Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-09 / 104. szám

ELLENZÉK 19 4 4 in á ) ii H 9. A szerkesztői asztaltól a főispáni székig Rendkívüli közgyűlésen iktatták te Kecskemét város főispánját hivatalába M*»i kezdettel az ÁRPÁD fii inszlnházban CSAK 4 NAPIG K-líiCSíKBMÉT, május 9. K,iv.csikt'intH város töirvé-nyihot osagi bizot tsaga. Ii'ótit'uir délután rc'á 1 (Ikivüli közgyűlés kiét’etében iktatta be hivatalába a va­rus uj Íöiistpáaíjí’vt, dr. I liorvá.t.h Ödönt, a Kecskeméti Közlöny volt los;/,en- i<oj$íz«t<>jét, lailvi idsdiiu’ik került a szer készítői asztal mellől a díszes tóispa- ni méltóságba. A közgyűlésén meg­jelent Szász Lajos tir. iparügyi mi •niiszt-ier, dr. vitéz Koloisváry-iBoiiTsa Mihály államtitkár, a sajtóügyek és a í’áidié kormánybiztosa, az O-rsziágois ■Magyar 'Süjtókamara elit tök,es IIacfi­ler István miniszteri tanár.sois, a mi­nis ztei 'elnökség staj tó polii ikad osztá- Iyánaik vezetője, Gáspár Jenő, az Or­szágos Magyar Sajtó kam ara igazga­tó-főt it kána, Dánieli Áron dr., az Or­szágos Magyar Sajtó-kamara főügyé­sze 'éis Kolya .Sándor dr., az Országos Magyar iSInjt okaim« ra aligazgatója. Liszka Itála. polgáromét er üdvözlő szavai ulán az uj főispán látottéi az i'isküt, majd clmondloitfa székfoglaló beszédét. Uámula'tott. arra, hogy ma mindéül háttérbe kell szőri tani a Ivg- font'O'Sabb célnak: a háborús erőki­fejtés? maximális alá tá,m ászt ása a legelső parain.es.. Mint főispán ai nlaipi politika felett kíván állni, meri a szó régi értelmiében vett ,napi politikát, a kormány nem ismer, iái — mondok ta — a munka és kötelesség főis­pánja akarok lenini. Harcolni fogok a lelkek egységéért, mindenki tílsz- tesis'ges megé'lhellé'siéért, hogy min­denki végzett munkája után, köte- t el estség teljesít ősének mért ék e alap­ján jaistson megbecsüléshez ebi vem a városban, ahol már évszázad óta mindig a munka, volt az igazi valiuta. Kik kapták a zsidó gyógyszerészek visszavont jogosítványait? A belügyminiszter a május 4-ével visz­álya vont. zsidó gyógyszertár jogodtványo- kat a következő gyógy szegészeknek ado­mányozta: Fülöp Zoltán (nyíregyházi Angyal gyógyszertárt), Várady László (magyar- bánhegyesi Őrangyal), Uiray László (mim- káeisi Minerva), Boglutz Viktor (tornaijai Nádor), Ásmány Gyula (budafoki Kígyó), Vulkán László (üllői Szén- Margit), Ta­más Simon (kovásznai Remény), Pia ál István (aLsónereznicei Megváltó), Balás Pál (felsvisói Sac'), Szénerth Aladár (vá- mosmikolai Magyar Korona), Dimény Gyula (drégelypalánki Szent Erzsébet), Bogdán Kálmán (jászárokszállási Szent- háromság), Ferenczy Tibor (köveligeti Fortuna). Gál Géza Aladár (makói Szent István), Tóth József (budapesti Uránia), Vágó Ernő (budapesti Kazinczy), Csiszár Árpád (ungvári Magyar Korona). Szabó Imre (szilvásvárad! Magyar Korona), Mohr Imre (siklósi Kígyó), Valkó Gábor (mecsekszabolcsi Szent Borbála), Feren­czy István (beregi.-ákosi Angyal), Török Tibor (bátyúi Isteni Gondviselés), Molnár Elemér (szented Magyar Király), Kovács Kálmán (bátyai Szent László), Lengyel László (szajoli Megváltó), Fejes Lajos (mezőkovácsházi Megváltó), Weszelovszky Jánm (érsekvadkerti MegváLó), Dávid István (kassai Szentháromság), Mácsay József (kunszentmártoni Szent Három­ság), Vékony István (gyalui Szent Jó- zctef), Helb Pál (nagykanizsoi őrangyal), Timár József (budapesti Bazilika), To- mory Elemér (nagykanizsai Páduai Szent Antal), Szendy Lajos (ujfehértói Kígyó), vitéz Kisvölgyi Miron Mihály (ungvári Uránia), Papp Károlv (királvhelmeci Megvál .0), Kerczó Zoltán (muglódi Ma­gyar Korona), vitéz Kovács Ernő (makói Őrangyal), Hegybíró Jenő (ta*ai Angyal), Bódy Dezső (kunmada­ra si Fehér Ki gyó), Rázsó Szabolcs (zom- bai Isfeni Gondviselés), Gál Gyula (tatai Isteni Gondviselés), Fáncsik Lajos (ócsai Korona), dr. Kéki Miklós (hódmezővá­sárhelyi Ara-uy Sas), Kovács Sándor (nagyváradi Őrangyal), Péter Mihály (pálosi Őrangyal), Pitó Mihály (pápafe­'vzéri Megváltó), Búzás Géza (mozsgói Szerig Margit), Fényes Béla (tée^ői Ma­gyar Korona), Vaszkó Lajos (sarkaldi II. Rákóczi Ferenc) és Takács István (nagy­váradi Diana gyógyszertárt). A légoltalmi csöportfonökség közli: Légiveszély vagy zavarórepüíés eseténN csak azokat szabad értesíteni, akik ezt kifejezetten kérik Budapestről jelentik: A honvédelmi minisz­térium légoltalmi csoportfőnöksége közli: A közönség részéről beérkezett számos beje­lentés alapján megállapítható, hogy a riasztó- ügyeletesi szolgálat megszervezése egges helye­ken túlbuzgóságból és túlzott óvatosságból helytelenül történt, aminek következtében egges lakók jelesleges zaklatásnak vannak kitéve. Hogy a szolgálat helyes mederbe terelődjék, a honvédelmi minisztérium légoltalmi csoport­főnöksége errevonatkozóan az érvényben levő rendelethez az alábbi magyarázatot fűzi, amelynek betartása a házőrségek parancsno­kai részére kötelező: A riasztóiigyeletesi szolgálat az érvényben levő rendeletek szerint légvédelmi készültség esetén kötelező. Jelzőszolgálatunknak folyó évi március hó végén bevezetett az az újítása, hogy a műsorszóró rádió egyes riasztó körzetekre nézve a légi veszélyeztetettség különböző foko­zatait közli, amely közlés tulajdonképpen csak a hatósági légoltalom részére szól, de a rádiót hallgató közönség részéről is kiértékel­hető. Ennek következménye az lett, hogy a kö­zönség nagy része a rádiót éjjel-nappal állan­dóan hallgatja, hogy előkészületeit jóval a riadójel elhangzása előtt megtehesse. A riasztó- ögyeletesi szolgálat ezeken is segíteni akart az által, hogy lehetővé tette, hogy minden ház­ban, ahol több rádió van, csak egy személy figyelje és a jelzéseket azután az érdeklődők részére továbbítsa. Ebből a lehetőségből szár­mazott azután az a túlzás, hogy egyes házakban már a légiveszély vagy za- j varórepülés bemondása után is minden la- í kásba becsengetnek és ezáltal sok helyen az éjszakai nyugalmat megzavarják. Vannak egyének, akik részére sokkal fonto­sabb, hogy az éjszaka nyugalmuk meglegyen, sem minthogy a légitevékenység minden köz­lését nyugalmuk rovására is tudomásul ve­gyék. Ezek, nagyon helyesen, azon az állás­ponton vannak, hogy a veszélyt a szirénajel elhangzása amugyis jelezni fogja, amikor min­den valószínűség szerint lesz annyi idejük, hogy felöltözzenek és az óvóhelyre vonuljanak. Ez azonban idegrendszer kérdése. Más egyének érzékenyebbek a légiveszélyezettséggel szem­ben. Nyugodtabbak, ha már az előjelzésekről is értesülnek és csak abban az esetben feküsz­nek le, ha tudják, hogy a veszély közeledése­kor felkeltik őket. Ezeken segíthet a riasztó­ügyeletes, akinek azonban csak akkor van joga felkelteni őket, ha ezt kifejezetten kérik. .4 riasztúüggeletes kötelessége tehát riadó ese­tén a házat riasztani. Léyiveszély, vagy zavaró repülés esetén azonban csak azokat szabad errät értesíteni, kik ezt kifejezetten kérik. A riasztóügyeletes szolgálatát bárhol elláthatja, ahonnan a sziréna jelzését hallja és ahonnan ő félpercen belül riaszthatja a házat. Riaszló- iigyeletesi szolgálatot nem kell tartani abban a községben, nyaralóhelyen, vagy elszigetelt te­lepülésen, ahol nincs hatósági légoltalmi szol­gálat, ahol tehát nincs riasztójel sem, amely­ből az ügyeletes átvegye a jelzést. Ez olyan helyeken van, amelyek veszélyeztetettsége cse­kély, úgy, hogy a bombadobásnak csak kis valószínűsége van. A riasztóügyeletesi szolgálat­tal egymáson akarunk segíteni, de nem cé­lunk, hogy a segítség helyett a nyívftalanságot és idegességet fokozzuk és egymást feleslege­sen zaklassuk. Amennyiben a szolgálat keze­lése tekintetében igazságtalanság, basáskodás vagy visszaélés mutatkoznék és ezt a házőr­ség parancsnoka nem szüntetné meg, az érde­keltek azonnal jelentsék a háztömbparancs­noknak vagy az alkörzetvezetőknek, tehát a következő magasabb önvédelmi elöljáróknak. Zárt tárgyalás A magyar íilmgyártó« — «így ki-vitHben, mint szolleinbm» re maik ül kidolgozott, paJttanÁsig feszüli drámai alkotásai. ]• ő-zerep lók: TASNÁDY FEKETE MÁRKA, PÁGER ANTAL, SOMLAY ARTÚR, TÍMÁR JÓZSEF. Szombattól: „KÉSŐ“. Előadások kcztdictó dél utón .‘5, fi, 7 órakor. Va-tóuui&p dió la lőtt fél \l órakor maitimé. Svájc politikáját a konjunktúrától független semlegesség jellemzi BERN, május 9. (MTI--DNB.) A svájci konzervatív párt vasárnapi gyűlésén Etter szövetségi tanácsos beszédében foglalkozott Svájc helyzetével a háború ötödik évében. A többi között ezt mondta: ­.— A nagy országos politika alapja és. irányvonalat tekintetében lényeges nézetei té­réseknek nem szabad lenniük köztünk. Poli« tikunkat világos, feltétlen lojalitás és konjunk. túrától független semlegesség jellemzi, továbbá a/ állandó és megingathatatlan készenlét arra, hogy országunk függetlenségét és semlegessé­gét fegyveres erővel és minden erő bevetésével megvédelmezzük, de éppen ilyen egységeseit készen állunk arra is, hogy semlegességünket — amennyire tőlünk telik — nemes céllal és szeretettel a szenvedő emberiség szolgálatába állítsuk. Ezután vázolta Svájc ellátásának nehézsé­geit, méltatta a földművesek érdemeit, majd a külpolitikáról igy nyilatkozott: —- Országunk semlegessége az ország bt Lő szükségleteiből kifolyólag évszázadok óta kül­politikánk vezető elvévé vált. kifejezője nem zeti jogainknak és ismételt ünnepélyes elisme­rése révén egyúttal a nemzetközi jognak is. A svájcr semlegesség állandó szilárdságú, nine- alávetve ingadozásnak és mi el vagyunk szánva, hogy bármit hozzon is számunkra, kötelességünket a háború végéig és ezen túl is maradéktalanul régi svájci módra és hűség gél teljesítjük. A háború utáni kérdésekről kiemelve az egészséges földművesosztály bizto­sítását, a munka, a család biztonságát és az öregkorról való gondoskodást. Ezek a kérdé­sek szervesen összefüggenek és ennek figye­lembevételével kell megoldani. Ötven mérai földművest ítélt ef gabona* elrejtésért a kolozsvári uzsorabiróság KOLOZSVÁR, májú 9. Szinte egy fél falu lako-Aága került hé*főn a kolozsvári törvényszék uzsorabirósága elé. A közeli Méra község lakói közül több, mint 50 földműves ellen inditoto eljárást az ügyészség, mert mult év nyarán csépié?' alkalmával felbiztatták Simon András Szász cséplőgéptulajdonost, hegy gabona­lapjukba kevesebbet Írjon be a ténylege­sen elcsépelt gabonamennyiségnél. Simon András Szász, a cséplőgép tulajdonosa személyenként 3—4 mázsa gabonával ve­zetett be kevesebbet a csépiód lapokba és ilyenformán több vagon búzát vontak el az igénybevétel elöl. A cséplőgép tulajdo­nosa ellen közszükségleti cikk jogellenes elvonása és árdrágítás büntetóéért, a töb­bi vádlottak ellen bünrészességért indult eljárás. Az uzsorabiróság hármas tanácsa Vitos Pál dr. tanácselnök elnöklésével Simon András Szászt 6 hónapi fogházra és 2 évi jogvesztésre Ítélte. A többi vádlottat ki­hágásban mondotta ki bűnösnek az uzso- rabiróság és a következő büntetéseket szabta ki: Horváth Frtencné 300, Varga István (Jánki) 800, Horváth András (Cif­ra) 300, Tötszegi György (Cinege) 350, Sándor György 300, Muszka János 500, Kelemen György (Finánc) 250, Szabó Já­nos 600, Ho-rvá: János (Dorga) 500, Varga András (Muzura) 500, Sándor András (Sinda) 500, Varga András (Hangya) 800, Antal Mihály 150, Antal Ferencné 30Ü Sándor Jánosi (Kovács) 600, Varga János (Majoros) 400, Kovács István (Csimiga) 500, Horváth János (Kupás) 400, Muszka Ferenc 600, Lőrinc János (Figura) 800, Boncz György (Zsidó) 600, Vonó János (Györgyé) 500, Tötszegi Ferenc (Jánosé) 400, Tötszegi István (Jánosé) 300, Boncz András (Karika) 500, Kömös János (Bal­ia) 250, Simon Janómé (Kétszer) 300, Hor­váth György (Jóska) 250, Magyarosi Já­nos (Zsiga) 400, Magyarosi Jáncsné 250, Indrei Póterné 300, Gergely György 300, Jilo-ván Lászlóné 350, Kiss Pop Péter 700, Antal István (Vadász) 500, Varga György (Józsefé) 800, Bot Jánosné 250, Horvát András (Karika) 200, Magyarosi Istvánná 100, Bajkán Já*nos 200, Pintye János 250 és Gál János 100 p^ngő pénzbüntetést ka­pott. Az ítélet ellen Nagy Tibor dr. kir. ügyész súlyosbításért semmiségi panaszt jelenteit be. Tizenháromezer kilogram kenyérlisztet feketézett el az egyik tjánífyhunyadi pék KOLOZSVÁR, május 9. Ez év február havában ellenőrzés so-rán rájöttek a bán- ífyhunyadi hatóságok, hogy a város há­rom pékiparosa közül Horváth Béla nagy- mennyiségű ken vér liszttel nem. tűid el­számolni. Azt is megállapították, hogy Hocvá h Béla két alkalmazottjával együtt jegy nélkül „feketén“ is árusította a ke­nyeret az 58 filléres hatósági ár helyett 1.20, 1.50 peengőért kilónként. Úgy Hor­váth Béla, mint alkalmazottai ellen ár­drágítás ért indult eljárás. Az uzsoraügyet hétfőn tárgyalta a kolozsvári törvényszék hármas uzsora tanács a. A törvényrfcéki tárgyaláson Horváth Béla tagadta, hogy drágábban árulta volna a kenyeret, de elismerte, hogy jegy nélkül adott el né­melykor a városon átvonuló katonáiknak Zárgondnokok kezelik a zsidó vagyonokat BUDAPEST, május 9. A belügymilniitszter ,a távoUetvő asidók vagyo­nárnak kezelés-e ügyében az árvászékehhez intézett körrendeletét újabb nemde lett el egészítette ki. Esize-rimt a községi elöljáróság haladéktalanul köteles az árvaszék tudomására hozni azoknak a- zsidó személyeknek az adatait, akiknek tartóizkodási helyük ismeretlen, vagy h az arj öv ételükben és vagyonuk kezelésében gátolva vannak, a távoliét, vagy gátoltság kez­dete óta egy év nem telt el és ha a távollévő zsidó megbízottat rendelt, vagy ha a megbízott a vagyonkezelésben akadályozva van. A.z árvaszék a távol Hév őket tartozik késédtelém nélkül gondnokság alá helyezni és ré­szükre gondnokot kijelölni. Egy-egy község területére az árvaszék több zsidó egyén réseiéire ugyanazt a személyt, esetleg közgyámot rendelhet, ki. Olyain személy jelölhető ki gondnokul, aki e tisztség betöltésére és a zsidó vagyonok bej elöntésére alkalmas, (MTI) és utasoknak 1—2 kiló kenyeret rendes hatósági áron. A liszthiányra vonatkozóan különös •adatok kerüllek napfényre a tárgyaláson. A vádirat szerint Horváth Béla 12.899 kg. kenyérliszttel nem tudott elszámolni. A tárgyaláson kihallgatott tanuk vallo­másából megállapította a bíróság, hogy Horváth Béla a közfogyasztás céljára sü­tött kenyerén kívül a bánffyhunyadi kór­háznak és a katonaság részére is sütött kenyeret. Természetesen úgy a kórház­tól, mint a katonaságtól külön lisztet ka­pott a kenyérsütéshez. A gyakori ellen­őrzések alkalmával Horváth Béla úgy ve­zette félre az illetékes polgári vagy kato­nai hatóságok figyelmét, hogy ha a város részéiről szállottak ki ellenőrizni a liszt- készletet, a katonaság lisztjét mutatta, ha a katonaság érdeklődött a lisztkészlet iránt, s.kkor a polgári lakosság részére kiutalt liszttel fedezte az esetleges hiányt. Miután a törvényszéki tárgyaláson nem merültek fel határozott adatok arra vo­natkozóan, hogy Horváth Béla tulajdon­képpen a polgári lakosság, vagy a katona­ság lisztjével nem tud elszámolni, bizo­nyítás kiegészítést rendeltek el és a tár­gyalást- elhalasztották. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boidogn« fásáért az Ellenzéke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents