Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-12 / 107. szám

ii 1 9 i -Í iii â j U s 1 2, ELLENÜEK Mi egység körűi A MAG V AR OR SZAG írja; A főispán! beiktató ünnepségek rend­szerint személyi jelentőségű események szoktak lenni. A mostani elvi jelentősé;?;»'! politikai események. Most nem szemé­lyek cserélődnek ki, hanem uj rendszer es uj szellem vonul he az ősi vármegyék- v be. A beik tar óikon nem helyiérdekű párt- szónoklatok. hanem államférfiul megnyt- 'latkozások, hangzanak el. Programadáeok ezek is, de senki sem beszél már pártról és párt programról, hanem csak nemzet­ről és nemzetprogramról. Egészen uj vo­nás bennük ács a szemszög, amelyből a dolgokat megítélik. Politikái szemléletük: közösségi szemlélet. Akár vitéz Rá z Jenő, akár vitéz Ja ross Andor,, akár vitéz Endre László, akár má­sok szavait figyeljük meg': be zódeikből az egységesitő közösségi szeli un szól hoz­zánk. Ez már nem a civódó, fegyelmezet­len tegnap szava, hanem az egységes hol­napé. Az uj idők uj lehelleto csap meg bennünket vitéz Rátz Jenő miniszterel- .nökhél yett.es Széchenyi esen komor, de magasztos mon-áia fából, .amelyben egység­re inti a nemzetet, mondván: ,,Fegyelme­zettség a gondoláiban ia> cselekedetben, a mindennapi életben, mert ha mindenki a maga gondolata és feje után akar indul­ni, ha lesznek emberek vagy pártok, ame­lyek saját önző céljaikat kergetik, akkor, merem mondani: Magyarország volt és nem lesz.“ Igen, ez az uj-magyar szellem, a megujhodott nemzeti lélek szava. Nemosa-k berendezkedésünk vám átala­kulóban, hanem az egész politikai életfor­mánk és hözgandoikozásunk is. Az idő ros­tál bennünket. Az idő rostáján csak m-z ösz- szetartő, egységes lelkű ás egypkara’u népek fognak megmaradni. A széthulló­kat, az egyedekre porladókat elsodorja a történelem szele. A liberális-demokrata korszak individualista politikai módsze­re és egocentrikus figurái elsőnek hulla­nak át a rostán s a maguk szakállára ügyeskedő i-otrikus szerencselova,gokat é<s a maguk könyökére dolgozó önző pár­tokat — akiket vitéz Rátz Jenő és vitéz Ja ross Andor olyan elítélően szólt — a személytelen odaad.áíssal szolgálni tudó ön­zetlent fegyelmezett közösségi emberek foglalják el. Nagyon jellemző tünet, hogy a közös­ségi eszme és a nemzeti fegyelem uj eti­kája éppen a visszacsatolt területek ma­f yarságának lelkében talált á legnagyobb elyeslésre. Ez természetes dolog, .mert hiszen a nemzetnek ezek a részei, a fel­vidéki és az erdélyi magyarok már kijár­ják i£' közösségi élet nagy iskoláját. Vé­rükké vált a köizösségi szemlélet. Nem pártokban, hanem nemzet egységben gem- Iiolkoznak. A kényszerhelyzet rászorította őket a pártok helyett az egységes nemzet­szervezet megalkotására. Jaross Andor már 1936 elején megteremtette a cseh­szlovákiai magyarságnak nemcsak a poli­tikai egységét, hanem a lelki egységét is. Ez volt az a sokat félremagyarázott, hi­res „felvidéki szellem“, ami valójában nem volt más, miig a nemzetszervezet, egységének érzése, vagyis: közösségi tu­dat és közösségi fegyelem. Az anyaország politikai életének rendszere akkor a de­mokratikus, liberalised kus, individuálisa- tikus sokpártrendszer volt, azért fogadíta a magyar politikai élet olyan idegenség- gel a kollektiv jellegű felvidéki lelkisé­get. De nehezen is ment a felvidéki egy­ség szétmálasztása! A Felvidék most is elsőnek hallatja sza­vát a korszerűvé vált közösségi gondolat és a nemzeti egység fegyelme mellett. A Felvidéki Újság hasábjain Forgách Gézp a régi felvidéki helytállással — és kétség­telenül az egész felvidéki közvélemény helyeslése mellett — leszegzi, hogy „pó­tolhatatlan, drága időt és energiát'pocsé­kolnánk el, ha még hónapokig afölött vi­táznánk, hogy egységes pártot vagy csak szoros pártszövetséget állítsunk a kor­mányzat mögé, vagy hogy az egységes vezérletben, kik, milyen arányban és mi­lyen sorrendben vegyenek részt“. Sőt to­vább megy egy lépéssel s kimondja azt a „felvidéki németet“, hogy az egyetlen párt hatásosabbon szolgálná a nemzeti ügyet, meri „a megszállás két évtizede alatt — úgymond — sohasem sikerült a két test­pártto borzas vér magyar párt együttműködésével, szö­vetségével a felvidéki magyarság soraiban dúló ellentéteket kiküszöbölni, mig a párt- egyesülés egv csapásra lét rehoz'a minden közéleti munkaarc vonalon u magyar öasz- j hangot“, így beszél a Felvidék a nemzeti - egységről. Es így gondolkozik Erdély is. Az Érdé- 1 lyi Párt egyenesen megdöbbenéssel fo­gadta azt a hírt, hogy az egységre irâ- | nyúló tárgyalások első menete, bizonyos j pártönzés miatt, nem sikerük s a pártok emiatt üj-ból_ megíüjták a trombitáit. Az egység és a közösség eszméjéé azon­ban az akadályok ellenére tovább érik és előrehalad. Tovább érik nemcsak a F‘ Iva­dékon és Erdélyben, hanem föltartóztat­hatatlanul győz mindazoknak a szivében, akik az uj idők uj szükségleteit átérzik. A közösségi szellem és az egység vágya nő a tömegekben. Annyira nő, hogy túl­nő a pártokon. A magyar miniszterelnök és legközelebbi munkatársai, akik az uj idióik szelleméi; hirdetik, biztosak lehet­nek abban, hogy az egységtábor több, na­gyobb, hatalmasabb az egyes pártoknál. Mert ez a tábor- maga o nemzet Ä2 egyes kereskedelmi szakmák élére miniszteri biztosok kerülnek Ä míttís2t«m bislosök föladata « nagy kereskedők és kis* kereskedők szakmai szervezetének kiépítése BUDAPEST, május 12. Kunder Antal Uerrs- kéjétem- és közlekedésügyi miniszter a kere-.- teeitelem átállításával kapcsolatos rendkívüli feladatokat az átállítás szakmaszerü.ségének biztosítása céljából a keresztény kereskedelem­mel együttműködésben kívánja lebonyolítani. Hogy a kereskedelmi kormányzat és a keresz­tény kereskedőtársadalom között a megfelelő együttműködés biztosítható legyen, az egyes kereskedelmi szakmák ügyeinek irányítására miniszteri biztosokat nevez ki, akiknek fel­adatává teszi, hogy az illető szakmákhoz tar­tozó keresztény kereskedőkkel vegyék fel az érintkezést és építsék ki azok szakmai szerve­zetét éspedig külön a nagykereskedői és kü­lön a kiskereskedői vonalon. Az igy szakma­kén! kiépülő kereskedelmi szakmai szervezetből kívánja azután a miniszter a zsidóktól már teljesen megtisztított keresztény kereskedelem­nek kötelező tagsággal járó érdekképviseleti szervezetét kiépíteni. A miniszteri biztosok .munkájukat, azonnal megkezdik és haladékta­lanul érintkezésbe lépnek a, gondozásukra bí­zott szakmák kereskedőivel. A miniszter el­várja a keresztény kereskedőtársadalomtól és annak szervezeteitől, hogy a miniszteri bizto­sok munkáját mindenben támogassák, mert az átállítás nagy munkáját elvégezni csak az érde­kelt szakmák támogatásával lehet. (MTI) Spanyolország belii gyeibe idegen beavatkozást nem tűr — jelentette hl I ránét* a falaiig Isták előtt MADRID, május 12. (MTI—DiNB) (Fianco tábornok államfő Alicante végi faüangiista harcosai előtt beszé­det. mondott. Nem fogaink addig nyugodni — mondotta a- többi között —, a inig a kenyér és az igazságosság programját hazánknak legtávolabbi vidékein is meg nem valósitjiuk. F.z Sip an yo 1 őrs z á g_ i gazsága, am e 1 yet nem fogaink módósitani azért. mert. határainkon kívül nem. akarják meg­érteni és elismerni. Életmódunk és szervezetünk kizá­rólag a mi ügyünk, amelybe ide­gen beavatkozásokat nem tűrünk. Spanyolország a háborús világ kö­zepette azért dolgozik, hogy újra felemelkedjék. Semmiféle, időhöz kötött előnyök nem egyenlíthetik ki azt, amit a há­ború megiseanm isi tett. Ez az európai politika szem pont ja, a vlá.glkon.fl ak­tus sál s zem be n. Sp anyoo 1 or szág, ame I y földjén a szovjet cseka és a bolsevis­ta biztosok alatt szenvedett, felismer­ve, mit jelent a kommunistái veszély és ezért megengedte önkénteseinek, hogy részt vegyenek keleten a. dicső­séges vállalkozásban, hogy feltart óz- t assák a k ommiinázmaisi előre n yomu- fását. Amikor azután később aikaffa- tiunk ellenére az a veszély támadt, hogy népünk más miivelt nemzetek­kel - háborúba keveredhetnék, akkor eszményünket a haza magasabb ér­diekéi kedvéért fel IkieJlletí adnunk. Ä katonai szolgálat eUtaSassfősa nem engedélyazhefö A HONVÉDELMI MINISZTER RENDELETILEG SZABÁLYOZTA A KATONAI SZOLGÁLAT ELHALASZTÁSÁT BUDAPEST, május 12. A honvédelmi minisz­ter a hadviselés különös fontossága érdekeire, való tekintettel a szolgálathalasztás engedélye­zéséről szóló mult évi rendeletét hatályon kí­vül helyezte és a kivetkezőket rendelte el: Az 1944. évi általános bevonulásra és az ezután következő időre szolgálat elhalasztása általában nem engedélyezhető. E rendelet alól kivételképpen szolgálathalasztást a külön részletesen megjelöl feltételek mellett csak a következő célból adható: 1. orvosi, állatorvosi, gyógyszerészi, mérnöki vagy bölcsészeti karon vegyészeti tanulmá­nyok folytatásának, illetve befejezésének; 2. középiskolai tanulmányok befejezésének lehetővététele végett. Kisegítő szolgálatra kötelezettek tehát a zsi­dónak minősülő szolgálatkötelesek, mivel kar paszományosok nem lehetnek, szolgálat elha­lasztást sem kaphatnak. Az első pontban említett elmen azoknak ad- ható szolgálathalasztás, akik főiskolai oklevél­lel még nem rendelkeznek, a karpaszomány vi­selésére jogosultak és az egyetemen a tanúimé- mányi rend értelmében az 1943—44. tanév vé­géig nem volt módjukban megszerezni az ok­levelei, amit azonban az 1944—45. tanév vé­géig, illetve amennyiben még a tanulmányi félévek után gyakorlati időt is kell tölteniök vagy vizsgázniok, oklevelüket legkésőbb az i94ö 46. tanév végéig megszerezhetik. Még ilyen feltételekkel sem részesíthetők ha­lasztásban azok az orvos- és mérnökhallga­tók. akik 28. életévük betöltése évének október 1-ig, továbbá a többi felsorolt szakon tanuló azon ifjak, akik 26. életévük betöltése évének október 1-ig nem tudják megszerezni oklevelü­ket. Középiskolások részére engedélyezhető szolgálat elhalasztása csak akkor lehetséges, ha 1944-ben még nem töliötték be 24. élet­évüket. Az egyetemi tanulmányok alapján halasztást kérőknek csatolniuk kell az egyetem igazolvá­nyát, amely tanulmányaik minden mozzanatát feltünteti. Középiskolai tanulónak az iskola igagatótól kell igazolványt szereznie, amely megfelel a kivánalmaknak. A szolgálathalasz­tásra vonatkozó kérelmeket a sorozás hely-* szerint illetékes hojivédkiegészitő parancsok­ságon kell legkésőbb junius 15-ig beadni. A rendelet arról is intézkedik, hogy azok a karpaszományosok, akik tartalékos honvéd­orvosi, állatorvosi, gyógyszerész vagy mérnöki kiképzésre vehetők figyelembe, de most e ren­delet nyomán szolgálathalasztásban nem ré­szesülhetnek, nem az említett különleges (hon­védorvosi stb.) kiképzésben. hanem rendes karpaszományos szolgálatra vonuljanak be. A rendelet alapján engedélyezhető szolgálat el­halasztásnak bármily okból való visszavonását a miniszter saját ’hatáskörében elvégezheti. Megvonja a halasztást a tanulmányait elha- nyagolóktól is Ez a rendelet nem érinti a csa­ládfenntartói kedvezmény feltételeinek fenn állása esetén adható szolgálathalasztást. (MTI) j Nyomdai ímjnisák; Kímyv költések: j szép kivitelben, és gyorsan az ELLENZEK j Giímií(íélyeií'*ök j könyvesbolt papír osztályú ban l±o~ losisvár9 Mátyás kir.-tér 9. Tel. 11-99 ws no megbecsüli a req beváit Pyramidont Megozünteh a fájdalmait és így meg­óvja a korai öregedér­ől _ Fejfájás, rossz közérzet el'en segít a idea Papén ismerteti Ankarában a német állásfoglalást ANKARA, május 12. (MTI—©NB) Papén törölkoi’S'zÁgí -német nagy-kö­vet kedden délután ismét, visszaérik.? - zeit Ankarába. A WUhted-m-str assen is megerősítik visszautazásának hírét. VaJcuzirt.'l, hogy Papéin) a csütörtöki nap folya­mán ismerteti a török kültigymInisz- torrd1 a birodalmi kormány állásfog­lalását azoknak az intézkedóseknek ügyében, amelyeket Törökország a krórasizálilitástok tárgyában a Német­országgal kötött szerződéses megál­lapodásokkal ellep tétben tett- Papén: nagykövet kifejezésre juttatja majd a birodalmi kormány feli'ogásá,t az ezeknek az intézkedéseknek követ­keztében keletkezett, helyzetről. Uzsorabirósági ítéletek Egy kiló paradicsomkonaerr — 2000 pengő KOLOZSVÁR, május 12. Molnár Rilánt, Horthy Miklós-nt 37. szám alatt lakó füszer- nagykereskedő elleti árdrágításért indii ott eljá­rási az ügyészség. 4 vádirat szerint Molnár Béláné mult év január havában a paradicsom- konzervet löbbizben néhány fillérrel drágábban adta a megszabott árnál. A törvényszék egyes uzsorabirája, Vitos Pál dr. tanácselnök, 2090 pengő pénzbüntetésre Ítélte Molnár Bélájáét. Számos árdrúgitási ügyben ítélkezett dr, Se bessy Gábor törvényszéki biró is, mint egyes uzsorabiró, fíaffay Uloánné. Hőgye* Kndre-iVca. 15. szám alatt lakó tüzífakereskedőt árdrágítás vétségéért 360 pengőre ítélték. Montiján Miklós, -losif Miklós, Ujfehán Elekné és özv. Sfiocn Jánosáé kplozsgyulai földműveseket tejdrágitásért 150—250 pensii pénzbüntetésre ítélték. Chioreán Illés magyarsárdi földműves fadrá gitásért 300 pengő pénzbüntetést kapott. Lung Demeter alsófüldi földműves engedély nélkül vásárolt 4 mázsa olajpogácsát. 300 pengő pénzbüntetésre ítélték. Lopás Tód or né nádasszentmibályi lakos tej- drágításért 250 pengő pénzbüntetést kapott. Ifj. Nagy József. Knrolina-tér 9. szám alatt lakó szűcsnél néhány be nem jelentett báránv- bört találtak. 300 pengő pénzbüntetésre ítél­ték. — Papp János báréi szűcsöt hasonló bűn- cselekményért 500 pengőre ítélték. A bőfszokmában dolgozó zsidók jelentkezési kötelezettsége Budapestről jelentik: A .bőra;n<yag- gazidál kodás ke fin ány-bi-zt osa fel hi v ja mindazokat a zsidó nyersbőr, disz- bőr, kesztyű, bőrdíszmű, bőröndös, g-épisizij, műszaki bőr, 'Szíjgyártó, nyerges, bőrruházata, szüc.s, szőrme, cserzőanyag, bőripati segédanyag:, ci­pő, cipészkeilék és mindennemű bőr- sziakmába vágó aaiyaggtaj foglalkozz keresikedökcR akik a fennálló rende­let alapján üzemüket ápriÜi'S 20-án kötelesek voltak bezárni, hogy nevü­ket és üzlethelyiségük címét, vala­mint tartózkodási helyüké.’. 24 órán be.Jü 1 ajánlott levélben a büianyav- gazdál kodás kormanybiztosával a büntetőjogi k öveit kevménypk terhe mellett közöljék. Az ada-ís^oig-áha­tást az esetben is meg kell tenni, ha a kereskedők egyben ipari foglalko­zást is űznek és ezáRal üztletúke-t nyitva tarthatják.

Next

/
Thumbnails
Contents