Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-03 / 51. szám

ItH má reins X fi b a. a tt 2.VM 5 _ \)íqk József: s AtnUfil icdtm.es Uni, # # A k&tawvÁ%i frâcipari fnunkásfrU sze^utzkedése Meglepetéssel olvastuk a szociáldemo­krata párt hivatalos orgánumának, a Nép­szavának február 2,6-i számiában a kolozs­vári Derm.ata-gyár bőrmumkásságárnak szervezkedéséről a „Munkás-Élet“ rovat­ban megjelent cikkét. A hangzatos cím­mel ellátott, tudósítás arról szól, hogy Kolozsvár bőrmunkássága most tartotta meg évi közgyűlését, amelynek jelentősé­ge, ff Népszava szerint, túlterjed, a szak­ma körén. „Amaz erők révén, amelyek si­kertelenül kísérelték meg, hogy ez a köz­gyűlés eredményes ne legyen, az egész magyar munkásmozgalom eseményévé vált. A szakcsoport taglétszáma megkét­szereződött s emiatt a közgyűlést, nem a szervezet saját helyiségében, hanem a Vasmunkás Otthon nagytermében tartot­ták meg. A közgyűlést rendkívüli érdek­lődés előzte meg“, írja a Népszava. A to­vábbiakban Bakhs Lajos központi kikül­dött beszédét ismerteti a lap és beszámol a szövetség fejlődéséről. A tudósítás a taglétszám szaporodásártól fzólva, közli, hogy a szövetség hatalmas fejlődését 2100 uj tagnak, 87.000-el több heti járulék be­fizetése jelzi. Felfigyeltünk erre a közleményre, mert történetesen 10 nappal ezelőtt tartott köz­gyűlést a D er rnuta-gyári Nemzeti Munka­központhoz csatlakozott munkássága a Mátyás D-iákháiban. Ennek a gyűlésnek folyamán hivatalosan bejelentették, hogy a Nemzeti Munkaközponthoz tartozó ko­lozsvári bőripari munkások szakcsoport­jának 1680 tagja van. Nem tudtunk arról, hogy a városban még• egy bőripari mun-, káscsoport is létezik, amelynek tagjai a szociáldemokrata párt mögött sorakoznak fel. A Népszava megállapításaiból és a taglétszámról szóló dodonai közlésről ar­ra kellett következtetnünk, hogy itt va­lami nincs rendjén. Nem tudtunk „a szak­mai kereteken túlnőtt és általános érdek­lődéssel kisért második közgyűlésről“, ezért igyekeztünk pontos adatokat szerez­ni, hogy hogyan áll a valóságban a kolozs­vári bőripari munkásság szervezkedése. Így azután sikerült megtudnunk, hogy az elmúlt év végén Kolozsváron is megala­kult a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetségének helyi csoportja, amelynek elnöke: Belóvai István cipészw,ester, alel- nöke Nagy János dpészmeáíer és jegyző­je Heinz László cipészmester. A szakcso­port ff megalakulással együtt pontos tag­létszámát is bejelentette. Hivatalos ada­tok szerint ez a taglétszám a 17 tagú ve­zetőséggel együtt ird és mondd, összesen 69 személy. A Népszava által bejelentett taglétszámgyarapodás nyilván országos viszonylatban történhetett, de a gyanút­lan olvasó előtt úgy akarták beállítani, mintha Kolozsváron az utóbbi hónapok­ban 2100 bőripari munkás sorakozott vol­na fel ennek a csoportnak táborába. Ennek a 69 tagból álló egyesületnek közgyűlését tüntette úgy fel a Népszava, mintha országos jelentőségű mozgalomról lett volna szó és az egész cikknek olyan beállítást igyekezett adni, hogy Kolozs­vár összes bőripari munkásai a szocialista párt zászlója mögé sorakoznak. Az ilyen­fajta módszerekkel nem akarunk vitába szállam. Azt hisszük, a fenti tények min­dennél beszédesebben igazolják: hogyan néz ki a valóságban a kolozsvári bőripari munkások szervezkedése. A véleménysza­badságot mindig tiszteletben tartottuk. Azt is elismerjük, hogy elvek és vélemé­nyek különbözőek lehetnek. Az újságírói etika azonban megköveteli, hogy a való­sághoz mindig a legszigorúbban ragasz­kodjunk. Sem politikai jelszavak hangoz­tatásával, sem egyéni célok szolgálatában nem szabad meghamisitani a tényeket és az eseményeket. A magyar kormányzat a legválságosabb időkben sem vonta meg a pártok szervezkedési jogát. A szociálde­mokratákat senki sem akadályozta meg abban, hogy gyűléseket tartsanak. Erdély­ben eddig nem operáltak valami nagy szerencsével, amint azt legutóbb a nagy­bányai bányakerület munkásainál: nem­zeti tüntetése mutatta. A kolozsvári bőr­ipari mienkások szervezkedéséről szóló tu­dósításban bölcsen elhallgatták, hogy' a beszámoló a bőripari munkásság elenyé­jr -ar* \ Parketiezési munkálatok«! !U* h ffiSGEtmaBmm&TM lányosán vállal: J id.LÖRlNCZY JÓZSEF, X lakás: Zá olya-utca 14. szám., va^y I SEBŐK » cukrászda, ? Mátyás kirélv-tér 2.3. TeLt 4$— sző kisebbségének gyűléséről szólt. Meg­tévesztésre és hangulatkeltésre akarták felhasználni a 100 lelket sem számláló helyi alakulat avülésén elhangzott kije­lentéseket. Ilyen eszközökkel hiába pró­bálják befolyásolni a kolozsvári munkás- tömegeket a szociáldemokraták, az öntu­datos magyar munkásság a legerélyeseb­ben visszautasítja a hasonló kísérletezé­seket és még erőteljesebben kitart a nem­zeti gondolat mellett. £aUá$u/z$'C>ea Kíméletlenül őszinte előadst tartott a közelmúlt napokban Gergelyffy András belügyi államtitkár a lakás uzsoráról. A lakásügyi ankéton történt felszólalásában megállapította, hogy az újonnan épített házakban az egyszobás garzonlakások évi bére hatezer pengőre emelkedett. Közér­dek tehát, hogy a kormányzat végre gátat vessen a felburjánzó lakásuzsorának. A belügyi államtitkár beszéde sejtetni en­gedi, hogy hivatalos helyen nem fogják többé tétlenül nézni, hogy a lakásokért csillagászati összegeket kérjenek, sőt an­nak is titán a nyomoznak, hogy vájjon mi­lyen jövedelem teszi lehetővé a bérlők ré­széről ezeknek az összegeknek megfizeté­sét. Ha már lakásuzsoráról van szó, önkén­telenül a kérdés kolozsvári vonatkozásai­ra. gondolunk. Számtalanszor szóváítettük, hogy az albérleti szobákkal milyen tűrhe­tetlen visszaélések történnek Kolozsvá­ron. A. főbérleti lakások béréi tudvalevő­leg korm.ánxjrendetet rögzítette. Ugyan­akkor, amikor a háztulajdonosok nem emelhetik a lakbéreket, az albérleti szo­bákért olyan lehetetlen összegeket kér­nekt amelyek semmiesetre sem állanak arányban az egész lakásért fizetett bér ősz- szeggel. Nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy többszáz család jövedelmező üzlet­forrásnak tekinti az albérleti szobákkal való üzérkedést, ami ellen hiába emelte fel szavát az Erdélyi Párt, a Háztulajdo­nosok Szövetsége és a sajtó, a helyzeten semmit sem lehetett változtatni. Kolozs­vári viszonylatban is olyan intézkedésre volna tehát szükség, amely megszünteti ezeket a visszásságokat és az albérleti szobák bérét arányosítja a házigazdák jö­vedelmével. A lakásuzsora ma már éppen olyan rákfenéje társadalmunknak, mint a feketepiac, csak úgy lehet megszüntetni, ha a kormányzat teljes eréllyel belenyúl ebbe a dzsungelbe és méltó büntetéssel sújtja ff rendkívüli viszonyok lelkiisme­retlen vámszedőit. ABC könyvetske a Nemzeti Iskoláknak Hasznokra Könyv, amelyből másfél századdal ezelőtt irní-olvasni tanultak Az egyetemi könyvtár rengeteg könyve között bújik meg szerényen .ez a régi,, nagyon öreg kis könyv; ABC Könyvetske a Nem­zeti Iskoláknak Hasznokra. Nem egy' nyel­ven Íródott, ha a „nemzeti iskolák'“, hasz-nát kívánta is szolgálni. Magyarul, németül- és „dtákul44, azaz latinul is épülhetett benne a zsenge tudományszomjazó lélek. A címet is megismétli németül is a régi nyomda gót be­tűsora. Hozzáteszi még: a magyar királyság nemzeti - iskolái számára. Tovább pedig: „Kostet ungebunden 6 Kreuzer“ . . . Hat krajcár volt tehát az ára kötetlenül. Nyoma­tott Länderer" mesternél Pozsonyban . . . „Preszburg bei Michael Länderer. Buch­drücken und Buchhandliern. 1786.” Nagyon öreg ez a megviselt kis könyv. Lehetetlen meghatódottság nélkül lapozgatni benne. Nagyon régi kor leheliete, régi világ levegője árad elő a felnyitott lapok közül. Érdekes pillantást enged egyúttal a százöt­ven évvel ezelőtti népiskolai oktatás mód­szereibe is. Az abc betűinek közlésével kezdődik. Magyarázó szöveg olvasható alattuk: „ma­gyar apróbetük“ . . . „magyar öregbetük4'. Alattuk a gótbetüs abc. Valamelyik magyai diák odaírta föléjük: „Német betű ez.“ Unal­mában aztán -körül is pontozta szépen tintá­val az egész oldalt. Lehet, hogy sok gazdája volt a kis abe- könyvnek, az viselte meg ennyire, de inkább segíthetett az idő, mely elmúlt lapiai felett és bizony bele rokkant a Länderer mester egy­kori kiadványa. Megviselt külseje mellett ré­gies nyelvezete utal legélénkebben nagy ko­rára. „A magánhangzó betűk, midőn azokat rövideden ejtjük“ —. mondja egy helyen. A mai irva-olvasás játékos módszerei még ismeretlenek voltak akkoriban. A hetük alak-, •járnak ismertetése után száraz példák sora következik: ,,b:a. be, hi, bó. bu, bő, bü4C, majd: „nya, nye, nyi, nyó. nyu, nyü-“ . . .„ „lye, Iyi, lyó, lyü“ . . . vagy ,,tsó, tsa, tse, tsu, tsi tsü, tső4C.. . stb. Ugyancsak magolhattak a nebulók. Az egyik lapra a könyv egyik tulajdonosa vetette oda lendületes kézírással a nevét. Le­het, hogy valamelyik iskolamester volt ép­pen; „Andreas Göntzi, 29. Juni.“ Régen volt ez, valamelyik Péter-Pálkor, talán éppen a vizsgának nevezetes, napján. Lilás bronz szí­nűvé fakult már a bejegyzés. Az 5. oldalon már a régi nyelvezet manap­ság alig ismert szavai sorakoztak az egykori „nebulók elé. „jász, nyűg, tsik. tzél, olly, eörts, hartz, nyóltz, tson-t. tzomb, glét, (mi lehet ez?),, grázd“ . . . Később; „bial. fuás, buár, héas, kusz, bu. piorn, pipats, utza, drida (?), drabant, gránát (?], kráta, prütsök“, stb. A szótagolás mestersége ismert volt már akkor is. íme a példák: „rop-dés, kap-tza, spon-gyia, furt-agyas. ál-orca, hon-ülő, Szél­anyja, izt-adó, hám-istráng, Szkó-fi-om, bi-a-li, nvul-ár-nyék, se-lyem-e-resz-tő, fok­i-ható., méz-égető“ . . . Hasznos tanításokban kifogyhatatlan a kis könyv. Ezeket olvashatták belőle a gyerekek: „Minduntalan jót tanulgass! Ójad magad min­den rossztól! Istennél nincs semmi elrejtve! Soha nem kellene hazudnunk! Engedelmes­kedj szüleidnek! Napról-napra többet tanulj!4“ Ismét különféle szavak, példák: „eddegé- lem, elegyesleg, hányakodás, lángadozó, zó- golódás, verebetske, tévelyedü. zörögdögö- lés“ .. . sitb. Azóta a világ megváltozásán túl ezek a szavak is átalakuláson mentek keresz­tül. Régi alakjukra alig ismerünk rá, sok­szor csak a szóeredet tudománya segít, de ugyanilyen zavarban volnának a régi abc-s könyv gazdái, ha az ő régi nyelvezetükön igyekeznének velünk megértetni magukat. Változnak az idők és ez alól a változás alól többé-kevésbé a nyelv sem vonhatja ki magát. Sok jó közmondás, szólás-mondás akad a következő lapokon: „Aki sokat beszél, vagy sokat tud, vágy sokat hazudik! A rest embei mindienik előtt utálatos! — Ne szólj arról, amit jól nem tudsz! — Nem kell rosszat rósz- szál fizetni! — Jobb kíntsnél a jó egészség és a jó erkölcs többet ér a tanultságinál! — Nem lehet minden ember tziftaruhás, de a tsinosság mindenkitől kitelik! — Aki ifjúsá­gában nem tanul, megsiratja • azt vénségében! — Várd meg, amíg mások kibeszélik magu­kat!4' A könyv szerzője a versalakot i.s segítségül veszi az oktatásban. Tanító versikébe szedi oktató intelmek; „Sok but kerül ember gondos vigyázassa! És sok azzal szerencsét lel. Álmodoz a lajhár s gyakran szunnyadással Nyertes szempillantást veszt el!“4 Az oktató versike után a könyv tulajdono­sának egykori figyelmeztető bejegyzése tűnik szembe: „Habet Andreas Göntzi. Anno 1788.'“ Göntzi András uramból azóta rég­óta por és hamu lett. Ha hosszú életű volt, talán láthatta még a szabadságharc felemel­kedő lobogóit, átélhette a régi szép „nagy idők44-et. Egykori ABC-s könyve még dacol az idők múlásával. Jókora utat tehetett meg, mig e könyvtárba került. Két nagyon igaz kis oktatás őrlik még az olvasó szemébe: „Ha orgazda nem volna, tolvaj sem volna!“' —<- A másik meg: „A kép­mutató a leggyalázatosabb gonosztevő, meri nem tsak az embereket, hanem az Istent is meg akarja tsalrui. De meg ne tsalatkozzatok, az Isten nem hagy magából csúfot űzni!44 így megy ez végig a kis könyvecske lap­jain. Annyi biztos, hogy aki megszívlelte a sok bölcs tanítást, az istenfélő és bölcs ember lehetett maga is. Sok jó szán dókkal eltelten íródtak a könyvecske fabulái. Egy-egy ilyen ABC-s könyv az egész életre szóló olvas­mány lehetett, akárcsak a Biblia. írás-olva­sási módszere mai szemmel nézve kezdetle­gesnek tűnik ugyan, de eleink tetteinek ma is élő nagysága, múltúnknak a jelenbe is visz- 97averődő fénye bizonyítja, hogy a köny­vecske és sok más hasznos tanítás akkor is elérte célját és nemcsak a „nemzeti iskolák­nak hasznokra““ vált, hanem a magyarság egészének hasznára is, mert a magyar betűn keresztül embereket nevelt, akik megtanultak fenkölteu érezni, gondolkozni és cselekedni. Dobry Lajos Vöröskeres;des kajákat támadnak az angolok BERLIN, március 3. (MTI) A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti: Február 29-én dél­után 3 óra tájban Kilininnél a Peloponézosz északnyugati partvidéke táján négy brit re­pülőgép tűzfegyverrel megtámadott és lángba- boritott egy jármüvet, amely a Nemzetközi Vöröskereszt szolgálatában állott. Ez már a' második eset, hogy brk repülőgépek az Égei- ten.ge.ren vöröskeresztes hajókat támadnak. Habar Lajos dr. sebész- professzor előadása az agy* sebészetről az Erdélyi Muzeum Egyesület orvos- t adom á ny» szakosig tálra közgyűlésén KOLOZSVÁR, március 3. Az Erdélyi Muzeum-Egyesület orvostudományi szakosz­tálya március 2-án, csütörtökön délután 6 órakor az uj klinika előadótermében ünnepi közgyűlést tartott, amelyet Hő gyes Endre, a kiváló erdélyi tudós emlékének szenteltek. Az ünnepi közgyűlésen az egyesület tag­jain kívül megjelentek az összes kulturális és tudományos egyesületek képviselői, az orvosi kar, az orvostanhallgatók és a hatalmas rer-> met teljesen megöltő érdeklődő közönség. A közgyűlést vitéz Bér de Károly dr., bőr­gyógyász-professzor, szakosztályi elnök nyi­totta meg. Üdvözölte a közgyűlés előkelő vendégeit, köztük Fáy István titkos tanácsos, kultuszmimsztériumi államtitkárt, dr. Bánffy Miklós grófot., Inczédi-Joksman Ödön dr. fő­ispánt, Vásárhelyi János ref. püspököt, vala­mint az öt tudományegyetem képviseletében megjelent proesszorokat. Ezután kitért az elnök Hőgyes .Endre sze­mélyének és munkásságának méltatására, akinek emlékére szentelték a közgyűlést és akinek emlékére emlékérmet, valamint pálya­dijat alapítottak, melyekkel évente a legki­tűnőbb orvosprofesszorokat tüntetik ki, vagy fiatal orvosokat jutalmazzák. Azután Bakay Lajos dr., budapesti egye­temi tanár, a kitűnő sebész, az agysebészet problémáiról beszélt. Szinte az orvostudo­mány kezdetétől ismertette az aggyal járó be­tegségeket, elváltozásokat és fokozatosan elju­tott az agysebészet mai annyira előhaladt vol­tához, hogy már a betegk százait, ezrest tud­ják visszaadni a sikeres műtétekkel az életnek és munkájuknak. A számtalan vetített képpel illusztrált előadása után a professzor'bemuta­tott egy teljes agyműtétet, amelyet ő végzett el budapesti klinikáján. A xo—13 percig tartó vetített képek sorozata a hozzá nemértő előtt is a legvilágosabban megmutatta azt a kiváló küzdelmet, amelyet orvosaink ma­napság végezni tudnak és. végeznek az em­beriségért. Bakay professzor előadása után vitéz Berde Károly dr., szakosztályi elnök meleg szavak kíséretében átnyújtotta a professzornak a Hőgyes Endre-emlékérmet, amelyet a pro­fesszor meghaitottan köszönt meg. A közgyűlés második felében Vereby Ká­roly dr:, egyetemi c. rk. tanár, a pécsi egye­tem fiatal tudósa, ismertette Hőgyes Endre pályadijat elnyert tanulmányait. A rendkí­vül érdekes és értékes tanulmányok a csont­velő és csont kapcsolatairól, valamint a csont fejlődéséről szólnak. Végezetül Vereby Károly dr.-nak átnyúj­tották a Hőgyes Endre-pálvadijat, majd a közgyűlés résztvevői a Máyás Király Diák- házban társas vacsorán vettek részt, amelyen a Hőgyes Endre serlegbeszédet vitéz Berde Károly dr. mondotta. Az angolok hamis élelmiszer« jegyeket dobtak le Elszász területére Strassburgból jelenti a Búd. Tud.: A Strassburger Neueste Nachrichten közli a német élelmezési hivatalnak a lakosság­hoz intézett figyelmeztetését. Az utóbbi napokban ellenséges repülőgépek hamis élelmiszer] egye két, különösen hamis ét­kezdéi és vendéglői élelmiszer]egyeket dobtak le Elszász felett, hogy zavart idéz­zenek elő. A felhívás szerint azok, alak ilyen hamis élelmiszer jegyeket felhasz­nálnak, az ellenség javát szolgálják és ezért háborús bűnösöknek tekintik őket és cselekedetükért fegyház, illetve halál- büntetés jár. Bihar vármegye törvényhatósági bizottságának ülése NAGYVÁRAD, március 3. (Saját tudósí­tónktól.) Bihar vármegye törvényhatósági bizottságának ülésén Pappszász Lajos az Ér­folyó szabályozásának kérdését tetre szóvá. Vitéz dr. Nadányi János alispán válaszában közölte, hogy a földművelésügyi miniszté­rium megindította az Ér szabályozásának munkálatait, amely hatmillió pengőbe kerül. Az Ér-melléken elhúzódó, román időből szár­mazó tankarok felhasználhatósági értékét 1,20c.000 pengőre becsülik. A tiszti főorvos jelentése szerint a megyé­ben a természetes szaporodás februárban 237 lélek volt. Az elmúlt hónapban szórvá­nyos esetekben kizárólag cigányok között ki­ütéses tífusz mutatkozott a megyében. A be­tegek elkülönítésére és a hozzá tartozók tet- vetlenitésére megtették az intézkedéseket. A tanfelügyelő bejelentette, hogy tanító- hiány miatt a megyében 6 állami, 2 feleke­zeti és egy községi iskolában szünetel a ta­nítás. Intézkedések történtek a tanitóhiánv kiküszöbölésére. Hirdessen Erdély legelterjedtebb napilapjában, az Ellenzékben. í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents