Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)
1944-05-24 / 116. szám
> 19 4 4 m A I u n 2 4. A Kormányzónfieztek“" kit. Hikes tanácsos, nyunnlmazott mmlsrfcrclnttk, orszagoytti* ü9yi iSÄÄl legfelsőbb elhatározás es a römé.lbság« Útnak vitéz In,re y 1« A rbméltóságu Ur az eskütétel után vitéz Imréd* B»J« ^znazdasánU v! miniszter leiadata: a minisz er- Mint illetékes helyről értesülünk, yitcz Ijn*edy Bola tagjait pedig gazdaságpolitika, lerelnököt rt gazdasági tárcák összhangjának. b z o& a* b. ’ é u képest meghatározott gazdasaga mészetü tanácsadással támogatni ernte n a SJUzi^ (MTÍ) kai természetű kormányzati feladatok ellátása is ugj A hosszn hetek óta folyó politikai krízis, amelv egyfelől a pártok közötti egység megteremtésére irányuló eredménytelen kísérletek ben, másfelől a kormány kiegészítésével kapcsolatos különböző hírekben jutott kifejezi v.i és hatott izgatóan a közvéleményre, ha nem is érkezett végleges, nyugvóponthoz, vitéz lm- rédv Béla kinevezésével, az mégis jelentősen hozzájárult a további kibontakozáshoz. Véleményünk szerint vitéz Imrédy Beiu tai- canélküli közgazdasági miniszterré történt kinevezését a politikáin túl, elsősorban gazdasági szempontból kell értékelni. A háborúban történi aktiv beavatkozásunk magától értetődően különleges pénzügyi és gazdasági feladatokat hozott magával és az egész nemzet szárnál i a legnagyobb megnyugvást kell okozza, hogy ezekre a kérdésekre éppen vitéz Imrédy Béla, az európai hirü fináncpolitikus gyakorolhat legfelsőbb befolyást, azzal a kettős tekintéllyel, amelyet magának eddigi pályafutása során mint szakember és mint politikus megszerzett. A háború pénzügyi almintálása óriási feladatok elé állítja az. államháztartást és ’endkivüli áldozatokra kényszeríti a nemzetet. Súlyosbítja a helyzetet, hogy eppen r„l.he„ a kritikus időkben nyúltunk hozza a zsidókérdés politikai és gazdasági megoldásához, is. ami más szavakkal annyit jelent, hogy a nem zet rendkívüli enilcszitesc idején az alkmipoi gárok egy jelentős részét kivontuk a lei nu-lö munkáhóí és a kezükben levő nemzeti vagyon rőt mely az egésznek mintegy 40 százalékát teszi ki sürgős és okszerű gondoskodás k> 11 hogy történjék. Ilyen nehez idókhen. ekkora gazdaságpolitikai problémát valóhan csak rend- kiveti képességekkel és rendkívüli szakismeret tel megáldott ember intézhet szerencsésen. Ezeket a képességeket és ezt a szakismeretei, biztos meggyőződésünk szerint. imrédy Béla maradéktalanul a nemzet rendelkezésén tudja bocsátani. Itt. Erdélyben, mindenkor a realitások földjén állottunk, vagy legalábbis igyekeztünk leg jobb akaratunkkal azon állani. Kéglöl fogva az voll az. érzésünk, hogy a megbukott rendszer nagvobb silly t helyez magára a politikára, mint azokra a kérdésekrt aurelyek miatt politika van. De március 10-e óta is azt kellett tapasztaljuk — ami egyébként hasonló megró •kódtutások legtermészetesebb v, Vjnmp hogy a gyakorlati kérdések megoldását 1 sz- „„•K-k és politikaiak előzték meg, vagy így*; kéziek megelőzni. Vitéz Imrédy Bein. aki most a magyar kabinet tagja lelt, immár körülhatárolt munkakörében minden bizonnyal mindenekfelell az ország és az országnak n-a- biz.oll kérdéseit fogja szolgálni, meggyőződ, sunk