Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-11 / 58. szám
7 19 4 4 március 11. ELLENZß K Bm 9 SZOVÁTAI KAPUK / ______ nyúlik ble finom változatosságot vive az ajtónyitás körvonalába. Amint látjuk, a díszítés igen gazdag. A szárny kazettáinak plasztikájával szemben a kapukeret faragványai laposak, rajzos jellegűek. Tlítyi tdctéMic e-Cj-ty kázs&Hfyáidí ktífaa falán Annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló felületet teljesen elborítják, a szerkezetet mégis tisztán kihangsúlyozzák, így a szerkezet és díszítés tökélete« egyensúlyba jut egymással. A kapu eredeti festése a megszállás alatt kötelező bemeiszelés következtében tönkrement. E gyönyörű kapu a többi szovátai példányt lényegükben is, .részleteikben is hi- ven Visszatükrözi. Kisebb-nagyobb eltérések természetesen előfordulnak, ezek azonban a fentebb ismertetett tipus alapvonásait nem érintik. A kapuzábék díszítése a kiskapuéval rendesen azonos elvek szerint készül. Lapos faragásuk nem egyszer középkori emlékeket juttatnak eszünkbe. Az, egyiken pl. a mintát befejező virág formájában és technikájában is közel áll a Kolozsvártól nem messze fekvő Vista árpádkori templomának virágos kapudiszéhez. Ez esetben közvetlen kapcsolatról természetesen szó sem lehet, annál inkább a népművészet formamegőrző erejéről és a nép ízlésének hosszú századokon át tartó, azonos megnyilatkozásáról. A kapuzábék megjelenését az őket koronázó gulia alakú zsindelytető és a csúcsún fel tűzött kereszt teszi még vonzóbbá. A szovátai kapuk faragott diszitése tehát nemcsak önmagában gyönyörködtet, hanem egyszersmind mély bepillantást enged az erdélyi magyar falu Ízlésébe és abba a titokzatos folyamatba, mely a népi igénynek és szépérzéknek megfelelően átalakítva újrateremti a felülről lassan alászivárgó évszázados művészi elemeket. ENTZ GÉZA Az üzenetet három- világháborús év csendje követte. Mig a harctereken zúgott a szél, vü- lámlott az ég és aratott a halál, a temető szótlanul terjeszkedett. Feri üzenetét is titkaként őrizte. Hol volt Zsóka - . . ? Kolozsvár, Kikelet hava . . . Bűvös zsongást* e két szó: házsongárdi temető . ,, Élei és halál találkozó helye: fiatalságszerelem és elbágyadt öregség metszőpontja. 7 alán azért is tarifák az öregek, hogy csak nagyon fiatalok és nagyon vének keresik fel a csend és béke birodalmát. Házsongárdi temető . . . Kikelet havának sápadt napfénye öleli most át. A sírokat virág nem borítja még s hantjai kopárságba mély ereszeket vág a völgybe igyekvő hóié. A kripták oldalánál szerényen meghúzódva fehérük a fényre vágyó hóvirág- szirom. Ébred az élet a Ház songár dón . . . A szél még metszőn suhog át a halál felett, de az utakon és ösvényeken feltűnik már egy-egy diák és diákleány, messzebb serdülő legénykék és bocskai sapkás fruskák. Tavasz- v ár ás tikban pirosló arcuk mellett még jobban megsárgul nehány öreg fakuló arca, amint esernyőjükre támaszkodva tekintenek szét a lankán. A völgyi kápolna csengettyűjének szavát kapta szárnyra a szél s a tetőn összevegyül fiatalok önfeledt szerelmes kacagásával. Kikelet hava hozza az élet áldásait. ., * * XEgy porladó kripta falának tövében pihenek meg. Rokkant a pad is, akár a sírbolt. A kopasz fák már élettől duzzadó ágai között felcsendül egy korai madártrilla. Hideg van. összébb huzom a kabátot s céltalanul bámulom az időrágta vakolatot. Tenyérnyi friss sebeket ejtett rajta az idei