Ellenzék, 1944. április (65. évfolyam, 74-96. szám)

1944-04-11 / 80. szám

i«i í április 1 í. E L L E N Z £ TC A polgármester Nagyjelentőségű változás történt Ko­lozsvár város vezetésében. Miint lapunk más helyén hivatalos jelentés almpján kö­zöljük, ár. Keiedy Tibor, kolozsvári pol- gánnestért a kormányzó a heliigyniínisz- ter edő terjesztésé re Budapest székesfővá­ros főpolgármesterévé nevezte ki. Úgy érezzük, hogy ezzel a kinevezéssel kgpcsa- , latosan nem elégedhetünk meg a hivatalos * jelentés közlésével és azzal, hogy néhány sablonos mondatban méltassuk a távozó kolozsvári polgármester érdemeit, vala­mint uj állásának és annak a megtisztelő bizalomnak jelentőségét, amit a korv\wny- zat választása jelent. Dr. Keleúy Tibor olyan időkben került a kolozsvári város- vezetőség élére, amelyek a törvényhatóság első tisztviselőjétől nemcsak azt köretei­tek meg, hogy kitűnő szakember legyen, hanem azt is, hogy teljes szívvel-lélekkel lásson hozzá, feladataihoz és minden ide­jét a kolozsvári polgárság érdekeinek, kí­vánságainak és közhangulatának ■megis­merésére szentelje. Huszonkétesztendős idegen uralom úján ve* te át ismét a hatalmat a városházán a magyar közigazgatás, A város vezetőinek kettős feladattal is számolni kellelt. Egy­részt maradéktalanul fneg kellett valósí­tani, hogy a háborús korlátozások között is -végrehajtsák a legsürgősebb reformokat és közigazgatási tennivalókat, másrészt pedig zökkenőmentesen bele kellett illesz- szek Erdély fővárosának k övi gaz gazás át az anyaország életének vérkeringésébe. Mert az a huszonkét esztendő, amelyet idegen uralom, alatt kisebbségi sorsban töltöttünk, iagadhata/ilanul nagy kiesést jelentett a számunkra, A magyar közigaz­gatási jog majdnem teljesen átformáló­dott. Törvényhozási és rendeleti utón uj jogszabályok léptek életbe, a városveze­tés hatáskörébe számos olyan intézmény került, amelyeket részben az utóbbi két év ized alatt hívtak éleire, részben pedig a jogfejlődés ruházott rá a városokra, Nem csoda tehát, hogy Erdély fővárosá- \ nalc lakossága elsőrendű fontosságúnak tekintette, hogy kit fogvak kinevezni ko­lozsvári polcármes'érnék. Most őszintén beválhat juk, hogy amikor először hallot­tuk dr. Keiedy Tibor nevét, eleinte bizo­nyos tartózkodást éreztünk. Az erdélyi em.cer nehezen melegszik fel és nem elő­legezi a bízóimat. Keiedy Tiborról annyit tudtunk, hogy a közigazgatási pályán gyö­nyörű karriert futott be és Budapest szé­kesfővárosának tisztviselői úgy tekintet­ték, mint ,,a jövő emberét“. De vájjon ■meg fog-e felelni a kolozsvári polgármes­teri székben a népszerű budapesti tanács­nok? Az aggodalmaskodók mindgyárt hoz­zá is tették, hogy szinte megoldhatatlan ■nehézségeket kell leküzd mie, mert nein Erdélyben élte át azt a bizonyos huszon­két esztendőt és hogy a legjobb akarat mellett sem tudja megérteni az erdélyi élet ügyes-bajos problémáit, És bár fen­nen hangoztattuk, hogy minden olyan kü­lönbséget, igaz magyar érzéssel száműzni akarunk, amely válaszfalat emelhet az ,,anyaországi“ és az „erdélyi“ magyar kö­zött, titokban mégis azt sugalmazta a lo­kálpatriotizmusunk, hogy jobban szeret­nénk olyan embert látni a kolozsvári pol­gármesteri székben, akinek egyéniségét és munkáját a gyakorlati tapasztalatok alapján már megismerhettük. Több, mint három esztendő telt el az­óta. Azért merem őszintén megírni ezeket az aggodalmakat és találgatásokat, mert abban a pillanatban, amikor Kolozsvár polgársága nevében méltatni szeretnénk a távozó dr. Keiedy Tibor munkásságát, o közvéleményt egyetlen mondatban lehet a leghelyesebben kifejezni: q felszabadult Kolozsvár első magyar polgármesterének személyében olyan ember vette q kezébe a város ügyeinek intézésér, aki felelősség- udatával, áldozatkészségével és lelkiis­meretességével az egész polgárság bizal­mát es szeretetét megnyerte. Köztisztviselőnek lenni sohasem volt könnyű feladat. De százszorosán megnö­vekedett a tisztviselői felelősség a, világ­égés kellős kecepén, amikor az ország ér­dekeinek biztosítására az állam a magán­élet' egyre több területén kénytelen bizto­sítani magának a beavatkozási jogot, hogy minden polgár számára érvényesítse az egyenlő elbánás elvét és a létfenntartás< hoz nélkülözhetetlenül szükséges cikkeket. Ilyenkor döntő fontossága van anmlc, hogy q köztisztviselő hogyan viselkedik hivatalában a. hozzáforduló felekkel, mi­lyen a munkabírása és mennyire tudja átérezni nagy időknek nagy felelősségét. Kolozsvár uj polgármesterét hivatalba lé­pése után mindjárt az a célkitűzés vezette, hogy teljes összhangot teremtsen a város tisztviselői kara és a polgárság között. Beköszöntőjében arra hívta jel q tisztvi­selői kar figyelmét, hogy gondosan kerül­jenek minden felesleges bürokratizmust. A tisztviselő legyen tisztában azzal, hogy jr pern n p Igárság van érette, hanem'ő ran az adófizető polgárokért. Az ügyes-bajos dolgában eljáró polgár ne lásson terhet abban, hogy q városi hivatalokhoz kcil fordulnia, hanem tekintsen úgy a város intézményeire, hogy azoktól felt Menü megkövetelheti és elvárhatja igazságos kí­vánságainak teljesítését. Ha mérleget. aka-> ■rnßJ< készíteni Keiedy Tibor háromesztern- dös polgármesteri működéséről, mind- gyárt első helyen arról kell meg emlékez­nünk, hogy a polgármester egyénisége tö­kéletesen biztosaitokba ezt la.z összhangot és az a tény, hogy számtalanszor túltette magát a formákon, népszerűségét a. város polgárságának minden rétegében meg­alapozta. Keiedy Tibor ebben a városban olyaty győzelmet aratott, amelyre egész életében büszke leliei'. Hivatali működésével nem­csak ,,a polgármester“ számára, nyerte i meg a varos lakóinak h Imiin át, hanem megszerezte és kiérdemelte „az ember“ számára is az összpolgárság szeretetét. Nincs a városnak olyan lakója, aki ne érezte volna, hogy a polgármester ajtaja mindig nyitva állt előtte, és nem volt olyan városi kérdés, amelyet ne ismert volna tökéletesen és ne követett volna mindent el a legfontosabb feladatok meg­írni ásítására. Felsorohatnánk most a pol­gármester munkájának egyes állomásait, Hiszen ebben a városban a felszab adui a-i óta a közigazgatás olyan nagyvonalú ered­ményeket ért el, amelyek még békeévek­ben is kiérdemelnék gz elismerést. A köz­igazgatási gépezet a legválságosabb idők­ben is hibátlanul végezte munkáját és az olyan nehéz időkben is megtalálta az utat a tökéletesen kielégítő megoldáshoz, mint a közellátás gondjai és a városren­dezés feladatai. A pontosan működő tiszt­viselői kar irányit ás ábnn mindenütt' ott lehetett érezni dr. Keiedy Tibor egyénisé­gét, aki munkában és lelkesedésben min­denki számára példát muiatott. Erdély fővárosa a szivébe zárta. Munkássága, népszerűsége és osztatlan tekintélye a leg­főbb bizonyítéka annak, hogy ebben az országban az icfazán jó magyar ember a legnehezebb körülmények közölt is em­berül megállja a helyét. Sokat beszélünk: az erdélyi szellemről. Ezt a szellemet Ke- ledu Tibor tökéletesen átértette. és úgy töltötte be felelősségteljes Invavnlát. mintha születésétől fogva itt élt volna az erdélyi humuszon. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezt a szereietet és bizalmai a távozó polgár­mester is érzi. És bízunk abban, hogy fé­nyes uj állásában a hivatali teendők meg­sokszorozódott gondjai között is mindig marad hely a szivében Kolozsvár és a ko­lozsváriak számára. VÉGH JÓZSEF'. Adakozzunk a légitámadás áldozatainak megsegítésére Kegyetlen, ellenséges támadások érlék Buda­pestet. .4 gyilkos bombazáporban gidnnntok alatt ezrek váltak hajléktalanná, ártatlan é.í békés niqgyar kisemberek, 'munkások, polgá­rok, asszonyok, gyermekek 's csecsemői: tö­mege halt hősi halált. Sok élet éviiredes se­rény és áldozatra kész munkájának a gyü­mölcse, a kis családi hajlék vált rommá. Kór­házi épületek romjai temették el a kis ma­gyarok zsenge testét. Magyar élet és magyar vagyon semmisült meg n döbbenet és borza­lom perceiben. A magyar főváros népe büszke elszántsággal viselte a szörnyű megpróbálta­tást, amely vérrel Írott történelmünknek egyik nagy. dicsőségesen szomorú eseménye lett. De az öldöklésnek láttán sem rendült meg a ma gyarság jövőjébe vetett hitünk és helyi állá­sunk. Minden tisztességes magyar fájdalma arra a szent kötelességre figyelmezteti a társa­dalmat, hogy segítenünk kell azokon, akik v legtöbbet vesztettek és a legnagyobb áldozatot adtgk a hazáért. Az egyéni érdek és megfon­tolás felett álló magyar közösség parancsa, hogy mindenki segítsen, ahogy segíteni tud 4 nemzeti érzésnek, magyar Ságunknak próbatéte­le, hogy hajlék nélkül ne hagyjuk a hajlékta­lant, élelem és ruházat nélkül az éhezőt és di­dergőt és ne tűrjük, hagy akár egyetlen egy is földönfutóvá legyen. Az arra hivatott ható­sági tényezők az egész vonalon azonnal meg­indították a mentés, a segítés és a támogatás mániáját, de a hivatalos és intézményes segít­séget sokszorosan felülmúlhatja a nemzeti közösség érzésének teltekben megnyilvánuló eredménye. -4 pusztító támadás óráiban csodát müveit az a: érzés, amikor a lakosság önkén­tes elhatározásából tűzoltással, mentéssel, az épen maradt hajlékoknak felajánlásával, o hajléktalanok bej ogadótsóival. sokszor egi/ctlen szobájának és utolsó kenyerének megoszlású val adta példáját annak, hogy a veszély nehéz óráiban hogyan viaskodik a maggni A tragikusan sújtott városrészek lakosságának viselkedése elkötelezi az egész magyar népei, elsősorban nznkaf, víziknek életét és vagyonát n támadás ' most megkímélte. E$ mert d hiva­talos segítségnek a hatóságok megfeszített munkálja ellenere is Izorhdni vannak, és a ve­szedelem mindnyájunkra egyaránt leselkedik, mindenkinek adakoznia kell, hiszen ezzel ön­magunkért, családunkért és esetleg magunk és hozzátartozóink megvédéséért hozunk áldazn- tot. Szűksg vifh tehát a jobbrnóduak ezreire és tízezreire, de szükség van a szerényebb sor­sunk filléreire is, amelyek — ha még oly cse­kély Összegekből adódnak is — milliókat je­lent beinek akkor, ha magyar vérünk életét és megmaradását kell biztosítani. A légitámadás áldozatainak megsegítésére indítóit mozgalom a napokban a hírlapok és a rádió utján nyújt tájékoztatást a gyűjtés részteleiről. Addig is mindenki igyekezzék adományait a 151.00b számú postatakarékpénztárt csekkszámlára be­fizetni. Kívánatos, hogy minden hazafias ér­zésű szervezet a maga kebelében sürgősen szervezze meg a gyűjtést és ne várja be a t<>- váflibi intézkedést, a gyűjtött összeget mielőbb a fenti számra küldje be. .4 zsidóság részvé­telére a mozgatom nem tart igényi. mert a zsidóság vagyoni helyzetét érintő minden kér­désben kormányrendeletek fognak a nemzet céljainak megfelelő módon intézkedni- Min cienki teljesítse magyar kötelességét és anyagi erejéhez mért legnagyobb adományával is igazolja és bizonyítsa hazafias lelkületét A ifty l& 2Ú & s&géí¥~akCjár& BUDAPEST, április 11. (MTI) Magyarország Főrnéltóságn Kormányzója a légitámadás áldo­zatainak megsegítésére húszezer pengőt ado­mányozott. — 4 m. kir kormány tagjai a lé­gitámadás áldozatainak megsegítésére egu ül lé­sen tízezer pengőt adományozlak — Albrecht királyi herceg a légitámadás áldozatainak meg­segítésére tízezer pengőt adományozott.  tükotsyát&s&k adomány* A Magyar < ukorygárosok Országos Egyesü­lete a Budapesten és kői nyékén kihnmbázQttak fel segítésé re kétszázezer pengőt juttatott Buda­pest székesfővárosnak — Széchenyi Károly gróf. -az egyesület elnöke levelet küldött vitéz ■I dross Andor belügyminiszternek, valamink Body László polgármesternek, okkikel közli, hogy melyen megrendülve, a súlyos csapástól. amely a fővárost és közvetlen környékét sui- tatta. a magyar cukorgyárak Összessége a lé­gitámadás következtében hajléktalanná váltak frlsegitésére megindított mozgalomhoz k*t- száirrzrr pengővel járul hozzá. Az egyesületen kívül Széchenyi Károly gráf a maga és fele­sége nevében még ' további /4 ezer pengőt adott erre a célra. * I Jíiiigerth-Arnóthy Mihály helyettes külügyminiszter A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. külügyminisztérium vezetésével megbízott in. kir. miniszterelnök a külügymi­niszter állandó helyettesítésével Jungerth- Arnóthy Mihály rendkivTdi követel és megha­talmazott minisztert bizta meg. .Tungerlb-Arnólby Mihály Ráesordason szü­letett 1883 március 13-án. Pályafutását 1907- hen. a bécsi es és kir. pénzügvminiszlériumban kezdte meg. 1916-ban már a belgrádi katonai fökormánybizfosság polgári .oszjylyál vezette. A monarchia összeomlása ulán az újonnan alakult magyar külügyminisztérium szolgála­tába lépett és a különböző államokban, külö­nösen Oroszországban és Szibériában maradi magyar hadifoglyok hazaszállításának ügyét vezette. 1923-tól 1933 ig a balti államokban volt -Magyarország diplomáciai ügvvivője s ölt­ben a minőségben is igen hasznos szolgálato­kat tett a hazának. Innen Törökországba ke­rült. mint ankarai kövei. Amidőn a Szovjet ás Magyarország közöli a diplomáciai viszony helyreállt a moszkvai magyar követség veze­tésével bízták meg Moszkvából visszatérve. 1039 augusztus 29-én Magyarország szófiai követévé nevezték ki katonai kitüntetései; I á renc József-rend lovagkereszi je, katonai £r- dcmkereszl a szalagon, signnm Landis a kar «lukkal, polgári kitüntetései: Finn Fehérrózsa- rpncl nagy kérészi je és elsöoszlályu középke­resztje az eszi Sas-kereszt első osztálya és a másodosztálv ii oszt Szabadságkérését, a lett Három csillag-rend nagy tiszti keresztje a lit­ván (icdiminas nagyherceg-rend . nagy tiszti keresztje, a német Vöriiskereszt-diszjelvánv 11. osztálya, a? es/i Yöröskereszt-disz jelvény első osztálya. Huszovszky Lijesi miniszterelnökség! államtitkárrá nevezték ki A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó I r öfőmóltnság.i a magv ir királyi miniszterelnök előlcrje :z|cséjv dr, vitéz thuriki és Romjátnai Thurunszky László felső­házi tag, miniszterelnökségi állalmlilkáft ettől az. állásától buzgó odaadással teljesíteti <./0| gala fának' elismerése melleit saját kérelmére felmentette. A Kormányzó !T ölöméltósága a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére dr, Hu- sznvszk'y Lajos magyar királyi korniányfnta- nnesos. országgyűlési képviselőt miriiszterele.ök- ségi államtitkárrá kinevezte. í>t\ Eledre László — belügyi államtitkár A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kor­mányzó IJr a belügyminiszter előterjeszteni■> e dr. vitéz. Endre Lászlót, Pest PíKs Solt ÁL ­bi-n vármegye alispánját államtitkárrá nt verte k:.

Next

/
Thumbnails
Contents