Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-23 / 115. szám

91.1.1:*ttx

lt44 máj«« 2\

1

fimteţ: şr

AtntiMCtdUnU

jZaítiU-kécáé*

A zsidókérdés meffoldásuiHil kapcsolatosan száiuog olyan proöMpui mentit, fel, amelyekkel egyre -máem talál köztelünk a mindermapi életben, Nem akarunk itt a zsidók jogiigyiet'eweí* ttmuskoddsdnaJc stb. kérdéseivel foglalkozni, amelyekéi általános jellegü kormányrendelet fog szabályozni. Nagyon érdekes azexnbün az a helyzet, amely a zsidó lakásokkal kapcsolatosan előállott. Kolozsváron a lakáskérdés érdemei különös figyelmet, mórt nálunk a belváros-, lakások tekintélyes résrét zsidók foglalták el. finnek a rovatunk hasábjain szátmtaha-nszor foglalkoztunk azzal

1 visszássággal, amely a törvényes rendelkezések kijátszásával, félreértelmezésével és a rég: kormány hallgatólagos jóváhagyásával a íói> éri éti ás albérleti lakások báré köriéi előállott. Kolozsváron méregdrága volt a buioTonaxt szobák bére. a,zt fixjizeféses tisztviselők, va&y egyetemi hallgatók csak úgy tudták megfizetni, ha havi j&ve&elmiifcrüek tekintélyes részét a lakbérre fordították. A bútorozott szobák javarészét zsidók adták albérletbe és voltak olyan zsidó családok, amelyek a zsidóság gazdasági térfogialásáx szabályozó törvényes rendelkezések életbeléptetése óta kizárólag bútorozott szobák kiadásából tartották fenn magukat. Az albérleti szobák lakbérét semmiféle korlátozáshoz r.em kötötték a jogszabályok. .4 bútorozott szobák utáni jövedelemért a főbérlő adót sem fizetett és a háztulajdonos beleegyezéséé sem volt kötelez kikérni. (Kolozsváron smroakidején a román jogszabályok ér. tebnáber. csupán a házba, lajdonos bele- tgyezésérjel adhate/tt ki albérleti szobákat

2 főbérlő.) Ezzel szemben a háztulajdonos a lakbérrögzitést rendelet érteimében csak az 1939-es lakbéreket kérhette a főbérlők- től, ami peugóben nem jelent szán unté vő összeget és ezután* ie fizette a magas közterheket.

Tudvalevő, hogy a keresztény albérlőket a zsidók kénycverlakhelyre költöztetése után is lakásukban hagyták. Mindjárt hozzá kell tennünk, hogy nyilván csak idedgienesen. jogászi felfogás szerint ugyanis nem az albérletk szobákat kell te- cinietbe venni, hmnerr. 0 főbérlő után az epépz Ic-kéfe zsidó iakásnek minőszil. Ettől függetlenül, a kormányrendeletek értelmében a zsidók jfngósáffOi-t nem*««* vagyonnak kell tekinteni és azokat lekáro- zés után a rendeletek betüszerisxti értelmezés szerénc ed kellene szálljumi c lakásból. Most előáll az a kérdés, (amely sűrűn fogialkosf.v.tja a kolozsvári hátztulaj- äohoSokat és az albérleti szobák, bérlőit, hagy mi lesz a háztulajdonos és mi lese az albérlők helyzete a valósságban, n*errx természetszerűt hogy a mai rendkívüli viszonyaik közöst c jogszabályoknak rugai- másoknak kell len/nji, elsődleges követelmény, hogy alkalmazkodjanak a mindennapi éle*, követelményeihez és a paragrafusok merevségé ne sértse a jogos egyén: érdekeket.

Néhány nap múlva, rnegkbed&dvk a zsidó lekások kiutalása. Alkalmunk voh mór fejtegetni, hogy a kérvényeknek valóságos áradatával halmozták el az illetékes közigazgatási hatóságokat és hozzávetőleges statisztika szerbit máris megállapítható,

hogy legalább kétszerannyi a lakásigény- IS, mini a megüresedett lakás. Elsőrendű követelmény, hogy mindenekelőtt a honvédelmi igényeket teljesítsék a lakáakiuta- iátoknál. Ha ezeknek a lakásigényléseknek rendezése megtörvéfit, úgy feltétlenül helyes ée méltányos dolog volna, ha a háztulajdonosok szempontjait is meghallgat- ■rÁk a hatóságok vezetői. Hiszem a közterhek javarészét a háztulajdonosok vállalják és már többször rámutattunk arra, hogy kis egzisztenciáknak a házvagyon ma már nem jelem t biztos polgári megélhetést. Az a kitiparos, vagy kiskereskedő, aki élete egész rrjunkájának eredményeképpen eljutott odáig, hogy házas vásárolhatott magának„ nar. vonulhat a j ó lm égérdemel t pihenés öregkori nyugalmába. .Ha ugyanis tisztán a házé,erekre van utalva, azokból 4 közterhek 'evonása után még legszeré- nyebb polgár: igényeit sem tudja fedezni. Nagyobb arányokban ugyanez ál] a bérházak tűinjdonocaira is. A keresztény háztulajdonosok azonban számoltak a háborús viszonyok követ élmény evvel és zu- göhód&s nélkül vállalták azokat a terheket. av»ely például az u. n. ,,kedvezmé- nyezetteket", a különböző jogosítványok tulajdonosait, akiknek pedig sokszorosan több jövedelme van ma, mint a háztulajdonosoknak távolról sem érintik hasonló mértékben. Úgy jogi, mini méltányossági szempontból helyes dolog volna tehát, hogy a honvédelmi igények teljesítése után történő lakáskiutalásoknál a háztu- 'sok eé'mi$ is meeávfd Ifj&á&ík

ue illetékesek. A háztulajdonosok álláspontját egy mondatban ki lehet fejezni: ne határ okának róluk — nélkülük?

Ali lesz a lakáskiutalások után a keresztény albérlőkkel? Sokasán, sőt talán sokezer tisztességet magyar emberről van szó, akiket szintén mem léha) egűik nap- 1 ról a másikra az utcára tenni. A háztu- . lajdonosvkinak érthetően az az állálmpont- já, hogy ők moot már a zsidó főbérlő he- | lyett szívesen közvetlen joyi> iszonyba kx- I Hűnek az albérlőt**!, mert igy jötted cl me- j rebben kiadhatják a főbérleti lakáét, mint a múltban. Ha az albérlők érdekét vesszük tekintetbe, úgy feltétlenül el kell ismernünk, hogy sok logika van ebben az érvelésben, ha az ujoúnan keletkező jogügylet az eddigi ttzsorabérek helyett alacsonyabb albérleti béreket állapit meg. Valószínű, hogy az illetékes hatóságokat is élénken foglalkoztatja ez a probléma, ■inert a keresztény albérlők kilakoltatása még jobban mdgneihezittné a lakásügyek elintézésé.*, mert ezeknek az albérlőknek j elhelyezésért} is gondoskodni kellene. Ha j tehát nem al:arjuk azt. hogy a kolozsvári J laJcáskérdés megoldásánál circ%lus vitiosus | álljon elő, olyan pJattformot leéli találni, j amely az összes felmerülhető jogi es mél- ! f4npo$sdgf szempontokkal szármát -vet. öt nap választ el a hikáskiutalásók megkezdésétől, ez azonban elegei'dó ahhoz, hogy ) dr. Vásárhelyi JLAfrió, a várót köcöecíti lésben őjtló és népszerű polgármestere, ak eddigi egész kolozsvári működése cdttt mindig a gyakorlati szempontokat vetu figyelembe, megtalálja a kielégítő megöl dást és a kormánytényezők utasítás« inai svemelÓtí tarí^túsátKil a honvédelmi igénye) kielégítése után uQy a háztulajdonosok mint a keresztény albérlők és a qsakugyai méltánylást érdemid srem-pon-tokm hivat kozó nj lakácsigénylők jogos kívánságai Összecgyecrasse.

IfáácukMk

.Ért a témát nem lehat elet épeim, pedty alig mülik el nap, hogy a magánéi estben, < sajtóban vagy a Hivatalom gépe»: mükö délénél ne hallanánk névtelem feljelen tőkről, felelő: lenül vadas ködökről és ttz is

Egyetem Mozgó

mai küldöttel bemutatja a

Szerelem Jogán

a svájci havasok hófödte csuosai között lejátszódó fájdalmasan szép szerelmi történetet. Főszereplők:

M&gda. Schit elder. Victor Sta al 9 Anna» liese Uhlig és Paul Wegener.

nereturnateo norruuyuoan meynuzoao oe- mgókról. Döbbenetes és szomorú tünete :z a magyar életnek,, ujnely ellen a zsidó keletek bezárásával és igénylésével kap- \solrifosán legalább a kolozsvári iparhatótág vezetője eirveíte fel szavát. Valaho- jyan nem ismerünk rá a régi erdélyi rrufl- fijar éleire, ha erről a végeetszerü társaid Inni jelenségről hallunk. Korántsem ikurjuk ezzel azz állítani, hogy a felelős- 1égvállalással lörténő tájékoztat ásókra

tincţ texlkrége a különböző hat óságoknak. Az ellen azonban újra és újra tiltakoz-. vünk kall, hoyy közéletünket a névtelentí vádaskadók aknamunkája rruegméte- yézze és lazítsa a magyarság testvéri <apcsolatait, akkor, aszúkor igazam, a rjem- :et teljes egységére van szüjcíég. Az utóbbi hetekben ismét őaorévei érkeznek a névtelen feljelentések u különböző hatósági fórumokhoz. Nem ismerjük ezeknek tartalmán ás nem íz votnink képesek arra, hogv végigolvassuk, hiszen szándékosan senJea sem akar tuegundorodnl az élettől. Arynyi lény áronban, hogy ha a hatóságok — az illetékes tényezők tárgyilagos is komoly állítása szerint — figyelembe vennénk a névtelen /eljeleníőJc vádjait, úgy egyéb dolguk sem uoJna, mint kihallgatásokat, nyomozóimat és „fe'aetelisrtära- He/yesések*??' esiköcölni, mert a névtelen feljelentők a látható jelek szerint ismét aratni akarnak,

Az orzág vezetői legfontosabb célkitűzésüknek tartják <iz egységes keresztárig magyar nemzetiélek kialakulását, amely után hossróu esztendők á:a annyira, áhítozik már a közvélemény. Ez a vezérfonalé a kormányférfiak beszédeinek és ezt a gondolatot akarja átvinni a köztudatba a sajtó. De mindezek fölött ezt követelik meg tőlünk történelmünk szent hagyományai, így parancsolja a dicsőséges magyar mult. Scálljanak önmagukba azok, akiit gyenge órákban igaz emberhez és férfihez ticm rroéltó aljas indulatok rabjai lesznek. Gondoljanak arra, hogy a bolsevisták elleni küzdelem a határainkon tombol és vitéz honvédéiül: a Vérük hullásával váltják meg a magyar jövendőt. Ilye» időkben mindennél nagyobb vétek, he gyanakodni kénytelen, mfigyar a magyarra, ha alaptalan meghurcoltqtf&okftak tesszük ki egymást, hogy ezáltal a basszuszom jat is szabadjára engedjük. Leggeai mindenki tisztában azzal, hogy a hatósá gok amúgy sem vevzik tekintetbe a név télén feljelentéseket és a felelőiken vádac kodók „jóindulatú" figyelmeztetéseit ol ixLsatianui dobják papírkosárba. Ébred jün.k annak tudatátna, hogy njnSannymnk- nak együtt kell dolgozni a létért, jövendőnkért, a magyar fennmaradásért és ezt az épitőimunkái csak úgy lehet zökkenő- mentesen elvégezni, hp. a lelkek békéjét semmi sem zavarja.

Felbecsülhetetlen értékű műkincsekre búk* kant Budafokon a vagyonvédelmi rendőrség

Zsidó iparm&gftások és facér ügyvédeit mesés műkincsei az állam

tulajdonába mennek át

Min.t éraefceös^qge-t enJi-tjuk rrjeg, hogy néhány nappal ezelőtt Keleti Ernő 7T>idő ügyvédet Eljelentették, hog\r lakásában

az angol rádiót hallga,tja. Detektív rment ki a lakcáeb«. ahol az ügyvéd felháborodottan mutatja, hogy kiopi készülékével Londonit nem lehet venni. Aa ügy ezzel elizitéaőctótt, ée feltűnt a detektívek, f hogy a kályha környékén uj festés myo- ( raa látszik. Eaárt a detektív vésőt és kalapácsot szedett elő, szétbontotta a kály- h'at és a falat, ahonnan

83 kg. ssneurany, hihetetlen mennyiségű drágakő, legnagyobbrészt 12 karátos brtlliáns, igen sok platinaékszer került elő.

Megállapították, hogy az ügyvéd a mÁriosroírüáfc itípjén Berlinben potom árét 33 béxházat v-áfájrolt és amikor a maeyár és a némec kormány között megáit a pocáa

jöíí létre, a német kormány a házakat megváltotta és azok ellenértékét átutalta Budapestre az ügyvédnek. Keleti Ernő jé érzékkel a mélyponton lévő földárak mel* lett birtokokat vásárolt és amikor ezeknek ára felszökött, eladta őket. A pénz* drágakövekbe, platinába és aranyba fektette.

A vagyonvédelmi rendőrség svábhegy* köz^pontjában egyébként olyan mértékben zsúfolódott fel az arany és drágakő: hogy egy részüket el kellett szállítani, meri a rendkívül nagy súly beszakadás- sál fenyegette az épületet.

f«i Imi ămrtmwprimâs i

4i Angolnán tenorbombazókt Hmm Itemeimel, de észszerű belátást kérek

Brútszelbfii felentik: Van Roey bibornok, Belgium hercepprimása és Mecheln érseke, vasárnap Belgium valamennyi templomában íel- olvastattá pászíorletelét, amelyben élesen tiltakozott az angol—amerikai terrorbombázók durva kíméletlensége ellen. Á prímás a pásztoriévéiben Nagybritannia és az Egyesült Államok kormányához, valamint a szövetséges országok közvéleményéhez fordul és szól az Angliában és aţ Egyesült Államokban levő belga állampolgárokhoz U, bár nem tudja, höj»y felhívása «lér e hozzájuk. Hangsúlyozza, hogy

nem annyira kegyelmet ét knnyvriUetet kér, m\nt inkább q\ ésisifrü belátáshoz és lelki- ismerethez folyamodik.

Ezeknek a támadásoknak, amint állítják, az % célja, hogy szétrombolják a pályaudvarokat, a vasúti csomópontokat és a vasúti berendezése- az a mód. ahogyan a támadásokat végrehajtják, csaknem minden egyes esetben nagy vérontást okoz és városainkban, valamint kökségainkben soha jóvá nem tehető hfcllat- iaa pusztulások?<t idéz elő.

Máris többezer polgártársunk szenvedett borzalmas halált házuknak, uagy a beomlott óvóhelyeknek romjai alatt. Legnagyobb oáro- sóinkban, igy mindenekelőtt Rrüsszelbén, Lüt- tichben, Gentben és Charleroiban egész lakónegyedek egyetlen romhalmazzá váltak. Régi városoknak eggharmada. vagy éppen fele elpusztult és sok kiváló műemlékük romba- dőlt.

Azt mondják nekünk — folytatja a pásztorie- vél —, hogy ezek a rombolások tényleg nagyon sajnálatosak, de kikerülhetetlen következményei a hadműveleteknek, amelyek célja ax hogy megsemmisítsék a közlekedő eszközökéi és az ellenség által használt gyárakat. A valóság azonban, amint saját szememmel állapiihattam meg, a következő:

Kevés kivételtől eltekintve, amikor a napJ közben támadó repülőgépek eltaláltál- céljai-» kát anélkül, hogy azok környékében sut os ká-»j rókát okoztak volna, a robbanó, sől :vujtö- bombákat is vaktában, találomra és vs.iogalá* nélkül dobták le egész lakónegyedekre, amelyek négyzetkilométernyi területen épütték (MTI)

öucapeetroa jeiemfrk: Az. uj xomany mégis lak ulása. ui‘án a beiügj’Tníniszter feiszámolta a régi politikai rendőrséget és Haim Péter kormánytanácsost bízta meg az uj politikai rendőrség megmerveeéeé- vel. Az uj politikai rendőrség munkakörének iegíontosabö ágss a zsidótörvénnyé kapcsolatos rendelkezések ellenőrzése. Ehhez tar‘ozák a zsidó vagyon-bujt a tás és 1 a vagyoneLrejtés leleplezése.

A politikai rendőrség ujjáf-zservezaött vugyoi 1 védelmi szervezete Budafokon egy pánoében hatalmas Ládákat talált, A ládákat beszállítót'!ák a központba s ott CsánkJ Dénesnek. s. Szépművészeti Museum igazgatójának, a zsidó tulajdonban levő műtárgyak kormánybiztosának jelenlétében bontották kk Ă ládákban, amelyek közül l&-at bontottak fel eddig, fel- j beesniLh.etetien értékű mukrincsek voltak. í Többek között 3 Greco-kép, egy Rubens, 1 egy Goya, egy Gauguin, ezenkívül egész sorosat a francia impresszionisták alkotásaiból. A képeken kívül mesés értékű keleti szőnyegek, XV. századbeli mise- ruhák és egyéb ritkaságok kerültek elő.

A megindított vizsgálat megállapította, hegy

a ládák Weisz Alfonz, báró Herzog 1st- ' van, báró Herzog András és báró Kom- I féld Móric zsidó iparmágnások tulaj- j donai.

Valószínű, hogy ez csak egy része elrej- S tett kincseiknek s a vagyonvédelmi ősz- I tály folytatja a nyomozást a többi, elrej- j tett kincs felkutatására. Az a feltevés 1 ala'kuit ki, hogy a ládákat tengeri szállításra alkalmas módon készítették, el, mert a külső faládákban bádog (dobozokba helyezték el az értékeket. Valószínű, hogy & még fel nem bontott ládákból is nagy- értélcu ki nősek kerülnek élő.

O'ánki Dénes dr. kijelentette, hogy ez c gyűjtemény első helyen áll Magyarországon. A. Szépművészeti Mu- { zeumi eddig a nyolcadik helyet foglalta el a világ 'hasonló intézményei között, j de he a most lefoglalt műkincsek is a ! múzeum birtokába kerülnek, óriási mó- J don me on óv eks zik a vnuzeum értéke. 1