Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-08 / 103. szám

el LrritfEî?!1 t i siâfns 8, éttt I am 8 Kossuth köpönyege Irta s Zathureczky Gyula Azt hiszem, igencsak kisded hi e-del mek- ben rángatja magát., aki azp hiszi, hogy mandiaz. ami máirdus 19-e óta Magva ror- szágon történt, nem egyéb, mint ,,belpo­litika'\ amelyet lehet, kedsémikre csűrni- csavsirnú s régiül is szép rendjéri önma- j Sziktól oldódnak meg a kérdések. Nem, erről szó sincsen! Bármennyire is ijede#- nfk tőle egyesiek, szembe kell néznünk a ténnyel: forradalom van! Hogy nem uiA c'dl harcok, lövöldözések, vérengzések, akasztások és más szokott kisérő jelen­ségek között köszöntött be, az mits-em változtat a lényegen, minin ahogy nem változtat az sem, hogy változatlanul fenn­áll a rend és közbiztonság és az életet ha­misítatlan politikai módszerek irányítják kormánnyal, pártokkal, parlamenttel és a normális élet egyéb eszközeivel. A forradalomnak ugyanis** nem kell szükségképpen vér gőzösnek lennie. Nem jelenti törvényszerűen a mob uralmát és vandál pusztítását. A forradalom nem egyéb, mint a társadalmi változások gyor­sított folyamata. Ha egy társadalmi rend­szer szerkezete megkopott, falai megre­pedeztek és az uj után vágyakozó belső erők felfokozódtak, 'akikor tör ki a forra­dalom, azaz a belső erők szétpattant ják a nyűgös kereteket. Minél erősebbek és el- lentállóbbafk azok, annál brutálisább a robbanás — gondoljunk csak a nagy fran­cia, vagy az orosz forradalomra — minél szaétmállottabbak, erőtlenebbek, annál ki­sebb a robbanás hatásfoka — 'amire min­den idők számára történelmi példa marad, i Hitler ural ómra jutása, ami egyfelől ké'A ségkivül a világ egyik legnagyobb jelen- öségü forradalmi aktusa volt, másfelől mégis miniden „.forradalmi eszköz“ mellő­zésével ment végbe. Ilyen értelemben mondom forradalom­nak azt, ami március 19-e óta Miagyaror- i szágon történt és ami ezután történni fog. I Minden kétséget kizáróan bizonyos, hogy I 1944 március 19-e a magyar történelem j egyik fordulópontja, amely után más élet | következik, m-int amilyen azt megelőzte'. A helyzet adta politikai feladatot többiz- ben leszögeztük már e lap hasábjain is és az nem egyéb, mint minden magyar erő összefogása abból a célból, hogy ezt a szín- te „láthatatlan” forradalmat úgy irányít­hassuk, hogy eredményei mindenképpen magyarok legyenek és megvalósulását je­lentsék minid'azoknak a magyar aéioknak és vágyaknak, amelyekért a magyarság pártokra és egyéb szétválasztó elemekre való tekintet nélkül százados harcot foly­ta:'. A cél és a vágy talán végső lényegé­ben ennyi, hogy: egy igazán magyar Ma­gyarországon miagyarul és emberül élhes­sünk. köze volt a teremtő magyar géniuszhoz. Ezt és ilyen értékeket nem engedhetjük ' — a zsidóság gauldiurnára — elpusztulni. A zsidósággal .szemben megtett intézkedé­sek tág Lehetőséget nyújtanák arra, hogy az áBtáluk megfertőzött nagy magyar . gondolatokat gyökeresen fertődén i.tsük és .ismét élövé tegyük. Vigyázzunk! Nagyon vigyázzunk! És ne feledjük, hogy nemcsak a népiségiet, ha­nem a legsz&nllebb magyar gondolatokat is kisajátították a zsidók. Kisajátították a magyar szabadság eszméjét is. Páratlan ügyességgel forgatták oda a dolgot, min - ha az antiszemita Széchenyi, Wesselényi, Kossuth, Deák vagy Andrássy csak azért küzdött, élt és halt volna a mggyűr sza­SZEGED. május 8. A szegedi ellenforra­dalom 2$ év előtti dicsőséges napjairól em­lékezett meg szombaton Szeged város közön­sége. A vörös őrség május 7-í lefegyverzésé­nek negyedszázados évfordulóján Szeged vá­ros középületek és házait nemzeti-ziniy zász­lókkal lobogózták fel és a város törvényha­tósági bizottsága délben rendkívüli közgyűlést tartott. A szegedi, vasutas, dalárda elénekelte a Elimnuszt, maid dr. Tóth Béla helyértes polgármester mondotta el megnyitó beszédét. Rámutatott arra, hogy a mostani visszaemlé­kezés azoknak a katonáknak szól, akik 1919 májusában halál megvető bátorsággal, fegy­verrel vagy fegyver nélkül a felíegyverzet- tekkel szembeszállva, igazi hősiességgel meg­döntötték a rémuralmat és visszafoglalták a vörösektől Szegedet, ami után testet öltött a nemzeti hadsereg. Ezután Tóth Imre ügyvéd mondott ünnepi beszédet., amelyben felidézte a 19-es forra­bad,Ságért,, hogy néhány nemzedék múlva izraelita mágnások vájkáljanak a magyar vagyonban és terpeszkedj ezrek a DunaJcor- zón. A forradalom lázában az egyik fővá­rosi napilap odáig ment, hogy „bolsevista fedőszólamnak” minősítette a „szabad és független Mßgyarország” örök jelszavát. Vigyázzunk! És ne feledjük, hogy a szel­lem berkeiben idegenek, pompáztak Kos­suth Lajos köpönyeg ében s közölték ve­lünk fennhangon, hogy a magyar népnek mit üzent a turáni remete. Ne feledjük, hogy Kossuth köpönyege a miénk, mint ahogy kizáróan a miénk Rá­kóczi zászlaja., minden, magyarok vére és könnye, eszméje, hite és gondolata s min­dent egybevéve .ezer éves mult megszen­telt hagyatéka, amelynek mélységes iisz- telete és a belé vetett maradéktalan hit nélkül soha sem valósíthatjuk meg azt az igazi magyar feltámadást, amelyért e nehéz órákban minden, erőnkkel küzde- nüpk kell. dalom túlkapásait és az elleniorradaiom ki­indulásának egyes mozzanatát- Hangoztatta, hogy május 7-én hajtásainkból alakult a nemzeti hadsereg szilárd! alapja. Nemcsak visszaemlékezés, hanem fogadalom tétel is az évforduló — folytatta —, .fogadalom arra, hogy a bolsevizmus elleni küzdelemben az egész ország egységesen áll a kormány mö­gött. Élénk helyeslés kisérte a szegedi közönség nevében tett fogadalmat és a kormányzót és a kormányt a bolsevizmus letörésére irányuló törekvésében Szeged népe a jövőben is á- mogatja. A közgyűlés tagjai felállva ismét hosszasan és melegen ünnepelték a Kor­mányzó Urat, akihez a közgyűlésről hódoló táviratot intéztek. Ugyancsak táviratban üd­vözölték ZadVavetz István tábori püspököt is. A közgyűlés a Szózat hangjaival . ért véget. (MTI) Nők kötelező honvédelmi munkája Űz igénybevétel egyelőre & ÍŐ-30 éves h^jsdonskat és a gyermektelen asszonyokat érinti — Zsidó nőket testi munkára vesznek igénybe Ui vezető kerül a k&l&sBwârl rendőr- t&kapítámtség élére KOLOZSVÁR, május 8. Amint illetékes helyről értesülünk, a kolozsvári rendőr­kapitányság vezetője, Hollós)-Kuthy Lajos a közeli napokban eltávozik eddigi szolgálati helyéről, Kolozsvárról. Hollósy-Kuthy Lajos főkapitánykdyettes Budapesten, a vidéki fő­kapitányságnál kap u-j beosztást. Utódaik iné vetéséről ugyancsak a napokban történik intézkedés, Az ellenforradalom negyedszázados ünnepe Szegedem A politikai feladat mellett —- (lehet fe­lette) — van azonban e,gy szellemi is. Őrizzünk mag mindent, ami magyar. Tisz­títsuk meg a szellemi magyarságot min­den idegen lerakódástól és élősdi bei ura- kodovtságstól. A fürdővízzel együtt nem szabad kiöntenünk a gyermeket is! Bizo­nyos jelek ugyanis erre mutatnak. A fel­szabadított Sajtó egy- jelentős1 része — egyébként igen érthetően és helyesen —■ kíméletlen támadást intéz a zsidóság el­len és rámutat mindazokra a helyekre, amelyeket a zsidóság kisajátított, korrum­pált és penatráit. Nem ártana azonban itt egy kis elővigyázatosság. Ezek a támadá­sok könnyen agyoncsapják a gondolatok szinmagryar magvát is. Hogy csak egy példát említsünk, itt van a népiség kérdése. Minden vk'áp' fe­lül áll, hogy a magyar népi gondolatot a maavar lélek szülte és a legjobb szándé­kú magyar emberek istápolták tudomány­ban, irodalomban, művészetben, politiká- ban egyaránt, A gondolat nagy gondolat volt, hogy úgy mondjam: korformáló. A zsidók azonnal észrevették a benne rejlő „sanszokat“. Propagálták, támogatták, se­gítették.^ Lassan magukhoz kaparintották a vezetést és osztálymozgalmat csináltak belőle. A népi vonalon magyar került szembe a magyarral. A maguk igájába fogtak^ derék magyarokat. Lassan, szinte észtre vétlen ül hálózták be őket. S egy na­pon fogva voltak. Egy napon káderül t, bogy a magyar népiség nem „antiszemita”, de igenis „demokrata”, a magyar népiség csak a „grófot“ támadja, de nem emlék­szik meg a Galíciából jöt!> „uj földe sut ok­tól”, A magyar népiséig lassan „kultur- bolse vista' hogy szép lipótvárosi szó­val éljek „stiehet” kapott. Ránehezedett , egész mentalitásával a zsidóság. S a mai ; támadások pergői.1 tizében szánte° a.z a meg­győződés kezd felülkerekedni, hogy ma­ga a magyar népi gondolat „zsidó* dole g”. Hát nem az! Ahol megvalósult, mint pél­dául itt Erdélyben a romáin irppérium két évtizede alatt sem lélekben, sem szerve­zetben semmi köze nem. volt a zsidósághoz (támadták Is eleget), de köze volt. egy év­ezred mindem, magyar hagyományéhoz és A háborús szükségesség következtében a nők önkéntes honvédelmi munkaszolgálata mellett május folyamán megkezdődik munkára való kötelező igénybevételük, elsősorban egyes ha­diüzemek részére. Az igénybevétel egyelőre a 18—30 éves haja- donokat és a gyermektelen asszonyokat fogja érinteni. Az igénybevételt a honvédelmi miniszter ki­küldöttjének felhívására a népmozgalmi nyil­vántartók fogják elrendelni. A honvédelmi mi­niszter kiküldöttjét a kiválogatás munkájában bizottság fogja támogatni, melynek tagjai lesznek a női honvédelmi munkaszervezet be­irt bizottságának képviselői is. Az igénybevételnél alapvető szempont, hogy az igénybevett nők megmaradjanak családjuk­ban és lakóhelyükön és onnan járjanak mun­kahelyükre. Kivételes esetekben történik csat: igénybevétel olyan helyre. amely a lakóhely változtatását is szükségessé teszi. Ilyen esetek­ben a munkaadó köteles az igénybevett nők elhelyezéséről és élelmezéséről gondoskodni. Az igénybevételt úgy hajtják végre, hogy az érintett nőket a népmozgalmi nyilvánartó a bi­zottság elé idézi, amely a mentességi okok kö­rültekintő és gondos mérlegelésével megálla­pítja, hogy az illető mentességre jogosult-e. avagy tekintetbe jön szellemi vagy testi mun­kára való igénybevétele. A bizottság többek közölt teljes mértékben méltányolni fogja például a következő men­tességi okokat: a) terhes áll í^rf: b) csaladja háztartását állandóan maga látja el, vagy ci betegségénél, illetőleg hajlott koránál fogva gyámolilásra szoruló hozzátartozóját maga gondozza, stb.; d) önálló iparos, vagy kereskedő, vagy mél­tánylást érdemlő önálló foglalkozást folytai: e) olyan karitativ munkát végez, mélynél; folytatása,, a bizottság elbírálására szerint, köz­érdek; f| olyan háztartási alkalmazott, akinek ilyen minőségben való meghagyását egyénenként le­folytatott kivizsgálás alapján a bizottság indo­koltnak találja. Testi munkára elsősorban azokat jelölik ki. kiknek rendes kereseti foglalkozása a testi munka. Ezeken felül testi munkára jön tekin­tetbe minden olyan nö, aki testi rátermettsé­génél fogva e munkára alkalmas és általános műveltségénél fogva szellemi munkára egyál­talán nem, vagy csak szükségképpen jöhet te­kintetbe. A műveltségi fok elbírálásához az is­kolai végzettség szolgál alapul de ezenfelül te kinteíbe veszik az érintett személy összegvé- niségét is. Zsidónőket a Budapesti Közlöny 1944. évi 92-ik számában kihirdetett 1540—1944. M. 1'. számú rendelete folytán testi munkára jelölnek ki és vesznek igénybe. A bizottság elé idézett nőnek jelentkezésekor magával kell vinnie a személyi okmányait, pl a jelenlegi alkalmazást igazoló okmány, pol­gári személyi lap, állandó lakásbejelentési iga zoló szelvény, születési anyakönyvi kivonás, is­kolai végzettséget igazoló bizonyítvány, munka- ® könyv, stb. Ha azonnali igénylés kilégitéséről van sz3, akkor a kijelölt hők ott helyben megkapjál: a ,,honvédelmi munka jegyet”, amelyen fel van tüntetve, hot és mikor kell munkára jetenl- kezniök. Ha csak kiválogatás célját szolgálja az idé­zés, akkor a szükséges adatok feljegyzése után a bizottság az idézett nőt elbocsátja, esetleg ez alkalommal már közölheti vele hogy milyen munkára jegyezte elő. Női honvédelmi munka igénylésére azok a polgári és katonai szervek, illetőleg magán- üzemek jogosultak, amelyek a Budapesti Köz­löny 1940. évi 285-lk számában kihirdetett 6570—1940. Vf E. s-ámu rendelet vég1lehajlása során az igénylésre felhatalmazást kaptak. A miniszterek fogják szabályozni a tárcájuk körébe tartozó polgári és katonai szervek, il­letve magánüzemek igényléseinek benvujtá- ! sát is. A honvédelmi munkára igénybe vett nők szo­ciális gondozásáról, egészségének és erkölcsi­nek védelméről az ipari hadiüzemekben a hon­védelmi miniszter által külön e szolgálatra kt- i képzelt és oda beosztott honvédelmi gondozó­nők gondoskodnak. Eltemették Lörincz Sándort KOLOZSVÁR, május 8 Vasárnap dél­előtt temették el nagy rész-vét mellett Lörincz Sándort, a városszerte ismert ká­vái ó kolozsvári elektrotechnikust. Lörincz. Sándor az idegen uralom éveiben lelkes tagja volt az akkori kisebbségi miagya: társadalmunknak s nagy technikai tudá­sával és szakképzettségével által árion e. ismerést szerzet nemcsak személye, a szakmának akkor kisebbségi sorsban vegetáló magyar munkatársai iránt is. De­rekasan, fáradhatatlanul dolgozott a ma­gyar sportélet fejlesztése körül s mint möőr-kerékpár és autóversenyző is, egész fiatalon ismertté tette nevét. Rokonszen­ves egyénisége miatt mindenki szerette és becsülte, mert nemcsak szorgalmas és ér­tékes munkása, de művésze is volt a szak- máj,árnak. Két év előtt gyógyíthatatlan be­tegség támadta meg s élete azóta szaka­datlan, drámai birkózás volt a kérlelhe­tetlen halállal, amely végül mégis erő­sebb vöt s a munkabíró, rendkívül szívós szervezet kénytelen volt feladni a hiába­való haroo“'. Élete virágjában, 'alig 48 éves korában szóin tóttá el a halál. A temető kápolnájában fta ravatalozott koporsójá­hoz eljött- mirtdenká, aki szerette. Család­ján és rokonságán kivü.1 ott voltak ÖS2- szes jóbarátai és kollégái, képviseltette magáit az Ipar testület, a Gépjármű szere­lők szakosztálya s a Mateosz tagjai, hogy utolsó Is'enihozzádot mondjanak a kedves kollégáinak és jó barátnak. Az elhunyt családja iránt általános részvét nyilvánul meg. Díszközgyűlésén Iktatták be Szatmár vármegye uj főispánját SZATMÁRNÉMETI, május 8. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága ünnepé­lyes díszközgyűlésen iktatta be főispání szé­kébe dr. Endrődy Barnabást. Vitéz Boér Endre alispán nyitotta meg a közgyűlést, majd a küldöttséggel meghívott uj főispánt a törvényhatóság nevében báró Kende Györgv üdvözölte. Endrődy Barnabás főispán mon­dotta el ezután székfoglaló beszédét, melyet a közgyűlés nagy tetszéssel fogadott. Azután Szatmárnémeti sz. kiir. város törvényhatósága iktatta be ugyancsak díszközgyűlés keretében Endrődy Barnabás főispánt. Csóka László dr. polgármester megnyitó szavai után küldött­ség ment a főispánért. A város törvényható­sága nevében id. Antal Sándor nyugalmazott városi főügyész mondott üdvözlő beszédet, majd Endrődy Barnabás főispáni székfoglaló, beszédet mordot, Amelvet nagy lelkesedéssel* fogadtak, (MTI) * li SZÜNETEL A MEZŐGAZDASÁGÉ FOGLALKOZÁSIT LEVENTÉK KIKÉP­ZÉSE. Budapestről jelentik: A földművé-1 lésügyi minisztérium felkérésére a hon­védelmi miniszter úgy rendelkezett, hogy a mezőgazdasági foglalkozású leventeif- jusásnak a leventéin'ézmény körében való fog! a 1 ko zta t ás a sü rgős me z ögard aságí. munkák idejére szünetel. Ismételten fel­hívják a gazdák figyelmét, hogy a mező-« gazdasági foglalkozású leventeifjak v-a-^ sár nap istentiszteleten kötelesek megje­lenni. Az istentisztelet előtt vagy után a leventeifjuság vezetőik parancs szerinti, honvédelmi, nemzetnevelési előadását kö-' telesek hallgatni. A sajtóban megjelent közlemény szerint a szüneteltetendő fog­lalkoztatás pótlása julius 15. és augusztus 15. között történik. (MTI.) VTETORISZ JÓZSEF A MÄVAG UJ VEZÉR­IGAZGATÓJA. Budapestről jelentik: A minisz­tertanács az iparügyi miniszter előterjeszté­sére Vietorisz József dr. igazgató-helyettesi a vitéz Horthy István magyar állami Vas, Acél és Gépárugvár vezérigazgatójává kinevezte (MTI) TOVÁBBRA IS FENNMARAD A ZSI­DÓKNAK LEJÁRT VÁLTÓN ALAPULÓ KÖTELEZETTSÉGE. A hivatalos lap köz>­li a hitelintézetek és szövetkezeti közpon­tok birtokában lévő egyes váltók lejára­tának meghosszabbításáról szóló 1680— 1944. M. E. számú rendeletet. A rendelet, szerint a Magyar Nemzeti Bank, a pénz­intézeti központ és tagintéze'ei, valamint a szövetkezeti központok és tagjai sorába tartozó hitelszövetkeze iek legfeljebb 1944 julius 31-ig a váltókötelezettek hozzájá­rulása nélkül is meghosszabbítják a bir­tokukban levő olyan váltó lejáratát, ame­lyen az 1600—1944. M. E. számú rendelet hatálya alá eső zsidó vállalt váltói köte­lezettséget. A rendelet intézkedik arról is, hogy a váltó tőkeösszegén kívül a meg- hossztabibitot:. lejárati napig terjedő időre járó 'kamatot, úgyszintén a lejárat, meg- hosszabbá fásakor lerovandó illetéket is 3» 1 tail'd alapján- lehessen érvén vési ten.

Next

/
Thumbnails
Contents