Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-04 / 52. szám

1 a i4 m ául us HUHHHM ELLENZÉK i [If 'll üiiiMBürfwwrw* < s> Erdély eg'y eterne szilárdan áll a vártán KormányzéfyiirUs doktorrá, avatták Vitéz Berde Botoudot KOLOZSVÁR, március 4. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Tanácsa a központi épület aulájában tegnap dél­előtt ünnepi ülés keretében avatta ,.sub aiuspiciis Gubernátor is“ doktorrá vitéz Berde Botond orvostudmányi doktor jelöl­tet. A 'hagyományos formaságok közt meg­tartott doktorr.áavatás’on a Kormányzó Ur Öfőrnél tóságát Fáy István titkos tanácsos, vallás- és közoktatásügyi államtitkár kép­viselte. A felTVatandó doktorjelölt és családja megelőzően istentiszteleten vett részt a Farkas-utcai református templomban és onnan érkeztek az egyetemi tanács ün­nepi ülésére. A Rektor' Magnificus az ülés megnyi­tása- után felkérte Horváth Béla dr. or­vostudományi dékánt a promotio sub isius- páciis Gubernátorig (ügyének előterjeszté­sére, aki felolvasta a kari indítványt és a kormányzód elhatározásról szóló leiira­tot. A kormányzó képviselőjének fogadta­tás-ára iát Rektor Magnificus Kovrig Béla és Horváth Béla egyetemi tanárokat kér­te fel. Fáy István államtitkárt, mint kormány­zói képviselőt Buza László dr. rektor be­széddel üdvözölte és bejelentette, hogy a hazatérés óta immár harmsdizbien avat a kolozsvári egvetem sub auspiciis Guber­natoris doktorrá egy-egy kiváló tanít­ványt. Vázolta Fáy István bensőséges kapcsolatát az egyetemmel, mert „emlékezetben, tartjuk szegedi ebiünknek azokat a kimagasló eseményeit, — mondotta, — melyeknek Nagym'éltós-ágod tanúja és^ ak­tiv résztvevője volt. Nagyméltóságod képvi­selte Kormányzó urunkat az utolsó szegedi sub auspiciis Gubeinnaíori.s doktorrá avatásun­kon, mely egyetemünknek egyszersmind utolsó szegedi ténykedése voót. Ezt követő:eg j Nagyméttóságod jelenlétében vettünk búcsút i a fiszapartü metropolistól, mely a száműzetés , után olyan szeretettel ölelte magához az ott- | hont kereső egyetemet." _ • Fáy István kormányzói képviselő, mi- j után engedélyezte a- doktiorráavatás meg- j ejtését, vitéz Beide Botond olvasta fel j értekezését és tette le a doktori esküt. f ^Büszkék vagyunk fiainkra, akik teljesítik kötelességüket“ j A -doktorrá fogadás és oklevelének át­verése után Fáy István kormányzói kép­viselő intézett beszédet és adta át a gyű­rű- az ii’ju doktornak: , A nemzőt — reánk kényszeritett — nagy önvédelmi harcában, mely ma kint és bent egyformán helytállást, nagy lefjkierőt és szi­lit d hitet kivan — meg kell védenünk hazánk területét és át kell a jövőbe mentenünk nem­zetünk kultúráját. Az országiormaié és nemzetfenntartó erők erősítése mindnyájunk kötelessége. De az irányítás, a vezetés elsősorban azokra vár, akik törhetetlen hitük, tiszta erkölcsi felfogásuk mellett — az átlagosnál magasabb felkészültséggel és kiemelkedőbb tudással bú­nak. Ez így volt mindig, —- ezeréven át — nem­zedékre! nemzedékre. Egy nemzet élniakarásának himnuszát — a legbizakodóbban, legosengőbben, legszebbe. w ifjúságnak kórusa tudja énekelni Ma jönnek egymásután haza, sokan ifjak a harci zaj kellős közepéről, sápadtan, sebesül­ten, mellükön a vitézség érdemkeresztjével. És itthon, is jönnek, a belső fronton átvenni az egyetemek kezébe? a tudomány érdemke­resztjét — a doktori címet. Büszkék vagyunk fiainkra, akik - mindkét ■vonalon tisztességgel, becsülettel teljesítik kö­telességeiket és akiknek leikében sziklaszilár- dan él a nemzet jövőjébe vetett hit, a nem­zet jövő nagyságáért való cse’ekvés kemény j akarása. A mai ürm-epéí'yes nappal - - kezében ina- 1 már a legmagasabb tudás szimbólumával — f kiemelkedett pályatársai közül — de ezt soha j senkivel ne éreztesse. A kormányzógyürüs doktori diploma néni- j csak előnyöket, de súlyos és nagy köte'es- j s ég vállalást jelent. . Mint ahogy kötelezettséget jelent ön szá­mára családi származása, a Berde, és a Jeney név, Kolozsvár és Nagyenyed nemes haigyo- mányainak nagy parancsa, mely életének rendeltetését az alkotó munkában szabja meg. ^ Ezzel az ufravalóval indul el ma az élet, a társadalom sokszinü világába. _ őrizae meg mindig idaáfemusát, legyen jó- -ságós, megértő szivü és szerény mindenkivel szemben, ne vezesse anyagias gondolkozás, hanem érezze mindig, hogy kiváltságos, puri­tán tudósnak indul. Az orvostudomány terén lehet talán a leg­több jót tenni, közzel és egyesekkel egyaránt, szent küzdelem és felséges hivatás, mely eny­hülést), gyógyulást ad a fájdalom kinzókamré- jában gyötrődő beteg emberiségnek, r Vitéz Berde Botond dr., a mai nap emlé­kéül a Kormányzó Ur Őfőmé’tósága ezt ^ a f gyűrűt küldi önnek, mely az ő elismerését j és legmagasabb pártfogáséit jelképezi. Legyen ennek viselésére mindig méltó, mert j ez az aranygyűrű elkötelezi egész életére ha­zájával és a tudományával szemben. Éljen példaadó életet, hitben, hazafiságban, j munkában és; becsületben. Fia kell, mint vitéz : a harcban, vagy mint tudós a tudományban! A kormányzói gyűrű átadása után Bu~ j za László dr. szólt vitéz Berde Botond hoz, j kiemelve, hogy olyan névnek örököse, ! melyet ismertté és becsültté tettek <b<z í ősök és ma is élő legközelebbi hozzátar- j tozói. Az a feladat vár reá is, hegy a j Berde név tekintélyéit örgbitse. Kívánom — fejezte be beszédét a rek- j tor —. kisérje egész életén át a Bérdék Erdélyért és ^ magyarságért lobogó lelke.“ „Né adjuk át íinminkat a jeleu aggodalmainak“ A felavatott doktorhoz intézett beszéd j után Bum László‘ dr. Rector Magnificus j a kormányzói képviselőhöz fordult és az egyetem hódolatának tolmácsolását kérte • a Kormányzó Ur Őf Öméltóságánál« „A sub auspiciis Gubernatoris doktorává tás mindig ünnep egyetemünk éleiében, — mon- , dotta, — de ma. a háború ötödik évének kö- j z'epén ennek, az ünnepnek is különös jelentő- j sége van. Állandóan ai háiboru lelki hptása ! a'atţi állunk és ezzel teshmiunkra az élet min- | den eseménye különös színezetet és jelentő- j séget nyer. Ma különö'sen is érezzük, hogy a sub auspiciis Gubernatoris doktoravátas ; asz Ígéretes jövő ünnepe. Ez az ünnepély hangosan figyelmeztet arra, » hogy nem szabad magunkat átadni á jelen gondjainak és aggodalmainak. Nyugodtan. “S boldogan kell előkészítenünk a jövőt, mely­nek sokat ígérő munkásai íme jelentkeznek. Kérem miltóztassék jelenteni Őfőméltósá- gának, hogy Erdély egyeteme szilárdan áll a vártán: a ma nehézségei közt és a holnapot elfedő ködön át az Ígéretes jövőre tekint: a hozzi?; sereglő ifjúságban igyekszik minél tökéletesebben kiépíteni azokat a szellemi és erkölcsi erőket, melyek az Ígéretes jövő meg­dönthetetlen biztosítékai. A kormányzó éltetése és a Himnusz el­hangzása után a doktorráavatási ünne­pély véget ért, melyen egyaránt részt vet­tek a katonai, egyházi és polgári testüle­tek képviselői is. ARANY PÓK f efferent Unió-utca 14. szám MOLNÁR ERZSÉBET Teí{.ts-eH átata’d’va' - A Uüu^a U%nyUá' a da^esti DUHA-'p&totz SZüd/*Ct>C>$’U> « “* lÁÍAAith&í't’ Ú> M '('t’SÍC’yJ&k’é £$ Öhi U : „Minden bizalmunk és remSnyánk KsrmányzűUrunKlian esszpontosu“! Pártértékezietet tartott csiitöríökön a MÉP i ■BUDAPEST, március 4. (MOT.) A Magyar Élet Pártja csütörtökön ren­dezte második pártértekezletét igen nşgy érdeklődés közepette. Ott voilt KáUay Miklós miniszterelnök a mi­niszterekké] és Tasnádi Nagy And­rás, a képviselőház elnöke. Vitéz Lukács Béla, a párt országos eliniö'ke megnyitó .szavaiban szerete t - tiel 'köszöntőtte a miniszterelnököt, a párt vezérlét ési -a kormány tagjait, majd a Kormányzó Ur megválasztá­sának évfordulójáról emlékezett rn!eg. — Tegnap múlt Zí éve — mondot­ta —, hogy a nemzelgyülés nagybá- nyai Horthy Miklóst, a nemzeti had­sereg fővezérét, nagy lelkesedéssel Magyarország kormányzójává vá­lasztotta, Főmél+őságu Urunk a Gondviselés különös kegyelméből és a magyar erő céltudatos felhasználá­sával nemcsak megmentette nemze­tét a; végveszélytől, hanem a Tria­nonban elvesztett másfélévezredes történelmi jussunk visszaszerzéséi is felbecsülhetetlen értékű munkával és eredménnyel szolgálta. Előrelátás­sal, bölcsességgel és a nemzet jövő­jébe vetett törhetetlen hittel vezet bennünket, A nemzet hálája, szerető­ié, ragaszkodása és hódolata veszi körük Minden bizalmunk, remé­nyünk benne összpontosul. — Ml, a Magyar Élet Pártjának törvényalkotók alázatos lélekkel kér­jük az Istent, adjon erőt Kormányzó Urunknak munkája bevégzésére. Vitéz Lukács Béla szavait a párt tagjai állva hallgatták végig, majd beszéde végé« szűnni nem akaró lel­kesedéssel éltették a Kormányzó Ui at. Vitéz Lukács. Béla ezután a párt nevében köszöntötte mindazokat., akik legutóbb kormányzói kitünte­tésben részesültek, majd Kállay Mik- u>s mmi.sz.ei elnöknek a nemzetvé­delmi keresztesek zászló szent elő ün­nepélyén elhangzott beszédjéről em­lékezett. meg. — Ez a beszéd — mondotta —. nemcsak államférfiul megnyilatkozás val't, hanem a magyar bitet, és bizal­mat sugárzó, a nemzet lelkiismere­tűnek szóló, de egyben a magyar jö­vőben bízó, pártérdekekéin felülemel­kedő miniszterelnöki beszéd volt Ez a párt a megnemalkuivó keresztény magyar akaratot képviseli. Nem tért le és nem tér. le arról az útról, ame­lyen Szegedről elindult- Vezessen bennünket Nagyméltóságod magyar lélekkel a keresztény jobboldali 'Ma­gyarország felé. Mindnyájan meg­gondolás nélkül, áldozatkész, elszánt lélekkel követjük önt az elkövetke­zendő nehéz időkben. A párt tagjai lelkes éljenzéssel1 és tapssal fogadták e szavakat. Ezután Kállay Miklós miniszterelnök kö­szönte meg a pártelnöknek a meleg megemlékezést. Legutóbbi beszédéről történt megemlékezésért és azért az elismerésért, valamint bizalomért, amelyben a párt részesitette, mon­dott köszönetét. Arra kérte a párt tagjait, legyenek hirdetői mindenütt az országban annak a bizalomnak, amelyet beszédében kifejezett. A tör­ténelmi nemzeteket mindig a fenn­maradásukban és a jevőjükbe vetett bit hatotta át. * Ennek a hitnek es önbizalomnak kell eltölteni^ a mai nehéz időkben a nemzetünket is — mondotta. Szavai igen nagy lelkese­dést keltettek. Ezután Szabó Gyula, rövid interpellációjára Lukács Béla. miniszter válaszolt, majd az értekez­let végétért.

Next

/
Thumbnails
Contents