Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-30 / 120. szám

î 3 í 4 május 3 0, P L L Efí3SÉ £ <r fc 7 'í Vitéz Imrédy Béla programja „Közgazdaság és politikai. hit“ címen. vitéz Imrédy Béla veaérciJkket irt a bu­dapesti Esti Újság pünkösdi számában. A cikk nagy vonalakban miniszteri pro­gramját tartalmazza, méltán számíthat tehát, az eg,ész magyar közvélemény ér­deklődésére. Vitéz Imméldy Bála belépése a kormányba (országszerte magy meg­nyugvást. keltett. Az a. tény, hogy a tár­canélküli gazdasági miniszter szerepét vállalta, biztosítékot, jelent a magyar gazdasági élet termelésének folytonossá­gára, a zökkenőmentes és a teljes i^azaár- osság jegyében történő gazdasági átál­lásra és az államilag irányított gazdál­kodás ezerféle bonyolult feladatainak ■rendszeres megoldsára. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy vitéz hon­védőink boái helytállása mellett legfon­tosabb a szilárd és egységes belső front megteremtése. A belső frontnak egyik legfontosabb pillére a gazdasági élet egyensúlya, a háborús, államgazdálkodás és az egyén érdekednek összeegyeztetése'. Minden pártpolitikai szemponton, felül­emelkedve, nincsen olyan ember az or­szágban, aki ne ismerné el, hogy vitéz Imrédy Béla, aki az ország legkiválóbb gazdasági elméje, olyan munkakört vál­lalt magára, amelynek keretei között a jövendő Magyarország vérkeringésének alapvető tényezőit szabja meg, joggal előlegezte tehát a bizalmat. A közvélemény nem volt tisztában az- sal, hogy mit jelent a tárcanélküli gaz­dasági miniszter méltóságának létesítése. Mint vitéz I.mréldy Béla is megáll apátja pünkösdi, vezércikkének bevezetőjében, iiagyon sokan azt képzelték, minthogyha helyzete a kormány keretén belül a gaz­dasági csucsminiszter állásának betöltése volna. Ezt a tévhitet kívánta mindenek előtt eloszlatni az Imrédy-cákk, amely ki­fejti, hogy „a gazdasági miniszter mint tárcanélkü- li, tehát olyan miniszter, aki nem áll az alkotmányunkban provideált valame­lyik minisztérium élén, elgondolásait csak meggyőzés révén tudja érvényesí­teni. — de az elgondolás ik végrehajtá­sa azoknak a minisztereknek a felada­ta, akik ezeket az elgondolásokat ma­gukévá teszik és a rendelkezésükre álló hatósági szervezettel a gyakorlati meg­valósításról gondoskodhatnak is.“ A gazdasági min’baker tehát tulajdonkép­pen első gazdaságpolitikai tanácsadója a kormánynak. Mint általános irányelvet, leszögezte vitéz Imrédy Béla, hogy mint tanácsadónak szereplése rém a nagynyil­vánosság előtt játszódik le. ,.Az az érzé­sem, "hogy munkáméit ákk:r látom el leg­jobban, ha minél kevesebbet beszélnek róla.“, — Írja «íkkében. Csak akkor len­ne szükséges, hogy beszéljenek gazdaság- politikai tanápr&TÓ szerepéről, ha nem si­kerülne a kormányzat, illetőleg a szakmi­niszterek teljes összhangját biztosítani a gazdasági kérdésekben. Senki se várja tehát,' hngy nap-nap után dörgedelmes nyilatkozatok feangzzanak el vitéz Imré­dy Béla szájából és a hangos dobszóval való propaganda eszközeinek segítségével kívánja folytatni működését. A gazdásá­gi összhanggal kapcsolatosan akkor látja el a legszerencsésebben munkáját, ha a közvéleményben lassan feledésbe mennek a m-egoldásra váró problémák. Vitéz Imrédy Béla í ár ca váll a lásá v a.l kapßselatksan a hivatalos köziéti megem- iitette., hogy munkakörének egyik elága­zása. gazdaságpolitikai, természetű, olyan feladatok ellátása, amelyeket a nvniszter- Itttnóc? a szükséghez