a harcnak elesettjeire, hőseire és mártírjaira és még azt is elrabol" ják tőlük, amit számukra a véletlen meghagyott. Mindenüket elvesztett, megsebesült, lelkűkben és idegrend­szerükben összeroppant emberektől elveszik alattomosan, az éj leple alatt utolsó: falatjukat, utolsó ron­gyukat, vagyonkájuk utolsó marad­ványait. Kihasználják a légitámadás okozta zűrzavart, a hajlékaiktól meg­fosztott emberek kiszolgáltatottsá­gát, a szenvedők nyomorúságát, hogy mindezt ocsmányul saját hasz­nukra fordítva gazdagodjanak em­bertársaik szenvedéseinek árán. A terrorbomházók szövetségesei ők, de csak úgy, mint ahogy a vér­szomjas fenevadak szövetségese a sakál, aki fölkeresi az éj leple alatt a hulladék maradékait és azokon lakmározik. De még a sakál, még a | hiéna sem kezdi ki a sebesült, élő ál- | latot, hanem megvárja, áruig kimúl. 1 Csak ember lehet ilyen aljas és el- 1 vetemiilt, ilyen minden becsületből | — még a. betyárbecsületből is — ki- | vetkőzött dúvad. Itt lapulnak a városban és várják, | lesik, hogy felbúgjanak a szirénák, | robbanjanak a bombák és dűljenek | balomra a házak, teljenek meg az utcák hajléktalanná vált menekülők­kel, emberekkel, akik apát, anyát, gyermeket vagy testvéri siratnak, akik ott cipelik magukkal a batyut, melyben minden földi értékük utol­só maradéka van. És akkor lesbe állanak, osonnak és szimatolnak, hogy ettől az utolsó batyutól is meg­fosszák szerencsétlenné vált ember­társukat. Emberek ezek? Nem. Kéhlábu sa­kálok, melyekhez fogható hitványát négylábúban sem tér*.intett az Isten. Nem ismernek szánalmat, nem is­mernek könvörületet, nem ismernek semmiféle köröségi érzést, faji, né­pi vagy emberi szoidaritást. Nem is­merik még az egymásra utaltak se­gítési ösztönét sem, azt az ösztönt, ami az állatban is megvan sorstár­sával szemben. Hát mi sem ismerünk velük szem­ben kíméletet! Vadászni fogunk rá- 1 juk, mint valami patkányba oltott j sakálokra s ott pusztítjuk el őket, ahol érjük. A rendőrség már sokat ártalmatlanná tett s a bíróság mél­tó büntetését nem kerülhetik el. De nem csupán a rendőrség: az egész magyar társadalom üldözni és pusz­títani kívánja őket, hogy megtisztít­sa tőlük a várost és a nemzeti közös­séget. Nehéz harcban állunk és el kell ta- karitnunk magunk közeléből a mocs- | kot és a szemetet, hogy könnyebben I mozoghassunk. W. 1 Elretesselő mozdulatokkal semlegesítette a német haderő az inváziés csapatok előretörését Olass&vssághun összefogott erőkkel végrehajtott támadást hárítottak el BERLIN, junius 20. (MTI) A Füh­rer főhadiszállásáról jelenti a véderő f Őpar anc&nokság a: London és külső kerületei ellen a zavaró tűz vasárnap is egész napon át, valamint ma éjjel, változatlan erővel továbbtartott. Normanddában a harcok súlypont­ja vasárnap St. Sauveur-Le Vicom­te térségében volt. Az ellenségnek itt tüzérségének és légierejének legerő­sebb harcbavetésével sikerült bizto­sító állásainkat áttörnie és Barne- livle sur Mer mellett Cherhourg-fél- szígetének nyugati partját elérnie. Csapataink elreteszeiő arcvonala in­nen délre és északra alakult ki. Az Ornetcl keletre lévő ellenséges hid­€ hónap alatt é kiadás! Eddig 30*000 példányban fogyott ©IS Mit kössek - hogy kö A következők kötésére ad útmuta­tást: iamberjackek, pulloverek, mel­lények, blúzok, kosztümök, ruhák, kabátok, szoknyák, kesztyűk, turbán sálsapka, harisnya-zokni, kendő-ap­róságok, fehérnemű. Útmutatást ad a fcnalmaradékok felhasználására is! Ara 8 pengő. Kaphatók az „Ellenzék* könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­dékre utánvéttel is azonnal megikitidjulL. főt tovább szűkítettük. Páncélosok­kal támogatott ellenséges ellentáma­dások meghiúsultak. Tillytöl két ol­dalt az ellenség széles arcvonalon ij erősebb gyalogos és páncélos erők- jí kel támadóit. Valamennyi ellenséges | támadás eredménytelenül összeom­lott. St. Lótól északra egy előzőnapi I betörést ellenlökéssel kitisztítottunk. | Itt különösen kitűnt a 3. ejtőernyős vadászhadosztály Schimph altábor­nagy vezetésével. Harcirepülő kötelék kék a hídfőállás előtt elsüllyesztettek 18.000 brutto regiszter tonna hajóte­ret kitevő két kereskedelmi hajót és egy rombolót. További négy kereske­delmi hatjót, 29.000 brutto regiszter tonnát és három rombolót súlyosan megrongáltunk. Tengerészeti parti­ütegek Cherbourg^félszigetétől nyu­gatra szintén megrongáltak egy el­lenséges rombolót. Elba-szigetén az ellenség uj erősí­téseket tett partra. A sziget védői bá­tor parancsnokuk, Gall vezérőrnagy parancsnoksága alatt hősies ellenál­lást tanúsítanak és az ellenségnek súlyos veszteségeket okoztak. A nagy túlerőben lévő ellenség dől csapa­taink végül kénytelenek voltak a szi­get északkeleti részére visszavonulni. A harcok továbbolynak. Torpedónaszádok Elba-szi gélétől keletre elsüllyesztettek egy brit nvorsnaszádot, két továbbit pedig súlyosan megrongáltak. A Grosse-tótól Perugiáfg elterülő szakaszon vasárnap rendkívül nehéz csatanapunk volt. Az ellenség össze­fejelt erőkkel egész napon át táma­dott anélkül, hogy sikerült volna na-, gyobb terepnyereségat elérnie. Kü­lönösen heves harcokra került a sor a Perugiától délnyugatra és délre fekvő térségben. Csapataink itt elke­seredett ellenállási tanúsítottak és páncélosokkal támogatott megismé­teli támadásokat túlnyomórészt kö­zelharcokban szétverték. Keleten meghiúsultak a szovjet helyi támadásai a; Kárpátok előteré­ben, a Berezinánál és Vilebszktől két oldalt, még pedig az ellenség súlyos veszteségeivel. Nehéz harcirepülőgépek az elmúlt éjjel Összefogott támadást intéztek Szárny vasúti csomópont ellen. A tá­madás nagy tüzeket és romboláso­kat idézett elő. Egy ész aka in erikái bombázűköte- lék berepült ’ Északnyugat-Németar­szág fölé és terrortámadásokat inté­zett több város ellen. Különösen Hamburg, Hannover és Wesermün- de lakóterületein keletkeztek károk és ember veszteségek. A légifegyver­nem és a haditengerészet légvédelmi tüzérsége megsemmisitett 18 ellen­séges repülőgépei. Vitéz Jeress Andor székelyföldi körútja Sepsiszentgyörgyän és Csíkszeredán nagy tp.&%éű®t mondott a bäiugynriiniszior SEPSISZE-NTGYÖRG Y, junius 20. (M. T. I.) Vitéz Jaross Andor miniszter, fele­sége és vitéz Riasói-Uhlwrik Béla, a ke- Letmiagyiaro-rsziágti hadműveleti terület kor- mánytbizíosa társaságában háromnapos körútra indult a Székelyföldre. A Lél- motorossal érkezett Sepsiszentgyörgv, HáromKaéik vármegye székhelyiére, ahol üinmepélyesem fogadták:. A vármegyehá­zán vitéz Barabás Andor üdvözölte a vá­ros és a tisztviselők nevében. Ezután a belügyminiszter beszédet mondott: — Mi, akik jól i,kimerjük a