Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-13 / 59. szám
1 ?) 4 4 március 11. JßLLENZCS OMB Az erdélyi Iparos-egység Jegyében Megalakult az Erdélyi Párt nagyváradi és zilahi iparos-szakosztálya NAGYVÁRAD, március 13. Vasárnap délután megalakult Nagyváradon az iparosság széleskörű érdeklődése mellett aa -'Erdélyi Párt nagyváradi tagozatának iparos szakosztálya. Háromszáznál több nagyváradi iparos jelent meg az alakuló .»gyűlésen a M gyár Ház nagytermében, amely zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Az ülés résztvevői között minden iparág • nagyszájúiban képviseltette mrg#. Fazekas Lajos nyitotta meg az üT-ést. üdvözölte a pártközpont részéről megjelent Demeter Ferenc ipartestületi elnököt, a kolozsvári tagozat ipari szakosztályának elnökét, dr. Páll György országos főtitkárt, valamint a : megjelent országgyűlési képviselőket, Kortsmáros Lászlót, Soabó Jánost. ,,4: mai időkben fokozott mértékben szükség- van szervezkedésre és összetartásra“ Demeter Ferenc ismertette a gyűlés célját. Kolozsvár iparosságának üdvözletét tolmácsolta. Rámutatott az iparos társadalom szervezkedésének fontosságára és emlékeztetett a magyar iparosságnak nemzetmenitő, áldozatos munkájára az 1918. évi összeomlás idején és a megszállás évei a'isítt. Elmondotta, hogy az erdélyi iparos társadalom már a kisebbségi időkben életrehivta egységét, amely bébi zonyitotta, hogy az erdélyi magyar iparosok teljes munkaerejükkel «a nemzeti érdekek szolgálatában állanak. Megem é- kezett arról, hogy Bornemisza Géza iparügyi miniszter debreceni beszédében llaegsuilyoizta, hagy az ipar osságnak saját kezébe kell vennie sorsa irányítását. — Az erdélyi iparosságnak azonban — mondotta — vigyáznia kell arra, hogy miként irányítja a maga sorsát. Erdély kézműves iparosságának mint a múltban, ezúttal is nyitott szemmel kell várnia és meg kell találnia a módot arra, hogy önállóan. saját utján védje meg érdekeit. Ha már a parlamentben nincsen megfelelő számú képviselete az erdélyi magyar iparosságnak, arra kell törekedni, hogy ?z Erdélyi, Párt keretén belül megfelelően védjék meg érdekeit a törvényhozásban. Ezzel a meggondolással jöt létre a kolozsvári iparosszakoeztá"y alakulása is. Nagy ö'önaünkre szolgál, hogy ez a mozgalom most az egész országban általános érdeklődésre talált. — Kolozsvár iparossága nem politikai célból tette meg ezít a lépést, hanem attól a józan meggondolástól indíttatva, hogy érdekeit !aiz Erdélyi Párt keretében biztosítsa. Az Erdélyi Párt felénk nyújtotta testvéri kezét s azt el kell fogadnunk. A mai időkben fokozott mértékben van szükségI. szervezkedésm és összetartásra. „A® iparosság nem akar politizálni!“ Demeter Ferenc ezután az iparosság különböző kívánságait ismertette, elsősorban i\z anyagellátás és a tanoneutánpót- lás ügyét, amelynek megoldását az ipa- rossságmak meg kell találnia és ezt a legjobban az Erdélyi Párton keresztül érheti el. A napi politikába az iparosság nem akar beleszólni, hanem gazdasági politikát és iparpolitikát akar folytatni. Példát aklsrunk venni — mondotta — a szervezkedés tekintetében az EMGE-től, amelyben a gazdák kitünően megtalálják képvisel etiiket. A nagy tetszéssel fogadott felszólalás után Fazekas Lajos mondott köszönetét az értékes felvdlágiosifásért, majd feltette a kérdést: akarják-e a szervezkedést? Az ülés résztvevői egyhangú helyesléssel válaszoltak- Ezzé! az Erdélvi Párt nagyváradi iparosszakosztályví' megalakult és á vezetőség megválasztására kiküldték a jelölő bizottságot. Dr. Páll CiyÜrgy ; A* or« üélyimagyar iparosság ai Erdélyi Párton keresztül megtalálja szóvivőjét az országházban Dr. Páll György, az Erdélyi Párt országos főtitkára to1’mácsolta Teleki Béla gróf országos pártelnök üdvözletét, amit a jelenlévők hosszan tartó lelkes tapssal fogadtak. Rámutatott arra, hogy az Erdélyi Pártnak nem taggyüjitési célból van. szüksége az iparossá kosztály felállítására, mert. hiszen az erdélyi iparosok 95 százaléka amúgy is tagja az Erdélyi Pártnak. A szakosztályi alakulás tisztám az iparosságnak érdeke és szüksége. Az ipartestületek ugyanis nem viselhetik mindenben ugv az iparosság érdekeit és olyan eredményesen, különösen speciálisan erdélvi és nemzeti vonalon, mint az Erdélyi Párt, ame’y a parlament második legnagyobb pártja és amely tisztán erdélyi érdekeket képvisel, párhuzamosan a ‘ magyar egyetemes érdekekkel. Az Érdél vi Párton keresztül a magyar jproros- sáig megtalálja szóvivőjét az országlház- bkn. Az erdélyi magyar iparosság nemcsak iparos érd ekeket szolgál ezzel a szervezkedéssel, hanem a magyar egységnek és a miagyar nemzeti ügyinek is igen nagy szolgálatot tesz. A clmkórság «Ile» Széké Jián'Os képviselő szólalt fel ezután. Hangsúlyozta, hogy Erdély magyar iparosságának legfőbb kötelessége a szervezkedés. Ezután az iparosság különböző fontos kérdéseivel foglalkozott, elsősorban az anyrgeloszi'.ás kérdésével és a tanon dk érdessel. Rámutatott eirna. a veszélyre, amely a tasoncbiányból adódik. Pé’dául az ácsszak.mában az a helyzet, hogy harminc mesterre jut egy tianonc. Meg kell találják annak módját, hogy ezeket a kérdéseket minél sürgősebben megoldják. Végül nagy tetszés mellett szó vát ette még, hogy az iparos ságinak küzdenie kell a kellemet1'en cimkórság ellen s arra kell törekednie, hogy a maga súlyával a magyar közéletnek ezt a kellemetlen betegségét kiküszöbölje. Â tisztikar A jelölőbizottság előterjesztésére egyhangúlag a' következő tisztikart választották: Elnök: Szabó Károly ipartestületi elnök. Ügyvezető elnök Daróazi János, Mi? g válla szító Mák még négy társelnököt, akik a különböző szakmai csoportokat j képviselik. Titkárrá Barna Ferenc dr. ; ügyvédiét, továbbá két ügyészt és a választmányi tagokat választották meg. Választmányi tagságot kapott minden ogyes iparág és Saabé János képviselő javaslatára elhatároz ák, hogy a női iparágakat is ketlősnámu képviselethez juttatják a választmányi tagságban. KoTtsmáros László, a párt. nagyváradi tagozatának elnöke köszöntötte ezután a megalakult szakosztály elnökét és kivánt szerencsét működéséhez. Szabó Károly, a szakosztály elnöke, köszönetét mondott a személye iránt megnyi'! vénült bizaloméit. Programbeszédet mondott, amelyben emlékeztetett a húsz ónkét évi el nyoma tiás alatt kialakult testvéri érzésre. Arra kell törekedni, hogy a mostani' szervezkedéssel és az egység keresésével Nagyvárad iparossága megint megtalálja méltó helyét az ország' ipari életében. — A magyar nemzeti érzelmű iparosságnak részt kell vennie ebben az egységes nemzeti össbefogáishan a marxista tanok lélekrombol ásóval szemben. Az elnök felszólalását lelkes helyesléssel és tapssal fogadták, majd az ülés a Himnusz elének lés év el ért véget. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET Gyurkovícs Mária és Nagypál László ária-estje Nemrég irtuk egyik cikkünkben, hogy Kolozsvár tenorszegény operájának a Faust előadásához Nagypál Lászlóra volna szüksége s ime, máris itt termett, ha nem is Faust jelmezében, de a hangversenypódiumon, mégpedig a pesti Operaház egyik legnagyobb értékének, Gyurkovícs Máriának a társaságában. Komoly műsorral lépett fel a két művész, programjukat felerészben Mozart-áriákból állították össze. Gyurkovícs Mária előadta Mozart C-moll miséjéből az Et incarnatus est-et, azután a hires Alleluját s Pamina egyik áriáját a Varázsfuvolából, szünet után Donizetti Lám* mermoori Luciájának egyik koloratur-áriáját és az ellenállhatatlan hatású Mozart—Ádám variációkat. Nem akarunk a szuperlativuszok használatában túlzásba esni s ezért csak azt mondjuk, hogy Gyurkovícs Mária egyike a legjobb koloratur-énekesnőknek, viszont ezt nemcsak magyar, hanem külföldi viszonylatban is állítjuk. Finom hangi.nditása, természetes éneklésmódja, muzikalitása és stilus- ismerete biztosítják nála az előadásbeli szépségeket, amellett nem mindennapiak hangbeli kvalitásai sem: sajátos melegség színezi a hangját, ami szokatlan a koloraturszoprá- noknál, s elragadtatásig lelkesítette közönségét staccattóinak és trilláinak csengettyü- csangéso. Ráadásul Strauss Denevér című operettjéből Adél áriáját és Lehártól a Paganini* keringőt adta elő. Komoly értékű hangbeli adottságai vannak az est másik énekesének, Nagypál Lácszlónak is. Haendelnek Budapesten nemrég bemutatott Rodelinda cimü operájából énekelt egy áriát, azután Mozart Don Jüanjából, Meyerbeer Afrikai nő és Cilea Arlesi lány című dalművéből mutatott be egy-egy tenor-áriát. Egészséges, megfelelő magassággal rendelkező, fénylő lkai tenorltang a Nagypál Lászlóé, nagy vivőereje van s kitűnő lélegzéstechnikával rendelkezik, előadásának azonban még föl kell engednie merevségéből. Három duettet is hallottunk Gyurkovícs Máriától és Nagypá Lászlótól, a Szöktetésből, a Hunyadi Lászlóból és a Traviatából énekeltek Kettősöket. Közreműködött még a hangversenyen Pas- quali Liana hartamüvésznő. A fiatal olasz művésznő újból bebizonyította, hogy nehéz párját találni, olyan kitűnő mestere hangszerének. De nemcsak technikai felkészültségét értékeljük, hanem őszinte, közvetlen előadásmódját is, mert őt hallgatva, úgy érezzük, nem hangjegyeket kelt életre, hanem mintha ő költené a müveket a pillanat ihletében. Tourniertől a Prelude et Danse-ot és Alvars Szerenádját játszotta. Az énekeseket Endre Béla kisérte zongorán kitűnő hozzáértéssel, az Adam-variációk és a Lammermoori Luciából énekelt ária kíséretében részt vett a fuvolás Török Béla is. A hangversenyt Bíkfalvi Szabó Zoltán rendezte. Kár volt két előadást tartania, mert vasárnap délután úgy látszik csak a pécsi öregdiákoknak és a pesti dizőzöknek van közönségük. Az esti előadást, annál lelkesebb közönség, tapsolta végig. Rezik Alice és Rezik Károly hangversenye Szombaton este Ferik Alice és Rezik Károly zongora és gordonka-hangversenyét hallgattuk meg a Mátyás Király Diiákházban. Má tagadás, a hangversenyt nem Rezik Kárólynak, a kolozsvári zenepedagógiai régi munkásának föllépése, hanem Rezik Alice bemutatkozása térié érdekessé. A fiatal zongorista most végzi a budapesti Zeneművészeti Főiskola negyedik évfolyamát, Dániel Ernő növenIJj \ agy kifogástalan állapotban lévő, keveset h-jsznált 48 személyes berndorfi alpacoa evőit ész letet megvételre keresünk. A ín!atoW ármegjelöléssel ALPACCA“ jeligére kérünk. ipar .testületek jelentőségévé'., az iparosok utánpótlásának nagy.fontosságú kérdésével s ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az utánpótlás hiányának egyik fő oka- az, hogy a fiatalság az ipari pályán, jövőjét neí látja eléggé biztosi Jva, Ezen csak úgy lehet segiilená, ha az iparosok agigkori nyugdiját a törvényhozás utján biztosítják. Az iparos utánpótlás másik fontos tényezője, tanoncotthonok létesítése, amelyeket állami támogatással lehet csak életrehávini, a meglevőket pedig megér ősi tend. •Szilágyi Ferenc nagy te-1 Is zéssel és él-* jen zéssel kísért beszéde után Lengyel Albert szólalt fel. Párhuzamot vont Zilah és Kolozsvár között, felemlítve a megszállás első napjaiban a ZKlah közelében lezajlott harcokat, amikor a magyar lakosság fegyverrel a kezében ál’bíit ellent a megszállóknak, elismeréssel állapította meg, hogy az erdélyi városok közül Zilah a legmagyarabb város. A kolozsvári iparosok testvéri üdvözletét tolmácsolta. A. tisztikar A beszédek elhangzás? ntán a nagygyűlés egyhangúlag kimondotta az ipari tagozati megalakítását. A kiküldött jelöhi- bizottság jelölése alapján diszelnökké dr. Bölöni Zoltán országgyűlési képviselő1., elnökké Szémásy Ferencet. Nein okká Os- váth Endrét, Szmercsányi Gézát és Fodor Jánost, jegyzőivé Reszler Vilmost, választ- miányi tagokká Balogh Gyulát. Ka'lay Istvánt, Herczegh Lajost, Fazakas Gyulát, Józsa Vincét, Szekér Istvánt, Osváth Lajost, Nagy Istvánt, Orosz Józsefet, Kovács Jánosát Bándy Józsefet, Rózsa Istvánt, Katona Gézát, Nagy Miklóst, Luka Sándort és id. Szabó Sándort választották msoP. A megóvd Iván ült. bizalomért a megválasztott tisztikar nevében Szénásy Ferenc elnök mondott köszönetét és ígéretet tett, hogy a tisztikar az összesség érdekeit fogja képviselni. A lelkes hangulatban megtartott alakuló gvülés Köblös Endre elnök szavaival ért véget, aki kérte a megjelent képviselőket, hogy közöljék a kormánnyal, hogy Zilah magyarsága bármi is történik, tudja kötelességét. dóké s jóllehet még előtte vannak a művészképző évei, máris egészen kitűnő kvalitásokat mutat. Rezik Alicebrm komoly Ígéretet látunk a szép, művészi pályafutásra. Már Kodá'y zongora-gordonka szonátájában és Dohnányi gemdonka- konce tjének a kíséretében megcsillogtatna a finom billentését. Ízléses dallamfo-- máié készségét. Ónálló számaival, Liszt Prtrarca-szonettjenek, Debussy Valse me- lancolique-jának, Lberttő! A fehér csacsinak és Prokofiiew Ördögi sugallatának előadásával aztán méginkább meggyőzött arról, hogy jó mester kefében lévő, kiemelkedő tehetség. Meglepő nyugalommal játszik s éppen ezért semmi sem zavarja a beleélésben, biztos muzikalitása maradék nélkül érvényesülhetett. Szép dal- le mraját és színes billen rését tartjuk a legüöbre. Technikailag még érnie kell, erre utalt a kényes Prokofiew-'darab lelassított tempója is. de nem kétséges, hogy pár év alatt fölényes technikai tudásra* is szert tesz. Rezik KáróV hlarmánc esztendeje dolgozik Kolozsvárt mint zenepedagógus, azonkívül a zenekari hangversenyeknek is sokáig irányítója volt. Önálló koncertet azonban, mint gordonkás, már — emlékezetünk szerint — több mint egy évtizede nem aílotnv Ebből érthető, hogy régi tudását nem tudta konzerválni. Jobban esett volna, ha ezt nem nekünk kell elmondanunk, hanem önkritikája figyelmezteti reá. K. B. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogulásáért az Ellenzék. *imam*m*m**mtamj* nHBHHa I Ragasztószalag es hozzá szűk- I séges gép beszerezhető Deák I Fereric-utca IS. sz. Borosnál. I Zilálton is megalakult az iparos-szakosztály ZILAH, március 13. Az Erdélyi Párt zilahi csoportja vasárnap délben az Iparos Olvasóegylet helyiségében nagy lelkesedéssel kimondotta az iparos tagozat mega Laki tását. Az alakuló gyűlésen Zilah .iparos társadalma majdnem teljes számkén jelen volt. Megjelent az alakuló Résen br. Jósika János főispán, bír. Brau- necker Antal, dr. Bölöni Zoltán és Szilágyi Ferenc országgyűlési, képviselők, Lengyel Albertv az Erdélyi Párt kolozsvári iparos tagozatának kiküldöttje, Köblös Endre ref. lelkész, az Erdélyi Párt zilahi tagozatának elnöke, továbbá Né- ■medy Gábor, az Erdélyi Párt megyei és Bányai Sándor, az Erdélyi Párt dési tagozatának titkára. „A üövcí a kisiparé“ Az alakuló gyű est dr. Bölöni Zoltán országgyűlési képviselő nyitotta meg, aki ismertette a gyűlés összejövetelének célját és az ipari tagozat megalakulásának nagy jelentőségét. Az elnöki megnyitó után Szilágyi' Ferenc országgyűlési képviselő nagy beszédben foglalkozott a kisipar jelentőségével és jövőjével. A jövő a kisiparé, nem pedig a gyáriparé — mondotta —, mert a kisipar minőségre törekszik és nem tömeggyártásra van berendezkedve. Egy nagy német nemzet- gazdásíz megállapítása szerint is a jövő a kisiparon felépülő középáparé lesz. Az ipi-ros a legértékesebb nemzetfenntartó elem. A megszállás sanyarú éveiben, a magyar gazdák a falu töretlen magyar -lelkét őrizték meg, a városok magyarságát azonban elsősorban az iparosság tartottal fenn. Hosszasan foglalkiorptt az anyaggazdálkodás kérdésével, rámutatott arra, hogy az anyaggazdálkodást illetően az első vil’âghâboru sokkal kedvezőbb körülmények között találta, az országot, Trianon után ki volt fosztva az ország, állandó ellenőrzés alatt állott az ipari termelése s a megcsonkított ország csak a legszükösebb eszközökkel tudta anyagszükségletét fedezni. Rátérve Magyar-ország jé'enlegi helyzetére, megelégedéssel állapította meg, hogy M gyaror- szág a vérzivataros időkben is boldog sziget s a magyar polgárnak legjobb dolga van egész Európában. Foglalkozott az