tél is. Szélei por- lanak a szélben. Hol ép, hol megcsonkított évszámok, nevek, szavak tarkítják oldalát. És mesélnek azokról, akiket életükben is kísértett a temető . ., * * * Minduntalan két név ötlik szemembe, amint bolyongok tekintetemmel össze-vissza. Két név; Zsóka és Feri. . . Mélyre süppedek a lágy talajba, de követem a felírásokat. Egyikük elhalványodott, másikuk még fénylőn ékeskedik. Egyikük piros, másikuk kék, zöld és fekete . . . És a színek mesélni kezdenek egy szép-szomorú szerelmi történetet. Zsókáról és Feriről. .. # * * Így kezdődött. Egy bolond felhős-napsütéses délután találkoztak. Április volt. Ezt írták a grófi kripta falára: ,.Az eső elől ide menekültünk. Zsóka — Feri 1914. VI. hó 15-’én“ Április járt az egész világon. I orrongtak íllamok és háborúra készült a nép. Az égbolt feketéllett. Szarajevó felett tüzes rzikra gyulladt. J\ agy riadalom támadt és véletlenül Zsóka és Feri elenged, ték egymás kezét a házsongárdi temetőben. Európa minderről aligha tudott., * tt * Az első ágyudörgések zaja visszhangzott az •gész világon. A csaták kérlelhetetlen végze- ébe sikolt az esőmosta piros ceruza színe: ..Nagyon kerestelek Ho! vagy? Valamelyi nap indulok. 1914. hó X. 16, Feri" Talán nincs egyetlen olyan fürdőhely Erdélynek, ahol annyian megfordulná nak, mint Szovátán,. A Medve-tó kelle mes, sós vize, a gyönyörű környezet és kedves nyaralók hosszú- sora sokaika vonz a telepre, mely egész nyáron eg; leibolygatott hangyafészek njhizsgő képé nyújtja. Az üdülök legnagyobb része fürdő és a szálló között tölti el egész nap ját s alig jut valakinek is eszébe, hog; egy kissé tájékozódjék legalább a közvet len közelben. A sétálók legfeljebb a t körül keringenek, vagy nagy nekifohász kodással felmásznak a hegyoldal kilátó jára. Az emberek a szabad természetbő csivk azt látják, ami nap-nap mellett akta ratlanul is szemük elé tolul. Egyébé nemigen kiváncsiak. A félóra járásnyi,r. meghúzódó Szováta falu pedig úgy szól vén senki érdeklődését , nem vonja ma gára. Aki véletlenül mégis lemegy a köz ségbe, az sem igen néz körül. Vásáro valamit, szádja a port és minél gyorsáé ban visszavonul a fürdőtelep üres fé nyébe. Pedig itt Erdélyben ritkán akac olyan magyar falu, meíy a nyitott szem me'l. és tudásra szomjas lélekkel járói számára ne tartogatna bőven meglepetéseket.. Szavát án történelmi műemlékei nincsenek. De ezek hiányáért telj-ese-r kárpótol minket a népi építésnek és faragásnak csodálatosan gazdag, szinte meghökkentőén dús virágzása. Még egj futó séta megfigyelései is élvezetes és értékes tanulságokkal szolgálnak. Feltűnő, hogy a házak egyszerüségévé-' szemben milyen jelentős építmények í csűrök. Falaik melegbarna színű gerendákból állnak, melyeket nagy gonddá illesztenek egymáshoz. Az épület nyitót' és zárt fele között hatalmas, remekmüvi ajtó terpeszkedik. A zsindellyel vagy cseréppel fedett tető eresze alatt a szénapadlás erkiélyszerüen kiugrik, oldalát sűrűn keresztbe rakott, vékony lécek alkotják. Hálós szerkezetük nemcsak kitűnő szellőztetést biztosit a padlás számára hanem az épület megjelenésébe is változatos ritmust visz. A kalotaszegi csűrök sajátos szépsége a rendkivül magas fedélszékekben rejlik. A szovátai példák lenyűgöző hatása a gyönyörűen tagolt, arányos épülettestekből árad felénk. Bennük az építészet igazi feladata: a gyakorlati oél és művészi megfogalmazás egymást erősítő összhangja