Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-06 / 53. szám

1 $ i 4 Ui á r «îi U S ű. ELLENZÉK msim fcaíÜEtólI Âz EMGE alapiíásának századiig évtordutőfái iinoepe^e szombaton az EUfsi: igazgaiőváfaszí mánya KOLOZSVÁR, március 6. Március 4-én műk pontosan száz éve annak, hogy nagy­vonalú és jövőbelátó erdélyi birtokosok Ko­lozsváron megalapították az Erdélyi Gazda­sági Egyletet. Ebből az alkalomból az EMGE igazgaxóválasztmá,nyi tagjai ünnepi ülésre, jöttek össze a vármegyeház dísztermében, amelyen br. Banffv Dániel földművelésügyi minisztert Bárányos Károly dr. államtitkár, a minisztériumot, illetőleg annak erdélyi szer­vezetét Balogh Vilmos dr. minisztériumi osz­tályfőnök, a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirenjcklítjségének vezetője^ -vitéz dr. Nyn edy s Géza miniszteri tanácsoy a birtok­politikai osztály vezetője és lmredy Dezső dr. miniszteri osztálytanácsos, az érdekképviseleti osztály vezetője, az OMGL-t Fábrivzius Endre m. kir. gazdasági főtanácsos, az Or­szágos Mezőgazdasági Kamarát br. Diószeghy öltó h. igazgató, az erdélyi egyházakat Vá­sárhelyi János erdélyi ref. püspök, Józan Miklós dr. unitárius püspök, Sander Imre dr. rom. kát. általános püspöki helytartó és Já­nosi Andor dr. magyar evangélikus főesperes, a helyi hatóságokat Inczédy-Joksman Ödön dr. Kolozsvár város és Ko*'ozs vármegye fő­ispánja, Vékás Lajos dr. kir. Ítélőtáblái elnök, a hadsereget dalnoki Veress Lajos altábornagy, hadtestparancsnok, a kolozsvári Mezőgazda- sági Főiskolát vitéz dr. Bíró Gyula dékán és a tanári kar, a Szövetség Gazdasági és Hitel­szövetkezeti Központot dr. gr. Bethlen László elnök, az Erdélyrészi Hangya Szövetkezeteket Korparich Ede felsőházi tag, elnök, az Er­délyi Magyar Közművelődési Egyesületet Szathmáry Lajos dr. ügyvezető alelinök, az Erdélyi Muzeum Egyesületet Biró Venczel egyet. ny. r. tanár, az Erdélyrészi Méhész Egyesületet pedig Pohl Béla elnök képvisel­ték. Mig az Erdélyi Német Gazdasági Egylet részéről Szegedi Erich felsőházi tag. elnök jelent meg. púnk végtelen, megingathatatlan és legszilár­dabb alapja. Vásárhelyi János erdélyi ref. püspök ép­ben az. EMGE alapítóinak nagyszerű példá­jából kiindulva állította fel azt az igazságot, hogy az alapítók, nagysága éppen abból ütkö­zik ki, hogy azokban a nehéz időkben minden szempontot és minden felekezeti érdeket fél­retéve, csak a magyar boldogulás nagy célját látták. A mai viharban sincs más parancs, minthogy felekezeti és osztálykülönbség nél­kül minden magyar felekezet és osztály gyer­mekei a közös szeretet eszményi világában egyesüljenek, mert csak így vagyunk bizo­nyosak abban, hogy a történelmi döntésekért a történelmi felelősséget erkölcsi tudtattal vállalhatjuk. józan Miklós unitárius püspök és Járosi Andor dr. magyar evangélikus főesperes kö­szöntő szavai után \ Inczédy-joksman Ödön ár. Kolozsvár város és Kolozs vármegye üd­vözletét tolmácsolta. Beszédében különösen az EMGE mezőgazdasági népnevelő munkáját méltatta, amit nem lehet eléggé értékelni. Majd azokról az eszményi célokról és erköl­csi igazságokról beszélt, amelyekért az EMGE. küzd és amelyek egyedüli, lehetőséget nyújta­nak arra. hogy az EMGE közelebb hozza a magyar §mbert a magyar emberhez és ezzel j 1 e g m a gasztosabb hivatását teljesítse. Biró Venczel dr. az Erdélyi Muzeum-Egylet j nevében üdvözölte a testvéregyesületet, hiszen gr. Mikó Imre, Muzeum-Egylet alapítója volt az, aki az EMGE egyik legnagyobb tör­ténelmi korszakát meghatározta. Szathmáry Lajos dr., az EMGE ügyvezető alelnöke lendületes beszédben méltatta az EMGE munkáját mely célok és feladatok tekintetében valóban a testvér intézmény mun­káját tükrözd. Dr. gr. Bethlen László, a „Szövetség’1 Gaz­dasági és Hitelszövetkezeti Központ elnöke, akinek atyai nagyapja volt az EMGE. első elnöke, a hitelszövetkezeti hálózat, Korparich Ede pedig az Erdélyrészi Hangya sziv'ből- jövő üdvözletét tolmácsolta. Vitéz dr. Bíró Gyula, a kolozsvári m. kir. Mezőgazdasági Főiskola dékánja a főiskola nevében mondott mélyenjáró szavakat, majd Pohl Béla, az Erdélyrészi Méhész-Egylet el­nöke köszöntötte az anyaegyesülétet. Markovit s' Kálmán fe hőházi tag. földbirto- I kos, Erdély magyar gazdatársadalma, Tóth I Károly udvarhely széki székely kisgazda pedig I a gazdakörök és a kisgazdatársadalom nevé- 1 ben emelte ki a nap jelentőségét. yözietet es azt a teljes elismerést, ami ennek a százéves magyar sorskérdéseket művelő, ha­talmas népi szervezetnek az,ország felelős té­nyezői részéről valóban megérmelten kijár. Az államtitkár ezután visszapillantást vé­tett az EMGE múltjára s az ezekből leszü- rődő mai tanulságokra, amelyek mind azt bi­zonyítják, hogy az építő munka örökéletü és az alkotó munka az, amiben hinni lehet és ami mindnyájunkban azt az érzést támasztja, hogy bízhatunk a boldogabb magyar jővén- dobe\i. Fabriczius Endre a társegyesülét, az 0,MGE üdvözletét, br. Diószeghy Ottó pedig az Or­szágos Mezőgazdasági Kamara üdvözletét tolmácsolta. Sándor Imre dr. rom. kát. álta­lános püspöki helytartó pedig az erdélyi róm. kát. egyház nevében szólott. Hangoztatta, hoev ő is azok közé a székely papok közé tartozik, aki az eke szarvától i ndult el az egyházi szolgálatra s aki úgy tanuk, hogy ősszel a barázdától vett búcsút és a nyári va­kációt a barázdák munkájában töltötte. Meg­állapította, hogy az erdélyi falu népét illeti elsősorban tisztelet és elismerés a letűnt idők hősi helytállásáért, his-zen az 1918-as időkben az erdélyi falu semmiben sem vétkezett a ke­resztény erkölcsi rend, a magyar állameszme ellen. Éppen ezért ma is elsősorban a föld népében bízunk, amelyről tudjuk, hogy né­A Koimáisyíé Ur vállalta el az EUGE cen lenn átfúrná traak fovéd»okségét Az ülést, amelyen az EMGÉ választmányi tagjai nagy számban vettek részt, szombaton délelőtt pontosan 10 órakor gr. Teleki Béla, az EMGE elnöke nyitotta meg Az elnöki emelvényen helyet foglalt még Mikó László, marostorda vármegyei, főispán, Kiss Kálmán és Lovadi Lajos kisgazdák, EMGE alelnükök, továbbá az EMGE főtisztviselői. 1 Teleki Béta grój elnöki megnyitójában töb­bek között ezeket mondotta: — A levéltárunkban őrzött jegyzőkönyvek tanúsága szerint egyletünk 1 veglege; megala­kítása sorozatos előért.ekezietek után 1844 március hó 4-én történt, amikor az összehí­vott közgyűlés az egylet első szabályzatát le­tárgyalta s az egylet első vezetőségét megvá­lasztotta. 1 Kereken száz esztendő áll mögöttiünk. Egy évszázad eró feszítem és egy évszázadi eremnénye az egymást követő nemzedékek önzetlen odaadása. A vállalkozó kedv és a szívós akarat ezer bizonysága. Avail nap tehát egyletünk történetének igen jelenten forduló pontja. Mikor ezt az ünnepi választ­mányi ülésünket megnyitom, szeretném, ka ez a választmányi ülés a múltat idézve, emlékév- tetőt állítana az erdélyi magyar gazdatársa­dalom elé. Nem lehet pill inatokban • ondoT kozni, nem lehet csak a -midó máért állalni áldozatokat, a nagy nemzed gondol ttok szá­zadokon át érnek s a '“így nemzeti tervek sokszor csak századok múltán valósulnak meg. " ■ — Szeretettel üdvözlöm az itt megjelente­ket. Nekünk — az alapítók késéi utódainak — igen jól esik, hogy ez az ünnepnap nem­csak szűk családi körben telik el, hanem vá­lasztmányi ülésünket megtisztelték mindazok, akik az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesü­lettel és az erdélyi magyar gázd at ár,s a dato ru­mi kapcsolatban állanak. A Kormányzó Ur üdvözlése. Grof Teleki Béla ezután bejelentette, hogy a választmány mai üléséről hódolatukat feje­zik ki Magyarország böméltóságu Kormányzó Urúnák, amit szűnni nem akaró, hosszas és j lelkes éljenzés követett. Majd bejelentette, j hogy táviratilag üdvözli' Káilay Miklós • m. j kir, miniszterelnököt és br. Bánffy Dániel j földművelésügyi minisztert. A továbbiakban felkérte Venczel József dr. egyetemi intézeti tanárt, hogy ismertesse az EMGE százéves történetének fontosabb moz­zanatait. , A népi erőre mindig épiteni lehet. Venczel József dr. történelmi visszapillan­tása után Teleki Béla gr. hangoztatta, hogy a népi erő az, ami a múltban megtartott és ami­re a jövőben is épiteni lehet. Beszédét ezek­kel a szavakkal fejezte be: — Beszédem elején a múltat idéztem, a mögöttünk álió száz esztendő időszakait és az alapítók emlékét. Beszédem második részében a népi erők fontosságára mutattam rá. Nem j véletlenül és nem önkéntelenül tettem ezt. Ez ünnepi alkalommal .egyfelől az alapítók felé fordulunk .hálatelt szívvel, másfelől né­pünk felé fordulunk büszkeséggel; Őket ün­nepeljük, az alapítókat, a szervezőket, a százéves mult nagy egyéniségeit és a népet; mert nekik köszönhetjük, hogy ma itt egybegyülve, a százados múltat s a biztató jövőt idézhetjük magunk elé. Áz üdvözlő beszédeik Az első üdvözlő szavakat Bánffy Dániel br. földművelésügyi miniszter nevében Bárá­nyos Károly dr., földművelésügyi államtikár mondotta. A földművelésügyi miniszter őszintén fáj­lalta, hogy más fontos hivatalos elfoglaltságai miatt nem tud a mai ünnepségen résztvenni. .De éppen ezért általa küldi úgy a maga, va­lamint minisztériumának szeretetteljes üd­A következő tárgysorozata pont az EMGE által a kolozsvári m. kir. Mezőgazdasági Fő­iskolának ajándékozott dékáni lánc átadása lett volna. Vitéz Szász István ügyvezető al- elnök ismertette a kérdés körülményeit, majd gróf'Teleki Béla elnök bejelentette, hogy leve­let kapott br. Bánffy Dániel földművelésügyi minisztertől, aki azt kérte, hogy mivel a jel­vényviselés törvényes formaságai még nem történtek meg, az ünnepélyes átadást az EMGE későbbi időpontra halassza el. Vitéz Szász István ügyvezető afelnök ez­után jelentést tett az EMGE centennáriumi ünnepségének előkészítő munkájáról. Az ün­nepség időpontja május 29-e lenne, melynek fővédnöki tisztét, mint ismeretes, vitéz nagy­bányai Horthy Miklós. Magyarország kor­mányzója vállalta el. Az F.MGE ezt a napot méltóképpen kívánja megünnepelni. Munká­ban van az EMGE százéves történetének meg­írása és az ünnepség alkalmából a Redout-ter- ţneiben szemléltető kiállítás mutatja be az EMGE százéves munkáját és azt a tevékeny­séget, amit ma állam és társadalom Erdély mezőgazdasága érdekében végez. Az ünnepi ülés gróf Teleld Béla zársza­vaival, illetőleg a Himnusz közös eléneklésé- ve.l ért véget. Eltemették Déssa Endrét Kolozsvár magyar társadalmának megható részvéte kísért« utolsó útjára a nyugalmazott alispánt KOLOZSVÄR. március 6. Dózsa End­rét, Kolozsmegye Trianonelőtti utolsó magyar alispánját vasárnap délután kí­sérte utolsó'útjára a város és megye ma­gyar társadalma a házsongárdi temető halottas kápolnájából. A temetésen a vár­megyei tisztviselők élükön dr. Szász Fe­renc alispánnal testületileg vettek részt. Népes küldöttséggel képviseltette magát az Erdélyi Irodalmi Társaság is, amely­nek Dózsa Endre közel 20 esztendőn át elnöke, később pedig örökös . diszelnöke volt. Ottláttuk a gyászoló közönség sorai- ben a régi Kolozsvár magyar társadalmá­nak majdnem minden életbenlévő tagját, akik elzarándokoltak a ravatalhoz, hogy utolsó tiszteletadással búcsúzzanak el a kiváló közéleti vezetőtől és az erdélyi problémákat mindig aggódó szeretettel rajongásig figyelő írótól. A gyászszertar­tást Vásárhelyi János ref. püspök végez­te, aki gyönyörű beszéd keretében mél­tatta Dózsa Endre emberi nagyságát, köz­életi és irói érdemeit. Dózsa Endréinek az volt az életcélja, hogy Erdé'yországért dnlg9zzon és legszentebb örökségül hagy­ta az utódokra',, hogy Erdélyért mindany- ny iánknak szivünk végső dobbanásáig dolgoznunk kell. A püspök beszéde után a gyászmenet a sie hoz; kisérte Dózsa Endre koporsóját. A sírnál Deák Ferenc, a monostori ref. egyházközség lelkésze mondott imát, majd dr. Gyalul Farka-s az Erdélyi Irodalmi Társaság nevében* búcsúzott el az erdélyi magyarság nagy halottjától. Vázolta Dózsa Endre irói munkásságát és megható szavakban mél­tatta azt a felbecsülhetetlen értékű mun­kát, amelyet a kisebbségi időkben vég­zett Dózsa Endre, aki az idegen uralom alatt több márt ötven elnöki megnyitó­jával igyekezett a magyar öntudatot éb­ren tartani. A gyászbeszéd után elhantol- ták a koporsót a családi sárkertbe, ahol Dózsa Endre munkás élete után szerettei körében alussza örök álmát. 5000 LEJES BANKJEGYEK ROMÁNIÁBAN. A román Nemzeti Bank közli, hogy a forga­lomban lévő két tipusu ezerlejes közül az egyiket bevonja és helyettük — ugyanolyan értékben — 5000 tejes címleteket bocsa' ki. A kereskede'mi kamarák szövetsége nemrégi­ben emlékiratot intézett a Nemzeti Bankho7, amelyben nemcsak 5000, hanem 10.000 lejek címletek kibocsátását is kérte, mert a háború óta bekövetkezett több mint 500 százalékos áremelkedés következtében a fizetések lebo­nyolítása még 5000 lejes címlettel is hossza­dalmas. 1936-ban már vo’t forgalomban Romá­niában 5000 lejes bankjegy, de három hónap után bevonták, mert a nagy címlet akkor csak. valutacsempészeknek kedvezett. (MT) ßenezédi Pál teológiai tanár1 előadásit a Dávid Perene Egylet hen KOLOZSVÁR, március 6. Szombaton délután rendezte harmadik előadását a Dávid Ferenc? Egylet. Ez a’kMomma! Markos Albert ny. gim­náziumi tanár mondott megnyitó beszédet. Utána Benczédi Pál teológiai tanár ,,Jézus val­lása történelmünkben" címen tartotta' meg előadását. Jézus vallása — mondotta. Benczédi Páli--« a Dávid Ferenc tanításaiban je’entkezett a legtisztábban s ez mutatja meg a helyes utat, •mely szerint a kÍvűiről annyira fenytgetetţ Erdélyt megmentette a belső viszálytól s a vallási villongásoktól. Megismertük Benczédi Pál előadásából, hogy az unitárius egyházat s annak küzdős vezéreit é6 hívein mennyi, félreértés érte a történelem folyamán, ped’g e vallás hivei mindenkor a magyarságért s a magyar hazáért éltek és haliak. Rámutatott azután az előadó arra, hogy a nemzeti eposz, a népies irodalom, a szövetkezeti eszme, a nemzeti nevelés, a szabadságharc mindenütt találkozik az önfeláldozó unitárius lélekkel. Arra figyelmeztet e vallás most is minden magyart, hogy a tiszta keresztény szeleteiben működjünk együtt a magyar haza boldogulá­sáért. Benczédi' Páf nagy tetszéssel és hosezantano I tapssa’ fogadott előadása után Csató .Pálné rövid záróbeszédében megköszön'e a sz.p előadást. A Dávid Ferencz Egy et kivetkező előadása holnap, kedden délután 6 órakor lesz, amikor is dr. Mikó Lőrincz táblai tanács­elnök mond bevezetőt. majd ..Isten é6 éle­tünk" címen előad dr. Abrudbányai János teoP.. tanár és záróbeszédet mond dr vitéz Nyiredy Gézáné. Uj tisztikart választott a Magyar Haditengerészek Kolozsvári Csoportja KOLOZSVÁR, március 6. Vasárnap défe'őtt 11 órakor rendezte meg évű közgyűlését 33 Iparmuzeum dísztermében a kolozsvári Ma­gyar Haditengerészeti Egyesület ,,Turul" he’yi csoport vezetősége. A közgvü'és, amelyen a volt császári és királyi haditengerész baj'ár- sai nagy számban vettek részt, a magyar Hi« szekeggyel kezdődött. Ezután Griss Sándor a kolozsvári csoport volt aleinöke rövid jelen­tésében beszámolt az e’őző évi munkáról, majd bejelentette, hogy a régi tisztikar meg­bízatása lejárt és ezért a lemondás elfogadá­sát kéri. A közgyűlés megadta a felmentést, majd megválasztotta az uj tisztikart. A közgyűlés egyhangú szavazással vite?. Benkő Gábor t. századost választot'a az egye. sülét elnökévé. A'elnök Szász Károly lett, titkár Molek István, pénztárnok Baka Ignác, ellenőr Lakatos Gábor. Választmányi tagok lettek: Gris Sándor, Pétéi fi Sándor, Dávid Pe- ( re ne és Kriszt. János. Pó'tválasztmányi tagok: 1 Korpo® István és Fogarasi József. A számvizs­gáló -bizottság tagjai: Forrai Ferencz, Feke'e Sándor és Ambrus Dobó János. A tisztikar megválasztása után vitéz Benkő Gábor elnök mondott beszédet. Megköszönte ^a közgyűlésnek személye iránti biza'mí', majd meleg szavakkal köszöntötte Skripecz Dezső 1 v. m. kij^ főtörzskapitányt, az egyesület országos főtitkárát, aki személyesen is megjéien. a ko­lozsvári közgyűlésen. Az uj elnök ezu im az egyesület tagjainak segítségét és támogatását kérte munkájához, anie'v — arain*' mondóira — csak úgy lehet eredményes, I13 közös c. ért. gyüttes erővel és egyazon 'eAcsedéssN do - goznak. Mindenekelőtt két dologra hívta tel a figyelőiét: a bajfársiasságrá és a munkára, mert a baj!á-sias szellemben végzett munka lehet csak igazán eredményes Az uj e’nök beszéde után Skripecz Dezső országos főtitkár megköszönte az üdvözlési', rámutatott az összefogás jelentőségére, s kére a kolozsvári csoport tagjait, hogy mindenki *eljesitse kötelességét. Végül meg'géne, hogy a ko'ozsvári csoportot 3 legmeeszebbmencen támogatni fogja munkájában az országos ve­zetőség ;s. A közgyűlés után közös ebéd volt Diót törésre kiatlimk. Vüi’alkozók jelentkezzenek Gyitinölen* li e rés h ed el mi h ft- n á ( Kolozsvár. Mussolini-ut 58. „llafíi lefseá csali a vnulé sraáéftf vélIeCiíI áldozatokat“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents