Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-04 / 52. szám

r. i, i. r. N 7. r. ic H i l iu A r c t u t I I brii hlrssolşgâlnl londoni tiUizásóról Zürichből jel on ti az MTI. A None Zür­cher Zeitung londoni levelezője jo’onti: .16! őrt es ült londoni körökben .ma n.m- mitwiak, hogy egy v ■■■ c-ó államférfi iik-p e hón.npl»an lét •gatá.sra érkezik l.ondnnb i. Aet hiszik,, hogy Wushingitoin o t.'ludat1 ni St?ttinius he \öltés éíl«mt-il:k’árt bízz-* nv»'g. Az el kő vétke- "'v^lx'S/Ai^ek tar­talmáról von nóhárv irrer iktti adat. F/'ékböl kiderüli. hogy gyakw!atiíag va­lamennyi eu ói>■'*i kérdés nveg vitatásra kerül. Londonban az a benyomás, h gy o svá.n'otség 'S külpolitikának uj szakasza kezdődik és axt hiszik, hogy a nyugati ha­té mák rí külpolitikai kérdések uj felül­vizsgálat előtt állanak. H.ir szerint a kö- vo kom kéw’ésoket vitatják meg: határmegvonások Kelet- és Kőzép-Eu- • Topóban, az algíri bizottság messzemenő elismeré­sének lehetősége. Franciaország tényleges kormányáini' lk cl ismeretié az invázió (v e­ién, '\z. uj angol - a nii * lkai olajpolilika u Koreí-K-loten és végül frgyverszüneti fettételek. A kérdések közül néhányat ár. eur6piái biz/ittság már megbeszélt, azon­ban tért nyert hk a foHevé , hogy maga­sabb síkon való té rt ázás hasznos lenne, b’hbö! > szempontból iellemző, hogy a pénteken megjelent heti folyóiratok ismét vitát ke dlek az Atlanti Charta jurára és clip:w európai teriiletváltozá- sok ellen, amelyek ellentétben állnak a népek önrendelkezési jogával. A legkülönbözőbb irámyznitu lapok köve­telik, hogy állapítsák meg a békeoélokat, mégpedig az. üresnek mondott cast iblancH f rmulán túlmenően. Khh'z járul még, hazy az angol sajtó a Finnországra .sza­bott orosz feltételeket egyhangúan mint m őrs ókéit o ke t üdvöd i ­számú kategória például o'yjii «/.érnély<*ket nevezett niitlézovjel oi> inekluA, okik mélyen kRpneölatokot l.irluuak lenn o külfö'd- de', i(V‘Rf‘ii követségekké vogy buMbi u sokkal, e/.ekkit»l levehv/mek, egyének, okik be- wéllki n/ /Ti-jkm<iiitó nycivol vngy bélyegok «I gyűjtenek." Hogy bélyeggyűjtőket i« a R70Vjetellene« rfemek kö/t' iro'mk, az. e&éi/.nek komiku# beá ’i1á*t ad, folylatj* tovább Voigl én în-jţ* állapit|a. hogy Keled-T.eiigyelori/.ágbíSLn a de­portálások n/emcsak lengyelek»! «ujtottsic, hímem, lehérorov/okoi é. ukránokat 1«. Az uk I n po!i' kai vwórekot majdnem m'nd depor I '.Pbik, különösen az 11NDO (Ukián nemzeti párt) vehetőit, tizonkiv il sok nkriri földmű­vest, Eg<W k önyv/v lehetne írni a deportá'á- eokr'ól. Ez a jelen Idők egyik ’egbor/aloia- 6übb tragédiájának dokument uiuu volna. SZÍNHÁZ és m'VESZET Azután a i./.ovje n/ úgynevezett népi )'<•• IHektel /kilótI ellő Az. Úgynevezett vílor/' mányi bí/olte vjj tegr igyobbiéx/zt o y.iri v/*-m • 'ytribői tevődő!' ÍM-in, ak>H tr ,*»<•') (»Jég- m-k voltak. A vó!o«/tá«.( n trrrty jetoro»/ ko'o női én polgári > li/lgazgabt* lendttzta. miután Moe-'kvâbâJ n titkon e-/o!yálot «ok taj/ja i beiynzin:i* ór'k> 7et't A jHblteket «■/<>riba:i nein a váloeztók állították ha/em rn»y j n/OViet hatóság, rnely i" <b.n te y <n Lßnierotlen szem .’yr-ket jel</ít Li Sok on n le’.öbben <■ Szovjetunióból kikuídott nép b;zto/-x>k voltak. Az egyik vá aa/ ókerületb“.". inág Molotov ea Voioailov '.