jut kifejiezésre. A felhasznált. faanyag formai és szinér.tékei a kedvező benyomást még inkább elmélyítik. E csűrök népünk helyes építészeti érzékének beszédes példái, melyek élénken cáfolják azt a hiedelmet, mintha a magyar emberből hiányoznék az arohitekto- nikus szerkesztés fegyelme és- képessége, Do a szerkezet, önmagában soha nem elégíti ki. Ötletes diszitőkedve kifogyhatatlan bőséggel buggyan ki leikéből. Erről beszélnek a szovátai kapuk. Ezek egyik legszebb székelyföldi sorozatát éppen ott csodálhatjuk meg. A szovátai tipus lényegében egy gyalogjárók számára szolgáló kiskapuból és a széles, rendesen egyszárnyú kocsibejáróból áll. Ez utóbbi egészen egyszerű, csupán felül záródik mozgalmas hullámvonalban, melynek hatását zsindelyezés- sel növelik. A kocsibejáró szárnya a -kapufélfa vagyis az. úgynevezett kapu zabé kőről forog. A záhé vaskos gerendáján, és a kiskapu keretén virágzanak ki a gyönyörű faragások. Lássunk mindjárt, egy példát, a, falu, de talán egész Székelyország egyik legpompásabb ilynemű alkotását. A két sudár kapufélfát vállmagasságban alul félkörivben végződő szemöldökfa hidalja át. A kapufélfák felső végére újabb egyszerű gerenda támaszkodik, melyre elég széles, zsindelyezett, mély árnyékot vető galambbuigos tető borul. A szemöldök- és keresztfa közti teret hat törpe oszlop tölti ki. A félkör- ives ajtószárnyat ugyancsak hat kazetta Kavarog még a világ. Jó nehányan már hazajöttek. Sebesülten, rokkantán, kiábrándultán. Még többen elcsendesedtek. Végleg. Befogadta őket a temető . A grófi sírbolt fala tovább mesél: ,,Itt voltam, mint sebesült katona. 1917. VI, 14. Feri" Aznaaz esthajnal bíborában, sántító honvédet engedett ki a díszes vaskapun a temető őre. Arcát megszépítette az emlékezet. A főtéren, Szent Mihály templomában litániára kondult a harang . ., S* *í Május. Szerelmek hónapja. Tavaszi szellő szeli át az utcák sorát és Zsókában vágyat ébreszt a természet ébredése. „Ttt voltam. Kerestem, .. . vagy, Ferike 1917. V. 6. vasárnap 2—8 Zsókád" A korhadt pad körül akkor is bomlott az élet. Rügyeztek a fák, szállt a madárdal, sétáltak a párok és szundítottak békés öregek. Az élettel telt temetőben Zsóka vasárnap délután Ferire emlékezett., „ Á sors kifürkészhetetlen titka rajzolódik fel a falra. Alig két napra rá kétségbeesetten körmöli a vakolat mélyére Fen üzenetét; ..Kerestem, seholsem találtam Elutaztam Pestre. 1917. V. 8 án Feri" A szabadság lejárt. - Zsúfolt katonavonat indult útnak. Feri bánatosan intett a napfényes Házsongárdnak . . . Visszatér-e vájjon ? * $ S> A kimerült test és lélek a megbékélést várta. Fen is. De már messze a csatatértől. Tagságban, valahol Oroszországban. Hirt sem ad magáról. Pedig — talán — volna mit és volna kinek. Szeptember. Az utolsó háborús szeptember. Több mint egy éve mit sem tud Zsóka szerelméről. Tanácstalanul áll a sírbolt előtt s egyik levél alá írja: „Szeretlek, várlak, Zsóka ~ 1918. X. 4“ Zsókának nyugtalan éjszakája volt és Feri tündérekről álmodott az orosz síkságok egyikén . . . * * !> A következő év a boldog viszontlátásé. Hosszu-hosszu levél mesél erről, kissé halványan, megkopottan, de öromteljesen; ,,SokszoT kijöttem ide, hogy drága emlékeimet felfedezzem. Hallottam, hogy a fogságból visszatért. Én egész télen Kolozsváron voltam. Csak még egyszer lát- hatnám. Még mindig szeretem. 1919 má« jus 19. Zsóka". Három évnek nincs nyoma a kripta falán. Az örömben néha üröm vegyül. Találkoztak és összevesztek? Vagy az uj időknek sodra ismét széttépte őket . . .? * * * Megcsitult az élet; lehühek a szenvedélyek. A remény zöld színe üzenetet küld: „Itt vagyok. Hol találhatom? Zsóka, 1922. IX. 25 Hideg, de mégis békülő a hang. Nehéz és küzdelmes napokban ■— egyedül. . .? Zsóka szomorú . . „ Aki haragszik, nincs igaza. Feri titokban lesi a hirt adó kedves kriptaboltot: íme a bizonyíték: „Itt voltam Hó! van Zsóka 1922. IX. 27. Feri'" A régi tűz, mintha lohadt volna. Újra ősz- szevesztek. Zsóka lehet a hibás, mert egy hónapra rá bűnbánón bevallja; ,,Itt vagy? Még mindig szeretlek, 1922. X. hó..... Zsóka" Á napot elmosta az eső. Helyén konok ür tátong. Seb, mely egyre mélyül, de gyógyír nincs reá. Zsóka és Féri regénye véget ér..., * % fp. Feri csapodár életet él. Iszik vagy kártyázik. Oroszországi emlék — talán? Zsóka kesereg és visszaálmodja a régi napokat. Az emlékezet azonban . . . csak emlékezet. Néha jelvillan szépsége, kizarándokol a temetőbe: „Kerestem 1923. V. t. Zsóka" Még hajdani májusok tavaszi illata lebeg a lelkében Zsókának, de szavait nem füti át a fiatalság szenvedélye. „Kerestem“ — milyen keveset mond ez. már... * % Vége szakadt a szerelemnek. Ki-ki útjára ment. Szétszóródtak a világba, mert nem fogták elég erősen egymás kezét, amikor elborult Európa felett az ég . . . Zsóka — Fen — hol vagytok? Mindössze egy levél van még. Az ifjúkor szépségei vittek ki Perit a temetőbe, amikor átutazóban volt. Csendesen, elmélyedve a múltba irta. talán már deresedő hajjal; ..itt voltam. Hol van Zsóka? 1938. IX. 10. Feri" Vájjon, ha valaha az élet nagy forgcáagá- ban találkoznak, emlékeznek-e if júságuk megható regényére? A kripta fala hűen őrzi szépséges szerelmük . . . UTÓSZÓ A SIR Ferike! Levelezésükbe egy lelkiismeretlen harmadik“' gonoszul belekontárkod.ott. Télre akarta vezetni. Rosszul utánozva Zsóka írását egyik üzenete alá irta: „Zsóka. 1939. VII. 29" Kérem, ne higyjen ennek tolakodónak. Ne higyjen az üzenetnek: ez a levél olcsó és hitvány hamisítás . .. SZABÓ ENDRE tagolja. Ezek körvonalai meglepően emlékeztetnek az olasz quattrocento hires, bronzkapu mezőinek kereteire. A kazetták közepén hatszirmu rozetták ékeskednek. A kazettás ajtószárny és a fölötte húzódó balluster-sor renaissance jellege bámulatos tisztán maradt fenn,. Az ajtó tulajdonosának bemondása szerint körülbelül 1910 táján keletkezett és ottani falusi ember müve. Még ha fel is tesszük, hogy az illető valamilyen minta után dolgozott, -akkor is feltűnő, hogy a renaissance formákat népünk még szinte napjainkban is időszerűnek, eredeti tisztaságukban is tökéletesen megfelelőnek érzi. Sokkal népiesebb izü, de szintén renaissance alapvetésre megy vissza a kapufélfák díszítése. Alul egyszerű körvonalú edényből, indul ki a felfelé hullámzó indaszár. Öbleiben tulipánok és levelek sarjadnak. A térkitöltés könnyed és kecses. A dekoráció lendülete, sőt bizonyos mértékig formája is Sipos Dávid bájos növényi mintáira emlékeztet. Gondoljunk csak a Szovátától nem messze fekvő e-rdő- szentgyörgyi szószékre. Az ajtó egész hosz- szában végigfutó ékítményt az in,dák tetején egy-egy cserép virág koronázza. A szemű’ dökfát cser la vetek és indák borítják részarányos elrendezésben. A kapufélfák belső és külső szélét apró, sűrű fonás, illetve cikkcakk szegélyezi. A szemöldök alsó félkörivébe három levélpár
