Ellenzék, 1944. április (65. évfolyam, 74-96. szám)
1944-04-29 / 96. szám
1944 äf rill« 29. ■ran J József: Amiből écdemes Um... A k&zig,az£aíá& Szinte közmondásossá vált, hogy politikában és irodalomban egyaránt ’derűs és jóízű történeteket elevenítsenek fel a magyar közigazgatás „aranykorszakáról''1. A régi jó táblabirákról és később a kiegyezés utáni korszak uj közigazgatási gépezetéről, amelyben vezető helyet a dzsentri és földbivtokososztály tagjai foglalták el. Megmosolyogtuk ezeket az anekdotákat, de mégis keserű volt a szájizünk, ■miért a régi közigazgatásról szárnyrakelt legendás történetek tulajdonképpen egyenes magyarázatát adják anntfk, hogy lassanként hogyan terebélyesedett ki nehézkessé, sallangossá és a bürokrácia valósá gos melegágyává a magyar közigazgatás. A trianoni összeomlás után uj és uj feladatok hárultak a közigazgatásra. Alapvető reformokra lett volna szükség, hogy a közigazgatás gyorsan, a kor szellemének megfelelően és az adott esetekhez alkalmazkodva intézze megnagyobbodott ügymenetét< A feladatok megsokasodtak, az annyiszor óhajtott reform, a közigazgatás gyökereiben való újjászervezése mégis elmaradt. Pedig az ország egész lakossága tudatában volt annak, hogy itt sürgős változtatásra van szükség. Tisztviselőinkből sohasem hiányzott az áldozatkészség és a felelősségvállalás, de a centralisztikus rendszer nem tette lehetővé, hogy elgou' dolásaikat maradéktalanul érvényesíthessék. A parlamentben számtalanszor hangoztatták a közigazgatás azonnali reformjának szükségességét. Erdély hangja a költsénvetési vitákban őszinte nyíltsággal figyelmeztette a kormányzatot, hogy az egészséges decentralizáció uj vérkeringést és kiszámíthatatlan lehetőségeket hozva a közigazgatási célkitűzések gyors és hasznos megvalósításának utján. A reform mégis késett és ugyanakkor, amikor az államilag irányított gazdálkodás a magánélet egyre több területén megkövetelte a közigazgatás beavatkozását, tisztviselőink kénytelenek voltak a bürokratikus formákhoz és sokszor elavult és időszerűtlen jogszabályok rendelkezéseihez alkalmazkodnim Az uj kormány belügyminisztere a belügyi igazgatás kérdéseiről tett nyilatkozatában mélyreható változtatásokat ígér. Sohasem tartoztunk azok közé, akik mindig a napos oldalon akartak elhelyezkedni és a legmélyebben elitéljük a konjunk- turalovágok, hízelgők és konclesők táborát. Nincs férfiatlanabb dolog annál, mint nyahatekert mondatokkal valahogyan megindokolni, hogy miért vagyunk ,,a mindenkori kormányzat rendíthetetlen hi- i ei“. Az egészséges fejlődéshez az őszinte és becsületes bírálat éppen úgy hozzátartozik, mint a jószándéku tervek tisztességes támogatása és elismerése. Ezért figyeltünk fel jólesően vüéz Jaross Andor belügyminiszter nyilatkozatára, amelyben a közigazgatási tisztviselői kartól bürokráciamentes ügykezelést, gyors intézkedéseket és az egyes kérdéseknek a helyi viszonyok kívánalmainak legmegfelelőbb elintézéséit követelte. Ne porosodjanak az akták a hivatalokban és ne igyekezzünk mindenből aktát csinálni! Ne legyen a sok hivatal huza-vona ^ tettek megölője, hanem legyen joga és módja az egyes köz- igazgatási ügyosztályoknak saját hatáskörükben és azonnal intézkednim Ehhez a reformhoz nem is kell külön törvény. Rendeleti utón is egyszerűsíteni lehet a köz- igazgatási ügykezelést és ehhez minden köztisztviselőnk teljes szivvel-lélekkel hozzáadja munkaerejét. Gondolnunk kell azonban arra is, hogy a munkával j agyonterhelt közigazgatási tisztviselők a legrosszabbul fizetett állami alkalmazottak. Nagyon helyes tehát, ha a közigazgatási reformmal egyidejűleg a kormányzat gondja a tisztviselői fizetésekre is kiterjed. A közigazgatási pálya ma hősi áldozatot jelent, a tisztviselők megérdemlik tehát, hogy fizetésükből emberi módon megélhessenek. A mai viszonyoknak megfelelő fizetésemelésre éppen olyan szükség van, mint a közigazgatási reformra, és az ország közvéleménye tökéletesen egyetért abban a kormányzat vezetőivel, hogy ennek a kérdésnek megoldását sem lehet a háború utánra halasz- " tiami. Vissza a fa'u&a Május 1-én életbelép az a kormányrendelet, amelynek értelmében zsidó családok nem tarthatnak többé keresztény háztartásbeli alkalmazottat. A budapesti Uj Magyarság legutóbbi száma ezzel Icapcso- lahosan részletesen foglalkozott a cseléd- kérdéssel . Érdemes nehány adatot ismertetni a rendkívül időszerű cikkből, ezekben a napokban, amikor a zsidó háztartá- sokbmt foglalkoztatott keresztény cselédek nagyrésze útban van hazafelé. 1930- ban a trianoni területen 176.987 háztartási alkalmazottat írtak össze, akik közül 166.848 volt nő. Ebből Budapestre 63.794 háztartási alkalmazott jutott, akik közül 61.632 nő volt. Az országban 1930-ban foglalkoztatott 166.848 női cseléd közül csak 1684 volt izraelita vallásu, vagyis csupán 1 százalék, a fővárosban pedig a 61.632 házicseléd közül 822. vagyis valamivel főbb, mint 1 szávaiék. Régebben az országban is, Budapesten is sokkal több zsidó házicseléd volt, a trianoni területen m.ég 10 évvel előbb is 3 és félszázalék. Tiz év alatt Budapesten felére csökkent a zsidó női házicselédek száma, ugyanakkor a keresztény elcé 49.176-rói 60.810-re gyarapodott. A budapesti házicselédeknek legalább 40 százaléka zsidók szolgálatában állott. Magában Budapesten körülbelül 22—23 ezer keresztény háztartási alkalmazottnak kell május 1-én helyét elhagyni„ Vidéken körülbelül 150 ezer a háztartási alkalmazottak száma. Közismert tény, hogy a zsidók a házicselédeknek jóval nagyöbű számát tartják szolgálatukban, mint ÜLLCKZXI u-mennyi őket számarányuk szerint megit leli. Összesítve a statisztikai adatolcat, a legszerényebb számítás szerint 15.000-re tehető azoknak a vidéken szolgáló házi- cselédehnek száma, akik zsidó liáztartások alkalmazásában állanak. Ha ehhez hozzászámítjuk a budapesti adatokat, úgy közel 40.000-re tenetö azoknak v majdnem, kizáróan női házias el édeknek száma, aki- t ke* a rendelet érint. A zsidó háztartásokból elbocsátott házi- cselédek vagyrésze visszamegy a falujába. Sepsiszentgyörgyi laptársunk, a „Székely Nép“ a zsidó háztartásokból elbocsátott cselédek sorsával kapcsolatban felteszi a kérdést, hogy mennyi székely cselédleány kerül haza a Székelyföldre. Budapesten legalább is 8—10.000 székely leány kerül elbocsátásra s a magyar vidék nagy városai ugyancsak nagy tömegekben bocsátják haza a székely cselédleányolcat. A Szélcely- föld szeretettel várja haza idegenbe szakadt gyermekeit. Otthon most nagy szükség van a munkáskezekre, talán nagyobb, mint bármikor. A hazatérő székely cseléd- leányoknak a hadbavonult férfiak őrhelyét kell átvenni, hogy a termelés folytonosságát biztosíthassák. Bizonyos, hogy örömmel és jókedvvel térnek vissza falujukba, hogy teljes munkakedvvel vegyék ki. részüket a boldogabb magyar jövendő megalapozásának nagy feladataiból. Keresztény birtokéban lévő zsidó vagyoni is be keli leien!eni A zsidók vagyonának bejelentése és záralávétele tárgyában kiadott 1600—1944. számú rendelet szerint minden zsidó köteles a rendelet hatálybalépésekor meglévő vagyonát április 30-ig a lakóhelye szerint illetékes pénzügyi hatóságnak a rendeletben meghatározott módon bejelenteni. Kötelezettség terheli mindazokat az akár zsidó, akár nemzsidó személyeket is, akik zsidó tulajdonban lévő vagyontárgyat bármilyen cimen őriznek. A zsidók vagyonának bejelentéséről és záralávételéről szóló 1600—1944. számú rendelet súlyos pénzbüntetést és. elzárást állapit meg a rendelet kijátszói ellen és lehetővé teszi az internálást is. A kormány nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy a zsidók vagyonát nemcsak a zsidóknak, hanem annak a kereszténynek is be kell jelentenie, akinek zsidó vagyon van a birtolcában, vagy őrizetében. A büntető rendelkezések tehát a rendeletet megszegő kereszténnyel szemben is alkalmazást nyernek. Természetesen az internálás is alkalmazható kereszténnyel szemben. A kormány szigorú ellenőrzést hajt végre azokkal szemben, akik zsidó vagyont rejtegetnek. Számoljon tehát mindenki, aki zsidó vagyont, netán őrizetre átvett, azzal, hogy a megtorló intézkedéseket vele szemben elnézés nélkül érvényesítik, ha a bejelentés kötelezettségének nem tesz eleget, Természetesen a rejtegetett tárgyat elkobozzák. A kormány kezében azonban nem egyedüli eszköz a büntetés, internálás és a rejtegetett vagyontárgy elkobzása. Az adóhatóságok ezenkívül ilyen esetekben szigorú vizsgálatot indítanak és a rejtegető vagyoni szaporulatát úgy számítják, mintha az előző év jövedelméből keletkezett volna. Ennek nyomán a rejte- getőt utólag kereseti és jövedelmi adóval js megterhelik, továbbá jövedéki kihágás és adócsalás miatt az eljárást is megindítják. Tartalékos tisztnek adta ki magát a tisztiszolga — egy évre ítélték DÉiS, április 29. Boér Sándor ba<oai gazdálkodó vagy nyolcizben került már a dési kir. törvényszék el-é,, ahol újabb s újabb bizonyítást kért közok irat hamis i tá.si ügy ében. László Zsigmondi o-roszmezői körjegyző jelentette fel, aki meglepetve látta eg vízben Bethlenben viszont Boér Sándor nevű vélt tiszfiszolgá- ját, mint tartalékos hadnagyot. Betér bizonyaitar-i kívánta, hogy ő nem azonos a tisztiszolgával, érettségizett, 1918-ban tiszt volt. A törvényszék helyet adott a bizo- nyitásnaJk, de h élt-nyolc tárgyalás alatt, sem tudott Boér bizonyítani. Végül is bebizonyiosodoftt, hogy Boér az 1940. évi nlépszámlálási ívbe tartalékos tisztnek irta be magát, így hívták azután be, bár csak tiszti szolga, volt. Annak igazolását is kérte, hogy „őt mindig tisztek társaságában látták“. Bebizonyosodott, hogy ez igaz, valóban tisztekkel volt együtt, de mint tis’zti'szolga. A tisztikarra is hátrányos hazudozása és a közök- iraithamisitás miatt egyévi börtönre és 10 évi hivatal és jogvesztésre Ítélte a törvényszék. Az elitéit méltatlankodva fellebbezett — dr. Sütő Sándor kir. ügyész súlyosabb ítéletért fellebbezett. Boér ellen egyébként csalás miatt még egy másik eljárás is folyik. Morva féle fém- és gépipar! szakkönyvek: Az összes gőzgépek. Vezérmüvek, sűrítő,k (kondenzátorok), gőzturbinák kérdés és feleletben 121 ábrával P 9.— Az összes gőzkazánok. Nélkülözhetetlen tankönyv bármilyen kazánfűtői vizsgára készülőnek. Kérdés éis feleletben, 10*9 ábrával P. 12.— Lokomobll gőzkazánok és gőzgépek- Magán járók, úthenger! ők, gőz- ekék stih., 92 ábrával P 8.— Villamos motorok szer kezet, e, működése, kapcsolása és kezelése, 36 ábrával P 7.40 Akkumulátorok — rok készítése, szerelése, kezelése, javítása. Villanyvezetékek, azok szerelése és szigetelús'8v 22 ábrával P 3.70 "Dinamók szerkezete, szerelése, kezelése és javítása. Magasfeszültségű áramok ismertetése..Útmutató a kisd inam ók készítéséhez P 7.— Amit a fémekről tudni kell. Az összes fémek ismertetése adataikkal P 2.— Az összes fémek színezése áram nélkül (savakkal). Fémek tisztítása, rozsdától való, megóvása, réakianc P 2.50 Csavarmenet-táblázat az. összes rendszerekben P 2 __ »# transzformáto Kaphattok az ELLENZÉK" könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidéki megrendeléseket utánvéttel is azonna 1 e! intézd nk ZSmÓNAK MINŐSÜLŐ EGYÉNE*. élelmiszirellAtása A kolozsvári közellátási hivatal fi gyelmezteti az érdekelteket, bogy zsidónak, minősülő személy jegyére további intézkedésig bus, hentesáru, zsir, illetve margarin május 1-től egyáltalán nem szolgáltatható ki. Hasonlóképpen nem szolgálta Iható ki április 30. után zsidónak cukor. A zsidóknak minősülő fogyasztók külön zsir-, hús- és cukorjegyet kapnak, melyekre közöli idő után külön fejadagot szolgálnak ki. Újabb iapbeszitntetések Vitéz Kolosváry-B'ct-rcsa Mihály államtitkár, a sajtóügyek re. kai. kormány biztosa ,a miniszterelnök * onár létéire az lábbá időszaki lapok megjelenését szüntette meg: Független Ügyvéd, Fiatotok, Fogorvosok Lapja, Gcmz, Gazdasági Híradó, Gyógy á- saati Közlemények, Gyógyszerészá Közlöny,, Gyógyszerészri Szemle, Hajnalcsillag, Ipari és KeresK.ede.rni Gyorshírek, Iparos Hírlap, Kisip r )sok Lapja, Közép- európai Lloyd, a Kürt, a Magyar Család, a Magyar Családtörténeti Szemle, M gyár Export Kurír, Magyar llusíparosok Lapja, Magyar II latszer keire sk edd, Magyar Ipar, Magyar Ke rés ke deltáim és Pénzügy, Magyar Kertészet és Faiskola, M-.igyar Közgazdaság, Magyar Külpolitika, Magyar Rejtvén yujs&g. Magyar Sí és Turistáéiet. Magyar Tavasz, Magyar Törvénykezés, Magyar V;?*s- és Gépujeáy Magyar Vasút és Közlekedés. Magyar Vidéki Szikvizszö- ve ség, Mezőgazdasági Sajtószemle, Méh, Motor, Moriujság. M. P. S. C., O. M. K.E., Párlat, Pénzügyi Hirian. A Részvényes, Segélykiáhás dmü budapesti időszaki lapokat. (MTI.) Eltemették tir» vitéz Balogh Gábor a volt országgyűlési képviselőt BUDAPEST, április 29. (MOT.) SzeTdán délután a Farkasréti temetőben helyez ék örök nyugalomra dr. vitéz Balogh Gábor veit országgyűlési képviselőt, az Országos V. ié®i Szék ügyésziéit. A hatelmastermetü, erős férfiúnak aránylag korai és hirtelen, elhunyta óriási részvétet váltott ki és ez a részvét impozánsan nyilatkozott meg. FI húzták a koporsóhoz utolsó üdvözletüket a jóbarátok, jó ismerősök, ukiknek végeláthatatlan sora vonult el a koporsó előt t és adta le mélyen érzett részvétét a hátramaradottaknak. Az Országos Vitézi Szék. a volt cs. és kir. I. huszárezred baj- társai, a MOVE-nak, a MÜNE-nek, a királyi kúriának, a királyi ítélőtáblának, is® összes törvényszékeknek és járásbíróságoknak, a pénzügyi hatóságoknak, különböző minisztériumoknak, az országgyűlés képviselőházán,ak, az Országos Khszinó- nv k és számtalan társadalmi egyesülő nek küldöttséged rótták le kegyeletüket a gyászoló család előtt. A gyászszertartást dr. Ravasz László m. kir. ütkostunács-cs, református püspök és Sebestyén Andor, kelenföldi református lelkipásztor végezte, amelynek során a püspök magasan szárnyaló beszédben emlékezett meg a vak- r e:5 és hős katonáról és bátor, független és igazsâgţoe ember.öl. Rámutatott arra. hogy aki ilyen, .azt a szentirás szavai szerint: szereti az Isten. A koporsót gyászszertartás végeztével a vitézi lepellel letakarva kísérték a sírhoz. Utána biborparnan vitték az Arany Vitézségi Érmet és óbb hadi-kitüntetést. amelyeket az elhunyt a haza szol- gála,' áb3n szerzett. Rövid hírek MÁRKUS MIKSA udvari tanácsos, aki a Magyar Hírlap főszerkesztője, majd a Pesti Hírlap be!vertes főszerkesztőié volt. budapes* ti lakásán 76 éves Korában, béicsavarodásbaK meghalt, SALAZaR _ MINISZTERELNÖK, aki kormányra epésének évfordulóját csütörtökön ünnepelte, pénteken töltötte be 5 5-ik életévét. A LUCCAI TARTOMÁNYI FŐNÖK a "Bourbon-Pármai hercegi c-'alád egész vagyo- nát lefoglalltacta azal az indokolással, fen» áll a veszély, hogy a Bourbon-Párma család ragjai olaszországi vagyonukat az ellenséges hatalmak érdekében használják fel. EECSERÉUVÉM Erzsébet-inti 2 szoba komfortos régi bérű lakásomat Attila-ot vagy Rákóe/í-ut kör* zefcben. Telei«« 24*91.