szerint a legkivál >bbi n Kinevezi ama legutóbb nvilvánilott kivansagunk betelje síi lését sarjuk, hogy az ország közfigyelme es erőfeszítése valamennyi magyar sm skeni, sí * irányuljon és azokat a liiivös mi ggomlolas ulapján vigye a megoldás felé. Amikor tehát örömmel üdvözöljük a március lilén beállott változásokban a konszolidációnak, u nemzeti erők In-lyes felliasziialasá- nuk egy ilyen jelentős tényét, mint amilyen vitéz Imrédy Béla kinevezésétől várható, ugy cgvullal a ina reménységünknek k is ans.igunk- nak is kifejezést kívánunk adni, hogy a várható további fejlemények során Ehlély különleges problémái is az általános magyar gazdaságiakhoz. hasonlóan kapnak garanciái, helyes megoldásukra. ggász Lajos Ip^rugy! miniszter; II zsidók után el kell tűnni o zsidóbuj tatoknak isi Ä munkásság pöziiikaraentes megszervezéséről és a zsidókérdésről mondott beszédet Nyáregyházán az tperügyi miniszter NYÍREGYHÁZA, május 24. Szabolcs vármegye törvényhatósága bizottságénak rendtkávüli közgyűlésén hétfőn iktatták be ‘hivatalába Thurknszky Pált, az uj főispánt. A beiktatáson a kormány képviseletében Szász Laj:s iparügyi miniszter je- j lent meg és mondott nagy beszédet. „Harcolni és dolgozni“ — Ma a magyarságnak kél kötelessége ] van. harcolni ép dolgozni. Nekünk dolgoznunk kell — mondotta többek között. : — Ebben az országban dübörögni kell a ! munkának, nehogy honvédőink harca ' meddő, hiábavaló legyen. Nem lehel kifo- i gást emelni, azt mondani, hogy a többet í termelésnek akadályai vannak. Minél ke- I vesebb van valamiből, annál j-bban kell \ felhasználni. Lehet és kell fokozni ennek j az országnak a termelését, elsősorban a szervezés utján. Nem vagyok hajlandó elismerni egyenlőségnek a javakból való egyforma részesedést. Az egyenlőség felfogásom szerint azt jelenti, hogy ahol nagyobb a szükség, oda kell többet futtatni : és akiknek volt módjuk, hogy jobb viszo- , ny,:k között tartalékot gyűjtsenek, azok- \ nak semmi sem jár. Csak egyet lehet ma követni, azt, hogy akik kint harcolnak, kapjanak meg mindent, .ami harcukhoz Szükséges és idebent az országban bizto- SíittifcrS::ék a rend. Nem lehet fenntartani azt, hogy mindenki tetszése szerint azt tora a és fogyaszt, amit akar. Nem szabad. mert nem tudunk fenntartani olyan üzem. két, amelyek, ha talán nem is egészen a fényűzést szolgálják, de olyan 'árukat állítanak elő,, amelyeknek ma nincsen fontosságuk. Steg kell szervezni a munkásságot elég a vállalatok összhangbatos működését biztosítani, hanem m.eg kell szervezni a munkásságot, a munkaerőgazdálkodást. A rnunkaerőgazdálkodást mádként mint magának a munkaerőnek a szervezésével megoldani nem lehet. Csak ez teszi lehetővé, hogy minden munkáskezet számon- tart,hassunk. Tehát ne maradjon egy munkáskéz sem munka nélkül. Ha pedig munka nélkül akar maradni, akkor kényszeresük a munkára, mert aki nem dolgozik, az nem fog enni sem. Aki nem, d.olgozik, ne várja a kormány gond) -skodását. Ellnek a szervezésnek azonban csak akkor lehet eredménye, ha abba a napipolitika és a pártpolitika nem szólhat bele. (Kitörő +aps.) Sem jobboldali, sem bal \ldali pártpolitikának a munkássághoz férkőzni nem szabad. Ez a_ szervezet legyen a munkásság ér~ dekkepviselete, de ne szolgálj-,a egy politikai párt. érdekeit. Természetes, hogy kapcsolatát kell teremteni a munkás és munkaadó szervezetek között, hogy kiegyenlítsük az elkerülhetetlenül felme- j rülő ellentéteket. | A termelő munkások közül sokan az- hi- ' szik, nagy jelentősége van a zsidókérdés most folyó megoldásának. N‘‘ tulezzuk el a zsidóknak a termelő munkában fennálló jelentőségét, mért ez nem annyira a termelő munkában, mint inkább ihleti > oldalon jelentkezik, aminek ma kétségkívül sokkal kisebb ta fonto sága! mint volt bé kében, a liberálizmus gazdasági rendszerében. A zsidókérdés végleges rendezve >a magyar gazdasági életben nem okoz zavarokat, mert a kormány a termelés szempontjait és a termelés folytonosságát még a zsidókérdés megoldá snál is fontosabbnak tartja. „Sc^kiscm céloí?a a zsidóság kiirtását és sanyargatásai** Általában >a zsidókérdés megöli iájában legyünk tisztában azzal, hogy senkisem célozza a zsidóság kiirtását és sanyargatását. A kormány eddig egyetlen olyan rendelkezést sem tett, amelyből ez volna követ keztet h e tő. A zsidókérdés megoldásában nem lehet irányadó a gyűlölettől fütött antiszemitizmus, hanem kizáróan a szeretettől áthatott fajvédelem. (Nagy taps.) Senki- sem akarja a zsidóságot a világból kiirtani, csak a fajtánkat szeretnők megmenteni káros befolyásától. Azt hiszem, mindnyájan, akik a fajvédelmi gondolatinak harcosai vagyunk, nagyon boldogok volnánk és nagyn bold>\gok lennénk, ha az Ahas- véreknek szerencsétlen népe ezen a földön tudna valahol hazát találni és \<tt felépíteni állami éleiét, messze*a mi ha- ' zánktól. {Nagy taps.) De azért is nyugalomra és komolyságra van szükség a zsidókérdés megoldásában, mert senkinek sem lehet célja, hogy népünk részvétét és szánalmát ébressze fel a zsidóság iránt. A zsidókérdés mcij Idái a azonban nem azt: jelenti, hogy fel kell váltani a zsidókat keresztényekkel. Sajnos, a maliban jórészt ilyen felületi kezelés történt pedig t#zel nem érünk el mást. mint azt, hogy a ziidó befolyást nem közvetlenül ők, nmem a régi keresz'ény családok iva- | dekái érvényesítik, akik hajlandók vol- j tak őseik által rájukhagyott tisztes csa- : ládi nevüket rfaadni hitvány pénzért ' ennek a célnak szolgálatában. A zsidó- ' ügyek megoldása még nem jelenti tehá' j a zsidókérdés megoldd át. A zsidók alán j el kell tüntetni a zsidóbujtatókat is, aki- { két szeretünk stróhmanoknak nevezni, í Csak ezek kizárása, vagyis a magyar gazdasági élemen n keresztény erkölcs i és magyar tisztesség jelenti a zsidókér- j dés teljes elintézését. Nagyon súlyos és nérez kérdések ezen., i amelyekről igy beszélni sakkal könnyebb, j mint megoldani. De éppen azért, mert ilyen nehéz kérdés előtt állunk és ilyen súlyos időben kell megoldanunk, kell i msndnyájunkruak összefogni. Aki ma sem t.wí a másiknak kezetnyuj* ani, aki ma is , azt keresi, hogy mi élezi ki a helyzetet, hogy mi az. ami elválaszt bennünket, nem j pedig az, ami összefog, az szörnyen vét- j kezik a magyarság ellen. Aki személyi j érdekeit nem tudja háttérbe szoritani a közérdekkel szemben, az ma a világ együk J legnagyobb bűnöse. De, ha bárki mégis j az' éreznék hogy nem tud kezetnyujtani a másiknak, az legalább álljon félre, mert azokat, akik nem tudják megérteni az idők szavát, akik mégegyszer mohácsi vészt akarnak felidézni, azokat eltiporja a világ és mi tovább haladunk azon a.z utón, amely hitünk, meggyőződésünk szerint egyedül célravezető és amelyről letérni nem vagyunk hajlandók. A miniszter általános tetszéssel fogadott beszéde után Borbély Sándor alispán berekeszt ette a rendkívüli közgyűlést. Mátyás Király mozgás zinház CSÜTÖRTÖKTŐL KÖZKÍVÁNATRA Î ! ! egyik legnagyobb és legszebb filmje: Dr. Kovács István Főszer- plök: Pager Antal, Simor Erzsi, liajnay Gábor, Tóth Júlia, Vaszary Piri én Mihály ffy Ma utoljára: TOMELLI.London megtagadta Uüoln-Revlezhy beutazási engedélyét STOCKHOLM, május 24. Mint stockholmi jóltájékozott körökben ismeretessé vá.it, végérvényesen meghiúsultnak tűnnek azok a túlzót! remények, amelyeket Ullein-Reviczky volt stockholmi magyar követ árulásától várt. Március 19. után Uliein-Reviczky kibontott zászlókkal sietett át vitorlázni az ellenséges táborba és Londonnal felvenni a közvetlen érintkezést. A Forign Office azonban hűvösen elutasító állácpontra helyezkedett, megtagadván tőle a^ Angliába való beutazási engedélyt, figyelembe véve az" a kalandos politikai koncepciót, ami ennek az urnák a magatartását különösen a legutóbbi időben egyre növekvő mértékben jellemezte. Ullein-Reviczky erre segítségért, mint utolsó szalmaszálhoz, a stockholmi -zovjet követséghez fordult. Politikai üzelmeinek tető, alá hozásáig személyi kiadásai fedezéséül pénzügyi támaszt keresve a szokásos bűvészmutatványhoz fordult és el ulajdonitotta az összesen 370.0 00 svéd koronát tartalmazó követség! pénztárat és ezzel tele való függésre ké nyszeritette munkatársait. Portsmouth kikötőjében károkat okosott H légitámadás BERLIN, máin- 24. MTI) A Német Távirati írn ia jelenti: Nethéé német harci repülőgép A a mára vár- ivadó éjszaka súlyos támadást intéztek Portsmouth déLangliai kikötő bérén cie 7, se i és 11 adi fon tosságru cé»l- : • n jaj elk n — jelesntták Be« miből. M támadás mintegy fél órával éjfel után kedvező látási viszonyaik, mellett kezdődött. \ leli találtatok mát az első percekben gyorsan terjedő tüzeket okoztak. A német harcirepülők mintegy 20 percen át nagymeny- nyiségu romboló- és gyujbotbombát dobtak az angol városra. A harcba- veitett repülőgépek legénységiének jelentése szerint világosan felismerhetők voltak Portsmouth berendezései, úgyhogy azokat nagyobbmenory iL ségü nehézbomba találta el. ó alószi- nü tehát, hogy a kikötőben,, valamint egyéb célpontokban nagy rombolások keletkeztek. Légiharcok Hollandia és Belgiu fi* felett BERLIN, május 24. (MTI A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti: Német éjszakai vadászgépek a légifegyvernem légvédelmi ütegeivel együtt május 23-ra virradó éjszaka heves harcokat vívtak éjfél tájban a Hollandián ós Belgiumon átt két középnagyságú csoportban a birodalom terület éré berepü 11 terrorbombázókkal. A légvédelem összpontoüi'to11 tüze és a vadászgépek azonnali beavatkozása már a berepüléskor nagyszámú negymotoros- terrorbom- bázót semmisített meg. _________ ELLENZÉK politikai Felelős sz^rkesaiéi ZÁTHURECZEY GYULA iwiä kLuuit VITA SÁNUOH A Minerva Irodalmi és Nyomdai Mümiémt Uf&iAáEAu Feiaiog yszet is
