Ellenzék, 1944. április (65. évfolyam, 74-96. szám)
1944-04-22 / 90. szám
ellenzék 1 0 W Íí |I I i I i . I I \JiqU Jrtrsrf: Atnlfiffl tl&UntS iUti... ]ííh%Ui\ tetytS'ztzs Megelégedéssel értesültünk arról, hogy a sepsiszentgyörgyi hatóságok drákói szigorúsággal léptek fel a. rémhirberjesztök- kel szemben. Egy sepsiszentgyörgyi korcs - marost a rendőrhatóságok letartóztattak és elrendelték azonnali internálását, mert kiderült, hogy a légiveszéllyel kapcsolatosan rémhíreket terjesztett a. közönség körében. Azt állította, hogy biztos értesülései szerint Se.psiszen.trpy őr gy öt is bombázni fogják, sőt az ellenséges repülőgépek támadásának időpontját is megjelölte. A felelőtlen híresztelés a mai ideges hangulatban termékeny tola/jra talált és ennek köve‘kezűében nagyon sokan elmenekültek Sepsiszenlgyörgyről. Természetesen kiderült, hogy szerencsére teljesen légből kapott hazugságról van szó és az azonnal megindított erélyes nyomozás leleplezte a rémhírt er je sztőt. A sepsiszentgyörgyi korcsmáros internálásta megnyugtatta a közvéleményt és egyben intő például szolgál mindazok számára, akik fantasztikus ]kitalálásokkal és felelőtlen pletykálkodók ,,jól ér esült“ híreinek továbbításával igyekeznek megzavarni a közvéleményt. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a rémhirterjesztők ellen foganatosított rendszabályokkal külön is foglalkozzunk. Vészterhes időkben elsősorban az a fontos, hogy higgad Ságunkat és nyugalmunkat megőrizzük. Hiszen mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy totális háborúban állunk és ennek a hadviselésnek egyik legfontosabb eszköze az ideghábo- ru. Ellenségeinknek az volna, a legfőbb vágyálma, hogy az ország belső rendjét és nyugalmát megzavarják. Hazaárulást követ el tehát az, aki rémhíreket terjeszt és azzal igyekszik tájékozottságát fitogtatni, hogy közeli vagy távolabbi fenyegető veszélyektől akarja „megóvni“ polgár ár- s.ait. Kormányzatunk és a hatóságok minden intézkedést megtettek ^ légiveszély elleni védekezésre. Nekünk csak egy kötelességünk lehet: pontosan be kell tortanunk a hivatalos rendelkezéseket és a magyarság ősi hagyományaihoz híven, fegyelmezetten kell tekintenünk az események elé. Sajnos, Kolozsváron is e'ég sok rémhírrel találkozhatunk. Hogy ezek a rémhírek hol születnek: egyelőre nem sikerült pontosan megállapítani. Csak a közeli napokban hallottam, hagy egy magát komolynak tartó üzletember gbiztos értesülések alapján“ bejósolta-, hogy a fővárosban'a szerdai napon újabb légitámadás lesz. A hir hamarosan elterjedt és nagyon sokan figyelték aggódva a rádiót, hogy vájjon nem jelentenek-e légiveszélyt? Ez azonban csak kiragadott eset a sok közül. A fantasztikus híreknek se szeri, se száma, éppen azért, elérkezett az idő arra, hogy a rendőrhatóságok a legkérlelhetetlenebb j módon harcbaszálljanak a konkolyhintők aknamunkájával. Ebben a kérdésben | azonban a közönségnek is segédkezet kell ! nyújtani a hatóságoknvk. A magam részé- í ről sohasem imitam hive a feljelenrgeté- j sebnek és osztönszerüen undorodtam a be- j súgóktól. Az ol'nan emberek azonban, a magyar nemzet összessége ellen vétkeznek, akik rémhír'erjesztéssel zavarják a fegyelmezett közhangulatot és az építő- munka folytonosságát akadályozzák. Kötelességünk tehát, hogy a rémhír terjesztőkre minden erkölcsi gátlás nélkül felhívjuk az illetékes hatóságok figyelmét. Ha valóban olyan „jól értesültek“, igazolják a rendőrhatóságok előtt, hegy honnan szerezték adatoikat. Mindazok, akik továbbterjesztik a légből kapott meséket, megérdemlik, hogy legméltőbb helyükre, az internáló táborba jussanak. m íz$.z az AladácaUUai ? Nagy riadalom uralkodik a konjunktu- ralovagok világában. Megingott a tal^ azoknak lába alatt, akik a gazdasági áit- állitást arra használták fel, hogy munka nélkül hatalmas jövedelmekhez jussanak. Nem kell sokáig találgatni, hogy a stroh- mmnokról akarunk beszélni, akiket a közvélemény más hasonlattal Aladároknak is szokotfi nevezni. Hogy miért éppen Aladárok? Szomorú igazság, de be kell vallanunk, hogy ennek az elnevezésnek jogosultságát előkelő származású magyar urak gerinctelen magatartása adta meg, akik a zsidók gazdasági térfoglalását korlátozó eddigi érvényes rendelkezéseket a közvélemény kijátszásával a saját maguk hasznára fordították. Közéletünk egyik legbetegesebb tünete volt, hogy nem tudtunk kellő eréUyel fellépni az Aladárokkal szemben, akik egyik napról a másikva vezérigazgatók, kijelölt nagykereskedők, gyárosok, vagy igazgatósági tagok lettek és a nemzeti vagyonból busás jövedelmeket váglak' zsebre, ugyanakkor, amikul a magyar jövendőért dolgozó tömeg* k a mindennapi kenyérre valót is alig tudták megszerezni. Olyanok is a ka dt a.k. akik közben hazafias jelszavak hangoztatásával igyekeztek port hinteni a közvélemény szemébe. Mialatt a nyilvánosság\ eíői't törhetetlen magyar álláspontjukról szavaltak és a legélesebben hirdették, hogy bíznak a jobboldali elgondolások győzelmében, nem átallották szerepet vállalni a különböző zsidó vállalatok igazgatóságában és tág lelkiismeretűkkel a legszélsőségesebb elveket a zsidó tőkével való szövetkezéssel összeegipeztethet őriek tartották. Az erdélyi ember természetrajzához tartozik, hogy irtózik azoktól, akik két könyökkel akarják kiverekedni a karriert és minden erkölcsi gátlás nélkül megkísérlik hatalmas jövedelmeket biztosító pozíciókat szerezni. Dicséretünkre legyen mondva, az erdélyiek legnagyobb része mindig távol tortotta magát a konjunkturális iizelmektől. Ezzel a megállapítással természetesen azokra az erdélyi emberekre gondolunk, akik komoly munkával vették ki részüket a kisebbségi időkben is a közösségi életből és a felszabadulás után sem döngették ököllel a mellüket, hogy milyen hősök és mártírok voltak az Idc- ,ír,, uralom alatt, hanem tovább folytatták a rwjgyur vem et jobb jövendője (luki beli hirdetett célkitűzések ön zetten szolgálatát. Megmosolyogták azokn'akik a húsos fazék körül tolongtak és a leg- szirtit eh b emberi kincset: a becsületet, apró pénzre váltották Jel. Eljött az ideje annak, hogy ítélő székét tartsunk azol: fölött, akik kiérdemeltél: a közvélemény jogos bírálatát és elégedd len segel szitut tok magyar és magyar között. Tűnjenek el véglegesen a strohmannok és az Aladárok a magyar közéletből! Ne várják azt, hogy törvényes intézkedéssel lépjenek fel ellenük, hanem legyen annyi önkritikájuk, hogy bevallják vuuj'zkjiak: űz idejük lejárt és egyetlen mentségükül az szolgálhat, ha eltűnnek a közélet színpadáról, ahol csak megvetést és undort keltettek. Vigyáznunk kell azonban arra is, hogy a most életbeléptetelt gazdasági vonatkozású intézkedéseknek ne legyenek ifámszedői! A zsidók ellen hozott rendelkezéseknek nem az a célja, hogy a zsidó tőkepénzeseket az ismeretlenség homályából elővarázsolt protekciósok és keresztény konjunktúráiovagok váltsák fel. Mindenüvé keresztény szakembereket kell ál- litj»ii és határt kell szabni a kereseti lehetőségeknek! Az Aladárok világa helyett olyan korszakra várunk, ahol a nemzeti jövedelem gyarapítása az uralkodó eszme és ennek vienv fásítására minden jószán- déku magyar ember készséggel felajánlj« segítségét. Fontos renileleteket közöli a hivatalos lap m l).\ri> T, ;i pn!i- ;rt. Ml1 \ Ili val alos |ap J)»‘lil<*Uj -/,;:.n;i ;i-/ I t Hí <*t közöl Az. If’■ \ 111 ill /• H'fiiji !(•'<■ fwJoi.t Ki a hálxwii I lylan u^vcil. ‘í hálásában aka l,;ilyo/.olt -/cmu-U i. ónlHí <*i | k ópvis-Hö n-iwIH-k i-z.ó■•eh il l.a ni.'./a - a i • I lii.a;- . ap n<-un-: v i sí&O'ijy lati mn. A bel iif'y in i a js/,| ff r f i-iiib' h'lbfii iuu'zk tutik a vannryyi-j < ko/.-áy-j 11yy v i I ■ J Ü*hMUTJ<*/lt -sit/'sH<"»1 A ko/cllátá-ui^-y i niini-zAcr ti joy s-zxiri-LH Le a bnv lye- íoryami l.oz. pontot, iriá-ik n ndi-ká'-ln'ii p<mIjfr b>! fiiügrci-z.tHlo a bortalp falhatná a-a nélkül kéwilbotö lábbHi'nrik ás lnpr- n í ayas a bb áruik r r j to-gú 11 a p i t á.-áról széló, április 9-án kiadd 1 rondele;á- nieik hatályát. A bőnanya^frazdál kotlán kormánybiztosa a iriurserz.ö arnyalok ró 1 in tx-zk ed i k. „Erdélytől sofnsem fogok elszaksdni! Keiedy Tibor polgármester búcsúja Kolozsvár közönségétől iá KOLOZSVÁR, április 22. A Budapestre távo zott dr. Keledv Tibor polgármester a város hivatalos lapjában vett búcsút Kolozsvár város közönségétől és a törvényhatósági bizottság tagjaitól. A búcsúlevél igy szól: Kolozsvár sz. klr. város közönsér)énrk, KOLOZSVÁR. Kolozsvár thj. sz. kir. város tisztelt Törvényhatósági Bízott ságánnl:! 1940 november hó 2-f-én. mint ismeretlen | ember jöttem ebbe a városba, hogy szerény képességeimmel szolgálat ára álljak a mágyar j polgári közigazgatás bevezetésénél. Szivem j egész melegét hoztam magammal, hogy a 22 j éves idegen megszállástól fölszabadult városnak, Erdély fővárosának segítségére legyek. Most már megválthatom, akkor úgy volt, hogy í csak egy évig maradok s aztán visszatérek j székesfővárosi állásomba. A közben kitört há- j ború mindinkább növekedő nehézségei miatt, i feletteseim úgy látták, hogy szolgálatomra itt j tovább is szükség van, marailtam tehát és j maradtam volna a háború befejezéséig, ha a j Kormányzó l'r 0főméltósága kegye és a Bel- I ügy miniszter Vr bizalma a mai nappal el nem I szólít Budapest székesfőváros főpolgármesteri j székébe. ' Kolozsvári állásomat azért nem tartottam véglegesnek, mert még mielőtt ide jöttem, úgy i éreztem, hagy csak átmenetet képviselhetek és | ha megbízásomnak, a közigazgatás átállitdsá- I nak. eleget tettem, át kell adjam a polyármes- I térségét olyannak, aki méltóbb arra, hogy ezt a várost vezesse. Ez volt eredeti elgondolásom. Később azonban olyan megértéssel és szerény munkám megbecsülésének olyan megnyilvánulásaival találkoztam, melyet nem szerettem volna már elveszíteni. Már ezért sem akartam maradni, tr idő ugyanis mindent el- koptat és még a nálam jóval nagyobb képességű emberek is idővel elveszítik az általános közbizalmat. Ezt az önző érzést nem tudtam magamban leküzdeni, de közigazgatási pályám alatt szerzett tapasztalatom is mondta, hogy jó. ha az emberek időközönként változnak és aj emberekkel, uj elgondolások érvényesül lietnek. Tisztelt Törvény hatásági BizottságI Kolozsvári szolgálatom alatt nagyon sok tapasztalatot szereztem, nagyon sokat kaptam Megismertem azt a Magyarországon első helyen állá közszellemet és életfelfogást, amelyért méltán nevezik Erdélyt tündérkertnek, fővárosát kincses Kolozsvárnak. Ettől nem fogok tudni sohasem elszakadni, azt szivemben ma gamma! viszem, hogy uj helyemen is annak éljek, hirdetője legyek, mert hitem szerint ez hozhatja csak meg a jobb magyar jövendőt. Hálásan köszönöm dr. Inczédy-J oksmnn Ödön Főispán Urnák őszinte barátságát é* támoyat ásót, dr. Vásárhelyi László polgármesterhelyettes urnák kiváló szaktudását és munkáját. derék munkatársaimnak odaadó szolgá lat át. a Törvényhatásági Bizottság minden tagjának meyértését és rajtuk keresztül kő szöntöm a város egész közönségét. Isten óvja meg mindnyájukat. Kolozsvár, 1944. évi április hó 8-án KELED)’ TIBOR Rendelet az állandó lakóhelyükről eltávozottak élelmiszerellátásáról BUDAPEST, április 22. (MTI) A hivatalos lap pénteki száma közli a közellátásügyi miniszter rendeletét az állandó lakóhelyéről eltávozott személy élelmiszerellátásának szabályozásáról. Eszerint a lakóhelyéről bárom napot meghaladó időre eltávozod, ideértve a légiveszély miatt önként történt ideiglenesen eltávozottakat is, az ideiglenes lakóhelyen jegy ellenében kiszolgáltratásra kerülő élelmiszer csak a rendelettel rendszeresített közellátási igazolvány alapján szerezhető be. Ezt a közellátási igazolványt az álldndó lakóhely szerint illetékes községi elöljáróság vagy polgármester adja ki. Az igazolványon a megérkezés és eltávozás napját az ideiglenes tartózkodási hely községi elöljárósága vagy polgármestere tünteti fel és a megérkezés feltiin tetésével egyben lebélyegzi az állandó lakóhely hatósága által kiadott élelmiszerjegyek fejrovalát, valamint az ideiglenes tartózkodás alatt esedékes szelvényeit. A lebélyegzett jegyekre élelmiszerek az ideiglenes tartózkodási helyen érvértyes szabályokban megállapított mennyiségben szolgáltathatók ki Az állandó lakóhelyéről eltávozott személv ideiglenes tartózkodási helyén közellátási igazolványa alapján ott tartózkodása ideje alatt olyan élelmiszerekre vonatkozó jegyek kiadását kérheti a községi elöljáróságtól, amch állandó lakóhelyén jegy nélkül, ideiglenes helyén azonban csak jegy ellenében szerezhető be. Ha ez eltávozó egyén cukorjegyének az ideiglenes helyen esedékes szelvényeit állandó lakóhelyén akarja beváltani, akkor részére a következő hónapra esedékes cukrot egyszerre kiadhatják. Ez esetben a cukorkereskedő köteles a fogyasztótól a közellátási igazolvány felmutatását kívánni. Az ilvmódon kiszolgáltatott cukor szállítására a közellátási igazolvány szolgál igazolásul. A lovábbiakban arról intézkedik, hogy bárhol kiadott kenvérvállójegyre az ország egész területén a sütőüzemekben és a kenyérárusi- tásra jogosított egyéb üzletekben kenyér vásárolható. Azokban a községekben és városokban, ahol az ideiglenes ott tartózkodók száma szükségessé teszi, a törvényhatóság első tisztviselője elrendelheti a zsiradék hatósági jegy ellenében való kiszolgáltatását. Ezeken a helyeken a zsiradék fejenként és hetenként 10 dekánál több nem lehet. A légitámadás folytán hatóságilag kitelepi tettek élelmiszerellátására nem vonatkoznak ezek a rendelkezések. Errenézve a légoltalmi kiürítés kormánybiztosának a törvényhatóságok első tisztviselőihez intézett rendelele az irányadó. Állatok felvétele a városi legelőkre KOLOZSVÁR, április 22. A város különböző birtokain levő legelőkre az állatok felvétele április 22-én kezdődik meg. Azok az állattartó gazdák, akik állataikat a legelőkre be akarják Íratni, április 22-től május 5-ig terjedő időben reggel 8 órától délután 3 óráig vezessék elő állataikal a városi állatvásártéren levő mázsaház körüli területre és pedig a következő sorrendben: Április hó 22. és 23-án Honvéd-u. és környéke: április hó 24. és 25-én Magvar-u. és környéke; április 26., 27. és 2S-án Majorok- köze és környéke: április 29. és 30-án Hidelve és környéke; május hó 1. és 2-án a más kerületben lakók és utólagos jelentkezők; május 3., 4., és 5-én vidékiek. Felhívás széniartalékolásra A közellátási hivatal tüzelő nyagosz á- lya ezüstön hivja fel nyomatékosan a kolozsvári lakosságot arra, hogy tüzelőanyag i szükségletének biztosítás.? végett elegendő mennyiségben kapható és megfe* ö kezelés melle t‘. jól használható barnaszenet tartalékoljon. LégitámI clás esetén előfordulhat ugver- is az, hog;y a város területére átmeneu- leg tüzelőanyag nem érkézk és a szükségletet a rendelkezésre álló készle ékből kell biztosítani. Tekintettel arra, hogy tűzifából tartalékolható készlet nem áll rendelkezés/re és e-rr? a körülményre, hogy a szén kisebb helyen elférő és nagyobb fütőerejü kellő fel-használás és gondos kezelés me'- le it igen jól használható fütő és tüzelőanyag, amelyből a közellátási hivatal megfelelő készlettel rendelkezik, igen. ajánl; tos, hogy kiskereskedőknél kiutalás és előjegyzés nélkül beszerezhető barnaszénből mindenki minél nagyobb rpeny- nyisécet vásároljon és főleg pincékben tartalékoljon. A kiadott szenet a kisksreskedő az ellátási lapba bejegyezni köteles, ?<z ionban az évi tüzelőanyagjárandóságba nem számit be. Nágyhónapi fogházra Ítélték a ncsfa csomagok fosztogatóját KOLOZSVÁR, április 22 Vagy Lajos, szú1/ fenesi illetőségű asztalos, jelenleg Brélfii-uba 5. szám alatt lakó helibéres postai kisegítő szolga, sulyos váddal terhelten került a kolozsvári törvényszék dr. Szabó András tanácsa elé. A vádirat szerint Nagy Lajos, aki a kolozsvári II. számit postahivatalban, az állom., son teljesített szolgálatot. 1942 október hav.í tói 1943 szeptember 13-ig. leleplezéséig, a gondjaira bízott csomagokból többszáz pengő értékű holmit tulajdonított el Kileste az alkalmat. mikor a raktárban nem tartózkodóit senki, felbontotta a csomagokat és élelmiszer* cipőket, talpbőrt. ruhát, sőt egvik csomagból még egy nagyérlékii tangóharmónikát is ellopott. A törvényszéki tárgvaláson tagadni próbált a vádlott, csak rés/ben ismerte be a terhére rótt bűneseteket, többek között a tangóbarmó- nikára vonatkozóan azt állította, hogy nem ö lopa el. hanem másodkézből vásárolta. A kihallgatott tanuk valamennyien Nagy Lajos ellen vallottak. A bizonyítási eljárás befejezése után a törvényszék ítéletében megváltoztatta a vádszerinti minősítést és hivatali sikkasztás büntette helyett csupán lopás vétségében mondották ki bűnösnek a megtévedt postai alkalmazottal. mert megállapította a bíróság, hog'- Nagy Lajos nem volt kinevezett postai alkalmazott, csak ideiglenes minőségű kisegiíószolga. Lopás vétségéért 4 hónapi fogházra ítélték. Az Ítélet jogerős. \