képes reá ruház. Ami munkakörének ezt a részét illeti, a gazdasági miniszter megjegyezte, hogy ezekről a. kérdésekről időről-időre beszél- j ni is fog, de csak akkrér. ha a beszéd a felmerült problémák megoldásánál pozi­tiv segitötényezőként esik latba. A köz­vélemény helyes tájékoztatását ugyanis nagyon szükségesnek tartja és a felvilá- gosit-ás legjobb szervének, a sajtónak a gazdaságpolitikában nagy szerepe van. A gazdaságpolitika intézkedései ma egyre jobban belenyúlnak az égvén életébe. A tervszerű gazdálkodás olyan Intézkedése­ket. tesz szükségessé, amelyeknek az a célja, hogy a nemzet összességének érdekeit biztosítsák. A szabad gazdálko­dás gazdaságpolitikai elméleteivel és gya­korlati lényégévé' szemben a m°.i időik­ben olyan korszellemet keli kialakítani, amely megértéssel fogadja a hiva alos in­tézkedéseket. A közöny, megnemértés, vagy ellenséges indulat és kijátszási szán­dék a Legjobb írítézike-debeket is hatásai­ban s:mmisitheti meg. „A nemzeti köz­gazdálkodás vezetése épp úgy politika, te­hát a közösséggel való bánásnak a mes­tersége vagy művészete. mint bármely más elágazása a politikának“ — mondja a. továbbiakban a nagyjelentőségű vezér­cikk. A gazdasági miniszter a végrehaj­tásban azt akarja ejérni, hogy ne csak az irányítók akarata legyen egy, hanem az iránykot tak a végrehajtásban és a lkai- mazkcdásban is egységes lelkületűéic. A múltban éppen azt kifogásoltuk, hogy gazdaságpolitikánk nem volt elég­gé rugalmas. Főképpen nem számolt a helyi viszonyokkal, azzal, hogy hazánk különböző tájegységekre oszlik, amelye­ket általános intéz,kiedéclekn/él egyformán tejembe I be kell venni. Ami kitünően be­válik a Dunántúl’on, az Erdélyben vissza­felé sülhet el, vagy ami a Kárpátalján ki­elégítő helyzetet teremt, az semmi esetre sem illik a bácskai viszonyokhoz. így történhetett m.eg, hogy nagyon helyesen eip'ondolt elméLeti iotézh-dések nem vál­tak be a gyakorlatban é~i ezért nem le­hetett megteremteni az irányi‘Jottafcna k azt az egységes lelkületét, amelyre vitéz Imrédy Béla céloz cikkében. A nyilvá­nosság előtt történt programadóból azt a feltétlen, hitet merítjük, hogy ezek a ferdeségek megszűnnek a jövőben, vitéz Imrédy Béla. megteremti az intézkedések összhangját és ig^ életre La lehet majd hi Ami az irányítottak feltétlen alkalmaz­kodását és egységes lelkületét. * Naivitás lenne most azon: vitatkozni, hogy a gázdaságoodtika, két' nagy' rend­szere: a szabadvazdálkodás és az állami­lag irányított gazdálkodás közül melyik a helyes. Háborús viszonyok között egyet­len megoldás van: a. tervszerű gazdálko­dás rendszere és lelkileg alkalmassá kell tenni az ország minden lakosát arra, ho?v az egyéni életmódba belenyúló gaz­daságpolitikai intézkedéseket megfelelő önmérséklettel, áldozatkészséggé 1 éa le­mondással fogadják. Vitéz Imrédy Béla tisztában van azzal, hogy erre nem min­denki hajlandó önmagától. Körvonalazza tehát a, sajtó és a propaganda gazdaság- politikai feladatit. „Közs,zellemre van szükség az irány it ott gazdálkodásban és ezt a közszellemet az értelemre és az ér­zelemre való folytonos apellálással lehet csak megteremteni és fenntartani.