Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-31 / 121. szám

a s ellenzék A nemzeti egység útja Irta: Végh Jőzsel Erdély magyarsága keserű szájízzel vftr' tudomásul, hogy meghiúsullak az egrf?e Kormán.yp,lrt megalakításain irányuló ki-serlc- tck, amelyeknek sikere érdekében az Erddl> Part a_teljes fricl&*égvá.]kdás jegyében, a tör t.cnclmi időlJiöz és' eseményekhez méltó szó r > zatot uruzett a közvéleményhez- Azt a dob benetes és elszomorító tanúságot vontuk Le a íclbcnuradt egyezkedési tárgy alásökból, hofgy iiIcai pártok még a március ry-i sors^ fordáid hatása alatt San mondtak le arról, hogy kül ön utakon járjanak és az egységes némzetlélek életreliivása helyett továbbra is cgvnu-.között; viszálykodással gyengítik a belső frond erejét, amivel az építő munkát is akadályozzák. Azóta is féltő, aggódó figyc* lemrrísi kísérjük a belpolitikái élet eseményeit és készen ál Imik arra hogy teljes erőnkből : támogassunk; minden olyan kezdeményezést, f amely teljes összhangra vezet és bizonyítani tudja majd a világ előtt, hogy a magyar •I nemzet a. nehéz órákban ismét megtalálta ön­magát. Aintixakidején vitéz Imrédy Béla. sajtónyi­latkozatot adott az egyezkedési tárgyalások meghiúsulásáról és lakooikus rövidséggel kije­lentette, hogy remény sincs a tárgyalások ut­ján való kibontakozásra. Hogyan történhe­tett, hogy az egységet nem sikerült létrehív - ni? Hiszen a magyar tömegek egyformán azt óhajtják, hogy alclatlan viszálykodás 1 helyett .mindannyian egységes célkitűzések mellé so­rakozzunk fel és a legnagyobb megnyugvást az keltené, ha a vezetők és irányítottak po ht.ikai elvek és módszerek tekintetében egy­aránt átéreznék, hogy a mai magyar éleiben egyetlen szempont lehet irányadó csupán; a nemzet jövőjének biztosítója és az uj, népi es szociális Magyarország felépítésének szol­gálata. Nem lehet csodálkozni azon, hogy nálunk, Erdélyben, a közvélemény túlnyomó töobsége értetlenül áll az előtt a zsákutca előtt, amelybe a belpolitikai élet jutott. A huszonkét esztendős kisebbségi sors sokmin- denre megtanított mienket. A legfőbb tanulság amit átmentettünk, arra Egyel irt ez tét. hogy nem engedhetjük meg a hatalomvágy, a. napi politikában szokásos intríkálás és széthúzás fényűzését, mert a külöböző hangzatos szóla­mok és politikai jelszavak, felkavarják a lel­keket és csökkentik a nemzet ellenálló és cselekvő erejét. Nem azt akarjuk ezzel mon­dani, hogy az idegen uralom idején nem vol­tak véleményeltérések, az erdélyi magyar ve­zetők között. Nálunk azonban legfeljebb ar­ról lehetett szó, hogy milyen politikai mód­szett kell követnünk, ha a rendelkezésünkre álló csekély lehetőségek eszközeivel a legbe­csületesebben akarjuk szolgáim a mindennapi kenyéréit küszködő kisebbségi magyarok sor­sát, Nem került sor késhegyig menő harcra es döntő kérdésekben mindig egységesen cse Rekedtünk. Ezért nem tudjuk megérteni, hogy miért nem sikerül összeegyeztetni az egyed érdekeket (ez alatt természetesen a politikai pártok célkitűzéseit értjük), amikor arról van szó. hogy európai elhivatottságunkról és po­litikai érettségünkről tegyünk tanúbizonysá­got. Az erdélyi léleknek ezekre a vívódásaira és a napi politizálás jogosuíkságában indokoltat: kétkedő kérdéseire adott nyílt és őszinte vá­laszt a legélesebben látó, nagynevű magvai publicistának, Milotay Istvánnak vezércikke, amely az Uj Magyarság pünkösdi számában az egykori lengyel országgyűlések nyepozvo- iim korszakához és módszereihez hasonlítja a jobbat áhrtó magyar közvélemény mély saj­nálatára meghiúsult tárgyalásokat. Tragikus igazság, hogy a mi pocakosainknak egyréaze is azzal az elhatározással ült Te a tárgyaló- asztal mellé, hogy a megegyezés helyett el­lentmondást keressen és mégjobban kiélezzfe az ellentéteket. A magunk részéről mindjárt hozzátehetjük, hogy azok a politikusok, akik a megegyezést meghiúsították, bűnt követtek cl a történelmi alkotmány ellen és szembehe­lyezkedtek a magyar nemzet összességének leik Életével, mart a magyar kisemberek tiz­es százezrei az egyes politikai pártok hata- iomratöró ellentmondásai helyett az uj ma­gyar^ cjetre szeretnének biztosítékot, amely­nek keretei kozott zökkenőmentesen végezheti mindenki a maga építő munkáját. Tökélete­sen egyetértünk Milotay Istvánnak azokkal a fejtegetéseivel amefzekben a parlamenti erő­viszonyon tragikomikus megoszlását ismerteti s rávilágít arra. hogy eboőj a parlamentáris, alkotmányos útvesztőből milyen nehéz a kiút. Cikkének befejező részében arra céloz, hogy olyanok is akadnak a magvar közélet .fórumán, akik szerint ..ezen a nyomorúságon csak külső "beavatkozás segíthet, mint ahogy ez húzott ki, ez mentett ki bennünket abból a zsákutcából, amelybe a Káilay-kormány jó­voltából jutottunk“. Meggondolkoztat és a végletekig elszomorít ez a megállapítás, amelynek bizonyára komoly alapja van. ha olyan tekintélyes és a magyar belpolitikai élet lüktetésének minden mozzanatát legala­posabban ismerő publicista írja. mint Milo­tay István. Szégyenletes gyengeségnek zés a ^•h^etlenség elképpesztő beismerésének tartjuk ~zokmak állásfoglalását, akik a március 19-1 események tanulságaiból azt a követkéz terest vonják le, hogy „ha most már idebenn. a sa. ját beüsd ügyeinkben baj van, fennakadás, vagy megrekedés, akkor megint ilyen vuLu, beavatkozáshoz folyamodjunk, vagy bevár­juk amíg ez invitálás nélkül is, a ™aga N" szántából möge legeli ezt az örökös belső váj súgott és a maga módja szerint rendet csinál . ,,Egy önérzetes nemzetet, ha Jneg tart va­lamit magáról, önkormány2*’1* erejéről. ke pességciről, a saját sorsához való jogáról, az ilyen tapasztalat inkább arra kell sarkallja, hogy végre csakugyan összeszedje magát, megálljon a lejtőn és a saját erejéből találja meg a fölemelkedés útját és eszközeit!“ — írja az egyetlen helyes magyar álláspont Ősz- Szemezésül Milogi István. Hogyan remélhetjük tehat a megoldást? Függetlenítse magát a kormány a pártoktól, apelláljon a nemzeti közvéleményre és a politikai pártok támoga­tása helyettit a maga önzetlen terveivel és tel - jesitiményeivel nyerje el a magyar közösség minden tagjának támogatását. Milotay István ezzel végzi nagyvonalú fejtegetése’.:', amelyek kiválóan alkalmasak arra, hogy felébresszék a lelkikmeretet és meggondolkoztassanak a jövendő útjáról. Erdély, amint azt már számtalanszor hang­súlyoztuk', egészséges, áldozatkész és teles felelősségvállalás jegyében történt állásfogla­lásával mindenkor készen áll arra. hogy az egységes nemzeti él ek megteremtéséért és a nagy nemzeti eszmék megvalósításáért vivőt* küzdelemből kivegye a maga részét^ De itt mindjárt újra a legteljesebb őszinteséggel meg és z­a. 61 rt u­5­ly „Hosszú békét csak agy lehet elkép­zelni, ha lemondunk az időnkénti uszításokról és megte a meg­egyezéshez szükséges “ A% Universul nagyérdekcsségü cikke egy újabb román társadalomról Bukarestiből jelentik, hagy az. 