á born ok m |e (V tették magúkul, több vidéki kerüle ben a je löltek nem t'id’ak irni-o v««nl A vá aaztaso kit műiden aggály nélkül vitték kerosytjl «, azokban tok helyen a wzovjeikatonas- g /• léeztvett I 4 V S T Oocrabemuiató a Nemzeti Színházban fii hős j pjryi'pvrii Sítári iní ülímh síi kóla ssorazág'pa n Chins5cóbt>l Jelcnli a Buci. Tud.: A P.eţrme Fascista jelenti: A köztár­sasági nemzeti gárda egyik politikai csoportja jelentős mennyiségű roh* j bano anyagot és fegyvert talált egy titkos raktárban és több személyt le­tartóztatott. A felfedezett robbantószerek és fegyverek mind angol erede­tűek és azokat ejtőernyővel dobták le, hogy nemzetellenes elemek terror- cselekmények elkövetésére használják fel. Uandaháboru a Pripjet-niorsarakban sorâp 200 földallást Toml.'ollak szét, megsem- misitetlck a támaszpontokat és ttVbbsráz fog­lyot ej cUek. A bandáktól megliszfttoii terp- pvn nagymennyiségű élelmiszeri, hudlauvagol es egyéb bolmit zsákmáo> oUak Berlinből jelenti a DNB: Német kötelékek a lapokban eredn>én\ es harcot vivlak na- gvrááb bandacsoportokkal, ame'Vek már hosz s/al»h ideje valóságos rémura'mal teremtetlek a Pripjet-mo'-sarak kornyékén a lakosság kö­zön. A némeiek rajtaütésszerű műveletük Szófia cáfolja Írötög-Maecdóitiía húrom kiírzeiéaek megssáHasát Szófiából jelenti o? MTI: A Bolgár Távirati Irodát felhatalmazták, hagy a leghatározottabban cáfolja meg bizonyos külföldi hírszolgálati irodáknak azt a hírét, hegy bolgár csapatok legutóbb megszállták Gö rög Macedónia három körzőiét. Az állítólagos megszállásról terjesztett hí­rek teljesen valótlanok és a maguk egészében kitaláltak. Mirő 1 tá rgya In a k Lón dón ha i< ? A londoni lapok washingtoni távirat; i fejelik azokat a* kérdéseket, amelyek a küszöbön álló szövetséges diplomata me«- b.széléseken valószinüleg szőnyegre ke- 'rülnek. A News Chronicle a következőket Írja: Ugv lá‘sz?k — r megbeszélések legfon­tosabb pcn^ja a Németország számára rrue,7tállapit mdö fegyverszüneti feltételek kérdése lesz. Meg fogják tárgyalni ezen­kívül a reod és nyugalom helyreáll]tását Európában a háború után, beleértve Len­gyelország és Finnország ügyét, a franetr. nemze'.i bizottság jogállásának ké-d.ését. a középkeleti olaj, vaLtmánt a légi hajó­zási támasTOontok uovét is. A Daily He­rald washingtoni levelezője ezeket jelen­ti: 1-2 tározort napirendét nem állapítot­.tak meg, de várhatólag a> következő kér­déseket f?gjá.k felvetni: , 1. Fegyverszüneti feltételek Németor­szág számára. Amerika ragaszkodik a fel­tétel nélküli megadáshoz. 2. A lengyel—orosz határ. Washington szeretné ezt a kérdést félretenni. 3m A fnmein nemzeti bizottság. 4. A középkeleti clajtanalélcok. 5. Az olasz kormány. Ebben a kérdés­ben akkor kell dönteni, ha Rómád elfog­lalták. 6. A háború utáni közlekedés. Amerika valószínűleg igényt tart légitámaszpon­tokra. Szó iyvn ugyan arról is. hegy ha­jókat kölcsönöznek Nagybritanniának, 7. A csendésóceáni uralom. 8. Palesztina jövője — különleges te­kintettel a jelenlegi zsidó igényekre. töltő.-iz<lL!®ége «okrahiVätoU •»nekosnóvA tf-szi Hi/tv ErBrw«tiat. A/, e őadús ^ízékstiy pontja n tenorénekes kérdene Faiuit alakítója Go. Un lnne, évekk**' e/eott sok zajot síkéit megért Céc6, Pré.ga és Bud,nest operawinpa- dain. Ha neve megjelent a p ákátokon, a kö­zönség meoiohamuz'j a- elővételi pénz4éfá­kat. De idok.ö/b-.'i hangja kifakult, fátyolof-jn «ró!, csak néha caíüan elő :égi érce, mint tegnao is a kerti j.Jene'ben cava'inája végén, e maga« cé ben. Egyébként, mint értesülünk, bedagadt to’okka' énekeire végig tegnap a Fauet bemutatóját. S bár ezt hősi vállalko- zásnak ítélhetjük mi' sem változtat a ténye«», j hogy tegnap nem tonorist?ként, cţsak a tenor ! ozurrog"almaként szerepeli/. (Egyik pesti lap zenekritikusa épp a minap kérdezte sürge^o- Jeg egyik cikkében, hogv az Operaház íia'aí tenorístája. Negypál Lés é» miért» nem kap:a ; meg a Fau«t télévé neki igéit szerepét. Ko. J lozsvárt megkaphatná...) Bajtai Gabriella uj_ ; bot. beb’zonyitotta, hogv igen ha6zná:ható I tagja etz együtteenek. Siebelje nem hagyo't ! eemrni • kivánnivatót. í'iopránja tegnap fe tűnő erővel 6zó t Turján Vilma kitűnő Mártáia ' v'szon1' nekünk teszi köteleseégünkké, hogy sürgessük' gyönyö ü me/zojának nagyobb sze­repben való éi-vénye6üléí.t. Jó Va'entint ala­kító't Mé!\hu i Horváth József. Éizéki, fénv:5 ba itonja van, értéke« orgánum, csak tudná leküzdeni maoas hangjainak eb égésé:. Hor- ; válh László Brander rövid ozerep'ben iß meg. gvózöB arréé, hogy ásandó fejtődécben van. , A kórusrwk mind az ötven tagja, valamint a k 'igazgató Sz ta Oszkár méltán o«ztozLk a j me eg e’írnefésben, eruttai azonban a férfiké. ,ru6 teljesítményét külön is ki kell emelnünk. A katonainduló megisméte tette a közönség. A ba*ett ugyancsak kitett macáért a ir,ásod:k képben, e'lenben a Watpurgis-éi-‘ látványossá­git másként képzeljük, mozgalmasnak, a tánc­kar ál andó szeretve tetéeével. Bartos Irén egy­re küünóbben ánco»’, Cleopátrája megérde- rrcft sikert aratóit. Az egész ba'eLet azonban öti'eszegénvnek tartjuk. Vendégfenoristával a Faust a kolozsvári opera legjobb előadása volna. A többi énekes jó, a zenekar remeke... KÉKI BÉL\ Angol folyóirat érdekes cikke a lengyel kérdésről LONDON, március 4. Frederic Voigt, az argó’ ,,N neteenth Century and After" ciraü havi ap főszerkeszt/je, aki az utolsó időben cikkeivel nagy fel ünést kelt. február havi ez,Ilmában az orosi-lengyeí. viszállyal foglalko zik. Voigt aet magyarázza, hogy a szovjet január il-r megnyi’atkozása a második vi­lágháború legnagybb politikai kríziséről ránt. ja le a lep,et. Egész Európa figyelemmel ki- s.ri ai krízis fejődését. Ez a viszály tulaj­donképpen nem a Cunon-vona’, sem pedig Lengyelország eljövendő nagysága vágy de. mogre.phiai összetétele körül mozog. Azok a k -rdések, amelyek fennforognak, nem a kö­vetkezők.; Kitolják-e Lengyelország keleti ha­tárát tovább nyugat felé? Elveszifse-e Len­gyelország keleti 'te-illetett, melyek ellené­ben Németország rovására pótolják ki terű­ié! ét nyugaton? A kérdés ttóajdonképen az: fennmaradhat-e továbbra is Lengyelország? Ennél a kérdés­nél azonban sokkal fontosabb egy második: feunmaradjon-e Európa? Ez a tuiajdonkép- peni probléma. A • lengve' lét veszélyezteté­se tulajdonképpen, Európa veszélyeztetése. A szovjet terv szerint Lengyelország nyugati területei a jövőben a Szovjetunió nyuoaöi határán egy szovjetoros./, hűbéres á<llamof al­kotnának, Lengyelország ke’eli felét pedig a szovjet bekebelezné. Á szovjeiorosz nyiîat- ko/.at nem a lengyel-orosz viszály tisztázását e u annak kiélesedését célozza. Ha ebben a nyil-a:karaiban a engve! kormányról úgy be­szélnek mint emigránsokról, akkor a szovjet ez a att azokat a lengve*eket érti, akik a bol- «evkja forradalom idejében menekültek Or.09 országba' és kívűiről áeká ódtal* a bori sevista rendszer ellen. Az „emigráns" foaa­lom használata által a nyilatkozat polémikus téteké vált. Voigt a továbbiak 6o:ában magyarázza, mi történt annakidején Kelet-Lengyelországban a szovjet uralma alatt. A területek elfog'a- lásakor azonnal megkezdték a deportálásokat, melyek több hónapon keresztül ío'ytatódtak. Ugyanaz történt a balti államokban. Minden „antiszovjet elemet" — már amint a szovjet ezt értelmezte — bebörtönözték vagy depor­táltak. Ezek között voltak a éárosi «hatósá­gok, a rendőrség, az ügyvédek, a képviselők, a hazafias egyesületek és társulatok tagjai, minden o’yan személy, mely a. külvilággal valamilyen öss/.eköüe'ést tartott fenn, mint például idegen cégek képviselői, idegen kö­vetségek, konzulátusok vagy kereskedelmi kamarák tisztviselői, egyének, akik külföld­del leveleztek, a Vöröskereszt volt tagjai, vo.1 tisztviselők, nemesek, papok, kereske­dők, iparosok, földbirtokotok, valamint szál­loda- és éttereratulajdonosok. Voigt hangsú­lyozza, hogy birtokaiban van a kovnói bel­ügyi1 biztos egyik rendelete (0054 sz. 1940 nov. 28.), mely az úgynevezett antiszovjet eleme­ket 40 különböző kategóriába osztja, ezeknek is természetesen több alosztálya van. A 10. A mult év októberében ünnepelte a zenész- világ Gounod halálának Ötvenedük évfordu- óját, a magas kort megért zene-költŐ helyét azonban a francia zenetörténet lapjain egy­elői Mayerbeer és Halévy, másfelől Mause­rét és Bizet között kell keresnünk. Halévy volt a mestere a párisi Conservaooirban. a színpadokon pedig fiatalsága éveiben az >lasv. és a német opera ötvöződéséből szüle­tett párisi nagyopera stílusa uralkodott. Ha­tásuk nyomot is hagyott művészetében, de Gounod nagyobbsz.aba.su egyéniség volt au­rái, semhogy egyszerű epigonként Mayerbeer h Halévy sarkúba szegődött volna. Ék a ragyopera-stlus eszközeivel, nem vetette meg 1 határos áriákkal, kórusokkal és balettekkel kicsiholható sikert, ugyanakkor azonban mélyről fakadt, ósz.inte liraisággal töltötte meg az. opera műfaját. Nem a drámai törté­nés érzékeltetésére veti a hangsúlyt, hanem a szereplők érzelmi világát testi színekben »azdagon. S ezzel megteremti a romantika* Optra lírique műfajit. Faustját sem terheli túlsók gondolati tartalommal, ellenben bő dallam-invencióval, megragadóan vetíti elénk az emberi szenvedélyeket. Rómeó és Júliája meg Faustja az operairodalom haJhataitkm remekei közé tartoznak, a Faust a franciák „nemzeti'’ operája is. S valóban a remekmű­vek természete szerint mindig uj és frissen fölfedezett szépségek csillannak föl benrfe, valahányszor megelevenedik a színpadon. A kolozsvári Faust zenei irányítója, V aszy 1 'iktor nem elégedett meg azzal, hogy meg- ragyogta*sa Gounod muzsikájának érzelmi gazdagságát, hanem igyekezett felszínre hozni a gondolati tartalmat is. Nem a hatáske­resés és a könnyedség volt a célja, eppen ezért Fausc-interpretíciója növelte a mii súlyát és értékét. Kitűnő tempocrzékét, pompás rit­musait az. előadás minden részletében élvez­hettük. Élénk, állandó lüktetésben lévő szel­lemével mintegy átlelkesiti a kezébe került müveket, így a Faustot is. Szinte azt mond hatnók, közelebb hozta a mai hallgatóhoz. A rendezés nehéz és óriási munkát követelő fel­adatát Vüíéz Tibor oldotta meg, legkimagas­lóbb sikerét aratva Kolozsvárt. A szereplők játéka, a tömegek mozgatása és a világítási effektusok mind az ő hozzáértését dicsérik. Helyeseljük, hogy Mefisztót nem az ördögök fejedelmeként vörösben és feketében ábrá­zolta, hanem kisértő gonosz ember képében állította a sz.inxe. A díszleteket Varga Má­tyás tervezte, kipróbált művészetét újból noegcsillogtatva. Faust szobájának és az utolsó felvonás bürtönének gótikus ive szim­bolikus összefüggést érzékeltetett. A második felvonás városkapus képe, Margit kertje és a templomtér három remeke Varga Mátyás­nak. Ellenben az utolsó kép jobb megoldásán még érdemes volna Vitéz Tiborral együtt doLgozniok. Hatalmas lépcsőért kellene ve­títeni tetejében a Margitra váró angyaleereggel. (Most a három angyaióriás átvilágítva a léc­bordázatát mutogatja s az nem illuziókeitő.) A szereplők közül Mefisztóé az elsőség. Szanati József a Szöktetés Szelim basája óta nem aratott1 a tegnapihoz hasonló sikert.. Megepett mar véboeatos, jó| .kidolgozott játé­kával is, hangja pedig színében es erejtben i© nagyszerű Mefisztót állított elénk. A máso­dik felvonás rondóját olyan elsodró lendü- letlel ad! a elő, hogy valósággal tombo'ásra ragadta a bemutató máskor rezervált közönsé­gé A kerti jelenet alatt kitűnő humorral a’a_ kitotta szerepét, szerenádja is jól sikerű t. . Mindenesetre kiváló Mefisztója nagy emelke- ■ dést jelent pályáján. Épp igy csak a Iegna- í gyabb elismeréssel beszélhetünk Hiriy Fran­ciska Man-gitjáról. Természete®, közvetlen já­tékává’1 jó éreztette Margit tisalaeágát, hang­ja pedig szárnyalt, üdén, élvezetesen. Egészsé­ges, hibátlanul iszép a: gáti urna és technikai Féíévszútsadoa kulfaldi íisMsekotteíéseím lehetőre teszik« ho'ey finom solingeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a leg­jobbat és vi?z:mylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani, j A világhírű J. A. Henkels soiingeni iker-jegyű zsebkések, o’iők, borot- I /á . kertieszközök, valamint öaatsorotváió-pemgék gyári lerakata: j KUN MÁTYÁS FIA kolozsvák, kossi th u Értekezlet a budapesti Keres­kedelmi és iparkamarában BUDAPEST, március 4. (MTI.) Mjárcius 1-én vait a budapesta kereskedelmi és ip'rkamaráhan Antal István dr. nemzet- védelmi pr' pagan darrüniszter elnöklésé­vel a havonkint szokásos gazdasági tájé­koztató értekezlet. Tárgya: a kereskede­lemben végbement úgynevezett átállítás és őrségvált-ás időszerű kérdéseinek, va­lamint a közeliéit ásnak, az anyagdosztás- nak legfontosabb ügyei. Az értekezlet iránt ez alkalommal is nagy volt az ér­deklődés. Az értekezletet Antal István nyitotta meg, my’d felszólal ti? k Bede Ist­ván. a nemzetvédelmi -propagandami- niszrtériiun gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Zsindely Ferenc kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter. PAPÍRBAN, írószerben. Irodai fel- szerelési tárgyakban telje.*» raktári taiáJ az „Ellenzék“ kcnyvesboltbaa. Parkettesesi munkálatokat ju- tányosan váiial: id. iáŰUXCZY JÓZSEF, lakás: Zá o!ya*uíca 14. szám., vagy SEBŐK - eukrászda, M^vás kirélytéf 23. Tej.: 19—59. ELLENZÉK politikai aapiiap. Felelős szerkesztő: ZATHUREC2KY GYULA Felelős kiadó: VITA SÁNDOR A Minerva Irodalmi é& Ny^utlaz Möiatéaset Sw »yomásá* Felesik vexe.e MJUQ'Sk 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents