Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-27 / 69. szám
Vitézek a Jombi tetőn oii'ozni az óla.'"/ bor vagyok, de tűm a mostani ;k Hat éti uj áf/'I vftaó <.m- ilyenről még nem olvftf háborúban. * Moltó. A tábor tt vitézek helye. ollau cxy- mástól tanul, ottan élesedik tu elmeje. Ottan ismeri meg a K;.|.ilán>at s a Kapitány ötét. Ottan eg.v kiállásra a Kapitánynak rendben állítat. ^ ^ ile/lo tinid ha egvütt nincsen, ebes/ti ai <> nevei I Zrínyi.) KOLOZSVÁR, március 27. (Az Ellenzék munkatársit’!ól.) Vág a szél és csípős a márciusi hideg. A Dombi Tetőn itt-ott még fehér csomókban tüntet a tél hu va, de a völgyben mar vidám traktor húzza a/ ekét o’'fekete barázdában. 0reg vitézeik táborában vagyunk. . A m. ki”. ,,Mátyás Király“ IX. Vitézi Törzszék vitézi törzskapitányának, vitéz Benkő BA'a vezérőrnagynak hivá.sára' szálltak táborba az első világháború öreg harcosai, hogy számot adjanak a lelkűk mélyén égő hazaszeretetről, áldozatva!hálásról és a vitézeket megtartó erős hitről. Hárem vármegye: Szilágy, Szolnok- Doboka és Beszterce vitézei négynapos táborozáson kaptak uj indítást és útmutatást nemzet építő és nemzetmegtartó munkájukhoz. Miért a vitézi cím, ha egyáltalán címnek lehet nevezni, nem üres formaság és nem sej lang, nem a cimkór- ság kinövése, mint más, hanem nagy és magasztos elhivatottság. Vitéz Vattay Ferenc ezredes, vitézi székkapitány Volt a tábor parancsnoka. Március 20-án ez ő és segédtisztjének. Dobri Lajos tartalékos tábori fölei késznek a jelenlétében vonták fel a zászlót a tábor zászlórudjára. Könnyek szöktek az öreg vitézek szemébe, amikor annyi év után ismét mpgukra öltötték a katona- mundért és száznegyvenen, csaknem egy századnyin ott álltak feszes vigyázz-ban. a friss hajnali szélben csattogó zászló alatt Négy népig tartott a tábor és ez a négy nap zsúfolt volt. Az öreg vitézek, akik j között nem egy hatvanöt esztendős, éppen úgy kijártak reggeli tornára, mint az egynapos újonc, éppen olyan frissen' végezték a hjarcszerü gyakorlatokat, éppen ugv gyakorolták a tájékozódást a terepen tájolóval és térképpel a kézben, mint a tisztes-iskola növendékei. Laktanya rend, zártrendi gyakorlatok, kézigránátdobás, uj fegyverek ismertetése, mind benne volt a négynapos táborozás foglalkozási tervezetében. Az öreg vitézek határtalan lelkesedés- j sei végezték a munkát. Végighallgattak | egész sereg előadást. Vitéz Biró Gyula, a i Mezőgazdasági Akadémia dékánja arról j beszélt, hogyan gazdálkodjék a telkes vá- : téz. Borcsiczkv Imre őrnagy ..Fegyelem, j erkölcs és becsület“, Kemecíh'ey Jenő v. k. í alezredes ..Erdélyi sorskérdések“. vitéz \ Benkő Béla vezérőrnagy „Vitézi jogok és I kötelességek“, „Rendi felvetem é° cs °1 * d i | tűzhelyt', Simon Jenő ezredes „Kémelhá- ; vitás“. Pogány Sándor ezredes „Nemzet- J védelmi feladatok" elmen adott elő a vi- } tézeknek. Öt a ran vérmes vitéz volt az öreg harcosok között. Vitéz Mózes Mihállyal beszélgetünk. Ott csillog a mellén neki is a legnagyobb legénységi kitüntetés, az arany vifézségi érem, utána egész sereg más medália. Nagybajuszu. piros-arcú ember az öreg. Udvarhelyi születésű. Most éppen ötvennyolcéves. Büszkén vágja oda: — Hat családom van odahaza, négy fiú és két lány. Mind a négy gyerek katona. Hogy kedég én es felvettem esmer.t az ! angyalbőrt, ötön ippen kiteszünk egy fél rajt. Mostanság mán csak az öregasszon van otthon. I — Mióta nem volt katona? — 1918-ban szereltem le. A romámyok nem bántottak. Most ippeg jókor jött ez a behívás, csak az a kár, hogy pénteken már le is szerelünk. — Hogy érzi magát ismét katonaruhá- ban? Ragyog a szeme az öregnek, ahogv kiböki, de még a társai is megneveták: — Ippeg, mint égy legény. — És a gyakorlatok mentnek? — Mennek hát. Nazy különbség nincs/ Csak ippeg a vezényszó más. Vitéz Tóth Imre Szamossósmezőről. Ö is aranyVitézséei érmes. — Ennyi mamdt meg nekem a román uralom alatt. Be is zártak érte, mert M volt akasztva az almárium tetejére. Sábáénál kaptam, ott is sebesültem meg először s utána még kétszer súlyosan, egyszer a Kárpátokban és egyszer az olasz fronton. Hej, más világ volt akkor. A gyerekek ma váltig arról panaszkodnak, hogy ritka a szabadság. Mi akkor két- hárorn évig egyfolytában kint voltunk és haza se jöttünk. Amikor a kórházból kijöttem, egynapi szabadságot kaptam és máris beosztottak a menetszázadba. Benne voltunk trenden rohamban, egy perc pihenésünk nem volt és mégse- oaarasz- kodtíunk Vi 1 é,/. Kádár Mihály veszi át a szót. Ki- lene gyermeke van. _ Adtam anyát és adtam katonát a hozónak — mondja egyszerűen. Mi megharcoltunk akkor is. de most is megharcolnánk, ha kellene. Öreg már a csont, ] de __ mellére üt öklével fiatal még a szív. * — Mihály bácsi, milyen, különbséget, lát a régi háború és a mai között? E1 go n d o 1 k o / i k, a ztán f el el: — 1-Iát... Akkor sok volt a szuronyro- lvm. Mikor kint voltam az Isonzónál, négy vonalunk volt. Mi a másodikban, voltunk, az elsőben a bosnyákok voltak. Jön egyszer egy félórás pergőtűz, végigveri az első vonalat, egyszer csak látjuk, hogy már jönnek is az olaszok, a bosnyákok meg dobálják cl a puskát és tartják ég felé a kezüket. Ebből baj lesz, gondoltuk, hát egyszeresek látjuk, hogy amint az olaszok beértek az'első vonalba, rán- cigálják elő a bosnyák atyafiak a zubbony ujjából a rohamkést és kezdik trant'éntekeri rege. 1 szereltek le a/, ö'C'í vitézek. Előző este tábortűz volt és léggel bevonták a zászlót, utána pedig bu sí rak óztak, levonultai: a Mátyás királytérre és megkoszorúzták Mátyás kiró Ív szobrát. A lélekemelő ünnepségen Megjeleni nemes dálnoki Veress Lajos altábornagy, a kolozsvári hadtest p rancs.no- k,a is, kíséretével együtt. Vitéz Vattay Ferenc ezredes rövid ünnepi beszéde udku elhelyezték a koszorút, majd a világháború hős katonái diszjnenetben vonultak el a hadtmstprrancsnok előtt, utána pedig, 'fölsorakoztak a Mátyás-szobor ^ mellett. Ezután az ifjú honvédség disz-zamda lepett el di-zmentriben. szimbolikusan fejezve ki a h nvédség tiszteletét a régi világháborús kjatonab’jt’ársnk iránt. Az öreg vitézek ezután hazautaztak faluikba, hogy továbbra is éber őrei, virrasztói és megtar t ól legyenek a magyalóságnak és a jó vitézi szellemnek. óvAri-óss József. Ünnepélyesen nyitották meg Csíkszeredán a Vöröskereszt Hadikórházat CSÍKSZEREDA, március 2/. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Nemcsak Csíkszereda, hanem-az egész Székelyföld cs közvetve egész Erdély ünnepe volt a Csíkszeredái Vörös-kereszt Hadikórház megnyitása. Székelyföld magyar asszonyai és leányai már hosszú hónapokkal ezelőtt lázasan készülődtek s a méhek szorgalmával gyűjtögették az adomá- nvokat és mindazt, ami cay ilyen sok anyagi áldozatot, de talán még, több munkát igénylő 'intézmény megteremtéséhez szükséges. Hosszú hónapokkal ezelőtt indult meg a lelkes munka az ápolónők kiképzésére. Gondot fordítottak arra, hogy a konyhába Ls megfelelő átképzett és szakképzett gazdasszonvok kerüljenek s mindezt a székely asszonyok és leányok köréből toborozták. Fáradhatatlanul gyűjtögették az anyagiakat is, hogy adott pillanatban minden készen álljon a Hazánk védelmében megsérült honvédeink gyógykezelésére. Éppen ezért a sok szorgalom, lelkesedés és kitartás miatt vált olyan bensőséges ünnepévé a Székelyt öldnek a szombati megnyitó. Erre lázas izgalommal készülődtek mindazok, akik az intézmény létrehozásában bármiképpen is !k őz rem ü ködtek. Már jóval a kitűző't ide előtt ott sürögrek-forogtak a fehér fők ötős vöröskeresztes ápoló nővérek, igyekezett mindenki tisztába és rendbe tenni a reá bizott emeletvagy szobarészt. A megnyitóra meghívón előkelőségek valamivel 9 óra előtt érkeztek meg. Az épület egyik nagytermét rendezték be erre az alkalomra, de a nagy érdeklődés miatt ez is szűknek bizonyuk. A teremben ott szorongtak az összes ápoló nővérek és mindazok a mesteremberek, iparosok és kereskedők, akik közreműködtek a hatalmas épületrész átalakítási és berendezési munkálataiban. De megjelentek azok is szép számmal, akik adományaikkal, vagy ágyalapitványaikkal1 segítették létrehozni az intézményt. A bensőséges ünnepséget ár. Kovács Károly, Csik vármegye főispánjának megnyitó beszéde nyitotta meg. Beszédében a főispán bejelentette, hogy a megnyitót szélesebb körűre tervezték ugyan, de annak megrendezésében nem az időközben beállott események akadályozták meg a Vöröskeresztet, hanem belátták azt. hogy a mai időkben nem időszerű az ünnepségek rendezése, inkább csöndes munkálkodással kell népünk, nemzetünk és hazánk érdekeit szolgálni. Bejelentette továbbá, hogy most csak rendeltetésszerűen adják át az épületet céljának, a jogszerű átadás csak később fog megtörténni, amikor az épület teljesen elkészül. A megnyitójában megemlékezett továbbá a főispán mindazoknak a fáradhatatlan munkájáról és szorgalmáról, akik közreműködtek az intézmény létrehozásában. A Hiszekegy elmondása után Szász Ferenc, vk. ezredes, dandárparancsnok a honvédség nevében rövid beszéddel vette át az épületet. Beszédében megköszönte azt az áldozatkészséget, amit a székely nép hozott ennek az intézménynek a megteremtése érdekében. — A honvédség kórházat bármikor létesíthet, mert végeredményben nem olyan nagy dolog az, de hogy abban a kórházban lélek is legyen,' ami elsősorban az ápolásra szoruló katonák gyógyulásánál fontos, az csak az ilyen szívvel és lélekkel megteremtett intézményben lehetséges. A formai átvétel után a meghívott előkelőségek megtekintették az épületet, ahol mindenütt példás rend. tisztaság uralkodott. Á Státus tulajdonát képező a római katolikus főgimnázium épületének egvi.k szárnyéban elhelyezett kórtermek és egyéb tartozékaik bemutatásakor .derült c-ak I ki az. hogy miiven hatalmas munkát is végzett itt a Magyar Vöröskereszt Erdélyi kiren- 1 deltsege a székelyek közreműködésével. A Vöröskereszt nagyszabású munkával és anyagi támogatásával nehéz munkák árán korszerűen átalakíttatta cs berendezte e/t az épületrészt. A berendezési munkálatok eddig kb. 6ţ0.000 pengőt emésztettek meg. Ennek ellenében sikerült a Csíkszeredái Vörös- kereszt hadikórhizat Erdély egyik legjobban felszerelt egészségügyi intézményévé tenni. A Vöröskereszt szervezete lehetővé tette, hogy a legkorszerűbb or\osi berendezéseken kivül hideg-melegvizes mosdóval, 11 fürdőszobával, közös zuhanyozóhelyiséggel, korszerű konyhával láthatták el az intézményt. A lelke« adományok adtak módot arra is, hogv külön tiszti cs legénységi fürdőállomást álhthattak fel, amelyet nemcsak a hadikórház hetesei, hanem az egesz,séges katonák is használhatnak. Ezenkívül külön járóbeteg rendelő helyiségeket is készítettek, amelyek nemcsak a honvédegyenek, hanem a polgári személyek gyógykezelését ls elláthatja. Hasonló céllal létesítették a zuhanyozó helyiségeket is, ame- lvck tulajdoni-épen a népfürdő célját is szolgálják. Nemcsak ez újítás a Vöröskereszt hadikórházaknál, hanem még az is, hogv fogászati rendelőt és laboratóriumot is rendeztek, ahol szintén a polgári személyeket is gyógykezelni lehet. A megnyitón megjelent előkelőségek megelégedéssel tekintették meg a korszerűen berendezett járóbeteg kezelohelyiséget, a fogászatot, a röntgen-berendezéseket, a gyógyszertárat, a különleges svájci mintára készült műtőasztallal berendezett miitőszobát, a konyhát, a fürdőt, a mosdókat és mindazt a tartozékot, amire egy ilyen intézmény fenntartásánál szükség van. Kellemes meglepetést keltett a kórtermek berendezése, ahol a lélek és a szív első megnyilvánulásával találkozhattunk, amikor nem a rideg egyszerűséggel berendezett kórtermeket találtuk, hanem a minden éjjeliszekrényen és a szoba közepén lévő asztalon székely lányok es asszonyok kézimunkáit találtuk mindenütt egy kis cserép vagy váza virággal. Ez mu- tatta_ meg azt, hogy a székely asszonyok és lányok szívvel és lélekkel készülnek fogadni a gyógykezelés miatt ide beutalt honvédeinket. A szemle után azzal a megnyugtató érzés*- sel távozunk az épületből, hogy a magyar Vöröskeresztnek juttatott adománvok valóban azt a kitűzött nemes nemzeti célt szolgálják, amelyre azokat összegyűjtötték. De egyúttal meg kell vallanunk, szeretnénk, ha székely asszonyainknak és leányainknak minél kevesebb dolguk akadna itt és az uj intézmény inkább azt a célt szolgálná, amelyre háború utáni Időkben szánják: uj magyar életek induló állomása legyen ez a fehérre festett épület. (b a) FELSZENTELTÉK A NEMRÉG KINEVEZETT KATOLIKUS PÜSPÖKÖKET. Esztergomból jelentik: Az esztergomi bazilikában Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás Gyümölcsoltó Boldog Asszony napján püspökké szentelte Mindszenthy József veszprémi, Kovács Sándor szombathelyi és Hamvas Endre Csanádi püspököt. (MTI.) MEGGYILKOLTÁK AZ EGYEDÜL ÉLŐ ÚRI ASSZONYT NAGYBANYÁN. Nagybányáról jelentik: Égly Mihály vöt nagybányai főjegyző özvegyét, aki egyedül ált villájában, ismeretlen tettesek meggyilkolták és kirabolták. A' jótékonyságáról ismert özvegyasz- szony Égly Sári festőmüvésznő anyja volt. Erélyes nyomozás indult a tettesek kezreken- té ere. (MTI.) I 1 í 1 9 ’ 4 Ip 4 t w í D I 2 7» . dtúin a nők váco-sa Berlinre ráillik ez 1 k.ih jehof/y * ,,nök váj Oivi Meri. .ikárinr 1 ic jrc-gy(ín»' akármerre nézünk, mindenütt csak n<< ij 1 '»! Öreg'').; I: ajá* íjhái / '■ >-*£V egyenruháb n nemcsak napp; munkahelyükön, hu "m í < ■ . g ■ dtlrad zolgálatb (Uak a - gyobb c.:s!n( :»v hangján iri.-at unk a b< - 1 ni nőkről, a« k telj/:-, egé: -zem-n l< u- jak e.s átérzik a mai Bök szavát, Kern * pipiskeür:ok és r:em tölteni k 61 ál korzón meg a fodrásznál, a .szubónőrői h nc*m is bőszé vé. Efelyett dolgozna ' I Jé rí: one ig. «val és türelemmel, sok u szony kettős munkát v''-*"-/. < Hhon •. <• /! / ti a ha/.ta' ; é. Inn do,g'zik va la • melyik h .diüzemben. Minden tőrön ö : E helyette it < a harcié ■ n küzrt/í j>-j nemcsak gyárakban én irodákban, ha non: f a mezőgazdaságban is. Hat-tizhetes tanfo-I lyamokon képezik ki őket, az utcán V n ’Tybetüs falragaszok tudatják, hogy me-1 lyik tanfolvam m’kor kezdődik és milyro I komáknak kell jelentkezniök. N-'-mrégen | több mint száz diáklány: vizsgáztattak lej a traktor és más mezőgazdasági gépek kezeléséből, s ezek már el ü indultak a 1 kijelölt gazdaságokba, hogy a férfi ka* meghazudtoló ügyességükkel és munkabírásukkal folytassák a mezőgazdaság: | továbbtermclést. De ne higyjük azt, hogy ,j a német nők elférfiasodtak! óh nem! A | fiatalok éppen olyan bájosak, üdék és l mosolygósak a kék munkanadrágban, a f szürke légvédelmi öltönyben, vagy a vi- * torLavászon mezögiazdPsági felszerelésben, ■; mint régen. Szép!tőszert is használnak, . pudert, csöpp rúzst, csak éppen fodrászhoz nem járnak. Nem azért, mert a legtöbb fodrászüzletet bezárták, hanem , azért, mert nincs reá idejük. Még vasár- | nap sem, mert ekkor meg a sebesült kór- ; házaikat látogatják végig. Nemes'k az Is- t merős katonáknak visznek virágot, süte- [ ményt meg cigarettát, hanem az idegeneknek is. * Egy percig sem hiányoznak a bezárt, mulatók, bárok és luxuskávéházak. Semmiféle zavar nem maradt nyomukban, az állam megtéríti a bezárt üzletük j bérének 80 százalékát, s arról is gondoskodott, hogy mind'en tulajdonos és alkat- ■ mázott, képességeinek megfelelő exisz- tenciához jusson. így tehá‘ ezeknek a iuxusüzemeknek a megszűnésével senki T< se maradt kenyér nélkül, még az artisták se, mert ha kedvük tartja, a régi gázsi ellenében végiglátogathatják a frontszin- házakat. Ha itthon szeretnének maradni, átképzik őket valamilyen polgári foglalkozásra. Sok dizőz és táncosnő, régi csillogó tüllruhájával együtt a régi énjét is „eltette“ a jobb időkre és beállt a „K/-uí- h 'Usz des Westensz“ pultja mögé kiszolgálónőnek. vagy átképeztette magát valamelyik gyárüzembe. De ne higyjük, hogy' Berlin nem szórakozik! A színházak, mozik tovább játszanak, még pedig telt (házak mellett. Az emberek főként a vidám do gokat kedvelik, egy-egv sikeres vígjátékhoz már napokkal előbb kell jegyet szerezni. Az összes színházakban és mozikban külön helyet tartanak fent a sebesült katonák részére, s msEgható az a szeretet, amellyel a közösség körülveszi őket. Cukorkát, perecet vesznek a részükre, rájuk adják a kabátot stb. A gyáraikban dolgozók részére, ott helyben rendeznek szinielőadásokat és Work- kontzerteket, nemcsak vasárnap, hanem szombaton délután is. Ezek az előadások (teljesen ingyenesek. Jellemző a német állam nagylelkűségére, hogy az angol foglyoknak is gyakran rendeznek angol- : nyelvű elő dást. A Németországban dolgozó francia munkásoknak, hetenként kétszer tartanak szinielőadást, mikor is francia színészek és artisták szórakoztatják őket. Berlinben — éppen úgy mint régen — minden -társadalmi réteg megtalálja még ma is a szórakozását, sőt az alsóbb néposztály még többet kap és olcsóbban, mint azelőtt. Csak éppen pezsgőzés nincs és hajnalig folyó bárélet, és nincsenek kiváltságosak, akik ezeket élvezik. A totális mozgósítás nemcsak a nőket állította szolgálatába, hanem az összes diákfiukat is. Minden iskolában csak 18 iskolai órát tartanak hetenként, a többi időt a haza szolgálatának szentelik a diákfiuk. Nemcsak irodsi és híradó szolgálatra képezik ki -a tizenhárom—tizenhét éves fiukat, hanem a légvédelmi ágyuk kezelésére is. És hogy milyen nagyszerűen megállják ezek a ki£- katonák a helyüket, az is bizonyítja, hogy a legutóbbi légi tárna dióskor 31 vesztette az életét. Nem bújtak el rettegő és gyerekes félelemmel a pincékbe, hanem egy felnőtt katona bátorságával néztek a he!álveszély elé,» Ott voltak a sebesültek kötözésénél, a romok eltakarításánál, a tüzek eloltásánál és az emberi életek megmentésénél. Helyt álltak mindaddig, míg ifjú és bátor kis testüket szét- nem roncsolta egy gyilkos bomba szilánk ... S. Na \
