Ellenzék, 1944. április (65. évfolyam, 74-96. szám)

1944-04-22 / 90. szám

ellenzék 1 0 W Íí |I I i I i . I I \JiqU Jrtrsrf: Atnlfiffl tl&UntS iUti... ]ííh%Ui\ tetytS'ztzs Megelégedéssel értesültünk arról, hogy a sepsiszentgyörgyi hatóságok drákói szi­gorúsággal léptek fel a. rémhirberjesztök- kel szemben. Egy sepsiszentgyörgyi korcs - marost a rendőrhatóságok letartóztattak és elrendelték azonnali internálását, mert kiderült, hogy a légiveszéllyel kapcsolato­san rémhíreket terjesztett a. közönség kö­rében. Azt állította, hogy biztos értesülé­sei szerint Se.psiszen.trpy őr gy öt is bombáz­ni fogják, sőt az ellenséges repülőgépek támadásának időpontját is megjelölte. A felelőtlen híresztelés a mai ideges hangu­latban termékeny tola/jra talált és ennek köve‘kezűében nagyon sokan elmenekül­tek Sepsiszenlgyörgyről. Természetesen ki­derült, hogy szerencsére teljesen légből kapott hazugságról van szó és az azonnal megindított erélyes nyomozás leleplezte a rémhírt er je sztőt. A sepsiszentgyörgyi korcsmáros internálásta megnyugtatta a közvéleményt és egyben intő például szol­gál mindazok számára, akik fantasztikus ]kitalálásokkal és felelőtlen pletykálkodók ,,jól ér esült“ híreinek továbbításával igyekeznek megzavarni a közvéleményt. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a rémhirterjesztők ellen foganatosított rendszabályokkal külön is foglalkozzunk. Vészterhes időkben elsősorban az a fon­tos, hogy higgad Ságunkat és nyugalmun­kat megőrizzük. Hiszen mindannyian tu­datában vagyunk annak, hogy totális há­borúban állunk és ennek a hadviselésnek egyik legfontosabb eszköze az ideghábo- ru. Ellenségeinknek az volna, a legfőbb vágyálma, hogy az ország belső rendjét és nyugalmát megzavarják. Hazaárulást kö­vet el tehát az, aki rémhíreket terjeszt és azzal igyekszik tájékozottságát fitogtatni, hogy közeli vagy távolabbi fenyegető ve­szélyektől akarja „megóvni“ polgár ár- s.ait. Kormányzatunk és a hatóságok min­den intézkedést megtettek ^ légiveszély elleni védekezésre. Nekünk csak egy kö­telességünk lehet: pontosan be kell torta­nunk a hivatalos rendelkezéseket és a magyarság ősi hagyományaihoz híven, fe­gyelmezetten kell tekintenünk az esemé­nyek elé. Sajnos, Kolozsváron is e'ég sok rémhír­rel találkozhatunk. Hogy ezek a rémhírek hol születnek: egyelőre nem sikerült pon­tosan megállapítani. Csak a közeli napok­ban hallottam, hagy egy magát komoly­nak tartó üzletember gbiztos értesülések alapján“ bejósolta-, hogy a fővárosban'a szerdai napon újabb légitámadás lesz. A hir hamarosan elterjedt és nagyon sokan figyelték aggódva a rádiót, hogy vájjon nem jelentenek-e légiveszélyt? Ez azon­ban csak kiragadott eset a sok közül. A fantasztikus híreknek se szeri, se száma, éppen azért, elérkezett az idő arra, hogy a rendőrhatóságok a legkérlelhetetlenebb j módon harcbaszálljanak a konkolyhintők aknamunkájával. Ebben a kérdésben | azonban a közönségnek is segédkezet kell ! nyújtani a hatóságoknvk. A magam részé- í ről sohasem imitam hive a feljelenrgeté- j sebnek és osztönszerüen undorodtam a be- j súgóktól. Az ol'nan emberek azonban, a magyar nemzet összessége ellen vétkez­nek, akik rémhír'erjesztéssel zavarják a fegyelmezett közhangulatot és az építő- munka folytonosságát akadályozzák. Kö­telességünk tehát, hogy a rémhír terjesz­tőkre minden erkölcsi gátlás nélkül fel­hívjuk az illetékes hatóságok figyelmét. Ha valóban olyan „jól értesültek“, igazol­ják a rendőrhatóságok előtt, hegy honnan szerezték adatoikat. Mindazok, akik to­vábbterjesztik a légből kapott meséket, megérdemlik, hogy legméltőbb helyükre, az internáló táborba jussanak. m íz$.z az AladácaUUai ? Nagy riadalom uralkodik a konjunktu- ralovagok világában. Megingott a tal^ azoknak lába alatt, akik a gazdasági áit- állitást arra használták fel, hogy munka nélkül hatalmas jövedelmekhez jussanak. Nem kell sokáig találgatni, hogy a stroh- mmnokról akarunk beszélni, akiket a közvélemény más hasonlattal Aladárok­nak is szokotfi nevezni. Hogy miért éppen Aladárok? Szomorú igazság, de be kell vallanunk, hogy ennek az elnevezésnek jogosultságát előkelő származású magyar urak gerinctelen magatartása adta meg, akik a zsidók gazdasági térfoglalását kor­látozó eddigi érvényes rendelkezéseket a közvélemény kijátszásával a saját maguk hasznára fordították. Közéletünk egyik legbetegesebb tünete volt, hogy nem tud­tunk kellő eréUyel fellépni az Aladárok­kal szemben, akik egyik napról a másikva vezérigazgatók, kijelölt nagykereskedők, gyárosok, vagy igazgatósági tagok lettek és a nemzeti vagyonból busás jövedelme­ket váglak' zsebre, ugyanakkor, amikul a magyar jövendőért dolgozó tömeg* k a mindennapi kenyérre valót is alig tudták megszerezni. Olyanok is a ka dt a.k. akik közben hazafias jelszavak hangoztatásá­val igyekeztek port hinteni a közvélemény szemébe. Mialatt a nyilvánosság\ eíői't tör­hetetlen magyar álláspontjukról szavaltak és a legélesebben hirdették, hogy bíznak a jobboldali elgondolások győzelmében, nem átallották szerepet vállalni a külön­böző zsidó vállalatok igazgatóságában és tág lelkiismeretűkkel a legszélsőségesebb elveket a zsidó tőkével való szövetkezéssel összeegipeztethet őriek tartották. Az erdélyi ember természetrajzához tar­tozik, hogy irtózik azoktól, akik két kö­nyökkel akarják kiverekedni a karriert és minden erkölcsi gátlás nélkül megkí­sérlik hatalmas jövedelmeket biztosító pozíciókat szerezni. Dicséretünkre legyen mondva, az erdélyiek legnagyobb része mindig távol tortotta magát a konjunktu­rális iizelmektől. Ezzel a megállapítással természetesen azokra az erdélyi emberek­re gondolunk, akik komoly munkával vet­ték ki részüket a kisebbségi időkben is a közösségi életből és a felszabadulás után sem döngették ököllel a mellüket, hogy milyen hősök és mártírok voltak az Idc- ,ír,, uralom alatt, hanem tovább folytat­ták a rwjgyur vem et jobb jövendője (luki beli hirdetett célkitűzések ön zetten szolgálatát. Megmosolyogták azokn'akik a húsos fazék körül tolongtak és a leg- szirtit eh b emberi kincset: a becsületet, ap­ró pénzre váltották Jel. Eljött az ideje annak, hogy ítélő székét tartsunk azol: fölött, akik kiérdemeltél: a közvélemény jogos bírálatát és elégedd len segel szitut tok magyar és magyar között. Tűnjenek el véglegesen a strohmannok és az Aladárok a magyar közéletből! Ne vár­ják azt, hogy törvényes intézkedéssel lép­jenek fel ellenük, hanem legyen annyi önkritikájuk, hogy bevallják vuuj'zkjiak: űz idejük lejárt és egyetlen mentségükül az szolgálhat, ha eltűnnek a közélet szín­padáról, ahol csak megvetést és undort keltettek. Vigyáznunk kell azonban arra is, hogy a most életbeléptetelt gazdasági vonatkozású intézkedéseknek ne legyenek ifámszedői! A zsidók ellen hozott rendel­kezéseknek nem az a célja, hogy a zsidó tőkepénzeseket az ismeretlenség homályá­ból elővarázsolt protekciósok és keresz­tény konjunktúráiovagok váltsák fel. Min­denüvé keresztény szakembereket kell ál- litj»ii és határt kell szabni a kereseti le­hetőségeknek! Az Aladárok világa helyett olyan korszakra várunk, ahol a nemzeti jövedelem gyarapítása az uralkodó eszme és ennek vienv fásítására minden jószán- déku magyar ember készséggel felajánlj« segítségét. Fontos renileleteket közöli a hivatalos lap m l).\ri> T, ;i pn!i- ;rt. Ml1 \ Ili val alos |ap J)»‘lil<*Uj -/,;:.n;i ;i-/ I t Hí <*t közöl Az. If’■ \ 111 ill /• H'fiiji !(•'<■ fwJoi.t Ki a hálxwii I lylan u^vcil. ‘í hálásában aka l,;ilyo/.olt -/cmu-U i. ónlHí <*i | k ópvis-Hö n-iwIH-k i-z.ó■•eh il l.a ni.'./a - a i • I lii.a;- . ap n<-un-: v i sí&O'ijy lati mn. A bel iif'y in i a js/,| ff r f i-iiib' h'lbfii iuu'zk tutik a vannryyi-j < ko/.-áy-j 11yy v i I ■ J Ü*hMUTJ<*/lt -sit/'sH<"»1 A ko/cllátá-ui^-y i niini-zAcr ti joy s-zxiri-LH Le a bnv lye- íoryami l.oz. pontot, iriá-ik n ndi-ká'-ln'ii p<mIjfr b>! fiiügrci-z.tHlo a bortalp falhatná a-a nélkül kéwilbotö lábbHi'nrik ás lnpr- n í ayas a bb áruik r r j to-gú 11 a p i t á.-áról széló, április 9-án kiadd 1 rondele;á- nieik hatályát. A bőnanya^frazdál ko­tlán kormánybiztosa a iriurserz.ö arnyalok ró 1 in tx-zk ed i k. „Erdélytől sofnsem fogok elszaksdni! Keiedy Tibor polgármester búcsúja Kolozsvár közönségétől iá KOLOZSVÁR, április 22. A Budapestre távo zott dr. Keledv Tibor polgármester a város hivatalos lapjában vett búcsút Kolozsvár vá­ros közönségétől és a törvényhatósági bizott­ság tagjaitól. A búcsúlevél igy szól: Kolozsvár sz. klr. város közönsér)énrk, KOLOZSVÁR. Kolozsvár thj. sz. kir. város tisztelt Törvényhatósági Bízott ságánnl:! 1940 november hó 2-f-én. mint ismeretlen | ember jöttem ebbe a városba, hogy szerény képességeimmel szolgálat ára álljak a mágyar j polgári közigazgatás bevezetésénél. Szivem j egész melegét hoztam magammal, hogy a 22 j éves idegen megszállástól fölszabadult város­nak, Erdély fővárosának segítségére legyek. Most már megválthatom, akkor úgy volt, hogy í csak egy évig maradok s aztán visszatérek j székesfővárosi állásomba. A közben kitört há- j ború mindinkább növekedő nehézségei miatt, i feletteseim úgy látták, hogy szolgálatomra itt j tovább is szükség van, marailtam tehát és j maradtam volna a háború befejezéséig, ha a j Kormányzó l'r 0főméltósága kegye és a Bel- I ügy miniszter Vr bizalma a mai nappal el nem I szólít Budapest székesfőváros főpolgármesteri j székébe. ' Kolozsvári állásomat azért nem tartottam véglegesnek, mert még mielőtt ide jöttem, úgy i éreztem, hagy csak átmenetet képviselhetek és | ha megbízásomnak, a közigazgatás átállitdsá- I nak. eleget tettem, át kell adjam a polyármes- I térségét olyannak, aki méltóbb arra, hogy ezt a várost vezesse. Ez volt eredeti elgondolá­som. Később azonban olyan megértéssel és szerény munkám megbecsülésének olyan meg­nyilvánulásaival találkoztam, melyet nem sze­rettem volna már elveszíteni. Már ezért sem akartam maradni, tr idő ugyanis mindent el- koptat és még a nálam jóval nagyobb képes­ségű emberek is idővel elveszítik az általános közbizalmat. Ezt az önző érzést nem tudtam magamban leküzdeni, de közigazgatási pályám alatt szerzett tapasztalatom is mondta, hogy jó. ha az emberek időközönként változnak és aj emberekkel, uj elgondolások érvényesül lietnek. Tisztelt Törvény hatásági BizottságI Kolozsvári szolgálatom alatt nagyon sok ta­pasztalatot szereztem, nagyon sokat kaptam Megismertem azt a Magyarországon első helyen állá közszellemet és életfelfogást, amelyért méltán nevezik Erdélyt tündérkertnek, főváro­sát kincses Kolozsvárnak. Ettől nem fogok tudni sohasem elszakadni, azt szivemben ma gamma! viszem, hogy uj helyemen is annak éljek, hirdetője legyek, mert hitem szerint ez hozhatja csak meg a jobb magyar jövendőt. Hálásan köszönöm dr. Inczédy-J oksmnn Ödön Főispán Urnák őszinte barátságát é* támoyat ásót, dr. Vásárhelyi László polgármes­terhelyettes urnák kiváló szaktudását és mun­káját. derék munkatársaimnak odaadó szolgá lat át. a Törvényhatásági Bizottság minden tagjának meyértését és rajtuk keresztül kő szöntöm a város egész közönségét. Isten óvja meg mindnyájukat. Kolozsvár, 1944. évi április hó 8-án KELED)’ TIBOR Rendelet az állandó lakóhelyükről eltávozottak élelmiszerellátásáról BUDAPEST, április 22. (MTI) A hivatalos lap pénteki száma közli a közellátásügyi mi­niszter rendeletét az állandó lakóhelyéről el­távozott személy élelmiszerellátásának szabá­lyozásáról. Eszerint a lakóhelyéről bárom na­pot meghaladó időre eltávozod, ideértve a légiveszély miatt önként történt ideiglenesen eltávozottakat is, az ideiglenes lakóhelyen jegy ellenében kiszolgáltratásra kerülő élelmiszer csak a rendelettel rendszeresített közellátási igazolvány alapján szerezhető be. Ezt a közellátási igazolványt az álldndó lakó­hely szerint illetékes községi elöljáróság vagy polgármester adja ki. Az igazolványon a meg­érkezés és eltávozás napját az ideiglenes tar­tózkodási hely községi elöljárósága vagy pol­gármestere tünteti fel és a megérkezés feltiin tetésével egyben lebélyegzi az állandó lakó­hely hatósága által kiadott élelmiszerjegyek fejrovalát, valamint az ideiglenes tartózkodás alatt esedékes szelvényeit. A lebélyegzett je­gyekre élelmiszerek az ideiglenes tartózkodási helyen érvértyes szabályokban megállapított mennyiségben szolgáltathatók ki Az állandó lakóhelyéről eltávozott személv ideiglenes tartózkodási helyén közellátási iga­zolványa alapján ott tartózkodása ideje alatt olyan élelmiszerekre vonatkozó jegyek kiadá­sát kérheti a községi elöljáróságtól, amch állandó lakóhelyén jegy nélkül, ideiglenes he­lyén azonban csak jegy ellenében szerezhe­tő be. Ha ez eltávozó egyén cukorjegyének az ideiglenes helyen esedékes szelvényeit állandó lakóhelyén akarja beváltani, akkor részére a következő hónapra esedékes cukrot egyszerre kiadhatják. Ez esetben a cukorkereskedő kö­teles a fogyasztótól a közellátási igazolvány felmutatását kívánni. Az ilvmódon kiszolgál­tatott cukor szállítására a közellátási igazol­vány szolgál igazolásul. A lovábbiakban arról intézkedik, hogy bár­hol kiadott kenvérvállójegyre az ország egész területén a sütőüzemekben és a kenyérárusi- tásra jogosított egyéb üzletekben kenyér vásá­rolható. Azokban a községekben és városokban, ahol az ideiglenes ott tartózkodók száma szüksé­gessé teszi, a törvényhatóság első tisztviselője elrendelheti a zsiradék hatósági jegy ellenében való kiszolgáltatását. Ezeken a helyeken a zsiradék fejenként és hetenként 10 dekánál több nem lehet. A légitámadás folytán hatóságilag kitelepi tettek élelmiszerellátására nem vonatkoznak ezek a rendelkezések. Errenézve a légoltalmi kiürítés kormánybiztosának a törvényhatósá­gok első tisztviselőihez intézett rendelele az irányadó. Állatok felvétele a városi legelőkre KOLOZSVÁR, április 22. A város különböző birtokain levő legelőkre az állatok felvétele április 22-én kezdődik meg. Azok az állat­tartó gazdák, akik állataikat a legelőkre be akarják Íratni, április 22-től május 5-ig ter­jedő időben reggel 8 órától délután 3 óráig vezessék elő állataikal a városi állatvásárté­ren levő mázsaház körüli területre és pedig a következő sorrendben: Április hó 22. és 23-án Honvéd-u. és kör­nyéke: április hó 24. és 25-én Magvar-u. és környéke; április 26., 27. és 2S-án Majorok- köze és környéke: április 29. és 30-án Hidelve és környéke; május hó 1. és 2-án a más ke­rületben lakók és utólagos jelentkezők; má­jus 3., 4., és 5-én vidékiek. Felhívás széniartalékolásra A közellátási hivatal tüzelő nyagosz á- lya ezüstön hivja fel nyomatékosan a ko­lozsvári lakosságot arra, hogy tüzelőanyag i szükségletének biztosítás.? végett elegen­dő mennyiségben kapható és megfe* ö kezelés melle t‘. jól használható barnasze­net tartalékoljon. LégitámI clás esetén előfordulhat ugver- is az, hog;y a város területére átmeneu- leg tüzelőanyag nem érkézk és a szükség­letet a rendelkezésre álló készle ékből kell biztosítani. Tekintettel arra, hogy tűzifából tarta­lékolható készlet nem áll rendelkezés/re és e-rr? a körülményre, hogy a szén ki­sebb helyen elférő és nagyobb fütőerejü kellő fel-használás és gondos kezelés me'- le it igen jól használható fütő és tüzelő­anyag, amelyből a közellátási hivatal megfelelő készlettel rendelkezik, igen. ajánl; tos, hogy kiskereskedőknél kiuta­lás és előjegyzés nélkül beszerezhető bar­naszénből mindenki minél nagyobb rpeny- nyisécet vásároljon és főleg pincékben tartalékoljon. A kiadott szenet a kisksreskedő az el­látási lapba bejegyezni köteles, ?<z ion­ban az évi tüzelőanyagjárandóságba nem számit be. Nágyhónapi fogházra Ítélték a ncsfa csomagok fosztogatóját KOLOZSVÁR, április 22 Vagy Lajos, szú1/ fenesi illetőségű asztalos, jelenleg Brélfii-uba 5. szám alatt lakó helibéres postai kisegítő szolga, sulyos váddal terhelten került a ko­lozsvári törvényszék dr. Szabó András tanácsa elé. A vádirat szerint Nagy Lajos, aki a ko­lozsvári II. számit postahivatalban, az állom., son teljesített szolgálatot. 1942 október hav.í tói 1943 szeptember 13-ig. leleplezéséig, a gondjaira bízott csomagokból többszáz pengő értékű holmit tulajdonított el Kileste az al­kalmat. mikor a raktárban nem tartózkodóit senki, felbontotta a csomagokat és élelmiszer* cipőket, talpbőrt. ruhát, sőt egvik csomagból még egy nagyérlékii tangóharmónikát is ello­pott. A törvényszéki tárgvaláson tagadni próbált a vádlott, csak rés/ben ismerte be a terhére rótt bűneseteket, többek között a tangóbarmó- nikára vonatkozóan azt állította, hogy nem ö lopa el. hanem másodkézből vásárolta. A ki­hallgatott tanuk valamennyien Nagy Lajos el­len vallottak. A bizonyítási eljárás befejezése után a tör­vényszék ítéletében megváltoztatta a vádsze­rinti minősítést és hivatali sikkasztás bün­tette helyett csupán lopás vétségében mondot­ták ki bűnösnek a megtévedt postai alkalma­zottal. mert megállapította a bíróság, hog'- Nagy Lajos nem volt kinevezett postai alkal­mazott, csak ideiglenes minőségű kisegiíó­szolga. Lopás vétségéért 4 hónapi fogházra ítélték. Az Ítélet jogerős. \

Next

/
Thumbnails
Contents