Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)
1944-05-13 / 108. szám
1944 május 13. ELLENZÉK INCZÉD Y-JOKSMÄN ÖDÖN v Szerényen és hangtalanul adta át a helyet Kolozsvár főispánja, Imczédy-Jotoman Ódon utódjának. Ünnepélyes kibucsuzás helyett csak miuikj^társaihoz szólt néhány meleg szót, akiket; három és fél év alatt 6 vezeti be Eüdély fő vár sárnak bonyolult igazgatásába s akiniek nemcsak hivatali íönöke, hanem atyja is volt az elvonuló főispán, őrségváltás történt s a légi főispán nem akarta megsebezném utódjának helyzetét azzal, hogy a maga személyét állítja előtérbe, hanem « visszavonulásnak azt a tapintatos, önzetlen és úri fecrmáját találja meg, ami az ő egyéniségét mindig olyan előnyösen jellemezte. Mi azonban., akik az ő munkásságát élénk figyelemmel kísértük, nem haladhatunk el szó nélkül a városunk történetében is annyira jelentős személyi válto- *ás mellett és hálátlanság volna, ha Inez édy-Joksman Ödön eddigi tevékenysége felett egyszerűen napú endre térnie az a közönség, amelynek az utóbbi évek folyamán munkája legjavát áldozta. Kern tartozunk azek közé, akik csak a felkelő napnak szeretnek hódolni és megváltjuk, mindig feszélyezne éreztük magunkat, ha olyanok felé kellet elismerő szavakat hallatni, akik hatalmon vannak. S azt is beváltjuk, hogy a-z elmúlt három és fél esztendő alatt voltak konkrét ügyek, amikor szembekerültünk Kolozsvár főispánjával s ennék írásban és szóban hangot ri adtunk. Ma már nem jelent a halálom felé haj-bókolást, ha érdemeit méltatjuk s ezt éppen annak a lapnak »a hasábjain tesszük, ah onnan sohasem szállott, a kri- tikátian dicséret szava az ő személye felé. Mosó már nyugodtan elmondhatjuk, hogy In ez édy-Joksman Ödönnek nem a főispáné ág adta meg a méltóságot, hanem benne -egyikét azoknak a keveseknek tiszteltük, aki méltóságot, tiszteletet, megbecsülést ad annnk a posztnak, ahova őt állítják. Az ő egyéniségében két egymástól lényegesen különböző világ minden -tiapasz- taiata, érzése és bölcsessége- forrott ösz- szie: az egyik a Trianon előtti kor vármegyei közélete, a másik a kisebbségi sors leszűkített:, de ugyani?kikor távolabbi hori- zo/ntoka-t megnyitó életlehetősége. A régi vármegyei renidseerről az utóbbi időben több rosszat írtak, mint jót, de akármeny- nyi is legyen igaz belőle, az ké feégtelen-, hogy az önkormányzati szellem ébrentartásával a megyei tisztviselő és a közönség között patriarchálisabb viszony alakulhatott ki, a változó kormányok és megszállások alatt pedig a vármegyék voltak az alkotmányos önvédelem legbiztosabb bástyái. Ennek a letűnt megyei életnek a legnemesebb hagyományait mentette át Inczédy-jQksman Ödön a kisebbségi sorsba; a tisz (a közéleti erkölcsöt, a pontcssá- got áz adminisztrációban, a tekintélytiszteletet, a pártalanságot, az úri gondolkodást. S mit tesz a vármegyei ur, akinek felfelé ívelő karrierj-ét az idiegen megszállás ■őri ketté, aki körül az a világ amelyben ■addig élt, egyszer csak Összeomlott? Semmi esetre sem választotta a könyebb megoldásokat, nem tett -esküt, nem repatriált, hanem visszavonul és- itt marad azoknak a körében, akiknek a hatalom-változás után olyan nagy szükségük volt józan magyar vezetőre. Amikor pedig az elárvult magyarság vissza nyeri önbizalmát, ismét kiáll a közélet porondjára és igyekszik használ in ott, ahol tud. Amikor l92ő-ban a Mhgyar Párt vezetősége Gyergyószent- miklcson újjáalakult* az uj elnök, Bethlen György gróf bizalmából és a közgyűlés akaratából az Országos Magyar Párt iigy~ ve-ze ő alelnöke lesz. s az is marad a párt feloszlatásáig. Csak az hídja, hogy milyen fontos megbízatás volt az országos pártelnök helyettesének. lenni, aki kisebbségi sorsban élt. Inczédy-Joksman Öidön addigi felkészültsége, már Trianon előtt kdforootttl egyénisége^ nem ama' predesztinálta őt, hogy a román hatalommal szemben közelharcban védje a magyarság jogait, hanem a párt belső megszervezése, a magyarság öntudatának ébrentartása, az intétemények konzerválása volt az ő feladata. Ugyanakkor alelnöke lett a Római Katolikus Status maik, elnöke a Dal »'szövetségnek és a Magyar Zenekonzervatóri urnáik. Aki hallotta öt pártgyüléeeken beszélni, az egész megjelenéséből, ldtünő szónoki készségéből, mondaná vtsi óinak egyszerű, gazdagságából kiolvasta, hogy a megjzállás alatt is jelen van közöttünk a régi magyar világ. Aki státusférfiuá minőségében érintkezhetett vele; az meggyőződbenett airól, hogy milyen tökéletes összhangba öl vadihat össze a buzgó katolikus hit a tárat őri thata ‘lan magyarsággal. Aki a Da- 1 os szó vétség országos versenyeire eljött, az magyar toulturmunkára vitte magával -az utolsó kis faluba i-s a biztatást». A felszabadulás után kevés kinevezés keltett olyan közmegnvugvást, mint amikor Inozédy-Joksman Ödönt Kolozsvár t örvény hatósági jogú város és Kolocs vármegye főispánjának nevezte ki a belügyminiszter előterjesztésére a Kormányzó. Az erdélyi vármegyéikben és városokban ő volt az egyetlen a főispánok között, aki még a Trianon előtti időben kezdte közigazgatási pályafutását. Az Alsó-Fehér megyében szerzett ruit&nja ás a megszállás a a lt gyűjtött tapasztalatai nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hegy Kolozsvárt a közigazgatás folytonossága hamarább helyreállott, mint bárhol. Pedig reá hárult az idegien uralom alatt szétzilált városi igazgatás újjászervezése s az összhang megteremtése a tisztviselői kar két nagy csoportja között, amelyek közül az egyik a megszállás alatt élve helyieme- reltel, a másik az anyaországból idiehelye- lyezve a jogszabályok Ismeretével rendelkezett. A főispánt székben Inczédy-J oksaman Ödön ismét olyan működési területet kapott, amire őt az Isten teremtette. Min tia nem is az ember választotta volna magának a pályát, hanem a pálya az arravaló embert. A régi, bár megváltozott Önkor- má-nyzati környezé-tben újból teljesen otthon érezte magát s a kolozsvári főis- pánság parádés szerepében egyesítette a kezigazgatási gyakorlatot, a kisebbségi sorsot végigjárt emberek gondjainak meleg ál-érzésével. Különös érdeklődéssel viseltetett a szociális kérdések -iránt s már bemutatkozó beszédében is nagyszabású sánciái poli ‘ikai programot tűzött ki a váró .'vezetőség elé, aminek a teljes megválóéi tás-a utódjaira vár. M-n-t országmozgó- sitasi kormánybiztos a- hadsereg és a polgári közgazgalás között harmonikus együttműködést teremtett s kitűnő munkatársaival Kolozsvár igazgatását országos viszonylatban is arra a színvonalra emelte, ami Erdély fővárosát méltán megilleti Búcsúznánk kellene Kölozsvár főispán-* iától és mii mégsem buP-uzunk, mert rraegé .tattóttá fele királyságát s tudjuk, hogyj mindig kiélszen áll, ha valamilyen újabb» posztra hívja el a legfelsőbb akarat. Utód- „a abból a nemzedékből való, mely altit//r: volt cáá.k a kolozsvári tornán egyetem®*** amikor ö a Magyar Párt dáágsegély akciójának élén állott s hinni szeretnék, hogy a kisebbségi küzdelmek, az rgyetem* diák-egyesületért folyta ott haróck s az a hátam és fél év, amelyet mellette töltött el, benne Ls politikai vagy világnézeti felfogáson túl az - az őszinte ragaszkodást! é. lelték m g Inczédy-Joksma-n- Ödön iránt, mint bennünk. Mert ennél jobb útra valót nem is kaphat nehéz munkájának elvégzéséhez. A lelépő főispánt pedig kisérje további utján a város közönségének meleg szeretető és őszin'je hálája. MIKÓ IMREI* UJ védő és fámádé fegyvereit vonultak fel a kermányzé előtt A „Zrlnyi^-rohamágy u és magyar sorosKatvetö uj legendás harcok főszereplői Uj magyar fegyvereket mutattak be a. honvédség csapatai valahol a Balatontól északra elkerülő vidéken, vitéz nagybányai Horthy Miklósi, Magyarország kormányzója és a honvéd, hadsereg vezénylő tábornokai előtt. Védő és támadó fegyverek vonultak fel, nia-gyhatású, félelmetes fegyverek, ameilyekeit magyar szaktudás -és 'találékonyság és magyar munkáskéz állított elő az életéért küzdő nemzet meg er ő sitéséne. A küzdő hadsereg és a nemzet teljes egységét hirdetik ezek az uj fegyverek. Megmutatják, hogy a nemzet legjobbjai teljeis szellemi és fizikai erőfeszítéssel küzdenek a htcinv-éd- badstereg feisizerecésének javításáért, harcképességének fokozásáért. És természetesen; a tökéletes gépek sem dönthetnek el semmit, ha nem. áll mellettük az ember töretlen lélekkel, bátor hittel és önfeláldozással. Fegyvereink jóságát láthattuk a mostani nagyszabású bemutatóin, a magyar honvéd hazaszeretetét, önfeláldozását ezeréves hazájának védelmében, a dicső ősökhöz méltó, tisztán tündöklő katonai szellemét pedig nap- ról-napra hirdetik a keleti csatamezőkről érkező jelentéseik, A bérmutatónak különös jelentőségét hangsúlyozta ki a legfőbb Hadúr jelenléte. Kormányzó Urunk a hadgyakorlaton A hadgyakorlat vidékére úgy borul a csend, mint egy roppant üvegibura. A táj szépsége olyan, mintha egy isteni művész feist elite volna a pas-zitell- kep aljára. Két fecske riadt kergetőzése fent a magasban jelzi, hogy valahol messze eldördült egy ágyulö- vés. Nyomban rá egymást érik a dörrenések, a domb alatt rejtőző nehéz- 1 övegek szaporán szórják a tűzesőt. Az erdőben harckocsik mozgolódnak s kis kőhalmok mögül géppuskák és golyósizórók 'kandikálnak ki. Komoly, ünnepélyes várakozás hangulata szállja meg egv pillanatra, a környéket. Trombita hangja jelzi a Kormányzó Ur érkezését kíséretével. A* gyakorlat előtt vitéz Ternegg Kálmán -altábornagy mutatja be a gyakorlaton résztvevő gyalogsági és tüzérségi fegyvereket- Majd 1—2 lövéssel -a fegyverek és lövedékeik félelmetes hatását. A Kormányzó Ur nagy érdeklődéssel .szemléli meg a kiét uj magyar fegyvert, a „Zrinyl-rohamlö- vege't“ és a „sorozatvetőt'*. A „Zrinyi-rohamiöveg-4 páncélzata olyan erős — mondja ismertetése során vitéz Ternegg Kálmán altáborniagy —, hogy megvédi legénységéit az ellenséges páncéltörők tüze és az aknarobbanások ellen is. A beépített lő vég feladata mindenféle ellenálló fészek megsemmisitése. Ezenkívül másik komoly feladata az ellenséges páncélosok elhárítása is s ezen a téren az orosz fronton máj’ harcbave- tett rohamtüzéreinik a legnagyobb sikerrel állották meg helyüket. Közülük nem egy több T 34-es orosz harckocsit semmisített meg. A gyalogságot eredményesen támogatják az ellenséges állásokba való betörésnél, mélységi övön való átküldésben. és eilen tárna elások leküzdésében, az utolsó 300 méter harcait tüztámogu- tással segítik elő vagy éppen magukkal ragadják a gyalogságot a sikeres rohamra. Ismertette ezután vitéz Ternegg Kálmán altábornagy a magyar soro- zatvétőt is, amely hat csövével páratlan rövid idő alatt félelmetes tüz- záporral töri meg az ellenség -somit. Az uj fegyverrel az első sorozatot, 72 lövést, a Fő méltóságú Kormányzó Ur tiszteletiére lőtték ki. Félelmes vijjogó hangja még a robbanás -előtt megbéníthatja az ellenség támadó kedvét. Tűzben a két uj fegyver Á bemutató után került sor a harc- gyakori atra;. Csak a katonaszem veszi észre: megelevenednek a bokrok és kúszva nyomulnak a kiserdő felé. A messzeségben fekete árnyak suhannak előre a barázdák között,: az első megáll, tűz csap ki torkából és pillanat múlva jó háromszáz métennyire lángot vet a föld! s dörrenés is jelzi, hogy az erdő szélén robbant a lövedék. A Zrínyi-roham] öv egek ellenállhatatlanul törnek előre a láthatatlan ellenség felé. A távcső közelebb hozza a harckocsit: hat méter hosszú, alacsony, széles acélszörny, amelybe beépít éltek egy íöveget. Ez az uj magyar fegyver: mozgó vár tulajdonképpen, amit nagyon nehéz kilőni, mert állandóan mozog, változtatja a tüzelő állását és biztosítja a gyalogság sikerét. Kattognak a géppuskák és a golyószórók, a támadó csatárok is tüzelnek s tapadnak a mozgó acél várhoz: a roham lő vég segíti és védi a gyalogosokat. ş oltalma alatt törnek előre a támadóik. Hirtelen recsegve, s-lviéva vijjog egy iszonyatos hang. Golyózáport szórt az ellenségre a sorozat vető, majd kevéssel később ködbe burkolja a harcmeizőt. A mharnlövegek támadása eredménnyel jár: a kiserdőből is kifüsttöl- téli az ellenséget! — Rádíóparancs irányítja a Zrínyi-, roham! övegeket — magyarázza Tea-’ negg Kálmán altábornagy, aki a, nagy gyakorlatot vezeti s vitéz nagybányai Horthy Miklósi, Magyarország kormányzója pillanatra sem teszi la* a távcsövet. — Különleges bemérő műszerek segítségével állapítjuk meg gyorsan az ellenséges közgépek helyét — mondja a magyarázat. Csodálatosak a modern habom fegyverei: s a magyar katona, ezekkel is olyan remekül bánik, mint régen a mult csataképeivel, harceszközeivel. Leszáll a köd, füst, por és láng ke-» verődik a távoli vetésben és gyorsabb iramban zúgnak előre a rohamlöve- gek, kifüst ölt ék az ellenséget védőállá sálból és most máj- a végső győzelmet vereksizi ki a gyalogság. Fény csillan a Kormányzó Ur szemében, amikor leteszi a távcsövet í az ország első katonája is elismeri, hogy úgy harcolnak a Zrinyi-roham- lövegek, úgy kezelik a fegyvereket a tüzérek és ugv rohamoz a magyar gyalogos, mint valaha a múlt idők csatáinak legendás harcosai. Legsúlyosabb vereségüket szenvedték Szássország felett as angolok BERLIN, május 13. (MTI) Mint az Interinf. értesül, megállapítható, hogy az északamerikai bombázókötelékek a pénteken délutáni órákban Szászország területe fölé történt berepülésük alkalmával egyik legsúlyosabb vereségüket szenvedjék el. A Mosel fölé berepült eUenséges repülőgépeket. annyira meglepte a vadászvédelem, hogy szemmel láthatóan kevesbedtek, minél inkább előrenyomultak kelet felé. Az északameri kai bombavető repülőgépek pénteken a birodalom területe ellen intézett vállalkozásaik során eddig beérkezett jelentések szerint ö-tvermel több repülőgépet vesztettek. An goi-am erikái bombázók rüi törtökön megtámadták Genovát és re- petsizbombákat dobtak a város lakónegyedeire. A lakosság körében veszteségek voltak. Találatok ériek a történelmi nevpzctesisévü Doris palotát, a San Benedicto templomot és az egyetemi könyvtárat. Nyomdai munkák / Künyvkbténse (c G u mfi (bélyegzők szép kivitelben és gyorsan az ELLENZIK könyvesbolt papírosztályában Ka- tozsvár, Mátrás kir.-tér 9. Tel. 11-99