kisebbségi sors minden keserűségét, igen sok érté­kes tapasztalattal tértünk vissza az anya­országba. Hiba lenne, ha ezeket a ta­pasztalatokat nem használnánk fel a ma­gyar élet noigy kérdéseinek megoldásá­ban. A munkáiban, minden komoly és a nemzetért dolgozni akaró magyar támo­gatására van szükségünk. Azért jöttem ide, hogy munkatársoika', keressek, a hely­színen ismerjem meg a szükségleteket, megfogjuk egymás kezét, megismerjük egymást és1 igy vigyük előbbre a nemzet ügyiét. Már az első látottakból megálla- j petbatem, hogy jó szándékban, akarásban és egymás megbecsülésében nincs hiány. — Háborús időket élünk, mindenki tud­ja, hogy á harctér kiállásán túlmenően a győzelem legfontosabb biztosi téka - a bel­ső rend, amelynek érdekéiben a kormány minden lehetőt elkövet. Az a kislelfcüség, mely. negyed évvel ezelőtt sok emberen erőtvett, már a múlté. A legutóbbi kül­politikai és katonai események, amelyek főleg nyugaton iáfczótítak le, a még lap­pangó feszültséget is feloldották. Ma már vvmdenki tisztán látja, hagy kétkedésre vagy csüonedésre nincs ok. — Az ország mára us 19 óta gyökeres változáson ment át. Három nőnap távlatá­ból világosan lá+juík történelmünk egyik jelentős fordulatát. Magyarország számá­ra más rst nem volt, mint a földrajzi soirsfcözöeség alapján csatlakozni a német birodalomhoz. Itt, a népek nagy történel­mi íelvonuiásáruak színhelyén, ahol a ger­mánság és a szlávság ütközik meg, az el­múlt időkben, sajnos, akadjak olyanok, akik Mk gyár ország útját Baidoigli-o pél­dáján kivánták mzgsziahni. Ezeknek a lel­ke gyengébb volt, mint a mienk. Azt lát­ták, hogy az angolszász repülőgépek számbeli fölényben vannak és- azt hitték, hogv Magyarország a szövetségi hűség el- ruglásávail keskeny ösv,ényen át tud ver­gődni a nemihadviselés és esetleg még- kj-skenyebb ösvényen a boldog béke ál­lapotába. Nem gondoltak arra, hogy en­nek következmény ekéi men Magyar ország háborús területté változott volna. A há­ború pedig többet árt, mintha légitámtar diások pusztítják az országot. Az idő min­ket igazolt. A legelső megoldásra váró kérdés a zsidók üqye volt. Közel egymil­lió fertőző elemet kellett a nemzet vér­keringéséből -eltávolítani. Sokan beszél­nek az emberies szempontok figyelembe­vételéről a zsidókérdés megoldásában. — Ama semmi szükség nincs, h-o«y bár­ki, bárhol egyéni kegyetlenkedést köves­sen el azokkal szemben, akiknek a nem­zeti életből való végleges eltávolítása amugyis elhatározott tény. A kérdést azonban a mellékes szempontok fi ebei­men kívül hagyásával kell megoldanunk, miért nem lehet hábarvt viselni úgy, hogy magában az országban egymillió főnyi ellenség van. Eltávolitsuk a nemzet éle­téből parancsoló szükségesség. Ezután a magyar összefogásról beszélt. — összefogás nélkül — mondotta a miniszter — nemzetmentő munkát nem lehet végezni. A megjelentek nagy éljenzéssel fogad­ták a belügyminiszter szavait, aki ezután megnézte az ősi vármegyeháza épületét. Kíséretével kora délután megtekintette â Székely Nemzeti. Muzeum kiállítását, az 1760-as évekből származó székely házat és székely kaput, majd pedig a történel­mi levegőjű vártemplomoi-. Sepsdszeni- györgy nevezetességeinek megtekintése után gépkocsin folytatta útját Óik vár­megyébe. „£l keifi tOnniök a társadalom anyagi helyzetében mutatkozó kiáltó eHertféfeRnek" Székelyföldi kőrútján vitéz Jaross An­dor belügyiminiszter és kísérete v-asár- anp késő délután Csíkszeredára érkezett. A fel lobogózott megyeháza előtt a helyi hatóságok ünnepélyesen fogadták. A köz­gyűlési terembe vonultak, ahol a Kor­mányzó Ur 76-ik születésnapja alkalmá­ból ünnepélyt rendeztek. Szakáts Balázs1 kisgazda, erdélyi szónok mélységes tiszte­lettel emlékezett meg a Kormányzó Úr­ról, majd Jaross Andor belügyminiszter beszélt. — Nagy örömére szolgált — mondotta —, hogy végre alkalma nyílik megismer­ni a székely séget. Majd igy folytatta: — Ha, megivizsgáljuk, hogy milyen po­litikai erők osztozkodnak ma a kormány­ban, azt kell megálla,plánunk, hogy ez a kormány njem egyes pártok akaratából jöitt lét,ne, hanem történelmi esemény eredményeként. A kormány a legelső ma­gyar akar a iából a nemzet józan erőinek támogatásával alakult és 'azt a politikát folytatja, melynek egyedüli célja a ma- eyiairság életlehetőségének a biztosítása. Ezt a, kormányt alulról betpolitakiai tö­rekvésekkel megbuktatni nem lehet, mert céljait nem pártszemponiok határozzák meg, hanem történelmi szükségszerűségs — Ma egyébként is minden politikai erőnek csak egy föladata lelhet: azokat a férfiakat, akáik a kormány rudj árnál álla­nak, támogatni. A legfontosabb megol­dásra váró kérdések közé tartozik a hon­védség mmdenáran való felfejlesztésének kérdésié. Ezön a téren a mulasztásokat teljes erővel pótolnunk keli. Ma már sok bomba támadáson tud vagyunk. Az ellen­ség nyiWa» bieweűloitt céljet az voii» hogy bomba terrorjával megbontsa a belső rend egységét, hogy szétválassza a magyart a magyartól. A bombatámadások nyomán azonban egy csodálatos jelenség szemta- nau Lehettünk. A közös veszély tudata közelebb hozta egymáshoz az embereket és a közösségi szellemnek, valamint az áldozatvállalásnak gyönyörű szép péLdáife láttuk. Ebből a háborúiból a vas és vér nyomán uj szellemnek kell születnie és az a nemzet lesz a győztes, amelynek so­raiban ez a szellem minél jobban kitel­jesedik. Rengeteg a tennivaló a szociális kérdések vonalán. — A jövőben meg kell szűrnie annak a lehe­tőségnek, hogy a szélsőséges agitáció a szo­ciális kérdésekbe kapaszkodva igyekezzék hí­veket szerezni tábora számára. A szociálpoli­tika első követelménye tehát az, hogy a kis­ember életszínvonalát emeljük és olyan anya­gi bázist hozzunk számára létre, amelyre tá­maszkodva^ fiatalságunk aránylag korán há­zasodhassák, hogy merjen családot, alapítani. A társadalom anyagi helyzetében jelentkező kiáltó ellentéteknek el kell tünmök. A há­ború idején a kormányzatnak a szocblipoliti- tika síkján w meg van köcve a keze. A nem­zeti vagyon igazságos szétosztása azonban so­kat ja vidra* a kisexisztcnciák helyzetén. Olyan jogszabály létesítésére van szükség, amely ki­mondja. hogy ebben az országban a miniszter­elnöknél magasabbrendü munkát senki sem végez, magasabb fizetése sem lehet senkinek, mint a miniszterelnöknek. A szociális kérdés megoldásánál azonban összefogásra is szükség van. A társadalom összefogására gondolok. Ekzi^efflek magyar sors nincsen. A ' nagyobb néprétegek éUssaanvotnaiának emelésénél kü­lönösen háborús időkben igen nap' szükség vűc a ttíietósdsiosk üctozatkéseségéífc. Hiénák a városban

Next

/
Thumbnails
Contents