'Uni­versul „Egy újabb román társada­lom falé“ címmel cikket közül Gavne! Cepekééitől. A cikket a román rádió­ba is beolvasták. A legnagyobb, legL komolyabb névjegy — Írja Qeipeilea —, amit a román ember a jövőben felmutathat, az, hogy megmaradt ember írek. A törvényeken, a bírála­tokon, a körül öltite zügó torlaszukon túl a román nép nem tesz különbsé­get másnyelvü vagy más vallásai em­beriek között. Az emiteri ességeit, i Ille­tően, amely most nagy nehézségekbe ütközik, a rimán- paraszt* még böl- csebbnek mutatkozik, mint az éirllál- misági réteg, amely néha-néha az oppoaTunlzmi 1-3 erejélő 1 elfúlni! aráit va, megfeledkezik parasizitri eredJetiéirŐil. A kisemberek előtt, a névtelen faliiLsi- ak ellőtt! az olasz, a francia;, a lengyel, a cseh, vagy a román menekült egy­formán ember volt, akit szeretni, akin segíteni kellett. Terinjésztetiefs, a román nép lelke ma sem ismer felsobbrendü és alsóbbrendű népe­ket, amely már összeltátelénél fogva, is megértőnek van alkotva, amely nem akat másokat megtámadni és máecik felett uralkodni, nlagy tökével indul a holnapi béke felé. Egy hosszú békéi csak úgy lehet elképzelni, ha lemondunk az időn- km i uszításokról és megteremtjük a megegyezéshez szükséges légkört és azt keressük,. ami egymáshoz közelebb hozza az embereket, nem pedig azt, ami eltávolítja egymás­tól. Azonban bármilyen .javaslatnál tisz­tán kell lábad a kérdés niegattiviimát is. A román népben megvan az em­beriesség, azonban sok hiba is van. A román nép csodálat bal tekint a müveit rétegekre, azonban .nem ve­szd számításba a jellemet A cikkí ró azután rám udat a romá n társadalom más hibáira is, közte a kijárási rendszerié. Miért volt szükség a zsidóellenes törvényekre Magyarországon ? Vitéz Endre László államtitkár nyilatkozata a Völkischer Beobaehterben Budapestről jelentik; Az uj magyar kormány avért hozott olyan szigorú tör­vényes rendelkezéseket a zsidók ellen, mert bebizonyosodott, hogy a zsidók csempésznek, szabotálnak á; a bolsevis­ták kezére játszanak — mondotta vitéz Endre László belügyi államtitkár a Völ­kischer Beobachter budapesti tudósítójá­vá:. folytatott beszélgetése során. A Ma­gyarosi ágon élő zsidók félre nem érthe- 10 módon az ellenség pártjára álltak ab­ban az élethalálharcban, amelyet a ma­gyarság jelenleg a bolsevizmus é'len foly­tat. A zsidók elkülönítésére irányuló szi­gorú kormányrendeleteket az önvédelem érdekéiben hozták. Különösen szükséges­nek bizonyultak ezek a rendeletek a ke­leti ortzágrésízekben, amelyek most a hadmüve'eti ‘.erüJethez tartoznak. A zsi­dóknak a bolsevista ellenség irányában érzett rokorszenve egyáltalán nem érzel­mi jellegű volt, hanem szabotázs cselek­ményekben, a partizánok támogatásában és egyéb hazaárulásban ia bebizonyoso­dott. A zsidóknak egy másik bűne abban állott, hogy mindén zsidó háztartásban rendszeresen pusztították az élelmiszere­ket. Ez olymódén történt, hogy a zsidók felárral vásároltak és «rnit néni tudtak elfogyaszLani. azt hagyták elromlani. Ugyanígy halmozták a textiláruikat és ér­téktárgyakat is ■ és elvonták a magyar gazdasági élettől. A zsidóellenes rendel­kezések nem okoznak semmiféle nehézsé­get a gazdasági éh kulturális életben, mi- üám minden létfontosságú funkciót, amit eddig a zsidók gyakoroltak, magyarok is el tudnak ' -.ini. kétszázezer pengő értéket fa­lazott BE EGY SZATMÁRI ZSIDÓ. Szakmarról jelentik; A szatmári rendőrség telje.; ereilye! folytatja továbbra is az elrej­tett zsidó értékek fell '«itatását. A detektívek -•.laposan átkutatták Grósz. Bernit galíciai zsidó ékszerész bérházát, töbl>ek között pom pisán kiépített pincéjét is. A pince egvik ré­sze be volt falazva, amelyet kibontottak és mintegy 200.000 pengő értékű ezüstnemü és más ékszer kerüli napvilágra. Ezenkívül ren­geteg szemüveg is volt a rejtett értékek kö­zött. A pincében talált, értékeket beszállítói, ták a rertdőrkapatányságra Sztojay Döme miniszter­elnök kerületében megkezdte körútját Budapestiről jel ntik: Sztójay Dórrv* miniszterelnök, mint a bai-aionfüred—ta­polcai válasz'ókoridét képviselőjelöltje ma megkezdte körútját. Délelőtt Balaton­ié re den, délután pedig Tapolcán mond beszécttt. Élkor-,ér te vitéz Rátz Jenő mi- RisetéméImökbel y e ti■&% Jüresek Béla föld­művelésügyi és közellátási miniszter és még 50 képviselő. A kerületben nagy szeretette’ fogadták és beszédét igen nagy évi; klödésOe" várjak. A NÉMET SAJTÓ IMRÉDY BÉLA KINEVEZÉSÉRŐL BERLIN, május 31. Az esseni Nationai- zeitung pünkösdi száma „Imrédy megbí­zatása“ címmel rámutat arra, hogy Im­rédy Bélának, aki tárcanélküli gazdasági miniszterként Lépett a kormányba, min­deneké ott az a feíada+a, hogy az egyes gazdasági sztótmwuisz‘erek között megte­remtse a kapcsolat .t és a kormánynak scolgá;!tatára álljon gazdaságpohtikai ta­nácsaival. Ezenkívül még külöxxlege-; gaz­dasági természetű ügyek is ügykörébe tartoznak. Azok a- lehetőségek, amelyek ezzel az uj munkakörrel ráhárulnak, kü- U®,leges jellegűek. Az a tény, hogy most mér jakiadé módon nyúl bele Magyaror- vzág gazdasági pK>litikájába és egész gaz­dasági életébe, kétségtelenül nagy7 vissz­hangra ta'ál. mr’vei' az egykori minisz­terelnök a magyar közgazdaság alapos ismerője. (MTI.) A „Viata“ és a szovjet rádió A szovjet rádiónak azokkal a híresztelé­seivel szemben, amelyekben a román népet befolyásolni igyekszik a harc beszüntetésére, a „Viata” a román nép saját tapasztalatait sorolja fel. — Az ellenség — írja a lap — azt képzeli. hogy elfelejtettük viselkedéséi 19A0-ben Bessz- arábiában és Eszak-Bukovinában. A Pruth túlsó oldalán lévő lakosság sosem felejti el a sok román elhurcolását, akiket nyomtalanul Szibériába, vagy egyenesen a halálba küldtek A lap felveti a kérdést, vájjon a; /944. év bolsevistái rriások-e, mint a négy év előttiek és hogy megváltoztatták-e módszereiket. Vá­laszképpen a lap azokra az esetekre utal. amelyek röviddel ezelőtt Stefanesti, Baduietz északmoldvai községekben történtek, ahol a nőket meggyalázták, az állatállományt, a ruházati cikkeket és élelmiszert egyszerűen elvették, ű megszállt falvakban — írja tovább a lap — a 16. és 60. év közötti férfiakat kél csoportba osztották. Az egyiket besorozták a vörös hadseregbe, a másikat kényszermun­kára vitték. Sok hadifoglyot megkinoztak, vagy meggyilkoltak. Mindezek a saját ta­pasztalatok valamint Katyn s Grisine — fejezi he a lap cikkét. — még túl frissen élnek em­lékezetünkben ahhoz, hogy valakit a szovjet csábítások befolyásolhassanak. BŰNÜGYI NAPLÓ A rendőrség bűnügyi naplójában ss utóbbi 24 óra eseményei között az aláb­bi érdekesebb adatokat találjuk: Truca György, görgénykakucsn illető­ségű kádármester nem mindennapi bűn­ügyben lett feljelentést. Elpanaszolta. hogy egy 43—45 év körüli ismeretlen férfi, akit csak látásból ismert, az elmúlt napokban este három másik társával együtt elcsalta őket a Vasut-utca 12. sz. aiarti házba azzH, hegy ott olcsón kap­nak éjjeli szállást. Az ismeretlen férfi is ott maradt velük, reggel azonban, midőn felébredtek, „jótevőjüknek“ már erük hűlt helyét talábák s még nagyobb volt kanos meglepetésük, amikor megállapd- tótták, hogy az mindhármuk ruhanemű­jét és pénzét, közel 2000 pengő értékben, elvitte. A károsultak feljelentésére 9 í «-;időrség bűnügyi osztálya erélyes nyo­mozást folytat a furfangos szélhámos kézrekeritésére. — Véres kimenetelű korcsmái verekedés ügyében is nyomo­zásé folytat a rendőrség. Az eset állító­lag egyik Mursoiini-uti korcsmában zai- ■ott.. ic, ahol egy ismeretlen egyén késsél súlyosan megsebesítette Jelen László, Csillagvizsgáló-ut 37. szám alatti 61 éves kolozsvári lakost. A szerencsétlen embert, ak:.: támadója a mellén szúrt meg. & mentők részesítették elsősegélyben, ina^d beszállítóitok •? sebészed klinikára. Álla­pota súlyos. Afliiólag borközi állapotban szóváltás robban terí a ki a véres jelene­tet. A rendőr-ég bűnügyi osztálya vizs­gálatot folytat az ügyben, az ismeretien késeló férfi kézrekeritévére pedig meg­indítót‘.a a nyomozást. Lopás ügyében tett jelentest a rendőr­ségen Germán Mihály Almos vezér-utca 56. szám alatt lakó fuvaros. Feljelentésé­ben elpanaszolta, hogy az esti órákban, mialatt a Ráikóczi-parkhan az egyik fia­don ült, ismeretien egyén ellopta mell5- le a pad támlájára helyezett, nagykabát­ját, zsebében 650 pengőt tartalmazó pénz­tárcájával együtt. Kára több. mint ezer pengő. kell ismételnünk az erdélyi álláspontot., hogy hívei maradjunk önmagunkhoz, a ^ magyai műkhöz, történelmünk es közelebbről a ti iá n°ni tragédia tanulságaihoz. f iszLabari kell lennünk azzal, hogy a magunk problémán minden körülmények között magunknak kell megoldanunk. Mikor a sajat életünk berende­zéséről van szó, nem nézhetünk sem erre, sem arra, kizárólag a magyarság történeti céljait és népi sajátosságait szabad szem előtt tartanunk s minden energiánkat a magyar hivatás szolgálatába kell állítanunk. A ma­gyarság történeti örökségét és tiszta hagyo­mányait soha nem adhatja fel, még akkor sem, ha akadnak gyengék és tévelygők, akik ilyen módon szeretnék megoldani a belpoliti­ka gordiusi csomónak látszó kérdéseit. Emlékezzünk arra, hogy a magyarság csak akkor volt európai tényező, mikor saját ere­jéből teremtett itt birodalmat s azt a maga képére, magyar módra rendezte be. Ma sím lehetünk hűtlenek örökségünkhöz és csak sa ját törvényeink szerint építhetünk az idók követelményeinek megfelelő, az egész nem zettelt boldogulásait biztosító uj Magyaror­szágot Ez a mi politikai hitvallásunk és intő szó­val figyelmeztetjük mindazokat, akik az egy­ség létrehívását akadályozzák, hogy nemzeti iegységqt csak ezen az alapon lehet létre­hozni. A magunk erejéből kell megvalósíta­nunk az erők teljes egybefogását. hogy a bel­ső fronton is teljes nyugalmat teremtsünk és minden energiánkat a bolsevizmds ellem küz­delemre fordíthassuk! Ébredjünk magunkra, és ha kell, erőszakkal állítsuk félre az útból azokat, akik az egység útjában állanak, mert a magyar nemzet egyetemessége most is öntu- j, datosan, a maga problémáinak tökéletes felis­merésével akarja kiépíteni azt az utat. amely o 1 /"»-!■> 1 Av.cn r\ r\ l A tro-raf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents