Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-09 / 56. szám

l§4i 11»âr«iun 9, KUEN2tK 5 SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET Fatornyok Zitahy Lajos színmüvének bemutatója a Nemzeti Színházban ügynevezett kényes kérdést taglal Zi- iahy Lajos legújabb darabjában, ami nap­jainkban,. a világszemléleti és világnézeti érzékenység forrpontján különösen szem­betűnő mindenkinek s ennek következté­ben sok ellentétes megállapításra, sőt mérges vitára és mint ahogyan meg is történt, személyes ügyben való felszóla­lásra is alkalmat adott. Tulajdoniképpen salamoni ítél iáiként kellene eljárnunk, ha a fogalom általános értelméhez híven, igazságosaik akarnánk lenni. El kellene választanunk azt, ami a Fatornyokban vi­lágnézeti s azt, ami csak írói, művészi vo­natkozású. Ezért vetődik fel joggal a bírálat jelen ■esetben perdöntő kérdése: meg lehet-e ezt ■egyáltalán cselekedni? Csak kényelmes vo.na ez az eljárás vagy okvetlenül szük­séges? S meg lehet-e birkózni ezzel a fel­adattal? Megannyi fogas kérdés. A költőnél és a regényírónál is köze­lebbi kapcsolatban van a közönséggel a szinp'di iró. A versben rejlő célzatot, szimbólumot tehet sokféleképpen magya­rázni, a regény zuhogó folyama elmos­hatja az egyetlen, irányba mutató célza­tosságot. Egyedül a színpadi szerző rz, ■akinek sűrítve, aránylag röviden kell el­mondania mondanivalóját, kevés idő és szűk tér áll ren del ke'lésére. A színpadi szerző tehát mindenképpen tisztában van az2-.], hogy ha ,,kényes“ kérdést feszeget, szint is kell vallania, a színvallást aligha -kerülheti el. Ha pedig sikerül elkerülnie -- mint ahogyan ez a Fatornyok esetében történt — hibásan cselekszik, mert küzön- sége, pártállás szerint, valamilyen állás­pontot feltétlenül ^belemagyaráz“ müvé­be. Pontosan ez történt a Zi 1 ahy-darab­bal, holott, ha jól megnézzük, a Fat-or- nyokbsn világnézetileg pontosan annyi érv szól a faji gondolat és a fajiság esz­ménye szempontjából mellette, mint amennyi ellene. Kriegs Rudolfot, aki nyolcéves korában került Magyarországra, az adott pillanat­ban visszahívja a rajnamienti ,,ősi rög“. Nevezhetjük a vér szavának is a hangot, amely megszólal benne, amikor megveszi a szülei házát s nem veszi észre feleségé­nek az öregfalui kúriáért való epedését. Aggodalmas lelkiismerettel árulónak tart­ja magát a vendégháza iránt, amiért éle­te várható főmüvét tudatosan nem aján­dékozza annak az országnak, amelynek pedig gyermekkora óta, mindent, ösz-tö-n- dijiat, előhak'dást, m.élióságosi címet, amelyre mégis büszke — mindent köszön­het. Ha a cimhez fűződő emberi gyarló­ságról van szó, mosolyogva mondja: 'mind­nyájan rabjai vagyunk valamilyen mér­tékben környezetünknek. Legszűkebb kör­nyezetének, a családjának azonban nem ■rabja, amikor megszólal benne Gotthard nagyapa hangja, amint ötévesen végigve­zeti Nürnbergen, megmutatja az ódon kő- 'hidakat s Barbarossa várát. Neki még vannak emlékei Hirschmündenből. Nem maradhat — mennie kell. S tudja, hogy nem is tér többé haza. Kriegs Rudolf esete a Jókai-féle An- kerechmidt-problémia fordítottja: sa ma­gyar rög nem köti iide véglegesen és vég­zetesen. Öccsével, Ottóval más történik, Ő egyéves korában került az országba. Nem emlékszik a családra, a tájra, értel­me itt nyílott ki. Gyökereit véglegesen leboesátotta ia magyar földbe. Nevét meg- magyarositóttá, amit Rudolf soha meg nem^ tenne. Amugyis „megadta magát .sorsának“ — mondja, amikor hozzájárult, hogy fiát Árpádnak és katolikusnak ke­reszteljék s úgy érzi, megadta magát ak­kor is, amikor kijelentette: nem emel ki­fogást az ellen, ha érettségije után fia. családnevét megváltoztatja. Ennél fogasabb probléma az Ottó más fajtához tartozó feleségének helyzete, A kérdést egészen sommásan fogalmazva, sokan úgy fogták fel, hogy a más fajtájú 'asszonyt nem lehet elhagyni, a magyar asszonyt ellenben el lehet!? Erre azzal le­hetne replika-mi, hogy Ottó más ember, őt más fából faragják, nem mint Rudol­fot. A vita ott fenekük meg, ha erre vi­szont azt válaszoljuk, hogy mind Ottó, mind Rudolf az iró teremtménye s szu­verén irói jogánál fogva olyanoknak al­kotta őket, mint amilyeneknek éppen akarta, mint ahogyan az szándékában ál­lott. Az igazság ezzel szemben emberileg hozzáférhető módon megállapítva az, hogy Zikhy a darab egyik jelenetében — is­mét csak a világnézeti viszonylatnál ma­radva — a szerinte bizonnyal eljövendő nagy szérűé zis felé mutat, amikor Árpád­dal azt mondatja: egész Európában össze vannak házasodva az emberek és mégis szemben állanak egymással. Európa csá­szárja szeretnék lenni, megteremteném a határoknélküli, közös pénzű uj földrészt... Az iró könnyen érzékelhetőleg ebben a szintézisben oldja fel, a darab tézisében és ant Tézisében rejlő feszi fő és robbantó elemeket. A Fa,tornyok, mint irói munka, tisztád­ra dramaturgiai szemszögből nézve: a leg­szebb, legaprólékosabban kidolgozott szín­padi mü, amely a közelmúltban színpad­jainkon bemutatásra kerüli. Zilahy mes­teri müvet alkotott vele. S ha maga nem is mondja ki a végleges választ s egy csak formailag találó > analógiával élve: nem is tudjuk meg, hogy járt-e CécEe a Török-utcában, mégis erkölcsi bátorságra vallhat ez a tény is, hogy egyáltalán „hoz­zányúlt“ a kérdéshez. A rendezés meglepően kiváló munka volt. A figyelmet a legapróbb mozzanat sem körülié el. Az együttes minden tagjának minden mozidulatán érzett a képzelet, de reális látás és a játékba „beleérző“ kész­ség is. tehát a jó rendező nélkülözhetet­len tulajdonságai. Tasnády Fekete Mária Kriegsné szere­pében kiváló alakítást nyújtott. Elmié- iyültség, alázatos fegyelem és nagy mű­veltség érzik játékán. Boldogságában és ietörtségében egyaránt emberi tudott lenni. Egyszerű eszközökkel, erős, reális érzékkel alakította az asszonyt, aki szü­lőföldjétől elszakadni nem tud. Mindösz- sze a hangja nem volt a szánpadi beszéd szempontjából eléggé erőteljes. Mihályfi Béla remek Kriegs Rudolfja már az első percekben meghódította a közönséget. Já­tékát feszült figyelemmel követte a néző. Humorban, eHágyulásban és szenvedélyes kitörésben egyaránt mesterit nyújtott. Bodó György frissében érettségizett fia­tal embérje megnyerő, pompás alakítás ’ volt. Tompa Sándor a könnyed, nemes és kedélyes, de mélyenérző Borczay-nagyapa szerepében a könnyelműségre is hajló, de ■alapjában józianeszü magyar ur megteste­sülése volt. Nyugodt, és természetes s át­lagon. jóval felüli színészi ösztöne soha­sem hagyja cserben. Ez a szerep is tehet­ségének jele volt. Lantos Béla Káimány j Balázsa nem volt sikertelen alakítás, bár ; kissé egyhangú. A vénülő legényt kissé több derűvel, esetleg némi enyhe ciniz- I nuissaí élethübbé tehette volna. Rövild’ ! j szerepében megható 'emberi küzdelmet I árult el