Ellenzék, 1944. május (65. évfolyam, 97-121. szám)

1944-05-22 / 114. szám

ELLENZÉK 19 4 4 ni á I u * 2 \ »I BÜK* f ítéz Kolosráry- Korcsa illib<í IV * Utat nyitói tünk a magyar sajtónak és a magyar könyvkiadásnak, hogy a magyar gondolatok és magyar célok istápolója 4 sajtóügyek kormánybiztosa a sxellenit élet megtisztításáról mondott előadást BUDAPEST, május 22. A Magyar Távirati Truda jelenti: Vitéz Ivoias- váry-Borcsa Mihály ál Iáim titkár, kor­mánybiztos május 21-én a majíjar •adióban el (auláit tartoitt „A magyar -jzel lesni élet me^fiiáiZititása“ eimtnel. — Hosszú hare végivifejl '•érői kell beszámolót moinliuuiom - mondotta íz állam titkár-kormánybiztos miikor azokról az Tn.tézkedésekról j beszélek, amelyek egyszersminden- j korra kiküszöbölik a zsidóságnak a 1 magyar kozszelle.ni k ia.liakltasara i gyakorolt végzetecs befolyásait. Feles- ; leges visszatekintenünk arra a fél- ! századira, amely számunkra a ma I gyár létek megfertőzését, a magyar : tái’sadiailom bomlását, a magyar ál- j iám széthull áisáit hozta. A betűi min- ; iig tisztelő magyar közönséget el- í árasztották a napisajtó termékei, í amelyek arra tanították, hogy a kö­rülöttünk kavargó lángtietig^rben érinthetetlen szigei vagyunk külö- 1 'ősképpen akkor, ha szövetségese- ink kel, oltalmazóin k kai szemben az ellenfél felé fordulunk hódoló áhi- rattaJ és becstelen árulásra készen. Egységes irányitásra elöntötte fo­lyóiratainkat, rádiónkat, propagan­dánkat valami erőtlen és tartalmat- an magyarkodás az Uj-Eurcpának mintegy tagadásaképpen. A gomba- módra szaporodó könyvkiadó váHá­taitok, élükön egy-egy délceg „Ala­dárnál“, a háborús papirhiánv hiva­talos hangoztatása közben megtöl­tötték a könyv kér esk edések kiraka­tait ernyedt humanizmussal teli teilt tetszetős kötetekkel, amelyek ma­gyar, angolszász, vagy akár kinai cé­géi' alatt, egyazon világszemléletet népszerűsítették. A világnézeti és sajtópolitikát két­értelműség e nyomasztó korszaká­nak vetette végét az uj magyar kormány megalakulása. A sajtóügyi kormánybiztosságnak széleskörű felhatalmazásával meg** adatott a mód annak a programinak teljes megvaló-sitására, amelynek or­ganikus kezdete volt még az Imrédy Béla kormánya által 1938 végéin a 410, közte 230 zsidó sajt ót érni ék be­tiltásával megmdirtott lap-revízió. Az uj lapre vízió során megszűntek a liberális szellemű népfront agitációt űző politikai napilapok a fővárosban és a vidéken egyaránt. Osztották sor­saikat azok a szépirodalmi és társa­dalmi jellegű folyóiratok, amelyek óvatosabb, vagy átlátszóbb módon befelé osztály harcot, ellenségeink irányában pacifizmust hirdettek é-s aiz Európa pótolhatatlan ku-lturkin- oseit pusztító barbarizmus képvise­lőit valami torz szem 1 életteli, a hu­mánum keresztes vitézeinek igye­keztek feltüntetni. És megszűntek mindenekelőtt a magyar közerköl- osiség megi'ontói, a színházi újságok, így megszűnt összesen nyolc buda­pesti és hűt vidéki napilap, egy- fő­városi hétfői Lap, valamint 146 egyéb időszaki lap. A további átren­dezés, a megmaradt lapok megfelelő vezetésének és irányításának bizto­sítása folyamatban van. — Talán még a sajtó újjáformálá- sámál is jelentősebb kérdiig volt a zsidó szépirodalom kiküszöbölése a magyar életből. Ezen a téren az el\ I enf orr adatom óta eltelt negyedszá­zad alatt a .szó szoros értelmében nem történt semmi. Most itt is tiszta helyzetét teremt a magyar kormány. Zsidó szerzők könyve többé nem i jelenhetik meg Magyarországon. A j zsidó könyvkiadó vállalatok, zsidó könyvkereskedések bezárultak. A nyilvános és közkönyvtárak elkü­lönítve, a nagyközönség részére hoz­za nem lelhető,en kezdik a zisídö írók müveit. Biete kiütést csak a tu- dlományos kutatás nyerhet e zárt g\ u jtenirm ékbe. A zsidó könyvek íorgnlomhól való kivonása a befejezés felé közeledik és a sok tízezernyi kötet komoly nemzetgazdasági feladatot fog be­tölteni: pap’rzúzó malomba kerül. Hogy mennyire szükséges volt ez a radikális intéz!; dós, bizonyítják a sülj i óügyek kormaiiybi 7.1 osához beér- keze.it kötelező jelentésiek elrettentő adatai: iskolák, egyházi vezetés alntt ólló egyesületek, hazafias cehi testüle­tek könyvtárai telítve voltak a nemzetköziséget, fülledt érzékisé­get, gátlástalan erkölcsi szabados­ságot, lázadó szellemet árasztó zsi dó müvekkel. A nieguiuniui-si Lésre iü'Mt könyvek szerzői Mok mintegy 120 magyairor szági és T> külföldi z-.ld-ó szerzőit fel ölelő első mévsora tiernwkszeteson nem az utolsó lista. A papinnaloiii feilé veziotő utón kövein ni fogják a mos! meg nem szereplő tohl>i z.-Lüó írók is. A magyar '.szellemi élet had­állásait végül a sokszutositó Ipar tel jen zsidót lan itásával tesszük meg in • gathataélianna. Se nyomda, se más sokszorosító üzem, v-uiri laptenjesz ö, gern hirdetést szerző vállalat nem marad zsidó kézen. Az rparongc li - lyck kiadásánál » kormányrendelet inlt.r.nciói Szerint gomloskoelas fog tör­ténni uj munkás magyar egziszten­ciák teremtéséiül, főként egészséges közép nyomda k létesitú-se révón. So­kad hal lottóink a közelmúlt es/i-ui- dőkben: , Mayyarok vagyunk, le­gyünk hát magyarok“ és ,»Merjünk magyarok lenni.“ Most utat nyitot­tunk a magyar sajtónak és a magyar könyv kiválásnak, hogy magyair nyomdász i/.lésével és szaktudásával magjar küuy vkereskeidok szorgal­mával, mindeinekelőtt magyar guiu dolatok. magyiar célok s a magyar literatura istápolója legyen. Vitéz Imrédy Bélát a Keleti Arcvonai Bajtársi Szövetség" országos vezetőjévé választották Budapestről jelentik: 'A Keleti Arcvonul Haj társi Szövetség alig kéthónapos fennállása alatt a/ orosz harcteret megjárt férfiak tízez­reit gyűjtötte táborba. A vidéki szervezési köz­pontok megalakulásával a mozgalom országosan is megkezdte nagyszabású munkáját. Az ideig­lenes vezetőség, mely a szervezési munkálatokéi megindította és a sajtóból ismeretes kiáltvány­nyal fordult a magyar társadalomhoz, most iu alapok lerakása után beadta lemondását, hogy a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség munkájút a legszélesebb alapokra lehessen fektetni. Pénteken este gyűlt össze a szövetség alap szabályszerű közgyűlése, mely egyhangú hatá­rozattal köszönetét szavazott az alapítók önzet­len és eredményes munkájáért, majd ezt köve töen nagy lelkesedéssel, egyhangú határozóitól vitéz Imrédy ‘Béla t. századost, a keleti arcvonal frontharcos ka­tonáját választotta meg országos vezetőül. A közgyűlés ezután a tisztikart választotta meg. A közgyűlés után az uj tisztikar küldöttségi- leg kereste fel vitéz Imrédy Bélát. A küldött­ség vezetője, Sey Károly dr., közölte vitéz Imrédy Bélával a közgyűlés egyhangú határo­zatát. felkérte arra, hogy legyen eleget a baj társak egyöntetű kívánságának és fogadja el a szövetség országos vezetői tisztségét. Vitéz Imrédy Béla válaszában kijelentette, hogy a szövetség céljait ismeri, azokkal magát azono­sítja és készséggel eleget tesz a közgyűlés ha­tározatának. — Amikor Magyarország saját jövőjéért küzd Európa élet-halálharcábau mondotta vitéz Imrédy Béla —. a belső front szilárdságát el­sősorban azoknak kell bizositaniok. akik a bol- sevizinus ellen fegyverrel a kézben is megállták a helyüket. Ezekből a bajtársakból fog kiemel­kedni jórésze annak az uj magyar vozetöréteg- nek, mely katonás fegyelemmel, minden áldo­zatra készen vállalja az uj Magyarország fel építését. (MOT) Tömegszerencsétlenséget okozott a templomba csapódott villám Kassáról jelentik: A Jásza közelében levő Debród község felett Áldozócsütörtökön délután hatalmas, villámlással és mennydörgéssel ki­sért zivatar vonult át. A lakosság egy része ezalatt éppen a róni. kát. templomban volt li­tánián. Közben villám sújtott a templomba. A villámcsapás ereje a papot az oltártól mint­egy tiz méterre taszította, az orgonát az er­kélyről a templom közepére dobta. A mentési munka alatt derült ki azután, hogy a tem­plomban tartózkodó, úgyszólván valamennyi hívőt földresujtotta a villám ereje, közülük négyen meghaltak, harmincnégyen .súlyosan megsebesültek. Hat sebesült állapota életveszé­lyes. A vizsgálat megállapítása szerint a zivatar idején a templomajtó be volt zárva, a tornyon pedig nincs villámhárító és ennek tulajdonítják azt, hogy a villámcsapás ily súlyos pusztítást okozott. (MTI) Fegyelmezetten és teljes rendben tolytak le Kolozsváron a szombati próbariasztások KOLOZSVÁR, május 22. Szombaton a város több pontján léfgjoltalmii gyakorla­tot rendezett Kolozsvár légoltalmi pa­rancsnoksága. Úgy a nappali, mint az éj­szakai gyakorlatok mindénüi_t a legtelje­sebb rendben folytak le s a vezetőséget az eredmény meggyőzte arról, hogy* Ko­lozsvár lakossága fegyelmezetten, komo­lyan készült fel az erre a célra rendezett tanfolyamokon az esetlegesen ^követ­kezhető légitámadásokra. A második légó körzet pompásan sikerült éjjeli gyakor­latot rendezett a Zápolya-utcában. A fel­adat az volt, hogy az egyik házat gyujitó­Pomba találta éis lángokban áll. Jóleső ér­zés volt látni, hogy a házcsoport, a ház­tömb és utcaparancsnokkal az élén az ér­dekelt házak tüzoltótanfolyamot végzett lakói pillanatok alatt a helyszínen voltak tüzfecskendokikéi, vedrekkel, csákányok­kal felszerelve, hogy a gyakorlatban is bemutassák mindazt, amit a tanfolyamo­kon tanultak. A minden teki»tetb.en jól­sikerült éjjeli gyakorlat beigazolta azít, hogy a lakoiság a helyzethez illő komoly- sággjal, öntudatosan és fegyelmezetten látja el feladatát. Ä Kúria 12 évi fegyházban állapította meg a kolozskarai szeretőgyilkos legény büntetését KOLOZSVÁR, május 22. Többször beszámol­tunk arról a szeretőgyilkossági ügyről, amely­nek elkövetője Vajas János kolozskarai legény volt. Vajas János, mint ismeretes, mult év augusztus 15-én egyetlen revolverlövéssel agyon­lőtte szeretőjét. Botár Kornélia kolozskarai le­ányt. A gyilkosság napján Vajás János a haj­nali órákban a falu halárában sétált szerelme­sével, az áldott állapotban levő Rotár Korné­liával, akit a vasúti pályatesten revolverrel agyonlőtt. A vizsgálat' és a törvényszéki tárgyalás Során azt hangoztatta Vajas János, hogy menyasz- szonya kívánságára végzett vele, miután szü­leik ellenezték egybekelésüket- és az áldott ál­lapotban levő leány ilyen utón akart megsza­badulni szégyenétől. A törvényszék annakidején szándékos emberölés bűntettéért 12 évi fegv­fiostát házra ítélte Vajas .Jánost, akinek a büntetését az ítélőtábla 10 évre szállította le. A Kúria végső fokon most tárgyalta Vajas János bűnügyét és az Ítélőtábla ítéletét meg­változtatva, a törvényszék 12 évi fegyházra szóló ítéletét emelte jogerőre. A büntetésbe a vizsgálati fogságban eltöltött időt beszámítják. Fereuczi Géza kolozsvári ügyvédet Szaímámé rne fi tiszti!öügyászévé laevazték ki A Budapesti KxMömy vasárnapi száma a köve kezöket közli: A m. kir. belügymi­niszter az 1942 : XXII, te. 3. paragrafusa alapján dr. Ferenczi Géza ügyvéd, kolozs­vári lakost Szatmárnémeti sz. kir. város­hoz tisztifőügyésSzé kinevezte (67,154— § 1944. IV. HM. szám,) ■ 1 \ kiváló rnui/yar író, a .Mayyarai ■ 1 in/ rnunkutársa erdélyi alja all alma vul kint járt foldémeinl. között A ló toliakról a kivetkezőkben számolt be • A Hóitát tulajdonképpen négy utca Ko­lozsvárott helye cbb'ii u/ utcák külső ré -/t I melyek' t ,.földéizek luknak I Rúkoc/y György korában kerüllek ezek n foldés/ek Kolozsvárra Az. unitáriusok ugyanis na­gyon elhatalmasodtak, egészen kezükbe k>- rült u város vezetése s a fejedelem kálvi­nista hajdúkkal ellensúlyozta ve/.etŐs/crepü- ke.t. Nemesi levéllel rendelkező szabadbajduk jöttek Kolozsvárra „földésznek", szekerei gazdának, a külső városban telepedtek *e, földmű vés polgárrá leltek. A hóslátiak azóta is zárt egységben élnek, ki.s „köztársaság­ban", melyen belül minden utcának meg­vannak a maga külön jogai s igényei. Ha például feltűnően szép lány lakik egyik ut- kában 1 más utcabeli legény jár utána, bi­zonyosan meghitskáz/ák Négy százesztendős temetkezési szövetkezeteik vannak, melyeknek tagjait ..kalandosoknak" nevezik. Ezenkívül önhi/losiló szövetkezetekkel rendelkeznek legújabban gyümölcsfeldolgozó szövetkezetei is létesítettek. Érdekes, hogy népi sajátságaikat száza dokon keresztül mennyire megőrizték. A gazdák s a gazdasszonyok csaknem kivétel nélkül beillenének debreceni cívisnek, illet­ve széles csipejü (jvának. Öltözetük is haj­dúsági, csak beszédükbe lopózott be az. édes erdélyi iz. Az utcánként való tömörülés jel­legzetes magyar vonás: a magyar szereti a kis közösségeket. S milyen szívósan vedel* rnezik ezek a kis közösségek a „jogaikat”. A gyümölcsfeldolgozó és pálinkát főző szö- vetki /etet egy utcába kellett telepíteni, nosza felháborodott a másik utca, tehát most ő kapja a kulturházat, hogy megnyugodjék. Ám a közös érdekek egyre átfogóbb egységbe tö- mőrilik őket, amiben oroszlánrésze van Tö­rök Bálintnak, a kilünő gazdasági vezető- férfiúnak, aki mellesleg a hóstátiak elnö­ke is. Török Bálint társaságában s szakavatott vezetése mellett tekintettük meg a hóstátiak gazdaságait. A város peremén áll meg gép­kocsink. csupa polgárias ház, benyitunk egy háromablakos, rangos portára, kívülről senki sem hinné, hogy „földész” lakik benne. Az udvaron olyan trágyatelep, aminőt tanköny-J vek lapjain lát az ember. Az istájlóban hét darab kiállításba való fajtehén. Az udvar mögött a kert, tele melegágyakkal. A hóstá­tiak elsősorban kertészek. A belső kertben termelik a palántákat s azután elültetik a külső kertekben. Gabonát és takarmányt csak annyit termelnek, amennyire szükségük van. különben kertészkedésbe fektetik minden erejüket. A hóstáti „nabob” udvarán állunk, százhúsz holdja van, de csak huszonötöt mtF vei, bérheadja a többit, mert nem győzi. A kertészkedés feleslegessé teski a birtokhal« inozá.st, akinek busz-huszonöt holdja van, 5U hat gyerekkel megél rajta s bőségesen jut munka az egész családnak. Mekkora lendületet adott ennek a népnek az a tény, hogy szabad polgár »századok óta. A mezei élet és a polgári sors szinté* zise bckült benne. Csak jót szívott magába a városból: szabadságot, polgári öntudatot, nem adta fel eredeti lelkét és életformáját, hanem megerősítette s fölemelte. Magasrendü életformát teremtett a város peremén éppen úgy, mint a polgárok a város falain bévüL, S ragaszkodik ahhoz, amit teremtett, zárt erejével Kolozsvár magyarságának egvik leg* nagyobb oszlopa. A mintegy nyolc-kilenc* ezer lélekszámra rugó „földész” példa és jő* remény azoknak, akik társadalmi szintézisre vágynak. Hóstáton ugyancsak népfőiskolát kellene szervezni. Számos kalotaszegi falu igen al­kalmas a kertészkedésre. A fiatal nemzedék itt a hós|áti gazdáktól nagyszerűen megta* nulná a sajátos erdélyi kertészkedés csínját- binját. Maguk a gazdák lennének a legjobb tanitómesterek. Somogyi Imrét, a hasura- melegyágyak prófétáját pedig ugyancsak ide kellene telepíteni egyidőre. Tanítsa meg a népet az olcsó melegágy-kulturára. Hóstát nagy tanulság. Aki nem hisz, jöj­jön ide és láthatja, hogy mire képes a szabad és öntudatos nép! Ä Kúria jogerőre emelte a törvényszék felmentő ítéletét a Rajniss—Peyer sajtóperben Budapestről jelentik: A királyi Kúria most foglalkozott azzal a sajtóperrel, amelyet Peyer Károly és Györki Imre indított Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő ellen, aki 1939 január­jában az Uj Magyarságban irt cikkében az Ál­talános Fogyasztási Szövetkezetben történő bot­rányos visszaélésekről számolt be. A törvény* szék annakidején Rajniss Ferencet felmentette a vád alól, az Ítélőtábla ellenben rágalmazás­ban mondotta ki bűnösnek és 4000 pengő pénzbüntetésre ítélte. — A királyi Kúria 3 tábla ítéletét most megsemmisítette és jogerőre emelte a törvényszékét. A mégokolásban meg­állapította. hogy Rajniss Ferenc cikkében iga­zat irt. A valóságbizonyitás a vád tárgyává tett pontokon túlmenően sikerült. Az ÁltalnFo­gyasztási Szövetkezet vezetői viseltei’-' ''.kel kimentették mind a büntető törvénU vybe ütköző liilelezési csalás, mind a hip ciucmöI szóló törvénybe ütköző büncselekme. . Hagyományos erdélyi szeli c"*'S bátran, megalkuvás nélkül mindennap a magyar nép boldogéi* lásáért az Ellenzék.

Next

/
Thumbnails
Contents