Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)
1944-05-27 / 119. szám
3 3 4 í május 2 7, £LL&NZtK V „A magyar és német nép közötti kapcsolatot mindinkább bensőségesebbé kell tenni44 * Steíójay Döme miniszterelnök cikke a hazai németség Összekötő szerepéről BUDAPEST, május 27. (MTI.) A Süd- ost Deutsche Rundschau pénteki száma „A h\uzái németség, mint összekötő kapocs Magyarország és a Birodalom között“ címmel Sztójay Döme miniszterelnök cikkét közli. A miniszter el nőik cikkében megállapítja, begy a hazai r netség a megpróbáltatásokkal teljes időben is ér in tétlenül őrzi lazokat az erényeit, amelyek a miultfoan kiérdemelték a magyarság megbecsülését és szeretetét, amelyek őket a magyarság mellett az állam értékes alkotó tényezőjévé tették. A magyarság és a németség évszázados kapcsolatainak egyik legfontosabb eleme mindig a hazai németség veit. A mi németeink nem úgy jöttek, mint a háborúban meggyengült magyarokat kizsákmányoló tömeg, hanem mint a telepítők hivó szavára beköltöző dolgozni, építeni akaró elem. A hazai németség igen értékes segítőtársa a magyar államvezetés ama hagyományos törekvésének, bogy hazánk »társadalmi és gazdasági szervezete a nyugati fejlődéshez igazodjék. Németségünk ezt a hivatását teljes mértékben betöltötte anélkül, hogy szerepét olyan előjogok kierőszakolására használta volna fel, amelyek az ország egységét veszélyeztették volna, vag^'' vitássá tette volna a magyarság vezető szerepét. Mindezt szem előtt kell tartania a magyarságnak akkor, amikor a magyar- országi németség népi közösségével találkozik. A magyarság megérti, hogy német nemzetiségű polgárai a birodalmi németség lelkületűben végbement nagy átalakulás ha:ára alá kerültek é-s részt kértek maguknak abban a küzdelemben, amelyet a német nemzeti szocialista- mozgalom a német népi megújulásért folytatott. A hazai néme-fség azenban megtartja emellett a magyarsággal való sorsközösséget, a hazához való hűséget, sőt uj utakat keres a magyar állam keretébe való tökéletes beilleszkedéshez. A magyarországi németek szövetségi szervezete a magyar áriam szerves részének tekinti magát és részt kér a közös célokat szolgáló építő munkában. A hazad németség mai vezetői eőtt őseik példája lebeg, amikor nehéz időben a magyarság mellett részt kér és résztvesz az ország újjáépítésében. E szándékában számit ha: is a magyarság j méltó elismerésére. Amikor a hazai né- j met nemzetiségűek a Birodalom német- ; jeihez fűződő kapcsolataikat ápolják, a j magyar állam vezetői a magyar és német j nép közötti sorsközösség mélyen átérzett , tudatát ól vezetve, megértik, hogy hazai i németeink emellett a magyar államhoz I fűződő évszázados kapcsolataiba.; teljes j mértékben fenntartják. A magyarországi németségnek tisztában '• kell lennie azzal, hogy akkor, amikor kulturális tekintetben a magyarság és u Német Birodalom közötti fontcs " összekötő kapocs szerepét tölti be, a magyarsággal . szemben is súlyos felelősséget vállal, mert bizonyos mértékben rajtuk is múlhat, hegy a Birodalomban milyen kép alakul ki a magyarságról, a magyar állemeszme- ről és a magyarság dunavölgyi hivatásáról. De a hazai németség minden tagját ál kell, hogy hassa annak tudata is, hogy miként Magyarország egy erős Némái Bi- j rodaom oldalán látja biztositva- a maga 1 jövőjét, úgy a hazai németség boldogulását is csak egészséges, kiegyensulyozot. J és erős Magyarország biztosíthatja" Abban a tudatban, hogy a fenti szem- ; pontokat az ország nemet nemzetiségű ' Megjelent a legújabb kiadású V asuti Útmutató Menetrendköny v MHKKnSC CTCtm-m.—<1Mnran|f,w. * ,«m a legújabb ntenstread- változásokkal! ka 2*60 pengő. Kapható az _ Jk L L E N l É Kn h Ö \ Y V ES U OI T B 4 IS Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékieknek 2. —■ pengő előzetes beküldó-ü6 ellenében azonnal s zál1i tj uk m polgárai mélyen átérzik, a magyar kormány megfelelő kapcsolatot tart fenn a magyarországi németek vezetőivel, a már eddig is kifejezésre juttatott jogos kívánságaikat messzemenő jóindulattal fogadja s mindent elkövet, hogy a hiizai németség magáénak érezze ezk az országot, amelyért őseikhez méltóan munkát és vért áldozni erdemes. A vezetők intenciói a magyarság és a hazai németség legszélesebb körében megértésre kell, hogy találjanak. Csak kölcsönös bizalom és megértés légkörében lehet összeegyeztetni az érdekeket. A haza minden magyar és német nemzetiségű p Ugára átérzi, hogy mindinkább bensőségesebbé kell tenni a két nép közötti kapcsolatot, amely annyi történelmi próbát kiállott és amely a jövőnek közös és erős pillére lesz. Megszavazta a képvlselöiiáz az erszágtiyiiiís tartamának meskosszabküásárá! széfé lerváíifiavaslatat BUDAPEST, május 27. A képviselőház csütörtökön dél élői t ülést tartott, amelynek napirendjén az országgyűlés tartamiának kivételes meghosszabbitásáról szóló törvényjavaslat egyes szakaszai feletti döntés szerepelt. Az ülést 10 óra uíán 8 perccel Tasnádi-Nagy András elnök nyitotta meg, aki a Ház tudomására hozta, hogy az állandó összeférhetetlenségi bizottság jelentése szerint Csorba János országgyűlési képviselő összeférhetetlensége ügyében az előkészítő eljárást a házszabályok által előirt módon befejezni nem tudták, ugyanis tanuk kihallgatása vált szükségessé. • Forster György, mint a számvizsgáló- bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését a képviseíőház 1943 január T—tői december hó végéig terjedő időre szóló számadásainak megvizsgálása tárgyában. A jelentés napirendre tűzése iránt később történik intézkedés. A képviselőiház pénteki ülésének egyetlen tárgya az országgyűlés tartamának kivételes meghosszabbításáról szóló tan- vény j-avtasl at egyes szakaszai fe'etti dö*.- tés volt. Bocsáry Kálmán előadó ismertette a törvényjavaslaton a bizottság által elfogadott változtatásokat, majd a Ház a javaslatokat részleteiben is elfogadta. Tasnádi-Nagv András elnök ezután be- jéentehe, hogy a törvényjavaslatot további alkotmányos eljárás céljából a felsőházihoz. teszik át. Az elnök végül napirendi inddtványt tett, hogy a Ház üléseit bizonytalan időre napolja el. A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá tette és ezzel' az ülés 10 óra 13 perckor véget is ért. A felsőház junius 2-án, pénteken délelőtt 11 órakor ülést tart, napirendjén a gazdasági, az igazoló és a kérvényi bizottságik jelentésével, továbbá az országgyűlés időtartamának kivételes meghosszabbításáról szóló törvényjavaslattal. A képvi.seroház junius 2-án, pénteken délután 1 órakor a felsőház üzenetének átvétele céljából ülést tart. igénybe lehet venni az árukészlet nélküli zsidó üzlethelyiségeket BUDAPEST, május 37. (MTI.) A Baross Szövetség tájékoztatásul közli a keresztény magyar kereskedőkkel, hogy c‘ keres kedeíem- és közlekedésügyi miniszter rendelete értelmében nincs akadálya a zsidók által bérelt üzlethelyiségek igénybevételének akkor, ha a szóbanforgó üzleth elyiségben árukészlet nincs és az üzlet bezáratott. Ennek a rendeletnek értelmében tehát az áru nélkül álló zsidó üzlethelyiségek a közigazgatási hatóság utján s: (ron kívül kiigény élhet ők. Tfeliönapí börtönt kapott a lelketlen mostohaanya KOLOZSVÁR, május 27. Kovács Katalin má- kófalvi leány, mult év március havában össze- költözött Török István juhászlegénnyel, akinek megelőző törvénytelen viszonyából volt egy kétéves István nevű fiacskája. Török István kévéséit tartózkodott közös otthonukban, ezért a kisfiút vadházastársára, Kovács Katalinra bírta Kovács Katalin azonban a legnagyobb fokú gondatlanságot tanúsította a gyerekkel való bánásmódban, amit kisfiú egészségét teljesen alá asta. Lelketlenségében annyira ment, hogy még a szomszédok, sőt a Zöldkereszt segítségét is visszautasította és valósággal éheztette a k\s- liut. Egyizben pedig, mult év augusztus havabau, kikergette a gyermeket az udvarra, úgy, hogy a magára hagyott kisfiú leesett a lépcsőkről és súlyosan megsérült. Életveszélyes állapotban szállították be a bánffyhunyadi közkórházba. A kolozsvári törvényszék annakidején 1 hónapi fogházra Ítélte a vádlottat. Az ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú életet és Kovács Ka-' talin büntetését 10 hónapi börtönben állapították meg. Az ítélet ellen úgy a yád, mint a védelem semmiségi panaszt jelerttetl be. Hegyi vadászaink a Pruth partján Valahol az or esz fronton, 1944. április hó. Az utóbbi napok haid/i j elen lései t hall- grtva, már fű tett a vágy, hogy elterüljek a zordon Kárpátokból előretörő hegyi csapatainkhoz. Annál inkább vágytam hozzájuk, mivel kereken egy évtizeddel ezelőtt magam is emelgettem az öszvérek bá ára az első lövegtalpát s a hegyi ágyú egyéb alkatrészeit. — A német SS alakú .átok egyik huditudósitószázadának rajával indultunk útba. Ök szintén hallottak a hegyiek lendületes előrenyomulásáról és kijelentésük szeri né úgy mennek oda, mint a jelenleg kint "evő csapatok egy;k elit alakulatához. Verőfényes napon robogunk a két „Volkswagen“-*! és a kétéltű „Schwkn“- mel az utóbbi súlyos harcok színhelyein. Hosszú kilométereken keresztüli az ut mindkét oldalán égnek meredő kerekekké;, tönkrement személy- és teher gépkocsik bevernek. Eelégett és a lakosság által elhagyott falvakat hagyunk el. Repü- ’őbombák és tüzérségi tűz által leborot- vát tetejű, megpörkölt épületek még füstölgő romjai kisérik utunkat. Első állomásunk Sztaniszlau városa. A városba a vörösök betörtek, de nem került kezükre, a környékén vívott harcok nyomai azonban mégis erősen meglátszanak rajta.. A városit vésd,« honvédség egyes reteszállásain sikerült betörni a T. 34.- eseknek és ezek azután ész nélkül végig- pásztázták lövedékeikkel, az uljukba eső épületeket. kadwoma főterén temették el az oroszok halottaikat.. Menetelő csapataink tagjai nagy érdeklődéssel szemlélik az elesettek fényképeivel ellátott oszlopos sírokat. Dela.ty.nban érjük utol a hegyi alakulatokul Innen, az utak jártratatlansága et> a nagy forgalom miatt, majdnem epésben keli haladnunk. Végre, az esti órákban elérjük az arcvonalban küzdő egyik erdélyi zászlóalj parancsnokságát. Itt megpihenünk. Az éjszakát eléggé nyugodtan töltjük, habar a kisméretű szobácskábán a háziakkal -együt pontosan tizenöten vagyunk. Annyira igénytelenek vagyunk baj társainkkal, hogy az állandóan mo- r-ajló ágyúzás sem zavar, pedig a komáromi tarack,osc-k ugyancsak dolgoznak a .szomszédun kbart. Feladatunk elvégzésére a korai héjnak órákban indulunk el. A hepe-kupás országúiról jói látjuk az ezüstös ködfátyol- ial takart, kanyargó Prutot. Újbóli lassú tempóban és nagy távközztel haladunk, mert az oroszok állandóan aknavetők tűr zében tartják az utat. Megtudjuk, hogy e pillantaitbán -a ^nánaTnarooi hegyi aóemlöal jak tartják az első vonalat, kgy meglátó- g,a'ások kétszeres örömei -szerez nékem Már élértük a tartalékokat, mikor a jól célzó bolsik azonnal puskatüz alá vészbe gépkocsijainkat és csak a szerencsével határos módon sikerült megúsznunk támadásukat. Mort már villáinkra vesszük filmfelvevő gépünket és kúszva közelítjük meg a Prut: közvetlen pártján levő állásainkat. A természeti adott?,ágokat nagyszerűen kihasználó fészekben izzadva dolgoznak derék géppuskása,nk. A hátunk mögött levő aknavetőink pontos találatokkal egymás úján gyújtják fel a túloldali emeletes épületeket. Itt, a fel derítőktől kapott értesülések alapján, ellenséges erők vannak. A filme.s ember érdeklődésével nézde- lődöm. Elvesztem a tájékozódásomat a harc összképében. Csak közeli részleteke' figyelhetek. Egyes embereket, egy géppuskás fészket, nehány lövészteknőt. Mozaikokat. Nem látom, egészben mi történik. Pedig jódarabig tartott, míg feladatainkat elvégeztük. Az oroszok lövedékeiktől átlyukasztott gumijaink megjavítása közben boldogan, hajlatom német utitársaimnak elismerő szavai; a nagyszerű hegyiekről. MEDVE JÓZSEF toarp. szkv., haditudósító Megdőlt reménykedés A világnézetek háborújáról beszélt a na pókban Göbbels dr. birodalmi propagamh miniszter Berlinben a frontharcos tisztek előtt. A birodalmi propagandaminiszter kifee tette, hogy a háború 5. évében már nem lehet háborús célokról a szó eredeti értelmében beszélni, mert a szörnyű világégés túlnőtt azokon a kereteken, amelyek között a habom 1939 őszén megindult. Ma már nem arról van szó, hogy egyes országok bizonyon területeket kapjanak, vagy bizonyos gazda* sági kincsekre tegyenek szert, hanem ma két lehetőség van: vagy az egyik világnézet győz, vagy a másik. A győztes átformálja majd a világot saját képe szerint és rákényszeríti nézeteit a vesztesre is. Ezért — mondotta Göbbels dr. — a németek ma már nem csak népi létüket védik, banem életfelfogásukat, szellemi, kulturális, szociális és gazda sági elgondolásaikat, amelyeknek megtartása teszi majd a háború győzelmes befejezése után csak lehetővé az uj felépítést. E harc baD pedig nemcsak a nyers hatalom, a/ anyagi felkészültség dönt. hanem elsősorban a szivek állhatatossága és az erős győzefm; akarat. Ha a mai Németország vezetői az általános hadihelyzetet és ezzel egyidejűleg a győze lem kilátásait ebből a szempontból mérlege lik. nagyon jól tudják, hogy a nemzeti szó cializmus nevelő munkája és e munkának eredményei folytán a német nép kitűnő esélyekkel küzd. Több mini egy évtized formálja a nemzeti szocializmus hazaszeretettől áthatott közösségi szelleme a német népet és főleg a Harmadik Birodalom ifjúságát amely az el mult években máris megmutatta e nevelés csodálatos következményeit. Mondják, hogy » nemzeti szocialista világnézet és életfelfogás — katonai. Ez minden bizonnyal meg is felei a valóságnak, de nagyon téved, aki azt hiszi hogy a háború első éveinek példátlan német győzelmei, amelyek erre a katonai szellemi nevelésre vezethetők vissza, nagyobb szerepet játszottak az egész háború kimenetele szempontjából, mint az a szellem, amely ma. a légiháboru elfajulása óta tartja az úgynevezett belső frontot. Itt pedig csak átvitt értelmű katonai eszmékről van szó mert * légiháboru által okozott szenvedések teljesen nélkülözik a csataterek lelkesítő, hősies és magasztos atmoszféráját és csak a szürke bél* j köznapok ezer bajainak könyörtelen megtesj tesitöi. Nagyon jól tudták az angolszászok, I ‘ miért kezdték a nagyvárosok lakónegyedeinek i szisztematikus bombázását. Nagyon pontosan ismerték azt a hatást, amelyet az éjjel-nappal I állandóan leselkedő veszély tudata olyan em, berekben fokozódik akik nem kepesek saját I erejükből ezzel a veszéllyel szembeszállni. Csak egy vonatkozásban számította ei ma* gát a német hadvezetöség. Nem ismerte, éj ) nem is ismerhette éppen uzi s szellemei, j amely lehetővé teszi a? ilyen megpróbálta* í tósok eltűrését és amely még a legkeményebb í megpróbáltatások után js csak fokozott küzdeniakarást és győzelmi elszántságot er°d- ! ményez. Igv történhetett, hogy n hosszú hetei ken ál egyes német nagyvárosok eÖen indított légii adjaratok a/ illető városokban rész* j ben pusztulást eredményeztek ugyan de sem a városok lakosságánál sem pedig a német : népnél nem azt a hatást váltották ki amire az. ellenfél számított. Ezzel pedig megdőlt az ellenfél egyik legnagyobb remény c. Nincs több lehetőség unra, hogy a belső íróul boinlas.aasával döntő eredményt érjen el, sem Németországban sem pedig kisebb európai szövetségeseinél, pél* dán! nálunk, magyaroknál ahol az elmúlt hetek- légitámadásai alkalmasai már bebizonyosodott. hogy a Németországból kiinduló nj európai szellem és a közős* ha:*- .»orss e- riisegének i lisincrc.se szintén mái ..utalnia* egységgé kovácsolta a népet Ha < f, | győz. mely jobban húz és en..s btHn akar harcolni -- mint ahogyan Göbbels dr. mondotta akkor Németországnak s. ivetsá- gescinek ebben a háborúban már semmi félnivalójuk nincs. Biítlesseu Erdély l eţj eltut i witebi* feapfUpjábaa, az BÍIwxéklws,
