Ellenzék, 1944. április (65. évfolyam, 74-96. szám)
1944-04-26 / 93. szám
V ilS i. ; EL \CtCjU OH L S ' ' H Á a A K E P V I o E L Ö H Ő 2 I SZERtJA, l¥*i äprffis 2& ~ , M LXV» évfolyam, 93« szám., ÁRA 16 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16-, I. Telefon: 11—09. . Nyomda: Egye. tem-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72056 ULflPiTOTTä: BARTHS MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTOV ALLALA1 Rl. Kolozsvár. Előfizetési árak 1 hóra 4.30 A negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 év.e 49 0- . . A nagy pillanat Irta: ZaihuretZAV G$u*a v ehrb Az életben és a történelemben néliáN megszólalnak a csillagok. Elárulják titkukat. Jaj annak, aki nem érti meg szavukat Jaj annak, aki ilyenkor nem feléjük fordítja tekintetét. Emberek és nemzetek sorsa dől el ezekben a pillanatokban s ha balul dőlt el, hiába siránkozunk a mulasztottak felett. Kegyetlenül és kérlelhetetlenül kanyarodik az élet arra,* amerre a sors kereke fordult. Azután nincsen helyreigazítás, jóvátétel, változtatás. Be kell várni a következő nagy pillanatot és az néha csak századok múlva érkezik el. Ami március 17-e óta történt, ilyen pillanata a magyar nemzetnek. Most dől el jobbra, vagy balra a sorsunk és kizárólag tőlünk függ. hogy merre dőljön el. Megértjük-e, átérezzük-e a nagy pillanatot, vagy mint megunt ócskaság kábán hullunk-e a rajtunk kívül álló erők játékába ... ez ma a kérdés! Sok álmot és sok illúziót el kell ma temessünk, hogy erős akarat váljék belőle. Újból számot kell vetnünk önmagunkkal és újból és újból végre kell hajtanunk a magunk 'revízióját, mint ahogy annyiszor megtettük Erdélyben. El kell dobnunk magunktól minden földi terhet, minden érzelmet — a fájdalomét, szégyenét és örömét, a haragét, gyűlöletét és el- leszenvét egyaránt — és csak a dolgot ő magát nézve, tovább kell mennünk a régen megkezdett, utón, amelyen annyi kétséggel és reménységgel, neki-neki lendülve és ismét botladozva -haladtunk negyedszázada a magyarabb Magyarország felé. Rohamoztuk egy avilt' életforma mindég ködbevesző és fojtóan ránk- hulló falait, szemben egy halálraítélt és halódó világ utolsó görcsös' akarót óval, kerestük a magyar utat. Nem értett, nem tudott, akart, vagy mert megérteni egyik oldal sem. Itt konzervatívok, amott forradalmárok voltunk. Mi valamennyien magyarok, akik egy negyedszázad kisebbségi küzdelmeiben és szenvedéseiben megtisztultunk minden sallangtól, frázistól, utópiától; —- itt Erdélyben, a Délvidéken és a Felvidéken s legfájdalmasabban talán a trianoni országban. Csak a magyarságot kerestük az életben, s hittük, hogy a múlt nagy tani- ţ fásai és példaadásai nyomán, vergődéseink árán, magunkból és magunk által tudunk meg- , ájulni, s megújítani az országot. Hittünk a ! magunk igazában s hittünk igazságunk gyű ■ zelmében. Rendeztük sorainkat, amelyek las- i . san láthatatlan magyar arcvonallá sűrűsödtek, J küzdöttünk a szellem fegyvereivel s bíztunk abban, hogy egy napon eiérkezik számunkra ama nagy pillanat, amikor megvalósíthatjuk akaratunkat s a magunk fiatal magyar arcára teremthetjük meg a megújult népi, szociális, európai és modern, független és szabad Magyarországot és uj magyar századok alapköveit rakhatjuk le a mi küszködéseink és szenvedéseink által megváltott utódok számára. Vártuk a pillanatot és nem siettünk, mert tudtuk, hogy a mi eszméink a tömegek lelkének legmélyén élnek, hogy azokat mások igyekeznek kifejezni politikai formulák és frázisok által, s tudtuk,- ha forradalmat akarunk, az nem a mi forradalmunk lesz, a politikai és társadalmi álképfetek tömkelegében elcsúszik jobbra vagy balra s utat vesztve vagy idegen formákat szül, vagy ha megbukik, kérlelhetetlenül lesz ur felelte, s felettünk a reakció Lehet, mégis meg kellett volna Kisérlenünk! De töprengeni ezen ma épp oly hiábavaló, mint rekriminá'ni mindannak okát, ami március í7-e óta történt. A lényeges, a döntő felismerés, hogy ezen az említett s mindéi bizonnyal örök időkre ^emlékezetes napon nyilatkoztak meg a magyarság számára a csillagok Oh. nem úgy, ahogy annyiszor megálmodtuk s ahogv szerettük volna! — Nem lett könu- nyebb, de megmaradt az ut, amelyen eddig haladtunk s immár az egész nemzet ezen az utón kell, hogy meneteljen Hr. nem teszi, Mohács lehet egy iijabb csatavesztésből mint ahogy akkor is csupán csatát és nem országot vesztettünk. Az ország később veszett el, amikor kiderült, hogy a nemzet nem tud egyazon utón haladni. Ezt a hibát, amely súlyosabb minden bűnnél, nem szabad mégegyszer elkövetnünk. Fel kell ébrednünk a szomorúságból és szégyenkezésből. Le kell kiizdeniink a megdöbbenést és csalódást. Nem rágódhatunk azon, hogy mi miért és miképpen történt, hanem ha valaha, ugy ma előre kell néznünk és ismét fel kell magasra emelnünk zászlóinkat. í gy adottsággal és egy lehetőséggel állunk £ ma szemben. Az adottság: a határainkig előnyomuló bolsevizmus. Ez ellen minden meufontolás, minden habozás nélkül be kell vessük minden erőnket, hiszen az ő győzelme a mi teljes pusztulásunkat Jelenlené! 'Nem reménytelen a küzdelem; hiszen vállvetve küzdünk a német véderővel, amely Európában egyedül képes győzedelmeskedni a szovjet kolosszus felett. De kemény és kérlelhetetlen lesz a harc. Kint az arcvonalon és idebent az országban. Magyarok vagyunk, s nincs mit mondanunk egymásnak, ha hazánk áldozatos megvédéséről van szó! Mindegyikünk tudja a' maga kötelességét! A bolsevizmus leverése feltétele minden további magyar életnek. De ugyanúgy feltétele, hogy felismerjük a lehetőséget is, amely megadatott számunkra. Ami március 17-e óta történt, az nem győzelme senkinek s ennélfogva senkinek se oka, se joga ujjongani felette, hanem csupdtt veresége és bukása egy harmadik oldalnak, amellyel szemben állottunk, de amelyet nem mi vertünk meg és amelynek bukását nem mi idéztük elő. Ami tehát történt, annak ugyanúgy oka a megbukott oldal, mini mi — látható és láthatatlan artvonalakon küzdő magyarok —, mert nem mi buktattuk meg és vertük le idejekorán. Ma még nem tudunk semmi bizonyosat. Nem tudjuk mi és hogyan volt készülőben. De tudjuk azt. hogy amikor a bolsevizmus közvetlenül fenyeget* határainkat, akkor a vele. vagy szövetségeseivel rokonszenvező elemeknek és tendenciák nak nincs helyé Magyarországon. Ezeknek a felszámolásában segítségünkre volt és segítse* giinkre van a német szövetséges. Vele egymással szembeni feladatunk a kölcsönös bizalom helyreállítása', amit könnyűvé tesz kérlelhetetlen sorsközösségünk és az újból vállalt közös véráldozat. De maginak a helyzetnek, amely adódó' t, lénvege az. hogy hu összelőnünk valamennyien, magyarok, a németekkel vállvetve aratott győzelem után. megteremthetjük az annyiszor, megálmodott igazi, független, szociális és■ 4Zö* bad, magyarul élő Magyarénszágot, megragadva az alkalmat oz igazi reformok ténylegese végrehajtására. Ennek a célnak érdekében:, félre kell tennünk minden ellentétet, amely eddig is inkább csak a módszerek és eszközök megvátogatásában, mint magában o célban, magyart a magyartól elválasztottak. A HITLER MUSSOLINI TALALKOXO MERI,EGE t Németország és szövetségesei teljes győzelmével végződnek álló események Újabb területekei i.ieg az előrenyomuló mngj'ur csapatok Bukarestet és Píojesiet bombázták az angolszász repülők BERLIN, április 26. (MTI) A Führer főhadiszállásáról jelentik: A Führer és a Duce április 22-én és 23-án találkozott. A kettőjük között fennálló régi ba- 1 rútság szellemében folytatott megbeszélések so- ! rán megvitatták a két országot és a közös cé- I lókat érintő politikai, katonai és gazdasági ' kérdéseket. A Duce tolmáesolla a Fiihrérnek a köztársasági fasiszta kormánynak, mint az egész olasz nép egyedüli képviseletének azt az > elhatározását, hogy . még tevékenyebbé fokozza részvételét a harcban a háromhatalmi egyezmény szövetsége1 seinek oldalán. j Ez az elhatározás meleg elismerésre talált és a í birodalmi kormány hatásosan támogatja a j Duce kormányának törekvését. A hármas- egyezmény hatalmainak szilárd elhatározása, hogy didalmasan fejezzék be a háborút a kelet bolsevistái és .a nyugat zsidósága és plutokratái ellen és ezzel uj és igazságos rend alapján biztosítsák a népek életét.t kifejezésre jutott azokban a fejtegetésekben is, amelyekben a Führer ismertette a hatalmi eszközöknek a küszöbön álló döntés érdekében való teljes laibavetését és a háború utáni idők célkitűzéseit. A Führer és a Duce megbeszé- Tései, amelyeken Ribbentrop birodalmi külügyminiszter. Keitel vezértábomagy és olasz részről Graziani tábornagy, valamint Mazzolini államtitkár is résztvett, megerősítették azt a rendületlen elhatározását, hogy a harcot vállvetve folytatni kell a végső győzelem kivívásáig és a tengely, valamint a hármasegvez- mény hatalmai által kitűzött politikai célok megvalósításáig, A Fiihrerrel történt találkozóval kapcsolatban a Duce szemlét tartott az egyik gyakorlóiéin felállított olasz hadosztályok felett, hogy meggyőződést szerezzen kiképzésük és felfegyverzésük fokáról. Wlihelmstrasse : A találkozó a Mussolini elleni merényletről szóló hírek legfényesebb cáfolata BERLIN, április 26. (MTI) Német helyről közlik tájékoztatásul: A külügyi hivatalban a külföldi sajtó képviselőinek mai értekezletén felolvasták a Führer és a Duce találkozásáról kiadott közleményt. Megállapították, hogy a közlemény e megbeszélések irányáról és alapjáról elegendő felvilágosítást nyújt, ugy, hogy további nyilatkozatok a jelentős találkozóról feleslegesek. Hangoztatták, tulajdonképpen csak megfelelő párhzamot lehet vonni Mussolini, a Führer régi barátja között, aki, mint a Németországgal szövetséges ország vezetője szerepel ugy, mint eddig, másfelől Badoglio között, aki azt reméli, ho^fy Moszkva szövet ségesei irányában tanúsított engedelmes előzé kenységével továbbra is ■ játszhatja eddigi siralmas szerepét, mint kormányfő. Ezzel kapcsolatban szembeállítják a tulajdonképpeni Olasz országban uralkodó rendezett életviszonyokat azokkal a zűrzavaros állapotokkal, amelyek a megszállt déli részen tapasztalhatók. Olt ugynis. az angol—amerikai megszállás egyre erősebben megnyilvánuló kísérő jelensége a megvesztegetés és az éhínség. A találkozásnak ez a legújabb ténye — hangoztatják végül a Wilhelmstrassen —- bizonyítja azoknak a külföldi jelentéseknek a képtelenségét, amelyek Mussolini ellen intézett merényletről szóltak. „A világ nagy döntések előestéjén áll46 ' BERLIN, április 26. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A külföldi tájékoztató szolgálat irja; A Führer és a Duce között törtem találkozás egész sor érdekes katonai és politikai kérdést vetett fel. Mint a hivatalos közlő ny kié ;melL a ütegbe- ’ti barátság szellemében folytak le, amely a két államférfit hosszú évek óta egymáshoz fűzi. Az elmúlt év eseményei bebizonyították, hogy ez a barátság a legkeményebb oróbát is kiállja és semmiféle sorscsapás nem tudja megrendíteni. Azt a tényt, hogy a Führer és a Duce éppen a mostani időpontot választotta arra. hogy az általános helyzetet megvizsgállak, ugy lehet tekinteni, hogy a világ nagy döntések előestéjén áll. Az olasz államférfit áthatja az a bizalom, amely a német vezetést az eljövendő feladatok irányában eltölti és az a szilárd meggyőződés, hogy a küszöbön álló események Németország ér szövetségesei teljes győzelmével végződnek majd. Jellemző a találkozó emelkedett hangulatára. Nhogy a hivatalos közlemény a háború utáni idők céljairól beszél. Ezek a megbeszéléseken kiemelkedő helyet töltöttek be. A Führer és a Duce élénk eszmecserét folytattak azokról a tervekről, amelyeknek a háború után — a hivatalos közlemény szavait idézve — a né" pék számára ui és igazságos rend alapián biztosítják az életet. Svédország megértési la* nusit Einnország iránt BERLIN, április 26. (MTI). Illetékes német réseiről közlik tájékoztatásul: A Wilhelmstrassen azzal kapcsolatban* hogy Finnország visszaútasitóttá a szov- je fegyverszüneti feltételeit, feltett kérdésre rámutatnak svéd kjpok cikkeinek egé&z sorára, amelyek — mint megállapították — megértést tanúsítanak a finnek magatartása iránt és azf teljesen jogosultnak tekintik. E sajtónyilatkozatokban. kifejezésre jutott svéd részről, hogy a moszkvai követeléseket annyira túlzottnak tekintik, hogy a finnekkel együtt kételkedni kell, vájjon a szovjet egyáltalán komolyan tette-e meg ajánlatát. Finnország elutasító magatartását nem Berlinből diktálták, hanem az egyedül Finnország álláspontjának tekinthető az, elfogadhatatlan szovje- félté*elekkel szemben-