Szécsi Ferenc Ottó szerepében. Kedves és üde jelenség volt a Jankát megszemélyesítő Krémer Margit. Jó volt Irénnek, az Oltó feleségének sze­repében M. Vámossy E. és az inast alakító Dancsó György. A színpadot Varga Má­tyás tervezte. A bemutató közönsége sok­szor a függöny elé hívta a szereplőket és I a szerzőt. SZABÓ ÍSTVÁN. f j A BOLYGÓ HOLLANDI NAGYVÁRA- I DON. Na,gyváradról jelentik: A kolozsvári Nemzeti Színház operaegyüttese hétfőn. ’ este Wagner Bolygó hollandi cimü dal­művét adta elő a Szigligeti Színházban, zsúfolt nézőtér előtt. Minthogy operaelő­adásban a nagyváradi közönségnek csak a kolozsvári vendégjátékok alkalmával van ' része, a zenekedvelő közönség rnár hetek­kel az előadás előtt igyekezett jegyeit megszerezni az előadásra, úgyhogy a szín­ház nagy része valóban müértő közönség­gel telt meg. A zenekart Vaszy Vikit or igazgató vezényelte. Az előadás teljes si­kert aratott. Különösen Pócza Ellát, Szán- tay Józsefet, N. Bankó Sándort, Horváth Lászlót és dr. Sikolya Istvánt tapsolták meg sokszor. Kedden délután 3 órakor a Parasztbecsületet és a Seherezádét mutat­ta be a kolozsvári operatagozat. Az elő­adást este 6 órakor megismételték. A keddi két előadás is zsúfolt nézőtér előtt került bemutatásra. A jegyek már napok­kal előbb e1 fogytak, úgyhogy az előadás napján a pénztárt nem is nyitották ki. XÎI. PIUS KÍVÁNSÁGÁRA Elmaradnak a sixtinai ünnepségek A Vkhikánállam rádiója a következő közi emén yt k özli: XII. Pius pápa a Róma városát fenye­gető veszélyre és a szomorú időkre való tekintettel, felfüggesztette a koronázásá­nak 5. évfordulója alkalmából vasárnap­ra, március 12-re tervezett szokásos six- tiniai ünnepségeket. Ellenben ugyanezen a napon, tehát március 12-én, vasárnap 15 óra 30 perckor, vagyis délután 3 óra 30 perckor a Szent Péter bazilika külső erkélyéről a Szent Péter-téren összese- reglő menekültekhez és mindazokhos:, akiknek a szörnyű háború szomorúságot és gyászt okozott, XII. Pius pápa szózatot intéz és apostoli áldásban részesíti őket. Az ünnepséget a vatikáni rádió két rö- vidhulláimiho-sszon, a 31.08 és az 50.26 mé­teren sugározza. (Miagyar Kurír.) fő-FUsnák d'áH tnäfräU ÖT UJ TAGOT VÁLASZTOTT A KEMÉNY ZSIGMOND IRODALMI TÁRSASÁG Nagy Enclro aleln.Sk elnökié:« alatt ülést tartott a marosvâeârhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság választmánya. A Tompa László-ünnepségről szóló beszámoló meg- halSgafása után a beteg Kiss Pál fő­titkár helyébe Láni Oszkár dr.-t választották meg) végül az uj tagok választására került sor. Moher Károly és Sényi László indítvá­nyára Garay Bélát, a délvidéki Szenieleky Kernéi Irodalmi Társaság tagját és Szigeti Józsefet, a kollégium fiatal tanárát rendes tagnak választották. Szászné Szappanycs Gabriella és Sényi László indítványára vá­lasz ották meg tagnak Flórián Tibor költőt. Szíjgyártó Gábor és Farczády Elek Rózsa Jó­zsef tankerületi főigazgatót ajánlotta tagnak. Ugyancsak rendes tagnak választották meg vi Íz Kosa Vincét ißt. I HÁROM PRÓZAI BEMUTATÓRA KÉSZÜL A NEMZETI SZÍNHÁZ Tegnap zajlott le a „Faitornyok" nagysike­rű bemutatója és máris újabb darabokra készül- az együttes. Legköze'ebb műsorra kerül Ib­sen „Solness építőm estei" cimü drámája, melynek próbái már a jövő héten kezdődnek.­A húsvéti ünnepeken hozzák szinre Ber- cseli A. Károly „Uram, irgalmazz”! című val­lásos lárgyu szín játékát. Micikét darab sze­reposztására a napokban kerül sor. Meg ebben a sziiniévadban mutatják be Yärviutoma finn drámaíró csodálatos' szépsé­gű népi drámáját, az „Északiak" cimü miivét, amely a testvér nemzet é ef-halálharcát vetíti elénk. A müsortervezet dicséretet, érdemel . GYURKOVITS-NAGYPÁL ÁRIAESTJE Még élénken emlékszik Kolozsvár közön­sége a felszabadulás utáni első operaelőad u sokra, amelyet az Operaház művészei éne­kellek a Nyári Színkörben. Az előadások „sztárja" a gyönyörű hangú Gyurkovics Mária vök. Szopránja gyakran csendül fel a rádióban is, ahol gyakori partnere az ugyan­csak széphangu 'Nagypál László, az Opera- ház tenorrerménysége. A két kiváló éneke» kolozsvári ária-est jé a legmagasabb igényeket is kielégi!i. Műso­rukban Händel, Mozart, Meyerbeer Doni­zetti, Erkel, Veidi-müvek szerepelnek. A hangversenyen fejép Endre Béla, az operánk “ kiváló karnagya, Liana Pasquaii olasz hárfa művésznő és Török MikTós, a fuvolamester, mindketten az operazenekar tagjai. Az ária-est az érdeklődés központjában áll... MEDDIG TERJED A -KRITIKA JOGOSSÁGA? Gatál Endre dr., a zeneművészeti! főieko'a tan-ára bírálatát Szenfgyörgyi László hegedű­művész sértőnek találta és a bíróságnál kért elégtételt. Fellebbezés' folytán — miután a törvényszék 160 pengőre it éhe Gaá' Endrét — *z üggyel a tábla i6 foglalkozott és a tör­vényszék ítéletét helybenhagyta. A táblai hélet megokolása érdekes megállapításokat tarta'm-az a kritika jogosságának határáról*. Az- inkriminált sajtóközleményben — mond­ja az ítélet — vannak olyan élesebb kitéte­lek, amelyek a főmagánvádlót kellemetlenül ée érzékenyen érintik, de anélkü’. hogy őt becsületében sértenék. De vannak olyan kité­telek is, amelyek lekicsinylő és az egyénisé­gét sértő bírálatot íog'alnak magukban. Ezek a kitételek gáncsolják és kétsegbevonják a fő-magánvádüS hivatásbeli értékét is. Az ilyen kritika, amely kétségbe vonj a a főmagánvád- lónak hivatása betöltésére való képességét és arra való rátermettségét, a fennforgó eset­ben már nem jelerftkezbetik jogos kritika gyanánt. Túlmegy a tárgyilagos és a megen­gedett kritika határá'n. KOSSUTH A NEMZETIBEN Kossuth Lajos emlékezetének áldoz a Nem- zeji Színház március idusán, amikor műsorra tűzi a „Kossuth" cimü ötíelvonásos színmü­ve . Hegedűs Lóránt iria a darabot, 1927-ben mulatták be, utoljára 1935-ben szerepelt a műsoron. Most Apáti Imre rendezésében ele­venítik fel. Hogy ki lesz Kossuth, arról a hét végén dönt Németh An al igazgató. A fel­újítás időszerűségét az adja meg, Iiogv már­cius 20-án lesz 50-ik évfordulója Kossuth ha­lálának és ezen a napon szintén műsorra tű­zik a darabot. FEHÉR RÓZSÁK A nemrégiben bemutatott „Fehér rózsák" cimü filméi: a szakkörök a finn filmterme és .legnagyobb filmjének" mondják. A fjm ro­mantikus szerelmi történet. a századforduló idejéből. £gy fiatal leánynak egy hires i-ró-. hoz való szerelmét mutalja be. Ez a szeme­lem az iskola padjaiban kezdődik és az életen át tart. Főszereplő a finn film kér nagysága: Helena Kara Ó6 Tauno Palo. Minden csütörtökön jelenik meg a legjobb^ legérdekesebb képes hetilap» » Szerkeszti: EGYED ZOLTÁN. Okvetlenül vegye meg. Ára 1.20 I* Bányászsztrájk Walesben Zürichből jelenti az MTI: Cardiíf- ból jelenti az Exchange Telegraph: A walesi szénbányavidéken a sztrájk továbbterjed. Kedden este kereken 25 ezer bányász állt sztrájkba. A walesi bányászó vétség bizottsága keddi ülé­sén felszólította a sztrájkolókatj kezdjék meg ismét a munkát. Tíz év óta ez a legnagyobb munkabeszünte­tés ezen a vidékem A sztrájkolok száma kedden este 25 ezerről negy­venezerre emelkedett. Cardiffban at­tól félnek, hogy a sztrájk kiterjed az egész délwalesi bányavidékre és an­nak százezer bányászára. A brit hírszolgálat jelentése sze­rint a bérviszály miatt kitört walesi bányászsztrájk szerdán hirtelen nagy arányokat öltött. Becslés szerint Wa* * les százezer bányamunkása közül körülbelül 6Ö—70 ezer szüntette be a munkát. A különböző jelentésekből arra lehet következtetni, hogy még szerdán este az egész walesi bánya­vidéken beszüntették a munkát. APRÓHIRDETÉSEK MUNKÁSOKAT és munkásnőket állandó munkára, magas fizetéssel azonnal felvesz Magyar Acélárugyár Rt. Fióktelepe, Kolozs­vár, Korvin-tér 3. szám. Gy. 1372 LAPKÉZBESÍTŐKET azonnal felveszünk. Jókai-utca 16, emelet. Gr­NŐI fodrászsegédet vagy segédnőt azonnal fölveszünk. Muzsnáki és ifj. Múzsa, Deák Ferenc-utca 6. 0246 5 ZENESZÁMOKHOZ dalszövegírót keresek sürgősen. Kovács, Deák Ferenc-utca 17., em. 0247E SÜRGŐSEN eladó villanegyedben 1400 négyzetméter gyümölcsös, 22.000 pengőért. Ingatlanközvetítő, Mátyás király-tér 19. F. 470 KERESEK azonnalra különbejáratu, buto- rázott szobát, lehetőleg az állomás környékén» „Különbeiáratu4“ jeligére címet a kiadóba. SÜRGŐSEN eladó villanegyedben óoo! négyzetméter gyümölcsös 12.000 pengőért é* 1400 négyzetméter 22.000 pengőért. Ingatlan­közvetítő, Mátyás király-tér 19. F. 470 KÉTSZOBÁS, komfortos lakásért 2000 pengőiig költségeket téritek. Feltétlen bizalom­mal megbeszélhető: Székelv Gyula, Telefon; 31—63. __ t 0975 ELCSERÉLNÉM nagyon olcsó egyszobás garzonlakásomat, kétszobás komfortosért. Költségeket 1500 pengőig téritek. Megkeresé­seket: Holok Pál. telefon j8—89. 0973' BÉKÁSBAN i hold szántóföld sürgősen eladó. Görög ingatlanforgalmi iroda, Deák Ferenc-utca 1. Telefon; 29—29. F. FŐÚTVONALON ipartelepnek kiválóan alkalmas. 1000 négyzetöles telek, 3 szoba, konyhás lakással, családi okok miatt sürgő­sen eladó. Görög ingatlanforgalmi iroda. Deák Ferenc-utca 1. Telefon: 29—29. F. ELADÓ 2 szoba, konyha, gyümölcsös 20 ezer P., 4 külön szobából álló, két utcára nyíló nagy telek 24.000 P.. 2 szoba, konyhás családi ház 35.000 P., Állomás környékén uj ház, saroktelek, üzlethelyiségnek is igen alkal­mas. 26.000 P.. 3 szoba, konyha, vendéglő­helyiség, i hold kert 80.000 P.. Pillangó­telepen uj villa. 3x1 szoba, konyha, fürdő­szoba, külön i szoba, konyha 90.00c P. Kővári telepen 5x1 szoba, konyha, 4x1 szoba és mellékhelyiségek, az épület alatt vasbetenos pince, 600 nm. telek 120.000 P. Ipartelepnek igen alkalmas navy telek az állomás mellett, 14x1 szoba és mellékhelyiségek, uj ház, 140 ezer P., Atnla-uti villanegydben 2x1 szoba, i szoba, komfort és szüretin 130.000 P.. Köz­pontban i* szoba, komfort, r szoba, konvha. 1 garzonalkás és mellékhelyiségek, külön 1 szo­ba, komfort, nagy telek iSo.ooo P. Görög •ingatlanforgalmi iroda. Deák Ferenc-utca 1. Telefon; 29—29. F. ELADÓ üzlete- carokház elköltözés miatt. All 2x2 szoba, összkomfort, xxi szoba, össz­komfort, nagy üzlet, berendezéssel, alápincé­zett. több mellékhelyiségből álló‘ház. Érdek­lődni György fal vi-ut 33.. háztulajdonosnál. 08 0$

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents