Ellenzék, 1944. április (65. évfolyam, 74-96. szám)

1944-04-27 / 94. szám

1 H < î ix fi r III g 2 7

«I

iU4

H I. L C N Z £ K

Kinevezték az ui erdélyi főispánokat

Or. Varsh aLatos ««»véd le« »áros

BUDAPEST, április 27. (MTI.) A tör- vénylva lóságok főispánjai a kormányvá.1- tozásra való tokintettel, állásaikat az a.!- ko mányos szokásnak megfelelően, az uj kormány rendelkezésére bocsátották.

A belügyminiszter ? kormány nevében felkérte dr. Szent-Irányi Gábor Háromszék vármegye főispánját, hogy főispáni 1 isAtaégéit* továbbra is tartsa meg.

A Kormányzó Ur ötöméi, ósága a m kir. belügyminiszter előterjesztésére dr. gróf Bethlen Béla Beszterce-Naszód és Szol nok-Doboka vármegye főispánját

Szolnok-Pob-oka vármegye főispánt állásában meghagyása mellett Beszterce-Nia- szód vármegye főispáni állásától buzgó szolgálatainak elismerése mellett, saját- kérelmére felmentette és Bes?terce-Na- szód vármegye főispánjává Borbély Kálmán földbirtokos, lomperédi lakost kinevezte.

Dk Cziffrci Kálmán Bihar vármegye !

I főispánját és dr. Illatky knd'rc Nieigyvá- | rád törvényhatósági! jogu város főispánját ez, kiöl az állásaiktól buzgó szolgálataiknak elismerése mellett, saját kérelmükre I felmentette és Bihar vármegye, vak mint 1 Ntgyvárad törvényhr 1 óságu jogu város | főispánjává été: Raj na y Károly nyugat- i injazo't vezérőrnagyot kinevezte.

Dr. Karács Károly Csák vármegye lő- ( ispánját ettől av. állásától buzgó .szolgálatainak elismerése mellett, saját kérelmére felmenté-te és Csik vármegye főispánjaivá Giadhj Ernő nyugalmi: zott vezér- őmagyot kinevezte.

Dr, Inczédy-Joksman Ödön Kolozs vármegye és Kolozsvár sz. kir. város főispánját Kolozs vármegye főiispáni állásában meghagyása mellett, Kolozsvár sz. k.ir. város főnspáni állásától buzgó .szolgálatainak elismerése mellett, saját kérelmére fel men-'ette és Kolozsvár sz. kir. város főispánjává dr. Vargha Lajos Ko- '

l-ozsvát .sz.. kir város tiszti <dügyészéi, kinevezte

Milco László Maros-Toi da vármegy* es

Marosvásárhely sz.. kir. város főispánját ezektől ar állásaitól buzgó .szolgálatainak elismerése mellett, saját kérelmére filméi,vet e és Maros-Torda vármegye ^ és Marosvásárhely .sz. kir város főispánjává dr ioós Andor épi tőim es tér marosvásir- h lyi lakost kinevezte.

Dr. Sebessy Ákos Udvarhely ván»»gye főispánját ettől az állásútól buzgó szolgálatainak elismerése mellett, sajác kérelmére felmentette és Udvarhely vármegye főispánjává cbr, Gáljfy Dezső nyárádi főszolgabírót kinevezte.

Dr. Vitzián István Pilis-Solt-Kiskun vármegye főiispánját et ől f..z állásától buzgó .szolgál'ataiin.ak elismerése mellett, saját kérelmére felmentette és Pest-Pilis- SoH-Kiskun vármegye főispánjává vitéz Mérey László nyugalmazott altábornagyot kinevezte*

\JtCyU Jâzstţ:

t-CCi C'Pft'C*S i##

Jí&tt cíesaU

A tisztesség nevében a konjunktúra- lovagokról és konclesőkről inam legutóbb ennek a rovatnak hasábjain. Sajnos, úgy látszik, hogy ezzel >a kérdéssel nem elég egyszer foglalkozni. Olyan egészségtelen tünetek jelentkeztek társadalmunkban, amelyek a sajtónak legfőbb kötelességévé •veszik, hogy teljes erővel szembeszálljon azokkal, akik minden különösebb rátermettség és szakképzettség nélkül rá akarják vetni magukat a kereskedelemre, azzal az egyetlen átlátszó céllal, hogy köny- nyü keresethez jussanak. A kereskedelemügyi miniszternek a közelmúltban tett nyilatkozata sem tudta lehütni a kondások étvágyát:-. Pedig a kereskedelmi kormányzat vezetője világos szavakkal, félreérthetetlenül megmondotta, hogy a zsidó üzletek bezárása nem jelenti azt, hogy a kereskedelmet, odanemvaló elemek kaparintsák a kezükbe. Hiszen a múltban is az volt a legfőbb hiba, hogy a gazdasági átállítás során egészséges, komoly és törekvő keresztény kereskedő nemzedék helyett a protekciósok, a strohmanok és a<z Aladárok érvényesültek, A közvélemény osztatlan kívánsága, hogy a régi ,,kedvezmény ezeiek“ helyzetét is vegyék revízió alá, nehogy a zsidókkal szemben m-ost hozott törvényes intézkedések a kereskedő- önjelöltek tömegének hadjáratát indítsák meg a különböző hatóságok ellen.

Nap-nap után megdöbbenéssel tapasztjuk, hogy mennyire hiányzik az emberekből az önbirálat és képességeik kellő értékelése. Mindjárt azt is hozzátehetjük, hogy a szégyenérzet is. Olyan emberek akarnak kereskedők lenni, akiknek halvány fogalmuk sincs a- kereskedelem elméleti vagy gyakorlati oldalairól. Vájjon nem érzik-e ezek a konclesők, hogy éppen j olyan szégyenteljes és megvetésre érdemes a szerintük most könnyűszerrel megszerezhető busás jövedelem utáni kétség- beesett sóvárgásuk, mintha ugyanilyen jogon !egyetemi tanári tanszékeket pályáznának meg és arra jelentkeznének, hogy egyik napról a másikra valamelyik tudományág rejtelmeiről tartsanak előadást az ifjúságnak.

Megdöbbentő példákat tudnánk felhozni arra, hogy kik akarták megkörnyékezni a hatóságok vezetőit városunkban „egy kis jóindulatú támogatásért“, ügy hisszük, hogy a józanul és tisztességesen gondolkozó magyar embereknek vér szökik az arcába, ^amikor olyan eseteket hallunk, hogy előkelő társadalmi állású hölgyek és urak „valami mellékjövedelem jól fogna“ felkiáltással arra kérnek közbenjárást, hogy a hatóságok utalják ki részükre teljes árukészlettel együtt egyik vagy másik zsidó üzletet, ők azutpn majd elvezetik valahogy, Itt az ideje annak, hogy nyilván megmondjuk: egyszer és mindenkorra vegye mindenki tudomásul, hogy a nemzet összessége ellen cselekszik, ha a csakugyan komoly gazdasági átállítás útjába akar állani. A kereskedelem az ország életének egyik legfontosabb tényezője. Nemzeti vagyonunk és nemzeti jövedelmünk gyarapodása függ attól, hogy kik veszik at a kereskedelmi őrhelyeket. Félre kell tehát tenni minden egyéni szem,pontot, amikor arról van szó, hogy az ország kereskedelmét végre valóban szakképzett keresztény kereslcedők kezébe adják. Ne kísérletezzenek azok, akik mAndig az élet napos oldalát keresték és előszeretettel tolongtak a húsos fazék körül! Olyan időket élünk,

amikor minden erőnket a jobb jövendő épitőmunkájára kell fordítanunk és a magyar társadalomnak elég ereje lesz, hogy kitaszítsa soraiból a konclesőket, akik a nemzett nagy kérdéseit saját hasznukra szeretnék kizsákmányolni.

Az 07A átzzecvizé*t

A társadalombidöositás a legszebb szociális elgondolások egyike, amely ideális értelemben & kisemberek százezreinek orvosi gyógykezelését és nyugodt öregségét kellene biztosítsa. Az utóbbi évek folyamán hazánkban mégis egyre több és több panasz hangzott el éppen a társadalombiztosító intézetek ellen, amelyek a gyönyörű ideális célkitűzések szolgálata helyett a tőkehalmoz ásva fordították a legtöbb gondot, alig nyújtottak valami.i a magas járulékokért és ugyanakkor, amikor egyr.e- másra vásárolták a palotákat az intézmények tőkéjének gyümölcsözietésére, azokat a minimális igényeket sem elégítették ki, amelyeket a biztosítottak joggal támaszthattak egy közérdekű intézménnyel szemben. Legtöbb panasz a tá-r sa dalom- bizüzsitó intézetek közül is az OT1 ellen hangzott el. Kezdjük mindjárt rjz OTI igazgatóságának rendszerénél. Az OTI ön- kormányzata már régóta megérett arra, hGgy megszüntessék és az érdekelt tömegek meghallgatása után gyökereiben megváltoztassák. Nyílt titok, hogy az OTI ön- kormányzatában a liberális demokrata és szociálista irányzat képviselői tartják kezükben i többséget és működésűk az egész intézményre rányomta bélyegét. Jól emlékszünk arra, hogy amikor az OTI ön- kormányzatába kinevezett erdélyi tagok először vettek részt a társadalombiztosító

egyesület közgyűlésén, milyen megdöbbenéssel tapasztalták, hogy szociáldemokrata részről bontatlanul a leghevesebben támadhatják a munkásságnak azokat a képviselőit. akik a nemzeti gondolat alapján állanak. De nemcsak politikai szempontok teszik szükségessé, hogy az OTl-nál azonnali reformokat hajtsanak végre. A politika másod, sőt tizedrendii kérdés, amikor arról van szó. hogy a magyar kisemberek százezreinek egészségügyi gondozásé■ korszerűvé és megfelelővé tegyiiJc.

Az első, amin változtatni kell, az orvosi ellátás ügye. A írgjogosabb és legindokoltabb panasz, hogy kevés az OTI orvos. Ezért vannak túlzsúfolva az OTI orvosi rendelők, innen származik a sok méltattunk dós, jogos idegesség és mindazok a súrlódások, amelyek végül is megingatták a biztosítottak bizalmát az OTI intézményében. Azt hangsúlyoznunk kell, hogy az OTI aránytalanul kis javadalmazást juttat az orvosoknak, holott a befizetett járulekok bőségesen megadják a lehe'ő- sétfjt arra, hogy megfelelő díjazásért olyan orvosolhat alkalmazzon, akiknek főfoglalkozása és egyetlen hivatása az OTI betegek kezelése lenne. Részletesen felsorolhatnak mindazokat a panaszokat, amelyeket már számtalanszor szóvá tértünk, de ugylátszik, hogy az OTI körül kiéleződött visszás helyzet a kormányzatot is foglalkoztatja. tehát nincs szükség arra, hogy u ra fe'répjük a régi sebeket. A belügyminiszter egyik nyiiatkozV'tábxn maga is beismerte, hogy az OTI háza táján alapos seprési kell végrehajtani, mert csak így lehet a megvár tömegek jogos érdekeit biztosítani. Ezt. cJz elhatározást politikai pártállásra való tekintet nélkül mindenki helyesli. Jó lesz minél hamarabb elkezdeni ezt a sepr égetést! Léptessenek uj rendszert életbe a társadalombiztosítás terén, amely vagyonszerzés helyett a társadalombiztosítás ideális jogászi elveinek a gyakorimban való maradéktalan életrehivá- sára tülekszik.

Csakis Európa aeélbaöltözötí katonáinak győzelmétől várhatjuk a jobb magyar jövőt

— mondja felhívásában a Diákszövetség

A Magyar Nemzeti Diákszövetség és tagegyesületei felhívást intéztek a magyar egyetemi és főiskolai ifjúsághoz. A felhívás egyebek között ezt mondja: A Kárpátoknak a lankáin megjelentek a vörös pestis hadosztályai, felettünk pedig az angolszászok bérgyilkosai szórják <a halált. Nemzeti létünket, magyarságunk legmélyebb gyökereit fenyegeti a pusztulás és csakis Európa acélbuöltözötp katonáinak győzelmétől várhatjuk a jobb magyar jövőt. A keleti arcvonalon sok fiatal baj- társunk fiatal vére pecsételte meg ezt a győzelmet és nekünk kövesünk kell ezeknek a bajtársaknak a példáját. A legelső ma.gyar ember szövetségeseink oldalán a győzelemhez a boldog és szabad Magyarország vezet el bennünket. Övé ma a szó és mienk a feltétlen engedelmesség. Ma nincs. helye széthúzásnak, különvéleménynek, ma csak engedelmesség és a kapott parancs feltétlen teljesítése van. Űzzétek el magatok közül a bujtogatókat, a különutakon járóhat, mert ők a nemzet árulói. Ma valamennyien katonák vagyunk, ha még polgári ruKábcm járunk is. A ka.tiQ.na pedig csak előre nézhet a kitűzött célra-. Éz a cél: győznünk kell, vagy elpusztul a magyarság.

Bajtársak! E pillanattól riadó alatt állunk. Készüljetek fel a küzdelemre faj- tánlcért, nemzetünkért. (MOT.)

ötvenmillió pengő értékű textilárut osztanak szét a munkásság között

Vasváry ipartigyi államtitkár sajtónyilatkozata a munkáskérdésekről

Vasváry Imjos, &z uj iparügyi állam titkár fogadta a Pest munkatársát, akinek kérdéseire a következőket mondotta:

— Munkásságunkról, a magyar munkásságról csuk jót mondhatok, melyre bátran támiaszkodhatik az ország bármilyen nehéz körülmények között is. Tudják, hogy az őket érdeklő kérdések javukra oldódnak meg,. Legelső a komolymeg- alapozott munkásvédelem kifejlesztése és sohase jusson veszélybe ennek a magyar

néprétegnek a kenyere. Ezért a munka folytonosságét is biz, ositaná kell. A magyar mim késs ág a munka és az életszínvonal összefüggésével tisztában van és minden erejével arra törekszik, hogy a további fejlődést biztosítsa. A közeljövőben ötvenmillió pengő értékű textiláru jut el a munkássághoz, mégpedig a piaci árnál sokkal olcsóbban, gyártási áron. A szétosztást maguk a munkásságot foglalkoztató üzemek végzik a katonai parancsnokuk b<*k \> Kolíiajvui Lv > m-ny/z • u /,- lofcitja ■* par v Hanságot .<ho oou x gyermek, ott több le z jut1 ut.i:,. Megi; óul fokozott méri ék bon inunk szájnál a a ::/mk; »: labb'-i gyá/ 'á;.

Végső 6 i ml iá;. 'hát áJJ a/ lej v"/i

iimply hadiüromelc központi H.‘. dión . ki-.zói/*>Mt«Vót rt !ozz, < a jóvöle .. ír - i aug lesz olyan munkás, aki ne kapná nv■;> cuetlenntai tó jav ít a központi ellátás u j;'r. Bár a mu- -kanélkül "g veszély- nem gén fenyeget, mégis szükség volt a mins kaközvetité* ált mosi!ú. á: a é.s a .sw v M most már az egész országot behálózza és úgyszólván óráról-óráia értesül a rnunkap’ac eseményeiről. A megoldandó fe1 adatok közé tartozik <r< országos mun- káskataszter felüli kása, amely wnyuköny - szerűen to-Ttolrnazza minden magyar munkás személyi és szakképzettségi adatait szakmánktól, csoportosítva. Termés Te.'-, hogy 2<z egyes intézkedéseké nem lehet ugrásszerűen elérni, mert ilyen fejlődés nincs, hanem előbb a biztos alapot kell felépíteni, azután lépésről-1 epésre való haladással kell megközelíteni a biztos célt. A mi3gyar munkásság ig:n csekély töredék kivételével mr már nem tánlo- rodik meg a poli lkai jellegű csábitgatá- soktól, bárhonnan jöjjenek is azok és a magyar munkás ma éppen olyan biztos bástya, mint a magyar föld- népe. (MTI )

Tűz hamvasztott el egy spanyol falut

MADRID, április 27. (DNB—MTI.) A Pireneusokban fekvő Can franc s-paoyo határhelység kedden tűzvész martaléka lett. A framcip- határtól 7 kilométernyire, az Aragon folyó mellett fekvő, 800 lakost számláló és 126 házból álló falu. m:n* nemzetközi vasútállomás és mint üdülőhely' volt ismeretes. Az erős szélben ren - kivül gyorsan elharapózott tűz emberélete nem követelt áldozatul és az állatállomány nrgyTészét is sikerült idejében biztonságba helyezni.

A kolozsvári állami kereskedelmi leányközépiskoia érettségi vizsgálatainak eredménye

i Érettségi vizsgálatot 34 jelölt tett le sike- j résén. Kitüntetéssel érett lett 4 jelölt: Füri Anna, László Anna. Szabó Márta, Szikszói Irén. Jelesen érett színién 4: Airizer Klárii. Marosi Angela, Semes Sagy Klára és Schn: stein Katalin. Jól érett 12: Egyszerűen éré*l 14 jelölt. Külön kiegészítő érettségi vizsgáin j ra állott a román nyelvből 10 jelölt.

Az érettségizettek közül a kereskedői p::

I lyát választja 4 jelölt, az ipari pályát választja i 4 jelölt, tisztviselőnek készül 13 jelöli, egyetemre, főiskolára készül 6 jelölt, szociális munkára készül 2 jelölt, háztartásban marad 5 jelölt.

Ssilassy László bemutatkozása Kolozsváron

A Szilágyi—Huszka operettben, a Marin főhadnagyban mutatkozott be szerdán a kolozsvári Nemzeti Színház közönségének Sri- lassy László, a magyar filmek közkedvelt amorozója. Parádés szerepében a kolozsvári közönséget is egycsapásra meghódította közvetlenségével, kedves égével és megnyerő külsejével. Külön érdeme, ho°y nemcsak ele gaz-, jó kiállású színész, de alakításában sok eredetiség és ötlet van. Érthető tehát, ha a kolozsvári vendégszereplése a legteljesebb siker jegyében zajlott le s a nyiltszini tapsok özöne kísérte. A vendégművész mellett ezúttal is szép sikert aratott az egyre jobban fejlöaö tehetségű. finom Szende Bessy, valamim a humorból kifogyhatatlan, állandó derűt é> vidámságot sugárzó Andrási Márton és jatzkó Cia. s a mindig Ízléses Krémer Manci is. Zsúfolt ház és sok vasfüggöny pecsételte meg a nagy sikert.

Külföldieket utasítottak ki Svájcból

BERN, április 27. (DNB—MTI.) Az igazságügyi és rendőri hivatal több spanyol és görög alattvalót, valamint egy francia- ala-i-tvalót, akik most valamennyien genfi Inkosok, bizonytalan időre kitiltott Svájcból. A külföldiek a meg okolás szerint aránylag rövid ideje tartózkodnak Svájcban. Az idegeneket ellenőrző rendőrségi határozott rendelkezései vei szemben. Svájc érdekeire káros kereskedelmet folytattak. A kiutasított külföldiek közül azokat, iijkík nem tudnak átmenni a határon, internálják.

HALÁLRA ÍTÉLTÉK A SZÚR KÁLÓZÓ KÖMÜVESSEGÉDET A budapesti büntető törvényszék rögtö-nitélő tanácsa tegnap vonta felelősségre Kertész Ferenc állásnélküli kőmüvessegédet. aki április 21-én az elsötétítés ideje alatt italozás után Ladi Ferencet agyonszurta. Ladi Jenőt pedig megsebesítette. A rögtö-nitélő tanács Kertészt halálra Félte. (MOT.)