Ellenzék, 1944. április (65. évfolyam, 74-96. szám)

1944-04-29 / 96. szám

Üli » jß fiii* 29.

£í.L£Ií2£í:

ERDÉLYI VÁROSAINK VALLÁSI MEGOSZLÁSA

Az 1941-eg népszámlálás adatait, feldolgozásaik soaTendfjiében íiozEia nyiilváraosságim a Statisztikai H5vá^ tal JV1 agyaror szag tör vény hatósága jfctgu vármsaiiniaik bartmadifélmililió nó- ^-pis stégéből másfélmillió római ka.to- fiJkrfls, 575.000 református és evangélikus., SÍ2.000 lélek pedig zsidó. Minden más vallás és Meketzet csak. egészein kicstiary törietdrikekben! él vái'O- saiinkban, mert ezek többnyire nem városlakó elemiek. így pl. a gőiőgihar- tol’iíloisicxk síz ország laikusságának 4.5 százalékát teszik, de a váltások lakosságából csak 3.4 százalék esik nótájuk, a görög keletűek meg éppen 9_2 számláikkal szerepelnek az ország lakosságában, de csak 2.0 százalékkal városainkban.

A legtisztább római katolikus jellegű városunk (Szabadka, a'hol 89.2 százalék az aranyszem. Csaknem hasonló mértékben római katolikus jellegű -Bajai, (Szeged és Pécs. Ezekben a városokban kicsiny a zsidóság számaránya is. A zsiidök számaránya. Baján 4.2 százalék, Szegeden 3.4 szásza zal ék fölötít van a zsidóság aránya M aroövátsárhelyen (122) saáaaiék) és Kassán (11.5 százalék).

A göjógkalotikusok legnagyobb városai: Ungvár, ahol arányuk 29.8 százalék, Szatmárnémeti, ahol a lakosság egyöttötrésze tartozik ehhez a felekezethez és Kolozsvár, ahol' a lakosság egytizedét képviselik.

A görögkeletiek c,sak Zombonban

és Újvidéken játszanak nagyobb szerepel. Arányuk az előbbi városiban meghaladja, a másikban csak kevés- . sei .marad el az egyhiarmadrész mö- ' göitt. A keleti (román) és az északi (rutén) görögkeletiek nem városlakó ölem.

Az unitáriusok csiaík két városban, fordulnak elő aránylag nagyobb ţ számmal, de ez is csak 4.1 százaié- j kot jelent Marosvásárhelyen és mem j többet, mint 3.7 .százalékot Kolotzs- I várt-.

Az erdélyi thj. városok fellekezet- sízeránti megoszdás*a a következő:

a

,-cő

cá

■-+J

Ni

;^4

cő

02

Jk

4*1

•O

s

►4

m

Kolozsvár

110.950

32.629

11.530

százalék

29.4

10.4

Nagyvárad

92.943

28.607

5.341

százalék

30.9

5.6

Marosvásárh.

44.946

13.J31

2,437

százalék

29.2

5.4

S'ziaJm árnémet i

52.006

11.404

10.479

százalék

21.9

20.2

95.

Vl

73

.áj

éh-cö

A

3

V*

§

i

is!

§

‘0

0

«+-1

V

:Ö

a

K

m

O

ÍSJ

40.605

2.643

2.197

A. 124

16,76.3

36.6

2.4

2.0

3.7

15,2

30,700

1.251

4.896

301

21.337

33.0

1.4

5.3

0.4

22.8

20.130

781

839

1.840

5.693

44.8

1.7

1.9

4.1

12.7

16.392

320

296

32

12.960

31.8

0.6

0.5

—

24,9

mi; zalék.

Aránylag legkevesebb római katolikus városaink között Debrecenben él, ‘alioi a legújabb népszámlálás szerint egyötóid résziét tiaszik a lakosságnak; ez a reformátuisság legelső városa az országban, a lakösságinaik kéth arma drészév el, 65.6 sízázal ék kai. Egynegyodrész alatt van’ még a római katolikusok aránya Szatmárnémetiben (21.9 százalék) 'és ezeken ki- vü egylvarmadrész alatt Nag}7váradton (36.8 százalék), Ungvárotit (29.5 százalék), Marosvásárhelyen (.29.3 százalék), Hódmezővásárhelyen arányuk egyhai-madrészót csak egy árnyalattal haladja meg, iítt ugyanis pontosan 34 százalék.

A legnépesebb protestáns fel ekeizet második legerősebb hazai városa Hódmezővásárhely « Debrecen mellett. ez a második nagyvárosunk, ahol a reformátusok 56.4 százalékukkal meghaladják a lakosság i'elierlászét, Marosvásárhelyen 45.0 százalék a reformátusok aránya, egyharmadrész körűi van arányuk Kol02»várt, ahol érméi egy árnyalattal nagyobb, továbbá Nagyváradon, ahol pontosam, egyharmadrész és Szatmárnémeti - l»on, ahol pedig valamivel az egyhar- madrész alatt van.

A zsidóság legnagyobb arányiszámmal Ungváron él, itt ugyanis meg- baf adják a lákosságmiak (egynegyed - i észét. Szatmárnémetiben keréken egynegyédré szt értnek eh Nagyvárad sincs sokkal ez alatt az arány alatt, mert itt a zsidóság 23.1 százalékot tesz. Ezek után a tj. városok után messze kövertkezilk Budapest: 15.8 százalék zsidósággal1, majd Kolozsvár, ahol ez az arányszám szintén csak 15.2 száizalék. Nemcsak a fővárosban, hanem Miskolcon is rendkívül nagy mértékben csökkent a zsidók aránysizáma.. 1910-ben még az egyötödrészt mieghaladta a zsidó elem a városban, ma 13.5 százalék. Ezeken a városokon kiviül még tíz

6 hónap alatt 6 kiadási

Eddig 3O-G&0 példányban íogyoti élj

Mit kössek hogy kössek

A következők kötésére ad útmutatást: lamberjackek, pullioverek, mellények, blúzok, kosztümök, ruhák,

. kabátok, szoknyák, kesztyűk, turbán sáLsapka, harisnya-zokni, kendő-apróságok, fehérnemű. Útmutatást ad a fanalmaraidékok felhasználására isi!

Ára 8 pengő',

Kaphatók aiz

„Ellenzék“ könyvesboltban

, (Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal 'cgjküblííük.

Az országos számarány szerint rámái katolikus 8,073.751, vagyis 55.1 sázalék; református 2,785.782, vagyis 19 százalék; görögkatolikus 1,701-559, vagy i s 11.6 százalék; evangélikus

729.269, vagyis 5 százalék; görögkeleti 559.962, vagyis 3.8 százalék; unitárius 57.912, vagyis 0.4 száziáiétk; izraelita 724.307, vagyis 4-9 százallék»

Zavarójellege volt a csütörtök esti ellenséges berepüléseknek

BUDAPEST, április 29. A Magyar Távirati Iroda jelenti:

Több ellenséges gép április, 27-én este a Duna—Tisza közén és -a Du* nántnl keleti részért több vonalán délről északkeleti irányban átrepülte az ország légiterét. A késő éjjeli órákban visszatérő ellenséges gépek általa- ban a berepülés vonalán hagyták el délnyugat felé az ország légíterét. Az éjjeli vadászvédedem és a tüzérség működésbe lépett. Bombázásról eddig nincs jelentés. Az átrepülés zavaró jellegű volt.

Megállapították a zsidók utazási engedélyének illetékét

BUDAPEST, április 29. A hivatalos lap szombati száma közli a kormány rendeletét a zsidók utazásával kapcsolatos illetékekről. Eszerint a zsidók utazásénak korlátozása tárgyában kiadott korábbi kormányrendeletben előirt utazási engedély kiadása iránti kérelem 10 pengő beadványi, a kérelemben kiadott utazási engedély pedig 20 pengő igazolványületék alá esik. Illetékmentes a kérvény, illetőleg az utazási engedély, ha az utazás szükségességét polgári vagy katonai hatóság idézésével igazolják. (MTI.)

Paul Valéry Mécs Lászlóról

Ady álma teljesülőben van: az Értől eljuthatunk az óceánig. Ha dolgozni fogunk érdekében s fellobbanó kedvünk nem lankad el a napról-napra való munka erőfeszítésében. Magyar nemzeti művelődésünk — különösen az utóbbi évtizedben — évről-évre egyre több termését hordta be a nagy világnyelvek közös csürjébe a magunk művelődésének s az egész emberi kultúra gazdagodására.

A müveit nemzetek legjobb szellemi művelődésünk számos kiemelkedő alakját ismerik már. Nem egy müveik fölé hajol, elmerül tanulmányozásukba, legtermékenyebb éveiből hónapokat szentel a szórakoztató, tépelődo, gyönyörűséges munkának: megállapítani, mi bennünk a sajátosan magyar s mi általuk az európai szempontból való gyarapodás, újban, való gazdagodás.

A magyar szellem külföldi megismertetésének egyik jelentős állomása: Paul Valéry, a „francia költőfejedelem” előszót írt Mécs László válogatott verseinek uj francia fordításához, mel^- az „Horizons de France” kiadásában jelenik rneg Párisban,

„Néhány évvel ezelőtt az a meglepetés évi —1 kezdi előszavát Paul Valéry —, hogy tulajdon szememmel láttam egy költőt, megismerkedtem egy költővel. Azt akarom mondani, hogy láttam valakit, beszélgettem valakivel, akiről az első pillantás, amelyet rávetünk, azt a gondolatot kelti bennünk, vagy kényszeríti ránk, hogy olyan lénnyel állunk szemben, aki külön a költészet számára teremtődött — ha nem éppen a költészet teremtette önmagának ...”

A költőfejedelem miután felsorolja, hogy „gyakran láttam Leconte de Lisle-t és Ver- laine-t, szoros kapcsolat fűzött Mallarméhoz, gyakran jártam Hérédiához, olykor elbeszélgettem a kávéházban Moróasszal, Henri de Régnier barátai közé tartozott és Gabriele d’Annunziónát is megfordultam ... bármennyire is különbözőek voltak is, hamarosan, már az első szavak után feltárták előttem teremtő lelkűk csodálata« gondját; de ehhez beszélget tés kellett.

Alig kerültem szembe Méccsel, rögtön mey- éreztem benne az ige dicsőségére szentelt leint forróságtól áthatott egész erejét. A legvonzóbb és leggazdagabb színekben tűnt fel ehV- tem. Nemes és kedves arcán ragyogott a megértésnek és a megértésnek szenvedélye, mely egyszerre meghódít mindenkit, aki lelki közösségre képes. Hangja meleg volt, árnyalatokban dús és mélgcsengésü. Az enyém tompa és inkább gyenge: úgy éreztem, papírpénzt váltok be

aranyra.. .*

Költészetét és egyéniségét foglalja össze: „Mécs, a szerzetes, a pap és a költő rendkívüli könnyedséggel és cselekvési szabadsággal éli, sőt magasztositja fel hármas elhivatottságának legkiemelkedőbb jegyeit, A lelkipásztori szolgálat, a szerzetesi hivatás s a költészet szent adományának lelkesedéssel való gyakorlása minden látható nehézség nélkül társul egymással és ez megfelel egyéniségének. Ö teljesen mindaz, ami est totus in foto et totut | qualibet parte .. ”

Paul Valéry boncolgatja 3 nyelv tragédiá- I 5át; minden költőnek végzete, hogy csak egy I nyelven szólhat. Egyeseknek visszhangja birodalmakban hallatszik, másoké kis körön belül. Ilyen a magyaré is: nincs meglettük se

testvér, Se rokofc, mely több ember számára tenné őket érthetővé.

Nagyhatású előszavát a következőkben Zárja: „Emlékszem, milyen órákat töltöttem Rilkével; kölcsönösen csodálkoztunk a költészetünkben mutatkozó különbségeken, melyek játszani látszottak egymással, megteremtve köztünk a közös költői mosoly egységében a különbözőség „rokonszenvét”. Eppily örömmel | gondolok a Mécs atyával töltött tulrövid órákra is és nem fejezhetem be ezt az előszót anélkül, hogy meg ne mondjam neki, milyen kellemes emlék számomra találkozásunk és füstben úszó beszélgetésünk, mely úgy fonódott egymást mint költészetünk.”

Mécs L' költészete elindult világhódító útjára.. „ \

a

HITEL

NEMZETPOLITIKAI SZCMLft

az áprilisi szám tartalmából!

ALBRECHT DEZSŐ:

Víerjünk magyarok lenni MIKECS LÁSZLÓ:

A magyarság és szomszédai LÉVAY ENDRE:

Három arc a horvát irodalomból HORVÁTH JENŐ:

A politikai nevelésről WELLMANN IMRE: Parasztnépünk múltjának feltárása Magyar Figyelő:

A veszprémi országgyűlés meghívó levele 1531-ben — Hozzuk haza a moldvai

csángókat is!

Szerkesztik: ALBRECHT DEZSŐ, KEKI BÉLA, VENCZEL JÓZSEF. VITA SÁNDOR. — Előfizetés egy évre 20 P. Egyes szám ára 2 P. — Szerkesztőség és kiadó- hivatal: Kolozsvár, Mátyás király-tér 5., 1. Postacsekk 72.809. — Megjelenik havonta.

„SZOMORÚ A NÓTA VEGE“

Sulfos koresmai verekedés utójátéka a törvényszék előtt

KOLOZSSIVÁlR:, április 29. Mult év, juniius 20-án véres verekedés szintié- Ivie volt Szűcs Imre korcsmája Fejért. községben. A zsúfolásig- megtelt korcsmahelyúiség egyik asztalánál italozott Miiäzti Oyorgy, Misztá András és Rácz János. A másik asztalnál Kimpián János, Kimpián József és Báró János ült. A két asztaltársaság vaflam,i telett összeveszett, és az utcán verekedni kezdteík,. A verekedőkhöz mások is csatlakoztak, úgyhogy rövidesein súlyos sebesültek hevertek a korcsmiaajitó előtt. Súlyosabban megsiárült Misztá György, akit Kimpián József hasbaszurt és Ráró János, akit Rácz Dezső revolverrel sebest tett meg. A többiek kölcsönösen könnyebben sebezhettek meg egymást.

Az ügyészség szándékos emberölés kísérleteiért indított eljárást Rácz Dezső, Rácz János, Kimpián .Tcnz-set, Kimpián János, Ráütő János éis Miszti András elten. A két utóbbival szemben később az ügyészség elejtette a vádiak A többiek közűi Rácz Dezső 3 hónapi, Rácz János és Kimpián József 2—2 hónapi., Kimpián János 15 napi fogházbüntetést kapott. A törvényszék valamennyiüket snlyos tes- tiséntés vétségében mondotta ki bűnösnek, mert a sértettek közül senkinek sem volt halálos a sérülése.

Több egyesületet oszlatott fel a belügyminiszter

^ Budapest, április 29. (MTI) Az egyesületek feletti teljes felügyeleti joga alapján több zsidó egyesületet, valamint a lipótvárosi Társas Kört állambiztonságá és közbizrondgi szempontból nem kívánatos és aggályos, .Terve alapszabályellenes működése miatt feloszlatta. A feloszlatott egyesületek könyvtárait és irattárát leltár mellett a Magyar Zsidókutató Intézetnek kell átadni.' Tiszta vagyonát pedig az Országos Hadigondozó Szövetség csekkszámlájára kell befizetni.

BUDAPEST, április 29. (MTI) A belügv- miniszter a Magyar Pen Clubot és a budapesti Rotary Clubot ^lapszabálycUenes működésük miatt az egyesületek feletti teljes felügyeleti joga alapján feloszlattaKegyetlen módos* gyiikoUak meg 42 rendőrt a görög kommunisták

Athénből jelentilt: A görög belügyminiszter a rendőrséghez intézet nopíparancsában tudatta. hogy kommunisták a legkegyetlenebb módon meggyilkoltak 42 fiatal rendőrt, akiket éppen most bocsátottak, el az attend rend- őrhkolából és kiképzésük befejeztével Pic- rászban kellett volna, szolgálatukat megkez.de- niökt. A fiattal rendőrök vonaton éppen Per- raszba utaztak. Az útvonalon lévő hidat a banditák felrobbantották, ugvhogy a vonat utasai kénytelenéit voJltak a vonatot e?- hagyna. Ezeket azután fogságba ejtetek, a fiatal rendőröket pedig meggyilkolták.

Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül kdtzd mindennap a magyar uéu boldogţ* kásáért az Ellenzék*