“ Meg kell magyarázni az embereknek, hogy mit jelentenek az intézkedések és miért van szükség rájuk. A helyes közösségi magasabbrendüségre, a jóakaratra, a be- csiíletérzésre kell ismételten hivatkozni szónoklatokban, sajtóban' egyaránt. Más megfogalmazásban igy is kifejezhetnénk vitéz Imrédy Béla tételét: éretté kell ten­ni az ország közvéleményét az államilag irányított gazdálkodás rendszerének és intézkedéseinek megértésére. Súlyos hi í- pyosságokat kell pótolni, amelyekkel vi­téz Imrédy Béla a legjobban tisztában van, éppen ezért várhatjuk, hogy ez a he­lyes irányítás, a lelki érettség kifejlesz­tése, a legalkalmasabb és legmegfelelőbb eszközök utján történik majd. * Az irányított gazdálkodás rendszerében eiengedhete,.lenül szükség van a büntető szankciókra isi Nálunk azért búrj ánozha- tott fel a feketepiac, azért mondhattak, csődöt egyes közel látásról szóló rendelke­zések, mert a törvényes intézkedések ép­pen a büntető szankciók tekintetében hé­zagosak voltak. „A mai háborús helyzet­ben lényegesen szigorúbb rendelkezések­re van szükség, mint a béke éveiben. Ha valamikor jogjsult volt a drákói szigor, úgy most az.“ Nem elégedhetünk meg részletmunkával. Nem elég az elrettentő büntetést papíron emlegetni, annak as? éledben is érvényesülnie kel] s ezért meg­felelő végrehajtási szervezetre is van szükség. Ál, alanos elvként azonban mind­ezek .a gazdaság-politikai eszközök nem te­szik biztossá az eredményt, ha az embe­rekben nem alakul kJ egy általános alap­vető magatartás. A politikai hit tehát a gazdaságpolitikai intézkedések elenged­hetetlen kelléke. Cikkének befejező vész-i- ben a kérdésnek erről a részéről .tesz hitvallást vitéz. Imrédy Béla. ,,Egy belső újjáalakulás lélekben, szellemben, er­kölcsben, ez a nyitja jövendő nagysá­gunknak“ — írja nyílt őszinte éggel. —- „Jó gazdaságpolitikát csak egységes n-e-ar­zénéi lehet manapság folytatni, amely egy a hitében és egy az akaratában. Nem a szolgai be'j.nyugvás egységét hirdetem, hanem az önkéntes éw ösztönös összefo­gás egészséges lelki, erőinek hatalmát az j anyag és a nyers gazdasági törvényszerű­ségek fölött.“ Készséggel elfogadjuk a magunk részéről ezt az ö ók igazságom, amelyet mi, erdélyiek annyira szerettünk volna már a múltban is érvényesíteni a politikai életben. Ugv fejeztük *ki e;rt a hitvallást, hogy egységes nemzetlélekre van szükség, amely kizárja az cgvene - lenségeket, csirájában megöli a magyar és .magyar közötti vetélkedést, a legki­sebb őrhelyen, is biztosi tj,a a teljes áldó-' zatkészsóget é felelősségvállalást és céi- ; ja az építőm unkában csúcsosodik ki. Vi- J téz Imrédy Béri fogalma.rácában' beszé- 1 desen jut kifejezésre az a meggyőződés, Î hogy a mai gazdaságpolitikát, a tervsze­rű gazdálkodás módszereit nem lehet a politikai hittől különválasztani. Gazda­ságpolitikánk sikeréhez lélekben érett, egységesen gondolkodó, emelkedett kö­zösségi érzésben munkálkodó magyar­ságra van szükség. Vitéz Imrédy Béla nagy érdeklődéssel várt pregramadása egyéniségéhez és iö- ! lényes udásához méltó.-. A nyomtatott * fce‘ü erejével szólót* az o:szág közvéle­ményéhez. ami egvben mindennel na­gy bb felelősségvállalást is jelent mert a legnagyobb beszéd is zengő szó és pongő cimbalom hangja lehet, de a felelős po- 1 Alkus, áltól megfogalmazott és átgondolt ■ ás a jövendőnek is szól: az ország uj gazaaságpo itikai rendszerének nyílegye­nes meghatározása. Ezekhez az 1 gondo­lás khoz és az elveknek a gyakorlati életben való érvényes: é éhez ig.z szívvel támogatását adja minden magyar ember, aki atérzi a tö. ieneími idők parancssza­vát. VÉGH JÓZSEF. Venczel Antal ké&vhelői m Erdélyi Párt kizárt® taglal közül BUDAPEST, május 30. Az Erdélyi Párt krb: vAelaházi csoportja Te­leki Béla gróf elnökletével értekezletre gyűlt ős ze, amelyen Albrecht Dezső ügyvezető alelnök beszámol! az u'úbb' hetekben folytatott pálin­kái tárgyalásokról, majd a képvii lök és fcltchLzí tagok megbeszélték a belpolitikai helyzetet. * A folyó ügyek tárgyalása során az értekezlet tudomásul vette a párt fegyelmi biícU&ágánnk az! a döntését, rrne-f szerint V nczel Antal or­szág gyülés-i képviselőt kizárták az Érdért ér' tagjai i h A Magyar Oiszégcs Tudósító ier» 11 iele ül és?* me: b z. citó forrásból kapott értesülés alapján 322a! egerei-.iityth ki, Log venczel Antal or­szággyűlési képviselő a NamzeM. Munkaki: 1- out k vi 07svévi szervezet ének ügyvezető-elnöki tisztségéről való lementiását már szerdán bejelentette vitéz Karton Béla országgyűlési ke-pviselöask, a Nemuri' Minri aközpani országos elnökének. Venczel Antal lemondását a Nemzeti Munkaközi ont elnöksége tudomásul vette. Újból a tmmerus millus mellett fogalt állási az Orvosi Kamara választmánya BUDAPEST, május 30 A magyar owosi ree l központi érdekképviseleti szervének az Orszr gOS Or\osi kamarának választmánya ülést tur- tott. amelyen vitéz Csik László ügyvezető alel­nök beszámolója kapcsán ismét foglalkozott a numerus nallus kérdésével. \ választmány amely a nagy számban megjelent kiküldőtök személyében képviselte az ország egész kensz­I ény orvos Iá rsadaliná I. egyhangú helyesléssel vette tudomásul vitéz Csik Lászlónak a numerus uuilus megvalósí­tású érdekéhen n megoldás módiéira vonu* 1 hozóim 1 belügyin;m ­tér;a ama! valamint a honvédelmi mi r is:, ér ummal J; lytatott tnr­ggalásai során ki;ej,: sre int iát' ti álláspont­jót és köszönetét t'ejc/.lé ki ;. . ki a magv; r fajvédelmi P nidoUt érdekéinm hó’ ■j'elt kit a 'ló munka«­Síi •.'.élt Egyhangú meg l>izás; auo a választ* m íny a kamara ügwezf tő alelnökv ■in'k a sziik ges további lépések r legtételére és megbízta H / zal. hogy a vá’asztm m\ hjabb állásfoglalá­sú rol az iibiékcs körök <•1 haladék lalarLul tájé* kt iziassu. MOT) Hatósági engedély nélkül nem lehet bokSliősni a lakóit terii i zíadmi klimíesó magános épületekbe KOLOZ.S\ ÁK, május 30 A polgármesteri ii­épül t az íllo lék eS hatóságii k tu ita nélkül vatal közli; \ u.s/ be és b érleli szerződés ét a I: a lóságok A keleliaagyarojszági ha dniüveleti terület 1 c elor ‘ lit* 1 \ láltai íozíák ka tona ig um bevétel niet katonai parancsnoka mellé kinevezett Ul. O.SC'lt ‘11 SU m miképi en ni un main dhai a berbr­Uir. kormánybiztos tudom ására jutott, hogy * veit rpiiít ■then... \ bel­i> igényű Ít\l n esetben lakott területeken kiviil 1 s'i éfiülelekel. kas é. meg rtkkt r sem j üli I S amiUisb 1 fia elhagyón tud Ivókul, slb., amelyek lio ii'édelmi célokra is rege ‘M l; (ki)-óba v iwzn k Ö1 tÖ Z Ili nem igenybevehelök, a légilánu dasok elöl uieueki ló \ r«ndt •lel alól . ivéte t csak a fürd "en p- g?n lakosság bérbeveszi 1 s mj; köllözik. Minlho ÓV s/.ok a sms módón 1 véreit lakások kepe Miek ezeket a magánosán álb), 1 Ital a légii,imadási k ■ V \ an» poigái meste re .1 k 1 rinái . ÍV t J -MÍ ■ nak kevésbé kilrll épülete honvédség is igénybe veh kel elövelálbalólag :li azokba csak a az fen 1 roiu leletéi, a ’/:ll n figv dm vteté síel tvs'?» illetékes, hatóságok hozzá; árulása, alapján lel .el a k07.ons '? tudón ) ására bop' / li ellen: ve beköltözni. Az a bérlő, ak 1 ilyen épületet vn ?V tők U ö -f. i g a zgatnsi el ja rá cin câh ck.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents