Ellenzék, 1944. június (65. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-19 / 136. szám

\

i 9 ä 4 | niií*i§ !

mWíM

Kolozsvár ünnepe

Kormányzó Urank születésnapján

Ä leventék díszközgyűlésen hódelt&k ct Legfőbb Hadiimak

KOLOZSVÁR, juratus 19. Bensőséges hangulatban.1 rendezte meg a Kolozsvári Levente Egyesiül et Kormányzó Urunk születésnapja alkalmából diszközgyüléfe. vasárnap reggel negyed tíz óraikar a Mátyás Király Diákháziban. Az ünnepélyes díszközgyűlés a Himnusszal kezdődött,

. amelyet a. leventék énekeltek el, majd dr. Szakáts Károly ny. főigazgató mondott -rövid elnöki megnyitót, üdvözölve a megjelent közönséget. Ezután Szilágyi Albert levente., a református gimnázium növendéke, hatásosan szavalta .el Imre Dieák „Fogadalomtól el“ oi.mü költeményét.

László Dezső országgyűlési képviselő, ref. lelkész mondta el ezután ünnepi, be- • szédét, melynek keretéiben párhuzamot vont a le-gkeresztényeibib magyar király, Szent László és Horhy Miklós kormányzó bölcs országiéba között. Mindkettőjük or- száglásán gyönyörűen domborodik ki a keresztény, a nemzeti és- az igaz, bensőséges bajtársi gondolái. Tartalmas, mélyen szántó ünnepi, beszéde végén Isten áldását kérte az ünnepi szónok Horthy Miklós kormányzó életére és munkásságára.

László Dezső hosszan tartó tapssal fogadott ünnepi beszéde után. a leventék feszes vigyázz-ál 1 áohan mondták el Peredi János titkár után a leventetörvényeket Ezután vitéz B yrcsiczky Imre őrnagy felhívta a „Szent1 László leventeév“ újonc leventéit, hogy mondják el utána a fogadalmat, hogy teljesítik leventekötelezett- tégöiket, melyeikkel Istennek, hazájuknak és honfitársaiknak tartoznak. A leventék j'cb.bkezüket .szí vüikre szőri tva mondták el vitéz Borcticzky Imre után a j fogadalmat. Az ünnepélyes fogadniomté- i tel után Kábán Ferenc levente, a római katolikus gimnázium növendéke intézett lelkes beszédet leventeiácsaihoz, majd vitéz Kászznyi Zoltán ezredes, a hadtest leventeţpprancsnoka olvadta fel a dicsérő párán,csőt, kijelentve, hogy boldog, amiér- ezúttal személyesen, szemtől-szembe dicsérheti meg Kolozsvár és Nagyvárad derék leventéit, akik a június másodiki. szomorú emlékezetű bomba tárna dás alfcalmá- vpl a Legoöaadóhb, derek as munkával siettek a szerencsétlenül járt kibontó á- Kott magyar testvéreik segítségére. Az elismerő, dicsérő parancsot lelkesen, büszkéin, felállva hallgatták végig a leventék.

Ezután, a díszközgyűlés meghatóan szép ■Tmozzanata következett. Reredi János titkár lépett a pódiumra és bejelentette; ■hogy a leventeegyesüle, kegyietettél óhajt megemlékezni gzokról a leventékről, akik a terrortámadás alkalmával hősiímlált haltak, fiatal-életüket áldozták fel a haza oltárán» Egymás* után oipatsta fel a 25 hősihalált halt ifjú levente nevét s> minden egyes név után .a díszközgyűlésen je- lenlóvő leventebaj'társak felállva, együttesen, fennhangon kiáltották: Parancs!... Megindítóan szép jelenet volt ez,, amint a- bajtáröak kegyeled« lélekkel, a magyar szív igyz . szeretetével idézték hösihalált hallt leventetársaik emlékét. Az ifjú kis hősiihalottak névsorát hadd örökítsük meg mi is:

Alt Béla, Borza Andor. Bese István, Dácsái Endre, Friedl Henrik, Horváth László, Kapás József, Lakatos Attila, Már- fcus György, Molnár József, Márton Ignác, Nagy Sándor, Nagy László, Primőr Sándor Pápai István, Papucza Aurél, Pál ásít Pál, Rácz Dezső, Rigmányi Sámuel, Szász József, Szász Zoltán, Székely István, Szi- ráki György, Szabó Dezső és Turhucz

lAlj OS. , 1 A kegyel stes megemlékezés, után dr. Szakáits Károly elnök mondott' rövid záróbeszédet, majd. a Hiszekegy hangjaivial ént véget a bensőséges hangulatú diszr kőzigyülés. A Mátyás Király Diákház nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség, a vendégek eltávozásáig, a leventék Hon.hy-tíaloka.t énekeltek.

Ä Levente Egyesület

közgyűlése

Az ünnepi díszközgyűlés végeztével tartotta meg a Kolozsvári Levente Egyesület rendes évi közgyűlését. Peredi János főtitkár mondott rövid megnyitót s bejelentette, hogy az egyesület eddigi elnöke, 4íc. Vásárhelyi László polgármesterré történt kán-evezéee utón lemondott tisztségéről s igy a megüresedett elnöüci székét a levente egyesület dr. Szialkáits Károly ny, postafőigazgató, tart. századodnak ajánlja fel. A bejelentés., a leventeegyesület tagjai egyöntetű lelkesedés«?! fogadták, mpj’d üdvözölték az u.j' elnököt. Dr. Szakost Károly mondott ezután rövid elnöki székfoglalót, meJ.ynek keretében vázolva

az uj munkaprognamitt s köszönetért fejezte kd a. személye iránit megnyilvánult bizalomért. Ezután R.-iredii János titkár ismertette az egyesület múltévá működéséről széló jelentést,, a zárszámadás s a jöviöévi költciégvietés tervezetét. Az indit- váaiyok során Szabó Árpád ifjiuvezető jta- vaslatária a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel disz,taggá választotta dir. Vásárhelyi László polgármestert.. Rövid elnöki záirób,e'-z;éd után a Levemtefoháücz-sml ért véget a közgyűlés.

Horthy Miklós Kormányzónk születés- ryipjia alkalmából Erdély fővárosának lakossága áhitatos lélekkel, igaz szeretettel

és hódolattal ünnepelt- A város zászló- díszben állott s az összes felekeae-tek templomaiba:! i, amelyet a hi vek zjsufol ásd g miegitöl töttek, ünnepi istentisztelet volt és so-loeze.r szívből szállt fel az km az Egek Urához, Hogy védje és óvja meg Kormányzó Urunk ele él és Magyarországot.

(-)

Díszelőadás az Operabál

BUDAPEST, juntas 19. (MTI) Az. Opera- Ház június 18-án ünnepi díszelőadáson Hodolt Magyarország kormányzójának 73. születésnapjai alkalmából. A díszelőadáson, a kormány tagjai közül megjelent vitéz Imrédy Béla gazdasági tárcán élküLi miniszter feleségével, Antal István, a vallás- és közoktatás- ügyi minisztérium vezetésével megbízott igazságügy mi n iszter feleségével, K under Antal kereskedelem- és közldkedésügyi miniszter feleségével. Ott volt továbbá József királyi Herceg Auguszta Hercegasszonnyal. A műsoron Frkel Ferenc Bánik Bánja szerepelt,. Ezt megelőzően az operaházi zenekar a Himnuszt és a Rákóczi-indulót játszotta, majd vitéz Ga- ramszeghy Sándor, a Nemzeti Színház művésze szavalta a Elimnuszt.

K! FELELŐS a íégihaboru elfajulásáért ?

Anglia már a háború előtt

tervszerűen előkészítette a közvéleményt a polgári lakosság bombázására

(L kö lemény)

Az utóbbi két, hófiitapban ádá.z gyűli öleit .tel lángolt fel a légi háború. Az ainigolisizászotk gyilkos bombái válogatás nélkül seipeíiliík végig az európai kul turgócpofn,tokait, hogy trriiü emlékeket, kórházakat és más munkást 1;?- gyadieiket tünliosiseinek el a föld színéiül. Az uj 10émel fegyverek most méltó M< leltet aditak e vandalizm linókra. A két esemény teimrósizeteseb isimét felvetette a világ közvéleménye előtt a felelősség kérdésül. Az angolszász hatalmak propaganda- manó vanei — mondtatnunk sem kell — a németekre hárítja a,z ódiumot, anélkül, h-ogy a.z a valóságnak megfelelne és azt tényekkel bizonyítani tuidlná.

A felelősiség kérdésiének súlya: történelmi jelentőségű. A végső szó — tudnik — az utókort ifliM.1 De éppein ©zárit foglal koznunk kell e (problémával, hogy a szemtanú és a kor emberének ítéletét mentsük át adalékul a jövő számára. Ezt nem tehetjük máskép. minthogy visszapillantunk évtizedek mélyére, hogy elvek és törekvések megvilágításából jussunk el

I a terror; ámadások mai euk ölésinél - I küliség 'hez.

Az alábbiak dokumentációs rn.ya- j ga — kétségbevonhatiajtlan. Valós, hisz az ellenség hivatalos megnyilatkozásait. fűzi csokorba. A Nemzeti Újságíró Szövetségek Uniója már évekkel ezelőtt a nemzetközi sajtóügy kutatására és elő mozdítására megaflak' i tolt a intézeté t, me! yne k

most meg jelent•' második köteteit széles felkészültséggel tárgyalja és bizonyítja. a légi tenorért való faliéi! osságéi. A kötetet Walhter K.oerber kő rftiemükö dúséval GemhatMi íllaiber- macher adta. ki. Már a, könyv cdane: ,rA légihábomért az angol bijszolgá- lat másra hárítja a felelősséget“ utal azokra a sorozatos hamisításokra, téves és a tényeknek meg neon felelő jelentésekre, amelyekkel az angolszász propaganda dolgozott és dolgozik ma is,1 hogy bujtassa gonosz szándékán a történelem felelősségre v mása elől.

Felveti a problémát és következtetéseiben kimondja ftéleUt: a iégihá- born mostani elfajulásáért kizárólag' az. angolszász hatlam^k és állami érfiai felelősek...

Német javaslatok a háború előtt

A lísg-ihábottu er kölesének kialgiku- fásak or és mai áilliapotánaik megértése és értékelésié érdekéiben nem -szabad szem elöl k veszteni azt a két, homlok egyenest eLLeintkező álláspontot, amelyet a oémet és az angol hadvezetés követett a légi fegyvernem fel használhat óságát illetően.

Már a második világháborút megelőző évek propaganda szólamai ß» hírszolgálati jielen.lései vissziafcütkrö- zik a két felfogás eil.léntételslstégét. Németorsíág jóval 1939 el óit korlátozni akarta p repülőgépnek, mint barcie&arköznek használatát, a bombázók építésének számbeli csökkentesét és az esetleges bevetések szabályozását, A szándék legjobb hízóit yitféka, hogy a harcok kezdeteik on a német had vezetőség tartózkodott váróitok megtámadásától és a Führer s-. ímtaliainszor rámnta.to'tt a bábom ilyen irányba való terelésiéneik következményeire és veszélyére. Ebben az értelemben úgy a katonái szakér-tő és öiz „utca embere“ nem vélt feliedezni mast a légiihadierőben, mimt egy nagyobb h-aló-sugam tüzérséget, amelynek feladata a fromtmógötti hadicélpontck hatásos támadása.

Az ellenséges haitalmak válaszra sem mié Itatták a légiharc korlátozására irányuló német elő terjesztésit, mert ezzel háborús propagandájukat érte volna csúlyos csapás. Az angol politika kezében a bombázók voltak a leg-erélyesiebb „ütőkártyák.**, me- lytelknefc hatását már régebb és sokszor kipróbálták India és más gyarmatok polgári lakosságán. Az angolain erika! sajtó tehát ennjak a törekvésnek szolgálat á.ban, évek hosszú során követelte a légi.fegyvérném pOlgán. lakosság elleni bevetését és im-in- dirn/t elkiöviétet, hogy 'néps-zemljséget szerezzen a ,.legimiagasabl) politikai álgondoláiSiok“ heh-ességének. Viezér- cikkek én kommentárok, beszedek é.s szakdciligozatok ezrei ■terjesztették ezt az elvet é-s rohamozták a 1 ellve,két eh fogadásukért.

Bajlidvrm angol mánás^toral n ö-l

egyik beriziédiét pl., amalyel m angol al-si jházban anon-dott, hetekig tárgyalta ia sajló. lime a légáharc milyenáé- gém.ek felfogása:

London 1932 november 10. Egy légikikötő hatósugarába eső várost bombákkal kel! elárasztani. A védekezés egyetlen módszere a támadás: jelenti ez. tehát, hogy ha véde

kezni akarunk, több asszonyt es gyermeket öljünk meg, mint az ellenség-Részlet a zsidó Sir Philip Slasson hadügyi áklamtntkár beszédéből, melyet az an'gol aln-ohá^buii nuondloitt:

London. 1934 március 8: ... hogy a Royal Air Force sáskarajokat küzd le, veszedelemben levő embereket megment, betege kei szállít és orvosi segítséget nyújt, nem

merítette ki hivatását. Az uralkodás jogának biztosításában az emberbaráttal kell mennie a rendőrnek is. Azok az esetek, melyek birodalmunk határain oly gyakran megismétlődnek, arra kényszeritették Őfelsége kormányát, hogy rendőri szempontból meg engedhotönek tekintse a bombázást az eh;- gedetlenkcdő vidékeken. A bombák ledobása a rendőri el járás végső eszköze és a legtöbb esetben a béke helyreállítója.

Jellemző még lórid TmudouidJeirry felsőházi bc-szédo is, amivel egyik szav-azatáuak leadása után lelkiismeretiét me gn yugtatt a:

London, 1935 május 22; Csak nehezen határoztam el a bombázók középkeleti és indiai tartózkodásának megszavazását, de hát köztudomású, hogy csak az Air Force- riak köszönhető ezeknek a területeknek sakkban tartása.

De nemcsak politikusok, hanem katonai szakértőik is megegyeztek a polgári lakosság elleni támadiások szükségességében. J. F. C. Fuller tábornagy német nyeilv-eín is megjelent könyvében. (Der erste der Völker- bunds-krtege) irta 1937-ben:

„ . . .Tehát hol tartózkodhatik az uj hábo rnban a legnagyobbszámu tömeg összezsúfolva? Nyilvánvalóan a városokban. Ennélfogva a városokat támadjuk meg.”

Ugyancsak Fuller tábornagy itt ,mUg az au.gG.lsizásiz világban is, feltü- néjit'keltő cikket 1938-ban a „Spectator“ hasábjain a légiharcról szóló kutató sainiak eredményéről:

„A világháború okmányai között lalál tani 1917-es dátummal ezt a szöveget:

Nincs távol az az idő, amikor ellenséges országok városait és sűrűn lakott városokat léiguton támadva érkezünk el a hadviselés uj módszereihez.

E célból Anglia önálló fegyvernemmé épili ki légihaderejét.”

Sir Henry Wilson kijelentette:

,,A tervszerű eljárás az, hogy a jelentősebb német városokat támadjuk. A célpontokat megsemmisítjük vagy legalább a munkások idegeit megfelelően kimerítsük.”

J. M. Spaight, számos szakdolgozat írója leszögezte 1930-ban:

„A bombázók technikai fejlődésével eltűnik a harcosok és polgárok közti különbség.1

A propaganda kettős célja

Mindez csak néhány idézet, uéhanv hang, melyek a közvéleményt a meghat áriozoll, inánybai tend.télt. Egyúttal jellieimnajz is azokról az államférfiakról és hadivezelokról, publ.icis- fákról és cikkírókról, akiknek kesében az irányulás volt. A közvéleirnétny megdolgozása tehát két irányba, haladt:

1. hozzászoktatni a nyilvánosságot ahhoz a gondolathoz, hogy az eikö- ■ydkezendő angol légihadviselés az e.hkínséges ortszági-észek polgári la.- kossá ga ellen irányiul és

2. meggyőzni a vdlágot arról, hogy k omol v e 1 b at árulhat óság . harc as és ném harcos, fegyvert forgiáitó katona és hátországi polgár között nincs: az uj harcmodor hatályon kívül helyezi az eddigi inatlan törénydeet.

A tégi hadvezetés kutatója számára Hí .'lg mást is jelentenek ezek a jelentések és tények: a légi harcok elfajulásához nem a küzdelem következtében fellépő bosszú és gyűlölet vezetett, hanem az angolszászok már a konfliktus előtt céltudatosan és ridegen átgondolt s később megvaló- sitott terve.

Mindezt 'sikerült is el érni ók az angol világbirodalom meg nagyobb di- osőtségére ... {—ó.)

Nyári munkaüzolgálatra hivtik be a szlovák aöiskolai hallgatókat

Po^^ony, junius 19. (TP) /\ iegujabhm megjeleni törvényrendelet alapján a főiskolai Hallgatók és a végzett főiskolások kötelesek a szünidőben mezőgazdasági és más közérdekű munkát végezni.

A MEGSZÁLLÓK BETILTOTT\K A LEGNAGYOBB OLASZ LAPOKAT. Milánóból jelentik; Rómából érkezett jelentések szerint a szövetséges főparancsnokság olasz lapot betiltott, köztük az elterjedt Popolo d komát Ugyancsak betilt»tűik Ideiglenesen :< H'lessaggerót és a Gtornaié d’Italiát..

I EFORR AZT \ A MOZDON YBól. KI- I ÓDUL Ó GO/.. Könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt a> szegedi vasut.il- iomason. Magyar József szegedi mozdonyfü- tö a gép körül foglalatoskodott, amikor az egyik, mozdonyból Hatalmas sugárban forró vzgőz ömlött rá és leforrázta. Mag var olyan súlyos égési, sebeket szenvedett, hogy a men tőknek be kellett szállítani a bőrgyógyászati klinikára- Állapota nem életveszélyes.

Bíidwin az asszonyok és gyermekek leöléséről