Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-04 / 52. szám
t ()3^, / ' Ö-WVT.* :{A 32á3háztá" r ^'Ihíhat ij x t Cr SZOMBAT, 19« máraiiis «, 1LXV. évfolyam, 52. száo*. /Î/L4 3Ö FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókal-u. ib., I. Tefcefon: 13—09. Nyomda: Egy«* •em-a. a Telefon: 2«— 23. CsekkatáaMa: Î205S suáPíia na-. IS RT HI MIKI Kiadótulajdooos: ,,PALLAS SAJTÓVÁILAXAT'" Ät. Kolozsvár. Eloiizetési árak: i hóra 4.30 !*. aegyedévi© 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.W» V. I FINN KORMÁNY A CSELEKVÉS UTJÁN HALAI)« l- JELENTI AZ MTI. HELSINKIRŐL A WASHINGTONI FINN KÖVETSÉG CÁFOLJA. BOCI FINN KÜLDÖTTSÉG INDULT MOSZKVÁBA STETTINWS LONDONBA UTAZIK ÉS .4 KÖZÉPEURÚP.41 HATÁRKÉRDÉSEKRŐL TÁRÓVAL A londoni merhessél éneken megáilapiijáh a német fegyverszüneti feliéielehei Sorrendben- Finnország, Törökország és Pulgária áll a külpolitikai események középpontjában. Ez a sorrend egyúttal jelzi azt is, hogy a Finnországgal szembeni idegháboru a. tetőfokon van, a Törökországra nehezedő nyomás közbeeső fázishoz érkezett, ínig a bulgária elleni idegháboru első stádiuma megkezdődött. I. A finn kérdés ismertetését egy cáfolattal kell kezdenünk, amelyet a washingtoni finn követség bocsátott ki és amelyben tagadja, hogy finn küldöttség útban volna Moszkva felé. Á washingtoni finn szóvivő ezzel Szemben hangsúlyozza, hogy a finn kormány a fegyverszüneti feltéteteket és a Szovjet-Unióval való békekötés lehetőségeit „mindazonáltal a legkomolyabban tárgyalja Nem feladatunk elbírálni a diplomáciai vonatkozású cáfolatok értékét, de rá kell műt altiunk arra a nemzetközileg bevett szokásra, hogy az események közlésénél gyakran negativ módszert is használnak, vagyis tagadják azt, ami tulajdonképpen folyamatban van. Az újságíró hatáskörét azonban túllépi az a közvélemény részéröl etsetleg megnyilvánuló kívánság, hogy konkrét esetben mondja meg véleményét a cáfolat jelentőségéről. A diplomáciai tanácskozásoknál másik szokásos tünet, hogy a jelentések ellentmondóak. A washingtoni cáfolattal szemben példáid érkezett Zürichből egy olyan táviratunk, amely állítja, hogy Paasikivi- finn államtanácsos vezetésével a legközelebi jövőben finn küldöttség utazik Stockholmba s ugyanez a jelentés megjegyzi, ami egyébként az amerikai cáfolat ellenkezőjét támasztja alá, hogy „a finnek más utón keresnek lehetőséget a szovjet feltételek módosítására“. Előre várni lehetett, hogy Moszkva a fegyverszüneti feltételek nyilvánosságrahozatala után kilép eddigi hallgatásából és propagandaszerveinek felhasználásával siettetni fogja az eseményeket. A várakozásnak megfelelően a vezető moszkvai lapok megjegyzéseket fűznek a finn parlament, sajtó és kormánynyilatkozók megMiapitásaihaz és a finn részről elhangzott kifogásoknak halogató célzatot tulajdonítanak. Nem hiányzik a szovjet sajtó hangjából a fenyegetés sem, Sztambuli MTI jelentés közli, hogy a finn kérdés körül amerikai, politikai körökben meglehetős nyugtalanság észlelhető. A Fehér Házban es a Capitoliumon nap-nap után küldöttségek jelennek meg, amelyek folytonosan emlegetik, hogy „Amerika lépjen közbe a finn kérdésben és ne hagyja sorsukra a finneket“. Hoover volt elnök levelet intézett Roosevelt•- hez. és figyelmezteti az elnököt, hogy ha az amerikaiak nem tudnak a finneken segíteni, az európai kisnépek ezentúl esetleg a Szovjetuniónál keresnek támogatást. Hoover azt a megoldást javasolja, engedjek meg a finneknek az Amerikába való bevándorlást, „nehogy valamennyinket Szibériába hurcolják az oroszok Mondtuk már hogy a finn probléma megoldását a kisnépek olyan próbakőnek tekintik, amely hivatva van bizonyítani azoknak az elveknek valódiságát, vagy valótlanságát, amelyek a Potomac fedélzetén, az Atlanti Charta megszövegezésekor hangzottak el és amelyeket a szövetségesek nagy konferenciám, Moszkvában, Kairóban és Teheránban mindig ünnepélyesen megerősítettek. 1 'égtelen csalódás érné az ünnepélyes kijelentések őszinteségéiben bizakodó kisnemzeteket, ha mindjárt az első esetnél, pontosan a világ-» szerte becsűit finnek ügyében kudarcot váltanának azok a princípiumok, amelyekre fel akarják építeni a jövő világrendjét. Érthető tehát, hogy az angol és az amerikai diplomácia minden erejét latba veti, hogy Moszkvát kompromisszumokra birja. Londonban és Washingtonban az a meggyőződés, hogy a demokráciák képviselői jó munkát végeztek, mert a Szovjet-Unió feltételei sokkal méltá- nyosabbak azoknál a követeléseknél, amelyeket a Kreml az angol—amerikai vezetőpoli- kttsokkal folytatott eszmecserek elán . Ml Finnországhoz eljuttatni. A demokráciák fővárosaiban jól tudják, hogy a finn kérdés kedvező rendezése felbecsülhetett. n szolgálatot tenne a szövetséges ügynek s azokban az európai országokban, amelyeknek közvéleménye eddig szkeptikusan, érzéketlenül haladt el az angol—amerikai felhívások mellett, a rokonszenv és az ellenszenv eddigi mérlege, a szövetségesek javára megbillenne és a kialakulófélben levő nemzetközi szolidaritás komoly előrehaladást mutathatna fel. n. Középeurópai ember nehezen tudja elképzelni azt a hatalmat és jelentőségei, amellyel az angol újságokat ajándékozza meg az olvasók millióinak törekvése és akarata. Angliában az alulról és nem felülről irányított sajtó (háborúban ennek a megállapításnak csak relativ értéke van) még a rendkívüli időkben is olyan kérdéseket tárhat a közvélemény elé, amelyeknek nyilvános megvitatása távolról sem célja a hivatalos politika irányítóinak. így például nem hisszük, hogy a Times ismeretes cikkét a török ügyben a Foreign Office sugalmazta volna, hanem a za véleményünk, hogy a nagymultu angol lap valamelyik külpolitikai szerkesztője spontán elhatározásából tolmácsolta az angol tömegeknek egyik kérdését, amelyet a Downing Streeten és az alsóházban az illetékesek a parlamentarizmus megolajozott nyelvezetével csak kerülgettek. A Times, röviden és félreérthetetlenül megmagyarázta, hogy az angol és az amerikai nép csalódott a Törökországgal kapcsolatos reményeiben s Ankarának azt az elhatározását, hogy kitart a semlegesség mellett, nem illeszthetik bele az egyesült nemzetek és a török kormány között létrejött politikai, katonai és gazdasági szerződések kereteibe, s azt sem látják be, miért kellene Angliának és az Egyesült Államoknak továbbra is hadianyagot szállítani, a kölcsön- és bérlett orvény előnyei alapján Törökország szamára, amikor egyre kevesebb kilátás van arra, hogy Törökország ezt a hadianyagot az európai, elsősorban a balkáni helyzet tisztázására használja fel. Szemére vetette a Times Szaracsoglu kormányának, hogy még könnyítéseket sem tett az angol—amerikaiak számára, s még azt is megtagadta, hogy a Délkelet-Európában operáló szövetséges légierők török repülőtereket használhassanak A Times cikkére a török sajtó egyrésze szenvedélyesen, másrésze higgadtan válaszolt. A neves török közírók közül többen hangsúlyozták a török kii!politika öncéluságát, Törökország sajátos érdekeinek kizárólagosságát és Ankara viszonylagos érdektelenségét a háborúval kapcsolatban. A kormányhoz közelálló pubiieiszták azonban úgy állították be a problémát, mintha a Times szóbanforgó- cikke csupán egy meg nem alapozott magánvélemény volna és nem fedné az angol kormány hivatalos álláspontját. Ennek a nézetnek igazolására megemlítették, hogy Törökország vállalja azokat a feladatokat, melyekre kötelezte magát, de az idő még nem érkezett el. hogy a török kormány bebizonyítsa a vállalt kötelezettségek iránti jóhiszeműségét. A türelmetlenség diktálta a Times cikkét — írja Yalcsin, az ismert áru golharát török főszerkesztő —, de hetek vagy esetleg hónapok múlva kiderül, hogy ,,a Times türelmetlensége teljesen indokolatlan volt“. Hihető volna a fenti ismertetés alapján, hogy az angol—török ellentéteket végered- . menyben a két állam sajtója közötti „enyhe kimenetelű“ nézeteltérésre lehet leegyszerűsíteni. De az a körülmény, hogy az angol— ‘amerikai kormány csökkentette, sőt egyes ' verziók szerint teljesen be is tiltotta a Tö- rökországba irányuló hadianyagszállhásokat, arra vall, hogy a szövetséges külpolitika irányítói is osztják, legalábbis részben, a Times nézetét és az ilyenkor szokásos „elsőfokú retorziókkal“ akarják Törökországot magatartásának felülvizsgálására kényszeríteni. Nem tudjuk még, milyen eredményre jutottak a Times cikke után megindult ankarai megbeszélések, de a legutóbbi beszámolók szerint, melyek az angol—amerikai gazdasági megtorlás fokozatos enyhüléséről szóinak, joggal hihetjük, hogy a feszültség enyhülő•> ben van, s a? Ankara és a szövetségesek közti viszony nenisokára teljesen normalizálódik. III. 4 keleti hadszíntér fejleményeinek hatása alatt Londonban és Washingtonban mindinkább nagyobb figyelmet szentelnek Bulgáriának is. Elérkezettnek látják az időt. hogy ,.nor: stop szünetnélküii idegoffenzivát indítsanak a bolgár kormány ellen is. A szövetséges rádióleadók és sajtóorgánumok első akcióját — a Búd. Tud. szófiai távirata szerint __ a bolgár közvélemény nyugodtan és józanul fogadta. NAGY JÓZSEF ,,A nyíl min osság előtt ismét le heil engedni a sorompókat“ mondják illetékes finn körüli Heteim,kiből jelenti atz MTI: A finn álláspontot, elég világosan körvonalazták abban a megállapításban, hogy a finn kormány a fegyverszüneti feltételeik ügyében fenn kívánja tartani a korábban megteremtett ósz- iszieköttetést Ezenkívül kevés uj értesülés áll rendelkezésre, ami mint illetékes helyen kijelentették, azzal magyarázható, hogy felelős tinin körökben ismét elérkezettnek látják az Időt, amikor A nyilvánossá(j előtt le kell engedni a sorompókat. Hivatalos helyen nem titkolják, hogy a legközelebbi feladat annak megtudakol áisa, milyen módosításokat lehet elérni a közölt feltételeken. Arról azonban semmi megbízható bírt sem lehet szerezni, hogy a tudakozást milyen ntc.n kívánják végezni. Kétségtelennek látszik, hogy a finn kormáuy a cselekvés utján halad. Svéd hivatalos kijelentés szerint Derlin nem kért Die ti tábornok csap fa iái számára átvonul ási engedélyt Svédországon át Stockholmból jelenti az MTI: Ä londoni rádióban csütörtökön beolvasták azt a jelentést, hogy a németek megkérdezték a svéd külügyminisztériumot, milyen álláspontra helyezkedik abban az esetben, ha Dietl tábornok csapatai Svédországon át vonulnak. Svédország a londoni jelentés szerint állítólag azt válaszolta, hogy ilyen átvonulás szóba som kerülhet. Svéd hivatalos helyen most kijelentik, hogy a svéd külügyminisztériumhoz ilyen kötést nem te intézlek, Könnyű német tengert erők Hasisa kikötőjét Iőíték Berlinből jelenti az Interinf: A március 2-ára forduló éjsa Ica könnyű német tengeri erők eredményesen lőtték a Kor- zika-szúgetén lévő Bastte kikötőt és utána angol gyors naszádok sikertelen támadását vertéit vissza, Ugyanazon az. éy&zi.kán egy német hajókaraván biztosító jármüvei «i Lá vorn ótól délre elterülő tengervidéken teljes sikerrel hárították el több ellenséges gyorsnaszád támadását. A hajókaraván. jóllehet több torpedót lőttek rá. sértetlenül folytatta utjai.
